Megkezdődött az RMDSZ tizenegyedik kongresszusa
Ráduly Róbert, a házigazda Csíkszereda polgármestere azzal a javaslattal nyitotta meg szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 11. kongresszusát, hogy a rendezvény helyszínéül szolgáló sportcsarnokot a Himalájában eltűnt Erőss Zsolt hegymászóról, a város szülöttéről nevezzék el.
Az RMDSZ által „feladatkijelölőként" jellemzett kongresszust a magyar, a székely, a román és az európai himnusszal nyitották meg, a 777 küldöttet, a több mint száz meghívottat és csaknem kétszáz újságírót köszöntő Ráduly Róbert polgármester pedig egy székely zászlót terített a szónoki pulpitusra.
A székelyföldi város elöljárója köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem működésének kiemelt helyszíne lett Csíkszereda. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői az évek során hozzájárultak a város fejlődéséhez.
Ráduly Róbert kijelentette, hogy a magyar közösség kulturális autonómiát és területi autonómiát is követel Romániában. Elítélte azt, hogy az állam sokkal több pénzt költ „a mi megfélemlítésünket szolgáló állami terror" intézményeire, mint a közösségért dolgozó közalkalmazottakra. Az RMDSZ kongresszusán magyarországi és romániai parlamenti pártok, valamint európai kisebbségi szervezetek vezetői jelezték részvételüket. A kongresszuson mások mellett jelen van Victor Ponta román kormányfő, a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt elnöke és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is.
A romániai magyarság parlamenti képviseletét ellátó RMDSZ 11. kongresszusán nem lesz tisztújítás, de a küldöttek új programot és alapszabályt fogadnak el.
MTI
Erdély.ma

Kovács Péter: társadalomszervezés és szervezetépítés – ez a kulcsa egy sikeres RMDSZ-nek
Kovács Péter főtitkár a 2013. május 25-i, 11. RMDSZ Kongresszusán elhangzott felszólalásában a két évvel ezelőtti nagyváradi Kongresszus döntése nyomán megalakult Főtitkárság társadalomszervezési és a szervezetépítési szerepére világított rá, majd az ebben a vonatkozásban elért eredmények egy részéről beszélt: „Mi, közösen, szövetségben, partnerségben, erdélyi konzultációt szerveztünk, népszámlálással kapcsolatos tájékoztató és tudatosító folyamatot bonyolítottunk le, az anyanyelven való tanulás fontosságát hangsúlyozó kampányt indítottunk.
Kezdeményeztük a családbarát önkormányzatok programot, előterjesztettük a gyerekvállalás ösztönzésére vonatkozó terveinket, beindítottuk a Fogadj örökbe egy műemléket örökségünk védelmét szolgáló programot, alkalmaztuk a szórvány felemelkedését célzó cselekvési tervünket. Civil partnereinkkel együtt megkezdtük a magyar házak hálózatba kapcsolását, megalapítottuk a Kulturális Autonómia Tanácsot. Értékeink elismerése érdekében különböző díjakat hoztunk létre. Mindemellett folytattuk a közösségi intézmények és programok finanszírozását.”
Kovács Péter beszédében hangsúlyozta, hogy bár az RMDSZ a mindennapi politika szintjén pártként viselkedik, de a romániai magyar közéletben ennél sokkal több, hiszen olyan feladatokat lát el, amelyek nem tartoznak egy klasszikus értelemben vett politikai párt hatáskörébe. „Egy nagybetűs Szövetségnek, mint amilyen a mi Romániai Magyar Demokrata Szövetségünk, kötelessége a partnereivel együtt a helyi közösségek felkarolása és megerősítése, a kisrégiós identitás és az ezzel járó jellegzetességek előtérbe helyezése, az Erdélyiség hangsúlyozása. Egy pártnak mindezek nem számítanak”- fejtette ki az RMDSZ főtitkára.
A jövőbeli prioritásokat tekintve Kovács Péter elmondta: meg kell erősíteni a nyitottságon és a folyamatos párbeszéden alapuló, a helyi elvárásokat és gondokat feltáró, megoldó Szövetséget, közelebb hozva a önkormányzatokat a mindennapi szervezeti élethez, hangsúlyt fektetve a humán erőforrás politikára, bővítve a civil partnerekkel lebonyolított országos, megyei és helyi programokat, új, lendületes külső és belső kommunikáció nyomán.
A közvetlen kapcsolatépítést, a szervezetépítés legfontosabb elemének nevezte a főtitkár, kiemelve: „Ebben az irányadó elv az kell legyen, hogy minden szavazat, minden pecsét mögött, egy személy, egy sors, egy élet van. Amelyen nekünk, amennyiben igény van rá, segítenünk kell. A szavazatok nem számok, a szavazástól távolmaradók nem statisztikai adatok, hanem hús-vér emberek, akiket nekünk kötelességünk megismerni, meghallgatni, és válaszolni a problémájukra. Nem kampányban, hanem folyamatosan, kampánytól kampányig.”
„Társadalomszervezés és szervezetépítés. Ez a kulcsa egy sikeres RMDSZ-nek, egy sikeres Szövetségnek. És egy eredményes Romániai Magyar Demokrata Szövetség meghatározó módon hozzá tud járulni a magyar közösség eredményeihez, sikereihez, fejlődéséhez” – zárta beszédét Kovács Péter, a Főtitkárság vezetője.
Népújság (Marosvásárhely)

Kisebbségi európai polgári kezdeményezés
Európában 100 millió olyan ember él, aki tagja egy őshonos nemzeti közösségnek, vagy kontinensünk körülbelül 60 regionális és kisebbségi nyelvének egyikét beszéli. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik európai polgár valamely európai kisebbséghez tartozik. Az Európai Unióban nem kevesebb, mint 40 millió ember beszél más nyelvet, mint országa hivatalos nyelve, hangzott el tegnap a Bernády Házban, ahol Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, valamint a FUEN igazgatója, Jan Diedrichsen közös sajtótájékoztatón ismertette a kisebbségi európai polgári kezdeményezést.
Ugyanitt mutatták be Martha Stocker, a Dél-tiroli Néppárt alelnöke könyvének magyar nyelvű kiadását, amely a dél-tiroli önrendelkezés kivívásának útját ismerteti.
Az RMDSZ politikai alelnöke bejelentette, hogy két nappal ezelőtt elindították a polgári kezdeményezést. Az RMDSZ 2011-ben hozott egy határozatot erről, mára pedig hét európai reprezentatív személyiség vállalja ezt a kezdeményezést hét országból. Az RMDSZ a partnerekkel és a FUEN- nel, a 94 kisebbségi szervezetet tömörítő ernyőszervezettel közösen felvállalta, hogy június végéig véglegesítik a hatpontos intézkedéscsomag szövegét. Ezt azért tartják szükségesnek, mert a Lisszaboni Szerződésben jelenleg csak egy fél mondat tér ki a nemzeti kisebbségekre, és az Európai Unió is többet foglalkozik az uborka görbületi szögével, mint az őshonos kisebbségekkel.
A Minority SafePack csomag hat területen kér új, konkrét intézkedéseket az Európai Uniótól: 1. regionális és kisebbségi nyelvek, oktatás, művelődés és kulturális sokszínűség, 2. regionális politika, 3. közképviselet és a civil szervezetek bevonása, 4. esélyegyenlőség és diszkrimináció- mentesség, 5. audiovizuális média és digitális tartalom, 6. a kisebbségi közösségek regionális és állami támogatása.
Alapító tagok: Luis Durnwalder, a dél-tiroli tartomány kormányzója, Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német közösség miniszterelnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig- Holstein tartomány igazságügyi, művelődési és Európa-ügyi minisztere, Jannewietske de Vries, a Nyelvi Sokszínűséget Támogató Hálózat (NPLD) elnöke, Valentin Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője, a karintiai Szlovének Nemzeti Tanácsának elnöke, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.
A kezdeményezést hivatalosan a FUEN júniusban, a dél-tiroli Brixenben tartandó kongresszusán indítják el, ezt követően jegyzik be az Európai Bizottságnál.
Az aláírásgyűjtési kampány 2013 nyarán kezdődik és 2014 nyarán ér véget, egy időben az európai parlamenti választásokkal. Az Európai Parlamentben rendezett közmeghallgatás és az Európai Bizottság válasza 2014 őszére várható.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

II. Aradi Magyar Könyvnapok – Könyvbemutatók és irodalmi körök seregszemléje a második napon
A kopasz várostól Borossebesen át Tóth Árpádig
Csütörtökön délután a Jelen Ház nagytermében sokan voltak kíváncsiak Pongrácz P. Mária A kopasz város című könyvének bemutatójára, és a szerzőre egyaránt. Az írónő azonban nem tudott jelen lenni az eseményen. Kötetét – mely az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában jelent meg – Jámbor Gyula mutatta be.
A II. Aradi Magyar Könyvnapok megnyitóján Bognár Levente alpolgármester objektív okokból nem vehetett részt, de a második napon meglátogatta a rendezvényt és köszöntötte az egybegyűlteket.
„Egy ilyen rendezvény számunkra, a város számára, a magyar közösség számára nagyon fontos esemény. Bízunk benne, hogy az olvasást, a könyv szeretetét sikerül átadni a következő generációnak is. Ezek a napok a könyv szeretetéről szólnak, sok sikert kívánok a szervezőknek, hogy jövőre is találkozzunk ennek apropóján” – mondta Bognár Levente.
Jámbor Gyula A kopasz város című kötettel kapcsolatban elmondta, hogy a könyv 14 novellát tartalmaz, ebből 13 tragédiával végződik, a szereplők fizikai és erkölcsi bukásával. Az egyetlen látszólagos kivétel, mely nem végződik tragédiával, az 1989-es forradalomról szóló Szerencsegolyó című írás.
A kopasz város szereplőinek nincs neve, legfeljebb fantázianeveik vannak, és ez a név nélküliség még sejtelmesebbé teszi az írásokat, melyekből kiderül, hogy a múlt bűnei, mulasztásai elől nincs menekvés, vétségei alól nincs feloldozás. Az ember a gondolatai, érzelmei alapján cselekszik és reagál a világra, ilyen emberek a kötet szereplői is. A kopasz jelző a város mellett alighanem az érzelmi sivárságot hivatott érzékeltetni.
„Végigolvasva a 14 novellát, semmiképp nem lehet a szerzőre azt mondani, hogy rózsaszínben látja a világot. (…) Nem mondanám, hogy Pongrácz P. Mária olyan írónő, mint amilyennek ebben a kötetben mutatkozik, ugyanis ez a könyv a tragédiák könyve. Más regényeiben, már írásaiban más arcát mutatja be a szerző” – összegezte Jámbor Gyula.
Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője részleteket olvasott fel a Ködmalom című novellából, majd sorsolás útján gazdára lelt két Pongrácz P. Mária-kötet.
Ezt követően egy másik könyv is terítékre került: Kiss László – Képek és szemelvények Borossebes város múltjából című könyvét az Aradi Kölcsey Egyesület jóvoltából veheti kezébe az olvasó.
A jelen lévő szerzőt Jankó András, az egyesület elnöke mutatta be, majd a szerző ismertette a könyv tartalmát. Amint azt a könyv címe is sejteti, képekkel gazdagon illusztrált (150 fotó, néhány archív képeslap, térkép) kiadványról van szó: „Borossebes magyarságának és e téma iránt érdeklődőknek készült el ez a válogatás, zömmel a helyi témákat helyezve előtérbe. Kivétel a húsz kilométerre fekvő Menyháza-fürdő, amit nemcsak az egykori kisvasút emléke köt össze Borossebessel, hanem a lakosság fiatalkori élményei is” – írja a szerző az könyv előszavában.
A 184 oldalas kötet anyagát Kiss László válogatta és szerkesztette, ez a könyv a Kölcsey Egyesület Fecskés könyvek sorozatának huszonnegyedik darabja.
Az est második részében a környékbeli irodalmi körök seregszemléjére került sor dr. Brauch Magda „műsorvezetésével”.
Első ízben a borosjenői dr. Vajda Sándor Diószeghy László festőművészről tartott vetítéssel egybekötött előadást.
A Lippai Olvasókör szorgosan tevékenykedő stabil 10–15 fős csapatot tudhat magáénak, rendszeresen szerveznek szavaló- és felolvasó esteket, tanulmányi kirándulásokat. Czernák Ferenc beszélt a kör tevékenységéről, végezetül elszavalta Fejér György János Számla című költeményét.
A Körösmente Irodalmi Kört Csanádi János mutatta be, céljuk megismerni, megismertetni és terjeszteni Olosz Lajos költészetét, aki Tóth Árpád után Arad vidékének a második legnagyobb költője. A kör három hölgytagja Olosz Lajos költeményeit – Futórózsák alatt, Feloldozás, Novemberi vasárnap – szavalta el.
Az est utolsó fellépői, a helybéli Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai saját alkotásaikkal szórakoztatták a közönséget. Szavaltak: Hevesi József, Brittich Erzsébet, Regéczy Éva, Regéczy Szabina Perle (két műfordítását olvasta fel), Katona Béla, Lovász Miklós, Mester József.
II. Aradi Magyar Könyvnapok második napjának rendezvényeit nagy érdeklődés övezte.
Nyugati Jelen (Arad)

Dél-tiroli autonómia: követendő példa Erdély számára
Bemutatták Martha Stocker A Mi történelmünk. Dél-Tirol 1914 és 1992 között című könyvét péntek délután Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A könyv szerzőjét az esemény házigazdája Kelemen Hunor mutatta be, kiemelve, hogy az író történészként objektíven szemléli és ismerteti a tartomány történelmét, míg aktív politikusként egyszerűségre, közérthetőségre törekszik. Az RMDSZ elnöke megköszönte a szerzőnek, hogy lehetővé tette a könyv magyar nyelvre való fordítását, hasonlóképpen a fordítókat – Balogh F. Andrást és Daróczi Boglárkát – dicsérő szavakkal illette.
Hasonlóságok, közös vonások
A szövetségi elnök a könyv fontosságát abban látja, hogy az 1990-es évek elejétől az erdélyi magyarok példaértékűnek tartották a dél-tiroli autonómiát, ami 1992 óta még inkább fokozódott. „Nagyon sokat hallottunk róla, sokszor és sokat hivatkoztunk a dél-tiroli autonómiára, nemcsak magára az intézményes s politikai megoldásra, hanem arra az útra is, amely az autonómiáig vezetett. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy ismertük pontosan a dél-tiroli autonómiát, illetve az odáig vezető utat. Ez nagyon sokszor bebizonyosodott az elmúlt esztendőben. Ezért úgy gondolom, hogy egyfajta hiánypótlás az erdélyi magyarok és a politikusok számára ez a könyv” – részletezte az elnök, aki fontos lépésnek nevezte ennek magyar nyelvre való fordítását. „Le kellene fordíttatnunk román nyelvre is. Biztos vagyok abban, hogy meg fogjuk találni azokat a forrásokat és lehetőségeket, amelyek majd lehetővé teszik ezt. Fontosnak tartanám, hogy a román közvélemény is megismerje a dél-tiroli autonómiát, amely modellértékűnek tekinthető” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke azért tartja modellértékűnek ezt az autonómiát, mert „ebben a néhány évtizedes dél-tiroli történetben sok-sok olyan momentum van, amelyek megfelelőjét valamilyen formában, Erdélyben is megtaláljuk”. Kelemen felhívta a figyelmet arra, hogy az első világháború és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása számunkra sem ismeretlen, illetve következmény nélküli történelmi esemény. „A békeszerződést követően hasonló dolgok történtek velünk is, mint a dél-tiroli osztrákokkal, német ajkú lakosokkal. A két világháború között ott is elkezdődött az olaszosítás, a homogenizálási törekvések. Az erdélyi magyarságnak is hasonló tapasztalatokban volt része” – mondta Kelemen Hunor. Tanulságosnak nevezte az autonómiáig vezető utat, ugyanis szerinte ebből olyan következtetéseket vonhatunk le, amelyeket az erdélyi autonómia-törekvés során is felhasználhatunk. A szövetségi elnök szerint érveket, módszert és technikát tanulhatunk, amelyet a dél-tiroli németajkú közösség hosszú évtizedeken keresztül, de sikeresen tudott alkalmazni az olasz hatalommal, amikor pedig nem sikerült eredményre jutni, akkor az osztrák kormánnyal, a kétoldalú tárgyalásoknak az elkezdésével, valamint olyan nemzetközi intézmények bevonásával, mint az ENSZ.
Az autonómiához vezető út
Martha Stocker, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának alelnöke, a dél-tiroli néppárt alelnöke bemutatva a könyvet felelevenítette a múlt történéseit, ugyanakkor az előttük álló feladatokat is ismertette. Üdvözölte a szövetségi elnök azon ötletét, hogy román nyelvre is lefordítsák a könyvet, hiszen miután megírta, neki is az volt az első gondolata, le kell fordítani olaszra. Hangsúlyozta: könyvét azért indítja az első világháború pillanatától, az osztrák-magyar monarchia szétesésétől, amely sok európai kisebbség számára közös tapasztalat, mert fontos, hogy a fiatalok megismerjék a gyökereiket. Sok iskolába hívják történelemórára, amit nemcsak azzal indokol, hogy történész és gyakorló politikus egyben, hanem azzal is, hogy sikerült átfogóan, logikus és letisztult formában, tömören megírni a könyvet.
Rávilágított arra, hogy a két világháború közti időszak volt a népe számára a legrosszabb korszak, akkor tapasztalták meg azt az asszimilációs folyamatot, amely magába foglalta a helységnevek olaszra való változtatását, az olasz nyelv hivatalos nyelvként való bevezetését, illetve ekkor sok műemléküket elszállították, és azok helyére olaszokat helyeztek. Egy másik jelenség, hogy a német többségű dél-tiroli területeken az olasz fasiszta hatalom szerette volna, ha a németajkú csoport kisebbségbe kerül, és ennek érdekében olasz ajkú lakosokat telepítettek oda – magyarázta Martha Stocker. A következő nehéz pillanatot Hitlernek és Mussolininek köszönhették, amikor a dél-tiroli németeknek választaniuk kellett, hogy otthon maradnak és asszimilálódnak, vagy áttelepülnek valamely német ajkú országba. Annak ellenére, hogy a dél-tiroliak 86 százalékának szándékában állt áttelepedni, végül 75 ezren hagyták el a tartományt, amelyből 25 ezren a második világháború után visszaköltöztek.
A második világháború után önrendelkezésre törekedtek, és kérték, hogy Dél-Tirolt csatolják vissza Ausztriához, ami nyilván lehetetlen volt. Született azonban egy párizsi egyezmény Ausztria és Olaszország között, amely az alapja lett a mai dél-tiroli autonómia intézményének – részletezte. Az első autonómiaforma nemcsak Dél-Tirolra vonatkozott, hanem Trentino tartományra is, ilyenformán az olaszok voltak többségben, így a tartomány ugyan autonómiát élvezett, de a többségben lévő olaszok döntöttek mindenben, hiszen az első regionális parlamentben a német ajkú képviselők száma csupán 28,3 százalék volt. Ekkor az iparban a közigazgatásban csak olaszok találtak munkahelyet, és a lakásvásárlás is csak számukra volt megvalósítható, így a német fiatalok közül sokan mentek el Németországba, Ausztriába vagy Svájcba munkát keresni, és olaszok özönlöttek a tartományba.
Felkelteni a világ figyelmét
Az olasz kormány politikájának köszönhetően 1957-ben a Sigsmundskron kastélyában 35 ezer ember tüntetett azért, hogy a Dél-Tirol Tartományt leválasszák Trentinóról. „Nyilván az olasz kormány mindaddig nem hajlott arra, hogy megadja ezt a fajta autonómiát, amíg Ausztria fel nem vetette Dél-Tirol problémáját az ENSZ előtt – és tulajdonképpen ez volt a legfontosabb lépés ebben a történetben” – tette hozzá. A helyzetünket a világ előtt is láthatóvá kellett tenni, ezért a fiatalok szervezkedésbe kezdtek, és bombamerényleteket hajtottak végre. Azt viszont kiemelte, hogy ezek minden alkalommal oszlopok ellen elkövetett merényletek voltak, és nagyon fontos volt az emberélet tisztelete.
Olaszországban alakult egy vegyes olasz és dél-tiroli bizottság, amely kidolgozta a majdani autonómiát bevezető intézkedéseket, de ezeket minden alkalommal Ausztriának is jóvá kellett hagynia. Stocker abban látja a dél-tiroli autonómia erősségét, hogy a folyamatokat végig figyelemmel követte Ausztria, és kedvezőtlen intézkedések esetén a nemzetközi közvélemény elé léphetett volna. 1972-ben megszületett egy 137 intézkedést tartalmazó autonómiacsomag, amelyet a következő húsz évben gyakorlatba is ültettek. Ez alapján az olaszok módosították saját törvényeiket, illetve saját alkotmányukat is úgy, hogy 1992-re a dél-tiroliak elmondhatták: kulturális, illetve területi autonómiájuk lett.
„A történések természetszerűleg 1992 után is folytatódtak, ellenben én ezen a ponton befejeztem munkámat. Először is az autonómia-vita lezárása mérföldkőnek tűnt számomra, még ha az önrendelkezés kiteljesedése csak ezután következett’ – írja Martha Stocker könyvének utószavában. „Másodsorban nem könnyű a közelmúlt történéseit a ma és a jövő szempontjából megítélni, bizonyos történelmi távlatra van szükség. A harmadik érvem pedig arról szól, hogy politikusként része vagyok egy rendszernek, nagyon szorosan kapcsolódom a napi történésekhez, ezért esetemben hiányzik a megfelelő rálátás” – vallja be szerényen a szerző.
HÁROMSZÉKI ESZTER
Nyugati Jelen (Arad)

Köznevelési államtitkárság: 40 millió forint határon túli magyar pedagógusszervezeteknek
Összesen negyvenmillió forinttal támogat öt külhoni magyar pedagógusszervezetet az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkársága.
A tárca honlapján közzétett tájékoztatás szerint a minisztériumi pályázatra öt szervezet nyújtott be kérelmet, összesen 47,863 millió forint értékben. A köznevelésért felelős államtitkár döntése alapján mind az öt pedagógusszervezet kap támogatást, összesen 40 millió forint keretösszeggel.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 19 millió, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 6,9 millió, az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete 5,6 millió, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 2,5 millió, míg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 6 millió forint támogatásban részesül.
Felidézték, hogy a szaktárca 2013 áprilisában hirdetett meghívásos pályázatot a határon túli magyar pedagógusszövetségek és szakmai szervezetek által a szülőföldön megrendezendő, a magyar nyelvű továbbképzési rendszer megerősítését szolgáló nyári akadémiák megszervezésének támogatására
MTI

A magyarság számíthat Magyarországra
„Magyarország számít önökre, és bármi történjen, önök is mindig számíthatnak Magyarországra” – mondta Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán szombaton.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres ország legyen, és az erdélyi magyarság jól érezze magát itt a szülőföldjén” – fejtette ki beszédében Semjén, aki a magyar nemzetet háromlábú székhez hasonlította: a szék három lába a magyarországi magyarságot, a Kárpát-medencei magyarságot és a diaszpórát jelképezi. „Ha a háromlábú szék egyetlen lába is kiesik, a szék eldől, az egyetemes magyarság pedig örökre szegényebb lesz. A magyarságot csak akkor tudjuk megőrizni, ha minden nemzetrész megmarad. Ezért kimondjuk, hogy Magyarország felelősséget vállal az egyetemes magyarság iránt, így a határon túli magyarság iránt is.”
450 ezer új magyar állampolgár
A KDNP elnöke azt is bejelentette, hogy a mai napon az egész világon összesen már 450 ezer új magyar állampolgára van a magyar nemzetnek. „A magyar állampolgársági törvény tekintetében a román állampolgársági törvényt vettük alapul.”
Semjén az autonómia kapcsán kijelentette, a magyarság soha nem kért, soha nem követelt semmi olyant, ami ne lenne elfogadott az Európai Unióban. „Ha másoknak lehet, nekünk miért ne lehetne?” – tette fel a kérdést szónoklata végén a magyarországi politikus.
Rogán a partnerség üzenetét hozta
A Fidesz részéről Rogán Antal frakcióvezető volt jelen az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán. „A román nemzet példáját követtük, amikor az állampolgárság megadásával kezet nyújtottunk a határon túli nemzettársainknak. Tudom, hogy a román egy erős nemzet, a romániai magyarok partnerei akarnak lenni a románoknak, de ehhez megbecsülés is kell. A magyar nemzet is erős nemzet, egy erős nemzet pedig felelősséggel tartozik minden tagjának, határon innen és túl. Az itt élő magyaroknál senki nem tudhatja jobban, hogy melyek a céljaik, a magyar kormány célja viszont az, hogy minden eszközzel támogassa önöket” – fejtette ki Rogán, hozzáfűzve: az összetartozás legnagyobb kifejezése a magyar állampolgárság megadása volt.
„Akinek a nemzeti összetartozás fontos, arra a Fidesz barátként tekint. Száz év után jövőben új helyzet teremtődik: önök is beleszólhatnak a magyarországi választásokba. Ezért arra biztatok mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. A mai napon az összetartozás és a partnerség üzenetét hoztam. Orbán Viktor miniszterelnök úr nevében azt kívánom, hogy a mai napon erősítsék meg a nemzeti érdekek képviseletét” – zárta köszöntőjét a Fidesz frakcióvezetője.
Kozán István
szekelyhon.ro

Semjén és Rogán: természetes, hogy itt vagyunk
Ahol a magyarság, a magyarság képviselői ott vannak, nekünk is ott a helyünk – szögezte le Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az RMDSZ kongresszusának megkezdése előtt.
„Számunkra minden magyar egyaránt fontos, függetlenül a párt szimpátiájától és minden mástól, tehát természetes az, hogy ahol a magyarság képviselői együtt vannak, és a magyarság együtt van, nekünk is ott a helyünk” – nyilatkozta Semjén Zsolt.
„Az RMDSZ-t tartom a Kárpát-medencén belül a magyarság legerősebb és legnagyobb politikai érdekvédelmi szervezetének, ezért a legtermészetesebb, hogy itt vagyunk az RMDSZ kongresszusán. Azt szeretném hozzátenni a magam részéről, a Fidesz nevében is, hogy a nemzeti összetartozás üzenetét hoztam el. Többek között, annak idején, Románia példáját követve alkottuk meg azt a törvényt, amely a határon túli magyarok számára megnyitja az állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ahogyan a román nemzet egyesítette a határon túl élő románokat, ugyanezt tette meg Magyarország néhány évvel ezelőtt. Éppen ezért fontos, hogy a közelgő magyar választások előtt beszéljünk arról, hogy az RMDSZ olyan fontos politikai szervezet, mely segítheti és ösztönözheti az itt élő magyarokat, hogy éljenek azzal a jogukkal, hogy ne csak erdélyi politikai viszonyokban, hanem a magyarországi politikai viszonyokban is hallassák a hangjukat” – nyilatkozta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.
Barabás Hajnal
szekelyhon.ro

Miniszterelnök a kongresszuson
A Ráduly Róbert Kálmán szókimondó beszédében feladott labdát elég jól lekezelte Victor Ponta, amikor a kongresszuson azt mondta: Csíkszereda polgármesterét többször megtapsolták, ez idő alatt a fordítás nem volt hangos, így nem értett mindent az elmondottakból.
„Egyetlen magyar szervezet van a parlamentben, ez pedig az RMDSZ. Nem mi választottuk, hanem a magyarok döntése volt, ezeket a szavazatokat tiszteletben tartjuk. Azért vagyok itt, hogy újra elmondjam, folytassuk a párbeszédet, és a kérdésekre találjuk meg a legjobb megoldásokat” – fogalmazott a miniszterelnök, aki az alkotmánymódosításáról eléggé árnyaltan fogalmazva annyit mondott, a szövetséggel együtt kell meghozzák a megfelelő változtatásokat, „mert önök is román állampolgárok”.
Fontos ugyanakkor, hogy a miniszterelnök először „pedzette” meg, hogy talán módosítható az alkotmány első cikkelye, ami kimondja, hogy Románia egy és oszthatatlan nemzetállam. „Ráduly polgármester úr beszélt néhány olyan 1918-as elvről, amely Erdély és a román királyság egyesülésén alapult. Azt hiszem, hogy az alkotmánymódosításnál megtaláljuk azt a formát, amely garantálja, hogy önök is az ország egyenjogú alkotórészei” – jegyezte meg a miniszterelnök.
A regionalizáció kérdését említve is csak annyit mondott, hogy olyan megoldást kell találni, amelyben a romániai magyarság meg tudja őrizni nemzeti identitását. „Meg vagyok győződve, hogy együtt sikerülni fog." A székely zászló kapcsán Ponta azt mondta, a magyarokkal együtt el tudják fogadni azt az uniós formát, „amely mindenki számára jó megoldás lesz”.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is jelen volt a kongresszuson, ahol elmondta: akkor tud erős lenni Románia, ha a benne élő kisebbségek is erősek. „Gyengült az ország azzal, hogy kivándoroltak a németek. Meg kell értenünk, hogy egy erősebb ország erősebb magyar közösséget is jelent. És fordítva.”
Kozán István
szekelyhon.ro

Ráduly: elég volt
A magyar, a székely, a román és az Európai Unió himnuszának eléneklésével kezdődött az RMDSZ 11. kongresszusa. Ezután Csíkszereda polgármestere tartotta meg lényegretörő beszédét.
A székely zászló felmutatásával kezdte beszédét Ráduly Róbert Kálmán, a hargitai megyeszékhely polgármestere, aki Csíkszereda szülöttéről, Erőss Zsoltról és társáról emlékezett meg. Ezután megköszönte a felelős magyar kormánynak, hogy többek között Csíkszeredában jött létre a Sapientia egyetem. Elmondta, reméli, és abban bízik, hogy Ponta és Antonescu rendezi azt, amit már 95 éve kellene. Felsorolta azon csíkszeredai beruházásokat, amelyek a kormány és a helyi vezetők közös eredményei.
„Hazudik, aki azt mondja, hogy az RMDSZ húsz éve kormányon van. Pihentünk is időnként. Kell szólnunk az elmúlt három esztendőről, a kudarcokról is. Leépítések, bérlevágások, uniós pályázatok késleltetett elszámolása, csak néhány a gyilkos intézkedések közül. Félelemkeltés, állami terror épül az állami intézményekkel” – fakadt ki a polgármester, majd folytatta: „sok önkormányzati társam nevében mondom, elég volt, az embereket meg kell fizetni, nagyobb fizetés kell, a közszféra dolgozóit meg kell fizetni, a pénzt, amit a megfélemlítésre fizetnek, a közszférai fizetésekre kell fordítani. A szakmaiság kezd kiürülni, nem lehet ostorral az embereket dolgoztatni. Egész pályás letámadást intéznek ellenünk, bűnnek tartják a saját történelmünk megismertetését, bűnnek tartják a magyar nyelv ismeretét, hivatásos feljelentők támadják a székely tankönyvet, ízekre szedik a székely vásárt, a csíkszeredai főépítész magyar nyelvtudásának elvárása diszkriminációt jelent Bukarestben.”
Ráduly feltette a kérdést: az diszkrimináció, ha olyan főépítész van a városban, aki nem tud magyarul, ha Székelyföldön nem ismerik az adminisztrációban a mi nyelvünket. „A parlamenti kétharmad felelőssége, hogy Románia végérvényesen rendezze Székelyföld helyzetét, vissza kell menni az 1918-ban megfogalmazott jogokhoz. A területi autonómia biztosítása becsületbeli kérdés, mi nem akarunk se többet, se kevesebbet, mint kulturális autonómiát az egész magyarságnak, és területi autonómiát a Székelyföldnek. Reggel leírtam a beszédem, nehogy elkapjon a hév. A területi és kulturális autonómia nemcsak a székelyek, hanem a románok ügye is. Ez Csíkszereda üzenete. A harchoz mindenkire szükség van, az MPP-re, az SZNT-re és az EMNP-re is” – hangsúlyozta Ráduly, majd beszéde végén kezdeményezte a város polgármestereként, hogy ezt a helyet, a sportcsarnokot mától Erőss Zsolt hegymászóról nevezzék el.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke rövid köszöntőjében annyit mondott: „nagyon jólesik, hogy itt lehetek önökkel, jólesik, hogy itt vannak önök is”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, sokszínű szövetség az RMDSZ, a Kárpát-medence talán egyetlen olyan határon túli szervezete, amely 23 éven keresztül a parlamentben tudott maradni, és kiállt a magyarságért. „A mi közös múltunk arról szólt, hogy felismertük problémáinkat, és megoldást kerestünk arra. A parlamentáris eszközöket választottuk céljaink elérésére. Ennek egyik módja a párbeszéd. Nehéz a párbeszéd, de nem lehetetlen. Mi ezt az utat járjuk.”
Kozán István
szekelyhon.ro

Markó át nem adott „ajándéka” Rádulynak
Az RMDSZ kongresszusán Markó Béla volt RMDSZ-elnök ajándékot akart adni Ráduly Róbert Kálmánnak, Csíkszereda polgármesterének. Az ajándéknak üzenetértéke volt.
Markó kongresszusi felszólalása előtt egy RMDSZ-es jelvényt akart adni Rádulynak, aki délelőtti beszéde előtt a pulpitusra terítette a székely zászlót, eltakarva ezzel az RMDSZ logóját. „Ez a kis jelvény a garanciája annak, hogy a székely zászló loboghat, hogy a magyar és a székely himnusz ma is elhangozhatott. Ez a garanciája, hogy ma Csíkszeredában együtt lehetünk” – jegyezte meg Markó, akinek érezhetően nem tetszett Ráduly székely zászlós „gesztusa”. Ráduly Róbert ezalatt nem volt bent a teremben.
Kozán István
szekelyhon.ro

Véget ért a kongresszus
Az RMDSZ 11. kongresszusát összegezte Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki a meghívottak által elmondottak fontosságát emelte ki.
„A kongresszuson elfogadtuk az RMDSZ módosított programszabályzatát, amelyből kiemelném, hogy kiszélesítettük az állandó tanács működését, hiszen azt tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban az önkormányzatokra sokkal nagyobb szerep hárul, mint akkor, amikor kormányon voltunk. Egyébként is növekvőben van az önkormányzatok ereje, és remélem, hogy pénzügyi értelemben is egyre nagyobb mozgásterük lesz. Az elnökséget ezzel szemben leszűkítettük” – összegezte Kelemen.
Kiemelte, hogy a meghívottak mind hangsúlyozták: az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint az erdélyi magyarság legitim képviselőjére, amely szövetséggel, akár hatalmon van, akár ellenzékben, „egyeztetni kell, párbeszédet kell folytatni”. „Fontosnak tartom, hogy itt volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal, a Fidesz alelnöke, és Újhelyi István, az MSZP alelnöke, akik üzeneteikben megfogalmazták, hogy számíthatunk a magyar kormányra, Magyarországra minden egyes törekvésünkben, és az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint az erdélyi magyarság legitim képviseletére, hisz ezt 2012-ben két alkalommal is megerősítette az erdélyi magyarság.”
Kelemen cáfolta a román portálokon szombaton megjelent álhírt, miszerint Hargita megyei RMDSZ-es politikusok sokasága kérte a szervezettől, hogy határolódjon el Borboly Csabától, Hargita Megye Tanácsának elnökétől. „Egyetlen RMDSZ-es politikus és tag sem kérte ezt” – húzta alá a szövetségi elnök.
Kozán István
szekelyhon.ro

Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szombaton Csíkszeredában, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 11. kongresszusán elmondott beszédében.
Semjén Zsolt aláhúzta: a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: Magyarország a román modell alapján adott lehetőséget arra, hogy határain túl is felvegyék a magyar állampolgárságot. "Ami Romániának és a románságnak jó Moldova tekintetében, az nekünk is jó Erdély tekintetében" - jelentette ki Semjén Zsolt. A KDNP elnöke a magyar "világnemzet" helyzetét a háromlábú székhez hasonlította. Kijelentette, a magyarságot akkor lehet megőrizni, ha mind a magyarországi, mind a Kárpát-medencei, mind a nagyvilágban élő magyar nemzetrész megőrzi azokat az értékeket, amelyeket csakis ő tud adni. Semjén Zsolt nyomatékosította, a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. "Nem vagyunk alábbvalók egyetlen más nemzetnél sem" - jelentette ki. "Magyarország számít önökre, és bármi történik, önök mindig számíthatnak Magyarországra" - zárta köszöntőbeszédét Semjén Zsolt. Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét , az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban. Kijelentette, ha az Európai Bizottság jóváhagyja a kezdeményezést, a MSZP szervezetei egész Magyarországon elindítják a támogató aláírások gyűjtését, és pártkapcsolataikon keresztül más országokban is elindítják az aláírásgyűjtést. Ujhelyi István azt is elmondta: az MSZP koordinációs tanácskozást kezdeményez a magyarországi parlamenti pártokkal, hogy a csatározásokat félretéve közösen járuljanak hozzá a polgári kezdeményezés sikeréhez.
MTI

Mintegy félezer ember vont élőláncot a kolozsvári „kétágú" református templom köré
Kolozsváron mintegy félezer ember vont élőláncot vasárnap délután az alsóvárosi „kétágú" református templom köré, tiltakozásul a műemléképület közvetlen szomszédságába tervezett sport- komplexum megépítése ellen.
A tiltakozáson a református, az evangélikus, az unitárius és a román görög-katolikus egyház képviselői és az építkezést korábban negatívan véleményező kolozsvári Térségi Műemlék- védelmi Bizottság képviselője szólaltak fel.
A tiltakozók által elfogadott petíció szerint a tervezett sportkomplexum „a félrevezetésre, a hazugságra, a hatalmi erőszakra készül felépülni". A Kató Béla református püspök által felolvasott petícióban „jó belátást" kértek Istentől a város és az ország elöljáróinak a helyzet orvoslásához.
Virgil Pop, a műemlékvédelmi bizottság titkára elmondta, a román kulturális tárca és a kolozsvári polgármesteri hivatal a törvények durva megszegésével engedélyezte az építkezés elkezdését. Hozzátette, a kialakult helyzet azért különös, mert nem magánbefektetők haszonszerzés céljával elkövetett törvénysértéséről, hanem közhivatalok „butaságból" elkövetett törvényszegéséről van szó.
A helyzetet ismertető Bányai József ügyvéd, az egyházközség presbitere elmondta, az elkezdett építkezés ma már nemcsak a templom látványát, hanem a műemléképület állagát is veszélyezteti.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a Viitorul Sportklub a templom mögött egy olyan közel félhektáros telket készül teljesen beépíteni, amelyet 1964-ben egy kikényszerített adománylevéllel vett el az állam a református egyháztól. 1989 után az egyház peres úton próbálta visszaszerezni korábbi tulajdonát, a pert azonban jogerősen elvesztette.
A templom kereszthajójától mintegy tíz méterre épülő modern sportcsarnok és tanfelügyelőségi épület a tervek szerint mintegy húszméteres magasságig, a műemléktemplom ereszéig emelkedik majd a magasba.
MTI
Erdély.ma

Ma van a Hősök napja
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek.
A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét.
1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések. Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját. MTI
Erdély.ma

Közel húszmillió forint az RMPSZ-nek
Összesen negyvenmillió forinttal támogat öt külhoni magyar pedagógusszervezetet a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkársága.
A tárca honlapján közzétett tájékoztatás szerint a minisztériumi pályázatra öt szervezet nyújtott be kérelmet, összesen 47,863 millió forint értékben. A köznevelésért felelős államtitkár döntése alapján mind az öt pedagógusszervezet kap támogatást, összesen 40 millió forint keretösszeggel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) 19 millió, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 6,9 millió, az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete 5,6 millió, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 2,5 millió, míg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 6 millió forint támogatásban részesül. Felidézték, hogy a szaktárca 2013 áprilisában hirdetett meghívásos pályázatot a határon túli magyar pedagógusszövetségek és szakmai szervezetek által a szülőföldön megrendezendő, a magyar nyelvű továbbképzési rendszer megerősítését szolgáló nyári akadémiák megszervezésének támogatására.
székelyföld.ro

Egy életnyi tapasztalat továbbadása
Killár Kovács Katalin Túl/élő adás című könyvét mutatták be kedden este az Ariel Színházban. A kötetet Tomcsányi Mária méltatta, a Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat színészei pedig részleteket olvastak fel a műből.
A bemutatót Kovács Levente vezette be, elmondása szerint Király István magyar hangjaként, aki nem lehetett jelen az eseményen. A könyvet Tomcsányi Mária méltatta, aki a román televízió magyar adásának a szerkesztőjeként sokat foglalkozott a színházi hírekkel, így a kötet szerzőjével közelebbi kapcsolatba került, s szoros baráti viszonyt ápolt vele, ismerte munkáit, ennek ellenére meglepte ez a publicisztikai kötet. Bodor Pált idézte, aki azt mondta, hogy a rövid műfajok olyannak kell tűnjenek az olvasó számára, mintha azt egy gördítéssel hozta volna létre az író, akkor is, ha napokat dolgozott rajta. Tomcsányi szerint ez az állítás nagyon jellemző a bemutatott munkára.
A könyv három részből áll. Az első felében a szerző rádiós munkásságáról olvashatunk jegyzeteket jó humorral és nyelvi fondorlatossággal fűszerezve. A második rész leveleket tartalmaz, amelyeket unokájához, Csillagfény Dávidhoz írt. Ez a rész tele van érzelmekkel, szépséggel és líraisággal – jegyezte meg Tomcsányi Mária. A 30 levélből 29 íródott meg, amelyek el is hangzottak a rádióban. A harmadik rész önvallomás arról, hogy miként jutott a szerző egyfajta önkéntes száműzetésbe. Ez egy be nem gyógyult sebből fakadt, a rádiótól való búcsú nélküli távozás miatt. Arról is ír ebben a részben, hogy a világ tótágast állt, kimozdult a tengelyéből, és az értékek elveszőben vannak.
A könyvről nem csak beszéltek, hanem ízelítőként fel is olvastak belőle néhány részt. Idézett Kilyén László, Tomcsányi Mária és Kilyén Ilka. Egy részletet Kovács Levente is felolvasott, majd a szerző fiától, ifjabb Kovács Leventétől is hallottunk egy történetet.
Killár Kovács Katalin elmesélte, hogyan került kapcsolatba a rádióval. Egyetemista volt, amikor bevezették a nyári gyakorlatot. A Színművészeti Egyetem diákjait két csoportra osztották, egyik a Teleki Tékába, másik pedig a Marosvásárhelyi Rádióhoz került. Így jutott a szerző a rádióhoz, ahol először kávét főzött és a bevásárlásokat végezte. Egyszer felolvastattak vele egy szöveget, amely Ceauşescu beszédének a tükörfordítása volt, ezt követően pedig minden műsorba bevonták. A távozása miatt a harmincadik levél nem íródott meg, de a kötetben a teljesség kedvéért ezt is olvashatjuk.
Becze Dalma
Dr. Kovács Katalin, művésznevén Killár Kovács Katalin vagy Killár Katalin (Kolozsvár, 1951. márc. 9. -) erdélyi magyar színésznő, színészpedagógus, egyetemi professzor, költő. Éveken át a Marosvásárhelyi Művészet Egyetem tagozatvezetője (dékánja), tanszékvezetője.
Fontosabb könyvei: Szophoklésztől a posztmodernig: Lehetséges szövegek gyűjteménye a színészmesterség oktatása számára, A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Kiadója, Marosvásárhely, 2008.
Játék, improvizáció, színészet, A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Kiadója, Marosvásárhely, 2006.
Játékos improvizáció (tankönyv), Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1997.
székelyföld.ro

Könyvkelengye ballagóknak
Sepsiszentgyörgy végzős diákjai egy-egy könyvet kapnak útravalóul a Bod Péter Megyei Könyvtártól és az önkormányzattól. Az ajándékozás a Könyvkelengye program keretében történt.
A hétvégén a Székely Mikó Kollégium és a Mikes Kelemen Líceum egy-egy végzős osztálya vehette át a szimbolikus ajándékot, de a következő hét során minden sepsiszentgyörgyi ballagó kézbe kapja Kádár Gyula Sepsiszentgyörgy korai története és népessége című könyvét. A Mihai Viteazul Főgimnázium diákjai Matei és Florian Filip Băiuţeii című ifjúsági regényét kapták útravalóul.
„Könyvkelengyét mindig jó adni és mindig jó kapni” – hangoztatta Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a végzősök számára szervezett könyvátadó ünnepségen.
Sztakics Éva Judit alpolgármester az igazi értékek megbecsülésére hívta fel a fiatalok figyelmét. „Ne felejtsétek az igazi értékeket, a gyökereket, ti mindig Sepsiszentgyörgyhöz tartoztok, az egyetemi éveitek után a város visszavár, reméljük, hogy hazatértek, hogy itt fogtok családot alapítani" – hangsúlyozta.
Kádár Gyula a könyvbemutatóval egybekötött rögtönzött történelemóra során röviden ismertette Sepsiszentgyörgy 1332 – a település első írásos említése – előtti történelmét, felhívva a figyelmet arra, hogy fontos tudni, kik vagyunk és honnan származunk.
Hasonlóképpen a múltat mutatja be kritika által Salinger Zabhegyezőjéhez hasonlított Băiuţeii kötet, amely a végzősök által ismeretlen kort elevenít fel, a Ceauşescu-érát. A jelenlévők a regényből egy részletet hallgathattak meg Ianculescu Csilla könyvtáros felolvasásában.
A Könyvkelengye programot eredetileg újszülöttek számára indította a Bod Péter Megyei Könyvtár partnerségben Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalával még 2010-ben, de idén már a második éve, hogy kiterjesztették a kisebb és nagyobb diákokra is. Az elmúlt négy év során 450 család igényelt könyvkelengyét, és több mint 1600 diák kapott könyvútravalót.
Rákosi Katalin
Székelyföld.ro

Régi szövetség új utakon (RMDSZ-kongresszus Csíkszeredában)
Fegyelmezetten, olykor pátosszal megtűzdelve, kritikai hangot alig hallatva zajlott le szombaton Csíkszeredában az RMDSZ 11. kongresszusa. Bár jelentősebb tétje nem volt a nagygyűlésnek – szigorítottak ugyan kicsit a szervezeten, még jobban központosították a döntéshozatalt, és itt-ott csöppet a jelenhez igazították a szövetség programját is –, soha nem látott tömeget toboroztak, majdnem nyolcszáz küldött hitelesítette az „új irányt”. Kelemen Hunor szövetségi elnök kongresszus utáni sajtótájékoztatóján jelentette be: törvénytervezetet nyújt be az RMDSZ a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról. Az RMDSZ által „feladatkijelölőként” jellemzett kongresszust a magyar, a székely, a román és az európai himnusszal nyitották meg tíz óra után alig néhány perccel, a 777 küldöttet, a több mint száz meghívottat és csaknem kétszáz újságírót köszöntő Ráduly Róbert polgármester pedig egy székely zászlót terített a szónoki pulpitusra. Bejelentette azt is, a rendezvény helyszínéül szolgáló sportcsarnokot a Himalájában eltűnt Erőss Zsolt hegymászóról, a város szülöttjéről nevezik el. Román és magyar politikusok egész sora vonult fel a kongresszuson. Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: a Romániát nemzetállamként meghatározó alkotmány első cikkelyének megváltoztatására nincs reális esély, de olyan módosításra igen, amely garantálja, hogy a romániai magyarok az ország részei, egyenlő és legitim polgárai. Az RMDSZ-t a magyar közösség egyetlen választói legitimitással rendelkező képviseletének nevezte, és elengedhetetlennek minősítette, hogy a román kormány mindig párbeszédet folytasson vele. A székely zászlóra utalva rámutatott: egy olyan szabályozást javasolt nemrég az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében elmondott beszédében, amely a román és az EU-zászló mellett elismeri a helyi jelképeket. A régiók kialakításáról szólva Victor Ponta miniszterelnök azt mondta: megérti, hogy a magyarság nem akar olyan óriásrégiót, amelynek központja távol esik, és amelynek irányításában a közösség képviselői kisebbségben vannak. „Azt a formát keressük, amely az identitás megőrzését és a fejlődést is biztosítja” – ígérte. A marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyében Ponta kijelentette: az oktatási miniszternek „felelőssége és jogköre”, hogy érvényt szerezzen a román és a magyar tanárok között tavaly született megállapodásnak. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rámutatott: senki sem akar a romániai magyarságra egy másik történelmet, egy másik nyelvet ráerőltetni. Azt mondta: egy erősebb magyar közösség erősebb Romániát is jelent. A jobbközép ellenzék képviseletében jelen lévő Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök nyilvánosan felvállalta magyar gyökereit, és néhány mondatban magyarul is köszöntötte az RMDSZ-t mint volt koalíciós partnerét. Románul folytatott beszédében hangsúlyozta: az RMDSZ képviselői mindig hűséges és megbízható partnereknek bizonyultak azokban a politikai szövetségekben, amelyekben részt vettek, a szövetség által képviselt politika pedig európai. Vasile Blaga, a DLP elnöke elmondta, az RMDSZ iránt érzett tiszteletből érkezett a kongresszusra, egyértelműen megfogalmazta: a régiókat a történelmi, földrajzi és kulturális kritériumok figyelembevételével kell kialakítani. Óvatosan kell a regionalizációt végrehajtani, ellenkező esetben a régióközpontok és a vidék között, illetve a különböző nagyvárosok között is megnőhet a szakadék – hangsúlyozta.
Magyarországi támogatás
Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát – jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. Kiemelte: a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Nyomatékosította: a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. „Magyarország számít önökre, és bármi történik, önök mindig számíthatnak Magyarországra” – zárta köszöntőbeszédét Semjén Zsolt.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője „a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének” tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. Az MSZP üzenetét Ujhelyi István, a magyar Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: „a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára”. Az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Irányt mutat az elnök
Az RMDSZ-nek meg kell teremtenie mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit, ennek érdekében a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként – hangoztatta Kelemen Hunor elnöki beszámolójában. Olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodást kellene kötni, amelyet mindenki elfogad, „mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak, és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok, és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak” – mondta az RMDSZ elnöke. Fontosnak nevezte, hogy egy eddigieknél részletesebb tervezetet terjesszenek a román parlament elé a Székelyföld státusáról. Rámutatott: az RMDSZ-nek partnereket kell keresnie a román társadalomban az európai példákra és az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés ígéreteire hivatkozva.
Az RMDSZ elnöke kijelentette: Románia alkotmányának módosítása nem kényszer, hanem lehetőség arra, hogy Románia leszámoljon a nemzetállam 19. századi fogalmával, és a nemzeti közösségek államává lépjen elő. „Olyan alkotmányt akarunk, amely végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét. Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos” – hangoztatta Kelemen Hunor. A megválasztása óta eltelt két évet összegezve az RMDSZ elnöke egyebek közt az új oktatási törvényt említette, amely minden szinten biztosítja az anyanyelvű tanulás lehetőségét a magyar gyerekek számára. Rámutatott, az RMDSZ többéves küzdelme nyomán fogadta el a román parlament a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációját, alakított a bukaresti kormány önálló magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Hozzátette: az RMDSZ kormányzati szerepvállalása idején tízszeresére növelték a magyar érdekeltségű műemlék épületek felújításának költségvetését. Az RMDSZ előtt álló célkitűzésekről szólva Kelemen Hunor határidős feladatnak nevezte a jövő évi európai parlamenti választásra való felkészülést.
Autonómiastatútum készül
A következő két év tennivalóit az RMDSZ a kongresszuson elfogadott nyolc dokumentumban jelölte meg. Ezek alkotmánymódosításról, a régiók szervezéséről és gazdasági kérdésekről szólnak, Székelyfölddel és a szórvánnyal kapcsolatosak, egy-egy előterjesztett határozat az európai állampolgári kezdeményezésre, illetve az európai parlamenti választásokra vonatkozik, és megszavaztak egy szolidaritási állásfoglalást is. A székelyföldi autonómiával kapcsolatos dokumentumot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mutatta be. Nincsenek illúzióink, de nem szabad karba tett kézzel várni a csodát, dolgozni kell – hangsúlyozta. Bár tudatában vannak, hogy Székelyföld autonómiájának kivívása nem egy azonnali eredménnyel kecsegtető célkitűzés, a kongresszusi határozat kimondja, hogy a közjogi rendezéssel párhuzamosan folytatni kell azokat a lépéseket, amelyek különálló fejlesztési régióként fogalmazzák meg Székelyföldet, regionális szinten hivatalossá teszik a magyar nyelvet, biztosítják a nemzeti szimbólumok szabad használatát, valamint az etnikai arányosság elvét a közigazgatás minden területén. A dokumentumban leszögezik, hogy folytatják azokat a fejlesztési programokat, amelyek Székelyföld infrastruktúrájának és gazdasági környezetének javítását célozzák, megerősítik az önazonosság kiteljesedése szempontjából meghatározó intézményeket.
Az MTI és az RMDSZ-tájékoztató felhasználásával
összeállította: Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Számadás és tervezés
Csíkszeredában tartotta 11. kongresszusát az RMDSZ
"A tervek szerint alakult a kongresszus: minden egyes dokumentumot elfogadtunk, lefolytattuk a politikai vitát, elfogadtuk az RMDSZ módosított programját és alapszabályzatát. Kiszélesítettük az állandó tanácsot az önkormányzati képviselettel, hisz azt tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban az önkormányzatokra sokkal nagyobb szerep hárul, mint akkor, amikor kormányon voltunk. Az önkormányzatok ereje növekvőben van, és én bízom abban, hogy egyre nagyobb erejük, pénzügyi értelemben is nagyobb mozgásterük lesz, és így a feladatokból is többet tudnak vállalni" – nyilatkozta a szombaton Csíkszeredában közel 800 küldött és meghívott jelenlétében zajlott kongresszus végén tartott sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.
Elmondta, hogy az elnökséget leszűkítették, az elnökség fogja meghozni a gyors, operatív döntéseket, de a tartalmi, lényeges kérdéseket az Állandó Tanács és a Szövetségi Képviselők Tanácsa fogja elfogadni. – Nagyon fontosnak tartom, hogy a meghívottak – Victor Ponta miniszterelnök, Crin Antonescu, a szenátus elnöke, Vasile Blaga, a PL és Mihai Razvan Ungureanu, a Polgári Erő elnöke – eljöttek a kongresszusra, és mindegyik azt hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint az erdélyi magyar közösség legitim képviselője, megbízható, komoly partner, akivel az ország általános kérdéseiről, és az erdélyi magyarság sajátságos kérdéseiről akár kormánykoalícióban, akár ellenzékben egyeztetni kell. Ugyanennyire fontosnak tartom, hogy elfogadta a meghívást Semjén Zsolt magyar miniszterelnök- helyettes, a KDNP elnöke, Rogán Antal, a Fidesz alelnöke, Újhelyi István, az MSZP alelnöke, akik üzeneteikben megfogalmazták, hogy a magyar kormányzat, a magyar politikai pártok támogatnak minden egyes törekvésünkben, és hogy az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint a romániai magyarság legitim képviseletére.
Miután megköszönte a médiának, hogy velük tartott, pontosított egy hírfolyamot arról, hogy Hargita megyei politikusok sokasága kérte, hogy a szervezet elhatárolódjon Borboly Csabától amelyet álhírnek, manipulációnak nevezett. – Ez nem igaz, egyetlenegy RMDSZ-es politikus, egyetlen RMDSZ-tag sem kérte, és arra kérjük a sajtó képviselőit, hogy ha lehetséges, akkor ezt a pontosítást tegye meg.
"A területi autonómia biztosítása becsületbeli kérdés"
A kongresszus házigazdája, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a székely zászló felmutatásával kezdte beszédét megemlékezve Csíkszereda szülöttéről, Erőss Zsoltról és társáról, majd megköszönte a magyar kormánynak, hogy többek között Csíkszeredában is létrejött a Sapientia egyetem. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy Victor Ponta és Crin Antonescu rendezi azt, amit már 95 éve rendezni kellett volna.
A polgármester beszélt a beruházásokról, megvalósításokról, de beszélt a kudarcokról, a leépítésekről, bérlevágásokról, az uniós pályázatok késleltetett elszámolásáról, illetve arról, hogy "fé-lelemkeltés, állami terror" nehezedik az állami intézményekre: – Egészpályás támadást intéznek ellenünk, bűnnek tartják a saját történelmünk megismertetését, bűnnek tartják a magyar nyelv ismeretét, hivatásos feljelentők támadják a székely tankönyvet, ízekre szedik a székely vásárt, a csíkszeredai főépítész magyar nyelvtudásának elvárása diszkriminációt jelent Bukarestben, jelentette ki hozzátéve, hogy a parlamenti kétharmad felelőssége, hogy Románia végérvényesen rendezze Székelyföld helyzetét. – Vissza kell menni az 1918-ban megfogalmazott jogokhoz. A területi autonómia biztosítása be-csületbeli kérdés, mi nem akarunk sem többet, sem kevesebbet, mint kulturális autonómiát az egész magyarságnak, és területi autonómiát a Székelyföldnek.
Felállva tapsolta meg a kongresszus Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, aki rövid köszöntőjében csak annyit mondott: "nagyon jólesik, hogy itt lehetek önökkel, jólesik, hogy itt vannak önök is."
Ha megállunk, porladunk, mint a szikla!
Dolgozni jöttünk Csíkszeredába, nem ünnepelni. Számadásra és tervezésre. Sok a tennivalónk. És nem azért, mert lazsáltunk az elmúlt két évben – éppen ellenkezőleg. Új fejezetet ígértünk, és bőven vannak eredményeink, amelyekre büszkék lehetünk. Dolgozni kell, mert a kisebbségi lét ilyen: ha megállunk, porladunk, mint a szikla – lassan, de folyamatosan – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök
A minden magyar számít jelszó értelmében a szolidaritást alapértékként fogalmazta meg, kijelentve, nincs fontosabb és kevésbé fontos tagja ennek a közösségnek. – A szolidaritás azt is jelenti, hogy megvédjük egymást, kiállunk egymásért. Azt is jelenti, nem hagyjuk, hogy a múlt erői levadásszanak bennünket. Megvédünk kicsit és nagyot. Politikust és civil aktivistát. Megvédünk mindenkit, aki magyar, és akit azért támadnak, mert a közösségért dolgozik.
Az RMDSZ működése másik elvének a sokszínűség elismerését nevezte. – A sokszínűség, a mások iránti nyitottság és tisztelet ennek az erdélyi magyar közösségnek az egyik legrégebbi és legtiszteletreméltóbb hagyománya. Ezt látniuk és tudniuk kell azoknak, akik azt gondolják, hogy másságunk egy kellemetlen állapot, amit meg kell szüntetni, jelentette ki az elnök.
A továbbiakban arról szólt, hogy az önkormányzatok az RMDSZ politikájának zászlóvivői: – Mióta közel egy éve az RMDSZ kikerült a kormányból, az önkormányzatok nem csak a helyi közösség dolgaiban illetékesek, hanem a napi politikánk zászlóvivői lettek. A három regionális önkormányzati tanács megalakulása segítette a régiók érdekeinek hatékony megjelenítését, az előttünk álló feladatok pontosabb meghatározását. A helyi és megyei szervezetek, a parlamenti frakciók mellett a magyar önkormányzatok, polgármesterek, tanácsosok a magyar érdekek őrzői és védelmezői Ákosfalvától Zsibóig, Nagyiratostól Kézdialmásig.
Kelemen Hunor szerint 2012 választásai ismét megerősítették, csak magukra számíthatnak, és minden magyar ember szavazata kell ahhoz, hogy az RMDSZ megőrizze az erős, egységes magyar képviseletet. A kormányzásban 2009 végétől eltöltött két évet eredményesnek nevezte. Véleménye szerint az RMDSZ kihasználta a lehetőségeket, áttörést ért el a magyarság jogaiért folytatott harcban, és hozzájárult az ország gazdasági stabilizálásához.
"Olyan alkotmányt akarok, amely végre egyenrangúságot ad az erdélyi magyar közösségnek"
A kongresszusi dokumentumokról szólva kiemelten beszélt az alkotmánymódosításról: – Olyan alkotmányt akarunk, amely a nemzetállam fogalmának törlése mellett végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét! Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos. (…) Ennél kevesebbért nem érdemes küzdenünk. Nekem személy szerint is elegem van abból, hogy még mi magyarázkodunk a székely zászló kapcsán. Nem magyarázkodni akarok, hanem olyan alkotmányt, amelyik végre egyenrangúságot ad az erdélyi magyar közösségnek.
Az európai parlamenti választásokra való felkészülés, véleménye szerint, részben becsületbeli ügy, részben stratégiai kérdés, amennyiben az európai képviselet a hatékony kisebbségvédelem egyik fontos eszköze.
Az európai polgári kezdeményezésről szólva kijelentette: – Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy Európa egymillió polgárának aláírása által támogatva az Unió napirendjére tűzzük a kisebbségek ügyét. Ha össze tudjuk gyűjteni az egymillió aláírást, az Unió nem térhet ki a kérdés tárgyalása – és előbb vagy utóbb – a kisebbségek számára megnyugtató rendezése elől.
Székelyföld számára a továbblépés az autonómia
– Székelyföld számára a továbblépést a kisebbségben élő európai nemzeti közösségek jogállásához hasonló autonómiák kivívásában látjuk, közösségünk megmaradásának és gyarapodásának ez a záloga. Mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit nekünk kell megteremtenünk. Látnunk és tudnunk kell, hogy bármilyen megoldás is körvonalazódik, azt a románokkal együtt lehet elképzelni és elfogadtatni. Ne áltassuk magunkat: ajándékba senki sem fogja elhozni az autonómiát. Sem Brüsszel, sem Washington, sem Budapest. Segíteni tudnak, szükség is van minden segítségre, de elsősorban nekünk a románokat kell meggyőznünk céljaink helyességéről, igazságosságáról.
Akkor járunk el helyesen, ha a mi belső csatározásainkban az autonómia ügyét nem használjuk fegyverként egymás ellen. Határozottan állítom, hogy ez kellene az első olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodás legyen, amit mindenki elfogad, mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak. Bátran mondom, hogy az autonómia egymás elleni használata, szavazatszerzési célból csodafegyverként való előrántása nem csak hogy nem visz közelebb a célhoz, hanem minden egyes esetben eltávolít attól. Egymásról feltételeznünk kell, hogy a közös cél érdekében cselekszünk, hogy jóhiszeműek vagyunk és nem egymás politikai életére törünk az autonómia fegyverével, mondta a szövetségi elnök.
A Kongresszus több dokumentumot fogadott el alkotmánymódosításról, régióátszervezésről, gazdaságpolitikáról, a Székelyföld és a szórvány stratégiájáról, az európai parlamenti választásokról, és az európai polgári kezdeményezésről. Ezek a dokumentumok határozzák meg a következő esztendőkben az RMDSZ cselekvési stratégiáját.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Gettó, avagy kié itt a tér?
Az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán Kelemen Hunor szövetségi elnök, de a volt elnök, Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője is egyaránt elítélte azt, hogy az RMDSZ Maros megyei elnöke gettósításnak nevezte az önálló magyar iskolákat hangsúlyozva, hogy az önálló oktatási rendszer létrehozása az RMDSZ legfőbb célja.
"Oda kell figyelni, ha saját kollégáink egyike-másika lefitymálja, amit a parlamentben vagy az önkormányzatokban teszünk vagy tehetünk, és azt sugallja, hogy egy-két tüntetés, és itt van már a Kánaán. De ugyancsak szólnunk kell, ha valaki közülünk, mint a minap is, "gettósításnak" nevezi legfontosabb célunkat: a külön intézmények létrehozását és működtetését, figyelmeztetett Markó Béla.
A kritikákra Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke megyei oktatási "gyorsjelentéssel" válaszolt. Íme a teljes felszólalás:
"Marosvásárhelyt még nem adtuk fel"
"Az RMDSZ-vezetők szóba hozták az önálló oktatási intézményeket, az RMDSZ politikájának egyik legfontosabb célkitűzését. Teljes mértékben egyetértek ezzel, és szeretnék erre vonatkozóan egy Maros megyei gyorsjelentést készíteni, megosztani önökkel. Tanulságos, hiszen köztudott, hogy Maros megye éppen tarkasága, sokszínűsége miatt, úgymond, egy kicsi Erdélyt képez ebben a vonatkozásban.
Ha egy gyorsjelentést készítek az önálló oktatási intézmények helyzetéről Maros megyében, akkor a következőképpen nézünk ki: Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön és Szovátán, ahol a magyarok lélekszáma meghaladja a 70-75% vagy 80 százalékos részarányt, van önálló oktatási intézményünk, magyar óvodák, magyar iskolák, önálló magyar iskolák, önálló magyar óvodák, ez természetes. Dicsőszentmártonban, Segesváron, Marosludason, Radnóton, Szászrégenben, Nagysármáson természetes módon küzdünk azért, hogy legyen önálló magyar oktatási intézmény, hiszen ezeken a szórványtelepüléseken létfontosságú, hogy létrejöjjenek azok a szigetek, ahol össze lehet gyűjteni a diaszpórában szétszóródott – Alsó-Küküllő menti, Nagy-Küküllő menti, Alsó-Maros menti, mezőségi – kis magyar közösségekben születő gyermekeket, és önálló magyar oktatási intézményekben nevelni őket, erősíteni magyar nemzeti identitástudatukat és átadni a magyar kultúrát. Itt természetes, hogy küzdünk azért, hogy legyen önálló magyar oktatási intézmény, mert ezekben a térségekben igen kis lélekszámban élnek a magyarok, saját erejükből képtelenek ezt megtenni.
Éppen jövő héten kerül sor arra, hogy a dicsőszentmártoni önálló magyar iskoláért megpróbáljunk egyeztetni a megfelelő hatóságokkal. Évek óta kérvényezik, évek óta gyűjtik az aláírásokat a szülők, és próbáljuk a helyi politikai akaratot is késztetni arra, hogy támogassák ennek a helyi magyar közösségnek a kérését.
No, Marosvásárhelyen is van önálló magyar tanintézetünk, hiszen dr. Kelemen Atilla vezetése alatt az RMDSZ-nek sikerült megvalósítania a nagy marosvásárhelyi álmot, és önálló magyar oktatási intézménnyé vált a Bolyai líceum, illetőleg mellette létrejött a református kollégium és még vannak Marosvásárhelyen törekvések, amelyeket természetesen támogatunk.
Ellenben Marosvásárhely egy harmadik jellegzetes közeg Maros megyében. Marosvásárhelyen 2008-ban Borbély Lászlóval együtt azt skandáltuk a kampányban, hogy miénk itt a tér, ezalatt azt értettük, hogy Marosvásárhelyt még nem adtuk fel. Marosvásárhelyen még mindig vagyunk annyian, hogy az egész várost belakhassuk, egyetlen talpalatnyi helyet se adjunk fel, egyetlen iskolából se vonuljunk ki, egyetlen óvodából sem, és ahol még nincsenek magyar aligazgatóink, vagy ahol még nincs megerősítve a magyar oktatás, ott mindennemű eszközzel, módszerrel következetesen dolgozunk azon, hogy Marosvásárhely magyar legyen. Marosvásárhelyen ez a politika, ez a helyes politika, miénk itt a tér, ahogy 2008-ban ezt Borbély László is meghirdette a kampányában, ami azt jelenti, hogy egyetlen talpalatnyi helyet sem adunk fel. Azt akarjuk, hogy mindenhol érvényesüljön a magyar nyelvhasználati jog".
Szerencsétlen megfogalmazás?
Újságírói kérdésre, hogy mi a véleménye a megyei elnök oktatási politikájáról, illetve magáról a gettó kifejezésről, Borbély László politikai alelnök kijelentette: "Véleményem szerint ez egy szerencsétlen megfogalmazás volt. Beszéltem a Maros megyei RMDSZ elnökével, Brassai Zsomborral. Ő frissen megválasztott elnök, tehát bizalmat kell neki adni, és támogatni. Ő abban a kontextusban mondta, hogy azokban a vegyes iskolákban, ahol magyar és román tagozat van, ott egy kicsit a magyarok és a románok kéne közeledjenek egymáshoz, természetesen, az együttélés ezzel is jár, és persze, megfogalmazta azt az aggodalmát, hogy ne mondjunk le feltétlenül például Marosvásárhelyen azokról a negyedbeli iskolákról, ahol most működnek magyar osztályok. Szerencsétlen megfogalmazás volt, ő pontosított ebben, túl kéne lépni, hiszen az RMDSZ álláspontja az, hogy nekünk nemcsak szükségünk van önálló iskolarendszerre, hanem ezért harcolunk ’90 óta, és most a tanügyi törvény hál’istennek, még az egyetemek szintjén is benne van, hogy külön tagozatok akkor is, ha egyesek nem akarják ezt elfogadni. Úgyhogy ezen túl kéne lépni, és azt hiszem, mindenki levonta a konklúziókat saját maga számára, de tovább kell menni".
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

Kijelölte feladatait a következő évekre az RMDSZ kongresszusa
Kelemen Hunor: az autonómia nem lehet fegyver a belső csatározásokban
Nyolc dokumentum elfogadásával jelölte ki az elkövetkező esztendők legfontosabb célkitűzéseit az RMDSZ szombaton, Csíkszeredában tartott 11. kongresszusán. Az RMDSZ által „feladatkijelölőnek” nevezett program- és alapszabály-módosító kongresszuson a küldöttek a szövetség alkotmánymódosító javaslatairól, a régiók megszervezéséről, az RMDSZ Székelyföld-, illetve szórványstratégiájáról, a kisebbségvédelmi szabályozást szorgalmazó európai polgári kezdeményezésről, a gazdasági helyzet élénkítéséről, az európai parlamenti választásokról fogadtak el irányelveket. Ugyanakkor elutasították a magyar közösséget ért sorozatos támadásokat, és leszögezték: az RMDSZ minden demokratikus eszközzel kiáll a jogtalanul meghurcolt felelős tisztségviselői mellett. A kongresszuson magas szinten képviseltette magát a román és a magyar kormány, a tanácskozáson több mint hétszáz küldött, nagyszámú meghívott és újságíró vett részt.
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)

Kongresszusi következtetések
Ödön von Horváth színdarabjának címével ellentétben szombaton nem volt kérdéses, hogy mit csinál az RMDSZ kongresszusa, hiszen a szövetség jól előkészített politikai eseményt bonyolított le. Nagy meglepetéseket nem tartogatott, hiszen nélkülözte a csak négyévente sorra kerülő tisztújító kongresszusok izgalmait. Olyan igazi félidei kongresszus volt, amelynek azonban az aktuálpolitikára való hatása jelentős. A kongresszuson elhangzott beszédekből, illetve az azt megelőző gesztusokból több következtetést is le lehet vonni.
Első látásra meglepetést okozott, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő üdvözölte a tanácskozást már az esemény előtt két nappal. A politikus közleményében elismerte, hogy bizonyos aktuális kérdésekben jól politizál az RMDSZ, ami egyértelműen jelzi, hogy közelednek az európai parlamenti választások, és az EP-képviselők globális számának csökkenése miatt immár lehetetlen RMDSZ-es jelölteket és független képviselőt is bejuttatni az európai törvényhozásba. Figyelembe véve, hogy a lakosság általában nem érzi a súlyát az EP-választásoknak, az öt százalékos küszöb teljesítése is komoly megpróbáltatást jelent a romániai magyar közösség számára. Tőkés László megnyilatkozása egyértelműen jelzi, hogy ő maga nyitott a tárgyalásra, hiszen az RMDSZ nélkül nincs esélye bejutni az EP-be. Ez még nyitott kérdés, hogy a felek mire jutnak, de valószínűleg Budapest álláspontja meghatározó lesz abban, hogy ez a megállapodás esetleg újból létrejön, vagy meghiúsul. A kongresszus arra is rávilágított, hogy Budapesten mintha enyhült volna az RMDSZ-szel való szembehelyezkedés, talán felismerték, hogy a szövetséggel folyamatosan frontálisan ütközve, nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni.
A kongresszusnak azonban a legnagyobb kihatása a román belpolitikára van, hiszen a Szociálliberális Szövetség (USL) a belső kakaskodásait most már rendszeresen a nyilvánosság előtt is bemutatja Ponta és Antonescu révén. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a Ponta–Antonescu humorizáló szópárbaj csak színjáték, aminek a célja a figyelemelterelés a kormány kudarcairól, bár ez nagyon nagy politikai zsenialitásra utalna, ezért valószínűbbnek tartom, hogy a konfliktusnak valós táptalaja van, amit Ponta és a szociáldemokraták rendszeresen felcsiholnak. Ezúttal is Ponta adta meg a hangot, akinek a politikai szekere jelenleg kétszer gyorsabban halad, mint az Antonescué, akiben a lemaradásával arányosan nő a feszültség és a bizalmatlanság koalíciós partnere iránt. Antonescunak egyetlen esélye van, hogy ő legyen 2014-ben az államelnök, különben politikai pályafutása csúfos kudarccal érhet véget. A tét személye számára óriási, és az is egyértelmű, hogy Antonescu az USL esetleges kettészakadása esetén nem számíthat az RMDSZ támogatására. A liberálisok ugyanis olyan nacionalista útra tévelyedtek, amivel eltávolították maguk mellől a szövetséget, s ezt Ponta kihasználta azzal, hogy gesztusaival immár másfél éve valós nyitottságot mutatott a romániai magyarság számára bizonyos fontos kérdésekben. Persze ennek a nyitottságnak a nagy tesztje még hátra van, hiszen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának kérdése, de főleg az alkotmánymódosítás és a közigazgatási régiók ügye szertefoszlathat minden PSD–RMDSZ közeledési kísérletet, ha kiderül, hogy Ponta jószándékú nyilatkozatai ellenére a szociáldemokrata kemény mag mégsem hajlandó kompromisszumokra.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Markó: az RMDSZ tulipánja védi meg a székely zászlót
Markó Béla volt szövetségi elnök értékelte a felszólalókat fogadó zenei belépők, amely Oscar-díjkiosztó hangulatába röpíti beszélőt. „Nagyon tetszett Ráduly Róbert székely zászlós gesztusa, de van két kifogásom: az, hogy nem maradt itt, a másik pedig, hogy eltakart valamit, az RMDSZ jelvényét. Az RMDSZ a garanciája annak, hogy a székely zászló loboghat, a magyar himnusz elhangozhat, mi együtt itt lehetünk” – védte a tulipánt Markó.
Hozzátette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik.
„Programunk legjelentősebb célkitűzéseiben magyarok vagyunk, a magyar ügy összeköt. A parlamenti politizálást és a kormányzati részvétel nem helyettesíthető semmivel. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel és várjuk a kormányzásra való felkérést. Egy politikai párt megteheti, de egy szövetség számára ez nem a járható út” – mondta Markó.
A volt szövetségi elnök szerint Erdély önállóságáért Bukarestben is szót kell emelnünk. Eszükbe kell juttatni, hogy az RMDSZ nélkül semmilyen, a magyarokról szóló intézkedést nem hozhatnak.
Markó üzent a versenypártoknak is, akik azt róják fel az RMDSZ-nek, hogy túlságosan mérsékelt. „Csapj oda barátom, ha olyan nagy csaphatnékod van” – fogalmazott, de emlékeztette őket, hogy az RMDSZ követelései állnak mindkét, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kormány hátterében. „Ne rajtunk keressék a MOGYE-n vagy az autonómiát azok, akik töredékét se tették érte annak, amit mi” – tette hozzá.
Markó Béla védelmébe vette a Kelemen Hunor képviselte irányt, szerinte az utódja által megfogalmazott „Új fejezet” politikai program ugyanannak az RMDSZ-könyvnek a része.
Borbély: a kezdetektől benne van a statútumunkban az autonómia
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke.
Hozzátette: a kezdetektől benne van a statútumunkban az autonómia, nem úgy, mint mindenféle pártocskák esetében, amelyek félnek beletenni az alapszabályzatukba az autonómiát.
"Az akkori kormány nem csak, hogy folyamatosan támadott minket, de egyenesen kérte mind az RMDSZ, mind az SZKT betiltását, emellett pedig voltak olyan pártok – akik ma már vagy nem léteznek, vagy már nincsenek a parlamentbe – akik hetente mindent megtettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsenek. Amikor 1996-ban bekerültünk a parlamentbe lépésről-lépésre kellett a bizalmatlanság falát lebontanunk, és bebizonyítsuk azt, hogy másfél millió magyar jogát nem seperheti le a román politikum az asztalról” – nyilatkozta Borbély.
Kiemelte, a kormányra kerülésük során sikerült a tanügyi törvényt is elfogadtatniuk, ahhoz, hogy ma, 23 év után van egy olyan tanügyi törvényünk, amely az anyanyelvi oktatást minden szinten garantálja.
„Nyilván nem mondhatjuk azt, hogy minden rendben van, hiszen a MOGYE-ügy még rendezetlen, kollégáinkat börtönnel fenyegetik, a kúlturális autonómia törvénye nyolc éve a parlamentben stagnál, de mi azért vagyunk itt, hogy ezeket megoldjuk. Azok a felvetések és kérések, amiket már a 90-es években megfogalmaztunk, ma is érvényesek.
„A második könyv, amit elhoztam, a Dél-Tiroli autoniáról szól. 37 év kellett nekik ahhoz, hogy kiharcolják az autonómiát, pedig volt államközi egyezség, ENSZ-rezolúció, és legfőképp, volt kitartás. Előttünk most az áll, hogy világosan megfogalmazzuk a romániai magyarság jövőképét a következő tz-húsz évre. A ma elfogadott dokumentuok alapján egy olyan kemény gazdasági, szociális és az autonómiát is felmutató elképzelést kell felmutassunk, amely minden romániai magyar szmára útmutató kell legyen a következő években. Egy olyan elképzelés, amely a székelyföldi, pártiumi és szorvány magyarnak is lehetőséget nyújt egy jobb életre. Ez a kihívás számunkra és ehhez kivánok sok sikert a szövetségünknek” – zárta beszédét Borbély László.
Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bihar megyei RMDSZ-es képviselő tapsot kért az újonnan megalakult nőtagozat számára.
Szabadság (Kolozsvár)

RMDSZ-kongresszus Oscar-gálás körítéssel
A résztevők számát és a körítést tekintve az eddigi legnagyobb szabású, „21. századi” kongresszusát tartotta szombaton a csíkszeredai sportcsarnokban az RMDSZ. A politikai rendezvényt felvezető reggeli sajtótájékoztatóján Kovács Péter kongresszusi biztos adatokkal illusztrálta ezeket a jelzőket: 777 küldöttet, száznál több meghívottat, 166 sajtóst várnak.
A szervezők megadták a módját: az alkalomra külön okostelefon-alkalmazás készült, a sportcsarnokban Oscar-gálára emlékeztető vörös szőnyeget helyeztek el, a küldötteket nagykivetítős animációkkal, fénykép-összeállítással hangolják az eseményre, amelyet az RMDSZ honlapján élőben lehet követni.
Kovács Péter „feladatkijelölőnek” nevezte ez a kongresszust, amelyen értékelik a szövetség elmúlt két évét és megszabják a következő két év prioritásait. A program- és alapszabályzat-módosítás mellett a bemutatják az RMDSZ új irányelvei és céljai alapján megfogalmazott dokumentumait az alkotmánymódosítás, Székelyföld, szórvány, európai parlamenti választások, gazdaság, európai polgári kezdeményezés témában.
„Erős, ütőképes, egységes RMDSZ-t szeretnénk” – utalt a sajtótájékoztatón Kovács az alapszabályzat-módosítás lényegesebb elemeire: a Szövetségi Elnökség karcsúsítására, a Szövetségi Állandó Tanács kibővítésére, a platformok számának csökkentésére és a női szervezet megalapítására.
A délelőtt a meghívottaké volt a kongresszuson. Nagy várakozások előzték meg Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu szenátusi házelnök, illetve a magyarországi kormánypártok vezető politikusainak köszöntőbeszédét. Kovács a sajtónak azt ígérte: a rendezvény 18 órakor véget ér, így mindenki elérheti majd a Bayern-Dortmund Bajnokok Ligája döntőt.
Zengett a székely himnusz
Tíz után néhány perccel a magyar, székely, román és európai uniós himnusz elénekésével kezdődött meg a kongresszus: a székely himnusztól zengett a leghangosabban a terem.
A küldötteket házigazdaként Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester köszöntötte, aki bejelentette azt is, hogy a sportcsarnok felveszi a Himalájában eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt nevét.
Vastapsot kapott Borboly Csaba, amikor mikrofonhoz lépett, ám Hargita Megye Tanácsának elnöke – vélhetően az ellene indult bűnvádi eljárásra való tekintettel – igen rövid beszédet mondott. Közölte: megtisztelőnek érzi, hogy jelen lehet a rendezvényen.
A mikrofont Kelemen Hunor vette át. A szövetségi elnök név szerint köszöntötte a meghívottakat: Victor Ponta kormányfőt, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, Crin Antonescu szenátusi házelnököt, Rogán Antalt, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét, Vasile Blagát, a Demokrata Liberális Párt elnökét, Hans Heinrich Hansent, a FUEN elnökét, a Polgári Erő elnökét, Mihai Razvan Ungureanut, Ujhelyi István MSZP-s képviselőt, a magyar országgyűlés alelnökét, Berényi Józsefet, az MKP elnökét.
"Az elmúlt 24 év a problémamegoldásról szólt, van olyan cél, amit elértünk, van amit nem. Mi a parlamenti eszközöket, párbeszédet választottuk, ami nem mindig könnyű, de nem lehetetlen. Victor Ponta olyan partner, akivel az utóbbi időben többször le tudtunk ülni a gondjainkról beszélni, és empátiával fogadta kéréseinket" -- szólította mikrofonhoz a kormányfőt Kelemen Hunor.
Ponta kompromisszumokat ígért
Victor Ponta megbecsüléséről biztosította az erdélyi magyar közösséget és az RMDSZ-t pedig az erdélyi magyarság érdekeinek egyetlen legitim politikai képviselőjének nevezte. A miniszterelnök egy sor ígéretet tett a küldötteknek, és kompromisszumkeresésre kérte az RMDSZ-t az alkotmánymódosítás és a régiók kérdésben.
A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu akkor aratta a legnagyobb tapsot, amikor kijelentette: „Románia csak akkor tud erős lenni, ha a magyar közösség is erős. Elmentek a németek, a zsidók és az ország ezáltal gyengébb lett”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Hangsúlyozta, Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke tolmácsolta a határon túli magyar szervezetek üzenetét. A felvidéki politikus jelzésértékűnek nevezte, hogy az RMDSZ csak az MKP-t hívta meg Szlovákiából a kongresszusra, ezzel is megerősítve a két alakulat közötti stratégiai partnerséget.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta.
Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Kelemen: meg kell küzdenünk a jövőnkért
A meghívottak üdvözlő beszédei után Kelemen Hunor megtartotta politikai beszámolóját az eddigi mandátumáról és a szövetség előtt álló feladatokról.A szövetségi elnök elöljáróban emlékeztetett azokra az alapelvekre és értékekre, amelyek – mint mondta – zsinórmértékként működtek az RMDSZ utóbbi két évének tevékenységében.
Bemutatták a dokumentumokat
Kelemen Hunor beszámolója után a kongresszusi dokumentumok bemutatása következett. A felszólalók sorrendben az alkotmánymódosítással, a régiók átszervezésével, az európai polgári kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, az európai parlamenti választásokkal, a szórvánnyal és a Székelyfölddel kapcsolatos RMDSZ-álláspontot ismertették.
Tulipán és székely zászló
A dokumentumok bemutatása után a küldöttek hozzászólásai következtek. Felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthetett ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Elsőként Markó Béla szenátor, volt szövetségi elnök lépett mikrogonhoz, aki beszédében kifejtette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke.
Kovács Péter beszédében hangsúlyozta, hogy bár az RMDSZ a mindennapi politika szintjén pártként viselkedik, de a romániai magyar közéletben ennél sokkal több, hiszen olyan feladatokat lát el, amelyek nem tartoznak egy klasszikus értelemben vett politikai párt hatáskörébe. „Egy nagybetűs Szövetségnek, mint amilyen a mi Romániai Magyar Demokrata Szövetségünk, kötelessége a partnereivel együtt a helyi közösségek felkarolása és megerősítése, a kisrégiós identitás és az ezzel járó jellegzetességek előtérbe helyezése, az Erdélyiség hangsúlyozása. Egy pártnak mindezek nem számítanak”- fejtette ki az RMDSZ főtitkára.
Megszavazták a dokumentumokat
A hozzászólások után szavazásra bocsátották az alapszabályzat- és a programmódosító javaslatokat, illetve a kongresszusi dokumentumokat. A küldöttek nagy többséggel mindegyiket elfogadták.
Bár nem volt személyi tétje, az RMDSZ kongresszusán a küldöttek a szervezet jövőjére nézve alapvető dokumentumokat fogadtak el – összegzett a politikai rendezvény végén Kelemen Hunor.
Szabadság (Kolozsvár)

Kongresszusi hozzászólások 4,10 percben
Az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthette ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Bíró Rozália, az SZKT elnöke hozzászólásában elmondta: székelyföldi születésű partiumi magyarként Székelyföldön és Partiumban is otthon érzi magát. „Zavaró, hogy szövetségünk berkein belül olyan tendenciák érvényesülnek, amelyek nem veszik észre, hogy egymásra vagyunk utalva. Álmainkat csakis közösen, egyhangúan tudjuk megvalósítani. Remélem, hogy ezen a Kongresszuson is minden kérdésbe érdemben döntünk” – jelentette ki.
Biró szerint az RMDZ új programja következetes, uniós elvárásoknak felel meg, és a gazdasági válságból való kilábalást célozza. A szenátor beszédében kitért az újonnan megalakuló női szervezet létrehozására, és reményét fejezte ki, hogy a kongresszus pozitívan értékeli a megalakulását.
Máté András Levente képviselőházi frakcióvezető beszédében azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia, a jogállam és az európai értékek az RMDSZ számára nem csak címszavak. „Szeretnénk, ha a nemzetállam fogalmát törölnék az 1-es cikkelyből, kérjük a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőkként való elismerését. Kérjük a magyar nyelv használatát a hivatalos intézményekben, azokban a régiókban, ahol 20 százalék fölötti magyar ajkú lakosság él. Kérjük a helyi autonómia intézményesítését a helyi önkormányzatok által, illetve a sajátos hagyományokkal rendelkező régiók különleges jogállásának sarkalatos törvénnyel való elismerését. Az új alkotmány előírásai mélyen rányomják bélyegüket a mindennapi életünkre. Az új helyzetben új irányelvek és új célok mentén kell szerveződnünk” – mondta a politikus.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében a magyar összefogás megteremtése mellett szállt síkra. Az elmúlt hetek személyes tapasztalataira utalva Pál apostol Timóteusnak írott második levelét idézte fel, hangsúlyozva: a küzdelemtől egy közéleti vezető nem ijedhet meg, testileg-lelkileg késznek kell lennie erre. „Pál apostol élete utolsó szakaszában, földi megpróbáltatásai közepette, a Szentírás egyik legnagyobb hatású, mindenkor érvényes üzenetét fogalmazta meg. Ez a levél hozzánk, közösségünk evilági vezetőihez is szól, s arra int minket, hogy a jó harcot igenis megharcoljuk, a pályát igenis végigfussuk, a hitet igenis megtartsuk. Több harc áll még előttünk, mint mögöttünk. De ígérem, a harcot megharcoljuk, a hitet pedig megtartjuk” – zárta beszédét Borboly Csaba.
Székely István főtitkárhelyettes beszámolt a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakulása óta történt eseményekről, elért eredményekről. Rámutatott, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség van az önkormányzatokra. „A tervezhető jövőt elsősorban az önkormányzatok elkötelezettségére, munkabírására tudjuk alapozni. Itt vagyunk erősek politikai széljárástól függetlenül” – hangsúlyozta Székely.
„Emelnünk kell nemzetünk belső értékét. Fokoznunk kell nemcsak az egyes ember teljesítőképességét külön-külön, hanem a nemzet együttes összmunkájának eredményét is. Ez pedig attól függ, hogy több legyen a magyarság kebelében a pozitív, mint negatív ember (...)” – Klebelsberg Kuno idézetével indította beszédét Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Ugyanakkor kiemelte, a mindenkori ifjúság számára fontos, hogy lássa, merre tart, milyen példaképeket követ, ugyanis ez határozza meg tevékenységüket, jövőképüket.
„Magyar közösségünk az elmúlt 23 év alatt megtett minden magától telhetőt, amelyre mindeddig szükség volt. Hasonlóan tavaly decemberben, amikor a romániai magyarok kilencven százaléka az RMDSZ-re szavazott” – hangsúlyozta Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselője. Felszólalásában kitért Szilágy megye sajátos jellegére: „Nem tudjuk, eldönteni, hogy szórvány vagy tömb magyarsághoz tartózunk, de a statisztikai adatok szerint az anyanyelvi oktatásban a Szilágy megyei gyerekek számaránya meghaladja a Szilagy megyei magyarok számarányát. Mindebben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek országos része volt ” – jelentette ki.
„Higgyék el, valóban egy új fejezet kezdődött szövetségünk életében, ez az az új fejezet, amelyben sikerült az elmúlt húsz év tanulságait úgy levonni, hogy abból a következőkben építkezzünk”- vélekedett Korodi Attila parlamenti képviselő a kongresszusi felszólalásában. Hozzátette: nehéz úgy dolgozni a közéletben, szembenézni ennek kihívásaival, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan azon vannak, hogy ezt ellehetetlenítsék. „Sajnálom Borboly Csabát és családját, sajnálom Markó Attilát. Nem szabad elfogadnunk, hogy ők áldozatok legyenek, és minden létező demokratikus eszközt meg kell ragadnunk, hogy harcba szálljunk azokkal, akik minket akadályozni akarnak közéleti munkánkban" – fogalmazott a képviselő.
A fiatalok lendületére, lelkületére és álmodozására legalább annyira szükség van, mint az idősebbek racionalizmusára és tapasztalataira – hangsúlyozta Takács Aranka, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének küldötte, aki az idén negyedik alkalommal sorra kerülő Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezését hozta fel példaként az RMDSZ és a MIÉRT együttműködésének eredményességére.
Peti András, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke beszédében emlékeztette a kongresszust a megyeközpont veszteségeire. „Ezt a tendenciát csak sok prábeszéddel, tisztánlátással, bölcsességgel lehet megfordítani, ezért nehéz munka vár arra a csapatra, amely ezelőtt 3 hónappal vállalta a kihívást. Vállaltuk és vállaljuk, csak együtt sikerülhet!” – jelentette ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke megyei oktatási gyorsjelentést készített. Mint mondta, Maros megye leképezi Erdély magyar közösségének helyzetét. „Nyárádszeredában és Szovátán természetes, hogy van önálló magyar iskolánk, hiszen a közösség nagytöbbsége magyar. Segesváron, Dicsőszentmártonban küzdünk az önálló magyar oktatási intézményekért – itt természetes, hogy küzdünk ezért, mert itt kis számban élnek magyarok. Marosvásárhelyt pedig még nem adtuk fel, mert még mindig van annyi magyar, hogy belakjuk. Egyetlen iskolából és óvodából se vonuljunk ki, miénk itt a tér, ezt skandáltuk 2008-ban Borbély László kampányában, ez a helyes politika, miénk itt a tér, egyetlen talpalatnyi helyet se adjunk fel” – mondta Brassai.
„A legtöbben nem mondják ki, de a bukaresti politikum fel akarja számolni a megyéket és össze akarja vonni a községeket. A mi esetünkben pedig a magyarságunk megélésének lehetőségét is el akarják venni. Legyen világos mindenki számára, hogy megyéinket nem hagyjuk. Legyen világos mindenki számára, hogy nem hagyjuk Székelyföldet feldarabolni. Az idei év legnagyobb kihívása, hogy megmentsük, amit ezer éven keresztül építettünk” – hangsúlyozta felszólalásában Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének elnöke. „A székely emberek határozott, bátor kiállást, és eredményt várnak tőlünk. Halljuk, látjuk, mindenki tudhatja, a székelyeknek elegük lett a bukarestiek által nyakunkra rakott kudarcokból, a tétovázásból, a toporgásból. Győzelmeket várnak. Le fogjuk tehát győzni a „merjünk kicsik lenni” szemléletet, az „oszd meg és uralkodj” politikát, az „el is lehet menni ebből az országból” típusú arroganciát” – ígérte Tamás Sándor.
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy 3 fajta üzenetet lehet megfogalmazni: egyet a román társadalom és a román politikum irányába, egyet a magyarországi társadalom és a magyarországi politikum fele, egy harmadikat pedig saját közösségünk számára. „A mi közösségünk és a Szövetség 24 éve küzd jogainkért eredményesen. Minden lépéssel előrébb haladunk és tudjuk, hogy közösségünk értékeli az igyekezetet, az eredményeket. A víz igazi ízét sivatagban érzi az ember: most érezzük, ellenzékben, hogy mit jelent ott lenni, ahol a döntéseket hozzák” – mondta a képviselő.
„A regionális kulturális homogenitás a fejlődés kerékkötője” – állítja az a tanulmány, amely tudományos alapja kíván lenni a román államreformnak. Ilyen elméletek mentén, Románia küszöbön álló, a regionalizáció köpenyébe burkolt közigazgatási átszervezése a posztkommunista időszak legnagyobb fenyegetése közösségünk irányába” - hangzott el Klárik László felszólalásában. A háromszéki szenátor hangsúlyozta: a regionalizáció az utóbbi két év román politikai közbeszéd vesszőparipája lett. „Ki lett kiáltva a csodaszernek, ami egy csapásra megoldja a gazdasági és társadalmi válságban vergődő ország problémáit. Románia kormánya más utat próbál követni. Ha ezt fogja tenni, annak az lesz az eredménye, hogy még mélyebb gazdasági és társadalmi válságba taszítja az országot. Megpróbálhatja. A mi magyar kulturális és politikai összetartozásunk öntudatát nem tudja csökkenteni” –zárta felszólalását Klárik.
Pataki Csaba Szatmár megyei szenátor a hozzászólásában kifejtette: „Legyen bármilyen régiósítási elképzelés ennek térségnek meg kell maradnia, minden lépést megteszünk és támogatásunkról biztosítjuk az itt élőket. Ha kell népszavazást írunk ki, ahhoz hogy Székelyföld megmaradjon ebben a formában”.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő negyvenezer magyar Szatmár megyei magyar üdvözletét tolmácsolta hozzászólásában: „Az elmúlt választásokon bizonyítottunk, Szatmár megyében közel negyven ezren építjük magyar közösségünk, én az ők üdvözletét adom át a Kongresszus küldötteinek”.
„Sokszor elmondtuk, hogy milyen Európát akarunk mi, erdélyi magyarok, Most az elmúlt két év munkájával eljutottunk oda, hogy legfontosabb célkitűzésünket a többi európai kisebbségi közösséggel együtt fogalmazzuk meg. Azt akarjuk, legyen európai szabályozás a nemzeti közösségek jogairól, melyek kisebbségben élnek. Az európai állampolgári kezdeményezés által, egy millió aláírással fogjuk nyomatékosítani akaratunkat” – mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke szerint helyt kell állni a jövő évi európai választásokon, és ott kell lenni, ahol a döntések megszületnek, különösen most, amikor Európa átalakul, amikor új szabályok születnek, amikor az európai intézményeknek közelebb kell kerülni az állampolgárokhoz, amikor megalakulhat a régiók és közösségek Európája.
Az Európai Polgári Kezdeményezés kapcsán Sógor Csaba EP-képviselő elmondta, nagyon fontos a civil társadalom hozzájárulása a törvényhozók munkájához. Emellett röviden kitért Románia aktuálpolitikai helyzetére, egy történettel illusztrálva üzenetét: „Az 1968-as megyésítéskor tüntetéseket szerveztek, különböző szlogeneket skandáltak: Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk! Hívták a helyi lelkészt, Pali bácsit is tüntetni, mondván, magyar emberekre van szükség! A lelkész azt válaszolta, nem, most józan észre van szükség”
Grüman Róbert, az Itthon, fiatalon mozgalom nevében szólalt fel, hangsúlyozva: közelebb akarják vinni a közügyeket és közösségi kérdéseket a fiatalokhoz. „Az Itthon, fiatalon mozgalom célja nem csupán szakmai rendezvények szervezése, hanem a fiatalok bevonása közösségi munkákba, mert nem csak az RMDSZ-nek van szüksége erős ifjúsági támogatásra, hanem az erdélyi magyar közösségnek is” – mondta a fiatal politikus.
Maszol.ro

Bemutatták a kongresszusi dokumentumokat
Az RMDSZ szombati csíkszeredai kongresszusán nyolc dokumentumot fogadnak el: alkotmánymódosítás, régióátszervezés, gazdaság, Székelyföld, szórvány, európai állampolgári kezdeményezés, valamint európai parlamenti választások témában, valamint egy szolidaritási állásfoglalást. Ezeket az egyes területek „témafelelősei” ismertették a küldöttekkel.
A nemzeti kisebbségek legyenek államalkotó tényezők – ezt szorgalmazza az RMDSZ kongresszusán elfogadásra javasolt határozat az alkotmány módosításáról. A szövetség öt pontban foglalta össze az erdélyi magyarságot érintő javaslatait alkotmánymódosítási témakörben. Az RMDSZ javasolja, hogy töröljék el a nemzetállam fogalmát, államalkotó tényezőként ismerjék el a nemzeti kisebbségeket, szabadon lehessen használni a nemzeti, közösségi szimbólumokat, teremtsék meg a közösségi (kulturális) autonómia törvényi szabályozásának lehetőségét és a magyar legyen hivatalos regionális nyelv ott, ahol jelentős számban élnek magyarok. Biró Rozália szenátor, az SZKT elnöke a dokumentum bemutatásakor hangsúlyozta, ha az első cikkelye az alkotmánynak így marad, akkor az alapot szolgáltathat a kisebbségellenes intézkedésekhez.
Regionalizáció: azt jelenti, hogy felelősség, ez a dokumentum felelősséget kér és üzen mindenkinek, aki ebben a kérdésben dönt, – mondta Cseke Attila parlamenti képviselő, aki a régiók átszervezésére vonatkozó határozatot mutatta be. Az RMDSZ kisebb és hatékonyabb régiókat kér. A dokumentum hangsúlyozza: a jelenlegi fejlesztési régiók nem csökkentik az egyenlőtlenségeket, fékezik a gazdasági fejlődést is. Az elmúlt 18 évben a fejlettebb régiók tovább gazdagodtak, a kevésbé fejlettek pedig nem tudtak felzárkózni. Az RMDSZ kisebb méretű, hatékonyabb, valamint a kulturális és etnikai adottságokhoz jobban illeszkedő régiók létrehozását szorgalmazza. A helyi döntéseket a helyi közösségeknek kell meghozniuk – az RMDSZ elutasítja, hogy a régiók közigazgatási hatáskört kapjanak, mert ez újabb központosítást eredményez.
A szórványban élő magyar közösségek vannak a legnehezebb és legkiszolgáltatottabb helyzetben, ezért az RMDSZ testreszabott programokkal támogatja magyar identitásuk megőrzését. A kongresszuson elfogadásra javasolt határozat – amelyet Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke mutatott be – kimondja: az erdélyi magyar nemzeti közösségünk megmaradásának létfeltétele a magyar szórványközösségek megerősödése, ezért vállalják, hogy közös erőfeszítéssel járulnak hozzá, hogy a szórvány közösségek identitásának megőrzéséhez, a szülőföldön való gyarapodásához és fejlődéséhez. Az RMDSZ 2011-ben elfogadott szórvány cselekvési terve új generációs programokat vezetett be, amelynek célja a közösségi hálózatok kialakítása, a meglévő intézmények erdélyi hálózatának kiépítése.
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszédében az erdélyi autonómiakövetelésben elengedhetetlen szemléletváltásról hangsúlyozta. “Minden erdélyi magyar embernek azt kell éreznie, hogy Székelyföld ügye az ő ügye is. Minél erősebb Székelyföld, annál erősebb az erdélyi magyarság. (…) Illúzióink nincsenek: törekvéseinket a törvényhozás nem fogja egyik napról a másikra, ujjongva elfogadni. De nekünk nem szabad karba tett kézzel várni a csodát. Nekünk dolgoznunk kell” – mondta Antal a Székelyföldre vonatkozó kongresszusi dokumentum bemutatásakor.
Az RMDSZ által javasolt gazdaságpolitikai intézkedéscsomag három célkitűzést fogalmaz meg: a fenntartható növekedés újraindítását, az új munkahelyek teremtését, valamint a kiszámítható és vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtését. A határozattervezetet Winkler Gyula EP-képviselő ismertette. A kongresszuson elfogadásra előterjesztett dokumentum tíz olyan javaslatot fogalmaz meg, amelyek a válságból való kilábalás elengedhetetlen feltételei. Az RMDSZ többek között az adótörvénykönyv módosítását, a 19 százalékos ÁFA-hoz való visszatérést, az egykulcsos jövedelemadó-kulcs megtartását, a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, a mezőgazdasági adózási rendszer módosítását szorgalmazza.
A kisebbségi európai polgári kezdeményezés az európai őshonos nemzeti közösségek eddigi legjelentősebb összefogását eredményezte. ,,Hosszú út volt, hiszen meg kellett győzni hét, különböző uniós tagállamban élő, reprezentatív személyiséget, hogy vállalják a kezdeményezés elindítását” – értékelte az előkészítő munkálatok súlyát Borbély László politikai alelnök, aki a dokumentumot ismertette. Mint ismeretes, a kisebbségi európai polgári kezdeményezést az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Dél-Tiroli Néppárttal (SVP) közösen indította el, olyan szabályozást kérve az Európai Uniótól, amely minden korábbinál erősebb intézkedésekkel védi a nemzeti kisebbségek identitását, nyelvét, kultúráját. Ehhez 1 millió támogató aláírás szükséges, 12 hónap alatt, 7 tagállamban. Az RMDSZ októbertől kezdődően 250.000 támogató aláírást szeretne összegyűjteni Romániában.
Kitartás, kezdeményezőkészség és partnerség, ez a három kulcsszava a jövő évi európai parlamenti választásoknak és a brüsszeli jelenlétnek - hangsúlyozta Vincze Lóránt külügyi titkár, aki bemutatta az erre vonatkozó kongresszusi dokumentumot. Romániában harmadik alkalommal lesznek európai parlamenti választások, 2014. májusban abba a testületbe választjuk meg képviselőinket, amely egyre inkább meghatározza mindennapjainkat. Az RMDSZ kongresszusán elfogadásra javasolt határozat hangsúlyozza, az európai parlamenti jelenlét folytonossága a szövetség számára kiemelt célkitűzés, magyar nemzeti közösségünk európai céljait és az Unióban a gyarapodó Erdélyt az erős brüsszeli EP-képviselet biztosítja. Mindezek tudatában az RMDSZ megkezdi az Európai Parlamenti választásokra való felkészülést.
„Jobb lenne, ha ma arról tudnánk beszélni, hogyan kell építkezni, de sajnos ez is az életünk része. Két kulcsszava van ennek a dokumentumnak: a szolidaritás és az erő” – fogalmazott Markó Attila parlamenti képviselő, aki a szolidaritási állásfoglalás bemutatásakor korábbi választási kampányok pólóját hozta magával, Együtt szabadon és Szövetségünk az Unióban felirattal. Az elmúlt időszakban felerősödtek és elszaporodtak a közösségünk elleni támadások – hívja fel a figyelmet a kongresszuson elfogadásra javasolt dokumentum, amely leszögezi, hogy az RMDSZ határozottan kiáll intézményeink, közösségi vezetőink, valamint minden olyan magyar ember mellett, aki a törvény adta nemzetiségi jogaival kíván élni. Visszautasítanak minden olyan próbálkozást, amely a megfélemlítés eszközével próbálja közösségünk tagjait eltántorítani a nemzeti törekvéseink érdekében folytatott küzdelemtől.
Maszol.ro

Kirekesztősdi
Erőt felmutató, hatalmas kongresszust szervezett az RMDSZ Csíkszeredában, már előkészítésével, a meghívottak listájával, de e rendezvény minden mozzanatával szándékoztak demonstrálni: a romániai magyarságnak ők az egyetlen hiteles képviselői.
Lám, csak velük áll szóba a román hatalom, előttük hajt fejet az ellenzék, s még a magyarországi vezetők is belátják, megkerülhetetlen a tulipános szövetség Erdélyben. S való igaz: az RMDSZ a legerősebb magyar szervezet Romániában, de – tetszik, nem tetszik – nem az egyetlen. Hiába nem vesznek tudomást a két kis pártról, az autonómiaharcos civil kezdeményezésekről, azok léteznek, levegőnek tekintésük még nem tünteti el őket a politikai-közéleti porondról.
Érdekes kettősség jellemezte az RMDSZ 11. kongresszusát: nyitásról, összefogásról, együttműködésről beszéltek, de kirekesztő módon viselkedtek. Miközben Kelemen Hunor sikerként emlegeti, hogy elérték a MOGYE magyar karának létrehozatalát, a terembe sem engedték be az éppen ezért a magyar karért tüntetőket, s miközben a Székelyföld autonómiájának kiharcolását elsődleges célkitűzésként határozták meg, amint Katona Ádám felemlegette, még vendégként sem voltak hajlandóak fogadni azt a Székely Nemzeti Tanácsot, amely nem politikai párt, hanem erős civil köztestület, és amely évek óta ezért az egy célért harcol.
Húsz év után úgy tetszik, autonómiaügyben az RMDSZ végre megcselekedné mindazt, amiről 1993-ban a brassói kongresszuson határozott. Csakhogy akkor még valóban egyedül volt az erdélyi magyar politikai prérin, valós ernyőszervezetként próbálta biztosítani a sokszínű hazai magyar társadalom képviseletét. Mára ez lényegesen módosult, s az autonómiaküzdelem magányos harcosa sem lehet, mert míg az RMDSZ két választás között mindvégig sunyított, Bukarestben, kormányon keresve a boldogulás lehetőségeit, mások statútumokat alkottak, nagygyűléseken hívták fel a figyelmet a székelyföldi, erdélyi igényre, s ha mást nem, de azt elérték, hogy ma már a magát egyetlennek tartó szövetség is kénytelen ismét zászlajára tűzni e célt.
Ne használjuk belső csatározásainkban fegyverként az autonómia ügyét – ezzel a felhívással fordult a „magyar politikai tényezőkhöz” Kelemen Hunor. E bejelentés csak annyiban meglepetés értékű, hogy mindmáig se figyelemre, se konzultációra nem tartották méltónak azokat, akik ez idáig ugyanezért küszködtek, s ismét azt előlegezték meg: továbbra is diktátumszerűen óhajtanak eljárni, a széles körű konzultációt, partnerkeresést csak a román hatalomhoz való dörgölőzésben tartják fontosnak. Nehéz komolyan venni s valósnak tekinteni szándékukat, ha éppen a legfontosabb, ma már szinte közhelyszerű tézist hagyják figyelmen kívül, miszerint autonómiát csak együtt, összefogással lehet elérni. Együtt azokkal is, akik ma pártdiktatúrán kívül is keresik a jövőt.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
JÖTTEK, BESZÉLTEK, ELMENTEK. Részletesen foglalkozik a bukaresti román sajtó az RMDSZ-kongresszussal, legrészletesebben azonban mégiscsak arról számolnak be, hogy a Szociál-Liberális Szövetség társelnökei épp ezt az alkalmat ragadták meg egymás ugratására.
A két nagyágyú kicsit késve érkezett, a himnuszok után, s ahogyan beszédeiket elmondták, távoztak is, érzékeltetve: nem az RMDSZ-ből vagy Csíkszeredából áll a világ. Különben a román sajtó nagy vonalakban elégedett Kelemen Hunorékkal, s érdekes módon még vasárnap folyamán sem kapott a szívéhez senki, hogy autonómiát akarnak az RMDSZ-esek is. A KIVÉTEL ERŐSÍTETTE A SZABÁLYT. Néhány kíváncsi újságíró azt próbálta kideríteni, hogy vajon más magyar pártok képviselőit hívták-e meg a kongresszusra. Az egyik szervező elmondta: csak parlamenti pártokat invitáltak Csíkszeredába, de természetesen van kivétel, mely erősíti a szabályt: a Mihai Răzvan Ungureanu vezette Civil Erő. (ÚMSZ)
SHOWMAN A MINISZTERELNÖK. Eckstein-Kovács Péter nem hisz Victor Pontának abban az ígéretében, hogy a kormány megpróbálja figyelembe venni az RMDSZ-nek azt az alkotmánymódosító javaslatát, miszerint Romániában ismerjék el államalkotó tényezőként a kisebbségeket. „Victor Ponta egy showman, és itt is nagyon jó minőségű show-t adott elő” – nyilatkozta a szabadelvű erdélyi politikus. (Manna)
SEMMITTEVÉS KÖZEL EGYMILLIÓ FORINTOS HAVI FIXÉRT. Alig ad életjeleket magáról az a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a magyar kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. A HVG többórás telefonálás után sem találta meg az irodájukat, holott az intézet vezetője, Szász Jenő 997 000 forint havi fixért tölti be posztját, december 11-i kormányrendelet szerint a létszám száz fő. A HVG információi szerint három hónappal az alapítás után még mindig keresik az embereket. A Hvg.hu-nak egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató is azt mondta, a Magyar Tudományos Akadémián, a pécsi egyetemen, a Sapientia-egyetemen kerestek meg kutatókat, de többen visszautasították a felkérést. Az egyik szakember azt közölte, az akadémiai világban fenntartással kezelik a NSKI-t, egyfelől mert Szász korábban politikus volt, másrészt a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat, folynak a kutatások, így nem értik, miért van szükség újabb, milliárdos összeget kezelő intézetre.
PÉNZ AKAD, CSAK JÓRA KELL KÖLTENI. Több mint négymilliárd eurót kaphat ebben a hónapban Románia a közlekedési operatív programjaira. Az infrastrukturális fejlesztésekre költendő támogatásból a különböző adókat és illetékeket is fedeznék, amely más területek támogatását is lehetővé tenné. (Marosvásárhelyi Televízió)
ÖT KÜLFÖLDI ÁRUHÁZLÁNC URALJA A HAZAI PIACOT. A Ziarul financiar elemzése szerint évi ötmilliárd eurós üzletet bonyolít le Romániában a Kaufland, a Carrefour, a Metro, a Selgros és a Real üzletlánc. A Kaufland tavaly közel 15 százalékos forgalomnövekedést ért el 2011-hez képest. A Metro, a Real és a Selgros eladásai ezzel szemben csökkentek, de még mindig az ország legkeresettebb bevásárlóközpontjai közé tartoznak, évi körülbelül egymilliárd lejes forgalommal.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sepsiszentgyörgynek, Székelyföldnek is fontos (Ballagás az egyetemen)
Kicsinek bizonyult a megye legnagyobb épülete, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata székházának előcsarnoka szombaton, a végzősök ballagási ünnepségén. Ezúttal együtt búcsúztak az összes szak és a magiszteri képzés végzősei.
Nagy Attila, a BBTE kihelyezett tagozatának főigazgatója elmondta: tudja, hogy ilyenkor mindenki meg szeretné váltani a világot, de Albert Camus Nobel-díjas francia író ma is érvényes megállapításával bocsátotta útra a 202 végzőst – világot most már nem megváltani kell, hanem az intelligens emberek segítségével a jézusi szeretet jegyében összetartani. Dumitru Marinescu prefektus beszédében kiemelte, mérlegkészítés ideje ez, hisz a diákok három év alatt megértek, új ismereteket szereztek, és szakemberekké váltak, így az új kezdet ideje is.
Laura Olteanu adjunktus, az egyetem szenátusának tagja, az oktatók szakszervezetének elnöke a BBTE vezetőségének jókívánságait tolmácsolta.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének üzenetét Czimbalmos-Kozma Csaba városmenedzser olvasta fel. A polgármester hangsúlyozta, mennyire fontos a mai világban a tudás, és nemcsak a fiatalok számára fontos, hogy tovább tanuljanak, hanem a szülőföldnek, Sepsiszentgyörgynek, a Székelyföldnek is. Minél jobban szeretjük munkánkat, annál inkább megváltjuk szülőföldünket – üzente, és kívánta, a végzősök bízzanak önmagukban, ne feledjék, honnan indultak, mindig tudják, hova tartoznak, őrizzék szívükben Sepsiszentgyörgyöt és a Székelyföldet, mert szülőföld csak egy van.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)