A sós leves és az önbecsülés
Bizony, legtöbben gyatrán állunk az önbecsüléssel – ez derült ki Pál Ferenc népszerű pap és lélektani szakember szerda esti, A szorongástól az önbecsülésig című előadásából, amelyre a Nyitott Akadémia sorozat keretében került sor. Pál Feri, ahogyan mindenki emlegeti, nem először járt Marosvásárhelyen, de a stand-up comedyre jellemző fergeteges humorával ezúttal is annyi embert vonzott, hogy zsúfolásig megtelt a Kultúrpalota nagyterme. Emberközeli stílusának és előadásmódjának köszönhetően a közönség nagyon jól szórakozott, a teremben ülők bizony gyakran magukra ismertek a poénos élethelyzetekben, amelyekkel a magyarországi szakember illusztrálta mondanivalóját.
Lélektani szakemberként a fő célom, hogy segítsek az embereknek az önbecsülésük megszerzésében, a többi problémára már maguk is találnak megoldást – fogalmazta meg munkásságának lényegét Pál Feri, aki Virginia Satirhoz, a családterápia nagymeste-réhez hasonlóan állítja, az önbecsülésnek döntő jelentősége van abban, hogy kapcsolatainkban – legyen az férj–feleség, szülő–gyerek, főnök–beosztott – megfelelően tudjunk viselkedni és elégedettek tudjunk lenni az életünkkel – állítja a szakember, aki az önbecsülést egy háromlábú vaskondérhoz hasonlította, amelyben egyszer szappant főznek, máskor pörkölt készül benne, néha pedig trágyatárolásra használják. A lényeg, hogy éppen mi van benne és mennyire van tele.
De sós ez a leves!
– mondja a férj, amikor megkóstolja felesége főztjét, mire a feleség, annak függvényében, hogy hogyan áll az önbecsüléssel, négyféleképpen reagálhat – ezzel a példával illusztrálta Pál Ferenc azokat a reakciókat, amelyek hasonló helyzetben születnek, ha az embernek nincsen megfelelő önbecsülése. Virginia Satir négy kommunikációs stílust figyelt meg, amelyeket az emberek a visszautasítástól való félelmükben használnak. Az az ember, aki fenyegetve érzi magát, de nem szeretné, hogy mások észrevegyék a gyengeségét, ezek mögé próbál rejtőzni. Előfordul, hogy támadásba lendül, mondván, lehet, hogy sós ez a leves, de amit te készítettél a múltkor, az egyenesen a disznóknak való volt. – Egy mondatot, amely valójában a realitást képviseli, hiszen tényleg sós az íze a levesnek, az illető támadásként éli meg, ha nincsen önbecsülése. Megtámadva érzi magát és visszatámad – fogalmazott a lélektani szakember, aki a poén kedvéért megjegyezte, amikor az előadás közben megcsörrent egy telefon, ő is gondolhatott volna arra, hogy nem eléggé érdekes a mondanivalója, holott lehet, hogy a nézőt éppen halaszthatatlan ügyben keresték.
Egy másik, szintén túlzásnak számító, de sajnos valós, lehetséges reakció az engesztelés, azaz a feleség sírva fakad, és szinte elnézést kér a férjétől, hogy ennyire nem ért a főzéshez, éppen hogy ki nem mondja, hogy a férfi nála jobbat érdemel.
– Inkább magára vállal mindent, csak ne bántsa tovább a másik – hangzott el a következtetés. A harmadik stílus az okoskodó, vagyis a feleség filozofálni kezd a só minőségéről, a különféle sóféléknek a leves ízére való hatásáról. – Okoskodásba kezdek, mert félek, hogy kiderül, béna, hozzá nem értő vagyok, ezért okos gondolatokkal próbálom ezt palástolni – jellemezte ezt a reakciót Pál Feri. Végül pedig nem ritka, hogy a háziasszony inkább eltereli a szót, mintha nem is hallaná férje megállapítását, elkezd beszélni például a gyerekekkel kapcsolatos dolgokról.
– Virginia Satir szerint érzelmileg megterhelő helyzetekben az emberek 95 százaléka hajlamos a fenti négy kommunikációs stílus valamelyikét magára ölteni – vonta le a következtetést Pál Feri, és a teremben ülők mosolyogva értettek egyet vele, hiszen a hallgatóság között valószínűleg nem volt olyan, aki legalább egyik élethelyzetben ne ismert volna magára.
Valóságnak tartjuk, ami nem az, és nem tartjuk annak, ami az
– ez a két dolog okozza az emberek életében a két legfőbb nehézséget – idézte a dalai lámát Pál Feri, aki szerint az emberek nagy részére jellemző, hogy szorongásban, szégyenérzetben élik életüket, mivel csökkent értékűnek tartják magukat. – Egyrészt valóságnak tartjuk, ami nem az, vagyis elhitetjük magunkkal, hogy ügyefogyottak, bénák, semmirevalók vagyunk, ha valamibe belekezdenénk, akkor azzal kezdjük, hogy úgysem tudjuk megcsinálni. Másrészt pedig nem tartjuk valóságnak, ami az, vagyis nem látjuk, hogy ügyesek vagyunk, hogy sikereket érünk el. Amikor pozitív dolgok történnek velünk, arra összpontosítsunk, és azt tartsuk valóságnak! Bízzunk magunkban és ne higgyünk magunknak. Azoknak higgyünk, akik szeretnek bennünket és meglátják az értéket bennünk – tanácsolta hallgatóságának a lélektani szakember.
Emberek, akik kérik a pofonjaikat
Pál Feri szerint vannak emberek, akik az életben újra és újra bejelentkeznek a pofonjaikért, és meg is kapják. Ha úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk elég értékesek, nem becsüljük magunkat, akkor ez három irányba viheti a cselekvéseinket. Például ha nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan azt szeretnénk, ezzel megerősítenek elképzelésünkben, hogy csökkent értékűek vagyunk, és újra és újra elkönyveljük, hogy ilyen mostoha az élet, nincs amit tenni. Vagy ha nem is rossz szándékkal, de visszautasítás ér, dühösen visszavonulunk és eldöntjük, hogy soha többet nem állunk szóba az illetővel. – Elkezdünk önkéntes száműzetésbe vonulni, dacból nem próbálunk ki semmi újat, nem kezdünk bele semmibe, vagyis megpróbáljuk elkerülni az olyan helyzeteket, amelyek megbéníthatnak – magyarázta. Pál Ferenc szerint a harmadik irány, hogy az ember rettenetesen kritikussá, bántóvá válik másokkal szemben. Ha ő kicsinek és szerencsétlennek érzi magát, a másikat kezdi pocskondiázni, és ez enyhülést jelent számára. Állítását egy lány példájával illusztrálta, akit a barátnője nem kér fel, hogy legyen az esküvői tanúja. A lány elmegy végül az esküvőre, de sértődöttségét úgy éli ki, hogy kritizálni kezdi az ételt, a zenét. Az önbecsülés nélküli ember másokról nem mond pozitív dolgokat, mert úgy gondolja, ezzel önmagát kicsinyíti – állítja Pál atya.
Dicséretek nélkül nem vagyunk értékesek?
Az előadó szerint az önbecsülésnek, amely nem egyenlő az önbizalommal és az önértékeléssel, több formája van. Az egyik, amikor az külső forrásokból táplálkozik, vagyis próbálunk mindenkinek a kedvében járni, hogy mások dicséretét, elismerését elnyerjük. Az ilyen ember addig van jól, amíg dicsérik, de a dicséret előbb-utóbb elfogy. A másik, az életélvező, akinek van belső önbecsülése ugyan, de sok esetben nem teremt magának alkalmat arra, hogy a tehetségei kibontakozzanak. Előfordul viszont az is, hogy valakinek semmiféle önbecsülése nincs. Például a feleség kerti partit szervez, vásárol szalonnát, és kéri a férjét, kóstolja meg, ízlik-e. A férfi megkóstolja, mondja, hogy jó, de a háziasszony tovább faggatja: biztos ízlik? – faggatja. Erre a férfi megjegyzi, valójában lehetne kissé jobb íze a szalonnának, mire a felesége kifakad, ő tudta, megmondta, hogy nem elég jó. A vendégeknek hiába ízlik, az ő estéje tönkrement – mutatott rá a lényegre Pál Ferenc.
Merjünk dicsérni és elfogadni a dicséretet
A szakember arra int, merjünk cselekedni és kockázatot vállalni, még akkor is, ha azt gondoljuk, úgysem sikerül, mondjunk pozitív dolgokat másokról, építsünk fel hiteles kapcsolatokat, merjünk dicsérni és elfogadni a dicséretet, hiszen nem a dicséretektől leszünk beképzeltek, hanem attól, hogy az önbecsülés hiányát próbáljuk mindenáron pótolni – tanácsolja Pál Feri azoknak, akik önbecsülési problémákkal küzdenek.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács
Székelyföld külügyi szolgálatának létrehozásáról és a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásának kezdeményezéséről döntött pénteken délután a Kultúrpalota nagytermében tartott ülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
A tanácskozáson 162 küldött vett részt. Csíki Sándor, a Marosszéki Székely Tanács elnöke megnyitóbeszédét követően Izsák Balázs, az SZNT elnöke ismertette a 2012-es év kronológiáját, hangsúlyozva, hogy az elmúlt időszak az SZNT nemzetközi kapcsolatainak az építéséről szólt.
A résztvevők határozatot fogadtak el az Európai Unió belső bővítésére vonatkozóan, amelynek értelmében az SZNT "elfogadja és támogatja az Európai Unión belüli, demokratikus változásokról szóló bővítés gondolatát, melyeknek során hangsúlyosan érvényesül a szubszidiaritás elve és kiteljesedik a népek önrendelkezési joga, beleértve akár új, független államok megjelenését is".
A Székelyföld külügyi szolgálata létrehozásáról szóló határozatot is megszavazta a testület. A határozat értelmében a szolgálat célja, hogy a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó akaratot és Székelyföld regionális érdekeit nemzetközi fórumokon, illetve a világ más országaiban folyamatosan megjelenítse és képviselje. A külügyi szolgálat jogi személyiség nélküli, nonprofit szervezetként jön létre a székelyföldi önkormányzatok és a célt támogató magyar szervezetek bevonásával. Működési szabályzatát az SZNT állandó bizottsága dolgozza ki, vezetőjét az elnök javaslatára ugyancsak az állandó bizottság nevezi ki.
Az SZNT elfogadta az Erdélyi Magyar Néppártnak a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsba való felvételéről szóló határozatot. Egyhangúlag fogadták el a székelyföldi önkormányzatok nagygyűlésének összehívásáról szóló határozatot is, amely szerint az önkormányzati nagygyűlést 2013 első negyedévében kellene megtartani, majd évente összehívni. Végül határozatot fogadtak el az SZNT elnökének megválasztásáról, akit négyéves időszakra választanak a székely székek jelöltjei közül.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Visszahelyezik az EMNP szászfenesi óriáspannóját
A Kolozs Megyei Választási Iroda arra kötelezi Szászfenes polgármesterét, hogy helyezze vissza az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) választási hirdetését. A „Föderális Romániát, európai Erdélyt! Autonómiát!” feliratú román nyelvű óriásplakátot szerda este vétette le a Kolozsvárral szomszédos község elöljárója három órával azután, hogy feltették.
A törvényszéki bírókból és a pártok képviselőiből álló megyei választási testület pénteken ellenszavazat nélkül helyt adott az EMNP panaszának. Megállapította, hogy Horea Şulea polgármesternek nem állt jogában államellenesnek, alkotmányellenesnek minősíteni, és eltávolíttatni a 18 négyzetméteres óriásplakátot.
Şulea: alávetem magam a határozatnak
A választási iroda egyben felszólította a rendőrséget, hogy vizsgálja meg a hirdetés eltüntetésének körülményeit, és mérlegelje kihágási bírság kiszabását. A hétoldalas határozatban szó esik a Kolozs megyei rendőrség magyarázatáról is.
Eszerint a rendőrök a helyszínen megállapították, hogy valós a polgármester jelzése, amely szerint „Románia feldarabolására uszító” plakát jelent meg az országút mellett. A polgármesteri hivatal nemcsak a kifogásolt plakátot távolíttatta el, hanem formai okokra hivatkozva a hirdetőtáblát működtető reklámügynökséget is megbírságolta, és a hirdetőtábla azonnali lebontását is elrendelte. A választási iroda leszögezte, hogy választási hirdetésről lévén szó a helyi hatóságoknak a választási irodához kellett volna fordulniuk panaszukkal. Az iroda ugyanakkor azt nem vizsgálta, hogy alkotmányos-e az EMNP választási üzenete, mert ezt nem kérték tőle.
Horea Şulea, Szászfenes polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy egyelőre nem kapott hivatalos értesítést a választási irodától. „Románia szabad ország, ha a tábla visszahelyezésére kötelez egy bíróság, alávetem magam a határozatának” – jelentette ki az elöljáró, aki emlékeztetett arra, hogy az EMNP hirdetése egy törvénytelenül elhelyezett hirdetőtáblán jelent meg.
Személyesen intézkedett az elöljáró
Az EMNP választási hirdetését szerda este távolíttatta el Szászfenes polgármestere, mivel állam- és alkotmányellenesnek vélte annak tartalmát. Az EMNP csütörtöki sajtótájékoztatóján Szász Péter, a párt szenátorjelöltje elmondta, a párt legfontosabb választási üzeneteit tartalmazó óriásplakátot egy reklámügynökségtől bérelt felületen helyezték el szerda délután. A választási hirdetés mindössze három órán át volt látható, az esti órákban eltávolították.
Az Evenimentul Zilei napilap beszámolója szerint a plakát eltávolításánál jelen volt Horea Şulea polgármester is, aki elmondta, személyesen intézkedett a plakát eltávolításáról. Az elöljáró a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva a hirdetést állam- és alkotmányellenesnek minősítette. Az Evenimentul Zilei szerint a Kolozsvár és Szászfenes határában kitett óriásplakát vélt alkotmányellenes tartalmáról a járókelők a rendőrséget is értesítették. Ion Păcurar Kolozs megyei rendőrparancsnok azt nyilatkozta a lapnak: kivizsgálják, ki tette ki a hirdetést, és határozott intézkedéseket tesznek.
Bűnvádi feljelentést tesz az EMNP
Az EMNP képviselői csütörtöki sajtótájékoztatójukon bejelentették: hivatali visszaélés, rongálás és lopás miatt bűnvádi feljelentést tettek Horea Şulea szászfenesi polgármester ellen. Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei szenátorjelöltje elmondta, azért kényszerültek erre a lépésre, mert hiába beszéltek személyesen Horea Şuleaval, a polgármester nem volt hajlandó visszahelyezni a néppárt törvényesen kihelyezett hirdetését. A
Szocálliberális Unió (USL) színeiben megválasztott elöljáró többek közt arra hivatkozott, hogy a járókelőket zavarta a választási hirdetés szövege. Szász emlékeztetett: az EMNP-nek az önkormányzati választásokon is meggyűlt a baja a szászfenesi polgármesterrel, akkor a Kolozsvár nevét négy nyelven tartalmazó hirdetést távolíttatta el a túlbuzgó elöljáró, ám később belátta tévedését, és visszakerülhetett a helyére a hirdetés.
Ezúttal azonban hajthatatlan maradt az elöljáró. A megyei választási iroda döntését követően Szász Péter az MTI-nek úgy nyilatkozott: akkor hiszi, hogy visszakerül a hirdetésük, ha látja. Hozzátette, hogy a bűnvádi feljelentést – amelyben hivatali visszaéléssel, rongálással és lopással gyanúsítják Horea Şuleat – semmiképpen nem vonják vissza.
Cenzúrázott választási üzenetek
Szilágyi Zsolt, a néppárt kampányfőnöke a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy országszerte folyamatosan cenzúrázzák, szabotálják a párt választási üzeneteit, jóvátehetetlen károkat okozva ezzel. Mint részletezte: a román közszolgálati televízió vezetése súlyos visszaélést követett el, amikor megtagadta az EMNP autonómiát és a szövetségi államot népszerűsítő román nyelvű választási klipjének a sugárzását.
Mindezt súlyosbítja, hogy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) kedden elnapolta a néppárt panaszának a megtárgyalását. „Vannak, akik úgy gondolják, Romániában még mindig betiltható egy gondolat” – jelentette ki az EMNP kampányfőnöke. Hozzátette, az Európai Unió intézményeit és az Unió tagállamainak a bukaresti nagykövetségeit is tájékoztatják a hatósági visszaélésekről, amelyek megítélésük szerint a véleménynyilvánítás alapvető jogát sértik.
Krónika (Kolozsvár)

Törvénytelenül lobog a székely zászló Uzonban
Törvénytelenül lobog az uzoni községháza homlokzatán a székely zászló – állapította meg a Kovászna megyei törvényszék. Ráduly István, Uzon polgármestere leszögezte, amíg nem kap hivatalos értesítést, nem veszi le a zászlót.
Törvénytelenül lobog az uzoni községháza homlokzatán a székely zászló – állapította meg a Kovászna megyei törvényszék. Az igazságszolgáltatási fórum alapfokú döntésével jóváhagyta Codrin Munteanu prefektus keresetét, és elrendelte, hogy a lobogót el kell távolítani, mivel a törvény szerint csak az ország és az EU zászlóját lehet kitűzni a közhivatalok homlokzatára.
Ráduly István, Uzon polgármestere leszögezte, amíg nem kap hivatalos értesítést, nem veszi le a zászlót. Az elöljáró szerint a törvény csak azt írja elő, hogy ki kell tűzni Románia és az EU zászlóját, más jelképek használatát azonban nem szabályozza, tehát nem is tiltja.
Muteanu korábban úgy nyilatkozott, egy feljelentés alapján kezdeményezte a szerinte törvénytelen szimbólum eltávolítását. Amint arról beszámoltunk, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a prefektust. Felháborítónak tartotta a kereset szövegét, amelyben a prefektus kisbetűvel írta a Székelyföld nevét, a székely jelképet pedig egy futballklub zászlójához hasonlította.
A kormánybiztos úgy fogalmazott: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött zászló egy nem létező entitást szimbolizál, és éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára azért, mert a polgármester vagy a tanácsosok kedvelik azt. November 8-án az RMDSZ zászlós tüntetést szervezett a prefektúra előtt, a többezres tömeg székely zászlókkal vonult fel, hogy megvédje a kormánybiztos állandó támadásaitól a székely jelképeket.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Rémálomnak tartja a bírósági ítéletet Nagy Zsolt
Rémálomnak tartja az ellene öt évig zajló bűnvádi eljárást, majd az ügyében alapfokon született bírósági ítéletet Nagy Zsolt volt RMDSZ-es távközlési miniszter. A Román Posta-perben a bukaresti legfelsőbb bíróság által három és fél év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott egykori tárcavezető a napokban szólalt meg először az ítélet keddi kihirdetése óta.
Nyílt levelében a Tăriceanu-kabinet volt tagja teljesen alaptalannak nevezi a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hatalommal való visszaélésre vonatkozó vádját, miszerint 2007-ben olyan kormányhatározatot kezdeményezett, amely egy telket az állam közvagyonából annak magánvagyonába helyezett volna át, ezáltal visszamenőlegesen hitelesítve a Román Posta 2005-ben történt társulását.
„A telek sohasem volt az állam közvagyona. Ezt minden kétséget kizáróan bizonyítja két elődöm (egy miniszter és egy hatósági elnök) által a posta nevére kiállított tulajdonlevél és a posta nevére kiállított telekkönyv. A telek tulajdonként szerepel a posta leltárában, adót is fizetett érte. Az állam közvagyonáért felelős pénzügyminisztérium többrendbeli átiratban és a per folyamán tanúvallomásban is megerősíti, hogy a telek soha nem volt közvagyon!” – szögezi le Nagy, hozzátéve: mivel a posta által kezdeményezett társulás 2005-ben történt, egy két évre rá születő kormányhatározat semmiféle hatással nem lehetett a döntésre.
„Nem fogok hallgatni. Naiv voltam. 2007-ben azért is léptem vissza a politikából, hogy ügyem ne befolyásoljon senkit. Azt gondoltam, ha érveket nyújtunk a bíráknak, akkor azok meghallgatásra találnak. Azt hittem, nem kell a nyilvánosság erejével élnem, hogy el kell kerülni a közvélemény nyomásgyakorlását. Ma már nem tudom így gondolni” – szögezi le Nagy, előrebocsátva: igazáért minden szinten harcolni fog, ügyvédeim máris iktatták fellebbezését.
Krónika (Kolozsvár)

Toró: a nemzetállam az ellenség
A határon túli magyar közösségek megmaradásáért és az összmagyar összefogásért emeltek szót világi és egyházi méltóságok a szombaton Hajdúdorogon megrendezett negyedik Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozón.
Tőkés László EP-képviselő és Toró T. Tibor, az EMNP elnöke egyaránt a romániai magyarok nemzetiségi jogaiért szállt síkra, kiemelve az anyanyelv használatához fűződő elidegeníthetetlen jogot. Toró szerint nem a szlovákok, a románok vagy más népek a magyarság ellenségei, hanem a központosított többségi nemzetállamok létrehozására irányuló törekvések, amelyekkel csorbítják a kisebbségek jogait.
A politikus kijelentette: a Kárpát-medencei magyarság gyarapodásához és tartalmas jövőjének biztosításához egyetlen megoldás, „jogunk, célunk, eszközünk és jövőképünk a közösségi autonómia”. „Az autonómiáért folytatott szabadságharcot békés és demokratikus eszközökkel kell megvívni” – hívta fel a figyelmet a néppárt elnöke.
Krónika (Kolozsvár)

Nagyszabású ünnepség volt Csíkszeredában
Románia nemzeti ünnepe alkalmából szombaton a Székelyföldön is nagyszabású ünnepségeket rendeztek. Az utóbbi két évtizedben először tartottak – haditechnikát is felvonultató – katonai parádét Csíkszeredában, amelyre mintegy háromezer ember volt kíváncsi.
Az ünnepségen részt vevő Mircea Duşă belügyminiszter, Hargita megyei parlamenti képviselő azt mondta, az alkotmány nemzetállamként határozza meg Romániát, és akik bekerülnek a román parlamentbe, erre az alkotmányra esküsznek fel.
A miniszter úgy vélekedett: sértő a románságra nézve az, hogy a nemzeti ünnep előtt szövetségi államot és autonómiát hirdető plakátok jelentek meg Maros, Hargita és Kovászna megyében.
A politikus ezzel az Erdélyi Magyar Néppárt választási hirdetéseire utalt, amelyeket több erdélyi városban eltávolíttattak a helyi hatóságok, arra hivatkozva, hogy a feliratok alkotmányellenesek.
(Agerpres/MTI)
Nyugati Jelen (Arad)

Kettős könyvbemutató a református templomban:
Magyarország Szent Koronája – Magyar kincsek, egyetemes értékek
Magyar eseményre is sor került Temesváron a román nemzeti ünnepen: a belvárosi református templomban december 1-jén, szombaton a szerzők jelenlétében mutatták be Kocsis István: Magyarország Szent Koronája – a Szent Korona misztériuma és tana,valamint Vetési Zoltán: Magyar kincsek, egyetemes értékek című köteteit.
Az erdélyi származású, az 1980-as évek óta Magyarországon élő drámaíró, irodalomtörténész, történész Kocsis István a Szent Koronáról szóló legújabb kötetéről Szekernyés István helytörténész beszélgetett a szerzővel. Kocsis István 1995 óta foglalkozik a magyar közjog legfőbb személyiségét megtestesítő Szent Korona tanának és misztériumának kérdéskörével, de a magyarság őstörténetével is, amelyről a hivatalos magyar történetírástól radikálisan eltérő nézeteket vall. Kocsis István szerint a magyarságnak fel kell vállalnia azokat a szent hagyományokat, amelyeket a jövendő számára a Szent Korona mentett át, hiszen a magyar szakrális királyok – Atillától Mátyás királyig –, de a Szent Korona maga is Isten akaratának közvetítői.
Vetési Zoltán Magyar kincsek, egyetemes értékek című könyvét, amely a nyomda hibájából a bemutatóra sajnos csak egyetlen példányban készült el, Gazda István református lelkész mutatta be a szép számú érdeklődőnek. A könyvet Vetési Zoltán eredetileg a Kohézió Egyesületben kifejtett tevékenysége során közösségek újjáépítése során használható segédkönyvnek szánta, de a néhány oldalas gyűjtemény az évek során több mint 500 oldalas vaskos kötetté terebélyesedett. „Válaszkereső igényből született e könyv. Kezdetben összefoglalóként indult, kutatók, történészek, gondolkodók tanulmányaiból, előadásaiból összeállított gyűjtemény formájában. Böngészésük közben döbbentem rá, hogy jóformán semmit nem tudunk azon értékeinkről, melyekről hivatalos oktatásunk is csak hallgat” – vallja a könyv szerzője. Néhány izgalmas fejezetcím a Magyar kincsek, egyetemes értékek könyv tartalomjegyzékéből: „Sumér–magyar rokonság. Magyar–etruszk nyelvrokonság. A magyar nyelvészet eltitkolt kincse. Rovásbetűk európai piramisban. Az ősmagyarok csillagos ege. Egyetemes és magyar erkölcsi útkeresés. Magyar testvérhagyomány. Attila újraértékelésének ideje”. A Kohézió Egyesület gondozásában megjelenő hiánypótló könyv remélhetőleg hamarosan kapható lesz Temesváron.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Átadták a Dénesmajor–Feketegyarmat átjáró utat
Újjáépítették, amit a történelem lerombolt
Csütörtökön kora délután a gyulai városháza dísztermében megtartott sajtóértekezlettel kezdődött az Útépítés Dénesmajor és Nagyzerind között című, HURO-projekt keretében, 2,55 millió eurós EU-támogatással megvalósult átjáró útnak az átadási ünnepsége. Házigazdaként dr. Görgényi Ernő gyulai polgármester köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve a prezídiumban helyet foglaló Eusebiu Pistru, az Arad Megyei Tanács alelnöke, Szíjjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, Simándi Sándor nagyzerindi polgármester, továbbá a teremben lévő Magyar Levente külügyi és külgazdasági helyettes államtitkár, Dragoș Țigău gyulai főkonzul neveit, üdvözölte a jelen lévő parlamenti képviselőket, önkormányzati tisztségviselőket. A továbbiakban vázolta az átjáró út megépítését motiváló tényezőket: 1920-ban a trianoni békediktátum Gyulánál húzta meg magyar–román államhatárt, a település vonzáskörét, gazdasági hátterét jelentő 30 településből mindössze 6 maradt Magyarország területén. Ezzel nem csak Gyula került perifériára, hanem az elcsatolt területek települései is.Megszűnt a természetes társadalmi, gazdasági egység, az emberi, családi kapcsolatok is megszakadtak. Gyulát egy keskeny nyomtávú vasút kötötte össze a Fekete Körös-menti településekkel, így többek között Nagyzerinddel is. A vasutat a határ kettévágta, ezért helyette műutat kellett építeni a kistérség közötti kapcsolatok újraszövése érdekében. 92 év után sikerült e gazdasági kistérség szálait – amelyeket a történelem kettévágott – újra összekötni. Simándi Sándor nagyzerindi polgármester, társpályázó ismertette a 8,65 kilométer hosszú, 2,5 millió értékű beruházás részleteit: községe területén 7,6 kilométer található az útból, amelyen 3,1 kilométert korszerűsítettek. Ezáltal a Nagyzerind és Gyula közötti eddigi, 45 kilométer kerülőút 20 kilométerre csökkent. Miután köszönetet mondott a kapott segítségért, annak a reményének adott hangot, hogy Budapesten és Bukarestben mindent elkövetnek azért, hogy az átjáró utat már a közeljövőben használni lehessen. Eusebiu Pistru, Arad megyei tanácselnök-helyettes miután gratulált a projekt elkészítéséhez és megnyeréséhez a két polgármesternek és csapataiknak, a kivitelezésben tanúsított kiváló együttműködést ecsetelte. Amint elmondta, Arad Megye Tanácsa az elmúlt 5 évben 4, határon átívelő pályázaton dolgozott együtt a Békés megyei féllel. A pályázatok közül most a harmadikat sikerült befejezni. Zárszavában annak a reményének adott hangot, hogy az átadandó út hozzájárul a határ mindkét oldalán lévő településeknek a fejlődéséhez, és a 2014–2020 közötti EU-költségvetés jóvoltából további közös pályázatokat készíthetnek. Szíjjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a magyar kormány gazdaságserkentő politikája részének tekintette a szóban forgó átjáró út megépítését, ugyanis Magyarország 19 megyéje közül 14 határ menti, ahol a határsáv 15 kilométeres szélességében 980, bizonyos szempontból elszigetelt település található. Ha beleszámítjuk az országhatár túloldalának az ugyancsak 15 kilométeres sávjában található, többségükben magyarok által lakott, összesen 2400 települést, e kistérségek kibontakozására az átjáró utak nyújthatnak lehetőséget. Éppen ezért, a következő másfél évben 33 új határátkelőt nyitnak, 8-at felújítanak, 10-et akadálymentessé tesznek, de még így is messze elmaradnak a Nyugat Európában meghonosodott, 1,5-5 kilométerenként lévő átjáró utaknak a sűrűségétől.
Útavatás
A sajtótájékoztató végén adott állófogadás után a jelenlévők a Dénesmajor és Feketegyarmat között húzódó, ideiglenesen megnyitott átjáró úton, a két országhatárnál egybegyűlt jókora tömeg jelenlétében, a szemerkélő eső közepette Szíjjártó Péter rögtönzött beszédben összegezte a gyulai városházán elmondottakat. Annak a reményének adott hangot, hogy az Arad megyei politikus kollégák közbenjárására, a román kormány is mindent megtesz az út tényleges használatba vétele érdekében. Nicolae Ioțcu, Arad Megye Tanácsának elnöke gratulált a két polgármesternek, amiért összefogva sikerült lehívniuk az útépítéshez szükséges pénzforrásokat, illetve sikeresen megépítették az utat, amihez Arad Megye Tanácsa is hozzájárult a rá eső összeggel. Emellett az Elek, illetve a Kisvarjas melletti átjáró utak korszerűsítését is támogatta. Annak a reményének adott hangot, hogy a következő EU-költségvetés további átjáró utak megépítését teszi majd lehetővé, amelyek Romániának a schengeni övezethez való csatlakozásával használhatóvá válnak. Ezt követően a két polgármester, a megyei tanácselnök és alelnök közreműködésével Szíjjártó Péter átvágta a román és magyar trikolórral ékesített szalagokat, felavatva az átjáró utat. Az avatás után nagyzerindi szilvapálinkával koccinthatott minden résztvevő. Az ünnepség a nagyzerindi Olosz Lajos Művelődési otthonban folytatódott, ahol a felavatási ünnepségen részt vett mintegy 200 vendég foglalt helyet a megterített asztaloknál. Előbb a házigazda, Simándi Sándor, majd dr. Görgényi Ernő is köszöntötte a jelen lévőket. Mindketten örömüknek adtak hangot a sikeres pályázat, annak a megvalósulása okán, majd jó étvágyat kívántak. A jó étvágy magától jött, ugyanis Szilágyi Erzsébet vezetésével, a Fazekas Zsuzsanna, Veres Berta és Simándi Rozália alkotta főzőcsapat alaposan kitett magáért, az ízletes becsinált levest, valamint a sertéspörköltet és a sültet nem kellett kínálni, miközben a helybeli Ibolya néptánccsoport népviseletbe öltözött lányai, fiai mindent megtettek a vendégek példás kiszolgálása érdekében. Az esemény csúcspontjára akkor került sor, amikor betolták a Szilágyi Erzsébet által, 90 tojásból sütött, mintegy 25 kilós tortát, amelyik a kistérséget ábrázolta az átjáró úttal. A két polgármester vastaps közepette vágta meg a csokoládés remekművet, amiből mindenkinek jutott egy szelet, sőt a repetát sem sajnálták. A pohárköszöntőre felkért Bognár Levente Arad megyei RMDSZ elnök köszönetet mondott a két polgármesternek, amiért összefogva sikerült előmozdítaniuk a kistérség fejlődését, amire Európa is büszke lehet. A vendégek kedves emlékkel távozhattak, ugyanis egy művesen kidolgozott falemezen a kistérséget, illetve az út egy darabkáját megörökítve, kétnyelvű emlékeztetőt vihettek haza.  A remek szervezésért köszönet jár a házigazdáknak.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Nemzeti értékeinkről tartott előadást Papp Lajos
Zsúfolásig megtelt szombat este a csíkszeredai Sapientia EMTE Nagy Aulája, ahol Papp Lajos nyugalmazott szívsebész tartott előadást.
A nagy érdeklődés övezte rendezvényre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Identitas Egyesület szervezésében került sor, a Nemzeti Értékeink Akadémiája elnevezésű előadássorozat keretében. Tiboldi László főszervező, az EMNT csíkszéki elnöke, az Identitas Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót az előadónak.
Papp Lajos érdekfeszítő előadásában beszélt a Kárpát-medence csodálatos földrajzi egységéről, rendkívüli gazdagságáról, a magyarság rendhagyó küldetéséről, nyelvének ősiségéről, a rovásírás egyediségéről. Rámutatott arra, hogy nem véletlenül igyekeztek idegen erők eltiporni a magyarságot. A hódítók rájöttek, hogy fegyverrel nem tudják megtörni a nemzetet, ezért valós történelmétől, nyelvétől igyekeznek megfosztani. Mindehhez sajnálatos módon a Magyar Tudományos Akadémia is hathatósan hozzájárul – véli Papp. Megjegyezte: a magyarság hordozza magában a legnagyobb arányban az európai ősgént, annak ellenére, hogy számos néppel keveredett, ugyanis a magyar nemzet mindig befogadó volt, ezért volt gyalázat a 2004. december 5-i népszavazás, amikor saját fajtáját tagadta meg, viszont hangsúlyozni kell, hogy azt a politika okozta. „Senki ne próbáljon magyarságából menekülni, mert nem tud, az európai ősgén ott van benne” – osztotta meg gondolatait az előadó. Megtudhattuk, a magyarság után a többi között a lengyelek, a horvátok, a ruszinok hordozzák magukban jelentős arányban az európai ősgént.
„A magyar nemzet ellenségei nem kívül, hanem belül vannak. Mindig lázadni kell, ha az őseink, a nyelvünk, a nemzetünk, a valós történelmünk ellen támadás indul. Fontos a nemzeti értékeink megtartása és átadása utódainknak” – hangsúlyozta Papp Lajos, aki előadását Ady Endre Az Úr érkezése című költeményének elszavalásával zárta.
Létai Tibor
Székelyhon.ro

Éleződik a választási viszály Sepsiszentgyörgyön
Eldurvulni látszik az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki képviselői és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, helyi RMDSZ-elnök közötti választási csörte. Pénteken a román nemzeti ünnep adott újabb okot friss viszályra.
Az EMNP sepsiszentgyörgyi szervezete közleményben fejezte ki felháborodását annak kapcsán, hogy szerintük Antal Árpád, érthetetlen ügybuzgalommal, három nappal december elsejét megelőzően, román zászlókkal aggatta tele a megyeszékhelyet. A néppártiak kiemelik, hogy még Albert Álmos (Antal Árpád elődje a polgármesteri székben – szerk megj.) idején sem voltak így telezsúfolva román szimbólumokkal Sepsiszentgyörgy közterei.
A Néppárt képviselői ugyanakkor felróják, hogy a november 24-én lezajlott, a Néppárt által meghirdetett, a Székelyföld területi autonómiáját hirdető tüntetésen a hatóságok megtagadták a szervezőktől, hogy kitűzzék a székely zászlót. Ugyanők figyelmeztetnek, hogy december elseje a székelyek számára nem ünnep, ráadásul magyarként sértő, hogy a nemzet eme tragikus évfordulóján minden alkalommal katonai csinnadrattával vonulnak fel a városban. Az állásfoglalásukban a néppártiak keserűen állapítják meg: tudomásul veszik. hogy a román karhatalom nincs tekintettel a székelyek érzékenységére, de az végképp elfogadhatatlan, hogy a magyar polgármester is hasonlóan nyilvánul meg.
„Öröm az ürömben, hogy a választási kampányban az RMDSZ választási pannói és a román nemzeti trikolórok meglepő harmóniában kiegészítik egymást" – zárul az állásfoglalás.
Szintén pénteken nyilvánosságra hozott másik állásfoglalásukban az EMNP megyeszékhelyi szervezetének képviselői érthetetlennek nevezik Antalnak a Néppárt jelöltjeit illető csütörtöki bejelentéseit. A néppártiak úgy értékelik: meglepő Antal pálfordulása, hiszen a tavaszi önkormányzati voksoláson a magyar összefogás jegyében élvezte és elfogadta a Néppárt bizalmát, aminek következtében elsöprő többséggel választották újra.
Antal Árpád a Székelyhon.ro megkeresésére rámutatott, ez a támadás újabb jele annak, hogy az EMNP politikusai nem hajlandóak, vagy nem tudnak pontos választ adni arra, hogy december 10-én milyen felelőséget vállalnak, amiért félrevezették az embereket. Ezért inkább ilyen gesztusokhoz folyamodnak. Ami a román zászlók elhelyezését illeti, a városvezető rámutatott, hogy a törvény értelmében minden önkormányzat köteles december elsején ezeket kitűzni. Egyébként idén egy fokkal sincs több zászló, mint tavaly, vagy tavalyelőtt, tehát ilyet csak olyan ember állíthat, aki nem Sepsiszentgyörgyön él. Az elöljáró hozzátette: érdemes összehasonlítani, hogy március 15-én hogyan van feldíszítve a város, illetve most.
Végül Antal Árpád keményen kritizálta az autonómiatüntetés szervezőit, akik annyira „balfékek" voltak, hogy nem kérelmezték egy zászlórúd felállításának engedélyezését az önkormányzattól, amikor a megmozdulásra benyújtották a kérésüket. Ha megtették volna, a hivatal jóváhagyja és akkor a román karhatalmi erők sem tudták volna megtiltani a székely zászló felhúzását – zárta mondandóját Antal.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

IV. Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó Hajdúdorogon:
Szeretettel győzzétek le a gyűlöletet!
Krisztus-várás a Kárpátok alatt címmel 2012. december 1-jén Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozót tartottak Hajdúdorogon, a helyi magyar görög-katolikus közösség megalapításának 100. évfordulóját ünnepelve.
A negyedik ízben sorra kerülő nagytalálkozó alkalmával a határok által elválasztott, de hitük által összetartozó egyházak híveik védelmében emelik föl szavukat az ige és az imádság erejével – szerepel a szervezők, Tőkés László korábbi királyhágómelléki püspök, valamint Kocsis Fülöp görög-katolikus megyés püspök meghívójában.
Az ünnepi alkalom alkonyati zsolozsmával kezdődött, melyben Kocsis Fülöp püspök fogalmazta meg az összejövetel alapgondolatát: amiképpen Krisztus legyőzi a halált és győzedelmeskedik a sötétség fölött, úgy mi is Krisztus ereje által küzdhetjük le az emberi sötétséget. Krisztushoz kell kötődnünk ahhoz, hogy isteni erő ragyogjon fel a Kárpát-medencében, mondotta a házigazda. Nemes Csaba egyházügyi főtanácsadó, az ünnepség moderátora elöljáróban kijelentette: az adventi Krisztus-várás létállapotában rá kell ismernünk bűneinkre, és le kell győznünk türelmetlenségünket.
Kósa Lajos debreceni polgármester köszöntője után Tőkés László, a Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozók ötletgazdája szólt az egybegyűltekhez. Az előző alkalmakat felelevenítve rámutatott arra, hogy sokszor könnyebb lenne hallgatni a bennünket ért igazságtalanságokról, de – amiképpen a házigazdák jubileumi himnuszában is áll – a szeretet szólásra késztet bennünket. Tőkés László úgy fogalmazott: nem siránkozó önsajnálatból fakad a találkozó, hanem annak bizonyosságaképpen, hogy „a gyűlölet egyetlen hatékony ellenszere a szeretet”. Ezzel kapcsolatosan kijelentette, „nem szabad hagynunk, hogy eluralkodjék rajtunk a sötétség, a gonoszság, a félelem és a csüggedés”, annál is inkább, mivel a keresztény ember Pál apostol szavait tekinti iránymutatónak: „jóval győzd meg a gonoszt” (Rm. 12, 21). Tőkés László szerint a megannyi országba szétszakított, több milliónyi kisebbségi magyarságunk ellen irányuló indulat mértéke az antiszemitizmushoz és a cigányellenességhez hasonlítható. A nagyfokú magyarellenesség miatt követeljük az emberi és nemzeti méltósághoz való elidegeníthetetlen jogainkat, amelyek megteremtésén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is fáradozik – hangsúlyozta az erdélyi EP-képviselő.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az összetartozás fontosságát emelte ki, mondván: „ma azért sírna Mária, mert nincs együtt az, ami összetartozik, nincs együtt az, ami egymásnak van teremtve”. Szerinte a Tőkés László és Kiss-Rigó László püspökök által indított „imahadjárat” pontosan azt a célt szolgálja, hogy egymásra találjanak a felekezetek és a nemzetrészek a Kárpát-medencében.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a karácsony és az advent inkább szól manapság a fogyasztásról, mint az értékekről. Rávilágított arra, hogy a történelem ura nem a pénz, nem a politikum, hanem egyedül Isten. A nagytalálkozó alkalmával kárpát-medencei identitástudatunk mutatkozik meg, és megtapasztalhatjuk a szolidaritás és összetartozás erejét, miközben félelem nélkül, határozottan kiállunk jogainkért.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese a Bibliát idézte: „Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését” (Rm. 8,19). Sokszor a sóvárgás miatt hályogos szemünktől nem látjuk a valóságot, azt, hogy a felszabadulás rajtunk múlik, fogalmazott.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy összefogjanak azok az igazak, akik a mindennapi egzisztenciális nyomás ellenére készek áldozatot hozni magyarságukért.
Végül Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a romániai magyarok nemzetiségi jogaiért szállt síkra, kiemelve az anyanyelv használatát és az önrendelkezést. A Kárpát-medencei magyar közösségek és régiók jövőképét egyedül az autonómiáért folytatott szabadságharcunk határozhatja meg. Ehhez a harchoz egységre buzdította az anyaországi és határon túli politikusokat, egyházakat és civil szervezeteket is.
A méltóságteljes ünnepség Nemzeti imánkkal és Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök áldásával zárult.
Nagyvárad,
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
K Ö Z L E M É N Y

Félszáz új határátkelőhelyet létesítenek
Nagyszabású út- és határátkelőhely-építési programot indít a magyar kormány. A következő másfél évben 123 milliárd forintból 51 helyen fejlesztik a határon átnyúló közlekedési infrastruktúrát – jelentette be Gyulán Szijjártó Péter a magyar–román határszakasz Gyula és Nagyzerénd közötti útja átadásának ünnepségén.
A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta: a nehéz helyzetbe került magyar határ menti térségek fejlesztése és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés feltételeinek megteremtése érdekében indít nagyszabású út- és határátkelőhely-építési programot a kormány. A következő másfél évben összesen harminchárom új határkeresztező út épül, tíz út akadálymentesítéssel válik ismét járhatóvá, és nyolcat felújítanak. A kormány a beruházást hazai és uniós támogatásból valósítja meg. A államtitkár kiemelte: az európai növekedés egyik fontos eleme a közép-európai tagországok szorosabb együttműködése, ennek egyik fontos eleme a határok átjárhatósága. A kormány célja a valamikor szerves társadalmi, gazdasági és kulturális egységet alkotó, kettévágott határ melletti térségek összekapcsolása, újraélesztése – fejtette ki Szijjártó Péter. Magyarország a határátkelőhelyek számában messze elmarad a fejlett Európai országoktól. Szijjártó Péter ismertette: az ország 19 megyéje közül 14-nek van határszakasza, a 15 kilométeres határövezetben 1,9 millió ember él 982 településen. Magyarországon jelenleg 91 határátkelőhely van, átlagosan 25 kilométer a távolság közöttük – mondta Szijjártó, rámutatva: a német–francia határon négy kilométer az átkelők közötti távolság, a belga és a holland határ esetében kettő, a francia–belga határon pedig mindössze 1,5 kilométer. Az államtitkár az Esztergom és Párkány közötti határátkelőhelyet példaként említve kiemelte: évente jelenleg 1,6 millió autó halad át itt, míg korábban a kompos közlekedéssel az átkelések száma évente negyvenezer volt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Plágiummal gyanúsítják Ecaterina Andronescut
Plágiummal vádolta hétfőn Ecaterina Andronescut az integru.org portál. A tudományetikai kódex megsértéseinek feltárására szakosodott internetes oldal szerint az oktatási miniszter neve három olyan nemzetközi publikáció alatt szerepel, amelyhez semmi köze nincs.
A portál tájékoztatása szerint a măgurelei anyagfizikai intézet kilenc fizikusa a Journal of European Ceramic Society lapjában számolt be kutatási eredményeiről 2006-ban. Ez a tanulmány 2006-2007 között további három lapban megjelent, más címmel és más szerzők – köztük Ecaterian Andronescu és Sorin Jinga, a Bukaresti Műszaki Egyetem tanárai – neve alatt.
Az integru.org szerkesztői leszögezik: a miniszter „az akadémiai etika súlyos áthágásával, a szerzői jogok többszöri megsértésével, plagizálással és önplagizálással" vádolható. A portál segítségül hívott a vád alátámasztására négy nemzetközi szaktekintélyt is, akik megerősítették a plágium tényét. „A négy tanulmány tartalma 90 százalékban azonos" – idézi az integru.org James F. Scottot, a Cambridge Egyetem fizika professzorát.
A portál szerint az esetet súlyosbítja, hogy Ecaterina Andronescu kutatási pénzt pályázott meg és nyert el a tanulmány megírásáért.
Az integru.org emlékeztet, hogy egy másik eset kapcsán is gyanúba keveredett az oktatási miniszter, aki doktorátusirányító tanárként szemet hunyt az egyik doktorandusza által elkövetett plágium felett. Aurelia Cristina Nechifor tudományos kísérleteit leíró doktori disszertációja egy részét az Analytical Chemistry folyóiratban 2003-ban megjelent tanulmányból vette át.
A miniszter közleményben reagált a vádakra. „Elfogadhatatlannak tartom a plágiumgyanút olyan tudományos cikkek kapcsán, amelyekben csupán a sajátos angol nyelvű kémiai szakkifejezések egyeznek meg" – fogalmazott állásfoglalásában.
Ecaterina Adronescut hétfőn Victor Ponta kormányfő is védelmébe vette. Kijelentette, hogy az oktatási miniszter az ország egyik legismertebb professzora, akinek a befeketítése a Demokrata Liberális Párt érdeke. „A PDL ezzel nem fog nyerni semmit, a választások eredményét ez nem befolyásolja, olyasmiről beszélnek ugyanis, ami az állampolgárokat nem érdekli, közvetlenül nem érinti" – jelentette ki.
Mint ismert, a Ponta-kabinet megalakulása óta a kormányfőnek gondot okozott az oktatási miniszteri tisztség betöltése. Az egyik jelöltje plágiumgyanú miatt visszalépett, még mielőtt letette volna az esküt, Ioan Mang miniszternek pedig le kellett mondania plágiumvádak miatt.
Maszol.ro

Temerini fiúk – Tőkés és Lomnici kéri a másik három elengedését is - A még börtönben lévő három elítélt "temerini fiú" számára kért kegyelmet a szerb államfőtől Tőkés László európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke.
Közösen jegyzett közleményükben az EMT nevében örömüket fejezik ki azért, hogy a temerini elítéltek közül ketten - elnöki kegyelem révén - kiszabadultak a börtönből.
"Ugyanakkor ezt csak részeredménynek tekintjük, hiszen Máriás István, Illés Zsolt és Uracs József továbbra is börtönben sínylődnek, és kénytelenek elviselni annak a példátlanul súlyos büntetésnek a terheit, amely nemcsak a délvidéki magyarságot, hanem a nemzetközi közvéleményt is méltán felháborítja" - írják. Szerintük Tomislav Nikolic államfő azzal gyakorolt volna igazi gesztust a magyarság irányába, ha Horváth Árpád és Szakáll Zoltán mellett a többi elítéltet is kegyelemben részesítette volna, ha ők is amnesztiát kaptak volna.
"Az Emberi Méltóság Tanácsa ezúton azzal a kéréssel fordul Szerbia államelnökéhez, hogy - minden politikai esetlegességen felülemelkedve - a börtönbe vetett másik három temerini magyar fiatal esetében is gyakoroljon kegyelmet" - írta közleményében Tőkés László és Lominici Zoltán. Úgy fogalmaztak, hogy a történelmi múlt bűneinek esedékes jóvátételén túlmenően ez jelenthetné Áder János és Tomislav Nikolic államelnökök legutóbbi budapesti találkozójának igazi sikerét.
Tőkés László és Lomnici Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy a minap, a temerini fiúk ügyének felkarolására Nagyváradon tartott Délvidéki Szolidaritás Napjára valamennyi vezető vajdasági magyar politikai párt elküldte képviselőjét. Ez is tanúsítja szerintük, hogy a délvidéki magyarság számára milyen traumát okozott a "temerini fiúkat" elmarasztaló ítélet, amilyenben még a háborús cselekményekben bűnösnek talált személyek sem részesültek.
A vajdasági magyar fiúkat azért ítélték összesen 61 év börtönbüntetésre, mert 2004-ben súlyosan bántalmaztak egy szerb férfit. A szigorú ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar-szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolic két héttel ezelőtti, budapesti megbeszélésein is.
(MTI)

Falvaink – Háromkút – Neamt megye
A település a Békás-szorostól 15 km-re délre található. Háromkút nevét 1913-ban említették először. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből kezdett kialakulni. Azelőtt Gyergyószentmiklós később a Neamţi megyei Almásmező része volt. 1956-ban az utóbbiból vált külön. Gyergyószentmiklósról a Gyilkos-tó irányából meglehetősen rossz úton lehet eljutni a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. Aszfaltút nincs, csak köves úton lehet megközelíteni a települést. A Gyilkos-tótól mintegy 15 kilométerre levő Háromkút a Kisbékás-patak két oldalán elszórtan sorakozó házakból áll. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját alig fél tucat román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók. Az első telepesek Háromkútra a 19. század közepén érkeztek. Harminc gyimesközéploki gazda vette meg a terület egy részét. Kezdetben csak nyári szállásként lakták a területet, majd lassan állandó lakhelyükké vált.
Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Meleg-forrásnak nevezett bővizű karsztforrás, amely a majd 1800 méter magas Fekete-Hagymás lábánál tör a felszínre. A forrásból kiömlő víz bővizű patak formájában ömlik a Kisbékás-patakba, amelynek kristálytiszta vizében még ma is mosnak az asszonyok.
A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik. Háromkút egy élő, élni akaró kis magyar település. A zord körülmények között élő emberek nem akarnak elköltözni, nem vágynak csillogásra, hatalmas vagyonra, vagy kényelemre. Munkahelyre, biztos jövedelemre lenne szükségük ahhoz, hogy az ötödik osztálytól idegenbe kerülő gyermekeik költségeit fizetni tudják.
A legnagyobb, ami hiányzik a munkahely, a pénznélküliség itt nagyon nagy. Volt, aki elment külföldre dolgozni, hogy tudja a gyermekét iskolába járatni. A mesebeli szépségű vidék turistaparadicsom is lehetne. Ehhez azonban járható utakra lenne szükség. És arra, hogy a megyék kiegyezzenek, hogy hol vannak a határaik, hová tartozik a település. Háromkút – ahogy az itt élők mondják – a küszöbön van. Vagyis három megye – Hargita, Bákó és Neamţ megyék – határán terül el. A faluban nincs orvos, pap és posta sem.
Az itt élő embereknek közel 43 kilométert kell utazniuk ha orvoshoz akarnak menni Gyergyószentmiklósra, de ugyanennyit kell menniük, ha hivatalos ügyeiket akarják elintézni a Gyimesközéploki Polgármesteri Hivatalban.
A december 2-i műsorban Imre Anna tanítónő, Prezsmer János (77) gazdálkodó, Prezsmer Imre gazdálkodó, Prezsmer György gazdálkodó, Prezsmer Ilonka háziasszony, Prezsmer István (43) fiatalember, Prezsmer Maricica (30) fiatal családanya, Nagy Erzsébet falugondnok vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi településről.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Szülőföldön magyarul: újabb döntés várható
Még mintegy 23 ezer pályázatról kell döntést hozzon a Szülőföldön magyarul program keretében a pénzt kezelő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. A korábban megítélt támogatások nagy többségét már kifizették.
A napokban várható az alapkezelő döntése a Szülőföldön magyarul program keretében második körben felterjesztett pályázatokkal kapcsolatosan – vélte Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Az oktatási, nevelési és tankönyv-, taneszköz-támogatásokra benyújtott pályázatokat összegyűjtő és leellenőrző szervezet a támogatásokat megítélő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. döntéshozó bizottságának már minden megfelelő pályázatot benyújtó pályázóról javaslatot tett. A második körben 23 517 pályázót terjesztett fel támogatásra. Arról, hogy a második körben támogatásra javasolt pályázók mikor kaphatják meg a pénzt, az RMPSZ elnöke nem tudott nyilatkozni, az összegeket ugyanis a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kezeli. A korábbi nyilatkozatok szerint viszont év végéig be akarja fejezni a kifizetéseket az alapkezelő.
Amint Burus-Siklódi Botond elmondta, az egyéni elbírálás alá eső pályázók maradtak utoljára, 8343 ilyen pályázatot terjesztettek elő a bizottságnak. Az elnök megemlítette, egyéni elbírálás alá esnek például azok az óvodások, akik bár már óvodába jártak az előző tanévben, még nem töltötték be a harmadik életévüket. Szintén külön döntést hoznak azon diákok esetében, akik nem az állami oktatás keretében tanulnak magyarul. Az ilyen esetekben a még rendelkezésre álló pénzalap függvényében hoz döntést az alapkezelő – tájékoztatott Burus-Siklódi Botond.
Közölte azt is, a pályázók támogatásra való felterjesztésével lezárult a munkájuk ezen része, de a kérdéses esetek tisztázásában állnak továbbra is a pályázók és az alapkezelő rendelkezésére. Ha a pályázóknak kérdésük van a pályázatukkal kapcsolatosan, a 0266-371377-es vagy pedig a 0266-244450-es telefonszámokon tehetik fel ezeket, napközben 8 és 15 óra között.
Az RMPSZ idén 108 488 pályázatot kapott a Szülőföldön magyarul program keretében. A pályázatokban 157 646 óvodás és iskolás számára igényelték a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásokat szüleik, illetve törvényes képviselőik. Először azok kapták meg a támogatást, akik már tavaly is sikeresen pályáztak, ezután pedig az idén először pályázók következtek. Új pályázó idén több mint nyolcezer volt – tudtuk meg Burus-Siklódi Botondtól.
Demeter Attila, a támogatások kifizetését végző OTP Bank Románia illetékese azt mondta el, az eddig megítélt támogatások 99 százalékát átutalták a támogatottaknak. Decemberben utalnak még azoknak, akik támogatásáról szintén korábban született döntés, de külföldön dolgoznak, és karácsonyra térnek haza.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

Koncerttel ünnepelt az ötéves pedagóguskórus
Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepelte a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kórusa (karnagy: Bedő Ágnes nyugalmazott zenetanár) a november 28-án, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott koncerten. Műsorukon kizárólag kortárs magyar szerzők művei szerepeltek. A hangversenyen közreműködött a Balogh Örs zenelíceumi tanár által felkészített vonósnégyes.
– A közös éneklés lelki békét és belső harmóniát teremtett, továbbá megerősítette a kórustagokat abban, hogy a mai, értékvesztett világban létezik önzetlenség, tisztaság, őszinteség, egymásra figyelés – mondta a koncert előtti magyar és román nyelvű beszédében Virág Erzsébet és Kállay-Miklós Tünde kórustag, hozzáfűzve: az együtténeklés során közösen alkottak, az ének pedig összetartó erőnek bizonyult.
A remek produkcióból elsősorban Bedő Ágnes karnagy tudását és lelkiismeretességét emelnénk ki. Ugyanakkor az is dicséretes, hogy mennyire felzárkóztak a nem zenész kórustagok azokhoz, akik főállásban zenélnek. A műsor kiválasztása is telitalálatnak bizonyult: főleg XX. századi magyar szerzők (Gárdonyi Zoltán, Csemiczky Miklós, Terényi Ede, Márkos Albert, Vermesy Péter, Bárdos Lajos, Karai József és Kodály Zoltán) kórusműveit hallgathattuk meg.
A kórus két tömbbe csoportosított fellépése között négy zenelíceumi tanuló – Giriti Zita és Iulia Sârbu (hegedű), Péter Zsolt (brácsa) és Maksay Csaba (gordonka) – kamarazenélése szerzett örömet a közönségnek, amint H. Purcell Chaconne-ját és L. Boccherini d-moll vonósnégyesének egy tételét adták elő. A kolozsvári pedagóguskórus már túljutott a kristálytiszta intonáció megvalósításán, a pontos zenei dinamika tolmácsolásán. Bámulatosan egységes hangzásvilágban, zenei frázisokban gazdag, muzikális előadásban volt részünk. Sikerült a közönségnek is átadniuk a főleg vallásos művekben fellelhető fennköltséget, magasztosságot.
Advent elején csodálatos koncerttel ajándékozta meg közönségét a pedagóguskórus. Csak tartson minél többet a koncerten megélt örömünk, csodálatunk…
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

„Morzsákat kegyeskedtek visszajuttatni az erdélyi magyar közösség javaiból”
Rmániában megfeneklett az elkobzott javak visszaszolgáltatása, az egykori tulajdonosok hiába várnak természetbeni visszaszolgáltatásra vagy kárpótlásra. Vekov Károlyt, az Erdélyi Magyar Néppárt szenátorjelöltjét (1-es választókerület) arról kérdeztük, elképzelése szerint hogyan lehet a holtpontról kimozdítani ezt a folyamatot.
 – Az egykori erdélyi magyar javak visszaszolgáltatása a román–magyar viszony egyik legérzékenyebb pontja. Valójában ez nem más, mint a burkolt román sovinizmus egyik tipikus példája, amikor is semmibe véve a tulajdonhoz való alapvető emberi jogot, folytatódik egyrészt a két világháború közötti gyakorlat, majd a kommunista korszak magántulajdont tagadó viszonyulása, megtetézve a többségi, egykori valóságot el nem fogadó alapállásával. A kilencvenes években ezt Ion Iliescu nyíltan is beismerte, amikor kijelentette az elkobzott ingatlanok vonatkozásában: nem fogadható el, hogy minden erdélyi város központja „idegen” (azaz nem román) kézbe kerüljön – vallja Vekov Károly,
– Az elvieken túl mindez azért érint bennünket, magyarokat olyan érzékenyen, mert ezáltal 1989 után megfosztottak bennünket attól a gazdasági pozíciótól/potenciáltól, amely biztosította volna közösségünk tagjai számára az indulótőkét, és amelynek birtokában versenyképesek lehettünk volna. Egyházaink egykor hagyományos, oktató és karitatív munkáját akadályozták meg ezzel a máig tartó politikával. A katolikus és a református egyház még a felét se kapta vissza elkobzott javainak. Ugyanez elmondható egykori civil szervezeteinkről és intézményeinkről is, amelyeknek nemegyszer a tulajdonukat igazoló telekkönyvi bejegyzés birtokában kell igazukat keresni a bíróságokon. Sőt bizonyítaniuk kell, hogy „törvénytelenül” fosztották meg őket jogos tulajdonuktól, mindezt akkor, amikor az egykori levéltári bizonylatok vagy elérhetetlenek, vagy már régen mások ülnek a legkülönfélébb jogcímeken javaikban.
A híres visszaszolgáltatási bizottság a fenti helyzet ismeretében is a jogfolytonosság bizonyítását kéri még attól is, akinek nyilvánvaló a tulajdonjoga. Amúgy, pedig, csak „ünnepnapokon” (lásd román–magyar egyezségkötés, vagy más fontos nemzetközi politikai helyzet alkalmával) kegyeskedett néhány morzsát juttatni a magyar közösségnek egykori javaiból. A bizottságban statisztáló eddigi magyar képviseletünk mindezt szó nélkül tűrte és támogatta „rendületlenül” a mindig soros kormányt – vélekedett a jelölt.
Vekov szerint ezen a helyzeten csakis határozottsággal lehet változtatni, pontosan leszögezett és betartatott visszaszolgáltatási ütemtervvel, amely törvénykezési szinten is elsőbbséget biztosít az eredeti tulajdonosnak.
Szabadság (Kolozsvár)

Tíz és fél millió a külhoni magyar íróknak
Tíz és fél millió forinttal támogatja 15 külhoni magyar író és irodalmár szépirodalmi, műfordítói vagy kritikai munkáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Balog Zoltán miniszter döntése értelmében.
A tárca felhívására 52 alkotómunka támogatására vonatkozó pályázat érkezett: Erdélyből 27, Vajdaságból 11, Felvidékről 10, Kárpátaljáról 3, Muravidékről pedig 1 – olvasható a kultúráért felelős államtitkárság közleményében, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez.
Balog Zoltán miniszter a szakmai bizottság javaslatára úgy döntött, hogy öt író Gion Nándor prózaírói ösztöndíjban, 3-3 fő Székely János költészeti és drámaírói, Schöpflin Aladár kritikai, valamint Franyó Zoltán műfordítói ösztöndíjban, egy alkotó pedig Benedek Elek gyermekirodalmi ösztöndíjban részesül. Az 10 hónapra szóló ösztöndíj bruttó összege fejenként 700 ezer forint. A nyertes pályázatok megvalósítási határideje 2013. szeptember 30.
A www.kormany.hu oldalon olvasható tájékoztatás szerint Székely János-ösztöndíjban részesül Benedek Miklós vajdasági, Muszka Sándor erdélyi és Vida Gergely felvidéki alkotó.
Gion Nándor-ösztöndíjat kap Serestély Zalán, Zsidó Ferenc és Duma István András Erdélyből, valamint Veres István és Hizsnyai Zoltán a Felvidékről.
A Schöpflin Aladár-ösztöndíj nyertese a kárpátaljai Hidi Tünde, az erdélyi Zsigmond Andrea és a vajdasági Novák Anikó.
A Franyó Zoltán-ösztöndíjat három erdélyi műfordítónak, Szűcs Imrének, Karácsonyi Noéminek és Patkó Évának folyósítják.
Benedek Elek-ösztöndíjban Zágoni Balázs erdélyi író részesül.
Népújság (Marosvásárhely)

Tóth Erzsébetre emlékeztünk
Tóth Erzsébet, a népdaléneklés kitűnő énekművészének szíve 2011. november 26-án szűnt meg dobogni. Emlékét ápolni, munkás, sikerekben gazdag életével példát mutatni a jövő nemzedéknek megtisztelő feladatának érezte a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a Maros Művészegyüttes és a Maros megyei EMKE. A szervezők összefogása szép és tartalmas estét eredményezett. A Maros Művészegyüttes termét megtöltötte az emlékező közönség, bár városunkban aznap a Nemzeti Színház és a Kultúrpalota nagytermében is zenés műsorok kerültek bemutatásra. Csak zárójelben jegyzem meg – gyakran tapasztaljuk a művészi rendezvények egy napra eső bőségét, hiszen kiállítás- megnyitók, koncertek, találkozók, megemlékezések, a színház, a bábszínház, Stúdió színház, filharmónia előadásaiból válogathat egy-egy késő délután vagy este a marosvásárhelyi közönség. Ilyenkor, a bőség zavarával küszködve, fővárosnak érzem városunkat. Ha már elveszítette székely fővárosi státusát, a nívós művészi programok fővárosává nőtte ki magát.
A Tóth Erzsébet-emlékest mottója a Kiss Júlia, a Református Kollégium diákja által nagy érzékenységgel előadott Király László Halljátok-e a dalt? című verse volt. A Székely Népi Együttes olyan alapokat rakott le, amelyre a "jókedvű nemzedékek" nyugodtan építkezhetnek. Ezt sugallta Kilyén Ilka műsorvezető, amikor a hajdani legendás együttes jelen lévő tagjait színpadra szólította. Egy szál virágot megérdemeltek volna… Hajaj, a szegénység… a közönség tapsa megannyi virágszál volt. Gellért Márta, a Lorántffy Egyesület alapító tagja Tóth Erzsébetre, az alapító elnökre és közéleti emberre emlékezett, Sántha Rezső pedig a népi együttes csapatszellemére, magas művészi mércéjére és Tóth Böskének a mindig, a legnehezebb körülmények között is színvonalas színpadi jelenlétére. Dr. Ábrám Zoltán az EMKE megbecsülését juttatta eszünkbe, amikor a díszpolgárságra való jelölés iratcsomóját, dokumentációját összeállította. Ennek a megbecsülésnek a jegyében, mint bejelentette, ezután a Maros megyei EMKE által minden esztendőben kis- és általános iskolásoknak szervezendő népdaléneklési versenyt ezután Tóth Erzsébetről nevezik el. Kelemen Attila Botond, a Bolyai líceum kisdiákja gondolatgazdagon mondta el Horváth István Tornyot raktam című versét, Kiss Júlia pedig egy Szőcs Kálmán-verssel emlékeztetett azokra a nehéz időkre, mégis hőskorszakra, amikor a népi együttes és Tóth Erzsébet, a vele sokszor párban énekelő Széllyes Sándor fáradságot nem kímélve vitték a dalt, néptánc- és énekkultúránkat a legeldugottabb falucskába is. Mert a dalt hallatni kellett, nehogy, mire a jókedvű generációk felnőnek, feledésbe menjen. A Füzesi Albert vezette Napsugár most is kitett magáért. Szemünket és szívünket gyönyörködtetve pálpataki és vajdaszentiványi koreográfiákat táncoltak. A talpalávalót a Cinige zenekar húzta, akiket Sinkó András irányít. Ők kísérték a két fiatal énekest: Diós Brigittát és Szőllősy Katát, akik nyárádmenti illetve mezőségi népdalcsokrot adtak elő. Mindkét fiatal tehetség az EMKE népdaléneklési versenyén – ahol Tóth Erzsébet a zsűri elnöke volt – nyert, különböző esztendőkben, első díjat.
A műsor bebizonyította, hogy a hagyaték átadása megtörtént. Vannak fiatalok és még fiatalabbak, akiknek az elődöktől kapott népdal, néptánc örökség fontos. Ápolják, művelik, továbbadják.
Kiss Julianna
Népújság (Marosvásárhely)

Gyertyás tüntetés Nagyváradon
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt folytatva a Mindent vissza! – Restitutio in integrum országos tüntetéssorozatot gyertyás, néma tüntetést szervezett 2012. december 2-án Nagyváradon, a volt Pénzügyi Palota előtt.
Az eső ellenére mintegy félszázan gyűltek össze az ingatlan előtt, békés úton követelve a kommunizmus idején elkobzott egyházi- és magántulajdonok visszaszolgáltatását. A résztvevők gyertyákat gyújtottak, majd élő láncot alkottak az épület körül. Később Moldován Lajos néppárti képviselőjelölt szólt néhány szót az egybegyűltekhez, mondván: a közveszélyesen romos ingatlanba egyes híresztelések szerint hajléktalanok költöztek be, ami azért is különösen veszélyes, mert tűzgyújtás esetén könnyen kigyúlhat az épülhet. A néma tüntetés közös imádkozással zárult.
Zatykó Gyula, a Néppárt alelnöke, szenátorjelölt a sajtó érdeklődésére hangsúlyozta: huszonkét évvel a rendszerváltozás után számos olyan egyházi és magántulajdon van, amelyet nem kapott vissza jogos tulajdonosa. Még mindig nem teljesült a Románia EU-s csatlakozásakor megígért teljes restitúció, sőt az a veszély is fennáll, hogy jövőre megváltoztatják az erről szoló jogszabályokat, oly módon, hogy a tulajdonosok elkobzott javaik értékének csupán a 10%-át kapják vissza. Az Erdélyi Magyar Néppárt ezzel szemben a teljes visszaszolgáltatást sürgeti – hangsúlyozta a Néppárt nagyváradi szenátorjelöltje.
Mint ismeretes, az impozáns palotát nemrég a restitúciós törvény alapján a római katolikus püspökségnek ítélte az illetékes bizottság, viszont a megyei önkormányzat bírósági úton próbálja megváltoztatni a határozatot, és saját tulajdonába venni az ingatlant. A szervezők ezúton tiltakoztak a peres eljárás ellen, amely tovább késlelteti az épület tulajdonjogának rendezését, és emiatt az ingatlan csak tovább romosodik – áll az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálatának a tájékoztatójában.
Nyugati Jelen (Arad)

Szász Jenő pálfordulása: RMDSZ-szavazatra buzdít az MPP volt elnöke
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) volt elnöke szerint az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) nincs esélye bejutni a bukaresti parlamentbe, ezért szerinte a Tőkés László védnöksége alatt álló alakulatra leadott szavazatok egyes román pártok jelöltjeit juttatnák mandátumhoz. Miközben sokan háttéralkut sejtenek Szász állásfoglalása mögött, a polgári alakulat vezetői megosztottak a tekintetben, kire szavazzanak az MPP hívei a december 9-i parlamenti választáson. Szász Jenő álláspontja azért érdekes, mert az MPP vezetőjeként évekkel ezelőtt meghirdette a választás szabadságát az RMDSZ-szel szemben, és egyik legkritikusabb ellenfele volt a szövetségnek.
Szász Jenő burkoltan arra biztatja az erdélyi magyarokat, hogy az RMDSZ-re szavazzanak a vasárnapi parlamenti választáson. Az MPP volt elnöke szerint az EMNP-nek nincs esélye bejutni a bukaresti törvényhozásba, ezért szerinte az alakulatra leadott szavazatok egyes román pártok jelöltjeit juttatnák mandátumhoz.
A nemrég a Nemzetstratégiai Intézet irányításával megbízott politikus a Duna Televíziónak adott, vasárnap esti nyilatkozatában úgy vélekedett, az erdélyi magyaroknak olyan pártra kell szavazniuk december 9-én, amelyik teljesíteni tudja a bejutás követelményeit. Úgy vélte, egyedül az RMDSZ képes erre, mivel szerinte az EMNP nem tudja átlépni a hat képviselői és három szenátori mandátum megszerzését feltételező alternatív küszöböt.
Szász abban látja a bajok forrását, hogy a júniusi önkormányzati választásokon nem alakult meg az általa szorgalmazott „jobboldali koalíció” az MPP és az EMNP között, amely rákényszerítette volna az RMDSZ-t arra, hogy elfogadja a „magyar válogatott” felállítását. „Igazi jó megoldás nincs az erdélyi magyarság számára, mert valami többre volna szükség, mint amit az RMDSZ az utóbbi 22 évben produkált, de én azt látom, hogy ha a kisebbik rossz mellett kell az ember letegye a voksát, akkor fontoljuk meg az erdélyi egyházak üzenetét, miszerint fontos, hogy az erdélyi magyarságnak képviselete legyen a parlamentben. És ha azt nézzük, hogy melyik párt tudja ezt a lehetőséget biztosítani az erdélyi magyaroknak, ha nem is nyugodt lelkiismerettel mondom, de látszik, ezt az RMDSZ tudja megtenni” – jelentette ki Szász.
A kérdés különben megosztja az MPP-t. Biró Zsolt, az alakulat jelenlegi elnöke tegnap a Krónikának nyilatkozva igazat adott elődjének, és nyíltan arra biztatta a párt valamennyi tagját és szimpatizánsát, hogy szavazzon az RMDSZ-re. „Ha a magyarság a romániai lakosság mintegy 6 százalékát teszi ki, és a bejutási küszöb 5 százalék, akkor csak az RMDSZ-nek van esélye bejutni a törvényhozásba. A néppártiak által hangoztatott 6:3-as alternatív küszöb teljesítése gyakorlatilag lehetetlen” – állítja Biró. Hozzátette, az MPP nem azért nem állított saját jelölteket, mert elégedett az RMDSZ eddigi tevékenységével, hanem a választási matematikából adódó meggondolásból.
Az MPP háromszéki szervezete szavazásra buzdít ugyan, de nem foglal állást egyik magyar párt mellett sem. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke a Krónikának elmondta, fontosnak tartják a részvételt, mozgósító üzenetet fogalmaznak meg, és arra biztatják tagjaikat, hogy magyar jelöltre szavazzanak.
„Az RMDSZ elleni kifogásainkat számtalanszor megfogalmaztuk, az EMNP viszont megosztotta a nemzeti oldalt. Az önkormányzati választások előtt össze kellett volna fognunk, hogy eséllyel vehessük fel a versenyt az RMDSZ-szel” – jelentette ki Kulcsár. Közben viszont Nagy István, a Kolozs megyei Szék község MPP-szervezetének elnöke tegnap arra buzdította a párt tagjait és szimpatizánsait, hogy az EMNP-re szavazzanak.
Szász Jenő állásfoglalása különben azért érdekes, mert az MPP vezetőjeként évekkel ezelőtt meghirdette a választás szabadságát az RMDSZ-szel szemben, és egyik legkritikusabb ellenfele volt a szövetségnek. Politikai ellenfelei azonban az elmúlt időszakban azzal vádolták, hogy látványosan közeledett az RMDSZ-hez. Erre utal sokak szerint, hogy Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor a kampány idején többször üdvözölte, miszerint Szász „megértette az egység szükségességét”, és az MPP nem indult a parlamenti megmérettetésen.
Sokan azt sem tartják véletlennek, hogy az RMDSZ-többségű, székelyudvarhelyi képviselő-testület – az EMNP heves ellenzése közepette – a napokban megszavazta, hogy a Szász vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány ne készpénzben törlessze a városkasszával szemben felhalmozott 345 ezer lejes adótartozását, hanem egyik csereháti ingatlana három lakrészével.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az MPP október közepén rendezett Országos Tanácsa döntései közül azt nevezte a legfontosabbnak, hogy az alakulat megőrizte szervezeti önállóságát. Kelemen akkoriban úgy nyilatkozott, hogy az MPP éléről történt visszavonulása előtt hosszú megbeszélést folytatott Szász Jenővel, és ez alapján úgy látja, hogy a decemberi parlamenti választások után lehetőség nyílik az RMDSZ és a polgári alakulat közötti párbeszédre, és több kérdésben együttműködhetnek. A stafétát Szász átadta Biró Zsoltnak, aki MPP-elnöki minőségében október végén az együttműködési lehetőségekről tárgyalt Kolozsváron Kelemen Hunorral.
Krónika (Kolozsvár)

Az MPP végjátéka
„A választás szabadsága” jelszótól „a nem az RMDSZ-re adott szavazatok román pártok jelöltjeit juttatják mandátumhoz”-ig – így foglalható össze a Magyar Polgári Párt alfája és omegája, a kezdet és a vég.
Merthogy a párt idei lépései – most sem indul el a parlamenti választásokon, sőt az egykori elnök az RMDSZ retorikáját használva arról beszél, hogy a másik rivális pártnak, az EMNP-nek nincs esélye a parlamentbe jutni, ezért a rá adott voksok elveszettnek minősülnek – nyomán egyre valószínűbb, hogy a jobb sorsra érdemes projekt hamarosan véget ér, és az MPP legfeljebb regionális erőként vegetál tovább – már ha egyáltalán megmarad.
Mert igaz ugyan, hogy Szász Jenő már nem a párt elnöke, de azért eléggé egyértelműnek tűnik, hogy továbbra is befolyással bír az alakulatban. Pedig már az önkormányzati választásokat követően világossá vált, hogy két, önmagát jobboldali-konzervatívnak mondó autonomista pártot nem tud fenntartani a romániai magyarság. A támogatottságából a budapesti kormány rokonszenvét is élvező EMNP javára is veszítő MPP azonban a néppárttal való együttműködés akadályának tekintett Szász lemondása után is a Szász Jenő-i szellemiségben működik tovább, sőt most az RMDSZ melletti kiállásra buzdít.
És ez lehet az a pont, amely az MPP végjátékának utolsó fázisát jelezheti. Tény, hogy az MPP azáltal, hogy nem indul a választásokon, sokkal inkább kedvez az EMNP-nek, amellyel szavazótábora nagyjából azonos, mint az RMDSZ-nek. Az, hogy most az azonos célokat megfogalmazó alakulat helyett mégis épp azon erő támogatására buzdít, amellyel szemben az MPP-t létrehozták, a megmaradt szimpatizánsokat is elfordíthatja a polgári párttól.
Hiszen nem azért támogatták eddig az RMDSZ-szel szemben álló, önmagát elsősorban a szövetséggel szemben meghatározó alakulatot, hogy most mégis a tulipánra szavazzanak. Hogy az MPP volt és jelenlegi vezetőinek pálfordulása mögött mi áll, nem tudjuk – előfordulhat, hogy Szászt és az MPP vezetését háttéralkuk során, bizonyos ellenszolgáltatások ígéretével sikerült „pacifikálni”. Az RMDSZ-szel nem szimpatizáló polgárok „megtérítése” azonban valószínűleg nem működik ilyen könnyen.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kilakoltatják a Háromszék Táncegyüttest és az M Studiót
A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttesnek és az M Studio mozgásszínházi műhelynek otthont adó, kultúrpalotaként is ismert Szakszervezetek Művelődési Házának vezetősége felszólította a művelődési intézményeket, hogy péntekig költözzenek ki az épületből, ugyanakkor tájékoztattak őket, hogy már tegnaptól megszakították a víz- és áramszolgáltatást.
A két társulat bérleti szerződése lejárt, és azt nem fogják meghosszabbítani. A táncegyüttes fenntartója, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke, Henning László elmondta: egyeztetnek a Tamási Áron Színházzal, hogy a Háromszék Táncegyüttest is tegyék be a próbarendbe, az irodákat pedig a jegybank egykori székházába költöztetik.
A táncegyüttes abban bízik, hogy megkapja az új stúdiótermet, melyet a Tamási Áron Színház udvarán építettek, és amelyet a tervezésekor a Háromszék Táncegyüttesnek ígért a városvezetés, mondta Deák Gyula igazgató. Az M Studio öt esztendővel ezelőtt a Háromszék Táncegyüttes műhelyeként jött létre, ám ettől az évtől – hogy a megszorító intézkedések következtében fenyegető teljes felszámolást elkerülje – a táncegyüttestől átvette a Tamási Áron Színház, így a megyeitől a városi önkormányzat fennhatósága alá került.
Ennek megfelelően a mozgásszínházi műhelynek már lejárt a bérleti szerződése a kultúrpalota tulajdonosaival, ám továbbra is a Háromszék Táncegyüttes által bérelt Lajtha László Studióteremben próbáltak és tartották az előadásaikat. Az M Studio tegnapi közleményében tudatta: előadásaikat ezentúl, „a Szakszervezetek Művelődési Házában való játszási körülmények ellehetetlenülése miatt”, a Tamási Áron Színház új stúdiótermében lehet megtekinteni.
A kultúrpalota a szakszervezetek tulajdonában van, a hatalmas épület után évek óta nem fizetnek ingatlanadót. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat az 520 ezer lejes hátralékért kényszervégrehajtást kezdeményezett, ez alapján a bérlők immár másfél esztendeje közvetlenül a város kasszájába fizettek, a kultúrpalotát pedig bevétel hiányában nem tudják fenntartani: nincs miből fizetni a számlákat és az alkalmazottak bérét.
Értesülésünk szerint Mircea Ştefan, a kultúrpalota igazgatója a kilakoltatás előtt megpróbálta kétszeresére emelni a táncegyüttes bérleti díját, és azt is feltételként szabta volna meg, hogy az összeg felét a kultúrpalota kapja. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat évek óta próbálja megszerezni az elhanyagolt állapotban levő Szakszervezetek Művelődési Házát, a szakszervezetek azonban csak a működtetés jogát adták volna át, a város azonban ragaszkodik a tulajdonjoghoz, hogy elkezdhessék az épület felújítását.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Jóval drágábbak a magyarul tudó játékok, mint a románul beszélők
Mélyebben kell zsebbe nyúlniuk a szülőknek, ha magyarul beszélő vagy magyar felirattal ellátott játékot szeretnének vásárolni a csemetéjüknek. A rajzfilmadókon reklámozott kismalac 25 mondatot tud, ha a gyerek nyomogatja az orrát. 70 lejbe kerül, ha románul beszél a játék, és szinte kétszer annyit, 120 lejt kell kifizetni érte, ha magyarul.
„Odafigyelek, hogy a beszélő-éneklő játékok magyarul szóljanak. Egyszer már megjártam, az áhított éneklő baba lengyelül dalolt, hatalmas csalódás volt, amikor kibontottuk, pedig nem volt olcsó. Most már inkább társasjátékokat vásárolunk, azoknál is jó, ha magyar feliratosak, hiszen a kisiskolások szívesen betűzgetik az utasításokat vagy a játékmező feliratait” – mondta el a Krónikának a kétgyerekes Klára.
A sepsiszentgyörgyi játékboltokban sokkal keresettebbek a magyar játékok. Aydogmug Katalin, egy belvárosi játékbolt tulajdonosa lapunknak elmondta, a legtöbben a magyar játékokat keresik, bár azok átlagban 20-25 százalékkal drágábbak, mint a hasonló romániai termék.
„Azokat a játékokat, amelyek esetében nem fontos a nyelv, az országban szerezzük be, mert Romániában olcsóbban hozzájutunk, de a beszélő-éneklő babákért, kisállatokért, a fejlesztő- és társasjátékokért vagy a képeskönyvekért kénytelenek vagyunk elmenni Magyarországra” – mondta az üzletvezető.
Aydogmug Katalin szerint a magyarországi lerakatokban valamivel drágábbak a játékok, az eladási árat az is növeli, hogy a lejt át kell váltaniuk forintra, valamint a szállítási költségek is magasabbak, ha a határon túlról kell beszerezni az árut. A sepsiszentgyörgyi üzletben nagyobb árrést tudnak számítani a román játékokra, ám a magyar játékoknak nagyobb a forgalmuk.
Ugyanabból a típusból ötven darab románt három év alatt adnak el, míg ötven magyart három hónap alatt. Az üzletvezető szerint a Kovászna megyei románok többsége a közeli Brassóba jár bevásárolni, ennek ellenére tartanak raktáron román játékokat is.
Kiss Annamária, egy másik sepsiszentgyörgyi játékbolt társtulajdonosa a Krónikának elmondta, csak úgy tudják a Magyarországról behozott játékok árát elfogadható szinten tartani, hogy egyszerre nagyobb mennyiséget hoznak, vállalva a kockázatot, hogy az áru raktáron marad.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Új ösztöndíj a PKE számára egy Ausztráliában élő magyar üzletembertől
Új ösztöndíjat hozott létre a Partiumi Keresztény Egyetem számára egy Ausztráliában élő magyar üzletember. Pető Árpád évek óta támogatja a váradi magyar egyetemet, most jelentős összeggel járult hozzá ahhoz, hogy az egyetem kiemelkedő tehetségű hallgatói minél jobb körülmények között tanulhassanak.
Az 500 és 1000 amerikai dollár értékű összeget, egyszeri anyagi támogatásként az egyetemen működő, jelenleg 69 egyetemistát tömörítő Janus Pannonius Szakkollégium hallgatói pályázhatják meg. A pályázatokat december közepéig kell benyújtaniuk, az első Pető-ösztöndíjakat még év vége előtt átadják, a beérkező pályázatoktól függően 15–25 diáknak, a tervek szerint az alapító jelenlétében megtartott ünnepélyes alkalommal.
Tőkés László, az egyetem vezetőtanácsának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Európai Parlamentben a felsőoktatás korszerűsítéséről szóló jelentésbe előadóként beemelte a kelet-közép-európai térség egyetemeinek felzárkóztatását is. Kifejtette, Európa legnagyobb egyetemei között alig szerepelnek ebben a térségben működő felsőoktatási intézmények, ami meglátása szerint „öröklött lemaradottság” eredménye, amin változtatni kell.
János-Szatmári Szabolcs rektor szintén jó hírnek tartja, hogy a romániai egyetemek minősítési folyamata nem állt le: az oktatási minisztérium pályázatának köszönhetően jövőre Európai Uniós szakemberek érkeznek az ország felsőoktatási intézményeibe, köztük a PKE-re is. A rektor célja, hogy a váradi egyetem ne csupán magánegyetemként jelenjen majd meg a végső értékelésen, hiszen jelenleg is csak a román törvények szerint az: támogatását állami költségvetésből kapja, csak nem a román, hanem a magyar államéból.
„A Partiumi Keresztény Egyetem a továbbiakban regionális célkitűzéseket felvállaló, közösségi egyetemként szeretné meghatározni magát” – jelentette ki a rektor. Hozzátette, az oktatási törvény legutóbbi változásainak köszönhetően ugyanakkor a PKE, amely évek óta a pedagógusképzés regionális központjává szeretné kinőni magát, újra elindíthatja tanárképzőmodulját. Az idei tanév második szemeszterében az első- és másodéves hallgatók meg is kezdhetik a hat félévet felölelő modult, amelyet a törvények értelmében sűrítve is elvégezhetnek, így mire befejezik tanulmányaikat, a tanári képesítés is a kezükben lehet.
A sajtótájékoztatón arról is beszámoltak, hogy Deák Brigitta, a Partiumi Keresztény Egyetem másodéves, menedzsment szakos hallgatója azon 17 fiatal egyike, aki több tízezer pályázó közül bekerült az Európai Unió Tanácsa által meghirdetett versenybe. Brigitta ugyan nem került be a nyertesek közé, de az egyetem vezetősége igen büszke arra, hogy messzire vitte a PKE hírét – mondta el Tolnay István tanügyi tanácsos.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Kétnyelvű táblákat ajándékoznak (Kézdivásárhely)
Még Székelyföldön is ritka a magyar nyelvű tájékoztató kaputábla. Román feliratokat helyeznek ki a lakók, mivel nem lehet kétnyelvűeket beszerezni. Kézdivásárhely nyelvi tájképének egységesítése céljából 800 kétnyelvű kaputáblát (Parcarea interzisă – Parkolni tilos; Câine rău – Harapós kutya stb.) osztanak ki a magánházak lakóinak – hangzott el az EMNT-székházban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) képviselői által tartott sajtótájékoztatón.
Szőcs Csongor, a HVIM helyi szervezetének képviselője elmondta: céljuk a kétnyelvűség érvényesítése, és hogy a román feliratok helyére kétnyelvűek kerüljenek. A HVIM tagjai üzletekbe látogatnak el, és felkérik a cégek vezetőit, tartsák tiszteletben azt a tényt, hogy vásárlóik többsége magyar ajkú. Különböző táblákat ajándékoznak, például órarendet, fogyasztóvédelmi tájékoztatót, vészhelyzetben hívja a 112-t, dohányozni tilos, női, illetve férfiillemhely stb. feliratokkal magyar nyelven. Incze Johanna EMI-elnök hozzáfűzte: az akciót Háromszéken először Sepsiszentgyörgyön indították útjára, amikor ezerkétszáz kaputáblát helyeztek el városszerte, s ehhez a mozgalomhoz csatlakozott a kézdivásárhelyi HVIM és EMI. Ez utóbbi önkéntesei decemberben, majd tavasszal minden utcát bejárnak, tájékoztató levelet tesznek a postaládákba, később pedig bekopognak a lakókhoz, és megajándékozzák őket a táblákkal. Mindketten hangsúlyozták, hogy az EMI és a HVIM tagjai fontosnak tartják a magyar nyelv széles körű, a mindennapi életben való állandó használatát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Múltunk kötelez (Megjelent)
Kádár Gyula legújabb könyvét* holnap kora este mutatják be a Székely Nemzeti Múzeumban. A sepsiszentgyörgyi történész, a Történelmi Magazin kiadója-főszerkesztője, a Háromszék állandó külső munkatársa az utóbbi két évben három kötettel jelentkezett.
A két esztendeje megjelent Székelyföld határán című könyvét az autonómiaharc bibliájaként méltattuk, s a szentírási párhuzamnál maradva, a tavaly kiadott, Székely hazát akarunk címűt az autonómiaharc újszövetségeként jellemeztük. Vártuk a sorozat harmadik kötetét, az ki is jött a nyomdából, de címében nem találjuk sem Székelyföldet, sem a székely hazát. A Biblia is két részből áll, de továbbgondolásra késztet. Így Kádár Gyula sorozatának harmadik kötete is túllépett a szűk hazán, s az államalapítás korába kalauzol, Szent István királyunkat és művét mutatja be. Míg az első könyv a történelmi publicisztika eszköztárával igyekezett az autonómiaharc fontosságára rávezetni az olvasót, a két részből álló másodikban a publicisztikai gyűjtemény mellett megjelent a történelmi tanulmány is, a hadtörténet kiegészítéseként népességtörténettel is találkoztunk, a friss könyv kizárólag történelmi szaktanulmány, de az olvasmányosság érdekében nem láb- vagy végjegyzetekkel ellátott, hanem zárójelben diszkréten jelzett forrásjegyzetekkel tűzdelt szöveg. A magyar múltat sokan sokféleképp ismerik. Nagyon sokan büszkék történelmünkre, de sokan meg sem ismerhették, míg akadnak olyanok, akik szerint fölösleges a múltismeret. Kádár Gyula szerint történelmünk, kultúránk ismerete nemcsak szükséges, de felelősségvállalásra is kötelez. A szerző ezért is adta könyvének a Múltunk kötelez címet.
A könyv két külön részből áll. Az első Szent Istvánt és korát mutatja be, s ezért is került a borítóra a magyar Szent Korona képe, a második Erdély gyógyítástörténetébe nyújt betekintést.
Az államalapító üzenete
Az első fejezet – István király és kora (997–1038) – az államalapító munkásságát ismerteti. Nem egyszerű életrajz: első királyunk történelmi szerepének bemutatása mellett a szerző felvázolja Erdély alig ismert 10. századi politikatörténetét is. Így megismerkedünk Erdély magyar fejedelmeivel: Bogát, Zombor és Prokuj gyulával, valamint a dél-erdélyi bolgár autonóm területet irányító Keánnal is. Kádár Gyula szavaival, István királyunk olyan Magyarországot teremtett, amely „a középkori Európa legegységesebb” államaként, „a Bizánci Birodalom méltó ellenfele” volt, a magyar királyság „az angol és a francia királysággal mérhető” hatalommal rendelkezett. A szerző rámutat arra, hogy a magyar állam biztosította azt a politikai keretet, amelynek köszönhetően a magyarság nem tűnt el a történelem színpadáról, mint „a hajdanán itt letelepedett dákok, gótok, gepidák”. A történész nem véletlenül ismerteti István király Intelmeit is, melyekben a nagy király ezer évvel korábban, fontos kormányzási alapelvként határozta meg azt a ma is időtálló gondolatot, hogy tiszteletben kell tartani az ország területén élő más nemzeti közösségeket, mert „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”.
Erdély gyógyítástörténete
A könyv második fejezete úttörő jellegű. A szerző úgy véli, hogy e téma megérdemli a további kutatást, mert még sok a fehér folt, a feltáratlan ismeretanyag. Erre példaként említi a régészet ilyen jellegű feltárásait. László Gyula professzor leírása szerint „egyre több sírból kerültek elő olyan honfoglalás kori műtött, lékelt koponyák, amelyek azt igazolják, hogy a honfoglalók túlélési esélyei összehasonlíthatatlanul jobbak voltak, mint az újkor hajnalán, a 18. század végén, a modern kor küszöbén operáltaké”. Kádár Gyula rámutat arra is, hogy népünk évezredes tapasztalatai az egészség megóvásában népi kultúránk megbecsült értékét képviselik. E tanulmányból az olvasó megismerkedhet a népi orvoslással, az első ismert erdélyi orvosokkal, az intézményesített orvosi ellátás kialakulásával, a sepsiszentgyörgyi kórházi ellátás kezdeteivel. Külön fejezet foglalkozik a himlő elleni védekezéssel, az első védőoltások bevezetésének kérdésével, a pestisjárvány elleni kíméletlen küzdelemmel, a karanténok megszervezésével, az első erdélyi patikák, orvosi egyesületek alapításával. A szerző olyan kérdésekre is keresi a választ, hogy milyen volt az orvosok megbecsülése, az anyanyelvhasználat a gyógyításban, az anyanyelven történő képzés. Ugyancsak külön téma a bábaképzés, eleink tisztaságra, egészséges életmódra törekvésének bemutatása, a szegényekről és az árvákról való gondoskodás és Erdély jeles orvosainak – György, Pápai Páriz Ferenc, Mátyus István, Nyulas Ferenc, Gecse Dániel, Szotyori József – bemutatása.
(A kötet megvásárolható a H–Press-lapterjesztő standjain, a sepsiszentgyörgyi Diákboltban, az Ex libris és a Litera könyvüzletben, illetve megrendelhető a 0740 026 450-es telefonon vagy a gyula.kadar@gmail.com e-mail címen.)
* Kádár Gyula: Múltunk kötelez, Scribae Kádár Lap- és Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2012
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Romániai választások - Tőkés: a rendszerváltás és a visszarendeződés között kell választani - A posztkommunista visszarendeződés és a rendszerváltás folytatása között kell választani Romániában a vasárnapi parlamenti voksoláson - jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke keddi marosvásárhelyi sajtóértekezletén.
"Két alternatívát látok a kelet-közép-európai politikában. Az egyik a posztkommunista visszarendeződés útja, amelyet a Ponta-Antonescu kettős (a kormányzó Szociálliberális Szövetség két társelnöke) képvisel Romániában, a másik a magyarországi út: itt a 2010-es választásokra, a rendszerváltozás folytatására gondolok. Egyértelmű, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) inkább a román mintát, az EMNP pedig inkább a magyar mintát, a rendszerváltozás útját követi" - mondta Tőkés László.
Az EP-képviselő szerint a magyarok parlamenti képviseletének nem szabad mindenáron kormányzati pozícióra törekednie: "nyerünk egy tornatermet, de elveszítjük az autonómiát" - érvelt a politikus.
Tőkés László botrányosnak nevezte, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) volt elnöke az RMDSZ-re való szavazásra buzdított, amivel szerinte a volt pártelnök elárulta az MPP tagjait és választóit. "Összenő, ami összetartozik" - kommentálta Tőkés László Szász Jenőnek az RMDSZ-hez való közeledését, ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy az MPP "egészséges tudatú és lelkületű választópolgárai a nemzeti oldalra fognak szavazni".
Baranyi László
(MTI)