Sapientia: ismét bizalmat szavaztak Dávid Lászlónak
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem belső választásán Dávid Lászlót választották további négy évre az egyetem rektorává. Az egyetem honlapján szombat délután közölt hír értelmében a pénteki szavazáson az egyetem tanárainak 73,4 százaléka vett részt, Dávid László rektor a szavazók 90,9 százalékának támogatásával szerzett újabb mandátumot.
A magyar állam támogatásával létrehozott erdélyi oktatási intézmény választásán Dávid László volt az egyedüli rektorjelölt. Az újraválasztott rektor 2007 óta vezeti a Sapientiát.
Dávid László az MTI-nek elmondta, legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy megvalósítsák azokat az ingatlanfejlesztési terveket, amelyek finanszírozásáról október 3-án írtak alá szerződést Marosvásárhelyen Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Céljai között említette ugyanakkor az egyetem tudományos eredményeinek javítását, illetve az oktatói gárda fiatalítását. Az egyetemet elindító oktatók egy része elérte, vagy hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, ezért a fiatalokat szeretné helyzetbe hozni.
Szabadság (Kolozsvár)

Újraválasztották Dávid Lászlót a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorává
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) belső választásán Dávid Lászlót választották további négy évre az egyetem rektorává. Az egyetem honlapján közölt hír értelmében a szavazáson az egyetem tanárainak 73,4 százaléka vett részt, Dávid László rektor a szavazók 90,9 százalékának támogatásával szerzett újabb mandátumot. Dávid László az egyedüli jelentkező volt a rektori tisztségre.
A magyar állam támogatásával létrehozott oktatási intézmény választásán Dávid László volt az egyedüli rektorjelölt. Az újraválasztott rektor 2007 óta vezeti a Sapientiát.
Dávid László legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy megvalósítsák azokat az ingatlanfejlesztési terveket, amelyek finanszírozásáról október harmadikán írtak alá szerződést Marosvásárhelyen Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A magyar miniszterelnök marosvásárhelyi látogatása alkalmából az erdélyi felsőoktatás fejlesztését szolgáló elvi megállapodást írtak alá a magyar kormány és a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem képviselői. Az összegből 850 millió forint jut a Partiumi Keresztény Egyetemnek a sok éve anyagi erőforrások miatt halogatott székházépítésre, a többiből a Sapientia folytatja a kolozsvári építkezést, míg Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is új beruházásokat tervez. Az Orbán-kabinet két részletben juttatja el a 4 milliárd forintos támogatást. Az első rész 2013-ban érkezik, s a kolozsvári, illetve a csíkszeredai kiadásokat fedezi. Mint ismeretes, a kincses városban a Sapientia már hozzá is látott a kolozsvári kar Tordai úti székhelyének építéséhez.
Dávid László ugyanakkor céljai között említette ugyanakkor az egyetem tudományos eredményeinek javítását. Hozzátette, a Sapientiának azt kell bizonyítania, hogy eredményei alapján Erdély és Románia egyik legjobb felsőoktatási intézménye.
Az egyetem oktatói gárdájának fiatalítását is fontos feladatának tekinti a rektor. Megemlítette, az egyetemet elindító oktatók egy része elérte, vagy hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, ezért a következő négy évben azokat a fiatalokat szeretné helyzetbe hozni, akik a következő időszakban meghatározó vezetői lehetnek a tanintézménynek.
Október végén Kása Zoltán professzort, az egyetem kutatási intézetének eddigi vezetőjét választotta elnökévé alakuló ülésén az EMTE szenátusa.
Krónika (Kolozsvár)

Kampányízű volt az Ady-ünnepség a költő születésének 135. évfordulóján
Külön szervezett megemlékezést Ady Endre születésének 135. évfordulója alkalmával Bihar megyében az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Míg a szövetség képviselői szombaton délután szervezték meg az érmindszenti zarándoklatot – az eseményen jelen volt többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő –, az EMNP képviselői a délutáni órákban látogattak el a költő szülőházához. Az RMDSZ rendezvényén Sógor Csaba úgy fogalmazott: nem szabad hagyni, hogy az enyészeté legyen az Ady-kúria, hiszen az az erdélyi magyarság egyik jelentős öröksége.
Bejelentette továbbá, hogy sikerült megoldást találni a műemlék megmentésére.
A néppárt megemlékezésén részt vett Szűrös Mátyás, Magyarország első, rendszerváltás utáni köztársasági elnöke, aki beszédében hangsúlyozta: a magyarságnak mindig is történelmi szerepe volt, nem szabad tehát manapság sem elgyengülnünk vagy meghajolnunk. Tőkés László beszédében úgy fogalmazott, a világiasság ma már teljesen háttérbe szorítja a hagyományokat és a hitet.
„Ezért is vágyik vissza mindig lelkünk az Érmellék híres falujába, Érmindszentre, ahol a tisztaság forrásánál lelkünk megnyugodhat” – mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A helybéliekhez szólva rámutatott arra, hogy Ady Endre nem ismerne rá a falujára az itt megtapasztalható szegénységet és pusztulást látva. „Mintha megállt volna az idő az utóbbi egy évszázadban, és ezt a képet kiterjeszthetjük az egész szórványvilágunkra” – hangsúlyozta, majd hozzáfűzte, hogy ebben a helyzetben Ady Endre verseinek nemes üzenete hozhatja el a vigasztalást. Az Érmindszentre álmodott Ady-központtal kapcsolatosan kijelentette: nemcsak Ady szülőfaluja, hanem az egész magyar nemzet a vesztese a 320 millió forint összértékű terv meghiúsulásának.
Szűrös Mátyás egyébként az egy nappal korábban Nagyváradon szervezett Ady-megemlékezésen és az azt követő lakossági fórumon is részt vett az EMNP vendégeként. A volt köztársasági elnök a magyar összefogás fontosságát hangsúlyozta beszédében. Felhívta a figyelmet: a magyarsággal szembeni ellenséges magatartás az utóbbi időben csak erősödött, és amennyiben nem leszünk képesek az összefogásra, nem is fogunk boldogulni ebben a közegben.
Tőkés beszédében megjegyezte: eredetileg a nemrég felállított Holnaposok-szoborcsoportnál tervezték megtartani a megemlékezést, de a helyet „megszentségtelenítették, amikor az RMDSZ Bihar megyei szervezete ott tartotta kampánynyitó rendezvényét”.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Díjakat adtak át a tudomány ünnepén
A magyar tudomány ünnepe alkalmából négy kutatót díjaztak Marosvásárhelyen a Bolyai János Tudomány és Technika Házában.
Pénteken a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vásárhelyi szenátusi termében értekeztek a magyar tudomány ünnepe alkalmából, a beszélgetésen a romániai magyar közoktatásról és a pedagógusképzésről is szó esett. Szombaton a Bolyai János Tudomány és Technika Házában folytatódott a rendezvénysorozat, négy kutató vehette át a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) díját.
Péntek János, a KAB elnöke, aki ismertette a Magyar Tudományos Akadémia Erdélyben létrejött szakbizottságát, megalakulásának előzményeit, arra is kitért, hogy jónak látták, hogy évenként díjakat osszanak ki a kutatók ösztönzésére. Erre az idén került sor első alkalommal.
Az átadott négy közül a társadalomtudományok kategóriában Németh Boglárka Noémi nyelvész vehetett át díjat. A második, fiatalnak járó díjat természettudományi kategóriában Baricz Árpád matematikusnak ítélték oda. A Tudomány Erdélyi Mestere kitüntetést Szilágyi N. Sándor vehette át, a tudomány népszerűsítéséért járót pedig a Korunk kapta, az elismerést Kántor Lajos vette át.
Krónika (Kolozsvár)

Felavatták Salacz Gyula szobrát
Meg kell őriznünk, amit elődeink építettek
Gyönyörű napsütéses időben, mintegy kétszáz aradi jelenlétében került sor november 17-én, szombaton délben az egykori és mai Salacz Gyula utcák (a mai Alecsandri, I. Chendi, Püspökség utcák) kereszteződésében Salacz Gyula egykori aradi polgármester mellszobrának felavatására.
A rövid, mintegy húszperces ünnepségen jelen volt Gheorghe Falcă polgármester, Faragó Péter parlamenti képviselő, a közelgő választásokon jelöltként induló Cziszter Kálmán városi tanácsos és Tóth Csaba, Király Árpád római katolikus főesperes, a város fontosabb civilszervezeteinek vezetői és képviselői.
Az ünnepséget Bognár Levente aradi alpolgármester, az RMDSZ megyei elnöke nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket. Magyar és román nyelvű beszédében az alábbiakat mondta:
„Nagy öröm számunkra, hogy ma városunk kötelességét törleszti, egy tartozását, amivel Salacz Gyulának, a városunkat 26 évig vezető polgármesterének tartoztunk. Ő nagyon sokat tett a városért. Amikor ma egy szobrot leplezünk le a valamikori és a mostani Salacz Gyula utcák metszéspontjában, megtesszük azt, amit utódoknak meg kell tenniük azért az örökségért, amelyet a városépítő Salacz Gyula ránk hagyott. Hogy mit is tett, azt Puskel Péter cikkében a tegnapi újságban is láthatták. A város modernizálása, strukturális fejlesztése, az iskolák, a kultúra fejlesztése és fenntartása szempontjából is meghatározó városvezető volt.”
Ezt követően Gheorghe Falcă polgármester és Bognár Levente alpolgármester leleplezték a szobrot, amelyet ft. Király Árpád r. kat. főesperes megáldott, majd a hallgatósággal együtt elmondta a Miatyánkot.
Arad polgármestere így szólt az avatón részt vett közönséghez:
„Nem tudom, hogy elődeink magasságába jutunk-e. De biztos vagyok benne, hogy kötelességünk tisztelni őket. Amikor elhatároztuk, hogy a városháza folyosójára kitegyük a polgármesterek arcképét, elmondhatom: sokan ellenem fordultak. S amikor azt hallottam: ’láttam bizonyos neveket, és láttam bizonyos éveket ott’, mindig azt mondtam: egy város nem egy nap alatt készül el, és nem fejlődik egyetlen korszakban – folytonossága van, és minden egyes értékes ember, aki a polgármesteri funkciót elfoglalja, nagyszerű nyomot hagy maga után, ha szereti a várost. Minden nap járok a Városháza folyosóján, és megtisztelve érezzük magunkat elődeink által. Ezért is született a határozat, hogy mellszobrot állítsunk annak, aki ennek a városnak a legtovább gazdája volt. Mi abban az épületben működünk, amelyet mandátuma alatt építettek fel. Nekünk az a kötelességünk, hogy legalább megtartjuk azt, amit ők ránk hagytak” – mondta a polgármester, aztán, maga köré mutatva így folytatta: a házak tetején még mindig antennák állnak, holott régen kábelen jön a tévéműsor, a közlekedési jelet bemázolták, a szemben lévő szép épületre olyan reklámot raktak, amelynek nem lenne helye ott. „Nekünk nem is kell már építeni – folytatta –, mások építettek előttünk és köszönetet mondunk érte. Nekünk csak meg kell őriznünk mindezt. És elfelejtjük, hogy ők sokkal nehezebb körülmények között építkeztek, hisz nem voltak olyan építőanyagok, technológiák, felszerelések, mint ma – de volt lelkük. (…) Elképzelik, milyen szépen mutatna ez a város, ha mindenki csak mintegy 10 négyzetméternyi felületét tartaná rendben? Ha mindenkinek csak 5 négyzetméternyi homlokzatot sikerülni rendbe hoznia?  Azért mondom ezt, mert ekkorák Aradon az egy főre eső területek. Arad sokkal jobban mutatna, s mi nagyobb tiszteletet tanúsítanánk azok iránt, akik felépítették ezt a várost. Örülök, és megtisztelve érzem magam, hogy részt vehetek ezen az eseményen.”
Bognár Levente alpolgármester az ünnepség végén köszönetet mondott mindenkinek, aki a szobor felállítása érdekében közreműködött – Arad polgármesterének, tanácsosoknak, s nem utolsó sorban Kocsis Rudolf szobrászművésznek, a szobor alkotójának és Sándor István műépítésznek, majd a polgármesteri hivatal, az RMDSZ és több civilszervezet megkoszorúzta a szobrot.
***
Aradon ez az első szobor, amelyet polgármester kap. Talán egyetértenek azzal, ha azt kívánjuk: legyen még sok olyan polgármestere a városnak, aki kiemelkedő munkájáért az utókortól kiérdemli, hogy szobrot állítsanak neki.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Bod Péter-szobrot avattak Magyarigenben
Felsőcsernátoni Bod Péter emlékére állítottak szobrot Magyaringenben, a tudós pap, történész jelentős munkáinak alkotási helyén, sírja közelében. Az alkalomra szombat délelőtt megtelt a mindössze húsz magyart, köztük tizennégy hívet számláló református egyházközség gótikus temploma.  Az emlékünnepségre a szórványnap (november 15. – Bethlen Gábor születésének és halálának napja – 1580, illetve 1629.) utáni hét végén került sor. Az ünnepi istentiszteleten ifj. Szegedi László, a Brassói Református Egyházmegye újraválasztott esperese igehirdetésében Ábrahám és Bod Péter között vont párhuzamot, hiszen mindketten engedelmeskedtek Isten elhívásának, ezért életük által nemzetük áldásaivá váltak. Bod Péter fontos építőköve a magyar kultúrának, általa mozdult ki középkori merevségéből a tudomány is, de nem csak eszével, szívével is világossága volt korának, mondotta az esperes, aki a magyarigeni egyházközségnek ajándékozott egy Bod Péter fiától származó dokumentumot. Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója vetített képes előadásban ismertette a Bod Péter emlékév rendezvényeit.
Szonda bemutatta Bod Péter: Az erdélyi románok egyháztörténetének két könyve címmel megjelent, a tudós pap latin nyelven írt két művének fordítását. Demeter László, a Kovászna megyei tanács szórványprogramjának felelőse, a baróti Tortoma Kiadó által megjelentetett Gudor Kund Botond: Az eltűnt Gyulafehérvári Református Egyházmegye és eltűnt egyházi közösségei, illetve Az erdélyi-hegyaljai Magyarigen református közösségének története című kötetet ismertette. Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora a Kurucz Györggyel és Gudor Kund Botonddal közösen szerzett: Egyház, társadalom és művelődés Bod Péter (1712–1769) korában című könyvet mutatta be.
A sírkertben felavatták Bod Péter mellszobrát, Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának alkotását. Ünnepi beszédet Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke mondott: „Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá. Ha ragaszkodunk hagyományainkhoz, értékeinkhez, nem tud megvalósulni a herderi jóslat, a magyar nép nem tűnik el, nem olvad be sem a román, sem a szláv népek közé. Székelyföld pedig ezután is belső anyaanyaországként viszonyul a szórványban élő magyar közösséghez” – hangoztatta a szónok. Vargha Mihály joviális, önmagával és a világgal harmóniában élő ember képmását igyekezett megalkotni, olyan emberét, akinek mindennapi teendői mellett jutott ideje a lélek dolgaira is, mondotta. Az ünnepség, melyen részt vettek a szülőfalu, Csernáton küldöttei is, Szőcs László, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperesével az élen, nemzeti imánk eléneklésével zárult.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vita a Vadon Egyesület körül
A székhely ingyenessége szúrt szemet 
Pénteken rendkívüli tanácsülést tartott mind a megyei, mind a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. A két gyűlésnek volt egy közös pontja, mégpedig a Vadon Egyesület létrehozása, amely végül Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy, Réty és Árkos közös társulásaként jött létre.
A szentgyörgyi tanácsülésen Sztakics Éva alpolgármester elmondta, még annak idején Gazda Zoltán MPP-s tanácsos ötlete alapján döntöttek arról, hogy Sugásfürdőn vadasparkot hoznak létre, most szeretnék ezt továbbfejleszteni, de ehhez valakinek működtetnie kell a parkot. Mivel a megyei tanácsnak van egy Rétyre tervezett látogatóközpont építésére szóló pályázata, a két tervet összekötnék oly módon, hogy a Vadon Egyesület irányítsa a létesítmények működtetését. Ez azért is célszerű, mert a következő uniós költségvetési ciklus során még inkább integrált, a településeket összekötő fejlesztéseket fognak támogatni, így több település hatékonyabban tud majd uniós pénzalapokat lehívni.  A városvezetés a Lábas Ház egyik üres termében biztosította volna az egyesület székhelyét, ez szúrt szemet Marilena Profiroiu liberális tanácsosnak, aki szerint csak olyan szervezet/egyesület használhatja ingyen a helyiséget, amely közhasznú feladatokat lát el, és legalább három éve be van jegyezve. Profiroiu azt is kifogásolta, hogy a tervezetet csak késve kapta meg, és a jogi bizottság sem tudta megvitatni azt.
Antal Árpád polgármester közölte, hogy azt harminc nappal ezelőtt közzétették, a román és a magyar sajtóban is megjelent, lett volna idő tanulmányozni. A testület végül 17 igen, egy tartózkodás és két nem szavazattal elfogadta a határozattervezetet.
Lévai Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

I. Magyar-Román Üzleti Fórum Kolozsváron
A gazdasági élet legalább olyan fontos, mint a politikai. A gazdasági élet sokszínűségét, változatosságát, árnyaltságát a maga dinamizmusában kell vizsgálni. Az alábbiakban felvillantunk egy egyébként nagyon fontos gazdasági eseményt, mely mindkét ország számára csak haszonnal zárulhat, ha tudnak élni a hozamával.
A Babeş- Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar aulája adott méltó helyet a Magyar- Román Üzleti Fórum 2012. november 16.-án megtartott ülésének.
Dumitru Matiş, a BBTE Közgazdaság Kar dékánja, kettős szerepben, mint házigazda és moderátor, az igen fontos eseményt felvezető beszédében elmondta, hogy a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar az egyetem egyik legdinamikusabban fejlődő kara, amelynek tiszteletre méltó történelme van.
Nemrég ünnepelték a magyar nyelvű felsőfokú oktatás 140-ik évfordulóját. 2009-ben a 90 éves román nyelvű felsőoktatást ünnepelték. 1920-ban alapították meg Kolozsváron a Kereskedelmi Akadémiát, ami román nyelvű intézet volt.
Az 1989-es események után BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar rendkívüli fejlődésen ment keresztül. Változatos szakirányok jöttek létre. A mai egyetemen öt (román, magyar, német, angol, francia) nyelven folyik az oktatás. Az utóbbi években modern infrastruktúrát teremtettek. Új épület komplexumokat, új amfiteátrumokat, idegen nyelvű laboratóriumokat, konferencia termeket hoztak létre.
Az egyetem jellegzetessége a multikulturalitás. Értékelte a Fórum jelentőségét. Amint mondta, kedvező alkalom teremtődik, hogy a vállalkozási lehetőségeket még jobban megismerjék. Különböző építő jellegű vitákat szervezzenek az IT és az újrahasznosítható, regenerálható energiaforrásokkal kapcsolatban.
Válság idején, és a válság utáni időszakban legfontosabb az újító szellem, az intelligencia használata, amely eredményezi a lehetőségek hatékonyabb kihasználását.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nagyon fontosnak tartotta ezt az első Román- Magyar Üzleti Fórum megrendezését, és reméli, Kolozsvár az egyik brandjévé válik. Köszönetét fejezte ki a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának, hogy közösen megszervezték ezt a nagyon értékes üzleti fórumot. Amint mondta, a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa biztosítékot jelent a nyitás és együttműködés számára. Indokolta, miért is érdemes Kolozsvárra befektetni, és milyen előnyei vannak a városnak.
Elsősorban, Kolozsvár multikulturális város, mondhatni „egy kis Európa”. Többnyelvű, dinamikus közösség, amely rendkívül aktív. A kultúrája diverzifikált, változatos, ami a toleranciát is jelenti. (Talán itt megjegyezném, milyen jó lenne a polgármester úr szárnyaló gondolatait több kolozsvári polgár is átvenné, és akkor elmaradhatnának olyan jelenségek, melyekkel nem nagyon dicsekedhetünk, egyes esetekben.) Szerinte egy modern jellegű város megteremtése a végső cél, melynek nagy előnye a magasan szakképzett munkaerő biztosítása, a munkaerőpiac követelményeinek megfelelően. Az infrastruktúra kérdését is igyekeznek megoldani.
Az előkészítették a 2014-2020 időszakra vonatkozó tervet. Hangsúlyt fektetnek a lakónegyedek építésére, ahol a fiataloknak is létesítenek megfelelő lakásokat. A kolozsvári felsőfokú intézményekben végzett fiatalok jó része nem akar visszamenni azokba a helységekbe, ahonnan jött az egyetemre. Ez, különben, szerinte jó. Támogatják az üzleti környezetet azáltal, hogy megfelelően képzett munkaerőt biztosítanak.
Az üzleti környezet dinamikus. Kifejtette, a nagy vágy- álmot, Kolozsvár Európai Kulturális főváros legyen. Erre vonatkozóan van egy kidolgozott program.
Gyakorlatilag biztosítják a külföldi beruházás számára a megfelelő feltételeket. Beruházás és új munkahelyteremtés nélkül nem lehet fejlődésről beszélni.
Magdó János Magyarország Kolozsvári főkonzulja elmondta, melyek voltak azok a főszempontok, amelyek alapján a Fórum programját összeállították. Míg végül abban egyeztek meg, hogy olyan témák legyenek, melyek mindkét ország üzletemberei számára fontosak, amelyek a további együttműködési kapcsolatokat bővíthetik.
Első helyre került az agrár téma, a másik a számítástechnika. Ilyen szempontból Kolozsvár vezető szerepet tölt be. A harmadik téma a megújuló energiaforrások hasznosítása, az alternatív energiaforrások kifejlesztése. Ezekből a szempontokból szemlélve, a Fórum tematikája mindkét ország számára rendkívül értékessé válhat.
Kolozsváron, és Kolozs megyében Magyarország az első számú befektető. 2012-ben a forgalom volumene nőtt. 2011-ben, Magyarország 4,6 milliárd euró értekben exportált Romániába, és Romániából 2,6 milliárd euró értékben importált.
A Fórumra 150 vállalkozót regisztráltak Ezt sikernek könyvelte el. Nagyon sok kis és középvállalkozó tett eleget a meghívásnak. Mindkét ország részéről jelen vannak a kamarák, a vállalkozók szövetsége, a kereskedelmi képviselők.
Fontosnak tartotta, hogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséggel felvették a kapcsolatot, és célként jelölték meg, egy színvonalas szakképzést, magyar illetve román nyelvűt, valósítsanak meg Kolozsváron. A Tanfelügyelőség felméri az igényeket. Gyakorlatilag a cégek számára is fontos az, hogy milyen típusú szakképzést valósítanának meg.
Szerinte jó esélye van Kolozsvárnak, hogy Európai Kulturális fővárossá váljon.
Mihaela Luţaş, a BBTE, az üzleti környezettel való kapcsolattartásért felelős, fundraising rektor- helyettese szerint az egyetem feladata, próbáljon az üzleti környezettel együttműködni. Azon örömét fejezte ki, hogy a Fórumon, szép számmal vannak jelen a BBTE gazdasági karának végzősei is. A jelenlegi piac globális piac. Az Európai Unió piaca is globális piac. Amit az egyetem adhat, az a szakképzett munkaerő, amelyet az üzleti környezet igényel. De szükség van arra, hogy ez a munkaerő több idegen nyelvet is elsajátítson.
Spányik Péter- Magyarország Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöki tanácsadója szerint az egyetem húzóerőt jelent. Meghatározza a régió lehetőségeit. Mindenképpen a versenyképesség javításában nagy szerepet játszik. A tőke mostanában egyre inkább az ázsiai régió fele irányul. Nagy fontosságot tulajdonítanak a kis és középvállalkozásoknak. Azért, mert ezek a legsérülékenyebbek. Magyarország teljes exportjának 80%-a az EU fele irányul. A befektetések főleg olyan iparágakban kerülnek, ahol nagyobb a hozzáadott érték. De új export lehetőségek kiépítésére is gondolnak, és ez a Keleti nyitás.
Dr. Billó Kármen Magyarország Nemzetgazdasági Minisztérium, Regionális és Kárpát- medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály osztályvezetője szintén a kis és középvállalkozások szerepét hangsúlyozta. Szerinte a magyarországi vállalkozások legnagyobb részét a kis és középvállalkozások képezik, amelyek a hozzáadott érték 53,8 százalékát képviselik, a GDP felét állítják elő. Előtérbe kerülhet az infrastrukturális beruházás. Kihasználva azokat az előnyöket, amik a hasonló fejlettségű országokban léteznek. A 2014-2020-as időszakra vonatkozóan kiemelte: a mezőgazdaságot, a turizmust, a gépipart, a zöld-gazdaságot, a kreatívipart érdemes fejleszteni.
Dumitrescu Erzsébet beszélt az Iparkamarák fontosságáról. Kolozs megyében történő külföldi beruházások szempontjából Magyarország az első helyen, Hollandia a második, Svájc a harmadik, míg Németország a negyedik helyen van. 992 olyan cég van, amely magyar részvétellel valósult meg.
A plenáris ülést és a szakmai előadásokat követően, a Fórum 3 szekcióülésben folytatta eszmecseréjét.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro

A mezőségi Bonchidától a bukaresti parlamentig
„Szakemberként kerültem az RMDSZ-hez, és minden kaput nyitva találtam, nőként semmilyen diszkriminációt nem éreztem" – nyilatkozta a maszol.ro-nak adott interjúban Hegedüs Csilla, aki Kolozs megyében, a Mezőségen próbál mandátumot szerezni a választásokon. A képviselőjelöltet politikai pályájáról és a kampányáról kérdeztük.
- Műemlékvédelmi szakemberként vált ismertté a neve. Lehet azt mondani, hogy akkor fertőzte meg a politika, amikor Kelemen Hunor tárcavezetői mandátuma idején Bukarestbe hívta a művelődési minisztériumba?
- Engem nem a politika fertőzött meg, hanem annak a lehetősége, hogy tenni tudjak valami a szakterületemen az erdélyi magyarság helyzetének jobbulásáért. Ezek most nagy szavak, ám másképp nem tudom megfogalmazni. Engem annak a lehetősége fertőzött meg, hogy felveszem a telefont, és azt mondom: „jó napot kívánok, miben segíthetek?".
- Tavaly márciusban felkérték, hogy vállalja el a kulturális főtitkárhelyettesi tisztséget az RMDSZ főtitkárságán. Jelentett-e dilemmát a tisztség elfogadása?
- Ez volt az a momentum, amikor végképp letettem a voksom amellett, hogy ne csak szakemberként, hanem szakpolitikusként létezzem. Nem okozott dilemmát azért, mert addig is egy olyan csapatnak voltam a tagja, amelyiktől nagyon sokat tanultam, nagyon sok pozitív energiát kaptam. Olyan csapatot ismertem meg, főleg a Kelemen Hunor mellett dolgozó munkatársakban, akikkel öröm és megtiszteltetés volt együtt dolgozni. Akkoriban Kelemen Hunor körül megjelent egy nagyon fiatal csapat. Azt hiszem, most én vagyok a legidősebb közülük. Ebben a csapatban óriási tenni akarás van. A Kelemen által meghirdetett új fejezet valóban új fejezet. Olyan szemléletváltás ez, aminek jó része lenni.
- A képviselőjelöltségre felkérték, vagy belső késztetést érzett arra, hogy induljon a választásokon?
- Sokat vacilláltam ezen a kérdésen. Én úgy működök, hogy az ilyen döntésekkor jól jön a serkentés a barátok, munkatársak részéről. Amikor miniszteri tanácsosként elmentem különböző műemléképületek helyreállításáról tanácskozni, éreztem, hogy az emberek odafigyelnek arra, amit mondok, hozzám fordulnak kérdésekkel, számít a szavam, bíznak abban, hogy én meg tudom oldani a problémát. A barátok és a kollégák azt mondták, meg kéne próbálni.
- Miért a mezőségi választókerületben indul?
- Hát, ha valahol indultam volna, az a Mezőség. Bonchidán tizenkét éve dolgozom, ismernek az emberek, felnéznek rám, bíznak bennem. Úgy éreztem, hogy hasznosítani kellene az egész térségben mindazt az energiát, amit Bonchidán befektettem a csapatommal. Hozzám nagyon közel áll ez a térség. Bonchida hatalmas kihívás, mindazért, amit jelent. És itt nem a kastélyfelújításról beszélek, hanem arról, hogy vissza kell adni az emberek hitét abban: ami a miénk volt, azt meg tudjuk menteni, fel tudjuk építeni. Bonchida kapcsán bevonult az erdélyi magyar köztudatba, hogy mindent meg lehet valósítani. Emellett ott van Szék, ahová öt éves koromba vitt magával először nagymamám (Szentimrei Judit – szerk. megj.) varrottasokról adatokat gyűjteni, ott tanultam meg szőni. Nagyon megszerettem Széket, és ismerem a település mai problémáit. A széki közösségnek újra kell építenie önmagát, és ehhez segítségre van szüksége. Óriási kihívás, hogy segíthessek rajtuk.
- Hány települést foglal magába és hány százaléka magyar ennek a választókerületnek?
- Tizenöt településről van szó, a magyarok aránya 17 százalék.
- Végigjárt már valamennyi települést?
- Amikor ez az interjú készül, már harmadszor járom körbe ezt a régiót. Első alkalommal azt szerettük volna megtudni, hogy az emberek mennyire támogatnának egy olyan jelöltet, akiről elsősorban Bonchida kapcsán vagy miniszteri tanácsosként hallottak, és mennyire támogatnának egy női jelöltet. Emellett kezdtük feltérképezni a gondokat is. Szó szerint kapuról kapura jártunk, érdeklődtünk a problémáikról. Érdekes módon az első reakció általában az volt, hogy „tulajdonképpen nagy baj velünk nincs". A faggatózások során derültek ki a gondok: kezdve attól, hogy nincs orvosi rendelő a faluban és az orvos nem jár ki rendszeresen, egészen addig, hogy nincs tánccsoport a településen, és bezzeg a szomszéd falunak van. Kisebb nagyobb problémák gyűltek össze, amelyek kivetítve a teljes térségre 80 százalékban mindenhol visszatérő gondot jelentenek. Ezeken képviselőként tudnék segíteni. Még a kampány hivatalos kezdete előtt falugyűléseket tartottunk, amelynek az volt a mottója, hogy „megbeszéljük, meghallgatjuk, megoldjuk". Elsősorban a falvak véleményformálóival találkoztunk. Ismertettük velük a helyiektől összegyűjtött problémalistát, és arra kértük őket, próbáljunk meg közösen egy prioritási listát összeállítani. Ennek alapján alakult ki az a választási program, amivel most már harmadjára járjuk körbe a vidéket.
- Milyen általában a fogadtatása ezekben a falvakban?
- Jó, rengeteg a pozitív visszacsatolás. Annál is inkább, mert néhány problémát már most sikerült megoldanunk. Mondok egy példát. Szováton kiderült, hogy van 25 gyermek nulladik osztálytól negyedik osztályig, és van egy tanító néni. Törvény szerint legalább 26 diák kell, hogy két tanítónő lehessen. Ám meg kellett találni a megoldást arra, hogy mégis csak indulhasson még egy osztály, mert a nulladik osztályos gyerekkel egészen másképpen kell foglalkozni, mint a negyedikessel. Ezt sikerült kijárni, most Szováton két magyar osztály van. Hasonlóképpen sikerült megoldani a megyei tanácsos kollégáim segítségével a Székre vezető út korszerűsítését is. Úgy gondolom: ahhoz, hogy a vidéki életnek jövője legyen, a fiataloknak megfelelő életkörülményeket kell teremteni. Munkahelyeket kell számukra teremteni, s ez elsősorban a mezőgazdaságba történő befektetések révén lehetséges. Erre a programom azzal válaszol, hogy létesüljenek terméktárolók, vágóhidak, mézfeldolgozó üzemek. Ez azért kell, hogy azok, akik a földet megdolgozzák, ne azzal töltsék az idejüket, hogy bejönnek a kolozsvári piacra árulni a terményeiket, hanem tudjanak dolgozni. Fontos számukra pályázati lehetőségeket biztosítani. Emellett olyan lakhatási körülményeket kell teremteni, amely elmossa a város és a falu közötti különbségeket. Ha ezek a feltételek adottak, akkor visszafordíthatjuk a falusi lakosság kiöregedésének folyamatát. Én tudok azonosulni ezzel a problémával, mert öt éve magam is úgy döntöttem, Kolozsvár túl zajos, ezért kiköltöztem falura.
- Milyen általában a fogadtatása ezekben a falvakban?
- Jó, rengeteg a pozitív visszacsatolás. Annál is inkább, mert néhány problémát már most sikerült megoldanunk. Mondok egy példát. Szováton kiderült, hogy van 25 gyermek nulladik osztálytól negyedik osztályig, és van egy tanító néni. Törvény szerint legalább 26 diák kell, hogy két tanítónő lehessen. Ám meg kellett találni a megoldást arra, hogy mégis csak indulhasson még egy osztály, mert a nulladik osztályos gyerekkel egészen másképpen kell foglalkozni, mint a negyedikessel. Ezt sikerült kijárni, most Szováton két magyar osztály van. Hasonlóképpen sikerült megoldani a megyei tanácsos kollégáim segítségével a Székre vezető út korszerűsítését is. Úgy gondolom: ahhoz, hogy a vidéki életnek jövője legyen, a fiataloknak megfelelő életkörülményeket kell teremteni. Munkahelyeket kell számukra teremteni, s ez elsősorban a mezőgazdaságba történő befektetések révén lehetséges. Erre a programom azzal válaszol, hogy létesüljenek terméktárolók, vágóhidak, mézfeldolgozó üzemek. Ez azért kell, hogy azok, akik a földet megdolgozzák, ne azzal töltsék az idejüket, hogy bejönnek a kolozsvári piacra árulni a terményeiket, hanem tudjanak dolgozni. Fontos számukra pályázati lehetőségeket biztosítani. Emellett olyan lakhatási körülményeket kell teremteni, amely elmossa a város és a falu közötti különbségeket. Ha ezek a feltételek adottak, akkor visszafordíthatjuk a falusi lakosság kiöregedésének folyamatát. Én tudok azonosulni ezzel a problémával, mert öt éve magam is úgy döntöttem, Kolozsvár túl zajos, ezért kiköltöztem falura.
Cs. P. T.
maszol.ro

MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA
Van jövője az erdélyi magyar szórványnak
Szórvány és tömb között nem csak vezetői szinten kell kapcsolatot teremteni, hanem emberek emberek között is – értettek egyet az előadók Brassóban.
Második alkalommal szervezték meg a Magyar Szórvány Napját november 15-én, ezúttal Brassóban. A megnyitón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: az 1990-es évek elején kigondolt szórványstratégiát tavaly elkezdték újragondolni, és a 21. század hazai, társadalmi valóságához viszonyítani. Az idei legfontosabb program a szövetségi elnök szerint a szórványmenedzser szolgálat, amely 9 megyére terjed ki, de emellett meg kell említeni azt is, hogy a szövetség támogatáspolitikáját is újragondolták. Mert aki szórványt épít, az tömböt ment, és ha a szórvány meggyengül, akkor a tömb széle kezd majd elszórványosodni - fogalmazott Kelemen, aki szerint van erdélyi magyar jövő a szórványban.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a Székely-szórvány program keretében Hunyad, Szeben és Fehér megyékkel működnek együtt. Bár minden megyében vannak sajátos problémák, a napi gondok ugyanazok. A 2011-es mérleg: 3 megye, 50 rendezvény, 8-10 ezer résztvevő, 60 együttműködő intézmény. A háromszéki gyerek, ha elmennek Budapestre megnézni a Szent Koronát, akkor közben megállnak a szórványvidéken is - magyarázta. A tanácselnök szerint a gyerekeknek is jó látni, tapasztalni, hogy a tömbmagyar vidékeken kívül hogyan élnek emberek, akiknél nem is olyan egyszerű a magyar kultúra, a magyar nyelv használata a mindennapokban, mint Székelyföldön. Tamás Sándor ugyanakkor Brassó megyével is erősíteni akarja a kapcsolatot, mind kulturális, mind infrastrukturális téren.
Székelyföld nyert a szórvánnyal való kapcsolatából - mondta Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, aki szerint Erdélyben az egymás megismerését, közös értékeink felkutatását erősíteni kell. Felfokozott negatív folyamatok mentén a kiábrándultság, felélem erősödni fog, éppen azért most kell összefogni, a támadásokra együttes erővel válaszolni tud a magyarság. Borboly szerint ugyanakkor szórvány és tömb között nem csak vezetői szinten kell kapcsolat legyen, hanem emberek emberek között, családok családok között kell kapcsolatokat kiépítsenek. A székely ember kicsit elfelejtette, hogy hogyan is néz ki Erdély többi része, és ez nem helyes. Jobban kell tehát tematizálni, mások értékeit közbeszéd tárgyává kell tenni, és a szórványt bátorítani kell - fogalmazott. A politikus elmondta, hogy a szórványban élő tehetséges gyerekeknek ösztöndíj programot akarnak elindítani, a székely család programot is ki akarják terjeszteni, és a partner megyékben Hargita megye képviseleti irodát is nyitni fog.
Szegedi László református esperes, a kőhalmi szórvány diákotthon vezetője szerint nem lehet a szórványban minden magyart megmenteni. Nem lehet megmenteni azért, mert nem akarja, azért, mert az asszimilációnak az eredményeként nehéz megmagyarázni, és az embereknek megtanulni, hogy hol a helyük. A család, mint intézmény, a maga szerkezetében, minden ízében recseg-ropog, emiatt egyre több olyan gyerek kerül az intézményekbe, akiknek apa és anyahiányuk van. A szórványléthez nem csak anyagiak szükségeltetnek, hanem az, hogy a családot, mint intézményt a maga egészében helyre kell állítani, és ehhez szociális segítségre, a társadalomnak, az egyháznak, a civil intézményeknek a támogatására van szükség. A kollégiumoknak az egyik legfontosabb szerepe ezt pótolni – magyarázta.
Szabó Csaba, a Szórványtengely mozgalom vezetője szerint sok olyan újságíró van, akik sokat járnak szórványba, sok információ jut el hozzájuk, ami a politikumhoz nem. A média előnye ugyanakkor, hogy feltehet naiv kérdéseket is. Szabó Csaba hozzátette, a gagauzokban látja a szórvány és a székelység szövetségesét, így november végén a gagauz kormányzó el is látogat hozzájuk egy valós autonómia beszélgetésre.
Ambrus Attila, a Brassói lapok főszerkesztője szerint az erdélyi magyar önazonosság megtartása szempontjából a szórványközösségek számára létfontosságú az erdélyi magyar média. Minden erdélyi magyarnak biztosítani kell az erdélyi magyar nyelvű sajtóból való tájékozódást, és a hozzáférés jogát. Szükség van az egész napos magyar rádióra, országosan, és szórványban is terjesztett napilapra és hetilapra. Ezzel a szórványok közötti kommunikációt és információcserét valósítanák meg, illetve a tömb és a szórvány közti kapcsolatokat is elősegítené – vélekedett.
Székely István társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettes az idén létrehozott Kulturális Autonómia Tanácsról (KAT) beszélt. A tanácsban 60 olyan személy van, akik oktatási és kulturális intézmények vezetői. Továbbá 25 országos civil szervezet képviselteti magát, 9 történelmi egyház püspöksége delegált egy-egy személyt a tanácsba. Olyan testület, amelyben a politikai szemléletmód nem szerepel, ugyanakkor egy olyan kooperációs felület, ahol ez a három entitás - civil, közigazgatás, egyház - meg tudja beszélni a problémáikat. Székely a szórványt is meghatározta: szórványhelyzetben van az a közösség, amelyik a saját erőforrásaira alapozva nem tudja a saját identitását megőrizni és újratermelni, tehát támogatásra szorul. A KAT irányából olyan struktúrákat, olyan együttműködést és olyan programokat tudnak generálni, amire rákapcsolódva a szórvány a saját tevékenységét egy magasabb szinten tudja elvégezni.
Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes a Szórvány Cselekvési Terv kapcsán elmondta, hogy ez abban különbözik az összes többi szórványstratégiától, hogy konkrét lépéseket és teendőket, feladatokat fogalmaz meg, de azt is tartalmazza, hogy hogyan kell ezeket megvalósítani, és ennek a tervnek a legelső pragmatikus, programorientált megvalósítása az Összetartozunk Szórványmenedzser szolgálat, amelyet az RMDSZ főtitkársága hívott életre. Hegedüs ismertette a szórványmenedzser program három fontos pillérét is. Az egyik a "Minden, ami magyar", amelynek keretében a szórvány kulturális hálózatát indították el, ami magába foglalja a szórvány kulturális értékeinek felmérését és hasznosítását, illetve célként fogalmazta meg a kulturális és médiakínálat bővítését. Az RMDSZ Főtitkársága által elindított szórványmenedzser szolgálat része a Fogadj örökbe egy műemléket program, amely Hegedüs szerint az RMDSZ egyik legcivilebb kezdeményezése. A program célja olyan magyarságszigetek kialakítása, ahol a közösség tagjai találkoznak, ünnepelnek, megőrzik épített örökségüket megerősítve az összetartozás érzését. A főtitkárhelyettes szerint ez egy virtuális térfoglalás.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős főtitkárhelyettese arról beszélt, hogy helyről helyre felmérték az iskolaválasztás tipikus indokait. 5 csoportba sorolta azokat az indokokat, amelyek ott élnek a különböző családokban, amikor a gyerekeket iskolába íratják.
1. A racionális választás indoka. Ez esetben az emberek hideg fejjel, lehetőleg érzelemmentesen mérlegelnek, főleg a megéri-nem éri meg számítások alapján. Olyan családokban fordul elő, ahol vállalják a nemzeti identitásukat, az anyanyelv használatát, de amikor iskolát választanak, az anyanyelv kérdése nem elsődleges, vagy nincs jelen. Magyari szerint minél nagyobb a gyerek, annál inkább előkerül ez az érv.
2. A román környezetbe való beilleszkedés. Először azért érvelnek ezzel, mert azt mondják: ott megtanul románul a gyerek. Másodszor: amennyiben román iskolába jár a gyerek, szélesebb társadalmi hálózatban tud elhelyezkedni, több lehetősége lesz, amikor munkát keres. A harmadik alcsoportja, a későbbi diszkriminációtól való félelem.
3. Teher - A harmadik csoportja az indokoknak a terhekről szól Magyari szerint, olyankor csak azért választanak román iskolát, mert az egyszerűbb megoldásokat szeretik választani, ami nem jár plusz anyagi teherrel, vagy plusz utazással, időtöltéssel.
4. A negyedik csoportba tartoznak azok az érvek, amely szerint a részleges magyar nyelven tanulás elégséges. Ennek két változata van: tanult már magyarul, tehát kipipálható, a gyerek már tud románul, tehát egy felsőbb iskolában mehet román iskolába
5. Az ötödik kör a strukturális indokokat tartalmazza, ezek megváltoztathatóbbak, mint a gondolkodásmód, akkor, amikor azért választanak román iskolát, vagy osztályt, mert olyan típusú magyar osztály nincs.
Takács Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi elnöke, képviselőjelölt szerint a szórvány-székely partnerség egyik legnagyobb eredménye a Hunyad Megyei Magyar Napok. Hozzátette: az elején sokan szkeptikusak voltak, de most már az emberek elhitték, hogy az Összetartozunk program egy olyan őszinte kezdeményezés, amely az emberekről szól, és az emberekhez szól. Kiss Csilla, a Kovászna megyei szórványprogramjának felelőse elmondta, azok a lehetőségek, amelyeket a székelyföldi gyerekek megkapnak, azok el kell jussanak a szórványbeli gyerekekhez is. Zonda Erika, a Hargita megyei tanács szórvány-munkacsoportjának vezetője kiemelte, hogy 2011-ben 22 udvarhelyszéki és temes megyei iskola kötött testvérkapcsolatot, de a magyarországi testvérmegyéket is bevonták ebbe a programba, a hármas kapcsolatnak nagyobb az eredménye.
Bodor László, a MIÉRT elnöke fontosnak tartotta, hogy a fiatalok nem érdektelenek a szórványgondokkal szemben, és tesznek is azért, hogy ezek a gondok megoldódjanak. A MIÉRT-ben megszületett ezelőtt 4 évvel egy elképzelés: tömbmagyarságban élő fiatalok olyan döntéseket hozzanak, amelyek pozitívan diszkriminálják a szórványban élő fiatalokat, és ez minden téren jelenjen meg, úgy forrásszerzés, mint közösségi programok terén – fogalmazott.
Transindex.ro

Székelyföldön tart Alternatív Irodalomórákat az Erdélyi Magyar Írók Ligája
Novemberben Alternatív Irodalomórát tart két helyszínen az Erdélyi Magyar Írók ligája, amelyen Bálint Tamás, Papp Attila Zsolt, Szántai János és Varga László Edgár olvasnak fel. Székelyudvarhelyen november 21-én 13 órakor a Tamási Áron Gimnáziumban, Sepsiszentgyörgyön november 22-én 12 órakor a Mikes Kelemen Gimnáziumban kerül sor az alternatív irodalomórára.
A két városban az irodalomórák napjain esti felolvasások is lesznek, Székelyudvarhelyen szerdán 19 órától a G. Caféban, Sepsiszentgyörgyön csütörtökön szintén 19 órától a Tein Teaházban. (közlemény)
Transindex.ro

Szőcs Géza már az óvodában is polarizáló személyiség volt
Ha egyszer megadatik nekem, hogy egy jó drámát írjak, akkor ez annak az iskolának lesz köszönhető, amit a politikában jártam ki - hangzott el az írói esten.
Szőcs Géza egyszerre ellenálló és forradalmár, publicista és politikus, a diktatúra elnyomásának elszenvedője, majd a rendszerváltás után a hatalom gyakorlója két államban is. Nem utolsó sorban író, költő. „Mondhatni, olyan avantgárd ő, aki a modern romantika korának legionáriusa is, legalábbis abból a szempontból, hogy nemzeti öntudatú és idealista, mialatt írásai az olvasható és élvezhető irodalom regiszterébe tartoznak.” A fenti sorokkal jellemezte Szőcs Gézát november 15-én A költő vagy/és a kalifa? címmel megrendezett irodalmi estjén Noszlopi Botond, az est házigazdája. A Balassi Intézet budapesti Márton Áron Szakkollégiumában összegyűlt közönség könyvbemutatóra érkezett, de többet kapott ennél.
- Hogy fér meg egymás mellett a politikus és a költő?
- Akadt már rá precedens, hogy a politikai pályára lépés a művészi kibontakozás rovására ment, Markó Bélát például kevesen emlegetik már költőként. Fiatalkorában Szőcs Géza filmrendező akart lenni, a politikai pálya a legkevésbé SEM vonzotta. De a kor, amelybe született és a szabadságeszmény iránti elkötelezettsége valahogy mégis erre predesztinálta - tudtuk meg. Nem bánta meg: „Belelátok az emberi viselkedés olyan rugóiba, mechanizmusaiba, amelyekről fogalmam sem volt. Egy írónak ez fontos tapasztalat. Ha egyszer megadatik nekem, hogy egy jó drámát írjak, akkor ez annak az iskolának lesz köszönhető, amit a politikában jártam ki.”
A beszélgetés során Noszlopi Botond nem kevés érdeklődéssel boncolgatta Szőcs politikai énjét. Azé a Szőcsét, aki szerinte nemcsak megélte a forradalmat, hanem ellenállóként az előkészítésében is részt vett, és ha nem előzik meg, talán ő robbantotta volna ki. Szőcs Géza mindig renitensnek számított– bevallása szerint már az óvodában is polarizáló személyiség volt, és véleményének hangot is adott az Ellenpontok című újságban vagy a Szabad Európa Rádióban, amit a hatalmi elit nem mindig vett jó néven. Az értelmiségiek azon szűk csoportjába tartozott, akik nem ágyazódtak bele a rendszerbe megalkuvással vagy árulással.
„Nem szívesen mondok ítéletet mások fölött, de olykor kénytelen voltam megtenni. Azokról akik kiszolgálnak egy olyan gépezetet, amely másokat tönkretesz, csak a legrosszabb véleményem lehet” - hangoztatta.
A szabadság- és emberi jogok védelme mellett Szőcs Gézát mindig is foglalkoztatta a magyarság jövője, amelynek tekintetében igencsak borúlátó. Attól tart, nehogy demográfiailag olyan völgymenetbe forduljunk, amelynek a végén a teljes kollapszus, a felszívódás, az eltűnés van. Ez ellen két megoldást lát ésszerűnek. Az egyik a magyarság sokgyerekes családmodellre való átállása, a másik – első hallásra meghökkentőbb kiút - a betelepítés abból a keleti demográfiai fölöslegből, ami nyugatra zúdul.
De még mielőtt elvesztünk volna a politikai és demográfiai fejtegetésekben, az irodalomra terelődött a szó, az író olvasott, mi hallgattuk, hol derűsen, hol keserű szájízzel.
„A hídon át pedig
a Traján út felől
egy férfi ballagott
és szája zárva volt
és szája ferde volt
mint akit
éjszaka négy rendőr vallatott.”
(Az istennyila és a hattyú)
Amiért tulajdonképpen összegyűlt az érdeklődő közönség, a bemutatandó könyv, a Carbonaro éjszakái valahogy háttérbe szorult, az est vége fele került csak elő. Szőcs legutóbbi Könyvhéten megjelent könyve egy pszeudonim alatt írt antológia. Ha a borítón szereplő férfialakban nem ismernénk rá Szőcs Gézára, a könyvben összegyűjtött vendégszövegek a leleményes olvasó előtt leplezik a szerző kilétét. Carbonaro Mikes Kelementől Örkényig vonultat fel számos szerzőt az irodalmi alkotások, kvázi-történelmi dokumentumok, kommentárok ezeregyéjszakájában.
A gondolatébresztő beszélgetés után Kovács Misi és a FolkEmbassy zenekar szolgáltatta a talpalávalót.
Brázdilik Zsuzsa
Transindex.ro

A mesemondó forradalmár
Helyszíni tudósítás, Márton Áron Kollégium
Politizáló költő, netán publicista politikus? Szőcs Géza akár verset ír, akár mesét, akár töredékekből összeszőtt naplót, ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják. Erről beszélt a Márton Áron Szakkollégiumban.
A határon túli magyarok kollégiumában került sor Szőcs Géza irodalmi estjére, ezen belül a Carbonaro éjszakái című új kötete bemutatójára. A rendezvény házigazdája, Noszlopi Botond köszöntötte a vendéget és az érdeklődőket. Szőcs Géza sok humorral, a rá jellemző kiegyensúlyozott nyugalommal osztotta meg velünk a múlt történéseit, amelyek a jelenben nagy élettapasztalattá álltak össze.
Szőcs Géza költő, politikus és forradalmár is, aki elszenvedte a Ceauşescu-diktatúrát és harcolt ellene a maga eszközeivel. Mint elmondta, a felsorolt szerepkörök mindegyikében a magyarság karaktere, múltja, jelene és megmaradása foglalkoztatja leginkább, ez hatja át költészetét és határozza meg politikai cselekvéseit. A rendszerváltás után a hatalom magas szintű gyakorlója lett két államban is, tevékenységét most is egy nem mindennapi párosítás határozza meg: főtanácsos és költő.
Noszlopi Botond első kérdése a diktatúrában szerzett élményeket firtatta. Arra volt kíváncsi, milyen érzés, amikor valaki ráébred, hogy elnyomó rendszer veszi körül? Szőcs egy hasonlattal válaszolt. Ha egy békát százfokos vízbe teszünk, kapaszkodik felfelé és eszeveszetten menekül. Viszont ha lassanként melegítjük fel a vizet legalább kilencven fokra, úgy, hogy a béka már benne van, nem érzi annyira a különbséget. Ott marad, nem megy sehova, ezért szépen, lassan megfő. Pontosan ilyen volt a Ceauşescu-diktatúra. Igazi szörnyűsége az volt, hogy az ember nem tudta kívülállóként szemlélni, csak benne lenni. Mindenki abba nőtt bele és „hozzászokott”.
A költő mint „világéletében renitens” alakot, polarizáló személyiséget jellemezte önmagát, akinek mindig, mindenről megvolt a különvéleménye. Emiatt már az óvodában is megosztotta társait. Vagy nagyon jóban volt valakivel, vagy rossz volt a viszonyuk – más lehetőség nem volt. Nevetve mondta a jelenlévőknek: „Lehet, hogy majd úgy mennek innen haza, hogy mekkora hülye ez az ember, egyáltalán minek hozták ezt ide? Vagy éppen úgy, hogy milyen érdekes!”
Szőcs Géza sötéten látja a magyarság demográfiai helyzetét. A számok azt mutatják, hogy a század második felére öt-hat millióra fog csökkenni a magyarság. Jelenleg a 10 millió emberből 3,5 millió tart el 6-7 milliót, vagyis egy aktív két nem-aktívért is dolgozik. Szőcs Géza két megoldást javasolt a problémára. Az egyik, hogy Magyarországnak át kell állnia az egy-két gyerekes családmodellről a többgyerekesre. A másik – ha sokaknál némi rossz szájízre is adhat okot –, hogy be kellene fogadnunk minél több menekültet (jászok, kunok, szlávok, románok stb.), ha mi magyarok nem vállalunk több gyereket. A Magyarországon letelepedni kívánó menekültek száma a tavalyi háromezerről ötezerre nőtt. Szőcs Géza szerint a tűzön-vízen át kitartó, letelepedni vágyó embereket integrálni kell, nem pedig kitaszítani.
Átevezve az irodalom vizeire a beszélgetők megállapították, hogy Szőcs költészete sokak szerint forradalmi, hiszen ellenálló volt. Ő azonban úgy gondolja: egy költő nem attól jó, hogy forradalmi verseket ír, hanem attól, hogy egyszerűen jót ír. De vajon mekkora kihívás a politikai pálya egy költő életében? Szőcs Gézát bevallása szerint abszolút nem vonzotta a politikai pálya, nem készült rá tudatosan, olyannyira nem, hogy mindig is filmrendező szeretett volna lenni. Egyetlen dolgot talált vonzónak a politizálásban, hogy közben megismerheti az emberek viselkedésének mozgatórugóit.
Államtitkári megbízatása alatt egyébként jelentősen nyitott a távol-keleti kultúrák felé. A Kelet iránti szimpátiája irodalmi munkásságában, többek között új könyvében, a Carbonaro éjszakái című művében is megmutatkozik. Szőcs szerint e műfajilag nehezen behatárolható könyv olvasónapló és antológia keveréke, kommentárokkal fűszerezve. Az író neve nem szerepel a könyvön, csak a borító erotikával átfűtött grafikája sejteti, ki írta. Magában a kötetben pedig mesekeretbe ágyazott vendégszövegek olvashatók, a legváltozatosabb műfajokból: naplórészletek, elbeszélések, versek, mesék. A költő-író már korábban is szívesen fordult a kínai és indiai mesekincshez. Akárcsak Szőcs egyéb írásaiban, ebben a kötetben is dominál a történelmi tematika.
A felolvasás során mindenki örömére elhangzottak a Limpopó egyes részletei is. A képzeletbeli napló egy Afrikából érkező strucc szemével láttatja és boncolgatja a bennünket körülvevő világot. Szőcs Géza sokrétű szellemessége azonban nem csak a Limpopó soraiból köszönt vissza, hanem azokból a kedves történetekből is, amelyekben Faludy György költőről emlékezett meg. Ő volt számára az igazi barát, a szellemi partner az utolsó percekig.
Annyi élmény és történet után az estet Kovács Misi és a FolkEmbassy zenekar koronázta meg kalotaszegi csárdással és szaporával. A feszes tempójú táncra egy profi táncos invitálta a közönséget, és ahogy a helyszínen már megszokhattuk, a rendezvény után mindenkit szívesen láttak egy kis dínomdánomra.
Noszlopi Botond
Irodalmijelen.hu

Az Európai Parlament novemberi strasbourgi ülésszakának - kezdőnapján Tőkés László erdélyi képviselő napirend előtti felszólalásában állt ki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tagjainak és támogatóinak védelmében, akik ellen hónapok óta valóságos megfélemlítési kampányt folytatnak a román hatóságok, több megyében. A Szatmár, Beszterce-Naszód, Hunyad, Szeben – sőt a Kárpátokon túli Vrancea – megyékből érkezett panaszok és tájékoztatások szerint, nevezett Adrian Drăghici, korrupcióval gyanúsított bukaresti nacionalista ügyvéd, valamint bizonyos „Buta Levente” marosvásárhelyi illetőségű személy feljelentésére hivatkozva, egyszerű, becsületes polgárok százaival szemben folyik kivizsgálás és eljárás, az EMNP bejegyeztetéséhez szükséges aláírásuk, illetve a támogató aláírások összegyűjtése ügyében. Hasonló zaklatásnak vannak kitéve egyes erdélyi demokrácia-központok tisztviselői, akik a határon túli magyarok honosítási ügyeit intézik.
A botrányos hatósági kampány részletei a napi sajtóból közismertek. Jelek szerint, nagy valószínűséggel az erdélyi magyarság kizárólagos politikai képviseletére törekvő RMDSZ-párt is részes a Néppártot támogató nemzettársaink meghurcoltatásában. A küszöbön álló országos választások közeledtén, feltételezhetően nemcsak a pártosan hatalombarát RMDSZ ellenséges magatartása keresendő a háttérben, hanem még inkább a Ponta–Antonescu-kormányzat bosszúja azok ellen, akik – az erdélyi magyarok nagy többsége – nem voltak hajlandók támogatni Traian Băsescu államelnök megbuktatására irányuló kísérletüket.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő lelkiismereti kötelességének tartotta felemelni a szavát azok védelmében, akiket magyarságuk és politikai meggyőződésük miatt próbálnak megfélemlíteni a posztkommunista hatóságok – huszonhárom évvel (!) a magyarellenes Ceauşescu-diktatúra bukása után. Egészen nyilvánvaló, hogy a – régi időkre emlékeztető – megfélemlítési hadjárat nem csupán a nemzeti érzelmű választópolgárok visszatartására, hanem egyben a magyar állampolgárság felvételének a hátráltatására is irányul.
Erdélyi képviselőnk az Unió intézményeinek a közbelépését kérte a jogállamiság, a demokratikus pluralizmus, a választási szabadság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében, Romániában. Parlamenti felszólalását követően, rövidesen írásbeli megkereséssel fordul Viviane Reding európai igazságügyi biztoshoz.
Nagyvárad,
K Ö Z L E M É N Y

Tőkés László: az önrendelkezés a megoldás
Többi közt a romániai pártpolitika helyzetről és a rokkantellátás magyarországi rendszeréről is beszéltek magyar európai parlamenti (EP-) képviselők hétfő este Strasbourgban, az EP plenáris ülésén, az egyperces felszólalások sorában.
A fideszes Bánki Erik arra emlékeztetett, hogy az EP 2010. május 5-én fogadta el nagy többséggel az Áder János és Tőkés László által kezdeményezett többpárti határozatot, amely a cianidos bányászati technológiák 2011 végéig történő betiltását szorgalmazta.
„Sajnos az Európai Bizottság a mai napig nem tett semmit annak érdekében hogy az EP-határozatot követően jogszabály szülessen, amely rendezné ezt a kérdést, és amely megtiltaná Európában ezt a rendkívül veszélyes bányászati üzemmódot" – állapította meg.
Figyelmeztetett arra, hogy Romániában a környezetvédelmi hatóság már kiadta a működési engedélyt egy ilyen üzemmódú, kisebb méretű felsőcsertési bányának, valamint hogy a szlovákiai Kremnicán szintén előkészítik egy bánya újranyitását. Szerinte ha el akarják kerülni a verespataki bányanyitásra irányuló újabb kezdeményezést, akkor az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének tennie kell valamit.
A szintén fideszes Gál Kinga az európai fiatalok magas munkanélküliségi arányának a problémájáról beszélt, és fontosnak nevezte, hogy minél több olyan kormányzati program szülessen, amely a fiatalok munkavállalási helyzetét javítja, valamint hogy olyan fórumok jöjjenek létre, ahol maguk a fiatalok juttathatják el véleményüket a döntéshozókhoz.
„Ezért örülök, hogy végre Magyarországon is elindult ez az Új Nemzedék program keretében" – mondta. Felhívta a képviselők figyelmét a tehetséggondozás fontosságára, valamint arra, hogy erről írásbeli nyilatkozatot kezdeményezett, amelyhez kérte az EP támogatását.
Tőkés László erdélyi néppárti EP-képviselő azt tette szóvá, hogy Romániában zaklatják, megfélemlítik pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt tagjait és támogatóit. Az ügyészség, a rendőrség behívatja, illetve munkahelyükön keresi fel őket azokban a megyékben, ahol aláírásukkal támogatták a párt létrehozását – mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy december 9-én Romániában választásokat tartanak. Szerinte azért támadják az EMNP-t, mert az a korrupció ellen van, illetve hangsúlyozottan támogatja a föderalizmust, az autonómiát, a kisebbségi jogokat.
Tőkés vizsgálatra kérte Viviane Reding igazságügyi EU-biztost és az EP-t annak érdekében, hogy a bukaresti kormányzat „ne sértse meg a jogállamiságot, a demokráciát, a választás szabadságát, a kisebbségi jogokat, a demokratikus pluralizmus értékeit".
Szintén Redinghez intézte szavait Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, aki szerint a magyar kormány „továbbra sem hajlandó tiszteletben tartani az alapvető emberi és szociális jogokat". Visszautalt arra, hogy egy évvel ezelőtt jelentette be a magyar kormány a rokkantnyugdíjak jogosultsági szabályainak felülvizsgálatát.
„A korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban részesülők támogatását olyan juttatássá alakították át, amely csökkenthető, sőt megszüntethető. Ezzel a magyar kormány ismét visszamenőleges hatállyal vont meg olyan jogosultságot magyar állampolgárok egy csoportjától, amely szerzett jog volt" – jelentette ki Tabajdi, aki szerint ez a szociális Európa alapelveinek durva megsértése.
MTI
Erdély.ma

Minden eszközzel
Akár az elmúlt hetek, hónapok háromszéki történései alapján is meg lehetne fogalmazni azt a néhány alapelvet, célkitűzést, amellyel minden erdélyi magyar párt és szervezet egyetért, és amelyet afféle nemzeti ügyként lehetne meghatározni.
Idézzük csak fel: ott a Mikó visszaállamosítása elleni fellépés, melynek során régóta tapasztalt összefogásnak lehettünk tanúi, következett a székely szimbólumok védelmében az RMDSZ által szervezett tiltakozás, melyhez a másik két magyar párt és az SZNT is csatlakozott, most pedig küszöbön az EMNP által kezdeményezett autonómiatüntetés, mely úgyszintén minden magyar szervezet támogatását bírja. És mindez választások előtti időszakban, amikor általában egymásnak esnek pártok és politikusok. Visszaszolgáltatás, regionális identitásunkat erősítő jelképeink, anyanyelvünk szabad használata, Székelyföld területi autonómiája – íme néhány olyan ügy, amelyet – legalábbis a nyilatkozatok szintjén – mindenki egyformán magáénak vall.
De miért is lenne fontos egy ilyen, a stratégiai célkitűzéseket tartalmazó, úgynevezett nemzeti minimum rögzítése? Mindenekelőtt azért, mert ily módon mindenki a maga helyén végezhetné a rá háruló munkát, mint láttuk azt egyébként a Mikó-ügyben. Mennyivel hatékonyabban fogalmazhatnánk meg üzeneteinket, legfőbb követeléseinket, ha ahelyett, hogy két malomban őrölnénk, minden eszközt bevethetnénk: Brüsszelben EP-képviselőink a nemzetközi közvéleményt szólítják meg, a fővárosban pártpolitikusok tárgyalásos úton képviselik érdekeinket – melyeket ugyanakkor tömegek nyilvánítanak ki erőteljesen, radikálisan. Azt már most láthatjuk, hogy a többpártrendszer hozadékai kezdenek megmutatkozni: az alakulatok versengése nyomán előtérbe került például a területi autonómia ügye, tüntetést szerveznek, ugyanakkor a románság felé is próbálnak nyitni – figyelemre méltó e vonatkozásban a bálványosi intézet által útnak indított, a föderalizáció témáját taglaló kétnyelvű – magyar és román – honlap.
Persze, az összehangolt fellépéshez ez még nem elég, egységes stratégiára, a szerepek, tennivalók pontos leosztására lenne szükség, erre pedig esély csak a választások után adódik. Már ha politikusaink képesek lesznek túllépni a vesztes-győztes pártpolitikai logika korlátain, és belátják: bizonyos ügyekben minden politikai szereplőre és minden magyarra szükség van. Farcádi Botond
Háromszék
Erdély.ma

Nacionalista, xenofób támadás Szatmárnémeti volt magyar polgármestere ellen
Nacionalista, xenofób támadás érte kedd délelőtt Ilyés Gyulát, Szatmárnémeti egykori polgármesterét és a Caritas jótékonysági szervezetet. A korábbi polgármester válaszra sem méltatta a támadót, Löchli Tünde pedig nevetségesnek és sajnálatosnak nevezte a támadást.
Az eset kedd délelőtt történt, amikor a Szatmár megyei prefektúra és a megyei tanács vezetői a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel tárgyaltak. Az idősek képviselői arra kérték a kormánybiztost és a tanácselnököt, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az Ifjúsági Tábor és az Unio gyár egykori kantinja a megyei tanács adminisztrációja alá kerüljön.
A nyugdíjasok úgy érveltek, hogy mindkét épületre szükségük lenne, mert azokat hasznosítani tudnák. Mircea Marian önjelölt nyugdíjasvezér kijelentette, hogy a korábbi kantinban nappali központot létesítene az időseknek, mivel „Szatmárnémeti az egyedüli olyan megyeközpont az országban, ahol nem működik hasonló". Amikor az egyik újságíró emlékeztette arra, hogy ez a kijelentése nem állja meg a helyét, kifakadt: „Persze, mert csinált Ilyés egy központot a magyarjainak!". Ilyés Gyula nem volt hajlandó foglalkozni a nacionalista, xenofób kijelentéssel. Megkeresésünkre csak annyit mondott, hogy nem hajlandó foglalkozni „egy beteg ember nyilatkozataival". „Egyszer menjen el és nézze meg, milyen jó ott az idősek hangulata, milyen jó a légkör", tette hozzá.
„Nem először fordul elő, hogy az az ember támadja a Caritast", reagált Löchli Tünde, a szatmárnémeti Caritas igazgatója. „Nekünk nem kell védekeznünk, mindig is átláthatóan működtünk. Látogatóinkat soha kategorizáltuk etnikai vagy vallási hovatartozása szerint. Arányuk nyilván megegyezik a lakosság etnikai arányaival. A mi feladatunk az, hogy enyhítsük az idős kor okozta gondokat, bajokat", folytatta Löchli.
Az igazgatónő emlékeztette ugyanakkor Mariant, (akinek világnézetét a fenti kijelentése, politikai nézetét pedig az tény jellemzi, hogy a rendszerváltás előtt vezetői funkciót töltött be az Unio gyárban, szerk.) hogy a nyugdíjasokat támogató tevékenység 1990-ben vette kezdetét Szatmárnémetiben, a mostani székhelyüket pedig pályázat útján újították fel. „A Caritasnak közel tízezer ellátottja van! Ha ennek az embernek nincs más dolga, mint minket folyamatosan támadni, akkor csak sajnálatomat tudom kifejezni iránta", mondta határozottan Löchli Tünde.
Ami a felvetés érdemi részét képezi (amely sajnálatos módon háttérben szorult), az Országos Ifjúsági és Sporthatóság egy olyan tervezeten dolgozik, mely szerint az ifjúsági táborok országos viszonylatban is átkerüljenek a megyei tanácsok adminisztrációja alá.
Kocsis Zoltán
szatmar.ro
Erdély.ma

Pethő László – irodalmi est
A marosvásárhelyi Bartis Kör csütörtökön délután irodalmi estet rendez az unitárius egyház marosvásárhelyi székházának tanácstermében. Meghívott – Pethő László Árpád, akinek Bálban bál (Válogatott és új versek), Kinek kezében a lámpás? és Földreszálltan (Beszélgetések és önvallomások) című könyveit mutatják be. A találkozás házigazdája Nagy László lelkész. A költővel Bölöni Domokos beszélget. Ezt megelőzően, szerdán Erdőszentgyörgyön az Információs Központban délután négy órakor kerül sor ugyanerre a rendezvényre.
Székelyhon.ro

Új határátkelőhelyek nyílhatnak Magyarország és Románia között
Több mint ötven új közúti határátkelőhely létesülhet Magyarország és Románia között – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár pénteken arról állapodott meg Ovidiu Ioan Silaghi román közlekedési és infrastruktúraügyi miniszterrel és Septimiu Buzasu közlekedési államtitkárral, hogy megkezdik a tárgyalásokat a közös határszakaszon kijelölendő, a tervek szerint 57 új közúti határátkelőhely megépítését lehetővé tevő keretegyezményről. A szatmárnémeti, közúti és vasúti témában folytatott megbeszélésen a román fél a belügyminisztérium államtitkárát jelölte ki főtárgyalónak, míg magyar részről Völner Pál vezeti az egyeztetéseket – áll a dokumentumban.
A tárca tájékoztatása szerint a tervezett magyar- román keretegyezmény a Szlovákiával létrejött és ratifikált, államhatáron található és megépítendő utakhoz tartozó közúti határátkelőhelyekről szóló megállapodás mintájára készülne. A dokumentum mellékletében nevesítendő utak, hidak, kompok, kerékpárutak létrehozása és fejlesztése újabb, külön államközi szerződések megkötése nélkül is lehetségessé válik. Az egyezmény közös elfogadásával a tervezett útszakaszok gyorsabb ütemben épülhetnek meg a helyben rendelkezésre álló forrásokból, uniós vagy egyéb támogatással – emelték ki.
A minisztérium tájékoztatása szerint a magyar–román határszakasz 448 kilométer hosszú, amelyen jelenleg 10 közúti határátkelő van, egymástól átlagosan 45 kilométer távolságra. A felmérések szerint további 57 határátkelő kiépítésére várható reális igény. Megvalósításuk esetén a határt 6,7 kilométerenként lehet majd keresztezni, ami nyugat-európai példák alapján is kielégítőnek mondható – olvasható a közleményben.
Népújság (Marosvásárhely)

A magyar beteg nem számít?
A Népújság november 10-i számában megjelent Anyanyelven az egészségügyben című cikk témája adta kezembe a tollat, hogy megírjam egyik rokonom kálváriáját, aki, akárcsak sok magyar, kis híján áldozata lett annak, hogy betegen olyan egészségügyi személyzet kezébe került, aki nem tudott vagy csak végszükséglet esetén szólalt meg magyarul.
Rokonunk, miután erős gyomortáji fájdalmai voltak, kihívta a sürgősségi ügyeletet, az ügyeletes orvos, miután hasnyálmirigy-gyulladás gyanúját állapította meg, azonnal beutalta a sürgősségi kórházba. Itt is megvizsgálták, és valószínűsítették a gyulladás tényét, a beteget elhelyezték az egyik kórterembe, ahol egy magyarul nem beszélő fiatal asszisztensnő és egy orvos kezdte a kezelést. Az orrán keresztül egy szondát próbáltak lejuttatni a gyomrába, miközben az asszistensnő többször mondta a betegnek: "înghititi, înghititi", és nyomta az orrán keresztül a szondát.
A beteg azonban a nagy fájdalom miatt és azért, mert nem tudott jól románul, nem tudta, hogy nyelni kell, s így a szonda csöve lassan megtöltötte a száját. Mikor már a fulladás környékezte, kevés román tudásával megkérdezte a fiatal orvost: domnu doctor, ce înseamna, înghititi? Mire a fiatal doktor megszólalt magyarul: tessék nyelni! Mivel megértette, mi a tennivalója, elkezdett nyelni, s így megszabadult a kellemetlen következménytől. A fenti eset jól példázza, végzetes lehet, ha az orvos és a beteg nem értik egymást.
Az elmúlt hónapokban gyakran olvashattuk, hallhattuk egyes MOGYE-s professzorok és diákok propagandaszólamait arról, miért nem lenne jó a magyar tagozat létrehozása. Szerintük azért, mert a magyar orvosok nem fognak jól megtanulni románul, és nem fognak tudni a szegény román betegekkel értekezni. Ilyen hajmeresztő hazugságot ritkán hallani tanult emberek szájából. Ők is nagyon jól tudják, hogy a velük együtt vagy különböző orvosi rendelőkben dolgozó magyar orvosok mind jól beszélnek románul. Ílyen és ehhez hasonló ferdítésekkel akarják megakadályozni a magyar tagozat létrehozását, és ellenünk hangolni a becsületes román embereket, akik közül sokan, sajnos, el is hiszik a hazugságot.
Kérdezzük meg tőlük, miért csak a román betegek sorsa aggasztja őket, és a magyaroké kevésbé? Talán elfelejtették a hippokratészi esküt, hogy nem tesznek különbséget beteg és beteg között.
Ezek után nem csodálkozom, hogy sem a kórházakban, sem a poliklinikákon nincsenek magyar feliratok, pedig városunkban a magyarság részaránya jóval meghaladja a 40 százalékot.
Azoknak, akik átélték az 1990. márciusi nagy verekedést, amelynek előzményei szintén a MOGYE-val kapcsolatosak, az a benyomásuk, hogy a tisztelt professzorok az utóbbi húsz évben "se nem tanultak, se nem felejtettek!"
Gaál Árpád, Marosvásárhely
Népújság (Marosvásárhely)

Emlékszoba is őrzi a hóstáti népesség szellemiségét – Látogathatók a Kétágú templomban tegnap felavatott helyiségek
Egyre inkább már csak az emlékekben, idősek történeteiben él a kolozsvári földészközösség életmódja, szokásai, hagyományai, mivel az idő és főleg annak történései megváltoztatta sorsukat: a kommunizmus idején kisajátították tulajdonukat, lebontották takaros házaikat, és szeretettel meg gondosan művelt földjeikre tömbházak sokaságát építették. Nem csak vagyonuktól fosztották meg őket, hanem életmódjuktól, sokukat kilátástalanságba és elkeseredésbe kergetve. A későbbi változások pedig már szinte haszontalanná, értelmetlenné tették a hagyományos kertészkedő életvitelt. Mindezek ellenére a hóstáti szellemiség ma is él, fennmaradását és jobb megismerését pedig azok az emlékszobák is szolgálják, amelyeket vasárnap avattak fel istentisztelet és ünnepség keretében a Kétágú templom keleti, felújított tornyában. Ezúttal is bebizonyosodott a közösség ereje, amely segít a túlélésben és a reménység megtartásában.
Három éve merült fel az ötlet, hogy emlékszobát kellene kialakítani a hóstáti közösségnek, ahol kiállíthatnának emléktárgyakat, fényképeket, olyan munkaeszközöket, amelyek érzékeltetik és tükrözik ennek a régi kolozsvári közösségnek az életmódját, hagyományait. A Kétágú templom belső felújításánál használt állványzat faanyagát feldolgozták a keleti torony rendbehozatalánál, és így adódott az ötlet, hogy akkor használják ki a tornyot: három kis emeleti termet alakítottak ki, amelyek tegnaptól hivatalosan is a hóstáti emlékszobák szerepét töltik be. A Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség felajánlotta a helyet emlékszobáknak, hiszen a Kétágú templom, fennállása óta ezé a földész közösségé is. A kitartó munkával beteljesedett elképzelést tegnap ünnepelték meg, istentisztelet keretében.
“És ügyeljünk egymásra”
A zsidókhoz írt levél 10. részének 23-25. versét választotta igehirdetése alapjául Székely József lelkipásztor, hiszen a levél gondolata: tartsuk meg a reménység vallását, ügyeljünk egymásra, buzdítsuk egymást a szeretetre és jó cselekedetekre, s ne hagyjuk el gyülekezetünket, miként az egyeseknek szokása. Vegyes érzelmeket ébresztenek ezek a gondolatok, mondta beszédében Székely József: sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor a hóstátiak örömmel vonultak végig az utcán népviseletben, és jöttek a templomba. Az emlékezés azonban keserűséget is ébreszt, hiszen felmerül a kérdés, hogy hova lett az a sokaság, mi maradt belőle? A mai társadalom egyik dolga az emlékezés, és amikor a hóstátiakról emlékezünk, gondolnunk kell az üldözésekre, nélkülözésre, amelynek ez a közösség ki volt téve. Sokszor kellett nekik is menekülni, új életet kezdeni, és ilyenkor felmerül az emberben, hogy mit lehet megtartani, megmenteni. Vannak, akik mindenről lemondtak, úgy érezve, hogy az erdélyi kisebbségi sorsban nem lehet megtartani semmit – ők gyökertelenül élnek. Mások ellenben kitartottak, mivel a reménység hitvallását választották. Ezt tapasztalta a hóstátiaknál is, akik megpróbáltak és továbbra is megpróbálnak túlélni. Ezt szolgálják az emléktárgyak is, amelyeket sokan elhoztak az emlékszoba kialakítására, és amelyekhez valójában mind történetek kapcsolódnak személyekről, esetekről. Az emlékek megtartásához, hitünk megőrzéséhez azonban nagy szükségünk van a közösségre – hangsúlyozta Székely József lelkipásztor. Szükségünk van a hit megerősítésére a közösségen belül, aki kimarad a közösségből, lemarad valamiről. Fontos, hogy ne hanyagoljuk el a gyülekezeti közösséget, hogy ügyeljünk egymásra, hiszen ez az odafigyelés tarthatja meg a hóstáti, a kolozsvári, az erdélyi magyar közösséget.
Megvan a képességünk, hogy építkezzünk
Az istentiszteletet követően Bányai József ügyvéd ismertette a hóstáti emlékszobák kialakításának előzményeit, majd Magdó János főkonzul köszöntő beszéde hangzott el. A főkonzul Napóleont említette, aki megkérdezte külügyminiszterétől, hogy mit tegyen a magyarokkal. A külügyminiszter tanácsa pedig úgy hangzott, hogy vegye el egy nép múltját, és akkor azt tehet azzal a néppel, amit akar. Magdó János szerint a történelem utólag bizonyította, hogy ennek az elméletnek később is voltak követői bőven, többek között a kommunista rendszer idején, amikor a hóstátiaktól is elvették földjeiket, házaikat. Ez a közösség azonban értékmegőrző, hagyományápoló közösség volt mindég, élte a maga életét, beilleszkedve a város mindennapjaiba. A mai generáció dolga az építkezés, olyan világ megteremtése, amelyben a közösség meg tud maradni magyarnak. Ez a szép szó – földész – is azt igazolja, hogy a föld mellett az ész is megvan ahhoz, hogy építkezzünk és megmaradjunk – zárta beszédét a főkonzul.
“A Hóstát azonban nem halt meg”
Sipos Gábor előadása a kolozsvári Hóstátról szólt, a földész-közösség történetét foglalta össze. A régi kolozsvári városfalakon kívül létrejött peremnegyedek földműveléssel foglalkozó lakóinak életmódja sajátos közösségi tudatot is kialakított, büszkén vallották és vallják magukat mind a mai napig városi polgároknak, de ugyanakkor földészeknek is. A kolozsvári hóstátiak az elmúlt századokban földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, emellett a szőlőművelés meg a fuvarozás biztosította megélhetésüket. Piacra termelő parasztpolgároknak tekinthetők, akikben megvan a vállalkozási szellem és szívesen képezik tovább magukat. Viseletük stílusa hasonlít a 19. század eleji kisnemesi, polgári viselethez, 30-40 évvel ezelőtt a kolozsvári piac sajátos színfoltját jelentették a gyönyörű, tiszta viseletbe öltözött asszonyok. Ruhájuk cégtábal nélkül is jelezte az áru eredetét, és garantálta minőségét. A földészházak erőszakos bontásával az egész hóstáti közösség léte került veszélybe, a hagyományos kertészkedő életmód fenntarthatalanná vált. Az előadó szerint azonban a Hóstát nem halt meg: a sajátos értékrenddel, erős öntudattal rendelkező, hagyományit őrző közösség elnevezésévé vált, szellemisége pedig túlélte az életformaváltást és az élettér változását is. Az emlékszobák elhelyezése szokatlan egy múzeum számára – vélte Sipos Gábor, de hátha ezek lesznek egy nagyobb hóstáti emlékhely, például egy tájház magja.
Folyamatosan látogathatók az emlékszobák
Az ünnepségen közreműködött a Bethlen Gábor Földész Dalkör, Butyka Anna pedig elszavalta Reményik Sándor – Ahogy lehet című – versét. Ezt követően a templomot megtöltő közönség felvonult a toronyban helyet kapott emlékszobákhoz, amelyeket ünnepélyesen felavatott Magdó János főkonzul és Székely József lelkipásztor. A három, emeleti kis helyiségben régi bútorokat, berendezési tárgyakat, fényképeket, falvédőket, népi viseletet helyeztek el, az utolsó emeleten pedig fényképkiállítást és Csép Sándornak a Hóstátról szóló filmjét lehet megtekinteni.  Az emlékszobákat folyamatosan látogathatják majd az érdeklődők, hétközben kedden és csütörtökön az irodai idő alatt, mondta Székely József. Amennyiben csoportok lennének kíváncsiak a kiállításra, előzetes egyeztetés szükséges, a templom honlapján megtalálható ehhez minden adat és elérhetőség.
Újvári Ildikó
Szabadság (Kolozsvár)

Korteshíradó
Három nap, hat település, közel 300 km, és ami a legfontosabb: több mint 400 személyes találkozó – így számszerűsíthető Máté András Levente hétvégi kalotaszegi kampánya.
Kiskapuson Máté pénteken találkozott a helyiekkel. A két nyelven folyó kötetlen beszélgetés során a román közösség nevében felszólaló elmondta: szeretné megköszönni a képviselő munkáját, hiszen mindenki számára nyilvánvaló, hogy a településfejlesztési támogatásokat az ő közbenjárására nyerte el a község.
Szombat délelőtt Nádasdaróc és Inaktelke településeken járt Kalotaszeg képviselőjelöltje. Az Egeres községhez tartozó két faluban minden egyes ház lakóit felkereste, azaz több mint 200 családhoz látogatott el. E két településen az önkormányzati választásokon való részvétel a magyar közösség fegyelmezettségét és bölcsességét tükrözte, amelyért természetesen az RMDSZ helyi vezetését illeti elismerés – mondta a jelölt. A település lakói tudják, hogy december 9-nek sorsdöntő jelentősége van a térség magyarságának jövője szempontjából.
*
Jegenyén szombat este Termés bált szervezett az RMDSZ helyi szervezete, amelynek házigazdája Máté András Levente volt. A jelölt kifejtette: nem a hosszú kampánybeszédek helye ez, sokkal inkább a baráti eszmecseréké és kikapcsolódásé. Csupán annyit kért a helyiektől: ne feledjék, december 9-én a régió jövőjéről döntenek. A helyiek kérésére pozitívan reagált: a jegenyei futballcsapatot támogatni fogja a Kalotaszeg-kupán való részvételben.
Magyargyerőmonostor kis magyar közösségéhez vasárnap délelőtt látogatott Máté András Levente. Az RMDSZ elnöke, Bogdán Erzsébet ügyesen összefogja a kis lélekszámú magyar közösséget, biztos alapot fog nyújtani a parlamenti választáson való magyar részvétel növelése szempontjából. – Ha nem vagyunk jelen a parlamentben, ahol rólunk döntenek, akkor esélyünk sem lesz a megmaradásra – hangsúlyozta Máté.
*
Körösfőn vasárnap Máté András Levente egy szál virággal köszöntötte az Erzsébeteket, de a más nevű hölgyeknek is jutott virág. A falugyűlésen Vákár István szenátorjelölttel együtt vázolták a parlamenti választások kalotaszegi tétjét. „Minden szavazatot, amelyet nem az esélyes magyar jelöltre, vagyis az RMDSZ jelöltjére adnak le, a román pártok erejét növeli velünk szemben. Ha ez a bástya elesik, az nem csupán Kalotaszeg, de egész Kolozs megye magyarságának jövőjére hatással lesz december 9-e után” – összegezték a jelöltek.
*
Szerdán, november 21-én 17 órától az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt szervezésében, a Restitutio in Integrum! programsorozat keretében kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az egyéni és közösségi vagyonok visszaszolgáltatásának helyzetéről az Erdélyi Múzeum-Egyesület dísztermében (Jókai utca 2. szám, I. emelet). Részt vesz Sipos Gábor levéltáros, az EME elnöke, Vekov Károly történész, a Kolozsvári Casino egyesület elnöke és Szőcs Sándor jogász, a visszaszolgáltatási perek szakértője. A beszélgetést Ilyés Szilárd, az EME tudományos kutatója, a néppárt kolozsvári képviselőjelöltje vezeti.
*
Felháborítónak tartja az Erdélyi Magyar Néppárt Victor Ponta miniszterelnök kolozsvári kampányrendezvényén tett kijelentését, miszerint csak akkor fogják az észak-erdélyi autópálya építését folytatni, amennyiben erre uniós alapokat tudnak szerezni, mert jelenleg Romániának a 4-es korridor részeként épülő dél-erdélyi autópálya a prioritás. Az EMNP szerint a megoldást Románia föderális átszervezése jelentené, a regionális döntéshozatal megteremtése és a régiók fiskális autonómiája nem csak az autópálya kérdésére, de Románia gazdasági problémáinak a megoldására is alkalmas.
Szabadság (Kolozsvár)

A választási iroda elrendelte az EMNP-t lejárató plakátok eltávolítását
„Rágalmazó kampánya” abbahagyására szólították hétfőn az RMDSZ-t az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői annak nyomán, hogy a Kovászna megyei választási iroda betiltotta a pártot lejárató, „6:3=0” feliratú plakátokat.
Az ügyben az EMNP emelt óvást illegális plakátolásra és etikátlan választási kampányra hivatkozva. Nemes Előd, az alakulat Kovászna megyei elnöke a Krónikának elmondta, a falvakon letépték a plakátjaikat vagy ráragasztották a „6:3=0, Erdélyi Magyar Blöff” feliratú transzparenst. A plakáton az RMDSZ politikusai által az EMNP-nek az alternatív küszöb elérésére vonatkozó célkitűzését bíráló szöveg is szerepel, miszerint „minden magyar veszít, 6 százalék magyarság, 3  magyar párt, 0 képviselet”.
A megyei választási iroda megállapította: a kifogásolt plakátokon nincs feltüntetve, hogy azok mely párt kampányeszközei, és melyik cég készítette őket, ami sérti a választójogi törvény előírásait. A betiltáson túlmenően az iroda felszólította a háromszéki polgármestereket, távolítsák el a plakátokat, ugyanakkor a következőkben büntetni fogja ezek terjesztését. Nemes Előd hangsúlyozta, noha az RMDSZ nyíltan nem vállalta ezeket a kampányanyagokat, sejteni lehet, hogy a szövetség áll a félrevezető korteshadjárat hátterében, mert tisztségviselői a közösségi portálokon is terjesztették. Mindemellett a névtelen plakátokat és az azonos tartalmú, fizetett újsághirdetéseket az RMDSZ-szel együttműködő, ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) rendelte meg.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke és Szilágyi Zsolt kampányfőnök tegnap közleményben üdvözölte a választási iroda döntését, és felszólította az RMDSZ-t, vessen véget a rágalmazó, lejárató kampánynak. „Felszólítjuk az RMDSZ vezetőit és aktivistáit, hagyjanak fel a mocskolódó és rágalmazó propagandával. Meggyőződésünk, hogy ez a bukaresti vezetésű pártok által meghonosított, balkáni gyakorlat, amely a választók félrevezetésére és a versenytárs besározására épít, lejáratja az előremutató, nemes politikai versenyszellemet, a pluralizmust és magát a demokrácia eszméjét is” – olvasható a közleményben
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke úgy reagált: az EMNP maksai polgármestere azzal fenyegeti a szavazópolgárokat, hogy nem adja ki a különböző igazolásokat, ha az RMDSZ-re szavaznak, és a településen szerinte egyetlen RMDSZ-hirdetés sem maradt a hivatalos plakátolóhelyeken.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Fellendülőben Háromszék
A gazdasági válság után a fellendülés jelei mutatkoznak a háromszéki gazdaságban: nőtt a Kovászna megyei cégek forgalma, több alkalmazottat foglalkoztatnak, miközben valamelyest csökkent a profitjuk.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2011-es mérlegek adatai alapján rangsorolta a legeredményesebb háromszéki cégeket – a díjakat a napokban osztották ki –, ugyanakkor bemutatták a vezető háromszéki cégeket sorjázó katalógust, amelynek összeállításakor figyelembe vették az üzleti forgalom, a nyereség és a munkahelyteremtés mellett a környezetvédelmi tényezőt is. Édler András, a kamara elnöke elmondta, 2011-ben a vállalkozások forgalma összesen 4,9 milliárd lej volt, ez 7,2 százalékos növekedést jelent 2010-hez viszonyítva.
Javult a helyzet a munkahelyteremtés terén is: a háromszéki cégek 2,8 százalékkal növelték alkalmazottaik számát, ez hozzávetőleg 1400 új munkahelyet jelentett a tavalyi évben. Csökkenést a vállalkozások nyereségénél mutattak ki, a cégek profitja 1,5 százalékkal csökkent 2010-hez képest.
A díjátadón Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, a vállalkozók részéről megmutatkozó szolidaritást bizonyítja, hogy a nyereség csökkent, ám az alkalmazottak száma növekedett, hiszen ez azt jelenti, hogy lemondtak a profitról a munkahelyteremtés érdekében.
„Én erre nagyon büszke vagyok” – mondta az elöljáró. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egyébként 4890 aktív háromszéki cég közül 829-et tüntetett fel a legeredményesebb vállalkozásokat ismertető katalógusban, ezek tavaly öszszesen 3031 millió lej forgalmat valósítottak meg, ami Kovászna megye üzleti forgalmának 60,9 százaléka.
Az üzleti forgalom szempontjából a kézdivásárhelyi cégek állnak az élen: első a háztartási és elektromos cikkeket forgalmazó Domo üzletlánc 701 millió lejes forgalommal, a második a Nexxon autókereskedés 125 millió lejes, a harmadik pedig a Zarah Moden készruhagyár 123 millió lejes forgalommal. A legjövedelmezőbb a Zarah Moden 16,1 millió lej nyereséggel. A legtöbb alkalmazottja a Domonak van, amely összesen 1575 személyt foglalkoztat. A legkörnyezetbarátabb címet a Tega Rt. köztisztasági vállalat kapta.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Németh bízik az EMNP parlamenti bejutásában
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország nyitott az együttműködésre a decemberi választások után megalakuló új román kormánnyal.
Az államtitkár hétfőn az Országházban találkozott Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével, majd az azt követő sajtótájékoztatójukon kifejtette: több közös cél megvalósításáért dolgozhatnának együtt az új román kormánnyal, például az erős Közép-Európa megteremtéséért és az alapvető emberi és kisebbségi jogok biztosításáért.
Véleménye szerint nagy siker, hogy az elmúlt időszak romániai belpolitikai változásai nem érintették a honosítás folyamatát, és remélhetőleg ez a jövőben is így marad. Ugyanakkor május óta „némi megtorpanás” érzékelhető a magyar-román kapcsolatokban, ami azt mutatja, hogy „egyáltalán nem vagyunk sikerre és győzelemre ítélve” a kétoldalú kapcsolatépítésben - mutatott rá Németh Zsolt.
Az államtitkár kiemelte, fontos, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban menjenek el szavazni decemberben, mert csak így lehet erős képviseletük a román törvényhozásban. Remélhetőleg mindkét, „eltérő hangsúlyokat megfogalmazó” magyar párt bejut a parlamentbe - tette hozzá.
Toró T. Tibor azt mondta, az erdélyi magyarok helyzetére az autonómia jelenthetne megoldást, ezért rendeznek tüntetést november 24-én Sepsiszentgyörgyön. Az EMNP célja, hogy hiteles képviselője legyen az autonómiatörekvéseknek - tette hozzá. A nemzetpolitikai törekvések remélhetőleg a pártpolitika fölé emelkednek - fogalmazott.
Németh Zsolt közölte, abból az alkalomból találkozott az EMNP elnökével, hogy két éve írtak alá megállapodást az erdélyi Demokrácia Központok felállításáról. A 28 intézmény azóta a honosítási folyamat nélkülözhetetlen szereplője lett, a magyar külképviseleti rendszer „meghosszabbított karjaiként” működnek - mondta.
Toró T. Tibor szerint is sikertörténet a központok eddigi működése, hiszen az elmúlt két évben mintegy 230 ezer ember kereste fel ezeket. Ők segítséget, információt kapnak a központokban, tehát nemcsak szimbolikus lépés volt a létrehozásuk, hanem valós igény van a munkájukra - hangsúlyozta.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ átadta az Erdély 2020 fejlesztési tervet
Az RMDSZ küldöttsége átadta hétfőn Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszternek a szövetség által kidolgozott, „Erdély 2020” című fejlesztési tervet - közölte hétfőn Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
„A miniszter úr is elismerte, hogy az RMDSZ az első olyan romániai politikai alakulat, amely hosszú távú fejlesztési koncepciót dolgozott ki az uniós források felhasználásáról, az operatív programok erdélyi hasznosításáról” - mondta Borbély László.
Az RMDSZ alelnöke rámutatott: az „Erdély 2020” programot 80 ezer magyar család véleménye alapján állították össze, és a szövetség azon lesz, hogy a román kormány ezt figyelembe vegye, amikor fejlesztési politikáját véglegesíti a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakra.
„Európai szinten most zajlik a következő többéves keretköltségvetés vitája, és tudomásunk szerint - bár sok jelét nem látjuk - a román kormány szintjén is zajlik erről egy konzultáció különböző intézményekkel. Az a legfontosabb, hogy az RMDSZ-nek van koncepciója az európai források felhasználásáról, és ez a magyar emberekkel folytatott erdélyi konzultáció alapján készült el” - magyarázta az RMDSZ alelnöke.
Az RMDSZ által 2012 elején összeállított „Erdély 2020” fejlesztési terv célkitűzései között szerepel, hogy Erdély magyarlakta térségeiben elérjék a 75 százalékos foglalkoztatási rátát az aktív korosztály körében, 10 százalék alá akarják szorítani az iskolaelhagyási arányt, és 40 százalék fölé emelni a felsőoktatási végzettségű fiatalok arányát.
MTI

Krónika (Kolozsvár)

A délvidéki magyar szolidaritás napja Nagyváradon
A délvidéki magyar szolidaritás napját tartja vasárnap Nagyváradon, az újvárosi református templomban az Emberi Méltóság Tanácsa.
Tőkés László európai parlamenti képviselőnek és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az akcióval a Szerbiában élő magyarság jogainak védelmében, azok kivívása érdekében kívánnak fellépni. Az eseményre a délvidéki magyar közösség vezető politikai képviselőit is várják. A rendezvény célja a délvidéki közösség emberi és kisebbségi, anyanyelvi és oktatási jogai mellett való kiállás, a méltánytalanul súlyos börtönbüntetésre ítélt „temerini fiúk” ügyének felkarolása. „Bízunk abban, hogy Tomiszlav Nikolics szerb államfő a börtönben sínylődő magyar ifjak kegyelmi kérvényét kedvező módon bírálja el” – áll a közleményben.
Krónika (Kolozsvár)

Pethő László Árpád költői estje
Erdőszentgyörgyön az Információs Központban Pethő László Árpád költői estjére kerül sor a Bodor Péter Művelődési Egyesület és a marosvásárhelyi Bartis Kör szervezésében.
A rendezvényre november 21.-én, szerdán 16 órakor kerül sor. A találkozás házigazdája Kovrig Magdolna tanárnő. A költővel beszélget Bölöni Domokos.
Bemutatják Pethő László Árpád Bálban bál (Válogatott és új versek, Kusztos Endre illusztrációival
Marosvasarhelyi-hirhatar.ro

Pethő László – irodalmi est
A marosvásárhelyi Bartis Kör november 22-én, csütörtökön délután irodalmi estet rendez az unitárius egyház marosvásárhelyi székházának tanácstermében. Meghívott – Pethő László Árpád, akinek Bálban bál (Válogatott és új versek), Kinek kezében a lámpás? és Földreszálltan (Beszélgetések és önvallomások) című könyveit mutatják be. A találkozás házigazdája Nagy László lelkész. A költővel Bölöni Domokos beszélget. Ezt megelőzően, szerdán Erdőszentgyörgyön az Információs Központban délután négy órakor kerül sor ugyanerre a rendezvényre.
Székelyhon.ro

Marosvásárhelyi könyvvásár csíki kiadók szemszögéből
Elégedettek voltak a hétvégén tartott 18. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár látogatói a könyves felhozatallal és a gazdag kulturális programkínálattal, a könyvkiadók pedig a vásárlók nagyfokú érdeklődését dicsérték. Honlapunk a csíkszeredai kiadók vezetőit kereste fel, hogy a hétvégén szervezett háromnapos rendezvényt értékeljék.
Negyvenhárom önálló stand fogadta a látogatókat, főleg erdélyi magyar kiadók voltak jelen, továbbá a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete tizenkét anyaországi kiadót hozott el a vásárra. Négyszáztizenhat könyv most került először a vásárlók elé. A kiadók a jól sikerült vásár örömének mámorában is keserű szájízzel mondták, nem egy nyereséges szakma ez, nehezen tudják eladni a könyveket, egyre szűkül a piac. Éppen ezért a hazai kiadók pénteken egy megbeszélésre hívták a sajtó munkatársait, hogy beszéljenek arról, milyen módon lehetne a felgyorsult világban visszaszoktatni az embereket az olvasásra. Amiben mindannyian megegyeztek, hogy az írott kultúra népszerűsítéséhez bizony szükség van az internetes jelenlétre. Sikeres Bookart brand
„A Bookart Kiadó számára nagyon is sikeres volt az idei könyvvásár, egy ötéves korszak végén elmondhatjuk – hiszen ennyi idő óta veszünk részt a vásáron –, hogy megvan már a kiadónknak a saját brandje, arculatilag és tartalmilag is sajátos szegmensét foglaltuk el a könyvpiacnak” – emelte ki Hajdú Áron, a kiadó igazgatója. Hozzátette, ezúttal műfordításokkal jelentkeztek, népszerűnek bizonyult a svájci szerzők könyveiből indított sorozatuk. „Ezek a kötetek elsőként nálunk jelentek meg magyarul” – hívta fel a figyelmet az újdonságra Hajdú. Egy kritikus megállapítást is megfogalmazott, szerinte jövőre nagyobb helyszínen kellene megszervezni a vásárt, hogy elkerüljék a tolongást.
Egyik legjobb könyvvásár volt az idei
Ez volt az egyik legjobb vásár – vélte Burus Endre, a Pro Print Kiadó vezetője is, aki az első könyvvásártól kezdve mindig részt vett a szemlén. Azt mondta, érződött, hogy többet reklámozták idén a rendezvényt, mint az előző években. „Akik idejöttek, azok céltudatosan könyvet vásárolni érkeztek. Sok-sok embert láttam nagy zacskó könyvvel elhaladni, persze nem mindegyik nálunk vásárolt” – fejtette ki Burus Endre. Hozzátette, legnépszerűbb kiadványuknak a Fodor Sándor Csipike című meseregénye bizonyult, de sokat adtak el Novák Csaba Zoltán történész fekete márciusról szóló könyvéből is.
Hét új címmel jelentkezett a Pallas-Akadémia Könyvkiadó
Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója elmondta, sikeresnek bizonyultak az idén megjelent könyvújdonságaik, de a régi címekből is vittek, és ezek iránt is volt érdeklődés. „Hét új könyvet vittünk, ezek mind elkeltek. Kuti Dénes és Bálint Károly művészalbumát szintén eladtuk, és a volt kínai nagykövet könyve, a Pekingi követség című is érdeklődésnek örvendett, mint ahogy Kozma Mária Régiségek Csíkországból, illetve Ferencz Imre Madárkirakata is elfogyott. Vették a Balázs Lajos néprajzkutató Rituális szimbólumok című könyvét, illetve Ambrus Tündének a Székely falutízesek című kötetét is, de az előbb felsoroltak fogytak a leginkább” – összegzett Tőzsér József.
Könyvesboltot nyitottak a vásár végén
Tőzsér László, a Gutenberg Kiadó vezetője örömhírről számolt be, mint mondta, ők épp hétfőn nyitották meg a könyvesboltjukat Marosvásárhelyen. Nem volt véletlen az időzítés, hisz a könyvvásárt használták fel, hogy reklámozzák magukat. „Ezúttal nem kiadóként, hanem inkább könyvterjesztőként jelentünk meg a könyvvásáron. Azon kívül, hogy Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő lapozóját jelentettük meg a rendezvényre, az is egy célunk volt, hogy a marosvásárhelyi lakosoknak bemutassuk, milyen változatos készlettel várjuk a könyves üzletünkben. A nyolcezer címből másfél ezret vittünk el, úgy érzem, hogy bemutatónk nagyon jól sikerült, sok emberrel találkoztunk, rengeteg érdeklődő volt, így reményeket fűzünk a vásárhelyi boltunkhoz, amelyet a csíkszeredai mintára készült arculattal és a gyerekek számára kialakított játszósarokkal üzemeltettünk be” – tájékoztatott Tőzsér László.
A Székely Könyvtár sorozatát népszerűsítette a Hargita Kiadó
A Hargita Kiadó a Székely Könyvtár sorozatának szervezett bemutatót a vásárhelyi könyvvásáron. „Általában azt mondják, ha egy ilyen rendezvény végén egy kiadó költségvetési mérlege nullában jön ki, akkor számára sikeresnek mondható a könyvvásár. Mi túl is teljesítettünk, de nekünk főleg a részvétel volt a fontos, mert a Székely Könyvtár sorozatunknak szerettünk volna hírt verni” – emelte ki Lövétei Lázár László, a kiadó vezetője. Ők is érdeklődést könyvelhettek le, vásároltak is a sorozat köteteiből, illetve meg is rendelték jó néhányan.
Szász Cs. Emese, Szőcs Lóránt
Székelyhon.ro