Nem jön létre az új egység
Az alternatív választási küszöb a választási szövetségekre is érvényes, így a magyarság a közelgő választásokon semmiképp sem maradhat ki a parlamentből – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján Kolozsvárott. A párt sajtóközleményében hangsúlyozta: Toró a romániai magyar pártok választási összefogását sürgette és közölte, a koalíciót legkésőbb szeptember 16-án, azaz vasárnap be kell jelenteni.
A kincses városbeli sajtóértekezleten az EMNP elnöke a választási törvény 47. cikkelyéből idézte: ha egy választási szövetség legalább hat képviselője és három szenátorjelöltje befutó helyen végez a saját választókerületében, az országosan elért eredménytől függetlenül megkapja a neki járó parlamenti székeket. „Aki ennek az ellenkezőjét állítja, manipulatív szándékkal teszi, hogy azt ne mondjam, hazudik” – üzente a pártelnök, aki elmondta továbbá, hogy „az RMDSZ vezetői »kardcsörtetéssel zárják ki« a választási együttműködés lehetőségét, és csupán ürügyet keresnek. Nem igaz ugyanis, hogy a párttörvény technikailag nem teszi lehetővé a választási szövetséget illetve annak sikerét”.
A jogszabály a koalíciók bejelentésének határidejéül szeptember 16-át jelöli meg. Toró T. Tibor szerint ez „kőkemény jogvesztő határidő”, ám bíznak benne, hogy a következő napokban az RMDSZ álláspontja még megváltozhat. A Magyar Polgári Pártot (MPP) is szívesen látnák a koalícióban, ugyanakkor közölte: tudomása szerint a polgáriak országos elnöksége nem tárgyalt az összefogás lehetőségéről, és sajnálatos módon tisztújító gyűlésüket is többször elnapolták – áll a néppárt sajtóközleményében. „Ha minden magyar számít, akkor valóban számítson a magyar közösség minden tagja, hiszen majdnem százezer ember szavazott a néppártra, illetve az MPP-re” – mondta az RMDSZ jelszavára utalva az összefogást sürgető Toró.
A december 9-ei parlamenti választásokra a magyar politikai szervezetek összefogása tehát megkérdőjelezhető. Ám hogy tisztán lássunk e kérdésben, felvettük a kapcsolatot mind a Magyar Polgári Párttal, mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, és rákérdeztünk, mi az akadálya annak, hogy mindeddig nem ültek tárgyalóasztalhoz az EMNP-vel.
Az MPP országos alelnöke, Farkas Csaba telefonos érdeklődésünkre elmondta, mindeddig nem kereste meg pártját senki az EMNP részéről, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a közös jelöltállítást megvitatandó. Az MPP-alelnök kitért arra is, hogy szeptember 16-áig a pártszövetségek vagy koalíciók szándéknyilatkozatát kell iktatni az illetékes hatóságnál, a részletek tisztására tehát még lenne idő. Ám mivel hozzájuk nem érkezett be hivatalos formában felkérés a néppárti vezetőséggel való párbeszédre, a Magyar Polgári Párt elnökségi ülésén kedden úgy döntöttek, ők teszik meg az első lépést a néppárt felé. Farkas Csaba lapunknak elmondta, a döntés meghozatalát követően telefonon fel is hívta Toró T. Tibort, és tudtára adta az MPP politikai értelemben vett közeledését. Kérdésünkre, hogy akkor miért nyilatkozta azt tegnap az EMNP elnöke, hogy „tudomása szerint a polgáriak országos elnöksége nem tárgyalt az összefogás lehetőségéről”, Farkas azt válaszolta, lehet, hogy még nem ért célba a hivatalos e-mail. Felvetésünkre, miszerint ha a telefonbeszélgetésen tudtára adták a néppárti elnöknek az MPP döntését, akkor ő miért nem vette ezt komolyan, illetve erről miért nem beszélt a kolozsvári sajtótájékoztatóján, az MPP alelnöke érdemben nem reagált, csak arra utalt, hogy kommunikációs mulasztásról lehet szó.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szintén telefonon nyilatkozott lapunknak. A szövetség vezető politikusa tudatta, a néppárt nem kereste meg az RMDSZ-t, hogy az összefogásról tárgyaljanak. „Ha az elmúlt két hónapban nem keresett meg senki bennünket, nem hiszem, hogy az utolsó negyvennyolc órában fog” – mondta a szövetségi elnök, aki emlékeztetett, az RMDSZ mindenkinek, EMNP-snek és MPP-snek is felajánlotta, hogy aki tenni akar valamit a romániai magyar közösségért, és indulna a parlamenti választáson, a szövetség kereteiben tegye. A feliratkozási határidő azonban hétfőn lejárt. Az elnök szerint az ajtók nyitva álltak, de azok, akik az összefogásról beszélnek, egy lépést sem tettek érte. „Mi is csak a sajtóból értesültünk, nekünk csak a sajtón keresztül üzengettek” – mondta Kelemen Hunor, aki szerint ez rossz kommunikációra vall, hiszen ha valaki valóban szóba akar állni a másikkal, akkor megkeresi. „Toró T. Tiborral jól ismerjük egymást, képviselőtársak voltunk, tudjuk egymás telefonszámát is, de egyetlen szóval vagy telefonhívással nem keresett meg, hogy üljünk le tárgyalni” – mondta Kelemen. Az RMDSZ elnöke leszögezte, mivel mindeddig nem sikerült párbeszédet kialakítani, kétséges, hogy ma, esetleg szombaton vagy vasárnap változna ez meg, így nem beszélhetünk összefogásról. Kérdésünkre, hogy miképpen látja az EMNP és az MPP együttműködésének megvalósulását, Kelemen Hunor elmondta, nem avatkozik bele „a két kis versenypárt” ügyeibe, az RMDSZ-nek nincs ideje az EMNP-vel vagy az MPP-vel foglalkozni. B. B.
Reggeli Újság
Erdély.ma

A hallucináló Vadim Tudor Vass Ádámot fenyegeti
Újabb felháborító és megdöbbentő kijelentésre ragadtatta el magát a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes retorikájáról ismert Corneliu Vadim Tudor: a „politikus" gégéje elvágásával fenyegette meg Vass Ádámot, a Kolozsvári CFR labdarúgócsapatának magyar válogatott középpályását. „Ez a Vass magyarnak mondja magát, de nem magyar, hanem egy szamár! Hogy mondhat ekkora hülyeséget? Van egy tetoválás a nyakán, én láttam, Magyarország címerével és egy térképpel, amely magába foglalja Erdélyt is! Le kellene ragasztani a tetoválását egy ragtapasszal, amikor a román bajnokságban pályára lép, máskülönben nem tudom miként tudnánk eltávolítani a tetoválását anélkül, hogy elvágjuk a gégéjét. A tény, hogy Romániába jött futballozni azzal a tetoválással a nyakán, elképesztő vakmerőségről tesz tanúbizonyságot", őrjöngött a Ceaușescu család egykori udvari költője.
A 24 éves Vass már akkor kiverte a biztosítékot a román nacionalistáknál, amikor megérkezésekor kijelentette: örül, hogy Kolozsvárra szerződött, mert így egy magyar városban futballozhat (erre vonatkozik Vadim első kérdése). A Ferencvárosban nevelkedett, agyontetovált középpályás akkor sem lopta be magát a vasgárdisták utódainak a szívébe, amikor egy sportnapilapnak azt nyilatkozta: büszke rá, hogy magyar, ezért is tetováltatta a nyakára a magyar címert.
De hogy az őrjöngő Vadi hol látta a történelmi Nagy-Magyarországot ábrázoló tetoválást? Csak nem Vass Ádám felsőtestéről álmodozott?
szatmar.ro
Erdély.ma

Felújítás – kinek a számlájára?
Az Állami Számvevőszék határozata szerint a marosvásárhelyi önkormányzatnak 100.000 eurót vissza kell szereznie a református egyháztól, azt az összeget, amelyet a felekezet birtokában levő Bolyai Farkas Elméleti Líceum épületén végzett beruházásra költöttek. Ezt a pénzt még a 2000-es évek közepén folyósították a román állam költségvetéséből, és az iskola tornacsarnokának felújítására fordították. Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója szerint a Számvevőszék kérésének minden további nélkül eleget kell tenni, de az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese, Kató Béla úgy véli, törvénytelenül követelik a pénzt, és nem az egyház felelőssége „kiegyenlíteni a számlát”.
„A Számvevőszék határozatát végre kell hajtani!”
„Ez egy áldatlan állapot, és egyre inkább felszínre jönnek effajta problémák az iskolák ingatlanjainál, de mindenki elhárítja a felelősséget. A helyzet az, hogy a visszaszolgáltatási kérdés nincs letisztázva teljesen a finanszírozás szintjéig” – mondta el érdeklődésünkre Csegzi. Kiemelte, hogy az érvényben lévő törvények értelmében a tulajdonosnak kell az ingatlanok fejlesztésére előteremtenie az anyagi forrásokat, a bérlő kizárólag a javítási munkálatokért felel, azaz meszelésért, mellékhelyiségek karbantartásáért. Tehát felületes, apróbb munkálatokat a bérlő finanszíroz, ám minden, ami lényeges és nagyméretű beruházás az épületben, az a tulajdonosra hárul.
„A probléma kiindulópontja, hogy az iskolát az elmúlt 60 évben nem az egyház használta, és a legtöbb tanintézményben ezekben az években semmiféle karbantartási munkálat nem folyt, így amikor az egyház átvette az ingatlanokat Marosvásárhelyen, szinte mindenik lerombolt állapotban volt: a Bolyai, Művészeti és az Egyesülés Líceum is” – ecsetelte. Hozzátette, hogy ugyan az egyház tulajdonában vannak ezek az ingatlanok, de nem ők használják, hanem a marosvásárhelyiek, de bérleti szerződés alapján az önkormányzat adminisztrációja alá tartoznak, így a városháza végezhetett apróbb javításokat, de lényeges beruházásokat nem vállalhattak magukra.
„A 2000-es évek közepén a Bolyaiban elindult egy – a tornacsarnokot érintő – feljavítási program, és mivel az önkormányzat nem utalhatott erre közvetlenül pénzt, lobbiztunk a magyar és román kormánynál egyaránt, hogy a szükséges anyagi forrásokat meg tudjuk szerezni. A magyar kormány támogatása mellett, az állami költségvetésből is sikerült 100.000 eurós nagyságrendű pénzt szerezni a munkálatokra, amelyet az iskolához juttattunk. Megtörtént a feljavítás, s elkészült a tornacsarnok, de amikor a Számvevőszék ezeket a pénzeket ellenőrizte, úgy ítélte meg, hogy ez a befektetési munkálatok kategóriájába esik, a tulajdonos épületének az állagfeljavítását szolgálja, és úgy korrekt, ha ezt a pénzt az önkormányzat visszaszerzi a tulajdonostól, azaz a református egyháztól” – mesélte Csegzi. A bérleti díjakból vonják majd le a 100.000 eurót
Arra a kérdésre, hogy miként fogják ezt az összeget visszaszerezni, a polgármester tanácsadója azt válaszolta, hogy a havi bérleti díjakból szándékoznak összegyűjteni a százezer eurós értéket, és körül-belül két év alatt fog összegyűlni a szóban forgó összeg. (Az önkormányzat 2012 áprilisa óta nem fizet bérleti díjat a Bolyai épületéért, és a felgyűlt tartozás 2 milliárd régi lejre is rúghat – szerk. megj.)
Csegzi szerint ez a nem egyedi eset felveti azt a kérdést, hogy a továbbiakban hogyan lehetne kezelni az ehhez hasonló ügyeket, és úgy vélekedik, hogy a legcélravezetőbb megoldás az lenne, ha az országos költségvetésből elkülönítenének egy alapot, amelyeket ezen ingatlanok felújítására lehetne használni, természetesen pályázás révén. „Ennek a parlamenti időszaknak a költségvetés a fő témája, és javasolni fogjuk a kérdés megoldását” – állítja Csegzi.
„Törvénytelenül kérik vissza a pénzt”
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese szerint elfogadhatatlan, hogy a református egyháztól akarják behajtani a pénzt: „mi sosem kértük, hogy felújítsák a líceum tornacsarnokát, nem is pályáztunk erre az összegre, és teljesen törvénytelen, amit tőlünk akarnak kérni. Nem szándékozunk semmiféle pénzt visszafizetni, hisz a Polgármesteri Hivatal szerezte a támogatást, és az ő dolga „kiegyenlíteni” a számlát” – állítja határozottan Kató.
Csegzi szerint viszont semmi illegalitás nem történt, a szóban forgó összeg elköltése sem volt törvénytelen, csak az a probléma, hogy a Számvevőszék utólag ezt beruházásnak minősítette, és ezt a tulajdonosnak, az egyháznak kell finanszíroznia. Állítása szerint az ügyben csak annyi a pikantéria, hogy – bár nem az egyház használja ezt az ingatlant, de – az vissza kellett volna kapja olyan állapotban, ahogy elvették annak idején, viszont ehelyett romhalmazokat juttattak vissza. „Az e hónapban köttetendő új szerződés alapján új bérleti díjak lesznek meghatározva, de hozzávetőlegesen 2 év alatt vissza tudjuk szerezni a 100.000 eurót” – állítja a tanácsadó.
Kató Béla elmondta, hogy egyelőre az illetékesek nem fordultak ezzel a kéréssel hozzájuk, és semmiféle értesítést nem kaptak az általuk visszaadandó összegről. „Mindenképp bűzlik az ügy, mert egy olyan munkálatra szánt pénzösszeget akarnak tőlünk elkérni, amire mi nem pályáztunk, és nem tartottunk igényt. Ezt az ügyet ők intézték, övék a felelősség is, ha szabálytalanságot követtek el, viseljék annak következményeit!” – szögezte le Kató.
Pál Piroska
kozpont.ro
Erdély.ma

Wetzel: olcsóbb és egyszerűbb lehet a magyarországi anyakönyvezés
Egyszerűbbé és olcsóbbá tennék az új magyar állampolgárok anyakönyvi eseményeinek magyarországi regisztráltatását – nyilatkozta a Krónikának Wetzel Tamás, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának a magyar állampolgársági törvény végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa. Mint rámutatott, már korábban javaslatot tettek az illetékesek felé a magyarországi anyakönyveztetéshez szükséges illetékek módosítására, reményeik szerint pedig már január 1-től érvénybe léphetnek az új díjszabások.
Amint arról beszámoltunk, a honosított állampolgárok külföldi anyakönyvi eseményeit – a születést, házasságkötést, válást és halálesetet – Magyarországon is regisztrálni kell. Az érintett személyeknek a konzulátuson kell benyújtaniuk erre vonatkozó kérelmüket, ha pedig szükség van a dokumentum fordítására és a másolat hitelesítésére, összesen 55 euró díjat kell befizetniük, szemben az egyszerűsített honosítási eljárással, amely teljesen ingyenes.
A külképviseleteken a romániai közokirat hitelesítése 20 euróba, a másolat hitelesítése pedig 15 euróba került, emellett 20 eurós konzuli illetéket is kell fizetni.
Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központ irodavezetője ezzel kapcsolatban a Krónikának korábban úgy nyilatkozott, nagyon sokan érzelmi okokból kérték a magyar állampolgárságot ezért nem kellene az érintetteket pluszköltséggel terhelni.
Wetzel Tamás rámutatott, a konzuli díjtételek külügyminiszteri rendeletben vannak meghatározva, azt kellene módosítani. „Ez elsősorban költségvetési és külügyi kérdés, bár kétségkívül nemzetpolitikai vetülete is van. Érzékeltük mi is a problémát, javaslatot is tettünk az illetékesek felé a díjtételek eltörlésére, jelenleg zajlanak az egyeztetések” – magyarázta az illetékes. Hozzátette, míg Erdélyben a konzuli illeték 20 euró, addig például az Egyesült Államokban 45 euró. Ez vonatkozik minden magyar állampolgárra, tehát ha valaki például Las Vegasban köt házasságot vagy Brüsszelben születik a gyermeke, komoly költségekkel néz szembe, hogy Magyarországon is megtörténhessen az utólagos anyakönyvezés.
A kérvényleadással kapcsolatban a miniszteri biztos azt is elmondta, magyarországi lakcím nélkül valóban csak a konzulátusokon lehet leadni az utólagos anyakönyvezésre vonatkozó kérést.
„Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 39. paragrafusa kimondja, hogy a hazai anyakönyvezést a lakóhely, annak hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetve az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni. Ennek a jogszabálynak a módosítása szintén folyamatban van, egyszerűsíteni kívánjuk az eljárásokat, ennek megfelelően a benyújtási helyeket is bővíteni szeretnénk” – mutatott rá Wetzel.
Hangsúlyozta, a módosítások hatályba lépésével jóval olcsóbb és egyszerűbb lesz az anyakönyvi események magyarországi bejegyeztetése.
Kőrössy Andrea Krónika (Kolozsvár)

Fesztiválok évadja Nagyváradon
Idén először rendezik meg Nagyváradon az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóját október 4–7. között – jelentette be a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője, Dimény Levente. A szemlének mostanáig azért nem tudott otthont adni Várad, mert a táncegyüttes a múlt évig a Nagyváradi Állami Filharmónia keretei között működött, annak pedig nem volt a rendezvény befogadására alkalmas terme.
Az elmúlt évad óta azonban az önállósult Szigligeti Színház ernyője alatt a patinás színházépületben folytatják tevékenységüket.
A társulatvezető elmondta: a rendezvény illeszkedik a színház most kezdődő évadának alapkoncepciójába, amelyhez a „Fesztivál az egész” mottót találták ki a társulatok vezetői – hiszen a Szigligeti-társulat is fesztivál házigazdája lesz majd. A fesztivál megszervezése mellett Dimény Levente arra is igen büszke, hogy a táncegyüttes munkáját sikerült vissza nem térítendő pályázati összegekkel megtámogatni.
A Román Kulturális Alap például nem kevesebb mint 40 ezer lejt biztosított az együttes számára a Kilencezer kilométer a néphagyomány szolgálatában című, iskolásoknak szóló ismeretterjesztő program finanszírozására. Ennek keretében táncos-játékos földrajz-, illetve történelemórákat tartanak majd erdélyi iskolákban, és egy, az adventi hagyományokat bemutató előadást is létrehoznak. A pénz arra is elég, hogy a táncegyüttes zenekarának öszszes hangszerét kicseréljék, és új viseleteket varrassanak a táncosoknak.
A Nagyvárad Táncegyüttes idei első bemutatójára éppen a néptáncfesztivál keretében kerül majd sor. Tamási Áron Fekete Sáfrán című novellája alapján azonos címmel játsszák ezt az előadást László Csaba rendezésében. Színházbérletben lehet majd megtekinteni a Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának szerzeménye alapján készült Nagyvárosi bujdosók című táncjátékot, amelyet a népszerű magyarországi rendező-koreográfus, színész, zeneszerző, énekes, Novák Péter jegyez majd játékmesterként. Műsoron marad a tavaly bemutatott, nagy sikernek örvendő Bambuc ördög is, amelynek alapjául szintén egy Tamási-novella szolgált.
Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: a Ponta-Antonescu kormányzat bosszúhadjáratot indított a magyarság ellen
Romániában veszélybe került a demokrácia és a jogállamiság, a bukaresti kormány „csúcsot döntött magyarellenességből” – hangsúlyozza Tőkés László Európai Parlamenti képviselő írásbeli nyilatkozatában, amelyet a romániai politikai helyzetről szóló EP-vitához nyújtott be.
„Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban. Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen” – áll a nyilatkozatban, amelyet az EP képviselő sajtóirodája szerkesztőségünkhöz is eljuttatott.
Tőkés szerint a bukaresti kormány támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, majd a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
„A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását” - olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés László befejezésképpen arra kéri az EP-t és az Európai Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását. Krónika (Kolozsvár)

Még várni kell a Holnaposokra Nagyváradon
A legjobb esetben szeptember végén vagy október elején kikerülhet az őt megillető helyre a Holnaposok szoborcsoportja Nagyváradon – fejtette ki a Krónika megkeresésére Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es tanácsos.
Mint beszámoltunk, a Holnap irodalmi társaság négy alapító tagját – Ady Endrét, Dutka Ákost, Emőd Tamást és Juhász Gyulát – ábrázoló, bronz szoborcsoport elkészítésére a megyei önkormányzat biztosított finanszírozást, ám a kész mű június óta az Ady Endre Emlékmúzeumot díszíti, a számára kijelölt köztérre egyelőre nem kerülhetett ki. Annak, hogy a határidőre elkészült szoborcsoport még mindig beltéren található, több oka van.
Elsősorban az, hogy a szobor számára kijelölt helyen, az Ady Endre Gimnázium bejáratával szemben kávézóterasz állt, részben illegálisan. Az önkormányzat felszólításának engedelmeskedve a tulajdonos nemrég lebontotta a teraszt, ám a szobor felállítása még mindig engedélyeztetés alatt áll. Szabó Ödön szerint választási évben nehéz ilyesmire engedélyt kapni, de biztos benne, hogy idén állni fog a szobor. A tanácsos azt szeretné, ha november 22-ére, Ady Endre születésének 135. évfordulójára sikerülne leleplezni a szoborcsoportot. Az RMDSZ azt is kérte az önkormányzattól, hogy a környéken térfigyelő kamerákat helyezzen el, hisz az utóbbi években megszaporodtak a főleg magyar vonatkozású emlékműveket ért vandál tettek.
Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár)

Háromszéki közintézményeket marasztalt el a diszkriminációellenes tanács
Magyar nyelvű névtáblák elhelyezésére, valamint a közérdekű információk magyar nyelven való közzétételére kötelezett az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) összesen 18 háromszéki állami intézményt egy feljelentés nyomán. A CNCD augusztusi határozatában megállapítja, hogy a bepanaszolt intézmények diszkriminálják a magyar lakosságot, mivel csak román nyelven tesznek hozzáférhetővé közérdekű információkat. Az elmarasztalt intézmények között rendőrségek, bíróságok, ügyészségek és a Kovászna megyei prefektúra is szerepel.
A diszkriminációellenes tanácshoz forduló személy – egy neve elhallgatását kérő sepsiszentgyörgyi férfi – több tucat sepsiszentgyörgyi és Kovászna megyei közintézményt panaszolt be amiatt, hogy székházukon csak román nyelvű névtábla látható, vagy hogy közérdekű információkat egyáltalán nem, vagy csak részben tesznek hozzáférhetővé magyar nyelven.
A CNCD augusztus eleji határozatában – amelyet a panasztevő férfi szerkesztőségünkbe is eljuttatott – megállapítja, hogy diszkriminációt követ el többek között a Kovászna Megyei Törvényszék Ügyészsége, a Sepsiszentgyörgyi Bíróság Ügyészsége, a Kovászna Megyei Rendőrség, a Sepsiszentgyörgyi Városi Rendőrség, a Kovászna Megyei Csendőrség, az Állami Levéltár Kovászna Megyei Igazgatósága, a Számvevőszék, a Kovászna Megyei Vámhivatal, a Prefektúra, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság, a Megyei Nyugdíjügynökség, vagy a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal.
A CNCD határozata a 137/2000-es kormányrendeletre hivatkozik, amely szerint diszkriminációnak minősül minden megkülönböztetés, kirekesztés, ami faj, nemzetiség, etnikum, nyelv, vallás, társadalmi osztály, meggyőződés, nem, nemi irányultság, kor, fogyatékosság, nem fertőző krónikus betegség, HIV fertőzés vagy hátrányos helyzetű csoporthoz való tartozás alapján történik. Ezen kívül szintén diszkriminációnak minősül minden megnyilvánulás, ami az emberi jogok és szabadságok korlátozására irányul.
A helyi közigazgatásról szóló, kiegészített és újraközölt 215/2001-es törvény 19. cikkelye egyébként kimondja, hogy „azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbségekhez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak, alárendelt közintézményeiknek, valamint a dekoncentrált közszolgálatoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát is a velük fenntartott kapcsolatokban, az Alkotmány, a jelen törvény és a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően.”
Krónika (Kolozsvár)

Toró: létezik alternatív bejutási küszöb
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is reménykedik abban, hogy hárompárti választási szövetség jön létre. Elképzeléseik szerint a néppárt, az RMDSZ és az MPP közös listákon indulna a decemberi parlamenti választásokon. Toró T. Tibor, a néppárt elnöke szerint az alternatív küszöb lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyar pártokból álló koalíció a megnövekedő bejutási küszöb ellenére is bekerüljön a törvényhozásba. Toró szerint az RMDSZ-nek nem kellene figyelmen kívül hagynia azokat a magyarokat, akik az önkormányzati választásokon nem rá voksoltak. A politikus vasárnapig várja az RMDSZ válaszát. Borbély László, az RMDSZ politikai elnöke leszögezte: nem fontolgatják koalíció létrehozását. A jelek szerint az MPP is halogatja az összefogásra vonatkozó döntés meghozatalát.
Toró T. Tibor, az EMNP országos alelnöke csütörtöki kolozsvári sajtóértekezletén kifejtette: sajnálattal vették eddig tudomásul, hogy az RMDSZ kizárta a választási együttműködést a másik két magyar párttal, ám mégis reménykednek abban, hogy a szövetség vezetősége pár napon belül megváltoztatja eddigi álláspontját.
– Megcáfolom az RMDSZ-vezetők által eddig hangoztatott állítást, miszerint ha az RMDSZ nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, akkor nem kerül be a parlamentbe, és a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. A parlamenti választásokra vonatkozó 2008/35-ös törvény 47. cikkelyének 2-es pontjának c. betűje kimondja az alternatív küszöb létezését. Ez pedig azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbség pártjai, politikai szövetségei, amelyek nem érték el a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, de 6 képviselői és 3 szenátori egyéni választókerületben első helyre kerültek, mandátumhoz juthatnak. Egyszóval: nem látom azt, hogy a romániai magyarság parlamenti jelenléte veszélyben lenne – magyarázta az EMNP elnöke.
Toró T. Tibor elmondta azt is: az MPP hetek óta halogatja azon döntés meghozatalát, hogy a parlamenti választásokon szövetségre lép-e a néppárttal vagy sem.
– Több beszélgetést folytattunk eddig az MPP vezetőségével is egy esetleges választási együttműködésről, ám úgy tűnik: el akarják odázni e fontos döntés meghozatalát. Az EMNP készen áll a további érdemi tárgyalásokra. Ha pedig az RMDSZ jelmondata az, hogy minden magyar számít, akkor ne hagyja figyelmen kívül azt a közel 100 000 magyar szavazópolgárt, aki a júniusi helyhatósági választásokon az EMNP-re vagy az MPP-re adta le voksát – tette hozzá Toró T. Tibor. Megtudtuk: a néppárt jövő hét elején hozza nyilvánosságra jelöltjeit.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke lapunknak azt nyilatkozta: az RMDSZ a június 10-i helyhatósági választáson elért eredményeit figyelembe véve döntött úgy, hogy nem köt választási szövetséget a másik két erdélyi magyar párttal.
– Az önkormányzati választásokon az erdélyi magyarság bebizonyította, hogy megbízik az RMDSZ-ben, és szavazatával megerősítette a szövetséget. Ezért nincs okunk választási szövetséget kötni. Azt sem akarjuk, hogy megismétlődjön az a 2009-es eset, amikor Tőkés László RMDSZ-listán jutott be az Európai Parlamentbe, és ez alighogy megtörtént, máris elkezdte az új párt létrehozását. Az 5 százalékos bejutási küszöböt pedig azért kell elérnünk, hogy beleszólhassunk a döntéshozatalba. Nem mindegy ugyanis, hogy a romániai magyarságnak 15 vagy 30-nál több képviselője lesz a parlamentben. Az RMDSZ érdekvédelmi szervezetként nem indulhat együtt a néppártal, amely politikai párt – tette hozzá a politikai alelnök.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Szilágysági történelemlapozás
A Wesselényi nevet a köztudat leginkább az „árvízi hajós”, báró Wesselényi Miklós (1796–1850) alakjával kapcsolja össze, aki haladó szellemű főúrként sokat tett szűkebb és tágabb hazájáért, a Szilágyságért és Magyarországért. De a család más tagjai is méltók az utókor emlékezetére: megemlíthetjük itt Ferenc (1605–1667) nádorispánt, Pál (1654–1694) kuruc vezért, István (1674–1734) emlékírót vagy a magyar nyelvű színjátszást is pártfogoló id. Wesselényi Miklóst (1750–1809), a „zsibói bölényt”. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 2012. szeptember 7–8-án nemzetközi konferenciát rendezett Kolozsváron, A Szilágyság és a Wesselényi család (14–17. század) címmel, amelyen rangos kutatók előadásai hangzottak el. A részletekről Hegyi Géza történészt, az EME munkatársát, a tanácskozás egyik szervezőjét kérdeztük.
– Milyen előzményei voltak ennek a tudományos rendezvénynek?
– Ez a konferencia egy nagyobb projekt részeként valósulhatott meg. A román kormány illetékes hatósága 2009-ben tudományos műhelyként és könyvkiadóként is akkreditálta az EME-t, így 2010 tavaszán már pályázatot nyújthattunk be a Román Kutatási Alaphoz (CNCSIS) a magyar és román történetírásban egyaránt elhanyagolt Szilágyság kutatására. Tervünket, nem kis meglepetésünkre, elfogadták, de ez a siker kötelezettségekkel is jár: külföldi tanulmányutakkal, konferenciák megrendezésével, szakfolyóiratokban való közlésekkel, végső soron pedig a nagy múltú Wesselényi család levéltárainak feltárásával, középkori és kora újkori anyaguk kiadásával.
– A múlt hétvégi tanácskozás elérte célját?
– Feltétlenül. Elsősorban azért, mert hozzájárult a Szilágyságra és a Wesselényi családra vonatkozó tudásunk gyarapításához. Olyan előadókat hallgathattunk meg, akik alaposan foglalkoztak a kitűzött témákkal. Másfelől pedig nagyon fontosnak tartom, hogy sikerült párbeszédet kezdeményezni magyarországi, erdélyi magyar és román, valamint bukaresti történészek között olyan témákban, amelyekben még ma is gyökeresen eltér az egyes nemzeti történetírások álláspontja. Sikerült frusztrációktól mentesen véleményt cserélni, ami szerintem lényeges eredménynek számít.
– És amit nagyon nehéz megvalósítani, főként az érzelmektől nem mindig mentes román és magyar történetkutatók között…
– Az egyes előadásokban, illetve a hozzászólásokban most mégis tárgyszerű kérdésfelvetéseknek, érvek és ellenérvek logikus ütköztetésének lehettünk tanúi. Bukaresti meghívottunk például meglepő tárgyilagossággal taglalta a Szilágyság 16. századi etnikai és demográfiai jelenségeit. De élmény volt a magyarországi történészek előadásait is meghallgatni, amelyek során tisztázták a Drágffy család múltjának egy-egy szeletét, közelebbről felemelkedésük történetét vagy Drágffy Bertalan erdélyi vajda pályafutását. Megismerkedhettünk még a szilágysomlyói vár és az Árpád-kori ákosi templom múltjával, a középkori Szilágyság gazdasági intézményeivel és egyházi építészetével. Magukról a Wesselényiekről kevesebb újdonságot tudtunk meg, hiszen róluk inkább csak a projektben részt vevő kollégáink értekeztek, de így is hasznos volt kitenni a szakmai kritika kereszttüzének a család 16–17. századi történetéről felhalmozott ismereteinket. A konferencia anyagát terveink szerint jövő év elejére jelentetjük meg, 2013 nyarán pedig, a projekt lezárásaként, napvilágot lát a Wesselényi család oklevéltára is.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

ÁTVETTE HIVATALÁT MAGDÓ JÁNOS
Magdó János Magyarország kolozsvári konzulátusának főkonzulja – aki Szilágyi Mátyást váltotta – tegnap a román külügyminisztériumban Füzes Oszkár Magyarország bukaresti nagykövetének kíséretében a román hatóságoktól átvette működési engedélyét. Az ünnepélyes eseményen jelen volt a román külügyminisztérium konzuli és területi főosztályának vezetője is. Magdó János bukaresti tartózkodása alatt ellátogatott a bukaresti magyar kulturális intézetbe is.
Szabadság (Kolozsvár)

A Szövétnek 89. száma
Amikor leteszem a Szövétnek legfrissebb, idei augusztusi számát (XVI. évfolyam, 4., illetve 189. szám), azon gondolkodom: valamibe már bele kellene kötni, különben még azt hiszik: lefizettek, hogy csupa jót írjak róla.
De melyik írásba köthetnék bele?
Talán az Ujj János vezércikkébe, amelyben azt írta: Helsinkiben 16-szor csendült fel nemzeti imánk, most a harmadával is elégedett lenne? Olimpia előtti „kishitűségére” szerencsére rácáfoltak a magyar sportolók. Vagy Réhon József mélymagyarról, hígmagyarról szóló írásába? Magam is néhány, számomra új dolgot tudtam meg belőle. Vagy ugyanezen szerző Borzasztó élmények Aradon c. írásáról, amellyel szinte mindenben egyetértek? Blazovich Lászlónak a 19. századi aradi magyar telepítésekről szóló tanulmánya, mint elvetélt történészt is, különösen érdekel ugyanúgy, mint Berecz Gábor és néhai Sztoi Demeter cikke Csanád vármegye címeréről, vagy a Piroska Istváné az egykori aradi választásokról. Fekete Réka az Aradi Kamaraszínház sikeres elmúlt évadáról készít beszámolót, Ujj János (hadd leplezzem le a -j -s-sel szignózott szerzőt) a Kisiratoson megtartott, Simonyi Imréről írt Sarusi-könyv bemutatójáról, amelyen ő tartotta az ismertetőt. Egy másik könyvismertető Böszörményi Zoltán: Füst c. legújabb, a szerzőt a távoli Brazilia egzotikus tájaira vezető novelláskötetéről szól. Móré-Sághy Annamária Kiss Törek Ildikó és Varga Vilmos színművészek aradi fellépése kapcsán ír „az egyszerű szeretet céltalanságáról” hangulatos cikket. Nagyon kellemes meglepetés Juhász Béla hét „félpercese” – a negyven évvel ezelőtti jó tollú diákriporter ígéretes indulásának folytatását látom benne. Két vers (Grosz László, Dr. Sasi Nagy Béla), két útleírás (Milka Péter és Sz. Benedek István), egy egykori Csikys diákról, a vegyészdoktor Munteán Norbertet faggató interjú (Nagy István), az egykori „Csykis dinasztiákról” szóló Réhon írás, egy rendhagyó násznagyi köszöntő (Csanádi János), Jankó András mediációról szóló írásának valószínűleg első része. Érdeklődve olvastam Oroszlány László visszaemlékezéseinek ugyancsak első részét, Piroska István kiegészítéseit az alig megjelent Humorból elégtelen c. kötethez, a visszaemlékezést (Hálik Edvárd) Bokor Ellára (valamikor hosszasan beszélgettem vele készülő krimijéről) és persze Matekovits Mihály írását az Aradon és környékén hosszasan szolgált Bíró Antal atyáról.
Kimaradt még valami a felsorolásból a Szövetnék nagyon jó, olvasmányos augusztusi számából?
Igen a keresztrejtvény, Lészay Béla ódája a sporthoz. Azt még nem volt időm megfejteni.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Újabb mandátumot akarnak
Újabb mandátum szeretne megszerezni az RMDSZ Maros megyei szervezetének mind az öt parlamenti képviselője, köztük Markó Béla és Frunda György szenátorok, valamint Borbély László képviselő.
Kelemen Attila képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón bemutatta a megyei szervezet parlamenti jelöltjeinek a listáját, melyen mind az öt jelenlegi honatya szerepel: Markó Béla és Frunda György szenátorok, valamint Borbély László, Kerekes Károly és Kelemen Attila képviselők.
Kelemen Attila elmondta, Borbély László és Kerekes Károly felcserélte egymás közt a szavazókörzeteket, melyekben négy évvel ezelőtt mandátumot nyertek, a többiek pedig megtartották választási körzetüket.
Rajtuk kívül a következők szerepelnek még a Maros megyei választási listán: Lokodi Edit Emőke volt megyei tanácselnök, Fodor József tanár, Gogolák Csongor ügyvéd, Sallai Imre, Nagysármás alpolgármestere és Erős Csaba megyei tanácsos a képviselőház jelöltlistáján.
A szenátusi mandátumokért Balogh József és Csép Andrea megyei tanácsosok szállnak még versenybe.
„Ez a teljes jelöltlista, folynak az előkészületek a parlamenti választásokra, mindegyik szavazókörzet esetében külön-külön stratégiánk van mind a képviselők, mind a szenátorok esetében” – jelentette ki Kelemen Attila.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

Az MSZP a nemzetpolitikában sem a megosztás fideszes politikáját követi
Folytatja nemzetpolitikájának megújítását az MSZP, a szocialisták stratégiájuk elkészítésébe a határon túli szervezetek képviselőit is bevonják.
Mesterházy Attila, a szocialista párt elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján annak apropóján beszélt erről, hogy megkezdődik az Európai Ifjúsági Akadémia háromnapos balatonlellei tábora, ahová magyarországi és a szomszédos országokból érkező politikusokat, szakértőket hívtak meg.
Az MSZP és az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítvány rendezvényén előadást tart Mesterházy Attilán kívül Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke, Bara Zoltán, a Híd-Most külpolitikai tanácsadója, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Juhász Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke és Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetségének elnöke is, továbbá fórumot szerveznek a határon túli magyar ifjúsági szervezetek képviselőinek.
A szocialista párt elnöke azt mondta: a rendezvényen elhangzó javaslatokat felhasználják a programalkotás során.
Mesterházy Attila szerint a Fidesz az elmúlt két évben megosztotta a határon túli magyar szervezeteket, nehezítve ezzel az ott élők politikai képviseletét. Az MSZP ezért is tartja fontosnak, hogy nemzetpolitikai stratégiáját a határon túli magyar szervezetek véleményének figyelembevételével készítse el - közölte.
Emlékeztetett arra is, hogy az MSZP korábban nemzetpolitikai kerekasztalt kezdeményezett, ahová a határon túli magyar pártok szakértőit hívták meg.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a romániai politikai helyzetről folytatott szerdai európai parlamenti vitában MSZP-s politikusok miért bírálták a magyar kormányt, Mesterházy Attila úgy válaszolt: a szocialista párt - Orbán Viktorral ellentétben - nem folytat kettős beszédet, ugyanazt mondja külföldön, mint itthon, tehát az itt megfogalmazott kritikáikat ismertetik a megfelelő uniós fórumokon is.
Az MSZP elnöke ugyanakkor azt mondta: nem folytatják a mostani kormányfő ellenzékből folytatott politikáját. Orbán Viktor ugyanis korábban ahhoz kért támogatást az Európai Néppárttól, hogy vonják meg a Magyarországnak járó uniós forrásokat - tette hozzá.
Stop.hu

Európai támogatás (Mikó-ügy)
Az Európai Parlament nemzeti kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja (intergroup) állásfoglalásban vállalt szolidaritást a másfél milliós erdélyi magyar közösséggel a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében – közölte Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, a munkacsoport társelnöke. Az intergroup strasbourgi ülésén elfogadott állásfoglalás felszólítja a román hatóságokat az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására, összhangban Románia uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségeivel.
„A közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása kulcsfontosságú a Romániában élő magyar nemzeti közösség identitásának, kultúrájának és nyelvének megőrzéséhez. A visszaszolgáltatott ingatlanokban kiépített intézményi hálózat az erdélyi magyarság megmaradásának alapja” – hangsúlyozta Tabajdi, aki szerint nem engedhető meg, hogy megakadjon az amúgy is vontatottan haladó restitúciós folyamat. „Románia 2007-es csatlakozása előtt az EP számos alkalommal felszólította a román hatóságokat a rendszerváltás óta húzódó eljárások felgyorsítására. Sajnálatos módon a folyamat a mai napig nem zárult le” – emlékeztetett. A Mikó-ügyben született bírósági ítéletről Tabajdi úgy vélekedett: az előzményeket ismerve a döntés megkérdőjelezhető. Egyben reményét fejezte ki, hogy a másodfokon eljáró bírói testület korrigálja a döntést, kimondja az ingatlanok visszaszolgáltatásának törvényességét, és felmenti a vádlottakat. A frakcióközi munkacsoport állásfoglalása felhívja a figyelmet arra, hogy a Székely Mikó Kollégium ügye mozgósította a romániai magyar nemzeti közösség tagjait: e hó elsején Sepsiszentgyörgyön 30 ezer ember vonult az utcára. „Mi, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport tagjai, az európai nemzeti etnikai és nyelvi kisebbségi közösségek képviselői, szolidaritást vállalunk a másfél milliós romániai magyar közösséggel, mely kiáll közösségi és egyházi tulajdona, valamint a munkájukat jóhiszeműen végző szakpolitikusai mellett” – szögezi le az állásfoglalás.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Számvetés a Céhtörténeti múzeumból
Tanintézményekben, kulturális intézményekben a nyári nagyvakáció, szünet, szabadságok után szeptemberben kezdődik az „új év”. A múzeumban is ilyenkor kell számvetést készíteni...
A kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum eseményekben gazdag évet, éveket tud maga mögött. A már hagyományossá vált képzőművészeti kiállítások mellett a néprajzi-történelmi jellegű szakmai kiállításokat is rendszeresíteni próbáljuk. 2006/2007-ben kezdődtek azok a gyűjtések, amelyek eredményeképpen az intézmény szakmailag is elismert, saját kiállításokat tudott szervezni a kézdivásárhelyi polgári kultúra, polgári értékek bemutatására. 2007-ben Jó ruhában járni-kelni címmel viselettörténeti kiállítást szerveztük, 2009-ben pedig a zabolai Csángó Múzeummal közösen a Békebeli otthonok – Polgári lakáskultúra Háromszéken a 19–20. század fordulóján című kiállításunkat. Mindkét kiállítást sikerült vándoroltatni, más településeken is bemutatni. Viselettörténeti kiállításunk Magyarország több településén képviselte sikeresen városunkat: Várpalotán, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban, majd az egri Dobó István Vármúzeumban. A polgári lakásbelsőt bemutató kiállítás jelenleg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban látogatható, ősszel pedig a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum fogadja be. Mindkét kiállításhoz, de a jövőben tervezett kiállításokhoz is jelentős tárgyadományokkal, illetve kölcsönzéssel járultak hozzá Kézdivásárhely lakói, akik féltve és tisztelettel őrzött családi emlékeiket, generációkról generációkra hagyományozott örökségük darabjait, olykor egész tárgyegyütteseket adományoztak a múzeumnak, közkinccsé téve ezeket. 2008-tól a múzeum gyűjteménye jelentősen gyarapodott, összesen 948 tárgy került a leltárunkba. Tematikus lebontásban a történelmi leltárba 14 új darabot soroltunk, a néprajziba 645-öt, a képzőművészetibe 83-at, 5 dokumentumot és 201 fotót kaptunk. Évek szerinti elosztásban 2008-ban 62 tárggyal gyarapodtunk, 2009-ben 477 tárgyat adományoztak, 2010-ben 181-et, 2011-ben 209-et, 2012-ben eddig 22-t. Ezeket ezúton is szeretnénk megköszönni az ötvennél több adományozónak. A múzeum a továbbiakban is folytatja a gyűjtőmunkát, főként étkezési szokások, polgári lakásbelső témakörben. Szívesen, köszönettel fogadunk a korral, témával kapcsolatos tárgyakat, fotókat, dokumentumokat. Rendezvényeinkre, kiállításainkra ezután is szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
DIMÉNY ERIKA muzeológus
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Templomot kap Marosvásárhely legkisebb katolikus közössége
Több mint két évtizedes álma válik valóra a marosvásárhelyi remeteszegi római katolikus közösségnek, amely a családi házból kialakított kápolnából hamarosan átköltözhet a Szent Család tiszteletére épített templomba. A csíkszeredai Esztány Győző (Makovecz Imre tanítványa) tervei alapján épített templomot október 13-án, szombaton délelőtt 11 órakor szentelik fel az Egyesülés negyedben. Az építési munkálatokat 2005-ben kezdték el, jelenleg az utolsó simításokat végzik.
A Marosvásárhely legkisebb plébániájához tartozó hívek jelenleg egy, a Kerektó utca 2. szám alatt található családi házból kialakított, Remete Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnában vesznek részt szentmisén. A plébániához 550 katolikus hívő tartozik, de ez a plébánia látja el a mezőségi szórvány számos településén élő híveket is.
A közösség plébániai jellegéhez az állami jóváhagyást már 1990-ben megadták, de önálló plébánost csak 1995-ben kapott a közösség Ferencz István személyében. Tíz éve Szénégető István a közösség plébánosa, akinek nevéhez a templomépítés is köthető.
Maszol.hu

Kötelező a magyar nyelv – Döntött a diszkriminációellenes tanács
Egy sepsiszentgyörgyi polgár feljelentése alapján fogadott el határozatot az Országos Diszkriminációellenes Tanács, és kimondják: 18 sepsiszentgyörgyi, illetve háromszéki szinten szerveződött közintézmény (köztük ügyészségek, rendőrségek, prefektúra stb.) diszkriminációt követ el a magyar lakosság ellen, mert csak román névtáblája van, illetve a közérdekű információkat (vagy azok többségét) csak az állam nyelvén teszi elérhetővé. Büntetést nem helyeztek kilátásba, de felszólították az érintett hivatalokat, orvosolják a hiányosságot.
A sepsiszentgyörgyi polgár tavaly októberben fordult beadvánnyal az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. 32 sepsiszentgyörgyi székhelyű intézményt sorol fel, amelynek székházán nem szerepel a magyar elnevezés is, 23 hivatal esetében azt kifogásolja, hogy nem hozzák nyilvánosságra magyarul is a közérdekű információkat. A panaszos érvelésében hivatkozik a 2002-es hivatalos népszámlálási adatokra, melyek értelmében a megye lakosságának 73,8 százaléka, Sepsiszentgyörgynek 74,9 százaléka magyar, és közli a bukaresti testülettel azt is, hogy a Kovászna megyei prefektúra kérdésére a román kormány etnikumközi kapcsolatokért felelős osztálya azt válaszolta: a helyi közigazgatási törvény előírásai nemcsak az önkormányzatokra érvényesek, de a kormánynak alárendelt hivatalokra, dekoncentrált intézményekre is.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács augusztus elsején hozta meg döntését, és a 35 oldalas dokumentum összegzéséből kitűnik: diszkriminációnak számít, hogy nem vagy csak részben fordítja le magyarra a közérdekű tudnivalókat a törvényszék, bíróság, ügyészség, a rendőrség, a csendőrség, a levéltár, a pénzügyőrség, a számvevőszék, a vámhivatal, a prefektúra, a posta stb. Az intézmény felszólította a dokumentumban felsorolt hivatalokat, hogy orvosolják a hibát. Farkas Réka
3szek.ro
Erdély.ma

Akár ma is eltávolítható a Iorga-tábla a Mátyás-szoborról?
A törvénytelen táblaelhelyezésért vizsgálják Apostut
A börtönbüntetését töltő Sorin Apostu volt polgármester ellen újabb rendőrségi vizsgálat indult: a műemlékeken elkövetett engedély nélküli beavatkozást kérik számon rajta. A Mátyás-szoborcsoport talapzatán elhelyezett Iorga-tábláról van szó, amelyet az újraavatás után titokban, törvénytelenül helyeztek el. Városházi források szerint most nem lehet a táblát eltávolítani, mert annak kapcsán Sorin Apostu ellen bűnvádi panaszt nyújtottak be. Eckstein-Kovács Péter volt szenátor, ügyvéd szerint a Iorga-táblát bármikor eltávolíthatja az önkormányzat, mivel így csak az elkövetett törvénytelenséget hozza helyre. László Attila volt RMDSZ-es alpolgármester azt mondta: elrendelte a Iorga-tábla eltávolítását, ám Apostu ezt meggátolta. Máté András Levente Kolozs megyei RMDSZ-elnök úgy látja, meg kell várni a kivizsgálás végét. Gergely Balázst a tábla elhelyezése miatt 2011 májusában tett feljelentése kapcsán hétfőn hallgatja meg tanúként a rendőrség.
Szabadság (Kolozsvár)

Mértékletes és felelős viselkedést!
Minden romániai politikai erőt, legyen akár kormányon, akár ellenzékben, mértékletességre és felelősségteljes viselkedésre szólít fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke abban a közleményben, amelyet azután tett közzé pénteken, hogy találkozott Traian Băsescu román államfővel.
Brüsszeli látogatásával kapcsolatban, Traian Băsescu a sajtónak kijelentette: az ő kérésére iktatták be a hivatalos látogatást azzal a céllal, hogy néhány Romániát, de az Európai Uniót (EU) is érintő időszerű kérdést vitassanak meg.
José Manuel Barroso közleményében arra kéri a romániai politikai erőket, hogy összpontosítsanak az ország intézményes és politikai stabilitásának helyreállítására. Az EB elnöke és a román államfő a megbeszélést követően nem tartottak közös sajtótájékoztatót: Barroso közleményt bocsátott ki a találkozóról.
Az EB elnöke tudatja, hogy Traian Băsescuval megtárgyalták a romániai politikai fejleményeket és a napirenden lévő európai kérdéseket. Barroso aggodalmának ad hangot a közelmúlt romániai eseményei miatt és annak kapcsán, amilyen visszhangot azok Európában kiváltottak. A bizottság vezetője leszögezi: az EB nem enged abból, hogy minden tagállamtól elvárja, hogy tiszteletben tartsa a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alkotmánybíróság döntéseit. Barroso kifejti továbbá, hogy véleménye szerint Romániának stabil politikai és jogi keretekre van szüksége hitelessége, gazdasági és pénzügyi helyzete megőrzéséhez.
Barroso hangsúlyozza továbbá, hogy Bukarestnek folytatnia kell erőfeszítéseit az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (EEM) által meghatározott célok teljesítése érdekében. Az EEM-et azért hozták létre, mert Románia (és Bulgária) előtt 2007-es csatlakozásakor még számos megoldatlan feladat állt az igazságügyi reform, a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása területén. Az EEM az ezeken a területeken elért fejlődést hivatott ellenőrizni, José Manuel Barroso pedig megerősítette, hogy a bizottság a következő hónapokban is folytatja az ellenőrzést.
Az EU-bizottság elnöke és a román államfő az Európai Unió 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretével kapcsolatban közös közleményében kifejti: egyetértenek abban, hogy nagyratörő költségvetésre van szükség, amely hasonlóan „ambiciózus” kohéziós politikát tesz lehetővé az uniós versenyképesség és a növekedés beindítása érdekében.
Traian Băsescu most először jár Brüsszelben azóta, hogy a nyáron az elmozdítása érdekében tartott népszavazás eredménytelenül zárult, amit a román alkotmánybíróság is megerősített.
A nap folyamán a román államfő találkozott az Európai Tanács elnökével, Herman van Rompuyjal és Viviane Reding igazságügyi biztossal is.
Szabadság (Kolozsvár)

Huszonkét nap alatt erdélyi kastélyok körül
A Pont Csoport által meghirdetett 22 nap alatt a kastélyok körül elnevezésű túra kalandorai, Püsök Botond és Demeter Zsuzsánna. Mindketten a Sapientia Fotóművészet, Filmművészet, Média szakán végeztek, nevükhöz máris több rövidfilm, dokumentumfilm fűződik. A két fiatal Kolozs, Maros, Szilágy és Szeben megye negyvennégy kastélyát és kúriáját térképezte fel augusztusban. Akadt néhány pozitív példa a restaurálásra váró épületek között, de a legtöbb esetben csak romhalmazt találtak a településeken. Püsök Botondot arról kérdeztük, ő hogyan látja az erdélyi épített örökség sorsát, van-e esély annak megőrzésére, átörökítésére.
Szabadság (Kolozsvár)

Elfelejtett műemlékeink – az interneten
Beszélgetés Cristina Andrea Chira építésszel, a MoNUmenteUITATE projekt egyik vezetőjével
Erdélyben barangolva úton-útfélen a múlt egykor impozáns, ma romjaiba roskadt emlékeivel találkozhatunk, amelyek nagy részét sajnos „unokáink sem fogják látni”. Reményt keltő azonban, hogy egyre több kezdeményezés indul az épített örökség megmentésére. Ilyen ez a fiatalok által, meglepő módon Bukarestből indított mozgalom is. A MoNUmenteUITATE – elfelejtett emlékek nevet viselő civil kezdeményezés és projekt ma már internetes honlappal (www.monumenteuitate.ro,), facebook-oldallal, bloggal (http://monumenteuitate.blogspot.ro/) és kiállításokkal igyekszik népszerűsíteni a történelmi Erdély, Bánság és Partium nemesi családjainak kastélyait. A mintegy 300 emlékművet bemutató projekt folyamatosan bővül, így bátran elmondhatjuk, hogy Romániában ez az egyik leggazdagabb digitális formában létrehozott műemlékvédelmi projekt. Facebook-oldalukon több mint 3400 ember követi tevékenységüket, amely elsősorban a fiatalok körében válik egyre népszerűbbé. A projektről, céljairól, tevékenységükről és a jövőbeli kihívásokról az egyik szervezővel, Cristina Andrea Chirával beszélgettem.
– Kitől származik a projekt ötlete és miért hozták létre?
–A projekt eredetileg nem a mára kialakult méretekben lett elképzelve. A kezdeményezés 2008-ban dr. Anca Brătuleanu építészmérnök, egyetemi tanár javaslatára indult, aki elküldött bennünket, a bukaresti Ion Mincu Műegyetem akkor harmadéves hallgatóit, hogy Erdély nemesi kúriáit kutassuk föl. A terepgyakorlat elsődleges célja az volt, hogy megismertesse a majdani fiatal építészeket az erdélyi épített örökséggel, azok elhelyezkedésével, környezetével, értékeivel, varázsával és sajátos problémáival. A történelmi emlékek nem csak önálló esztétikai alkotások, megértésükhöz szükséges a történelmi, gazdasági és politikai korszellem ismerete és kutatása is. A tanárnő későbbi beszámolója szerint a projekt azt is vizsgálta, milyen reakciót vált ki a fiatal generációból azokkal a történelmi emlékekkel való találkozás, amelyek ugyan szerepelnek a Történelmi Emlékművek Listáján (LMI), de kevés adat és silány érdeklődés övezte őket, mondhatni „elfelejtett emlékeinknek” számítanak. Ezeket a kirándulásokat leginkább expedíciókhoz hasonlíthatnánk, minden alkalommal felfedeztünk valami újat. Azért esett a választás az erdélyi kastélyokra és kúriákra, mert míg a havasalföldi és moldovai emlékművek iránt az elmúlt években megnőtt az érdeklődés, addig az erdélyiekről továbbra is kevés információ jutott el a közönséghez. Az élmény, amelyet például egy aprócska falu melletti erdőben megbújó barokk palota felfedezése és vizsgálata nyújtott, elvarázsolta a hallgatók többségét. A varázs „hatására” néhányan szerettük volna folytatni a kutatást a terepmunka után is. Köztük voltam én is, illetve kolléganőm, Anca Majaru, akivel a projekt irányítását elkezdtük. A hallgatók önkéntes alapon folytatták a terepmunkát, létrehozva a ma ismert fényképes adatbázis magját. A projekt további erőre lelt Irina Leca (a Bukaresti Egyetem Történelem szakának 2012-ben művészettörténetet végzett hallgatója), Alexandra Stoica (a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának 2011 óta mesteris hallgatója), Radu Florea (a bukaresti Ion Mincu Műegyetem 2010-ben végzett építészhallgatója) és Alina Chiciudean (tudományos segédmunkatárs a Bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémián) csatlakozásával. 2012 januárjában létrehoztuk az Arché Egyesületet, majd áprilisban sikerült a Nemzeti Kulturális Alap (AFCN) egyik pályázatát megnyerni.
– Van-e a projektnek és a vele járó internetes oldalaknak az ismeretterjesztésen és az emlékművek védelmére való szorgalmazásán túli célja is? Szerveznek-e konferenciákat, workshopokat vagy más civil kezdeményezést?
– A projekt elsődleges célja az erdélyi, bánsági és partiumi kastélyok és kúriák bemutatása, amely révén reméljük, hogy elősegítjük ezek megmentését és restaurálását is. Ahogy azonban minden történelmi épületet, úgy a kastélyokat is elsősorban az emberek és a helyi közösségek kell hogy életre keltsék. Szükség van arra, hogy a helybéliek is felismerjék otthonaik körül „ólálkodó” értékeiket, majd ezt követné a kulturális turizmus embereinek bevonása a folyamatba. Mivel Romániában az épített örökség oktatása és bemutatása még gyermekcipőben jár, fontos lenne, ha a projektünk is hozzájárulna a román nagyközönség oktatásához például workshopok révén, ezek kivitelezéséről azonban még nem gondolkodtunk. Tudományos fórumokon azonban már képviseltük a projektet. Részt vettünk többek között a tizenkettedik Építészet-Régészet-Restaurálás Konferencián és a brassói Transilvania Egyetem rendezte ACUM 2011 konferencián.
– Munkájuk során milyen akadályokkal kellett szembesülniük?
– Az akadályok, amelyekkel találkoztunk, nem voltak leküzdhetetlenek, ám nemegyszer nehezítették munkánkat. A terepjárások során például a közönyösség volt a legfőbb akadály, amely az emberek régi épületek iránti érdeklődésének hiányából fakad. Többször előfordult, hogy kereséseink során még a polgármesteri hivatalok alkalmazottai is furcsa szemmel néztek ránk, és nem hitték el, hogy településükön létezik nemesi kúria. Mindezek ellenére sikerült rendkívüli emberekkel is megismerkednünk, akik nagymértékben segítettek helyi csetlés-botlásainkban. A másik fő akadály a fényképanyag összeállítása során jelentkezett. Azon épületek esetén, amelyeket visszaszolgáltattak vagy ma közhivatalok tulajdonát képezik, nehéz volt fényképeket készíteni. Mivel a sajtóval állítólag többször meggyűlt a bajuk, igen szkeptikusok voltak. A terepen persze számos aprócska akadály jelentkezhet, így fenyegetett már minket kutyafalka, denevérraj vagy omlásveszélyes épület is.
Az irodai munkában és a feldolgozásban jelentkező akadályok közül kiemelném az épületekről fellelhető hiányos, pontatlan szakirodalmat.
– Milyen véleménnyel reagált kezdeményezésükre a szakma és a nagyközönség?
– Mindkét részről pozitív visszajelzéseket kaptunk. Igyekszünk, hogy interneten – és máshol is – közölt cikkeink szakmailag kifogástalanok legyenek, ugyanakkor a nagyközönség számára bármikor hozzáférhetőek. Szerencsére eddig nem kaptunk negatív visszajelzést vagy szakmai elmarasztalást. A nagyközönség lelkesedése minket is bátorít, és további munkára ösztönöz. Sokszor kapunk olvasóinktól ajánlatokat, ötleteket, nemegyszer képekkel és információkkal is szolgálnak.
– Milyen jövőbeli célokkal folytatják munkájukat?
– Jelenleg is dolgozunk azon, hogy internetes honlapunkat szebb és közönségcsalogatóbb formába öntsük. Túl a műemlékek hű és szakmailag hiánytalan bemutatásán, fontosnak tartjuk, hogy életet leheljünk valamilyen módon ezekbe az épületekbe, elsősorban a környezetükben vagy a kastélyokban rendezett kulturális események népszerűsítésével és restaurálásuk, megőrzésük fontosságának tudatosításával. Közel száz, idén nyáron felkeresett és adatolt emlékművel kívánjuk hamarosan bővíteni internetes adatbázisunkat, amelyet angol nyelven is bemutatunk. Reméljük, hogy a romániai műemlékvédelemben bekövetkezett változásokban a mi munkánknak és az Elfelejtett műemlékeink (MoNUmenteUITATE) projektnek is van valamilyen szerepe.
T. SZABÓ CSABA
Szabadság (Kolozsvár)

Ismét Erdélyi Figyelő
A Román Televízió kolozsvári magyar adásában szeptember 17-én, hétfőn indul az Erdélyi Figyelő című, élő magazinműsor legújabb évada. Az Erdélyi Figyelő hétfőtől péntekig délutánonként 4 és 5 óra között jelentkezik a TVR Cluj nevű adón. Hírekkel, kulturális, családi, közösségi és szórakoztató témákkal várják a nézőket. Műsorvezetők: Feketelaki Tibor, Vig Emese, Pákai Enikő, Bardocz Sándor és Spitzer Judit.
Szabadság (Kolozsvár)

Isten fogta a kezemet
Beszélgetés Józsa Judit kerámiaszobrásszal, a Magyar Kultúra Lovagjával
– Kedves művésznő, köszönöm, hogy elfogadta a levélinterjú lehetőségét, s máris arra kérem, meséljen korondi gyermekéveiről.
– Szívesen, hiszen számomra megtiszteltetés és öröm, akár ilyen formában is, hogy a szülőföldem nem feledkezik meg rólam. A családi tűzhely melegét ma is féltve őrzöm, és az a hamuban sült pogácsa, amellyel édesszüleim, Józsa János korondi fazekasmester és Julianna, az édesanyám tarisznyált fel, soha el nem fogyó erőt, kitartást és szeretetet adó táplálék életem végéig!
Hálát adok a Jóistennek, hogy olyan családba születtem, ahol a keresztény értékrend mellett a népművészeti hagyományok tiszteletét, a különféle művészeti ágak megismerését és különösen a magyar történelemben való jártasságot fontosnak tartották. Tudatosan neveltek és irányítottak így a szüleim, hiszen azt szerették volna, hogy ezekkel az erős székely gyökerekkel olyan biztonsággal tudjak megkapaszkodni az életben – bárhová vet is a sors –, akárcsak a Hargita tetején a sziklák oldalából sudáran felemelkedő örökzöld fenyő.
– Kíváncsiságból, játékból vagy ösztönösen fogott agyaggyúráshoz, formázáshoz gyermekfejjel?
– Korondon a fazekasmesterség apáról fiúra száll, így történt ez a mi családunkban is: a kisebbik bátyám, ifj. Józsa János viszi tovább a családi hagyományt. Édesapánk joggal lehet büszke rá – olyan fazekasmesterré lett, hogy ember-nagyságú padlóvázát is meg tud korongozni. A leánygyermekeknek is megvan a feladatuk, általában az asszonyok – nagymamák, édesanyák, leányok, lányunokák – díszítik a kerámiatárgyak felületét, és az is természetes, hogy részt vesznek minden járulékos munkában. Ennek megfelelően természetes és magától értetődő volt már kisgyermekkoromban, hogy számomra az agyag, a "pala" – ahogy Korondon mondják – ösztönösségből fakadó játékként kéznél lévő eszköznek bizonyult.
– Mi volt első "alkotása", amit ma is ott hordoz a szíve csücskében?
– Minden alkotásomra emlékszem, mindegyik ott van a szívemben, és ma már pontosan számon is tartom, hogy melyik hová, kihez kerül, mert szeretem őket.
A korai alkotások közül szívem csücskében mégis a nagy bajuszú öreg székelyek mellett a keresztfára boruló székely asszonyt őrizgetem, Szeretet a címe.
– Első "tanítója", nem kétséges, édesapja, a nagy hírű Józsa János fazekasmester, de ki "fogta a kezét" a későbbiekben, a szakmai fejlődés magasabb régióiban?
– Első és egyetlen mesterem az édesapám. Mesterségbeli és technikai tudását, kutatási, fejlődési vágyát át tudta adni, és igaz, hogy tőle örököltem a tehetséget, viszont édesanyámtól örököltem mellé egy nagyon fontos dolgot: a szorgalmat. Az az igazság, hogy a világ legnagyobb tehetsége is elvész szorgalom és kitartás nélkül. Volt egy kis kitérő a pályámon, az embereken való segítőkészség és szándék arra késztetett, hogy Székelyudvarhelyen végezzem el az egészségügyi szakközépiskolát, s majd tovább tanulván olyan orvos lehessek, aki valóban segíteni is tud az embereken. Ennek az elhatározásnak az egyik régóta ápolt betegünk halála vetett véget, miután ráébredtem arra, hogy lelkileg nem tudom elviselni és feldolgozni e tényt, következésképpen nem lesz jó orvos belőlem. Ma már tudom, hogy nem véletlenül történt mindez! A Jóisten a legnagyobb rendező: még időben visszatérített a számomra kijelölt útra, amelyről igyekszem azóta is nem letérni… S hogy ki "fogta a kezemet" a későbbiekben, a szakmai fejlődés magasabb régióiban? Hiszek az isteni elrendeltetésben, és tudom, hogy Ő fogta a kezemet. Megéreztem, hogy azt, amit a kerámiaszobrászatban elképzeltem magamban, az anyaországban tudtam kibontakoztatni, és valóban magasabb szintre fejleszteni úgy, hogy ne hozzak szégyent a családomra, a szülőfalumra, Korondra, se a szülőföldemre, Erdélyre és vele együtt a székely népre.
– Miért Budapestet választotta az egyetem elvégzésére, hiszen Kolozsváron és Bukarestben is magas szintű képzőművészeti oktatás van?
– 1994-től kétlaki lettem, azóta élek az anyaországban, Budapesten. A sikeres kiállításaim mellett, úgy éreztem, hogy nem a technikai tudásomat vagy stílusérzékemet kell tovább fejlesztenem, hanem egy belső kényszer és fejlődési vágy kielégítésére a művészeti ismereteimet. A sors rendelte úgy, hogy nem Kolozsváron vagy Bukarestben tanultam, hanem neveltetésemből adódóan esett a választásom a katolikus egyetemre, a budapesti műteremlakásomhoz közeli, Piliscsabán működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténeti szakára, amelyet 2002-ben dicsérettel végeztem el.
Az egyetemi évek egyáltalán nem voltak könnyűek – nappali tagozatra jártam, naponta oda-vissza 3 órát ingázva Budapest és Piliscsaba közt –, az éjszakák különféle nyelven – francia, angol, német, olasz – íródott művészettörténeti szakkönyvekből készített recenziók írásával, kiselőadásokra, vizsgákra való készüléssel teltek, a hétvégék maradtak csak a mintázásra. Rengeteget kutattam az Országos Széchényi Könyvtárban, különféle levéltárakban, a Szépművészeti Múzeumban és a könyvtárában, a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban és még sorolhatnám… A sok erőfeszítés és tanulás egyáltalán nem volt hiábavaló. A művészettörténet szak csodálatosan átfogó tudást jelent – az antikvitástól napjainkig.
– A szakmai képzésen túl mit kapott még a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől?
– A katolikus egyetem követelményeinek köszönhetően mélyebb ismeretekre tettem szert az ó- és újszövetségben, a vallásfilozófiában, a görög és arab filozófiában, kozmológiában, antropológiában, az egyházatyák irodalmában, a keresztény egyház társadalmi tanításaiban, tanultam didaktikát, érveléstechnikát, etikát és szociológiát is.
Művész létemre tudóssá képeztem magam: művészettörténész lettem. Művészettörténeti ismereteim és tanulmányaim segítenek a történelmi alkotásaim hiteles megfogalmazásában, nem véletlenül érezhető szobraimon a tanult ikonográfia hatása. Továbbá a különféle történelmi személyek megismerése érdekében megtanultam, hogy mit hol lehet és érdemes kutatni. A magyar társadalomban egyfajta közművelésként a megmintázott személyről vagy témáról a kutatási anyagomat mindenki számára közérthetően megfogalmazva közzéteszem a tárlataimon és az eddig kiadott nyolc könyvemben is, hogy elérhető legyen, megismerhesse és megszerethesse azt minden magyar, határon innen és túl.
– A legnagyobb sikert a Magyar Nagyasszonyok című sorozatával érte el, erre figyelt fel a világ. Honnan jött az ötlet?
– Hosszú ideig érleltem a Magyar Nagyasszonyok megfogalmazásának gondolatát, olyan asszonyokét, akik a magyar történelem alakításában jelentős szerepet játszottak, és akiknek a legtöbbet köszönhet a nemzet. Gyermekkori elképzelésem megvalósulásai e kisplasztikák, ebben később csak megerősítettek a magyar művészettörténetben szerzett ismereteim. Bármilyen hihetetlen, de még egyetlen magyar művész sem dolgozta fel és mutatta be őket tematikus csoportban. Valóban felfigyelt a világ, több mint tízezer ember volt kíváncsi e tárlatomra. Tizenhárom évnyi kutatómunka és anyaggyűjtés után, ma már történelmünk kiemelkedő személyiségű asszonyai közül – három kiállítási anyagban, Emesétől Tóth Ilonáig – eddig összesen 59 csodálatos teremtést mutattam be a nagyközönségnek.
A szobrokat ihlető személyek válogatása természetesen szubjektív. Úgy gondolom, hogy nemzeti történelmünkben, társadalmunk fejlődésében kimagasló szerepet betöltő asszonyok ők, akik eltérő gazdasági, társadalmi, politikai körülmények között, más szellemi közegben és más kulturális környezetben éltek. Kimagasló intelligenciájú, csodálatra méltóan erényes, kitartó, elszánt és példás életvitelű nők, akik nem csupán származásuknál fogva érdemelték ki megbecsülésünket, hanem azáltal, amit és ahogy cselekedtek. E téren is gazdagabbak vagyunk, mint hinnénk, hiszen a teljességre törekedve elmondható, hogy még számos olyan példás nagyasszonyunk van, akiket érdemes a feledés homályából kiemelni. A jövőben szeretném mindannyiukat a Magyar Nagyasszonyok Panteonjában megörökíteni. A Patrona Hungariae, azaz a Magyarok Nagyasszonya, a Boldogságos Szűz – Mária alakja mindhárom kiállítási anyag középpontjában áll, ő a magyar nagyasszonyok királynője.
– Milyen sorozata van még?
– Műveim közül a földfestékes pasztellszínűek a magyar és székely népi életképeket, kihalófélben lévő népi mesterségeket, az archaikusan patinázottak a magyar honfoglalás alakjait, a vezérektől a korabeli mesterségeken át a táltosokig – 1996: Honfoglalás, az Árpád-házi szentek alakjait – 1997: Táltosok és szentek. Árpád népe és házának szentjei – és a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek múzsáit – 2006: Múzsák kertje – mutatják be.
Egy különleges kiállítási anyagom témája a tenger – 2007: TerrAqua világa – különösen a már halott élőlények meszes vázai, amelyek újra életre kelnek az úgynevezett naturáliaszobrokban. Velük nemcsak egy sajátos magán mitológiát álmodtam agyagba, hanem – a művészettörténészek szerint a világon egyedülállóan – az egyik legrégebbi művészeti ágnak számító kerámiaművészetben sikerült új műfajt teremtenem.
Művészettörténészi ismereteimre alapozva kifejezett célom, hogy olyan témákat dolgozzak fel évente megújuló tárlataimban, amelyekre addig nem vagy csak elvétve került sor a magyar képzőművészetben, különös tekintettel a szobrászat műfajára.
Így állítottam ki 2008-ban a Magyar mesevilág című kiállítás szobrait. Itt a magyar népmesék hőseinek és meseelemeinek az értelmezésével, magyarázataival lebbentettem fel a feledés fátylát a magyar nép ősi világképéről.
A kortárs képzőművészet által ritkán érintett témát dolgoztam fel a Magyar táncok című tárlat alakjainak rendkívül lendületes szobraiban 2009-ben. Térben és időben nagy és változatos kirándulásra hívtam a tárlatlátogatókat, amelynek során a magyarság táncait a Táltostánctól a csángók Árgyeleánka táncán át a kalotaszegi Szerelmes csárdásig tánctörténeti magyarázatokkal láttam el.
– Munkáinak mi az üzenete?
– Nemcsak szívemben él, hanem alkotásaimban is megjelenik szülőföldem, Erdély, de megmintáztam a megszemélyesített Magyarországot is. Nemcsak esztétikai élményt szeretnék nyújtani a szellemi-lelki értékekre fogékony látogatónak, hanem egyúttal történelmet, művelődéstörténetet, asszociációs látást is. Szeretném, ha alkotásaim mondandóját az örömről, bánatról, szépségről, szeretetről, emberségről, magyarságról megértenék és szívükbe zárnák!
– Eddig melyik alkotása jelentette a legnagyobb kihívást, s min dolgozik jelenleg?
– 2011 a család éve volt. Társadalmunk alapja és a magyar örökség örököse a Magyar család, amelyet egyedülálló, különleges kompozícióba álmodtam meg. Talán ez a kompozíció jelentette eddig a legnagyobb kihívást, nem csak a mérete miatt – csaknem életnagyságú –, hanem azért is, mert a kompozíció alapjául szolgáló gyökeres keményfát már sok-sok éve kerestem. E nagyméretű kompozíciót a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomának adományoztam, ahol a keresztelőkápolnában fogadja az Úr színe elé hozott gyermekeket, családokat. Jelenleg éppen e templom számára mintázom Szent László királyunk szobrát, amelyet Árpád-házi Szent Erzsébet szobromhoz hasonlóan, a két reneszánsz pasztofóriummal szemben fognak majd elhelyezni az oldalhajók boltívében.
– Hol voltak kiállításai Magyarországon?
– Számos hazai és határon túli kezdeményezéshez nyújtok önzetlen támogatást. Célom az, hogy akár a legszegényebb településeken is bemutatásra kerülhessenek az alkotások; hogy azok, akik egyébként nem tehetnék, de igényük van rá, láthassák és megismerhessék történelmünk kiemelkedő alakjait, vagy csak élvezzék a művészi alkotás gyümölcsét. Ez az a cél, amiért nem válok meg, nem adom el az adott feldolgozott téma kiállítási anyagait. Az évente megújuló kiállításaimat mindig Budapesten mutatom be, de több tucat kiállításom volt kisebb és nagyobb városokban, például: Sárospatakon, Székesfehérváron, Egerben, Esztergomban, Verőcén, Veszprémben, Szombathelyen, Pécsett…
– …és Európában meg a nagyvilágban?
– 2011-ben a Magyar Nagyasszonyok című tárlat válogatott anyagából az Európai Parlament épületében rendeztek szép csoportos kiállítást Brüsszelben. Egyéni kiállításom volt Hollandiában, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában is.
– Ha sikerülne, hová szeretne még eljutni alkotásaival?
– Nagyon szeretném, hogy a sok kiállítási anyagom közül legalább a Magyar Nagyasszonyok eljusson minden olyan, az anyaországtól elszakított magyar területre, a fontosabb településekre, ahol még élnek testvéreink…
Szomorúan mondhatom, hogy igaz az a mondás, hogy a saját hazádban nem lehetsz próféta, nem mintha az szeretnék lenni, de azért mégiscsak szomorú, hogy a szülőföldemre nem hívják meg a kiállításaimat. Eddig egy kivétel akadt: Székelyudvarhely, ahol szerették volna valamely tárlatot megrendezni, de végül a mindkét fél számára megfelelő időpontot nem tudtuk összeegyeztetni. Szülőfalum, Korond szervezésében egy gyűjteményes tárlaton részt vettek a munkáim.
– Milyen kapcsolatot ápol Koronddal és az erdélyi képzőművészeti világgal?
– Korond a szülőfalum, ha hazamegyek, ott elsősorban szüleim gyermeke vagyok, s nem az ismert művész. Kiveszem a részem a család és a ház körüli, vagy a mesterségbeli munkából, bármi legyen is az, és élvezem minden pillanatát, mert boldog vagyok, hogy együtt vagyunk. Édesanyám szoknyája mellől ilyenkor nem szívesen mozdulok, csak a hegyekben tett kirándulások kedvéért csábulok el néha. Az erdélyi képzőművészeti világot figyelemmel kísérem, mert szeretem emberként és művészként, és érdekel mint művészettörténészt. Budapesten csak a médián és az interneten keresztül lehet értesülni bármiről is, ám ha itt rendeznek erdélyi vonatkozású képzőművészeti rendezvényt, akkor azt nem hagyom ki. Különösen szeretem a Vármegye Galériában rendezett erdélyi művészek tárlatait. Több erdélyi művészt is nagyra becsülök, a teljesség igénye nélkül sorolom fel néhányukat: Páll Lajos festőművészt, költőt Korondon, Bocskay Vince szobrászművészt Szovátán, Kusztos Endre grafikust, festőművészt Szovátán, Jakobovits Márta keramikusművészt Nagyváradon, Vinczeffy László festőművészt Sepsiszentgyörgyön, és akit nagyon szeretek – Hunyadi László szobrászművészt Marosvásárhelyen. Gyermekkori emlékek kötnek Benczédi Sándor kolozsvári szobrászművészhez és kamaszkori szeretetteljes emlékek törnek fel, ha a székelyudvarhelyi festőművészre, Maszelka Jánosra gondolok, de sajnos már mindketten az égben kergetik a múzsákat.
– Amikor nem szobrászkodik, mivel tölti szabadidejét?
– Az egészség mellett a szabad idő a legdrágább kincs, és ebből van a legkevesebb. Nincs benne semmi különös, ugyanúgy töltöm a szabadidőmet, mint bárki más, csak talán nagyon megbecsülöm minden percét, mert bármennyire is igaz az, hogy leginkább a műteremben szeretek foglalatoskodni, mégiscsak szükség van arra, hogy néha-néha kimozdulva onnan új impulzusok érhessenek. A szabad időm egy részét óhatatlanul a kedvencként tartott, hiúznak kinéző és olyan méretű Hancúr cica veszi igénybe, aki imádja a virágokat, utálja a fésülgetést és kutyamód őrzi a szobraimat.
– Adja az Isten, hogy mentől többet kelljen őriznie!
Székely Ferenc
Népújság (Marosvásárhely)

Surján: Alkotmányos kötelesség a felelősségvállalást a külhoni magyarokért
Alkotmányos kötelességnek nevezte Surján László a felelősségvállalást a határon túli magyarok sorsáért. Az Európai Parlament néppárti alelnöke szerint ez nemcsak az állam, hanem minden magyar ember feladata.
Surján László a Fidelitas szombati budapesti nemzetpolitikai konferenciáján kiemelte az egyházak, ifjúsági szervezetek, intézmények szerepvállalásának fontosságát is.
A kereszténydemokrata politikus szerint a nemzetpolitika fő problémája, hogy a határon túli magyarság számára szűk az intézményi kapacitás az óvodától az egyetemig bezárólag, és nem adott megfelelő mértékben az anyanyelvi nevelés biztosítéka.
Ugyanakkor jelentősen bővültek az anyaországi tanulás lehetőségei - mondta, hozzátéve, magyar adófizetők pénzét határon túliak nevelésére, oktatására költeni helyes, de "finoman elvárható", hogy ez a magyarság kinti megmaradását szolgálja, és ne az agyelszívást.
A magyar nemzetpolitikának célja kell legyen, hogy visszaadja a reményt: lehet és érdemes magyarként élni, kinek-kinek a szülőföldjén - rögzítette.
Az EP alelnöke azt javasolta, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program iskoláknak szánt támogatási rendszere a jövőben terjedjen ki a civil szervezetek kölcsönös látogatásaira is. Példaként említette a cserkészcsapatokat, ifjúsági énekkarokat, ifjúsági politikai szervezeteket, és beszélt a sportkapcsolatok pozitív szerepéről is.
A határon túli magyarságot fenyegető veszélyekről szólva kitért többi között az elvándorlásra, az asszimilációs nyomásra, és azt mondta: a vegyes házasság a beolvadás irányába való elmozdulás, de vannak jó példák is, amikor mindkét kultúrára nevelik a gyermekeket.
Surján László azt mondta, "e helyről üzenik" az Európai Unió vezetőinek, hogy Románia schengeni tagságát ne használják ki napi politikai célokra. Utalva a román belpolitikai történésekre és arra, hogy Románia schengeni tagságát az EU levette a napirendről, azt mondta: a demokrácia alapelveinek betartása mindenkire nézve kötelező, ráadásul a tagság elnapolásával az embereket büntetik, akik nem tehetnek a kormányzati intézkedésekről.
Az EP-alelnök vitaindítója után tartott kerekasztal-beszélgetésen Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta: semmi olyat nem írnak elő alkotmányos kötelezettségként a külhoni magyarokkal kapcsolatban, amit a magyar állam ne biztosítana az itt élő kisebbségeknek.
Kiemelte: az állampolgárság, a választójog kérdésében, a határon túli magyar jogérvényesítésnél pártszempontoknak nem lenne szabad szerepet játszaniuk. Ma ugyanakkor alapkérdésekben sincs egyetértés a politikai erők között - állapította meg. A külhoni magyarokat ért jogsérelmekről szólva, példaként említve Malina Hedvig ügyét és a Mikó-kollégium körüli történéseket, azt mondta: jól működő jogállamban ilyen helyzet nem állhatna elő, ez egy európai jogállam legnagyobb szégyene. Azt kellene elérni, hogy a diszkrimináció tilalmát a nemzeti kisebbségekre is kiterjesszék - jegyezte meg.
Bíró Albert, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja az elmúlt évek legfontosabb lépésének nevezte az egyszerűsített honosítást. Kitért arra, hogy egy erős magyar gazdaság a magyar kisebbség megítélésén is nagyon sokat lendítene a határon túli területeken. Kulcskérdésnek nevezte ugyanakkor, hogy a magyar kisebbségeknek megfelelő képviseletük legyen a többségi parlamentekben. A jogsérelmekkel kapcsolatban szólt arról, szerinte a kisebbségek nincsenek tisztában azzal, hogy melyek az alapvető jogaik, és azokkal sem élnek, amelyekről tudnak. Felvetette a kisebbségi jogok oktatásának lehetőségét a magyar tanítási nyelvű iskolákban.
Nagy Bercel, a közigazgatási tárca nemzetpolitikai államtitkárságának titkárságvezetője egyetértett azzal, hogy érdemes lenne ilyen képzéseket indítani. Az anyanyelv őrzése kiemelt jelentőségű, az oktatás-nevelési támogatás önmagában többmilliárdos tétel, amely a külhoni magyar diákoknak plusztámogatást jelent, illetve hasonló nagyságrendű a felsőoktatási intézmények támogatása - mondta. A honosításról szólva jelezte: már túl vannak a 300 ezredik kérelmen, és több mint 220 ezren le is tették az állampolgársági esküt. Az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítása szintén fontos feladat - folytatta - hozzátéve: ez javíthatja a magyar-magyar együttműködést is.
A külhoni magyar ifjúsági szervezetek képviselői hozzászólásaikban többi között a kétnyelvű feliratok fontosságát és az ezzel kapcsolatos problémákat emelték ki. Volt olyan felvetés, hogy ha egy magyar vállalat külhoni magyar területen létesít munkahelyeket, ott a magyarok alkalmazása élvezzen előnyt.
A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot fogadnak el, amely azt rögzíti, hogy a határon túl élő magyarokat és közösségeiket megillető jogok közül kiemelten fontos az anyanyelvhasználat joga, ennek érvényesülését segítheti az etnikailag sokszínű területeken a kétnyelvű közigazgatás megteremtése és az anyanyelvű oktatás biztosítása. Mint írták, nyomon szeretnék követni a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság mindennapi életét, és az őket ért jogsértésekre "online riadólánc" életre hívásával kívánják felhívni a világ figyelmét.
A dokumentumban kitértek arra is, hogy békés demonstrációk segítségével, a nyilvánosság minden eszközével szeretnék elejét venni a magyarokat nemzeti hovatartozásuk miatt érő atrocitásoknak
MTI

Hétfőn indul a Határon Túli Magyarok Fesztiválja
Hétfőtől hat napon át zajlanak a Határon Túli Magyarok Fesztiváljának programjai Baranya megye több településén, a látogatók hagyományőrző és kézműves programokon, képzőművészeti kiállításokon, irodalmi és történelmi témájú pódiumbeszélgetéseken, szakmai fórumokon vehetnek részt.
A két évtizedes hagyományokkal rendelkező Határon Túli Magyarok Fesztiváljának legfontosabb célja, hogy bemutassa a Kárpát-medence magyar tájegységeinek kultúráját, erősítse a nemzeti összetartozás eszméjét, valamint találkozási lehetőséget biztosítson magyar alkotó- és előadóművészek, szellemi műhelyek számára - közölték a szervezők az MTI-vel.
A rendezvények a szervezők reményei szerint izgalmas és színes körképet nyújtanak a Kárpát-medence hagyományőrző és alkotó művészeinek, hivatásos és amatőr művészeti közösségeinek munkájából. Az idén a fesztivál programjain kiemelt szerepet kap a Drávaszög és Szlavónia népi kultúrájának és kortárs művészeti életének bemutatása.
A programok között több kiállítás is helyet kap, így például Pécsen, a Pannon Magyar Házban hétfőn nyílik tárlat Vajdasági impressziók címmel Takács Ferenc festményeiből és Banka Gabriella kisplasztikáiból. Keddtől pedig a PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán Látlelet címmel Sztrunga Erzsébet, Mánfai György és Hosszú István fotográfusok kiállítása tekinthető meg.
A további programok között szerepel még például néptánc gálaest Kozármislenyben, szüreti mulatság Sombereken, valamint a Dióhéj Citerazenekar nagynyárádi fellépése. Szombaton a pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központban tablók, fotók, videók és makettek segítségével mutatják be a horvátországi magyarság hagyatékának egy szeletét.
inforadio.hu

Az EMNP szerint a küszöb ügyében csúsztat az RMDSZ
Az RMDSZ szerint rontaná a decenberi parlamenti választási siker esélyeit, ha koalíciót kötnének a kisebb magyar pártokkal. Utóbbiak szerint az RMDSZ csúsztat. Romániában ma jár le a választási szövetségek bejegyzésének határideje. A célegyenesben sikerült a jobboldalnak tető alá hoznia azt az összefogást, amellyel a kormányzó szociálliberális szövetségnek kíván politikai alternatívát teremteni a december 9-i romániai parlamenti választásokon. Választási szövetségre lépett három jobboldali párt Romániában: az Igaz Románia Szövetség(ARD) megalakulását rögzítő jegyzőkönyvet Vasile Blaga, a Demokrata Liberális Párt(PDL), Mihai Razvan Ungureanu, a Polgári Erő(FC) és Aurelian Pavelescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt(PNTCD) elnöke írta alá vasárnap Bukarestben. Az ARD a május óta kormányzó Szociál-Liberális Szövetséggel(USL) szemben kíván egységes politikai alternatívát teremteni a december kilencedikei parlamenti választásokon. Az új pártszövetség jele a szív, vezetését pedig a három tagpárt elnöke társelnöki minőségben közösen látja el. A részt vevő pártok megállapodtak arról, hogy közös jelöltlistákat állítanak a választásokon. Az ARD-t bejegyezték a Központi Választási Irodánál.
Az Igaz Románia Szövetséggel a Demokratikus Liberális Párt (PD-L) igyekszik új csomagolásban visszaszerezni a választók bizalmát, hiszen a másik két aláíró, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Erő (FC) önállóan aligha jutna be a parlamentbe. Ilyen módon viszont a jobboldal legnépszerűbb politikusát, Mihai Razvan Ungureanu volt román miniszterelnököt tolták előtérbe. A magyar pártok nem kopogtatnak a központi választási iroda ajtaján, hogy választási együttműködést jegyezzenek be. A Kelemen Hunor vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), arra hivatkozva hárította el a két kisebb magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) koalíciós ajánlatát, hogy az RMDSZ a magyar közösség csaknem 90 százalékának bizalmát élvezi. Összefogás esetén pedig félő, hogy a három magyar párt szövetsége nem tudná átlépni a koalíciók esetén érvényes magasabb parlamenti küszöböt. Az EMNP szerint a küszöb ügyében csúsztat az RMDSZ, az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét semmi sem fenyegeti. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke közölte, pártja összefogás híján is indul a választásokon, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult magyar szavazóknak is legyen kire voksolniuk. Az MPP tisztújításra készül, és nem közölte, részt vesz-e a decemberi parlamenti választásokon. hirado.hu/Kossuth Rádió
Erdély.ma

A magyar nyelv regionális nyelvvé nyilvánítását kezdeményezi az EMNT
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmánya szeptember 15-i kolozsvári ülésén döntötte el, hogy ukrajnai példára kezdeményezik a magyar nyelv regionális nyelvvé nyilvánítását Erdélyben, és kidolgozzák az erre vonatkozó szakmai javaslatot, mely a jelenlegi hazai nyelvtörvény rendelkezéseinek módosítását – beleértve a 20%-os küszöb csökkentését – is tartalmazza. Emellett az EMNT nemzetpolitikai szakbizottsága az elkövetkezőkben részletes cselekvési tervet dolgoz ki az autonómia megvalósítására vonatkozóan, figyelembe véve a már létező autonómiatervezeteket. Az EMNT Választmánya aggodalommal figyeli, hogy a kárpát-medencei térségben újra felerősödött a magyarellenesség, és ennek leállítására ugyancsak cselekvési tervben tesz javaslatot. A Választmány az európai polgári kezdeményezés tárgyában üdvözölte az EMNT, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács szövetségét, és készen áll a jövőre esedékes egymillió aláírás összegyűjtésében való együttműködésre. A Választmány támogatja a székelyföldi referendum ügyét. Az EMNT gazdasági szakbizottsága, valamint a Mikó Imre Tervért felelős koordinátor a közeljövőben előkészítik a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztériummal aláírandó egyezményt, mely az Erdély gazdasági fejlesztésére létrejött terv mentén történő együttműködést erősítheti meg. Az EMNT Választmánya elhatározta, hogy a következő hetekben összehangolt országos akciót indít az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán, folytatva a Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett tiltakozásokat. (közlemény)
Transindex.ro

Iskolakezdés: visszakerülhet az előkészítő osztály az óvodába
Visszakerülhet az előkészítő osztály az óvodába – ezt Victor Ponta miniszterelnök mondta Targu Jiuban, a Spiru Haret Főgimnázium tanévnyitóján.
„Mindenek előtt sok sikert kívánok az összes diáknak, kezdve a már elhíresült előkészítő osztállyal, amit egyébként én szükségesnek és hasznosnak tartok, de a jövő évtől óvodai keretek között, nem az iskolában. Azt hiszem, hogy idén kissé elsiettük és ezzel nem kevés gondot okoztunk a szülőknek” – mondta a kormányfő.
Országszerte több mint 3 millió diáknak kezdődött meg az oktatás a mai napon, bár nem mindenhol adottak a feltételek. Az intézmények 15 százaléka nem kapott még egészségügyi működési engedélyt, főleg a falvakban, ahol sok helyütt nincs vezetékes víz, vagy mosdó.
Bukaresti Rádió
Erdély.ma

A csángóföldi magyar oktatás összeomlásától tart az MCSMSZ
A csángóföldi magyar oktatási program összeomlásától tart a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), a program korábbi koordinátora; az új koordinátor szerint az MCSMSZ aggodalmait az táplálja, hogy a szövetség pénz nélkül maradt.
Az Új Magyar Szóhelyi portál összeállításában arra hívja fel a figyelmet, hogy a moldvai magyar oktatási programot február óta irányító Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) változtatott a programban részt vevő tanárok szerződésének feltételein és az oktatási helyszínek működtetésének alapelvein. A most bevezetett rendszerben az oktatási program tanárai egységesen havi 700 lej (44 500 forint) költségtérítési juttatást kapnak. Ebből maguk fedezik az oktatási helyszín és lakásuk bérleti és fenntartási költségeit. Az RMPSZ elképzelése szerint az MCSMSZ által működtetett magyar házakban is az ott tanító tanárok bérlik a tantermeket.
Az MCSMSZ elnöke, Pogár László úgy vélte, az új rendszer az oktatási program összeomlásához, az oktatók szétszéledéséhez vezet. Szerinte a pedagógusszövetség nem kívánt adminisztratív terheket ró a programban részt vevő tanárokra, másrészt a személyenkénti 700 lejes keret nem elég az oktatással járó költségek biztosítására. Pogár emlékeztetett arra, hogy a múlt tanévben még a csángószövetségre hárult az oktatási körülmények biztosítása, a tanároknak pedig egyetlen feladatuk volt: magyarra tanítani a csángó gyerekeket.
Pogár László kijelentette, az MCSMSZ nem lát más kiutat, mint elindítani a saját oktatási programját. Hozzátette, olyan településeken kezdeményezik a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatását, amelyekre nem terjedt ki eddig a moldvai magyar oktatási program. Nem látjuk ennek a rendszernek a jövőjét, ebben nem vállalunk felelősséget. Budapest lényegében államosította az egészet" – jelentette ki Pogár László.
Az Új Magyar Szó kitért arra, hogy a rendszer bevezetéséről szeptember elején tájékoztatták a csángó oktatási programban részt vevő tanárokat az RMPSZ, illetve a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő képviselői. Az elképzeléseket a pedagógusok megszavazták. Petres László lujzikalagori tanár – akit a programban részt vevő tanárok az egyik szószólójukká választottak – jogosnak tartotta az MCSMSZ elnökének aggodalmát. Úgy vélte azonban, hogy a rendszer kipróbálásával derülhet ki, kell-e változtatni azon.
Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke – aki a moldvai oktatási program felügyeletét látja el – az Új Magyar Szónak elmondta, a tavalyi félév tapasztalata alapján dolgozták ki a csángó oktatási program új lebonyolítási rendszerét. Nem lehet egy oktatási helyszínt úgy biztosítani, hogy a tanár állandóan telefonálgat, ha kiment egy biztosíték. Adminisztrátort egy akkora területen utaztatni, rengeteg benzinköltséggel jár" – jelentette ki Lászlófy Pál. Hozzátette, az RMPSZ-nek felelnie kell azért, hogy ne legyenek fölösleges kiadások. Emlékeztetett arra, hogy a csángószövetségtől éppen azért vették el ezt a feladatot, mert a finanszírozó túlzottnak találta az MCSMSZ költekezését. Meg tudom érteni a csángószövetség aggodalmait: pénz nélkül maradtak" – fogalmazott az RMPSZ tiszteletbeli elnöke.
MTI
Erdély.ma