Forrásközelből hangyaszorgalommal
Jó érzés volt vásárhelyinek lenni kedden délután a Kemény Zsigmond Társaság estjén, amelynek vendége Pál-Antal Sándor nyugalmazott főlevéltáros volt. A szerző egy régen hiányolt és valószínűleg hamar népszerűvé váló könyvet, Marosvásárhely történetének első kötetét, Marosvásárhely története, I. kötet. A kezdetektől 1848-ig, mutatta be, amely a kezdetektől 1848-ig követi településünk múltját. A műhöz illő zenéről a vendéglátó Csíky Boldizsár zeneszerző gondoskodott, aki a szerzőt azzal a reménnyel ajánlotta a közönség figyelmébe, hogy várjuk a kötet folytatását.
A történetírás nagyon adós volt ezzel a kötettel, amelyet egy olyan hangyaszorgalmú ember írt meg, aki hiszi magáról, hogy köze van a "közhöz", szereti ezt a mi kis városunkat. Pál-Antal Sándor, a történelemírás nagymestere, hajnaltól késő estig dolgozva az elmúlt másfél évtized alatt, tizenöt történelemmel kapcsolatos könyvet írt, amelyek a Mentor Kiadónál láttak napvilágot – hangzott el Káli Király István, a kiadó vezetőjének ajánlásában.
Az1989-es fordulat és az utolsó húsz év irodalma nélkül, amikor több könyv jelent meg, mint korábban együttvéve, Pál-Antal Sándor műve nem születhetett volna meg. Ahogy az éveken át tartó magányos levéltári kutatómunka nélkül sem, amelynek során új dokumentumok kerültek elő. A hét évszázad történelmét felölelő anyag egybeszerkesztése nem volt egyszerű dolog. Pál-Antal Sándor nem lineárisan mutatja be a történelmet, hanem témakörök – gazdaság, politika, művelődés – szerint fogalmazza meg a lényeget arról a fejlődési folyamatról, amelynek során a város a Székelyföld keretéből kilépve Erdély negyedik településéve vált – méltatta a könyvet Spielmann Mihály főkönyvtáros, aki a két világháború közötti próbálkozások bemutatására is kitért.
Majd a szerző lépett a Kultúrpalota kistermének pódiumára, s beszámolt arról, hogy csíki születésű fiatalemberként hogyan vált igazi, vitathatatlan marosvásárhelyivé. A kolozsvári egyetem történelem szakának végzős hallgatójaként, 1963-ban az Állami Levéltár marosvásárhelyi fiókjához helyezték, ahol 42 éven át dolgozott. Fél évszázada él fogadott szülőföldjén, amelynek történelmét a legtermékenyebb erdélyi történészként az említett 15 kötet mellett száz tanulmányban és újságcikkek sokaságában dolgozott fel. Mivel tevékenysége első felében olyan írásokat kértek tőle, amelyeket az olvasó könnyen megért, ezt a stílust vitte át a szakdolgozatokra és a könyvekre is.
Helyzeti előnyét kihasználva, történészként a levéltárban arra törekedett, hogy a források tiszta vizéből ihletődjön. Kezdetben alkalomszerűen foglalkozott a város történelmével, elsősorban olyan cikkek helyesbítése kapcsán, amelyek nem a történelmi hűséget tükrözték. S bár 1989-ig alig jelent meg néhány tanulmánya, a levéltári dokumentumok rendezése és leltározása kapcsán elraktározta az emlékeket, s amikor lehetőség adódott, csak a pontos forrásokat kellett megkeresnie. Tófalvi Zoltán ajánlására fordult a Mentor Kiadóhoz, amellyel azóta is tart az állandó munkakapcsolat.
Bernády György 1916-ban egy történészcsoportot kért fel Vásárhely történetének megírására, s a hetvenes években egy 22 tagú munkacsoportot bíztak meg ezzel a feladattal, de számottevő eredmény egyik próbálkozásból sem született. Pál-Antal Sándorban egy évtizeddel ezelőtt merült fel egy Marosvásárhely történetéről szóló, hozzáértéssel megírt tanulmánykötet összeállításának gondolata, amihez résztanulmányokra volt szükség. Ebben volt segítségére két, Marosvásárhely történetére vonatkozó tanulmánykötet, a város történetéről szóló kisebb tanulmányok, valamint az a négy könyv, amelyek a történelem különböző vonatkozásait dolgozták fel. A már készen levő forrásanyagot újabb levéltári munkával kiegészítve született meg az átfogó mű, amelyre ezentúl lehet majd hivatkozni, részleteiben kiegészíteni – mondta a szerző, aki ígéretet tett, hogy a folytatás sem marad el. Majd hozzátette, hogy résztanulmányok hiányában sok időt felemésztő kutatómunkához az eddiginél jelentősebb támogatás, anyagi fedezet szükséges, hogy ne csak az erkölcsi elégtétellel maradjon a könyvespolcot megtöltő kiadványok nyomán.
A továbbiakban a marosvásárhelyi boszorkányüldözéssel valamint a levéltárral kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
A rendezvény hangulatához illő zenét, Metz Albert Vonósnégyesét a filharmónia művészeiből álló együttes, Láni Oszkár dalait Tróznerné Szabó B. Kincső adta elő Ávéd Éva zongorakíséretével.
A szerző előtt pedig hosszú sor állt, hogy dedikáltassa a kötetet. Mert ahogy Spielmann Mihály mondta, "ezt a könyvet jó beilleszteni a könyvespolcra, asztalra tenni, forgatni". Tegyük hozzá, hogy minden vásárhelyi családban.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ-es prefektus Argeş megyében
Az RMDSZ által javasolt Kálmán Zoltán lesz Argeş megye alprefektusa, miután Emil Boc miniszterelnök a tegnapi kormányülésen aláírta kinevezését. A tisztségviselő 1964-ben született a Maros megyei Erdőszentgyörgyön, gépészmérnöki diplomáját a brassói egyetem mechanikai karán szerezte.
Jelenleg a Dolj megyei környezetvédelmi ügynökség környezeti politikák gyakorlatba ültetésével foglalkozó főtanácsadója, azelőtt több éven keresztül a neves amerikai Cummins Generator Technologies craiovai üzemének elektromos részlegét vezette.
Krónika (Kolozsvár)

Bebetonozás
Ha rövid távon a feddhetetlenségi ügynökség működését szabályozó törvény módosítása körüli, tegnap a képviselőházban kabaréba torkollott huzavona, hosszú távon egyértelműen az alkotmány tervezett megújítása fogja tematizálni a bukaresti politikai életet. Az erdélyi magyart pedig még inkább.
Nem tudom, feltűnt-e másnak is, mennyire mentegetőzés-szerűen magyarázta Markó Béla az elmúlt napokban, hogy a kormány – az RMDSZ egyetértésével – alkotmányos kötelezettségének tett eleget, amikor kezdeményezte az államelnöknél a tavaly novemberi népszavazás eredményének a parlament elé terjesztését.
Arról a referendumról van szó, amelyen a résztvevők elsöprő többsége áldását adta az egykamarás parlament létrehozására és a honatyák számának lecsökkentésére, arra a két, Traian Băsescu által kezdeményezett kérdésre, amelynek kapcsán az RMDSZ korifeusai ellenzékben még többek között olyanokat mondtak: veszélyt jelent a parlamenti demokráciára, visszatérés lenne a nagy nemzetgyűléshez. (Buzdították is a magyarokat: vegyenek részt nagy számban a népszavazáson, és szavazzanak kétszer nemmel – hogy aztán most az RMDSZ-es önkormányzati vezetőket okolják a népszavazás sikeréért.)
Egyáltalán nem csodálkoznánk rajta, ha az RMDSZ-vezérkarnak az egykamarás törvényhozással szembeni ellenkezése idővel „szelídülne”, és például annak árán lenyelnék a koalíciós partner békáját, hogy az erdélyi magyarságot rögzített számú mandátum illeti Románia majdani karcsúsított képviselőházában. Az erdélyi magyarság alatt itt természetesen az RMDSZ értendő, nem véletlenül szerepel a kormány kidolgozta alkotmánymódosítási tervezetben, hogy a nemzeti kisebbségeket csak egyetlen szervezet képviselheti a parlamentben.
Mérget vennénk rá, hogy ez a passzus az RMDSZ vezetőinek agyából pattant ki, akik – ha már önkormányzati szinten nem sikerült – legalább parlamenti vonalon szeretnék kiiktatni a politikai alternatívát, bebetonozni magukat. Önmagában persze nem elvetendő a magyaroknak alanyi jogon juttatandó parlamenti mandátum gondolata, ezek betöltéséről viszont belmagyar verseny, választások útján kellene dönteni , és nem mondjuk az RMDSZ Állandó Tanácsában levajazni. Pláne, hogy ez esetben a versenyhelyzet nem gyengítené a közösség bukaresti képviseletét, hanem javítaná annak minőségét.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Levél Tőkés Lászlóhoz
Tempfli püspök is beleszól
Tempfli József, Nagyvárad nyugalmazott római katolikus megyéspüspöke rövid magyarázat kíséretében juttatta el eredetileg Tőkés László európai parlamenti képviselőnek címzett levelét szerkesztőségünkbe: „Mellékelten küldök az Önök kiadványa, illetve műsora vagy honlapja részére egy eredetileg nem a nyilvánosságnak szánt levelet. A címzettnek, Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az elmúlt hét folyamán üzenetemet személyesen nyújtottam át egy nagyváradi rendezvényen. Később a tudomásomra jutott, hogy levelemet egy harmadik személy, történetesen újságíró is olvashatta, ezért úgy érzem helyesnek, hogy a levél tartalmát a széles közvélemény is megismerhesse. Tempfli József.”
Levelében többek közt ezt írja:
„Végtelenül elszomorított a híre annak, hogy házasságod megromlása nem valami olcsó újságírói kitaláció, nem alaptalan rágalom. E sorok írására pedig az a mód késztetett, ahogyan ezeket a történéseket kezeled, hogy például szó nélkül hagytad fivéred nyilvánosságnak szánt sorait, melyben méltatlan hangon ír a feleségedről. Ha te nem, akkor én emelem fel a szavam a védelmében.
Igen, emberi és asszonyi méltóságában sértőek azok a mondatok, márpedig én úgy érzem, hogy az emberi méltóságot minden esetben védenem kell, különösen akkor, amikor az Emberi Méltóság Testületének tagjaként immár erre formailag is felhatalmazva érzem magam. Hogy képviselhet, védhet valaki méltóképpen bármiféle közösséget, közösségünk bármiféle ügyét, aki a hozzá legközelebb állóval ily módon viseltetik? A szeretet parancsát követni nem utópia, márpedig hol a szeretet, hol a méltóság, amikor oly méltatlan szavakat hagysz visszhang nélkül? A te feleséged, gyermekeid édesanyja a legnehezebb években volt melletted, a sötét korszak után a legmunkásabb években is, vállalva azt a nem könnyű szerepet, amit az élet neki szánt. Hogy lehet minderről megfeledkezni, hogy lehet minden felelősséget rá áthárítani? Végezz önvizsgálatot is.” E sorokat egyszerű katolikus hívőként írta, nem kiérdemesült megyés püspökként, zárja levelét Tempfli József, akit „nem a bántás szándéka, hanem a szeretet parancsa vezetett.”
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel”
A váradi Evangélikus Egyházközség szerdán gazdag programmal járult hozzá a héten zajló Varadinum-ünnepséghez. Igehirdetésre, könyvbemutatóra és faragászati kiállításra is sor került.
Szerda délután a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében a nagyváradi Evangélikus-Lutheránus templomban Szebik Imre, a Magyar Ökumenikus Tanács elnöke hirdetett igét. Prédikációjának központi gondolata az a reménység volt, melyet Jézus Krisztus feltámadásával kapott a kereszténység. „Őrizzétek szívetekben a Krisztust, és tanúskodjatok az élő reménységről. Krisztus él az egyházban, a testvéri közösségekben, de ott is jelen van, ahol ketten összegyűlnek az ő nevében” – fogalmazott a püspök. Fontos, hogy magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel, és ennek jegyében kell neveljük gyermekeinket is, hangsúlyozta. Az igehirdetést követően Mátyás Attila nagyváradi lelkipásztor köszönte meg az igehirdetőnek a szolgálatot, és köszöntötte a szép számban megjelent résztvevőket, köztük a testvéregyházak és a civil szféra képviselőit.
Hogyan lettünk finnugorok?
Dr. Bakay Kornél magyarországi régészprofesszor Hogyan lettünk finnugorok? címmel tartott rövid előadást, és egyben bemutatta a Magyarságtudományi Füzetek első számát is, melynek szintén ő a szerzője. A 48 részesre tervezett, havonta megjelenő kiadványsorozat egyébként az Evangélikus Egyházközségnél is megrendelhető. Az előadó kifejtette: nem a gazdasági válság, hanem a magyar nemzeti öntudat, illetve a belső lelki erő hiánya a legnagyobb gondja a Kárpát-medencei magyarságnak. Hamis dogmákat sulykoltak belénk, ezeknek a megdöntése a célja a nemrég induló kiadványnak is. A magyarság finnugor múltját a régészet, a krónikák, de hagyományaink sem igazolják. A nemzet iránti ellenszenv tulajdonképpen évezredes múltú, a németek például következetesen „wilde horden”, azaz „vad hordáknak” nevezték a magyarokat. Döntően szintén nekik köszönhetjük eredetünk meghamisítását is, aminek írásos dokumentációja az 1771-es évekre vezethető vissza. Mindezen források magyar fordítása is megtalálható a Magyarságtudományi Füzetek első számában.
Faragászati kiállítás
Balázs István máramarosi fafaragó a templomban, illetve a templomkertben kiállított faragott alkotásait Horváth István, a Partiumi Kiadó ügyvezetője méltatta. Elmondta: a keresztény értékrenddel azonosuló művész leghangsúlyosabb motívuma az Isten és az ember kapcsolata, ugyanakkor készít nemzeti vagy akár groteszk indíttatású alkotásokat is. „Fények és árnyak játékában fedezhető fel az a szinte isteni jelenség, amelynek során a művész keze munkája hit által vezéreltetve a durva, göcsörtös kérget lassanként lehántva, apró, de finom, ösztönös mozdulatok végtelen során át előhozza a formát. A formát, amely mindig is ott nyugodott az élő fában” – fogalmazott Horváth István. Végül átadta fafaragó üzenetét is: „Nem az a fontos, amit én teszek, hanem az, amit Isten általam tesz”. A tartalmas délutáni programot több zenei mozzanat egészítette ki. Tokody Ilona világhírű operaénekes a Filharmóniában esedékes koncert előtt, az evangélikus templomban is előadott egy dalt, továbbá Benczédi Hunor és Benczédi Mónika is közreműködött.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Könyvbemutató a Szent Márton öregotthonban
Nagyvárad – A Festum Varadinum rendezvénysorozat hagyományos eseménye a váradi Szent Márton öregotthonban megrendezésre kerülő Generációk találkozója.
Ennek a rendezvénynek a keretében mutatták be csütörtök délelőtt az öregotthonban Papp László A váradszöllősi római katolikus szentháromság plébániatemplom című kötetét a szerző, valamint Pálos István, a templom plébánosának jelenlétében. Az otthon lakói először a Szöllősért Egyesület képviesletében felszólaló Kis Gábort hallgatták meg, aki elmondta, hogy a kiadvány gazdag kép- és dokumnetumanyaggal mutatja be a katolikus templomot és a szöllősi katolikus közösséget. Kis Gábor elárulta, hogy ennek a kötetnek az eladásából befolyó összegeket egy Váradszőllős monográfia megírására és kiadására fordítják majd. Ezt követően Pálos atya szólalt fel, felelevenítve gyerekkorának Szöllőshöz köthető emlékeit. „Beletekintve a könyvbe rátalálhatunk a gyökereinkre. Fontos ez a kiadvány, mert az emlékeinkben élő Szöllős azóta már eltűnt, bekebelezte a város” – fogalmazott azegyházi személy. Majd az identitás fontosságáról beszélt Pálos atya, elmondva: „aki nem tudja, hogy kicsoda, az szükségszerűen rossz döntéseket hoz.” Pálos atya a jelenlevőkkel tudatta, hogy a könyv 2004-ig követi a templom történetét, és a kötetben kivonatok találhatók a megkereszteltek, valamint az egybekeltek anyakönyvéből.
Virágzó település
Ezt követően maga a szerző szólalt fel, elmondva, hogy Váradszőllős virágzó község volt. A község virágzásának fő oka az volt, hogy itt folyt át a Pece patak, melynek vize sosem fagyott be, így folyamatosan tudták működtetni a településen épített három malmot. Ugyanakkor a szöllősiek tehetséges emberek voltak, sok volt közyük az értelmiségi, továbbá nagyon jó kőművesek hírében is állottak, az elmondások szerint a Sas-palotát és a színházat is a szöllősi kőművesek építették. Ezt követően a szerző felidézte a település társadalmi életébek gazdagságát: Váradszőllősön voltak templombúcúsk, búzaszentelések, színjátszó- és olvasókör, és sok egyéb, mondta Papp László. Az esemény dedikációval zárult.
Pap István
erdon.ro

A magyar kultúra helyzetéről
Nagyvárad – Szerdán a XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében tizedik alkalommal rendezték meg A Civil Társadalom Napját, Kultúra és önkormányzatiság kilencven évvel Trianon után címmel.
Az Ady Endre Középiskolában lezajlott rendezvény szervezői a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), a váradi Sapientia Varadiensis Alapítvány, a berettyóújfalui Megyei Népfőiskolai Egyesület, a budapesti Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága- Anyanyelvi Konferencia, valamint a kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság voltak.
Délben Romhányi András, a budapesti Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus tanácsosa tartott előadást a tanintézet dísztermében, Kultúránk mai helyzetéről címmel. Értekezéséből egyebek mellett az derült ki, hogy a magyar társadalom kulturális és erkölcsi válságát éli, “létezik kevés normálisan gondolkodó és számos elhülyített személy”, akik önként mondanak le a valódi értékekről, olcsóbb és piaci szempontból gazdaságosabb termékek, illetve szolgáltatások kedvéért. Történik mindez annak betudhatóan, hogy fiskális szemlélet uralkodik, minden a piacnak van alárendelve. Nincs szükség sokoldalúan képzett, közösségi emberekre, csupán manipulálható, elszigetelt individumokra. Az előadó a Magyar nemzeti kulturális koncepció című tanulmány vázlatát is ismertette, melyet több közművelődési intézmény közösen dolgozott ki megvitatás céljából, és megpróbálják a “gondolkodó magyarok” legalább tíz százalékához eljuttatni.
Nagyvárad és a kultúra
Dr. Fleisz János önkormányzati képviselő, a BINCISZ elnöke Nagyvárad szerepe és küldetése a magyar kultúrában címmel tartott expozét. A város történetének azon jelentős fejezeteit emelte ki, melyek fontos szerepet játszottak a tudományos, az irodalmi, az egyházi és a művészeti élet fejlődése szempontjából. “Nagyvárad azon városok közé tartozik, mely nagy hagyományokkal rendelkezik a kulturális értékteremtés terén. A történelem folyamán mindig volt ereje ahhoz, hogy talpraálljon, s jelentősen gazdagítsa az egyetemes magyar kulturát. Reméljük, hogy a jövőben is megfelel ezen történelmi hivatásának”, fogalmazott. Ezt követően levetítettek egy Nagyváradról szóló dokumentumfilmet, melynek szerkesztő-rendezője Villányi Zoltán, operatőre pedig Kirsch Norbert.
A tanácskozás kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Szóba került a politika és a kultúra viszonya, a média és az értelmiség felelőssége, a népfőiskolák szerepe, valamint az is, hogy “miért utálják az anyaországi magyarok a határon túliakat”. Negatív kontextusban többször elhangzott Gáspár Győzike és Kiszel Tünde neve. Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, mint “a hazája sorsáért aggodó polgár” arra figyelmeztetett: a rendszerváltozás után felnőtt új nemzedék tagjai nem szereztek történelmi tapasztalatokat, ezért olyan jelszavakkal lehet “megetetni” őket, melyek korábban csúfos kudarcot vallottak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Templombúcsú Szilágypérban
Szatmár megye – Szombaton, május elsején délelőtt 10 órától templombúcsút tartanak a szilágypéri római katolikusok abból az alkalomból, hogy 10 évvel ezelőtt ezen a napon szentelték fel az új templomukat.
A búcsún részt vesz Főtisztelendő és Nagyméltóságú Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspöke, aki az ünnepi szentmisét celebrálja majd. Duma Ferenc, helyi plébános tájékoztatása szerint többen is jelen lesznek a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye plébánosai közül, részt vesznek az ünnepségen a helyi református és ortodox egyházközségek lelkipásztorai, a Kárászteleki Fúvószenekar (Szilágy megye) tagjai és az Érszalacsi Római Katolikus Egyházközség (Bihar megye) kórusa is. Az énekkart Csaplár Angéla karnagy vezényli. „A délelőtti szentmise előtt Ft. és Nm. Böcskei László megyéspüspök a helyi polgármesteri hivatal épületét is megszenteli” – tudatta Tempfli Mihály, Szilágypér község polgármestere. A község elöljárói mindenkit szeretettel várnak a jeles eseményre.
erdon.ro

Volt püspök rótt meg volt püspököt
„Hogy képviselhet, védhet valaki méltóképpen bármiféle közösséget, közösségünk bármiféle ügyét, aki a hozzá legközelebb állóval ily módon viselkedik” – teszi fel a kérdést Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyéspüspök abban a Tőkés László európai parlamenti képviselőnek címzett levélben, amely tegnap jutott el szerkesztőségünkbe. Tempflit az késztette a levél megírására, hogy – mint írja – a volt református püspök nem vette védelmébe válni készülő feleségét, Tőkés Edithet a sajtóban megjelent támadások után.
„Szó nélkül hagytad fivéred (Tőkés István – szerk. megj.) nyilvánosságnak szánt sorait, melyben méltatlan hangon ír a feleségedről. Ha te nem, akkor én emelem fel a szavam a védelmében. Igen, emberi és asszonyi méltóságában sértőek azok a mondatok, márpedig én úgy érzem, hogy az emberi méltóságot minden esetben védenem kell” – fogalmazott levelében Tempfli, aki szerint Tőkés István „minősíthetetlen kritikái, bántásai” jogtalanok.
A nyugalmazott püspök úgy véli, Tőkés László olyan méltatlan rágalmakat hagyott szó nélkül, amelyek árnyékot vetnek mindarra, amit főpapként, közéleti emberként, az elmúlt évtizedekben tett.
Tempfli József az ÚMSZ-nek elmondta, Tőkés Edith sorsát a szívén viseli, különösen azután, hogy a napokban egyik ismerősétől azt hallotta: az asszonyt a történtek nagyon megviselik. „A levélben szeretetteljesen írtam, a hangulaton próbálva javítani, csupán baráti aggodalmamnak adva hangot” – magyarázta az ÚMSZ-nek a nyugalmazott püspök.
A volt egyházi elöljárótól elmesélte: levelét személyesen vitte el Tőkésnek egy nagyváradi rendezvényre, ám mivel nem sikerült találkoznia vele, egy hölgyet kért meg, adja át a címzettnek. Az EP-képviselő már másnap, saját kezével egy oldalban válaszolt is a levélre. „Ebből számomra az derül ki, hogy Tőkés László nem haragszik rám, amiért észrevételeimet szóvá tettem. Sőt, elküldte nekem azokat a sajtóanyagokat is, amelyek az elmúlt hetekben a házassága felbontásáról megjelentek, s amelyek nem jutottak el mostanig hozzám, mert nem járatok minden újságot” – mondta Tempfli József.
Demeter Szilárd, Tőkés László sajtóirodájának vezetője közölte, az EP-képviselő nem kívánja válaszlevelét a nagyközönséggel megosztani. Demeter ugyanakkor furcsállja, hogy a sajtónak elküldött levél mellett szerepelt egy, a szerkesztőségeknek címzett magyarázat is, amelyet nem a nyugalmazott püspök fogalmazott meg. „Ezért azt gyanítjuk, hogy valakik megpróbálják felhasználni Tempfli Józsefet levelét arra, hogy összeugrasszák a katolikus és a református egyházat” – mondta.
Tempfli felháborodását az a szintén nyilvánosságra került levél váltotta ki, amelyet Tőkés László idősebb bátyja, Tőkés István jelentetett meg április elején, s amelyben „pénzéhesnek, betegnek, aljasnak” minősíti az európai parlamenti képviselő volt feleségét.
„Joggal kérdezhetik, az állítólagos 20 év ú.n. rossz házassága után, miért most adja be Edit asszony a válópert? Véleményem szerint azért, mert amíg egy szerény papi fizetés megosztása smafu, addig a mostani EU parlamentié már döfi, annak 30 százalékáért már érdemes áldozattá válni” – fogalmazott Tőkés István, aki levelét azzal zárta: örül, hogy „öccse végre kivásárolhatja magát ebből a számára annál is rémesebb helyzetből, mint amit anno Ceusescu okozott neki”.
úmsz
Manna.ro

Több állampolgárságot ad Románia a moldovaiaknak
Románia folyamatosan egyre több olyan kérelmet fog elbírálni, amelyeket moldovai állampolgárok nyújtottak be a bukaresti hatóságokhoz a román állampolgárság megszerzése érdekében – jelentette ki Traian Băsescu államfő.
Băsescu Jászvásáron mondta ezt Romániában tanuló moldovai diákok előtt. Közölte, hogy a nagyobb munkatempó következtében az év végéig már havonta 10 ezer ilyen kérelmet dolgoznak majd fel.
A kormány áprilisban határozta el, hogy módosítja az 1991 óta hatályban lévő állampolgársági törvényt. A rendelkezés kibővíti azoknak a leszármazottaknak a körét, akik állampolgársági kérvénnyel fordulhatnak a román államhoz. A beadványok elbírálási idejét hat hónapról öt hónapra csökkentették.
Băsescu elmondta, hogy nagy figyelemmel kíséri az igazságügyi minisztériumban működő, a moldovaiak állampolgársági kérvényeivel foglalkozó hivatal működését. Az államfő szerint ez a hivatal a múlt hónapban 5300 állampolgársági kérelmet hagyott jóvá. Rámutatott: a hivatal apparátusa még mindig nem elég hatékony ahhoz, hogy teljesítse azt a célkitűzést, miszerint havonta 10 ezer kérelmet kell feldolgozni. Biztosította azonban a diákokat arról, hogy az év végéig elérik ezt a számot.
Moldovából eddig körülbelül egymillió állampolgársági kérelem érkezett. Korábban az Európai Unió aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Románia tömegesen akar állampolgárságot adni a moldovaiaknak. Ezt követően azonban a román hatóságok világossá tették, hogy egyéni kérelem alapján adják az állampolgárságot. Băsescu tavaly augusztusban úgy nyilatkozott , hogy az Európai Unió megértette a román állampolgárság megadásának egyszerűsítését.
Szabadság (Kolozsvár)

Új "kitüntetést" vezetne be a városháza
Humorbukfenc, vagy a diktatórikus hajlam tünete?
Új kitüntetés létrehozására tett szóbeli javaslatot a marosvásárhelyi tanács tegnapi ülésén Maior Claudiu alpolgármester.
A városvezető szerint fékezőpolgári címet kellene adományozni azoknak a személyeknek, akik az igazságszolgáltatási rendszer nyújtotta jogorvoslati lehetőségekkel visszaélve következetesen akadályozzák a város nagy projektjeinek, így a somostetői terelőútnak a megvalósítását. Maior az elképzelése szerint oklevéllel és plakettel járó címre két személyt is javasolt a tanács tegnapi ülésén – Kincses Ajtay Máriát, aki a közigazgatási bíróságon indított eljárást a terelőútra vonatkozó márciusi tanácsi határozat ellen, és Varga Istvánt, a Civitas Nostra Városvédő Egyesület volt elnökét, mely szervezet az ősszel a szóban forgó útépítéshez szükséges erdőirtást lehetővé tevő környezetvédelmi engedély kiadásáért beperelte a környezetvédelmi hatóságot.
Az alpolgármester még a napirend tárgyalása előtt olvasta fel javaslatát, amelyről szavazás nem volt a tegnapi ülésen. A testület meghirdetett napirendjére tűzött javaslatok jelentős részének megvitatását elhalasztották jövő csütörtökre, mivel kétharmados szavazattöbbséget igénylő javaslatok elfogadásához nem volt kvórum – az ülést tulajdonképpen félreértés folytán időzítette tegnapra a városháza, mivel korábban az RMDSZ-frakció, amelynek több tagja is hivatalos okból nem lehetett jelen, keddre javasolta az összehívást – az alpolgármester azt ígérte, jövő hétre elkészül a javaslatát írott formába öntő tervezet is. Arról nem nyilatkozott, hogy a minden állampolgárnak az igazságszolgáltatáshoz való jogot garantáló alkotmánycikkely kapcsán kért-e jogi szakvéleményt valakitől. Az utóbbi évtized városvezetési gyakorlata ismeretében nem meglepő alpolgármesteri kezdeményezés egyik "kitüntetettje", Varga István az ülés után lapunk kérdésére kifejtette, szerinte ez a javaslat kitűnően illeszkedik a polgármesteri hivatal ama gyakorlatába, miszerint a városvezetés akaratától eltérő véleményt képviselőket megpróbálják lejáratni vagy hiteltelenné tenni. Ha a tanács megszavaz egy ilyen javaslatot, azzal önmagát teszi majd nevetségessé – vélte a városvédő szervezet volt elnöke.
(benedek)
Népújság (Marosvásárhely)

Rendezvény
Ma kezdődik a XII. FÜGGŐleges Ifjúsági Konferencia
Határok nélküli világban élek, határtalanul habzsolhatom az életet. Szükségem van határokra? Érek valamit az erkölcsi, szellemi határokkal? Miért ne feszegessem őket? Eleged van a szabályokból, épp felrúgtad őket, de újabb határba ütköztél? Megszabhatja-e valaki, hogy meddig mehetünk el? Ha igen, vajon én vagyok az, vagy Isten? A határtalan Isten? "Nincs abszolút igazság" – ez igaz? S ha mégis létezik... miben áll, hol van? Ezekre a kérdésekre szeretnének választ adni az előadások, workshopok. Lesznek szabadidős programok, koncertek, 900-1000 résztvevőre számítanak. Célcsoport: 15-30 éves fiatalok. Helyszín: Vártemplom, Marosvásárhely, április 30 – május 2 között. www.fuggoleges.ro. Részvétel: 60 lej, ebéd nélkül 35 lej. Szervezők: Philothea Klub, CE Szövetség, Genezius Társaság.
Könyv Gyarmathy Jánosról – bemutató a Bernády Házban
Gyarmathy János szobrászművész munkásságát foglalja össze a Mentor Kiadó frissen megjelent kötete. A különleges kivitelezésű művészeti monográfia szerzője Nagy Miklós Kund. Az albumot, amelybe a vásárhelyi alkotó kisplasztikáiból Moldovan Gheorghe képzőművész készítette a reprodukciókat, kedden délután 6 órakor a Bernády Házban ajánlják az érdeklődők figyelmébe. A könyvről és a művészről a bemutatón Káli Király István, a kiadó vezetője és Sebestyén Mihály író, történész beszél.
Lászlóffy Aladárra emlékeznek
Egy évvel ezelőtt távozott körünkből Lászlóffy Aladár költő. A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület szeretettel hív minden érdeklődőt kedden 18 órától kezdődő emlékünnepségére a Deus Providebit Házba, ahol Nagy Attila Lászlóffy életútjára, munkásságára emlékezik. Az ünnepségen a költő verseiből előad Kilyén Ilka színművésznő.
És mégis magyarul éltem
A Súrlott Grádics irodalmi kör vendége Ercsey Mária. Két frissen megjelent kötetét – Ne hagyd magad!, És mégis magyarul éltem (Marosvásárhely, 2010, Mentor) – mutatják be szerdán 16 órakor a Bernády Házban. Felolvas Tövisi Éva magyartanárnő, zongorán közreműködik Ávéd Éva zongoraművésznő, gordonkán Kecskés Ávéd Csilla, a Művészeti Líceum diákja. Műsorukon Kodály-darabok szerepelnek, a szerzővel beszélget Bölöni Domokos.
Kezdődnek a Diáknapok
Szerdán kezdődik és szombaton zárul a XIII. Marosvásárhelyi Diáknapok a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség szervezésében. Az idei téma: Asterix és Obelix az All-in-Pián.
Népújság (Marosvásárhely)

Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik
Ma délután fél 6-kor nyílik a Csíki Székely Múzeumban a fenti címmel és Remekművek 19. század magyar festészetéből alcímmel rendezett kiállítás. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből ötven, a Budapesti Történelmi Múzeum kollekciójából tizenkét jelentős festmény érkezett a csíkszeredai tárlatra. Ezekkel együtt az említett intézmények vezetői, jeles szakemberei is jelen lesznek a megnyitón és ajánlják a nézők figyelmébe a rendezvényt. A július 25-ig nyitva tartó és várhatóan népes közönséget vonzó kiállításhoz a következő hetekben számos járulékos esemény is társul.
Népújság (Marosvásárhely)

Két gidófalvi magyar fiatalembert elvertek a csendőrök.
A Szent György-napok egyik éjszakáján két szórakozó gidófalvi magyar fiatalembert elvertek a csendőrök Sepsiszentgyörgyön, emiatt a bántalmazottak törvényszéki orvosi látleletet kértek. Az ütlegelő csendőröket átadják a katonai ügyészségnek. Adrian Faur ezredes, a kovászna megyei csendőrfelügyelőség parancsnoka elmondta: ellenez mindenféle, a beosztottjai részéről történő szabálytalanságot, az erőszakot pedig kimondottan. Helyesnek tartja, hogy a fiatalok a katonai ügyészséghez fordultak, de ezzel nem elégszik meg: belső vizsgálatot kezdeményezett, s fegyelmi eljárást készül indítani.
Népújság (Marosvásárhely)

Markó bízik az oktatási törvényben
Az RMDSZ támogatja az oktatási minisztérium által beterjesztett oktatási törvényt, mivel az oktatási rendszer mélyreható reformját, a decentralizációt, a kisebbségek nyelvén történő oktatást is célozza – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes az oktatási törvényről a parlamentben szervezett vitán elmondta: a tanügyi törvényt alapjaiban 1995-ben és 1999-ben módosították az új tervezet „a harmadik döntő pillanata a romániai oktatási rendszer mélyreható megreformálásának”.
„Az RMDSZ támogatja a tervezetet, a megcélzott és tervezett reformot” – mondta Markó Béla.
Hozzáfűzte: a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás terén a jogszabály decentralizációt kínál, amely teljes mértékben szükséges. „A kisebbségek nyelvén történő oktatás decentralizációja, a kisebbségi közösségek beleszólása az oktatási folyamatba fölöttébb szükséges” – fejtette ki Markó.
Mint mondta, a tanügyi reform végrehajtása a gazdasági válság miatt is időszerű. „Éppen azért, mert gazdasági válságban vagyunk, szükséges az oktatási reform és a decentralizáció. Egy decentralizált rendszer, amelyben a finanszírozás és a döntés a helyi közösségek kezében van, sokkal hatékonyabban képes ellenállni a válságnak” – magyarázta Markó.
Szerinte a jelenlegi tanügyi rendszer instabil, átláthatatlan, ultraközpontosított, túlterhelt, és ezeket a minősítéseket meg kell változtatni.
Értékelte a közvita megszervezését az oktatási törvény kapcsán, és értetlenségének adott hangot, amiért az ellenzék nem vett részt azon.
„A vita célja a tervezet jobbítása, nem pedig mindenáron való elfogadtatása. Nem értettem, mi volt a gond ezzel a vitával” – mondta Markó, hozzátéve: „senki számára sem kötelező a részvétel a vitán”.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

Oktatási törvénytervezet: nincs szükség magológépekre
Az ellenzék távollétében került sor tegnap az oktatási törvénytervezet vitájára. A kormánypárti politikusok azt hangsúlyozták, hogy a jogszabály az oktatási rendszer decentralizálását szolgálja.
Ha marad a jelenlegi felmérési mód az oktatási rendszerben, fennáll a veszély, hogy „gyerekeinket feladatmegoldó robotokká vagy régi szövegelemzéseket visszamondó gépekké változtassuk” – jelentette ki Daniel Funeriu oktatási miniszter a tanügyi törvénytervezet tegnapi, a parlament épületében megrendezett nyilvános vitáján. A tárcavezető szerint az új jogszabály ezzel szemben bevezeti a transzdiszciplinális vizsga fogalmát, amely révén a diákok a modern kor elvárásainak megfelelni tudó, felkészült emberekké válnak.
Hozzátette, a tervezet egyetlen előírása sem ültethető gyakorlatba elit pedagógusi gárda nélkül. A pedagógusképzés az egyetemeken és a mesterképzőkön zajlik majd, de a legjobb szakemberek számára létrehozzák „az érdemes tanár” címet. Ezt azok szerzik meg, akik a mesterképző elvégzése után egy év rezidensi időszakot is letöltenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénytervezetben szerepel az előkészítő osztályok bevezetése, valamint a kilencedik osztálynak a középiskolából az általános iskolába való áthelyezése.
A vitán Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Demokrata-Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, a kisebbségek és a függetlenek honatyái vettek részt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői korábban bejelentették, hogy nem jelennek meg a megbeszélésen.
Traian Băsescu államfő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai oktatási rendszer a leggyengébb az Európai Unióban, amit a szakemberek jelentései és az európai felmérések is bizonyítanak. Úgy vélte, ezért fontos, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a gazdasági elvárásoknak, versenyhelyzetnek. Hangsúlyozta, az egyetlen módja annak, hogy jó tanügyi törvény szülessen, ha az illetékesek a politika mellőzésével az oktatás prioritásait tartják szem előtt. Szerinte eddig nem került sor az oktatási rendszer módosítására, csak „foltozgatások” történtek. Mint mondta, nem ért egyet azokkal, akik azt állítják, recesszió idején nem időszerű a tanügyi reform, úgy vélte, ellenkezőleg, az oktatási rendszer módosítása elősegítheti a válságból való kilábalást.
Boc: nincs szükség magológépekre
A jelenlegi oktatási rendszert ostorozta hozzászólásában Emil Boc kormányfő is, aki szerint az új törvény „felszámolja a felsőoktatáson belüli érdekcsoportokat”. „Tudjuk, mit csinálnak a gyerekeink. Olyan táskával mennek iskolába, amelyet egy kézzel nem lehet felemelni, és kis robotokként jönnek haza, visszamondják a leadott információkat. Nincs idejük sem a családra, sem más, iskolán kívüli tevékenységekre, másnap fáradtan mennek iskolába, állandóan rohannak, hogy megfeleljenek egy olyan oktatási rendszernek, amely tölcsérrel tölti a fejükbe az információkat, és azt kéri számon, amit bemagoltak” – részletezte a korábban egyetemi tanárként dolgozó kormányfő.
A felsőoktatás kapcsán kifejtette, ki kell küszöbölni a szolgálati idő kritériumát, a teljesítménynek kell érvényesülnie, hiszen „a teljesítménynek nincs kora”. Az RMDSZ támogatja az új oktatási törvénytervezetet, ugyanis ez az oktatási rendszer megreformálására törekszik, beleértve a kisebbségek nyelvén történő oktatást is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a tervezet magában foglalja a kisebbségi oktatás decentralizálását, amire szerinte nagy szükség van. Úgy vélte, az új rendszer, amelyben a döntési jog és a finanszírozás a helyi önkormányzatok kezében van, sokkal jobban meg tud felelni a gazdasági válság kihívásainak. A szövetségi elnök rámutatott, a romániai oktatási rendszer instabil, átláthatatlan és túlközpontosított, ezen pedig változtatni kell.
Varujan Pambuccian a kisebbségek frakciójának képviseletében kifejtette, az új törvénynek tartalmaznia kell a tanári bérek kifizetéséhez és a kispénzű diákok számára folyósítandó ösztöndíjakra szükséges keretet.
Egyszerű indítványt nyújt be a PNL
Daniel Constantin, a Konzervatív Párt (PC) elnöke hevesen támadta a tervezetet, kifejtve, ez „copy-paste” módszerrel készült, és nem az amúgy alulfinanszírozott oktatás decentralizását tűzi ki célul. Többek között azt kifogásolta, hogy a tárca bírságot róna ki az órákról lógó diákokra, és úgy vélte, a kormány úgy akar kilábalni a válságból, hogy „pénzt lop a szülőktől”. Az ellenzéki politikus a kisebbségi oktatásra vonatkozó passzusok ellen is szót emelt, többek között az ellen, hogy azok a kisebbségi iskolák, amelyek egyedülállóak egy településen, a diákok létszámától függetlenül megtarthatják jogi státusukat. Azt is kifogásolta, hogy ezen tanintézetek vezetősége a belső levelezést az illető kisebbség nyelvén bonyolíthatja le.
Eközben a Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy holnap benyújtja a szenátusban az oktatás témájában kezdeményezett egyszerű indítványát. Andrei Marga volt tanügyminiszter szerint ez négy kérdéskört érint: az elbocsátásokat, a költségvetést, az egységes bérezési törvényt és a tanügyi törvénytervezetet.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Táblaháború Háromszéken
Törvénytelenek a sepsiszentgyörgyi turisztikai látványosságok fele irányító táblák, állapította meg lakossági feljelentés nyomán a Kovászna megyei prefektúra.
Törvénytelenek a sepsiszentgyörgyi turisztikai látványosságok fele irányító táblák, állapította meg lakossági feljelentés nyomán a Kovászna megyei prefektúra. A megrögzött feljelentő hírében álló helybéli lakos, Dan Tănasă nemrégiben a Sepsiszentgyörgy főutcáinak útkereszteződéseibe felállított turisztikai irányjelző táblák ellen emelt kifogást, mivel azokon először magyar, majd román és angol nyelven írták ki a látványosságok nevét.
A feljelentő szerint az érvényes jogszabályok alapján először az állam nyelvén, tehát románul kell feliratozni, majd csak azután szerepelhet a kisebbségek nyelvén illetve valamilyen külföldi nyelven megfogalmazott felirat az útjelzőn. A feljelentésre írt válaszában György Ervin prefektus leszögezte: a város központjában kihelyezett irányjelző táblák valóban törvényellenesek.
A kormánybiztos tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor hangsúlyozta: körlevelet írt minden háromszéki polgármesternek, amelyben felhívja figyelmüket a feliratozás helyes sorrendjére és abban bízik, hogy „a jóhiszemű elöljárók” 30 napon belül rendezik a problémákat.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a prefektus közleményével kapcsolatban elmondta: a hivatalos településjelző és utcanév táblák esetében betartották a törvényes sorrendet, de az elöljáró emlékeztetett arra, hogy a Dan Tănasă által kifogásolt táblák nem hivatalosak, azok eligazító jellegű turisztikai jelzések, és mivel Sepsiszentgyörgyre a legtöbb turista Magyarországról érkezik, ezért ésszerű, ha jól látható a magyar nyelvű útbaigazítás.
Dan Tănasă ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy sok vidéki polgármesteri hivatal épületén úgy szerepel a „Községháza” felirat, hogy román szöveg nem is jelenik meg. Az elöljárók azonban arra figyelmeztettek, hogy ezek műemlék épületek, amelyek homlokzatára az építéskor belevésték a községháza feliratot, így azt nem lehet se módosítani, se föléje írni a román megnevezést. Mindemellett minden polgármesteri hivatal épületén ki van helyezve a hivatalos tábla, amely a törvényes előírásoknak megfelelően van feliratozva.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Autonómiát kér az Érmellék
Székelyföldi mintára a partiumi-érmelléki régióban is beszélni kell az autonómia kérdéseiről és sajátos jogállásáról, ezért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnap Érmihályfalván megszervezi az Érmelléki Autonómia Fórumot – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor EMNT-alelnök és Török Sándor, a szervezet Bihar megyei elnöke.
A Bartók Béla Művelődési Házban tartott eseményen jelen lesz Tőkés László európai parlamenti képviselő is. „Kilencven évvel Trianon után az EMNT meghirdette gyógyítási programját és ennek a történelmi tettnek lesz a nyitánya ez a fórum” – hangsúlyozta Török Sándor. Hozzátette: autonóm régiót szeretnének létrehozni, melynek megvalósításához az Érmelléki Autonómia Fórum lesz az első lépés.
„Ez nem csak az EMNT ügye, nem pártállás kérdése, ez mindenki számára fontos, aki magyar érzületű” – mondta el Török. Szerinte egyforma teher mellett egyforma jogok járnak mindenkinek, ezen autonómia semmilyen negatív hatást nem jelentene a lakosságra nézve, a magyarság megmaradását segítené.
Toró T. Tibor, a szervezet országos alelnöke elmondta: az autonómia és a megvalósításához szükséges kérdések felvetését az EMNT Bihar megyei szervezete kezdeményezte, hangsúlyozva, hogy a székelyföldi törekvések mintájára a Partiumban is hasonló kellene. A kezdeményezők célja megerősíteni és tudatosítani az érmelléki emberekben az autonómiához való jogot, az önrendelkezés iránti igényt.
A kezdeményezéshez csatlakozott a Szatmár és Szilágy megyei EMNT-vezetés is. Egy interregionális tervet alakítanának ki, mely közös politikai, kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiát jelentene, így „saját lábon állna” a régió.
„Ezen a vidéken igen nagy arányban laknak magyarok s az autonómia folyamata beilleszthető lenne a decentralizációs folyamatokba. A nyelvi jogok kiterjesztése is megvalósítható lenne, különös tekintettel arra, hogy ez már Európa-szerte elterjedt gyakorlat” – hangzott el a sajtótájékoztatón, melyen elmondták, egy emberekhez közel álló programot szeretnének, melyhez az EMNT adná a keretet.
A szervezet azt tervezi, hogy a soron következő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon kéri a kezdeményezéshez az RMDSZ támogatását is. Több oldalról kell „megtámadni” a problémát, hogy az autonómia valósággá váljon – hangsúlyozták. Az EMNT-s vezetők szerint igen fontos az egyezségkötés az RMDSZ-szel és az MPP-vel, hogy a magyar–magyar önös érdekek ne írják felül a közös érdeket.
A körülbelül 90-100 ezer lakosságot számláló Érmellék Székelyföld és Kalotaszeg mellett Erdély „legmagyarabb” kistérségének számít.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Döntéskényszerben Verespatak
Ha az aranykitermelést tervező cég százszázalékosan garantálja, hogy a bánya megnyitása után nem áll fenn a környezetszennyezés veszélye, a kormány el fogja dönteni, engedélyezi-e vagy sem ezt a beruházást – mondta tegnap Verespatakon Borbély László.
A környezetvédelmi miniszter Kelemen Hunor kulturális miniszter társaságában tartott terepszemlét a Fehér megyei településen, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) által tervezett aranybánya helyszínén. Borbély a sajtónak elmondta: a hazai környezetvédelmi jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az európai uniós jogszabályoknak.
A miniszter leszögezte: az RMGC-nek teljesítenie kell a beruházás jogi feltételeit. Jelenleg a befektetőnek egy új, érvényes településrendezési engedélyt kell felmutatni, a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium pedig vigyázni fog arra, hogy mindenki betartsa az ország környezetvédelmi jogszabályait – tette hozzá Borbély László.
A tárcavezető szerint a kormánynak mielőbb döntenie kell, mit tesz a környezetszennyezéssel Verespatakon, hiszen itt, a régi bányánál még vannak megoldatlan környezetvédelmi problémák – fejtette ki, példaként említve, hogy az ottani savas víz még mindig szennyező. „Megengedhetetlen, hogy eddig a hatóságok nem intézkedtek a szennyezés felszámolása érdekében” – jelentette ki Borbély.
Elmondta: felvette a kapcsolatot Adriean Videanu gazdasági miniszterrel, akivel együtt május 4-én találkozót szervez, arra pedig meghívják mindazokat, akik érdekeltek ez ügyben. „A találkozó célja, hogy minél hamarabb megoldást találjunk a régi bányánál észlelt szennyezés csökkentésére, a megbeszélés napirendjén szerepelni fognak a Verespatak környéki más környezetvédelmi gondok is” – hangsúlyozta.
A régi bányánál egy 700 ezer eurós beruházással a savas víz nem szennyezné tovább a patakot – mondta. Információi szerint eddig az RMGC 376 millió dollár értékben hajtott végre befektetéseket. A környezetvédelmi és erdészeti minisztériumnak vannak olyan programjai, amelyek a Környezetvédelmi Alapból az ilyen programokat támogatják – tette hozzá.
Kelemen Hunor szerint lehet majd megoldást találni arra, hogy ne károsodjon a vidéken fellelhető kulturális örökség. „A kulturális értékek megőrzése számunkra a legfontosabb. Meggyőződésem, hogy szakértőink hozzájárulásával ez lehetséges lesz” – mondta a művelődési miniszter.
A tárcavezető tájékoztatása szerint az RMGC a régészeti engedélyt sem szerezte még meg a beruházás elkezdéséhez. „Voltak már próbafeltárások, készült egy jelentés, az engedélyt azonban az ítélőtábla semmisnek nyilvánította. A cégnek újra be kell nyújtania kérését a szakhatóságokhoz, mert az első folyamodványuk sem tartalmilag, sem formailag nem volt rendben. Mi betartjuk a romániai törvényeket” – szögezte le Kelemen Hunor. Mint mondta, a bányászat és a kulturális örökség megférhetnek egymás mellett. „A fenntartható fejlődéshez őszinte párbeszédre van szükség” – jelentette ki.
Mint ismert, az RMGC verespataki terveinek lendületet adott Adriean Videanu gazdasági miniszternek az a múlt év végi bejelentése, hogy szeretné, ha mielőbb elindulna a kitermelés az aranybányában, mert az jelentős hasznot hozna Romániának. Korábban lapunk arról írt: bár létezik „politikai akarat” a nagyobbik kormánypártban a verespataki aranykitermelés elindítására, a szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a kivitelező kanadai–román vállalat megkapja az engedélyt a beruházásra.
Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter szerint, az RMGC jogi zsákutcába került, mivel a már korábban elutasított területrendezési engedélyét – a jelenlegi törvények szerint – nem tudja ugyanazokra az adatokra alapozva ismét kérvényezni. Korodi éppen a területrendezési engedély hiányára hivatkozva fagyasztotta be 2007 nyarán a beruházás engedélyeztetési eljárását.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tisztogat vagy nem tisztogat:
Cserében nem várunk semmit, még szeretetet sem – mindössze az kell, hogy végezzék jól a dolgukat.
Ez itt a kérdés. Pontosabban nem is ez, hiszen nyilvánvalóan tisztogat. Úgyhogy helyesebb úgy kérdezni, hogy mikor tisztogat – a leghelyesebb pedig úgy: a tisztogatással kezdi-e?
Máris ünnepélyesen felszólítom az ilyen meg az olyan híveket, ne keressenek ebben a kérdésben semmilyen politikai célzatosságot vagy elítélő hangsúlyt. Nálunk – úgy értem, a „volt tömbben” – aki egyszer felkerül, az tisztogat. Be is jelenti előre, bár bejelentés nélkül is tudjuk, hogy tisztogatni fog. A tisztogatás természetes tény, hagyomány, mint a tavaszi nagytakarítás, egyenesen elvárás. Politikai váltáskor az újjáéledés záloga.
Most látom, hogy miközben kerülgetem itt körbe-körbe a forró kását, a felvetés még tovább finomodik, merthogy nem csak időben fontos ez a tisztogatás, hanem térben is: vajon csak ott tisztogat, ahol a „számonkérés nemzeti programjával” összhangban szoros illetékessége vagyon, vagy például ott is – mondjuk az erdélyi médiában –, ahol közvetlenül nincs illetékessége, ámde lehetősége (közvetítők segítségével) van? Vagy „képzeli, hát szertelen”?
Már tavaly év végén hallani lehetett informális összejövetelekről, amelyek tárgya és célja az erdélyi média „posztszocialista” sorsa és annak befolyásolása volt, szakszerűbben: a Fidesz-konform erdélyi médiastratégia kidolgozása. Az új pedig értelemszerűen a réginek és a régieknek az elvetését jelenti.
Na, ez egy tipikus „máshol-tisztogatás” lenne – vagyis ha Orbánék mondanák meg, mit kell nekünk tennünk, miként kell viszonyulnia az erdélyi/romániai magyar sajtónak a Fideszhez, politikájához, Magyarországhoz, vagy még tovább menve az RMDSZ-hez, esetleg román belpolitikai kérdésekhez is. Persze az anyagi eszközeik meglennének, megvannak, meglesznek e befolyáshoz, még pozitív recepcióra is számíthatnak.
A bökkenő az, hogy minél kétharmadosabb (a „négyharmadost” most hagyjuk, az logikailag túl bonyolult) a Fidesz, annál inkább az önkorlátozás (a maga részéről) és az építő bírálat (a sajtó részéről) a kívánatos. A könnyen hevülő, lojalitásból kultuszt űző jobboldali rommagyar sajtó is, ha képes lenne rá, felismerhetné, hogy a magyar kormány(párt)nak az elkövetkező kemény időkben nem hozsannára, hűségnyilatkozatokra, hanem építő szellemű figyelmeztetésre lesz szüksége, mondhatni értelmiségi hozzáállásra, aminek alapja a kétely és a kritika.
Eltérően a magyar sajtótól, amelynek túlzottan is kialakultak és elmélyültek a hadállásai, a mi kis erdélyi – Bethlenes! – sajtónk előtt Orbán Viktor és a Fidesz, a magyar kormány: fehér lappal indul. Még azok számára is, akiket a pártos narancsos hah-sajtó (apud Orbán Ottó) lekomcsizott, legyurcsánybérencezett: Magyarország demokráciája, igazságossága, méltósága, jóléte, előrehaladása a legfontosabb.
Nekünk az a kormány a jó kormány, amelyik mindezt eléri. Ehhez drukkolunk a mindenkori magyar vezetésnek, a mindenkori magyar miniszterelnöknek és államfőnek; elkötelezettségünk ennek szól, nem pártpolitikának, egyebeknek. Ezért nem opportunizmus ilyetén újságírói viszonyulásunk, hanem annak ellentéte. És cserében nem várunk semmit, még csak szeretetet sem ahhoz, hogy becsüljük őket – mindössze az kell, hogy végezzék jól a dolgukat. És persze lehetőleg hagyjanak békén, ne fenyegessenek és ne akarjanak lekenyerezni. Ilyen egyszerű, ne komplikáljuk!
Hogy mit jelenthet az eltúlzott tisztogatási buzgalom? Máris beütött... Magyar portálon olvashatjuk, hogy „túl gyorsan kezdett személyi cserékről beszélni a Fidesz, a piac főleg Simor András (jegybank-elnök, a szerk. megj.) eltávolításáról szóló nyilatkozaton ütközött meg”. Az eredmény: „A Fidesz lerombolja, amit Bajnaiék felépítettek – Méreg a forintnak”. Ez bizony baj, mert nekünk is fontos, hogy a forint jól álljon, hogy a magyar kormány jól álljon, hogy Magyarország jól álljon.
... Hát erről van szó. A sajtónk hozzáállását illetően pedig magatartási mintaként ajánlom figyelmébe minden erdélyi magyar újságírónak-szerkesztőnek-lapnak azt, amit Lengyel László ír a hvg.hu portálon.
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)

Államellenességgel vádolnak egy székely civil szervezetet
Állam- és alkotmányellenes tevékenységgel, az autonómiatörekvések népszerűsítésével vádolja három helyi civil szervezet a maroshévízi székhelyű Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet. A magyar kulturális szervezet elnöke bírósági idézést kapott, az első tárgyalást kedden tartják.
Valóban szerepel alapszabályzatunkban az önrendelkezési tevékenységek támogatása, de ezt senki sem kifogásolta, amikor bejegyeztettük az egyesületet. Semmiféle államellenes tevékenységet nem áll szándékunkban folytatni, nem értem, miért kell a bíróságot járjuk – válaszolta a Honline.ro megkeresésére Czirják Károly, a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
Az egy éve működő magyar kulturális egyesület ellen a hévízi Miron Cristea Kulturális Alapítvány, illetve a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor egyesület nyújtott be írásos panaszt a helyi városi bírósághoz, kérve a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület feloszlatását. Az április 19-én iktatott kérés szerint az egyesület bejegyzése alkotmányos jogokat sért, tevékenysége és céljai veszélyeztetik a román nemzetállam egységét, szuverenitását és függetlenségét. Egy másik vádpont szerint maga a névadó személyiség, Urmánczy Nándor tevékenysége is románellenes volt.
A román szervezetek elsősorban azért marasztalják el a magyar kulturális egyesületet, mert annak statútumában a felsorolt célok között szerepel az autonómiatörekvések támogatása. A kérést iktatók szerint ezért „felmerül a lehetőség az „úgynevezett Székelyföld” területi autonómiájának széles körű népszerűsítésére. – Az egyesület bírósági határozattal való felszámolása egyenlő a román állampolgárok érdekeinek megvédésével – állítják a beadvány aláírói, arról is említést téve, hogy a névadó Románia és a román nép nyílt ellensége volt: 1918 után tizenhat esztendőn át volt képviselő a horthysta kormányban, a trianoni szerződés ellen harcolva. A mellékletek között szerepel egy idézet Urmánczy 1935-ös parlamenti beszédéből, amelyet irredentista, szélsőséges jelzőkkel illetnek.
„Ezek az adatok – bár korábban is megjelentek már nyomtatásban – valótlanok. Dr. Urmánczy Nándor 1918-ig volt képviselő, a Horthy-kormány pedig 1920-ban alakult, tehát nem lehetett annak tagja, és 35-ben sem mondhatott beszédet a parlamentben” – közölte Czirják Károly. Megjegyezte: bízik az igazságszolgáltatás méltányosságában, és reméli, hosszú életű lesz az általa vezetett civil szervezet.
A Dr. Urmánczy Nándor Egyesület egyébként tavaly megszervezte az Urmánczy-napokat Maroshévízen, idén nyáron pedig ennek folytatását tervezi Borszéken.
Kitekintő/www.honline.ro
Erdély.ma

A rossz kormányzás felelőssége
Összeszorul az ember szíve, amikor Markó Béla RMDSZ-elnök urat a kormányasztal szögletén bánatos, gondterhelt arccal látja. Úgy ül ott hallgatagon, megnyúlt arccal, mint egy számkivetett ember, akit rossz helyre pottyantott a Sors. Ismerjük el, nincs sok oka örömre. Ráadásul egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy Emil Boc és demokrata liberális csapata az égadta világon mindennel hajlandó foglalkozni, csak az ország valós gondjaival nem. Nézzük például az elmúlt két hét nagy témáit.
Gondolt egyet Traian Băsescu, s úgy találta, hogy a teljes káoszba sodort ország legégetőbb feladata olyan alkotmánymódosítást végrehajtani, mely teljesen eljelentékteleníti a parlamentet, és lehetetlenné teszi, hogy még egyszer megessék az a nagy szégyen, hogy menesztenék az államfőt. Miután ezen túlestek, s most már a parlamenttől függ az alkotmánymódosítás sorsa, mintha rendelésre történt volna, az alkotmánybíróság kiherélte a feddhetetlenségi ügynökséget, s nosza az vált legégetőbb feladatává a kormánynak, hogy tíz nap leforgása alatt új törvénnyel szabályoztassák a Cătălin Macovei vezette majdnem fölösleges intézményt. És lőn. A képviselőházban kis fennakadás után, de elfogadták a jogszabályt, már csak a szenátusban kell megejteni a szavazást, hogy a duplafedelű törvény, nyilvános és titkos vagyonbevallással, még kuszábbá, még átláthatatlanná tegye a vezetők vagyoni gyarapodását. Kedd tájékán újabb halaszthatatlan feladat zúdult a kormányfő nyakába: minisztériumközi bizottságot alapított a világraszóló román találmányként beállított elektromos árammal működő autó és az azt kiszolgáló infrastruktúra kifejlesztésére. Nem maradt sok ideje az újságíróknak, hogy e nevetséges eseten köszörüljék nyelvüket, csütörtökön megérkezett Bukarestbe az IMF küldöttsége. Miután alaposan szemügyre vették a kormány eredeti vállalásait, szerény eredményeit, volt néhány keresetlen szavuk a fölösleges állami kiadásokról, de főként a válságellenes intézkedések hiányáról. Még maradnak, ellenőriznek, de a napiparancsot máris kiadták: további megszorításokra van szükség, költségcsökkentésekre, takarékosságra, eredményesebb válságkezelésre. Ha nem, Görögország sorsára jutunk...
Már az unióban is pengetik, meneszteni kellene őket. Vajon az RMDSZ-t is? Vagy marad hely a nagy asztal sarkán a mi Markó Bélánknak?
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Anyák napja Mezőbergenyében
Erdélyben és Magyarországon május első vasárnapján ünnepeljük az anyák napját. E napon több templomban szólt azigehirdetés az Édesanyákról, az Édesanyáknak. Több helyen ünnepséget is szerveztek. Mezőbergenyében több mint ötven gyerek köszöntötte édesanyját a református templomban.
A szeretet erőt ad
– A világtól ezer sebet kapunk, de van egy biztos pont az életünkben, ahol mindig menedéket kapunk. A biztos pont az édesanyánk, aki születésünk pillanatától feltétel nélkül szeret bennünket. Ez a szeretet odahajlást, együttérzést, gondoskodást, fáradozást, figyelmet jelent és erőt ad. Igazi szeretet ez, amely vigasztal, megért és bátorít. Mi mindenről le tud mondani egy édesanya azért, hogy gyerekének mindent tőle telhetőt megadjon! Milyen emberfeletti áldozatra képes, hogy gyermekeit segítse! Emberfeletti áldozatra pedig csak emberfeletti szeretet képes, amit Istentől kapnak az édesanyák – hangzott el tegnap a mezőbergenyei református templomban Domahidi Béla református lelkész igehirdetésében.
Ötven gyerek szavalt
– és mégsem volt unalmas az ünnepi műsor. A lelkész úgy válogatta össze a verseket, hogy ki-ki a korának megfelelőt kapja, óvodás kortól egészen konfirmandus korig. Fölösleges időhúzás nélkül, sallangmentesen folyt a műsor, minden édesanya, nagymama örömmel várta, hogyan sikerül a csemete köszöntője. Persze, kis közösségről lévén szó, minden gyerek szép szavalatának örültek a gyülekezet tagjai. Mivel lehetne meghittebb hangulatú rendezvényt tető alá hozni egy közösségben, mint az édesanyákat köszöntő gyerekkel? Mivel lehet jobban kedveskedni az édesanyáknak, nagymamáknak, mint egy őket köszöntő nyilvánosság előtt elhangzó verssel, énekkel?
A lelkipásztor 74 gyerekhez "kopogott" be egy-egy verssel. Közülük 45 gyerek válaszolt, megtanulta és az ünnepi istentiszteleten el is szavalta a verset. Közel harmincan azonban, más elfoglaltságra hivatkozva nem jöttek el. Voltak olyanok is, akik önként jelentkeztek verset mondani, mint Nagy Andrea, aki felnőttként a gyerekszavalatok sorát zárta.
Az apákat is köszöntötték
– Ha édesapák nem lennének, akkor ti sem lennétek itt, kedves gyerekek! Az édesanyák mellett ma őket is köszöntenünk kell – mondta Borbély Ferenc főgondnok, aki arra világított rá, hogy az egyház ma is a második iskola szerepét tölti be. Feltette a kérdést, hogy az iskolában tanultak-e a gyerekek anyák napi verset? Tanították-e a gyerekeket legalább egy anyákat köszöntő tavaszi énekre? Gondolt-e tanító, tanár arra, hogy ünnepséget szervezzen? A válasz egyértelmű: nem!
Ezért is dicséretes, hogy a bergenyei egyházi közösségben örömet tudtak szerezni az édesanyáknak. S álljon itt Dsida Jenő Hálaadás című, halhatatlan versének két sora: Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:/ köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Székely majális Makfalván
Marosszék – a Székelyföld része és Székelyföldön magyarul! – e kettős jelmondattal kívánta hangsúlyossá tenni a hétvégimajálist a Székelyföldi Nemzeti Tanács (SZNT). A második alkalommal megrendezett székelyföldi majálisra ismétMakfalván kerítettek sort, és ez a jövőben is így lesz, hiszen hagyományteremtőnek szánják. Szombaton közel kétezrenvettek részt az SZNT jó hangulatú – azonban politikától sem mentes – rendezvényén.
Idén többen jöttek el a rendezvényre, mint egy évvel korábban. Szikrázó napsütésben magyar lobogók lengtek majd minden sátoron (ott voltak a hármasfalusiak, székely-abodiak, gyulakutaiak, gernye-szegiek), a bográcsokban rotyogott a gulyás, népdalok, néptáncok vonzották a színpad köré a tömeget, délben már parázs volt a hangulat. A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs mellett a Magyar Polgári Párt vezetői szinte mind jelen voltak: Szász Jenő elnök, Kiss István alelnök, László György Maros megyei elnök. Az RMDSZ részéről senki nem jött el, bár a szövetség számos képviselőjét meghívták a rendezvényre. Távol maradtak Makfalva polgármestere és RMDSZ-es tanácsosai is.
Kiss Károly makfalvi református lelkipásztor és az SZNT helyi elnöke valamint a tisztségébe március 22-én visszahelyezett Vass Imre alpolgármester üdvözölte az embereket. Izsák Balázs hangsúlyozta, a majális kettős jelszavával ismét a figyelem középpontjába akarják emelni, hogy a Székelyföldön hivatalos nyelv legyen a magyar. Az autonómiára kitérve kijelentette: sikeres autonómiák ott működnek Európában, ahol létezik egy erős, regionális közösségi tudat. "Annak az előfeltétele, hogy Székelyföld autonómiáját elérjük, az, hogy Székelyföld közössége megélje azt a közösségi tudatot, amely egy történelmi folyamat során alakult ki és amelyet megpróbáltak 50 év alatt szétverni. Ezt kell újra feléleszteni és megerősíteni, hogy a székelyek tudatára ébredjenek annak, hogy ők hagyományokat, szellemi örökséget hordoznak" – mondotta. Hozzátette: "A székely majális pontosan arra való, hogy az emberek összegyűljenek és meghallgassák azt a közösségi üzenetet, amely a rendezvény elején elhangzik, utána együtt kötetlen beszélgetésekben fel tudják dolgozni, felszabadultan szórakoznak és közben megélik azt a közösségi élményt, amely ennek a szervezésnek az alapja volt." Izsák Balázs szerint a magyarországi változásokkal reális lehetőség nyílt arra, hogy Magyarország végre betöltse a gondoskodó hatalom szerepét Székelyföld, az egész magyarság esetében, éppen úgy, ahogyan Ausztria tette a dél-tiroli autonómiaküzdelemben. "Ezt várjuk el a magyar államtól, és világos jelzések vannak arra, hogy Magyarország fel fogja vállalni a gondoskodó hatalomnak a szerepét".
Szász Jenőt, az MPP elnökét éppen néhány székely atyafi szemrehányó kérdéseinek össztüzében találtuk, amelyek azzal a bizonyos december 1-jei bukaresti "koccintással" voltak kapcsolatosak, ezekre az elnök igyekezett indulatmentesen és hitelesen válaszolni, több-kevesebb sikerrel. Kérdésünkre kijelentette: örül annak, hogy a régi majálisozás után most tematikusan gyűltek össze a marosszéki emberek, és fontos üzenetet fogalmaznak meg: Marosszék a Székelyföldhöz tartozik, magyarul tartozunk a Székelyföldhöz. "Erre a fajta integrációra itt, a Székelyföldön is szükség van, mint ahogy a nemzeti integrációra a Kárpát-medencében. Szorgalmazzuk és sürgetjük a nemzeti integráció programját, és ennek megvannak az alapjai azáltal, hogy Magyarországon a Fidesz került kétharmados fölhatalmazással azon közjogi eszközökhöz, amelyekkel hatékonyan tudják segíteni Székelyföld autonómiáját. A Kárpát-medencét nemcsak kulturálisan, gazdaságilag kell egységes térként kezelni, ha nemzeti integrációban gondolkodunk, akkor politikailag is integrálni kell."
Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke üzenetében a magyar állam nemzetpolitikájára utalva hangsúlyozta: "A következő esztendőkben a Kárpát-medencei magyarság minden szellemi, anyagi, lelki erejének az összpontosítására lesz szükség ahhoz, hogy újjáépítsük a magyar államot és a magyar nemzetet. Ez a hatalmas munka csak együtt sikerülhet. Számítunk a székelység erejére".
A politikán túl természetesen jókedvűen mulatoztak a majálisozók, gulyás mindenkinek jutott, a 12 nagy bogrács a délutáni órákra már kiürült. A zsűrizés elmaradt, mert sokan hazaigyekeztek, de akik maradtak, azok jól szórakoztak, hiszen a műsor változatos volt: a makfalvi iskolások néptáncokat mutattak be, énekelt Samu Imola, a Barabás lányok énekeltek és szavaltak, énekelt-gitározott a makfalvi VIII. osztályos Bányai Borbála, a siklódi kórus és zenekar előadására is sor került, a szovátai huszárok toborzót szerveztek, Nagy Miklós és zenekara, a Defender együttes és Tóth Hunor alias Jokkero koncertezett.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Véget ért a Varadinum rendezvénysorozat
Egyházmegyei zarándokhellyé nyilvánította Nagyváradot Böcskei László római katolikus megyés püspök. Az egyházi vezető tegnap rendelte el: jövő évtől kezdődően minden húsvét ötödik vasárnapján az egész egyházmegyéből várják majd a klérus és a gyülekezetek tagjait, hogy leróják tiszteletüket a városalapítóként tisztelt Szent László király emléke előtt.
Az idei Festum Varadinum rendezvénysorozat zárónapja a Római Katolikus Székesegyházban tartott szentmisével és a hagyományos körmenettel kezdődött. Böcskei László megyés püspök három nyelven, magyarul, románul és szlovákul köszöntötte a barokk bazilikát zsúfolásig megtöltő gyülekezetet, Kiss Albert kanonok, provikárius Szent László király életéről tartott előadást, a szentmise és az áldozás után pedig a püspök külön köszöntötte a székesegyházban megjelent édesanyákat, akiknek tiszteletére egy virágcsokrot helyeztek el a bazilika Szűz Mária-szobránál.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Nagyvárad vendége volt Duray Miklós
Egy kisebbség saját erejét gyöngíti akkor, ha több pártra szakad – jelentette ki Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szombaton Nagyváradon, a városháza dísztermében.
A politikussal Lakatos Péter parlamenti képviselő beszélgetett az Együtt Európában?! elnevezésű politikai fórumon. Duray Miklós felidézte a magyar–szlovák viszony elmúlt húsz évben történt változásait. Mint fogalmazott, jó kapcsolatot sosem ápolt egymással a két ország, de az, hogy az utóbbi évtizedben a helyzet még inkább megromlott, ez elsősorban a szlovák politikum számlájára írható.
Mint elmondta, a rendszerváltás óta 1998 és 2000 között volt jobb a helyzet, azelőtt ugyanis „a szlovák politikusokat nyomasztotta Antall József államférfiúi magatartása, Horn Gyulát pedig nem vették komolyan, és ezt gyakran értésére is adták, például amikor a két ország közötti alapszerződés aláírása előtt fél órán keresztül várakoztatták a folyosón”. Majd 2001-ben, amikor az Esztergom mellett a Dunán átívelő hidat felújították, az avatón történt egy mozzanat, amely Duray szerint mai napig rányomja bélyegét a két ország viszonyára: bár a két miniszterelnök közösen adta át a hidat a határ két oldalán, a híd szlovákiai végén, Párkánynál csak Orbán Viktort fogadta ovációval a tömeg, Mikuláš Dzurinda miniszterelnököt azonban meg sem tapsolták. Nagyjából egy éve riogatja a lakosságot a szlovák kormány azzal, hogy az eddigieknél is jobban megromlik majd a két ország viszonya, ha Magyarországon Orbán Viktor kerül hatalomra. Duray Miklós szerint azonban egy erős támogatottságú kormánnyal a másik fél is másként viselkedik.
A Felvidéken 1998-ban egyesültek a magyar pártok, és jött létre a mostani koalíció. Az idei parlamenti választásokon azonban egy hibrid, magyar–szlovák párt, a Most-Híd külön indul. Duray szerint újraegyesítésről csak akkor lehetne szó, ha kiderülne, valójában miért vált ki Bugár Béla alapító tagtársaival az MKP-ből. Duray leszögezte: egy kisebbség önmagát gyengíti, ha több pártra szakad, ezt ugyanis csak akkor teheti meg biztonságban, ha területi autonómiával rendelkezik. Ez a gondolat, mint elmondta, a legkevésbé sem antidemokratikus, sőt a demokrácia egyik alappillérét, a közösségi érdekérvényesítést szolgálja.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Újabb RMDSZ-es államtitkár
Csutak-Nagy Lászlót nevezte ki Emil Boc miniszterelnök az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság alelnökévé, államtitkár-helyettesi rangban.
Az RMDSZ szakértője a kolozsvári Dr. Petru Groza Agronómiai Intézetben végezte egyetemi tanulmányait, főállatorvosi címét 1998-ban szerezte Temesváron.
2006 és 2009 között már töltött be hasonló tisztséget a hatóságnál, 2009 áprilisától a Szilágy Megyei Állategészségügyi Igazgatóság betegségmegelőzési osztályvezetője, majd állat-egészségügyi koordináló aligazgatója volt.
Krónika (Kolozsvár)

Tolongás a baloldalon
Május elsején megalakult az Országos Szövetség Románia Haladásáért
Katonás rendben tartotta meg alakuló ülését az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) elnevezésű új baloldali párt a fővárosi Forradalom téren. Meglepetést az új alakulat vezetőségének megválasztása sem okozott, ugyanis az UNPR elnöke Marian Sârbu volt munkaügyi miniszter, ügyvezető alelnöke Gabriel Oprea, a független honatyák koordinátora, jelenlegi védelmi miniszter és tiszteletbeli elnöke Cristian Diaconescu volt külügyminiszter lett.
A „Románok vagyunk” (Noi suntem români – szerk. megj.) dal eléneklésével kezdődött szombaton a fővárosi Katonák Házában a Gabriel Oprea köré csoportosuló független honatyák által létrehozott az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) nevű párt alakuló ülése.
A védelmi miniszteri tisztséget is elfoglaló Oprea által választott helyszín rányomta a bélyegét az UNPR országos tanácsának ülésére, ugyanis a rendezvény katonás rendben zajlott le: a kiszivárogtatott vezetőségi stábot – Marian Sârbu elnök, Gabriel Oprea ügyvezető elnök, Cristian Diaconescu tiszteletbeli elnök – fennakadás nélkül megválasztották.
Pecsenyesütögetők hada?
„Az egyetlen baloldali alakulat a Szociáldemokrata Párt, nálunk van a remény” – „üdvözölte” az UNPR megalakulását Victor Ponta PSD-elnök, hozzátéve, pecsenyesütögetők mindig voltak és lesznek. Ponta keresetlen szavakkal illette az új párt vezetőit, akik „bezárkóztak egy terembe, szétosztották maguk között a tisztségeket és a kormány pénzét”.
Másképpen látja a helyzetet Traian Igaş, a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) szenátusi frakcióvezetője, aki szerint a PSD-nek „komoly gondot okoz” az UNPR megjelenése. „Az UNPR átveszi a PSD szavazótáborának jelentős részét, ugyanis felkarolja azokat a baloldali érzületűeket, akiket a PSD magukra hagyott” – fogalmazott Igaş.
Beolvadnak a választásokig?
Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője úgy véli, hogy az UNPR-t valószínűleg „felszippantja” valamelyik nagyobb párt, ugyanis a hétvégén létrehozott alakulatnak kevés esélye van arra, hogy a következő választásokon bejusson a parlamentbe.
„Az elmúlt húsz év alatt számos sikertelen próbálkozást láttunk különböző, pártokból kikerült személyek részéről. Mind eltűntek a politika süllyesztőjében” – jósolta az Agerpres hírügynökségnek Fekete-Szabó. Hozzátette: az RMDSZ-t nem érinti az UNRP megalakulása, kívülállóként szemlélik ezt a folyamatot, ugyanis nem valószínű, hogy a magyar választók az új baloldali párt felé tájékozódnának.
Másféle veszély fenyegeti az RMDSZ-t Daniel Constantin konzervatív elnök szerint, aki úgy véli, hogy a PD-L hamarosan „kiteszi az RMDSZ-t a kormányból”, ugyanis a közvélemény nyomására a demokrata-liberálisoknak fel kell mondaniuk az RMDSZ-szel kötött „politikai alkut”.
Máté András: az UNPR nem parlamenti párt
Az Országos Szövetség Románia Haladásáért nem tekinthető parlamenti pártnak, annak ellenére, hogy vezetői nagy része tagja az úgynevezett függetlenek törvényhozási frakciójának – szögezte le kérdésünkre Máté András RMDSZ-es képviselő.
A jogi szakbizottság tagjának tájékoztatása szerint a házszabály 18. cikkelye előírja: nem alakíthat parlamenti frakciót az a párt, amely nem választások révén került be a törvényhozói testületbe. „Így az úgynevezett függetleneknek semmiféle többletjogot nem ad az, hogy párttá alakultak” – magyarázta az ÚMSZ-nek a képviselő.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó: a kettős állampolgárság már nem vált ki feszültségeket Romániában
Az első törvényalkotási csomagban kívánja benyújtani a Fidesz a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, fideszes szakpolitikus, a külügyi államtitkári poszt várományosa a Duna Televíziónak azt nyilatkozta, elképzelhető, hogy már nyár elejére megszületik az új szabályozás.
Elmondta, a magyar állampolgárság helyreállítása egyéni kérelem alapján történik, a mostani szabályokkal ellentétben a kérelmezőknek nem kell letelepedniük Magyarországon. Németh még elmondta, a szavazati jogot nem érinti a tervezett állampolgársági törvénymódosítás. "A szavazati jog egy külön kérdés, amit egyébként - azt gondolom - a parlamentben komoly vita fog övezni" - jelentette ki Németh.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arra kérte a magyarországi hatalmat, június 12. után módosítsa az állampolgársági törvényt, mivel attól tart, a szlovák nacionalisták felhasználnák kampányukban a módosítás tényét.
Ezzel szemben Markó Béla RMDSZ-elnök azt nyilatkozta, a magyar parlament várható döntése 2010-ben már nem vált ki feszültséget Romániában. "Ultranacionalisták fogják támadni a kettős állampolgárságot, de mindkét ország EU-tag, Románia pedig a moldovai románoknak könnyített módszerrel, már-már automatikusan adja meg a román állampolgárságot. Nem lesz erkölcsi alapja megkérdőjelezni, ha Magyarország hasonlóan lép fel" - szögezte le Markó Béla.
(Duna Televízió)
Transindex.ro