Szatmár megyei viszonylatban az RMDSZ nyerte meg az európai parlamenti választásokat a leadott voksok 39,64 százalékának /36 516 szavazat/ megszerzésével. A Magyar Összefogás listája 20 ezerrel több szavazatot kapott, mint az RMDSZ és a függetlenként induló Tőkés László együtt a 2007 novemberében tartott voksoláskor. /Elégedett a megyei RMDSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 9./

A végeredmény nem igazolta Markó Bélának rögtön a választás utáni kijelentését, hogy az összefogás listája egy százalékponttal jobban szerepelt az idén, mint másfél évvel ezelőtt az RMDSZ és Tőkés együttesen. Ha összeadjuk az RMDSZ-nek a másfél évvel ezelőtti 5,52 százalékát és Tőkésnek a 3,44 százalékát, akkor kiderül, hogy a magyar jelöltek akkor 8,96 százalékos eredményt értek el úgy, hogy akkor 1,79 százalékkal magasabb volt az országos részvétel. Tehát nemhogy magasabb lett volna idén a százalékarány, hanem 0,04 százalékkal a 2007-es szavazás eredménye alatt maradt. Most 431 379 személy voksolt a magyar jelöltekre, 2007-ben viszont 459 462 szavazó támogatta az RMDSZ-t és a református püspököt, ami 28 083 szavazatkülönbséget jelent. A magyar lakosság ismét magasabb arányban járult az urnák elé, mint a románok. /Borbély Tamás: Az érem oldalai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Sok EU-s országban arattak sikert a szélsőjobboldali pártok a mostani EU-parlamenti választáson. Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Karának tanára szerint a közös okok között van a gazdasági recesszió, továbbá olyan problémák, melyekre a középpártok nem találtak megoldást – például a migráció kérdése. Az összefogás listájának sikere cáfolata volt az MPP. /Babos Krisztina: Magyar siker – jobbos előretörés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 9./

A marosvásárhelyi Bernády-házban ünnepelte az eredményt az RMDSZ. „Bebizonyosodott, hogy együtt sokkal többet tudunk elérni, mint külön-külön összeadva” – nyilatkozta Markó. A kampánystáb főhadiszállásán nem volt jelen Tőkés László, Szilágyi Zsolt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) többi tagja. „Ők Nagyváradon vannak, de telefonon már gratuláltunk egymásnak” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Tőkés László és Szilágyi Zsolt az RMDSZ– EMNT-lista és a Fidesz győzelmét egyaránt ünnepelte a nagyváradi kampányközpontban. „Míg 2007-ben a pluralitás elve, most a belső demokrácia valósult meg” – hangsúlyozta Tőkés László. /Szucher Ervin, Nagy Orsolya: Külön ünnepelte a közös diadalt az RMDSZ és az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

Magyarországon az EP-választás a Fidesz nagy arányú győzelméhez és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) látványos vereségéhez vezetett. A 22 mandátumból 14-et a Fidesz szerzett meg, négyet az MSZP, hármat a Jobbik, egyet pedig a Magyar Demokrata Fórum (MDF). A rendszerváltás óta példa nélkül álló, földcsuszamlásszerű jobboldali győzelmet hozott Magyarországon az európai parlamenti választás, írta a Der Standard című osztrák napilap. A Fidesz 56,4 százalékkal egyértelmű győzelmet könyvelhet el. A kisebbségben kormányzó MSZP durva pofont kapott: 17,4 százalékos eredménnyel és négy mandátummal nem csak hogy elveszítette az eddigi kilenc EP-képviselői helyének több mint felét, de a legnagyobb vereséget kénytelen elkönyvelni, amelyet 1990 óta országos választáson elszenvedett. /Fidesz-győzelem és MSZP-vereség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A választási részvétel az európai parlamenti választásokon egyre csökken az EU megalakulása óta. /Isán István Csongor: Összefogás és összetartozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Az utcanevek magyarosítását szeretné elérni a szatmárnémeti önkormányzat RMDSZ-es frakciója, az erre vonatkozó határozattervezetet a következő rendes tanácsülésen tűznék napirendre. A magyar utca- és intézménynevek tekintetében a partiumi megyeszékhelyen 2003 óta pozitív elmozdulás tapasztalható. Az utóbbi években a városi tanács a Bethlen Gábor tér, Kossuth-kert, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Gellért Sándor, Teleki Blanka, Csipler Sándor és Mese utca, Ruha István-átjáró, Ács Alajos Stúdióterem, Gyurkán György Sportterem elnevezéseket hagyta jóvá. Emellett 2004-ben a középületekre is magyar feliratok kerültek. A közeljövőben benyújtandó határozattervezet szerint minden olyan utcanevet lefordítanának magyarra is, amely a nyelv szabályai szerint lefordítható. „A személynevek, valamint a Kárpátokon túli helységnevek kivételével szinte minden utcanévnek van magyar megfelelője is a városban. A Strada Basmelor elnevezés alá már felkerült a Mesék utcája felirat, ennek példájára más, hasonló utcanév is lefordítható. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: Lefordítanák az utcaneveket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

Több mint tízezren támogatták kézjegyükkel június 8-ig az RMDSZ által a magyar feliratok ügyében kezdeményezett aláírás-gyűjtési akciót – közölte László Attila alpolgármester. A kezdeményezőknek több mint 14 ezer kolozsvári lakos támogatását kell megszerezniük annak érdekében, hogy a tanács elé terjeszthessék a határozattervezetet, mely szerint a kincses város műemlék épületeire kihelyezendő tájékoztató táblákon magyar és német felirat is szerepelne. Az aláírók között meglepően sok a román nemzetiségű személy. Az alpolgármester úgy véli, nem okoz majd gondot az, hogy az aláírásokat nem a polgármesteri hivatal által kiadott ívekre gyűjtik, ezt ugyanis mai napig nem kapták kézhez. Mint mondta, az általuk készített ívek megfelelnek a törvényes előírásoknak. /Pap Melinda: Több mint tízezer aláírás Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

Elsüvített június 4. úgy, mint a szél Késmárk fölött a kuruc kesergőben. Az akkori Habsburg győzelem után törvényt hoztak a kuruc tárogatók elégetésére, de Trianon, 1920. június 4. kitörlése is elkövetkezik a magyar naptárakban A mostani Magyarországon Trianon, a nemzeti gyásznap szót sem érdemelt a két vezető napilapban, hallgatott az országveszejtő MSZP (volt kommunista) Népszabadság, de a jobboldali Magyar Nemzetben is csupán tíz sor jutott egyik belső oldalon az ország 1920-as ,,kivégzése” (angol történész megfogalmazása) évfordulóján. Naponta és szaporán tárgyalta, taglalta, magyarázta ugyanazon héten mindkét lap, s június negyedikén is a pekingi vérengzés 20. évfordulóját! Akkor a kínai kommunista tankok százezernyi tüntető diák, civil tömegébe gázoltak bele. Lásd Magyarország, 1956. november 4-ét. Nincs, nem volt Trianon, Magyarország boldog ország az Európai Unióban, melyben vígan törölik ki, le a magyarokat Romániában, Szlovákiában. Trianon tilos a magyarországi pártok mindenikének. Magyarországon vidéken megemlékeztek az ország feldarabolásának és kiosztásának rémes idejéről. /Czegő Zoltán: A Trianon szó fönnakad (Pesti posta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./ Pontosítás: a Magyar Nemzetben van még egy cikk: Trianonra emlékezik az ország.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a hét végén elköszöntek az egyetemtől a végzős hallgatók. Marosvásárhelyen csaknem 250 hallgató – a III. éves kommunikáció, pedagógia és informatika szakosok, a kertészmérnöki, mechatronika, automatizálás és számítástechnika V. éves, illetve a bolognai rendszerben tanult IV. évesek vehették át az oklevelet. Murvai Olga, a humán tudományok tanszékének vezetője arra figyelmeztette a végzősöket, hogy ez a három év csupán emelt szintű alapképzésnek számít. Dr. Hollanda Dénes, az egyetem dékánja érdemoklevelet adott át Zala Lászlónak, a NASA nyugalmazott energetikai vezérigazgatójának, aki az elmúlt években az amerikai magyaroktól gyűjtött több tízezer dollárral támogatta a Sapientiát. Utoljára szólt az egybegyűltekhez dékáni minőségében dr. Hollanda Dénes. – Nyolc évvel ezelőtt jóformán semmink sem volt. Most új épületünk van egy 27 hektáros területen, és néhány napja ajánlatot kaptunk egy vállalkozótól kutatóközpont létrehozására, amelynek kétharmadát a Sapientiának adná át – mondta a nyugdíjazás előtt álló intézményvezető. /Nagy Székely Ildikó: Új „termés” a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Majd fél évszázados szünet után most először ballagtak önálló magyar, államilag elismert felsőoktatási intézmény végzősei Erdélyben. A Partiumi Keresztény Egyetem kétszázhetven diákja búcsúzott el június 6-án Nagyváradon a tavaly akkreditált intézettől. Az egyetem hét szűk esztendejének vége szakadt – fogalmazott Tőkés László református püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. Tőkés megemlítette: nem csupán az évzárót ünneplik, hanem azt is, hogy éppen tíz évvel ezelőtt jött létre az intézmény. A tervekről beszélt Horváth Gizella, az egyetem rektora. Az eddigi tizenhárom képzési területet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A rektor elmondta, hogy idén 475 helyet hirdetnek meg, amelyből 220 lesz tandíjmentes. /M. T. R. : Ballagtak a PKE diákjai. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./ 50 év után létrejött az önálló magyar egyetem Erdélyben – írták közleményükben a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői egyúttal bejelentve, hogy kihasználva az intézmény akkreditációja által adódó “új lehetőségeket”, új szakokat és mesterképzést indítanak. “Egyetemünk hivatalos állami elismertetése számos előnyt biztosít azáltal, hogy bekapcsolódhattunk az egyetemi világ nemzetközi vérkeringésébe. Partnerintézményekkel kötöttünk együttműködési szerződéseink – Debreceni Egyetem, Corvinus Egyetem, Pécsi Egyetem, Sorbonne Egyetem stb. – hallgatóink és oktatóink számára lehetőséget teremtenek az ún. mobilitási programokban való részvételre” – áll a Tőkés László, Horváth Gizella és Tolnay István aláírta közleményben. Az egyetemet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészet és irodalomtudomány tanszékeinek vezetői közleményben tiltakoztak az általuk indokolatlannak nevezett szakduplázási kezdeményezés ellen. /Magyar irodalom és nyelv szakot, mesteriket indítana a PKE. = Transindex. ro, jún. 9./

Életének 54. esztendejében váratlanul elhunyt Tőkés Elek /Bánffyhunyad, 1955. szept. 28. – Kolozsvár, 2009. jún. 6./, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója. 1988-tól volt magyar szakos tanára a Farkas utcai középiskolának, 2000-től pedig igazgatója. Tanfelügyelőként, majd a Vallásügyi Államtitkárság igazgatójaként jelentős szerepet játszott a Kolozs megyei magyar oktatás fejlesztésében. /Elhunyt Tőkés Elek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

„A mindenkori aradi magyar oktatás elhunyt pedagógusainak emlékére” állíttatott kopjafát nyugdíjazása alkalmából a Matekovits házaspár: Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója és biológiatanára, illetve férje, Mihály matematikatanár, aki a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának vezérigazgató-helyettesi tisztségéből vonul nyugdíjba. A leleplezett kopjafa /Brittich Erzsébet képzőművész alkotása. /Pataky Lehel Zsolt: Kopjafát állíttatott nyugdíjazásán a Matekovits pedagógus házaspár. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

A rendszerváltás utáni évek hagyományához híven június első szombatján adtak találkozót egymásnak a Temesváron magyar nyelvű középiskolát végzett véndiákok és tanáraik. Véndiákokkal telt meg a józsefvárosi Diákház nagyterme. Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója örömteli eseményekről számolhatott be: a 2008-2009-es tanévben a nyár folyamán az új lépcsőház, olvasóterem, könyvtárterem és étkezde mellett elkészülhet a tetőtér beépítése is. Az így keletkező hat új osztályteremnek köszönhetően végre „egy műszakos” iskola lesz a napokban Európai Iskola címet elnyert Bartók Béla Elméleti Líceumból. Az 55 éve érettségizettek nevében dr. Bárányi Ferenc ex-miniszter, az „50 évesek” nevében Higyed Imre színművész, a „40 évesek” nevében dr. Kiss András tudományos kutató, végül a 10. éves osztálytalálkozójukat ünneplők nevében a Toró Tibor szociológus számolt be az érettségi óta eltelt évtized(ek) tapasztalatairól. A találkozó résztvevői egy perces néma felállással adóztak az évek során elhunyt tanárok emlékének: Péter Dezső magyartanárt egy nappal korábban kísérték el utolsó útjára volt tanítványai és tanár kollégái. Következett a magyar iskola legjobbjainak díjazása. /Pataki Zoltán: Ha június első szombatja – akkor Nemzedékek Találkozója! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

Szerzői jogdíjas problémák miatt több magyar nyelvű csatorna sugárzása is veszélybe került az UPC csíkszeredai kábelhálózatán. Az már szinte biztos, hogy jövő hónaptól nem fogható az analóg rendszeren az RTL Klub. Ugyanakkor veszélybe került az ismeretterjesztő műsorokat sugárzó Spektrum, a magyarországi Discovery csatornák, valamint a PAX Televízió csíkszeredai vétele is. A Hír TV sugárzása is kérdőjeles, ugyanis az UPC és a hírtelevízió között megkötött szerződés értelmében nagyon magas összegért továbbítják az anyaországi jobboldalhoz közel álló csatorna műsorát: a kábeltelevízió-társaság több mint egymillió előfizetője közül csak a magyar ajkúak igénylik ezt a szolgáltatást, a szerződést viszont a teljes előfizetők arányában kötötték. /Kozán István: Kevesebb magyar tévécsatorna. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Hagyománnyá vált, hogy minden év pünkösdjén Szászrégen belvárosi református egyházközsége megszervezi a Zengjen hálaének kórustalálkozót. Ebben az évben 27 vendégkórus lépett fel a templomban, melyeket a szervezők nevében Demeter József lelkipásztor köszöntött. A kétnapos rendezvényen a kórusvezetők emlékszalagot vehettek át a vendégfogadóktól. /Jenei Árpád, Szászrégen: Zengjen hálaének – kórustalálkozó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Június 4-én, a trianoni békeszerződés napján felavatták a Kárpát-medence 48. Wass Albert-szobrát a Budapest melletti Pomáz Teleki-Wattay kastélyparkjában. Az avatóbeszédet Turcsány Péter helyi önkormányzati képviselő tartotta. /Bálint Károly szobra Pomázon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Június 6-án Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius egyházközségben megnyílt a 150 éve született Benedek Elek, a nagy mesemondó emléke előtt tisztelgő Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület kiállítása. A tizenhárom éves Habakuk házilag életre keltett bábfigurái, hősei közül szinte senki sem hiányzott. 1996-ban a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület keretén belül alakult meg a Habakuk. Kézimunkacsoportként indult, tanítóképzős lányok kérésére, akik szerettek volna mesefigurákat készíteni a rájuk bízott gyerekeknek. 1999-ben vettek részt először egy bábjátszó fesztiválon Baróton, azóta a bábozás szenvedélyükké vált. 2003 januárjában váltak önállóan bejegyzett egyesületté – foglalta össze Bartha Julianna, a bábjátszó egyesület elnöke a hazai és Kárpát-medencei fesztiválokon többszörösen kitüntetett Habakuk történetét. /Nagy Székely Ildikó: Ujjaikon mesevilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

A hét végén kezdődtek a ballagások. Június 6-án, szombaton egyidejűleg búcsúztak el Kolozsváron a Református Kollégium, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, valamint a Sigismund Toduta Zenelíceum tizenkettedikes diákjai. Több mint száz magyar diáknak szólalt meg utoljára az iskolacsengő. A Kolozsvári Református Kollégiumban Székely Árpád igazgató és Tonk Mária, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója mondott beszédet. A Sigismund Toduta Zenelíceum idén tizenkét magyar fiatalt bocsátott útjára. Kállay Tünde igazgatóhelyettes búcsúztatta a diákokat, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban pedig Popa Márta igazgató és Bálint-Benczédi Ferenc püspök. /Ballagás – A hét végén elkezdődtek a ballagások a felekezeti és a magyar tagozatos iskolákban. Elbúcsúztak iskolájuktól a református, az unitárius kollégium és a zenelíceum végzősei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

135 éve született, 60 esztendeje hunyt el Sényi László császári és királyi kamarás, a Kemény Zsigmond Társaság „ingyenes és mindenes” főtitkára. A marosvásárhelyi református temetőben nyugszik felesége, gr. Toldalagi Anna és több más jeles helybeli személyiség társaságában. A KZST hőskorának meghatározó egyénisége, a két világháború közötti időszak markáns vásárhelyi alakja síremlékén megkopott a felirat. Adamovits Sándor, a Helikon – Kemény János Alapítvány elnöke kezdeményezte, a Kemény Zsigmond Társaság és a Castellum Alapítvány vezetősége felkarolta az ötletet, hogy újrafestessék a sírkő feliratát, és közösen idézzék fel Sényi emlékét. A bensőséges megemlékezésre június 5-én került sor. A sírnál Csíky Boldizsár, a megújult KZST elnöke és Fülöp Géza, a társaság titkára méltatta Sényi László érdemeit. /Sényi Lászlóra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Június 9-én Marosvásárhelyen Káli Nagy Lázár visszaemlékezései. Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792-1821 /Mentor Kiadó/ című könyvet mutatja be Lázok János, az emlékirat szerkesztője. /Káli Nagy Lázár visszaemlékezései. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

A Nagy Imre-per 1958. február 5-én megkezdődött, akkor Radó Zoltán volt a népbírósági tanács elnöke; majd a pert – pótnyomozásra (ami soha nem történt meg) hivatkozva – szovjet nyomásra félbeszakították. Hruscsov átmeneti enyhülési politikáját ugyanis megkérdőjelezte volna egy halálos ítéletekkel terhelt koncepciós per. Az 1958. június 9. és 15. között lezajlott zárt és gyorsított bírósági eljárás során Nagy Imrét és társait a népi demokratikus államrend elleni szervezkedésben való részvétellel, illetve szervezkedés vezetésével vádolták. Figyeltek arra, hogy az MSZMP akkori első titkárának, Kádár Jánosnak a szerepéről ne essék szó, mivel egy ideig ő is a forradalom ügye mellett állt. 1958. június 16-án hajnali öt órakor a Kozma utcai börtönben a vesztőhelyre vezették őket és felolvasták halálos ítéletüket. A Kossuth Rádió 1958. június 16-án, pontban éjfélkor ismertette a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott perről szóló hivatalos közleményt, amely tudatta, hogy az ítéleteket már végre is hajtották. /Nagy Imre-per, 1958. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kifejtette: esze ágában sincs indítványozni csatlakozásukat a néppárti frakcióba. A szélsőséges nacionalista párt vezetője mindezt azzal indokolta: nem hajlandó olyan társaságba keveredni, amelynek Tőkés László és Sógor Csaba EP-képviselők is tagjai, értelmezése szerint ugyanis mindketten Erdély autonómiájának megvalósítását tűzték zászlójukra, ami egyet jelent Románia területi egységének szétszakításával. /Tudor nem akar Tőkéssel és Sógorral egy „csapatban” lenni Tudor nem akar Tőkéssel és Sógorral egy „csapatban” lenni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A magyar választók megértették a szolidaritás üzenetét, az összefogás rendeltetését, célját, így sikerült az RMDSZ-nek ilyen előzménytelen, közel 9 százalékos eredményt elérnie az európai parlamenti választásokon – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó rámutatott: a választások eredményeként az RMDSZ hat megyében – Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár és Szilágy – a legerősebb politikai alakulat. Szerinte ez az eredmény, de más megyéké is, tulajdonképpen határozott válasz a kormány intézkedéseire, illetve arra, hogy tovább folytatódik a magyar intézményvezetők eltávolítása a dekoncentrált hivatalokból. Erős brüsszeli képviseletünk van – jelentette ki az RMDSZ elnöke. /Markó: megértették a szolidaritás üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A Magyar Összefogás listája ugyanannyi szavazatot kapott most az európai parlamenti választásokon, mint a 2008-as parlamenti választásokon. Ez mutatja, hogy van egy stabil szavazóbázisunk, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ jelenléte a romániai döntéshozatalban a múltban eljelentéktelenítette a szélsőségeket. A Jobbik előretörése középre, balra tolhatja talán a Fideszt, jelentette ki Markó, hangsúlyozva, hogy a baloldal csúfos kudarcáért a baloldali pártok felelősek, hiszen a magyar választók a baloldalnak adtak megbízást a kormányzásra. – Markó kifejtette, hogy erdélyi magyar egyeztető fórumot működtetni fogják, és elindul az Autonómia Munkacsoport tevékenysége. /Salamon Márton László: „Az RMDSZ rugalmas, hajlékony érdekképviseleti szervezet” Beszélgetés Markó Bélával, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A történelminek nevezett választási siker mind Maros megyében, mind Marosvásárhelyen erősíti az RMDSZ alkupozícióját – állapította meg Kelemen Atilla és Benedek István. A megyei, illetve a városi szervezet vezetői elmondták, a román pártokkal folytatott tárgyalásokon az elkövetkezendőkben megpróbálják kiaknázni az elért eredményeket. Marosvásárhelyen, ahol a magyar lakosság aránya ötven százalék alá süllyedt, és ennek következtében 2008 óta az RMDSZ kisebbségbe került a helyi önkormányzatban, ezúttal a szavazatok több mint 62 százalékát gyűjtötte össze. Megyei szinten, ahol a magyar nemzetiségűek aránya 39 százalék körül mozog, a voksolók közel 50 százaléka támogatta a szövetség és az EMNT közös listáját. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetének elnöke természetesnek tartja, hogy szerepet vállalt az RMDSZ és az EMNT kampányában, annak ellenére, hogy az MPP országos alelnöki tisztségét tölti be. /Szucher Ervin: Alkupozícióját erősítné az RMDSZ Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Nem sikerült erősíteni az erdélyi magyarság európai képviseletét, sőt, további harmincezer szavazót veszített az RMDSZ és az EMNT a 2007-es részvételhez képest. A két szervezet ,,különalkuja” csak egy ,,csonka összefogáshoz” vezetett, ,,egy nemzeti listának jogi és intézményes keretet csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti magyar koalíció tudott volna biztosítani” – áll MPP székelyudvarhelyi sajtóirodája közleményében. A dokumentum emlékeztetett, hogy az MPP ,,az önkormányzati választásokra versenyhelyzetet, a parlamenti választásokra koalíciót”, az europarlamenti megmérettetésre pedig ,,magyar nemzeti lista létrehozását” szorgalmazta, de kezdeményezése az RMDSZ ,,kirekesztő és öncélú” politikája miatt bukott meg. Mindezek ellenére az MPP sok sikert és eredményes munkát kíván a mandátumot szerzett képviselőknek az Európai Parlamentben. /Sikertelen volt a különalku. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Nem sajátosan kelet-közép-európai jelenségről van szó, kivételesen jól szerepeltek a radikálisok olyan országokban is, mint Hollandia vagy Ausztria. Legnagyobb meglepetést Magyarországon okozott a nemzeti radikalizmus megerősödése, hiszen egy parlamenten kívüli pártnak sikerült az előrejelzéseknek is legalább a dupláját produkálnia, s így az ország harmadik politikai erejévé növekednie. Sikerének egyebek mellet két sajátos tanulsága is van. Egyrészt ugyanúgy veszélyes dolog a súlyos szociális gondokból fakadó félelemből nemzeti, mint nemzetiségi-politikai tőkét kovácsolni, másrészt erkölcstelen a törvény által védett nemzeti szimbólumok avatatlan használata mellett az ellenük irányuló hisztériakeltés is. A radikálisok látványosan megnövekvő szavazótáborát elsősorban a kiábrándult baloldaliakból verbuválta. „Európába, de mindahányan!” – szokták idézgetni Csengey Dénest, a néhai rendszerváltó közírót. A szociális érzékenységéről is híres Csengeynek azonban még van egy tanulságos mondata, melyet nem ártana Magyarországon komolyabban venni. Parafrázisban ez így hangzanék: „ha a rasszizmus nagy bűn, mert az, akkor a rasszizmussal való alaptalan vádaskodás ugyanakkora bűn, és ugyanolyan ítélet alá kell, hogy essék”. Vagyis a farkast kiáltók ad absurdum – vagy éppen természetük szerint – az ordas tejtestvérei! /Laczkó Vass Róbert: Együtt-hatók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) rossz és átgondolatlan lépésnek tartja az új szlovákiai magyar párt megalapítását – jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke június 9-án tartott pozsonyi sajtóértekezletén. Csáky Pál arra reagált, hogy Bugár Béla délelőtt bejelentette: az MKP-ból kilépők Híd néven új pártot alapítanak. Csáky leszögezte: az MKP folytatni fogja eddigi politikáját. Szerinte a szlovákiai magyar választók döntő többsége egységet akar, s nem támogatja egy másik párt létrehozását. Kifejtette: az MKP vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy ez a helyzet ne következzen be. Egyúttal visszautasította Bugár Béla állítását, miszerint a fejleményekért az MKP vezetése a felelős, mert nem volt hajlandó tárgyalni a belső ellenzékkel. Az MKP több vezetője személyisége is a sajtóértekezleten úgy fogalmazott: nem értik, miért kell az új magyar párt. /Új magyar párt alakul Szlovákiában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Felháborodást váltott ki a pedagógusok körében, hogy gondok mutatkoznak a fizetésük folyósítása körül. Több száz Kolozs megyei tanerő csak a májusi bére 30, illetve 60 százalékát kapta meg, míg tizenegy Máramaros megyei településen a tanárok csak részletekben juthatnak hozzá a nyári szabadságpénzükhöz. Mintegy húsz, Bánffyhunyad és Torda környéki település van ilyen helyzetben, ahol több száz pedagógus nem kapta meg a teljes bérét. /Pap Melinda: Bér nélkül maradt tanárok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./