Nyolc nap alatt (május 22–29.) tizenöt színházi előadást, három koncertet kínált a közönségnek az idén harmadik alkalommal megszervezett Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT). A román és magyar nyelvű előadásokon kívül idén szerb, bolgár és német előadásokat is láthatott a közönség. A legtöbb külföldi produkció a Vajdaságból érkezett: a szabadkai Népszínház mindkét társulata, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház öt színvonalas előadással és egy kitűnő koncerttel vendégszerepelt Temesváron. Az Újvidéki Színház A mizantróp című darabja, a román Anca Bradu rendezésében, a TESZT egyesek szerint a legjobb előadása volt. /Pataki Zoltán: Átmentek a TESZT-en. Nemzetközivé nőheti ki magát az eurorégiós színházi találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A Forrás Színház Magyarországról érkezik, és a Wass Albert Silentium – A csendtől a szóig című összeállítással nyitja a június 26–28. között hetedik alkalommal Mikházán megszervezett Csűrszínházi Napokat. Ezzel egy időben kerámia-, festettüveg- és fotókiállítás várja az érdeklődőket, majd Tamási Áron Hullámzó vőlegény című darabja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában. – A frissen befejezett Csűrszínház hivatalos avatóünnepsége június 27-én lesz. Szélyes Ferenc színművész, a mikházi Csűrszínházi Napok ötletgazdája és főszervezője elmondta, egy álom valósul meg az avatóünnepségen. Mikháza és környéke hírnevét évről évre öregbíti a többnapos kulturális rendezvénysorozat. /Antal Erika: Csűrszínház hetedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A kolozsvári Bulgakov kávézó adott otthont az elmúlt évek Félsziget fesztiváljairól készült fotók kiállításának. A Félsziget Archív nevet viselő kiállítás vándorkiállítás. /Sipos M. Zoltán: A Bulgakovban járt a Félsziget képarchívuma. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A budapesti Román Kulturális Intézet (BRKI) szervezésében június 3-án megnyílt a Ragyogások – In memoriam Jecza Péter című kiállítás, amely az idén március 24-én elhunyt temesvári szobrászművésznek állít emléket. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Jecza emléke Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A 80. ünnepi könyvhét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei programjait június 2-án Szatmárnémetiben, a Németi templomban nyitották meg. „Az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) helyi szervezete már három éve működik együtt a nyíregyházi könyvtárral. Közös munkánk révén régi álmunk teljesülhetett, mert vendégül láthattuk Jókai Annát” – közölte Muzsnai Árpád, az esemény szatmárnémeti társszervezője. „Elégedetlen embernek tartom magam. Nem értek egyet azzal, ami szűk hazámban és ebben a nagyvilágban történik manapság. Elégedetlenségem azonban nem dühvel, hanem segíteni akarással párosul. Szavaimmal, írásaimmal szeretnék ennek az elkeseredett világnak a segítségére sietni” – mondta el szatmári közönségének Jókai Anna, aki szerint a mai világban az író és szellemi termékei karanténba vannak zárva. Az írónő szerint nagy szükség van az irodalom segítségére, hiszen az ország, a magyar nemzet, az ‘56-os zászlóhoz hasonlóan, a közepén lyukas. „Ezt a lyukat máig nem sikerült befoldozni, és csak a szélek mutatják, hogy van, azok tartják még össze” – szemléltette gondolatait Jókai Anna. A rendezvény záróeseményeként a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár megyei szervezete és a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosokért Alapítvány együttműködési nyilatkozatot írt alá. /Végh Balázs: Szatmárnémetibe látogatott Jókai Anna írónő. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Kétnapos programsorozatot szervez az Építészeti Kamara Bihar megyei fiókja Nagyváradon a sétáló utcán június 5-6-án. „Azt szeretnénk, ha a korzó visszanyerné kommunikációs csatorna, kulturális központ és találkozóhely jellegét, elsősorban a civil szféra szereplőinek segítségével” – mondta el Angela Lupsea programfelelős. A régi Váradot ábrázoló képeslapokat is lehet majd vásárolni. Két váradi képzőművész, Bóné Rudolf szobrász és Holló Barna grafikus tart szabadtéri alkotóműhelyt a korzón. /Nagy Orsolya: Parádé a váradi korzón. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Erdélyi kiadók is jelen lesznek Budapesten a június 4-én kezdődő 80. Ünnepi Könyvhéten. A kolozsvári Koinónia, Kriterion, Polis, illetve Komp-Press kiadók mellett jelen lesz a marosvásárhelyi Mentor, a csíkszeredai Pro Print, illetve Pallas Akadémia is. A hagyományos fővárosi helyszínek – a Vörösmarty tér, a Deák Ferenc és a Váci utca – mellett idén is számos vidéki városban rendeznek könyvheti programokat. Balázs Imre József, a Korunk – Komp-Press Kiadó igazgatója elmondta, június 3-án a Bem moziban Kántor Lajos Hazatérő képek – Barcsaytól Vinczeffyig című könyvének volt a bemutatója. Megnyílt Paulovics László festőművész kamarakiállítása. /(köllő): Erdélyi kiadók a 80. Ünnepi Könyvhéten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Csapody Miklós sokszorosan újraválasztott, az 1989-es rendszerváltozás után magáról sokat hallató MDF-es politikus Begyöngy élet /Kossuth Kiadó, Budapest/ címmel adta ki egy évtizedet átfogó jegyzeteiben (2000–2009) nagyobbrészt politikai töltetű glosszáit. Csapody Miklósról a 168 Óra hetilap még a könyvhét elején leírta: „Egy képviselő, aki rendszeresen olvas, s nem csupán előterjesztéseket. Akinek New York utcáit róva alig ismert magyar poéták sorai jutnak az eszébe. Akinek egyetlen fegyvere a szelíd irónia. ” Csapody Miklós átértelmezésében a professzionális – ám nem „megélhetési” – begyöngy: a politikus. Csapody Miklós Erdélyre, a határon túli magyarokra kitartóan figyel, politikusként pedig Bukarestbe is eljutott, hivatalos küldöttség tagjaként. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. 2009. június (2). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./ A jelzett cikk: Buják Attila: Igaz, gyöngy, 168 Óra (Budapest), jún. 4.

Románia lezárta az iraki katonai missziót; az ebből az alkalomból rendezett ünnepségre Traian Basescu államfő Bagdadba látogatott. Az elnök arra buzdította a román cégeket, hogy vegyenek részt Irak újjáépítésében, hiszen erre „legalább erkölcsi jogokkal rendelkeznek”, utalva ezzel arra, hogy Románia hat éven keresztül katonai csapatokkal vett részt az ottani békefenntartásban. /Kivonultak a román katonák Irakból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

„Jogunkban áll követelni, hogy a magyar nyelv legyen hivatalos nyelv Erdélyben, ott, ahol igénylik, a régióban élő románoknak pedig illene megtanulniuk magyarul” – jelentette ki kampányzáró sajtótájékoztatóján június 4-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Szerinte a magyarság érdekképviseletét felvállaló, mandátumhoz jutó európai parlamenti képviselőknek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az erdélyi magyarok autonómiaigényét nemzetközi fórumokon is ismertessék. Tőkés újra hangsúlyozta: etnikai tisztogatásként is felfogható a román kormány által beindított politikai akció, amelynek során menesztették a közintézmények éléről az előző kormány által kinevezett vezetőket, közöttük a székelyföldi megyék magyar nemzetiségű intézményvezetőit. Az erdélyi magyarság képviselői fel kell hogy hívják az Európai Unió figyelmét mindezekre a problémákra. „Rajtunk, romániai magyarokon múlik, hogy nemzeti felszabadulásunk és közösségi önrendelkezésünk ügyét miként leszünk képesek érvényre juttatni és képviselni az Európai Parlamentben, hogyan tudunk küzdeni az újra feltámadó nacionálkommunizmus, a kisebbségellenes intolerancia, az etnikai diszkrimináció, az emberi méltóságunkban sértő magyarellenesség ellen” – hangsúlyozta Tőkés László. /Gyergyai Csaba: Tőkés: hivatalosítani a magyart. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./ Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás listavezetője június 4-én kijelentette: „Jogunk van arra, hogy Erdélyben hivatalos nyelvvé váljon a magyar nyelv. Ha mi kénytelenek vagyunk megtanulni a román nyelvet, a románokhoz is méltó volna, ha megtanulnának magyarul azokon a vidékeken, ahol a magyar lakosság nagy számban él, és ahol esedékes, a magyarnak hivatalos nyelvvé kellene válnia. ” /A románoknak meg kell tanulniuk magyarul. ” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Romániában egyre kérdésesebbé válik a jogállam léte – állapította meg Winkler Gyula, EP-képviselő, a közel egy hónapos kampánykörútján tapasztaltakra utalva. Az egyik nagyon aktuális panasza az erdélyi magyarságnak az intézményvezetők körében történő etnikai „tisztogatással” kapcsolatos. Általánosabb, de hasonlóan súlyos probléma országszerte az igazságszolgáltatás sántikálása, a vállalkozót, mezőgazdászt egyszerű polgárt egyaránt fojtogató bürokrácia. /Gáspár-Barra Réka: Winkler megkérdőjelezte Románia jogállamiságát. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint, „ha a magyar választók nem mennek el tömegesen szavazni, széthull az RMDSZ-EMNT egyezség”. Az RMDSZ csíkszéki szervezete levelet küld a megye magyar lakosságának, a magyar polgármestereknek és helyi tanácsosoknak, amelyben felkérik őket, menjenek el szavazni, és támogassák a magyar összefogás listáját. /Széthullhat az RMDSZ-EMNT egyezség? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

„Itt a Kárpát-medencében, itt Erdélyben most a rendelt idő az összefogás idejét jelenti. Nagyon fontos, hogy garancia legyen arra: a magyarok ügyeit a magyarok saját maguk fogják intézni az anyaországban, Erdélyben, Székelyföldön, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken, mert ehhez jogunk van. Az autonómia az egyetlen garancia, amely képes ezt megadni a számunkra. Az összefogás, amely most létrejött, a legfontosabb magyar ügyet, a Kárpát-medencében mindenhol kiépítendő magyar autonómia ügyét állítja a középpontba” – írta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke üzenetében. /Orbán Viktor üzenete az Európa-parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Dr. Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok az Erdélyi Református Egyházkerület híveihez intézett felhívásában szeretettel kértek minden szavazati joggal rendelkező református egyház-tagot, hogy június 7-én vegyen részt a választáson és szavazatával járuljon hozzá ahhoz, hogy a magyar képviselők minél nagyobb számban nyerjenek mandátumot. /Az Erdélyi Református Egyházkerület híveinek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete megtartotta tisztújító közgyűlését. Az ülésen jelen volt Simon Csaba informatikus, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető elnöke, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, valamint Bakó Ernő mérnök, a Kolozs megyei szervezet titkára. A városi szervezet új elnöke Keizer Róbert mérnök-vállalkozó lett, alelnök dr. Szász Csaba a Kolozsvári Műszaki Egyetem tanára, valamint elnökségi tagok Székely János gépészmérnök, Felméri Cecília egészségügyi asszisztens, Horváth Zoltán fizikus, Orbán Gyula nyugdíjas, és ifj. Székely János építészmérnök. Gergely Balázs, az MPP-kongresszust követően lemondott elnöki tisztségéről a gyűlésen történtek miatt. /Tisztújítás az MPP kolozsvári szervezetében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Ebben a választási kampányban nem lehetett megkerülni azokat a kérdéseket, amelyek az emberek mindennapjait súlyosan érintik, hiszen a kormány nap mint nap olyan döntéseket hoz, amelyek nem a közösségek érdekét szolgálják, különösen gazdasági válság idején, szögezte le Kelemen Hunorral, az RMDSZ EP-választási kampánykoordinátora. /Lokodi Imre: Az összefogás már fél győzelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Minél fontosabb tényezővé kezd válni az EU, annál nehezebben lehet mobilizálni az uniós polgárokat, beleértve az újonnan felvett közép- és kelet-európaiakat a választásra. Romániában az EP-választásokra a lehető legalkalmatlanabb pillanatban kerül sor. A novemberi parlamenti választások után fél évvel a populista mellébeszéléssel előnyre szert tevő pártok további megszorításokra kényszerülnek. Az állami intézmények magyar vezetőinek leváltása elleni tiltakozás az RMDSZ oldalán valóban az összefogást, egységet erősíti, másfelől viszont szintén hozzájárulhat a román nacionalista szavazótábor aktivizálásához. – A legnagyobb bizonytalansági tényező a közöny. /Székely Kriszta: Összefogás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Szavazásra buzdítottak erdélyi magyar közéleti személyiségek. Jenei Imre nagyváradi sportszakember, labdarúgóedző fontos állampolgári kötelességnek tartja a szavazást. A nagyváradi Jakobovits képzőművész házaspár úgy nyilatkozott: az utóbbi időben csalódtak a politikában, mégis minden alkalommal elmennek szavazni. „Húsz éve vezetem a Barabás Miklós Céhet, azóta próbálunk létrehozni egy erdélyi magyar kortárs művészeti múzeumot. Mindenkihez fordultam már, de senki nem segített” – panaszolta Jakobovits Miklós festőművész. „Nem elég, ha az ember csak sóhajtozik, tenni is kellene valamit” – mondta. Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója még nem tudja, hogy az urnák elé járulhat-e vasárnap, mivel lehet, hogy sürgősen az Egyesült Államokba kell utaznia. Ha idehaza lesz, a neves színházi szakember feltétlenül élni fog szavazati jogával. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója támogatja a Magyar Összefogás listáját. Böjte Csaba ferences szerzetes rendkívül fontosnak tartja, hogy szavazatával támogassa az RMDSZ– EMNT közös listáját. „A társadalom felelős tagjai minden alkalommal elmennek szavazni, hogy később joguk legyen megszólalni, ha valami nem tetszik” – nyilatkozta László Noémi költő. Fontosnak tartja a Magyar Összefogás listájának támogatását, valamint az RMDSZ–EMNT együttműködésének folytatását Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese is. /Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Nagy Orsolya, Pengő Zoltán: Szavazni hívnak az erdélyi magyar közéleti személyiségek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

A sepsiszentgyörgyi prefektúra elől már négy ízben eltűnt az RMDSZ által készített „Ebben az intézményben magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyászkeretes tábla, a kezdeményezők június 4-én újra elhelyezték a pannót, ezúttal odaláncolták. „Ebben a hivatalban lopnak a románok, hiszen a prefektus úr ellopta több alkalommal ennek a táblának az elődjét” – fejtette ki Tamás Sándor megyei tanácselnök, miközben rátette a lakatot a láncra. Tamás Sándor figyelmeztetett: „az intézményekben, ahonnan eltávolították a magyar vezetőket, elkezdték fénymásolni a dokumentumokat, amelyeket a pártszékházakban elemeznek, hogy fogást találjanak a székelyföldi magyarokon”. A háromszéki RMDSZ vezetők prefektúra előtti sajtótájékoztatóján hirtelen megjelent Dan Suciu fiatal demokrata-liberális politikus és indulatosan kezdte fejtegetni, hogy a volt magyar prefektus, György Ervin törvénytelenségeket követett el. „Hazudik!”, szóltak be neki a jelenlevő magyar elöljárók. Suciu kifejtette: pártja a közhivatalnokok hatóságánál jelenti fel György Ervin volt kormánybiztost, és kérik leváltását az alprefektusi tisztségéből. Ezt követően kérdőre vonta Antal Árpádot és Tamás Sándort, amiért munkaidejükben minden reggel a prefektúra elé vonulnak tiltakozni, ahelyett, hogy utak építésével foglalkoznának. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy ő miért nincs munkahelyén. /Kovács Zsolt: Indulatok Székelyföldön. Utcai összeszólalkozás Háromszéken a PD-L- és RMDSZ-vezetők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a német, a cseh és a szlovák szocialisták az Esztergomban tett kijelentéseivel kapcsolatos reakcióikkal mintha az MSZP-t kívánnák segíteni az EP-választáson. „A német szocialisták, a cseh szocialisták meg a szlovák szocialisták úgy gondolják, hogy nem jó nekik, ha a Fidesz nagyon jól szerepel Magyarországon. Mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy – ha lehet – egy-két mandátumot tőlünk áttereljenek a magyar szocialistákhoz. Egy európai szintéren zajló néppárti kontra szocialista küzdelem is zajlik” – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. A pártelnök szerint a szórakoztatóipar műfajába tartozó kampányesemény az, hogy a szlovák parlament rendkívüli ülést tartott június 3-án, ezt megelőzően pedig cseh és német vezető politikusok is kifejezték aggodalmukat az esztergomi beszéd miatt. (A Fidesz elnöke a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával május 23-án, közösen tartott választási nagygyűlésen úgy fogalmazott: az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben.) Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a mérsékelt erőknek nem szabad kétségbeesniük, ha azt látják, hogy a szélsőségesek előretörnek. A szélsőjobboldal erősödése azonban azt jelzi, hogy a néppárt valamit rosszul csinál – tette hozzá. A Fidesz elnöke mellett foglalt állást Bajnai Gordon miniszterelnök is. „Méltatlan megjegyzésekkel” illették szlovákiai politikusok Orbán Viktort, a Fidesz elnökét – jelentette ki Bajnai. „Nem igaz, amit az egyik szlovákiai kormánypárt vezetője mondott, (...) Orbán Viktor nem neofasiszta politikus” – mondta a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy ezeket a kijelentéseket mindenkinek vissza kell utasítania. /Orbán: szórakoztatóipari előadás Pozsonyban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Aki magyar, annak fáj Trianon, mint ahogy fáj Mohács, Világos vagy a Don-kanyar, és egyáltalán minden olyan esemény, ahol vérzett a nemzet – jelentette ki egyik résztvevő június 4-én, a csíkszeredai magyar konzulátus előtt rendezett megemlékező ünnepségen, a trianoni békeszerződés aláírásának 89. évfordulóján. Ahogy kimegyünk Madéfalvára megemlékezni a Siculicidium áldozatairól, úgy kötelességünk megemlékezni a magyar nemzet szétdarabolását jelentő szerződés aláírásának napjáról is, hangoztatták a Trianon-megemlékezés szervezői. A konzulátustól a Szabadság térre kígyózó pár száz fős, „Vesszen Trianon!”-t kiáltó tömeget békésén kísérték végig a csendőrök. A megemlékezők megnézték a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái által bemutatott performanszot, amint keresztre feszítik Nagy-Magyarország térképét. /Hompoth Loránd: A magyarnak fáj Trianon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

Hosszú percekig tartó harangzúgással kezdődött június 4-én a sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezés, több száz gyászszalagos volt jelen. A Magyar Polgári Párt által évek óta az egykori országzászló helyén szervezett rendezvényen ezúttal az RMDSZ helyi vezetői is részt vettek. A trianoni döntés kapcsán bűnöst nem keresünk, ám az akkor megígért önkormányzati jogokat követeljük – fejtette ki Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Az Erdélyi Magyar Ifjak szónoka, Simon Lehel a második Trianonra, 2004. december ötödikére emlékeztetett, majd hangsúlyozta, hogy az unió nem, csakis az autonómia jelenti a valós megoldást. Albert Álmos szenátor leszögezte: az RMDSZ a határok fölötti nemzetegyesítésnek, az európai integrációnak vetette alá politikáját. Máthé Sándor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviseletében tizenkét pontos petíciót olvasott fel. Az autonómia kivívása, a kettős állampolgárság idő kérdése – mutatott rá a megemlékezés díszvendége, Kiszely István történész professzor. Bálint József alpolgármester, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke a magunkba vetett hitről beszélt, amellyel ezt a földet a magunkénak tudhatjuk. /Ferencz Csaba: Jogaink követelésével kell fellépnünk (Trianoni megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

Június 4-én Kovásznán megkondultak a magyar felekezetek templomainak harangjai, mindössze maroknyi ember vett részt venni a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója alkalmából, a Magyar Polgári Párt kovásznai szervezete által rendezett megemlékezésen. /Bodor János: Maroknyian Kovásznán (Trianoni megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete június 4-én a kézdiszentkereszti Trianon-emlékműnél emlékezett meg a békediktátum aláírásáról. A gyászos eseményt Rózsa Balázs elevenítette fel. /Iochom István: Vármegyések Kézdiszentkereszten (Trianoni megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

A trianoni békeszerződés a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája, melynek okait azonban figyelembe kell venni ma is – mondta Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti (EP) választási listájának június 4-én. Minden magyar állampolgár számára ez egy súlyos nemzeti trauma, mindannyian érezzük, hogy ez a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája – mondta a liberális politikus. „Csak olyan ország lehet stabil és biztonságos, amelyik toleráns, lehetőséget nyújt a kisebbségek számára önazonosságuk megőrzésére” – vonta le a békeszerződés máig ható konzekvenciáit a politikus. Véleménye szerint: Trianon meghaladásának egyetlen korszerű európai útja van, az Európai Unió, ahol a határok elveszítik a jelentőségüket. /Trianon a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Mintegy száz kézdisárfalvi és ozsdolai, valamint magyarországi vállalta azt, hogy az Ozsdolától 15 kilométerre, embert és autót próbáló út megtétele után Vrancea megye határánál tavaly állított katonai síremléknél emlékezzen a trianoni békediktátumra. A Nagy Musát szomszédságában található keresztnél június 4-én Páll István, az ozsdolai Láros közbirtokosság vezetője, valamint Kádár Sándor sárfalvi plébános emlékezett „a mohácsi vésznél is nagyobb veszteséget jelentő döntésre”. Mint hangoztatták, a magyarság többsége szívében-lelkében továbbra is egy nemzet részét képezi, „a nemzetromboló politika és az önös érdekek fölött”. /Emlékezés Trianonra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Román állampolgár vagyok, a szívem magyar, a lelkem pedig cigány, jelentette ki Gábor Lali azon a beszélgetésen, amelyre a TIFF Magyar napján került sor Kolozsváron a Bánffy-palotában. A Lakatos Róbert által rendezett Bahrtalo! című versenyfilm két szereplője, Gábor Lali és Boros Loránd, a rendezővel együtt vett részt a találkozón, ahol bemutatták a film DVD-változatát, illetve François Bréda: Lali lakomái című kötetét. A két kiadványt egy „csomagban” forgalmazza a Gaudeamus könyvesbolt. /(köllő, ferencz): Bahrtalo-lakoma és gulyásos kínai védelem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Benkő József történelem szakos egyetemi hallgatónak a második világháborús relikviákat tartalmazó magángyűjteményéből nyílt kiállítás Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. /(N. -H. D.): Hadtörténeti kiállítás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Jóváhagyta a perújrafelvételi kérelmet a legfelsőbb bíróság az 1958-ban politikai okok miatt kivégzett Szoboszlay Aladár katolikus pap ügyében. Az ügy újratárgyalása Kolozsváron lesz. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, aki Szoboszlay testvérének felkérésére vállalta a jogi képviseletet, elmondta: a legfelsőbb bíróság döntése értelmében a kommunista katonai törvényszéken Szoboszlay ellen „koncepciós eljárás keretében” felhozott bizonyítékokat most újra kell vizsgálnia a kolozsvári táblabíróságnak. /Jóváhagyott perújrafelvétel a Szoboszlay-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./