Idén második alkalommal érkezett a magyarországi zarándokok nosztalgiavonata, a magyar címeres mozdony által vontatott Székely gyors a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, több mint nyolcszáz utasa jelen volt a Gyimesbükkön felújított Kontumáci-kápolnánál tartott ünnepi szentmisén is. A nosztalgiavonat utasai vettek az egykori csángó zarándokút kiindulópontjaként felállított emlékkereszt és a gyulafehérvári püspökség fennállásának ezredik évfordulója alkalmából ültetett tíz fenyőfa megáldásának szertartásán. Az ünnepély a csíkszeredai Role együttes Pille című, csángó népzenéből építkező rockballada előadásával, majd gyimesi hagyományőrző zenészek produkciójával zárult. Végül a zarándokok a Rákóczi-vár tövében álló, tavaly felavatott őrháznál gyűltek össze ismét, majd a tavalyi eseményre emlékeztető szónoklatok, valamint a magyar és a székely himnusz elhangzása után a Székely gyors a Csíki-medence felé vette útját. /Zarándokhely lett Gyimesbükk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

„Az európai parlamenti választások kampánya előtt létrejött megállapodás az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között csupán az első felvonása a mindenki által várt erdélyi magyar összefogásnak, a végső győzelemhez azonban szükség van a Magyar Polgári Pártra és a Székely Nemzeti Tanácsra is” – fogalmazott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Sógor Csaba. Winkler Gyula EP-képviselőjelölt hétvégi kampánykörútja keretében, Szatmárnémetiben úgy nyilatkozott: az RMDSZ-nek az a célja, hogy a regionális politikát úgy alakítsa, hogy az a közösségünk javát szolgálja. /Sógor Csaba szerint még nem teljes a magyar összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedett az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ közötti összefogással a kampány során, Tőkés László európai parlamenti képviselő rámutatott: mindkét oldalon vannak, akik egyenesen bojkottálják a választási kampányt. Például Maros és Bihar megyében nyoma sincs a szövetség kampánytevékenységének. Egyesek mintha szándékosan idéznék elő ezt a helyzetet. Várakozáson felüli viszont az MPP részvétele és támogatása, a helyi és a területi polgáriak ebben a viszonylatban teljesen elváltak a hivatalos országos vezetőségtől. A következő öt évben, egy teljes mandátum ideje alatt Tőkés szerint nemzetpolitikai nyitásra nyílik lehetőség. Szorgalmazni fogja, hogy a magyarországi, erdélyi és felvidéki magyar EP-képviselők egyezzenek meg egy olyan nemzetstratégiai akció- és ütemterv kidolgozásában, amelynek megvalósítására öt év elegendő volna. /Rostás Szabolcs: Interjú Tőkés Lászlóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

A közigazgatási bíróságon támadta meg Marius Pascan prefektus a makfalvi tanácsnak a Székelyföld autonómiáját támogató referendum megszervezéséről szóló határozatát. Szerinte a határozat alkotmányellenes. A múlt heti tárgyaláson a helyi tanácsot képviselő polgári frakció halasztást kért az ügyben. /(m. e.): A prefektus megtámadta a makfalvi tanács határozatát. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

Az utóbbi idők nagy magyartalanítási hulláma – a magyar állami köztisztviselők tömeges elbocsátása – nemcsak annyit jelent, hogy szakmailag képzett magyarokat elcsapnak, hanem ezek egy átfogó és általános magyar kiszorítósdi taktika és stratégia elemei. Néhány hónappal ezelőtt még ki hitte volna, hogy a magyarságot megalázva a társadalmi élet szervezéséből kiszorító praktikák ilyen brutális formában visszatérhetnek? Mindebben nem kis szerepe volt Traian Basescu államfő sokkulacsos nemzetpolitikájának. /Sylvester Lajos: A Nagy Tisztogatás Országa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Több mint 800 turista érkezett a Bákó megyei Gyimesbükkre, hogy meglátogassa az Osztrák–Magyar Monarchia keleti határát – tudatta nézőivel a Realitatea TV. Ugyanez a televízió a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot a görög katolikusok ünnepeként jelölte meg. Minden bizonnyal nem kívánnak sem az ezer egyszáz éves Magyarországról, sem annak legkeletibb határáról, sem az ezeréves gyulafehérvári püspökségről valamit is elárulni nézőiknek. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Hét végén tartották Sepsiszentgyörgyön a Turulmadár Hagyományőrző Napokat. Az előadást követően kisdiákok nemezeltek, gyöngyöt fűztek, bútorfestéssel kísérleteztek, a Turulmadár Ifjúsági Iroda szervezésében. Egy nappal korábban nagyobbakat próbáltak bevonni, csapatépítő, személyiségfejlesztő gyakorlatokkal és gitáresttel. /Mózes László: Csörögére csodálkozni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Az Apáczai-napok során először osztották ki a Wolf Rudolf-díjat, amelyet Deák Árpád történelemtanárnak ítélték oda, aki 1990-től 2006-ig, azaz nyugdíjazásáig tanított az iskolában, a tanári közösség meghatározó egyénisége volt. A díjat az iskola szülői közösségének Encyclopaedia Egyesülete alapította idén januárban. A díjazottat Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum igazgatója méltatta. /N. -H. D. : Deák Árpád kapta a Wolf-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Az egyik legsikeresebb előadást a kassai Thália Színháztól láthatta Szatmárnémetiben a május 31-én zárult Sorompók nélkül elnevezésű nemzetközi színházi fesztivál közönsége. A felvidéki együttes Presser Gábor ismert zenés darabját, A padlást mutatta be. Kolár Péter, a Thália igazgatója elégedetten nyugtázhatta, hogy A padlás a 25. alkalommal is nagy sikert aratott. /Sike Lajos: Kassai siker Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

A Szászrégeni Népszínház Kemény János Társulata a helybéli művelődési házban nemrég mutatta be Vaszary Gábor Bubus című háromfelvonásos komédiáját. Az előadást Kozsik József színművész rendezte. A színjátszásnak hagyománya van Szászrégenben, a népszínház 1982-től folyamatosan szerepel. A sikert – a Szászrégeni Népszínház ismertségét – igazolja az is, hogy május 29–31. között a Bubus című vígjátékkal Magyarországon a IV. Soltis Lajos Országos Színházi Fesztiválon vendégszerepelhettek. A szászrégeni és a celldömölki társulat között több mint kétéves a kapcsolat. Tavaly mindkét csoport jelen volt az amatőr színjátszó csoportok Színpad elnevezésű erdőszentgyörgyi találkozóján, a celldömölkiek áprilisban Szászrégenben vendégszerepeltek. /(v. gy.): A Bubus Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

Rendhagyó rendezvény volt május derekán Marosvásárhelyen a Deus Providebit Házban. Dénes Előd, a marosvásárhelyi Szabadság utcai református egyházközség lelkésze József Attila 14 verséhez szerzett zenét, amit sikerült a sepsiszentgyörgyi Baumark Kft. és a marosvásárhelyi Studium Alapítvány támogatásával CD formájában kiadni Árnyékok címmel. Dénes Előd sokoldalú ember. Lelkipásztorként kórusműveket ír, Hollandiában ösztöndíjjal tanult egyház- és kóruszenét, s amint a lemez is igazolja, otthonosan mozog a világi zene terén is. /Vajda György: Rendhagyó lemezbemutató. József Attila egy pap lantján. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

A Honfoglalás című film Kell még egy szó című slágere kapta a legtöbb szavazatot a Csináljuk a fesztivált régi és új magyar filmslágerei közül. A Csináljuk a fesztivált döntőjére több mint 2 millióan kapcsoltak. Átlagnézettsége elérte a 933 ezret, vagyis az éppen televíziózók 20 százaléka nézte az adást. /Még mindig hódít a Honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Június 1-jétől a kábeltévé-társaság új programcsomaggal jelentkezik abban a 23 városban (így Kolozsváron), ahol működik a digitális változat. Az UPC Pannonia 10 magyar nyelvű adót tartalmaz. /Magyar nyelvű csomag az UPC-nél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Megütközést keltettek Brüsszelben Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő nyilatkozata: korrupcióval vádolta az Európai Bizottságot (EB), személyesen Jacques Barrot igazságügyi biztost. Severin azt kifogásolta, hogy a romániai igazságszolgáltatásról szóló jelentést Jacques Barrot helyett az EB főtitkára, Catherine Day koordinálja, ami szerinte „gyanúsan” eltér a más országok esetében alkalmazott eljárástól. Mark Gray, az EB szóvivője cáfolta azokat a bukaresti sajtóértesüléseket, miszerint az EB elhalasztaná a Romániáról és Bulgáriáról szóló jelentés közzétételét a nyári bulgáriai parlamenti választások miatt. Nem hagyta szó nélkül Severin kijelentéseit az Európai Néppárt vezetősége sem. Joseph Daul, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője bocsánatkérésre szólította fel a romániai politikust, hozzátéve, hogy a képviselő ráadásul tájékozatlan is, hiszen az Európai Bizottság a szabályzatának megfelelően jár el a romániai korrupciós elleni közdelem monitorizálásakor. /Cs. P. T. : „Kiviselte magát” Adrian Severin. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Újabb tüntetést szervez az RMDSZ, június 3-án, Marosvásárhelyen tiltakoznak a magyar területi intézményvezetők leváltása ellen. Május 22-én Csíkszeredában tartottak hasonló megmozdulást, több mint 15 ezren követelték a megyei hivatalok, ügynökségek magyar nemzetiségű vezetőinek tisztségükbe való visszahelyezését. A leváltási hullám elleni tiltakozásul az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Kolozs megyében hat magyar területi intézményvezető volt, közülük csupán Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes tarthatta meg vezető tisztségét. Nagy Imre, az állategészségügyi igazgatóság volt aligazgatójának menesztését követően az élelmiszerbiztonsági részleg vezetését ajánlották fel neki. A környezetvédelmi minisztérium helyi intézménye jelenleg vezető nélkül működik, vezetőjét Darabos József Attilát ugyanis menesztették. Lőrinczi Zoltán szaktanácsadóként dolgozik tovább a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vidékfejlesztési részlegén. Lőrinczi korábban az intézmény aligazgatója volt. Vákár István a Mezőgazdasági és Halászati Kifizetési Ügynökség volt aligazgatója elmondta: leváltása után szaktanácsadóként az ügynökségnél maradt. Különös helyzetben van Csoma Botond, az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) Kolozs megyei kirendeltségének igazgatója. Azért nem váltották le, mert az általa vezetett intézmény felszámolás, illetve átalakítás előtt áll. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes megőrizte tisztségét, továbbra is a befektetésekkel foglalkozik. /N. H. -D. : Intézményvezetők leváltása ellen tüntetnek ma Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Június 3-án Marosvásárhelyen a megye magyarsága azért tiltakozik, mert sorra leváltották a magyar vezetőket a közintézmények éléről, a 40 százaléknyi magyar lakosság nem kap százalékarányos képviseletet a helyi intézményekben és a hivatalokból fokozatosan kiszorítják a magyar nyelv használatát. Elsőnek dr. Csíki Zsuzsannát, a megyei Egészségügyi Pénztár elnök-igazgatóját menesztették, annak ellenére, hogy tavaly sikeresen versenyvizsgázott a tisztségre és négy évre szóló menedzsmentszerződést írt alá az országos pénztárral. Dr. Csíki Zsuzsanna a pénztárnál köztisztviselői állásban fog dolgozni. Az egészségügyben szinte teljesen eltűntek a magyar igazgatók. Dr. Konrád Judit aligazgató már nincs a közegészségügyi igazgatóság vezetőségében. A vidéki városokban sem jobb a helyzet. Szovátán dr. Fekete Erzsébetnek, Erdőszentgyörgyön dr. Keresztes Csabának kellett visszavonulnia igazgatói állásából. Egyedül Dicsőszentmártonban maradt magyar orvosigazgató dr. Siklódi Botond személyében. Marosvásárhelyen Domokos Attila az egyetlen, aki a megyei kórház adminisztratív igazgatói tisztségét tölti be. A szakemberek körében is elismert Dávid Csaba sem tudta megtartani pozícióját, őt a Vízügyi Igazgatóság éléről váltották le. Dénes Irénnek a Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettesi székéből kellett távoznia. A városi pénzügy élén Moldován Ibolya egyelőre tisztségben maradt. Hogy meddig, azt nem lehet tudni. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes menesztésével magyar vezető nélkül maradt a Maros megyei tanfelügyelőség, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. Nagy Editet a jól működő Pedagógusok Házától menesztették. A Nyugdíjpénztár élén már nem Morent Ilona vezérigazgató áll. Györfi Máriát leváltották a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóság éléről. Ferencz Gábor, a megyei vámhivatal újonnan leváltott főnöke. A Regionális Fogyasztóvédelmi Hivatal főfelügyelője Csomóss Miklós sincs tisztségben. A postánál eredeti megoldást találtak, Erős Csaba postafőnök maradt, de mégsem ő a főnök. Eugen Crisant főnökének, megyei igazgatónak nevezték ki. Leváltották Tóth Andreát is, aki a marosvásárhelyi diákházat vezette. – Gyékény Gertrúd május 25-től már nem főfelügyelő a Környezetvédelmi Őrségnél. /Mezey Sarolta: Alkalmatlan magyarok (?!) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

A Kovászna megyei pénzügy magyar igazgatóját is leváltották. Bálint Béla helyét Petre Bularca, a hivatal ellenőrzési osztályának aligazgatója vette át. /Ferencz Csaba: Bálint Bélát is menesztették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Románia a magyar kormányhoz fordul annak érdekében, hogy a hétvégén és ünnepnapokon kialakuló tehergépkocsi-sorokat felszámolják a román–magyar határnál. Románia és Magyarország között már hosszabb ideje feszültségeket okoz a tehergépkocsi-forgalom. A hétvégén és ünnepnapokon Magyarországon érvényes kamionstop, most a pünkösdi szünet miatt 48 órát szünetelt a forgalom Nagylaknál. Este 11-kor, amikor ismét megnyitották a határt, már öt kilométeren sorakoztak a kamionok Románia területén. /Románia a magyar kormányhoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Elődjét, György Ervint bírálta és rendőrségi feljelentést is tett ellene Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa. Kifejtette: elődje mandátuma idején több hiányosság és szabálytalanság is történt, ezek egy részéről értesítette a rendőrséget, másokat még vizsgál. Codrin Munteanu felrótta György Ervinnek, hogy a prefektúra tavaly novemberben kötött egy törvénytelen szerződést az autóbejegyzésekkel foglalkozó hivatal és az útlevélosztály videokamerás biztonsági rendszerrel való felszereléséről. A volt prefektus – jelenlegi alprefektus – felettese vádjaira válaszolva kifejtette: nemrég volt egy belső ellenőrzés, amely során találtak apró hibákat, de ezek helyrehozhatóak. A videokamerás rendszer kapcsán György Ervin elmondta: erre tavaly novemberben kaptak pénzt, és ha a közbeszerzési eljárással töltötték volna az időt, elveszett volna a pénz. /Kovács Zsolt: Háromszéki prefektusháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Előrehozott választások következnek a Moldovai Köztársaságban, miután Vladimir Voronin leköszönő államfő közölte: a harmadízben sikertelen államfőválasztás nyomán megteremtődtek a parlament feloszlatásának feltételei. Június 2-án, akárcsak az előző két alkalommal – az ellenzék távolmaradása nyomán kialakult létszámhiány miatt bizonyult a parlament szavazatképtelennek. /Balogh Levente: Nem sikerült az elnökválasztás Moldovában, előrehozott választások következnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Az RMDSZ önkénteseinek sikerült 3 nap alatt 3036 aláírást összegyűjteniük az állampolgári kezdeményezésű helyi határozattervezet benyújtása érdekében, amely a valós többnyelvűséget, alkalmazását célozza meg. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Kolozs megyei szervezete és kolozsvári európai parlamenti jelöltjei aláírásgyűjtést szerveznek állampolgári kezdeményezésű helyi határozat-tervezet benyújtása érdekében. A határozattervezet a következőket kéri: „1. Kolozsvár bejáratainál lévő táblákon magyarul is jelenjen meg a városunk neve. Nem szabad megengednünk, hogy visszatérjenek azok az idők, amikor bármilyen nyelven fel lehetett tüntetni városunk nevét, csak magyarul nem. 2. A kolozsvári műemlék épületeket jelző feliratokra kerüljenek fel a magyar, valamint a német elnevezések is. A városvezetésnek hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy Kolozsvár sokszínűségét megjelenítse a város utcáin, épületein. Ily módon a városba látogató turisták tudomást szerezhetnek a városban élő nemzetiségekről és megismerhetik a valódi multikulturális Kolozsvárt”. /Már több mint 3000 aláírás gyűlt össze. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Negyvenöt éve, 1964 pünkösdjén nagyváradiak százai védték napokig a város szívében álló Szent László római katolikus templomot a kommunista rezsim által elrendelt lebontástól. Június 1-jén, az események évfordulóján rájuk emlékeztek a váradi katolikusok, reformátusok és más felekezetekhez tartozók a megmentett templomban, majd táblát szenteltek emléküknek. A rendezvény keretében Fodor József vikárius, illetve Szabó István, az emléktáblát felállító Nobilitas Egyesület igazgatója mesélte el a 45 évvel ezelőtt történteket a templomot megtöltő gyülekezetnek. A vikárius 1967-ben került a templomba, ahol az akkori plébánostól, Dászkál Istvántól tudta meg a részleteket. Dászkál kinevezett plébános volt, elődjét, dr. Ópalotai János apátplébánost a diktatúra már akkor eltávolította. Nagyvárad összes templomában kihirdették, hogy másnap, tartják a Szent László-templomban az utolsó szentmisét. A templom lebontását azzal indokolták, hogy egyhangú, szürke falaival nem díszíti, hanem rontja a városképet. Az embereknek 24 óra alatt idejük volt megszervezni az ellenállást. Pünkösd hétfőjén reggel hatkor, az első szentmisén már tele volt a templom és a Szent László tér is annyira, hogy a főtér villamosforgalmát le kellett állítani. A tömeg egyre csak nőtt a nap folyamán, aztán a hatórai mise végeztével az emberek egyszerűen nem akartak hazamenni, szünet nélkül énekeltek és imádkoztak. Estére a közeli váradújvárosi református templom gyülekezete is megérkezett, saját zsoltárait, dicséreteit énekelve. Éjfélkor a plébános bezárta a templomajtót – akkorra már a Szekuritáté is a helyszínen volt, többeket elhurcoltak, igazoltattak, de nem tudták megfélemlíteni a templomvédőket, akik ott maradtak az istenháza körül. Napokig tartott a csendes ellenállás. Közben a városvezetőség megpróbált munkásokat toborozni a lebontásra, sikertelenül. „Az emberek nem akartak felmenni a tetőre és ledobni a keresztet a toronyról” – mesélte a vikárius. Csütörtökön végre megjött a hír: visszavonták a lebontási parancsot. A szentmisén Tőkés László és Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelöltek is megjelentek. Tőkés kiemelte, isteni ajándék, hogy nem fulladt erőszakba a ‘64-es templomvédés, ráadásul sikerrel is járt, méghozzá éppen abban az időszakban, amikor Erdély több temploma nem volt ilyen szerencsés: a brassói református istenházát például valóban lebontották. „Ha 1989-ben nem bukik meg a diktatúra, a kolozsvári Szentpéteri templom sem menekül meg” – mondta Tőkés. A bejáratnál felszerelt emléktáblát felszentelték és megáldották. „45 éve Isten segítségével mentette meg Nagyvárad népe a Szent László-templomot a kommunista rezsim által elrendelt lebontástól” – áll a Nobilitas Egyesület tábláján. /Nagy Orsolya: A templomvédők dicsérete. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Lassan már nem történhet olyan esemény, amelynek kapcsán a jelenlegi szlovák kormánykoalíció, a Fico-kabinet pártjai ne a magyarokon akarnák elverni a port. Most az európai parlamenti választások szolgáltatnak ürügyet ahhoz, hogy tovább korbácsolják a magyarellenes indulatokat: rendkívüli parlamenti ülésen kívánják elítélni Orbán Viktor Fidesz-elnök kijelentését, amelynek értelmében vasárnap eldől, hányan képviselik a Kárpát-medencei magyarságot az Európai Parlamentben. Orbán pellengérre állítása politikai pótcselekvésnek persze alkalmas, de attól még a különböző országokból érkező magyar képviselők együttműködése elengedhetetlen – már csak az olyan fasiszták miatt is, mint amilyen a pozsonyi kormánykoalíció hangadójának számító Ján Slota. A szlovák tiltakozáshoz most Prága is csatlakozik, csupán annak a jele, hogy Csehországban is készülnek az EP-választásokra, és Orbán, illetve a magyar jobboldal megerősödésében fenyegetést látnak a cseh (és természetesen a szlovák) állam alapjait képező Benes-dekrétumokra, amelyek a német és a magyar közösség jogfosztását rögzítik. Ezért álságos a szlovák külügyminiszter véleménye: Orbán kijelentései nem tartoznak a 21. század Európájába. Ha ugyanis van olyan, ami nem tartozik oda, akkor az a kollektív jogfosztást kíméletlenül megvalósító Benes kultusza, a pozsonyi kormány kóros magyarfóbiája, primitív sovinizmusa. /Balogh Levente: 21. század. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

A Maros megyei RMDSZ-t felháborította a megyeszékhely román többségű önkormányzatának döntése, melynek értelmében idén a magyarellenes megnyilvánulásairól közismert Lazar Ladariu költőt, újságírót jelölik díszpolgári címre. Dr. Benedek István városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: bár a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők évekkel ezelőtt megállapodtak abban, hogy sem a magyar, sem a román frakció nem jelölhet olyan közéleti személyiséget a titulusra, akinek személye közfelháborodást válthat ki valamelyik közösség berkeiben, az egyezséget a mostani román tanácstagok figyelmen kívül hagyták. Ladariu az 1990-es marosvásárhelyi etnikai összetűzés előtt és azóta folyamatosan magyarellenes cikkeket tesz közzé a vásárhelyi Cuvantul Liber napilapban, amelynek egyik tulajdonosa és főszerkesztője. Több éven át a Román Nemzeti Egységpárt parlamenti képviselőjeként dolgozott, a 90-es évek elején pedig a Vatra Romaneasca nevű ultranacionalista szervezet egyik vezető politikusa volt. Benedek emlékeztetett, amikor 2003-ban Lazar Ladariut díszpolgárnak jelölték, Spielmann Mihály történész, egykori városi tanácsos emelt szót a jelölése ellen, mondván, hogy tudatosan és folyamatosan sértegette a város magyar lakosságát. Ladariu becsületsértési pert indított Spielmann ellen, amit megnyert. A XIII. Marosvásárhelyi Napok alkalmával Hunyadi László szobrászművész is átveheti a díszpolgári címet, Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Józsa Katalin, a kecskeméti ifjúsági központ igazgatója, Zala F. László, Egyesült Államokban élő mérnök és Liviu Masalar, a liége-i egyetem professzora pedig Pro Urbe-díjat kap. /Máthé Éva: Magyarfalóból díszpolgár. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Kétnyelvű matricát ragasztott az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete a városközpontban felállított, a Sebes-Körös folyót jelző táblákra. Az ifjúsági szervezet tagjai akciójukkal a magyar nyelvű feliratok hiányára akarták felhívni a figyelmet, valamint arra, hogy az anyanyelvi ügyintézés csak papíron működik. Csomortányi István EMI-tag kifejtette, a kétnyelvű táblák elhelyezése az önkormányzat RMDSZ-es tagjainak lenne a feladata. A közigazgatási törvény biztosítja a magyar nyelvhasználatot Nagyváradon – ahol a lakosság mintegy 30 százaléka magyar –, az utcanévtáblákon, a megállókat jelző táblákon, valamint a különböző tájékoztató táblákon azonban csupán román felirat szerepel. /Magyar „gerillatáblák” Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

A több évig eltartó gencsi ügy végleges lezárása után újabb békétlenség ütötte fel a fejét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület berkeiben. A Bihar megyei Érsemjénben mintegy ötven személy tiltakozott Fülöp János református lelkész ellen pünkösd hétfőjén, amikor Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselőjelölt pünkösdi istentiszteletet és fórumot tartani érkezett a községbe. Balazsi József érsemjéni polgármester elmondta: régóta kérik az egyházkerületet, hogy távolítsa el a lelkészt, de „Tőkés mindig keresztbetesz” nekik. A semjéni református gyülekezet egy részének a lelkész menesztéséért benyújtott indítványát már januárban elemezte az egyházmegye vizsgálóbizottsága. Határozata szerint „a Fülöp János lelkész ellen benyújtott panasz megalapozatlan, nem fegyelmi ügy”, ezért a további vizsgálódást megszüntetik. Balazsi elmondása szerint elsősorban nem anyagi vétségekről volt szó, sokkal inkább erkölcsi indíttatású volt a kérelem. Balazsi szerint amennyiben az egyházkerület nem távolítja el a lelkészt a községből, a tiltakozók akár új templomot és parókiát is készek építeni, és így a községben párhuzamosan két református gyülekezet működne. A gyülekezet Fülöpöt ellenző része az önkormányzathoz fordult az ügyben, amely elfogadott egy elvi beleegyezést arról, hogy az egyházközség kaphasson egy 1000–1500 négyzetméteres területet templomépítésre. Az egyházkerület közleményében kifogásolta, hogy „Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármestere a magyar református egyházkerülethez ékes román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában” – ugyanis mind a levél, mint a határozat románul íródott. A Fülöp távozását követelő csoport tiltakozását a május 22-én, Debrecenben tartott magyar református alkotmányozó zsinaton is közzétette. Azt is javasolták, hogy a lelkészeket is mandátumra válasszák az egyházban, akárcsak a püspököket. Balazsi József polgármester szerint az ellentét politikai jellegtől sem mentes, mert Fülöpöt főképpen a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének tagjai pártolják. /Nagy Orsolya: A református pap menesztését kérik az érsemjéniek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ Méltatlan egy igehirdetési szolgálatra érkező püspök útját állni, rejtett zsarolással arra „kérni”, hogy ne a paplakba, hanem előbb a polgármesteri hivatalba menjen be, mert ellenkező esetben „cirkusz lesz”. A saját egyházközségét támadó hét presbiter élén Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök állt. Az érsemjéni ünneplés egy tisztázó jellegű, őszinte hangú, testvéri beszélgetéssel véget érhetett volna a templomban, azonban helyi RMDSZ-nek láthatólag a békétlenség, a feszültségkeltés volt a célja. A püspök és Kovács Zoltán főgondnok a tiltakozás mellékleteként két iratot tárt a nyilvánosság elé. Az első dokumentum egy, a május 22-i, debreceni összreformátus ünnepség résztvevői között terjesztett irat, melyet az „Érsemjéniek, megújulást kereső reformátusok csoportja” jegyez. A helyi polgármester által népszerűsített irat tartalma igaztalan. A második dokumentum csúfot űz az erdélyi magyar autonómiáért és a szabad anyanyelvhasználatért folytatott közdelemből: Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármester a magyar református egyházkerülethez román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában. /Tőkés László püspök, EP-képviselő, Kovács Zoltán főgondnok, Mihályfalva polgármestere: RMDSZ-Tőkés botrány Érsemjénen. Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Kurtapatakon Tuzson Csaba és felesége, Póka Erzsébet romantikus épület- és kertépítészeti hétvégi portájának díszkertjében felállították a turulmadarat, Vetró András szobrászművész alkotását. Mondáinkat elevenítve, Attila király címermadaraként már másfél ezer, Árpád honfoglalóinak több mint ezer éve óta itt lelt volna otthonra, írta Sylvester Lajos. Sokan a csíksomlyói Mária-búcsúról érkeztek ide, vallásfelekezetük felől nézvést mind a négy magyar történelmi hit képviselőiként Tőkés László református európai parlamenti képviselővel az élen. Az első „magánturulmadár” leleplezésére baráti csoport is érkezett – többnyire építészmérnökök és hozzátartozóik. – Van ahol üldözik a turulmadarat. /Sylvester Lajos: A Tuzson-porta sziklaszirtjére szállt a turulmadár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Szamosújváron a cserkészcsapat 15 éves születésnapját ünnepelve megszervezte a gyermeknapot: középkori lovagok fegyverhordozóikkal, úrhölgyek, szerzetesek várták az érkező gyerekeket. A gyerekek elözönlötték a teret. A várban zajlottak a különféle erő- és ügyességi próbák. /Kasza Tamás cserkészvezető, egy egyszerű szerzetes: Gyereknap Dobó István várkapitány udvarában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A hét végén Celldömökön tartott IV. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozón a fesztivál nagydíját és a legjobb előadásnak járó díjat kapta a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely. A diáktársulat a Fazakas Misi által rendezett, Részletek a bolyongás meséiből című előadással érdemelte ki az újabb kitüntetést. /(r): Nagydíjas az Osonó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház dokumentációs tárában a gazdag gyűjtemény többek között színműveket, színlapokat, fényképeket, színházi folyóiratokat tartalmaz. A legkorábbi színháztörténelmi dokumentumok a XIX. század elejéről maradtak fenn, de a gyűjtemény ma is bővül. A dokumentációs tár kezelője és rendszerezője dr. Salat-Zakariás Erzsébet. A legrégebbi plakát 1822-ből maradt fenn. A színház neve többször változott. A jelenlegi Kolozsvári Állami Magyar Színház neve Nemzeti Színház volt, de kezdetben Kolozsvári Színháznak, később pedig Kolozsvári Országos Nemzeti Színháznak is nevezték, és a Pósa Mihály igazgatása alatti színész társulat megnevezés is megjelenik. A társulat nem csak Kolozsváron tartott előadásokat. Az 1877-ből fennmaradt plakátok mindegyike nagyváradi előadásokról számolt be. Dr. Salat-Zakariás Erzsébet szeretné folytatni a színlapok digitalizálását. /Andercó Aliz: Beszédes színlapok a múlt századokból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./