A temesvári Turisztikai Információs Központban bemutatták a határ menti régióban, Temes és Csongrád megyei városokban és falvakban élő fiatalok kölcsönös megismerését, az előítélek lebontását, az együttműködést és az iskolán kívüli önálló tevékenységeket bátorító 2006. évi Phare CBC projektet. A tavaly indult, 64210 euró értékű (ebből 57019 euró uniós támogatás) projektet a Temesvári Interkulturális Intézet a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület (DARTKE) közösen valósítja meg. Céljai közt szerepel, hogy az iskolán kívüli tevékenységek lehetőségeinek számát növeljék, valamint, hogy erősítsék a fiatalok önbizalmát. Elkészül a Határon átívelő fiatalság – Románia-Magyarország című kétnyelvű kiadvány, emellett készül egy kétnyelvű honlap, valamint egy rádióműsor, továbbá egy dokumentumfilm. /Pataki Zoltán: Interkulturalitás falun és városban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

A hiányszakmákban, illetve a fokozott képzést igénylő területeken helyi szakemberek képzéséért hozna létre ösztöndíjat Hargita és Kovászna megye, jelezte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. /Horváth István: Ösztöndíj szakképzésre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Marosvásárhelyen járt és a közszolgálati televíziózás magyarországi, valamint határon túli helyzetéről, illetve hagyományairól beszélt Sipos Pál, a Magyar Televízió kulturális főszerkesztője. – Nem azt mondom, hogy meg kell szüntetni a Duna TV-t vagy az MTV-t, azt kell eldönteni, hogy milyen magyar közszolgálati televíziókra van szüksége Magyarországnak az elkövetkezendő húsz évben. Olyan tévé kell, amelynek van egy fő adója és legalább három másik csatornája, amely tematizáltabb, regionálisabb. Csakhogy Magyarországon senki nem beszél erről, így aztán a Duna Televíziónak folyamatos védettsége van, amit immáron több mint 15 éve élvez. Olyan mint egy szent tehén, amelyhez senki nem mer hozzányúlni – mondta. A Magyar Televízió műsorrendje 2009-ben gyakorlatilag ugyanolyan, mint 1995-ben. Sipos Pál szerint ha Erdélyről készül egy műsor, „akkor meg kell keresni a vele kapcsolatos irodalmat, azokat az alkotásokat, műveket, amelyek élményt nyújtanak. A romániai politikai hercehurca nyilván nem érdekli a magyarországiakat, ezért a kultúra terén kellene szervesíteni azt, hogy itt valóban egyetlen kultúráról van szó. ” „Nekem a Duna TV-vel mindig az volt a legnagyobb bajom, hogy gettót csinált és erre még rá is játszott, anyáskodott, apáskodott is. Véleményem szerint, ami magyar, az magyar. ” /Antal Erika: Szent tehén a Duna tévé? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A Duna Tv-t már sok éve támadják.

Véget ért a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség és a Veco-rom Kft., a Phare 2005, gyakorlati intézkedések program keretében közösen indított akciója. A cél a vidéki környezetben élő munkanélküliek nyilvántartásba vétele, átképzése, álláshoz juttatása volt. Legtöbbjük alig néhány elemi osztállyal rendelkezik, ezek képzése, munkába állítása szinte lehetetlen, hangzott el a sajtótájékoztatón. A megye szinte összes településére ellátogattak, saját környezetükben vették fel a kapcsolatot az érintettekkel. A falusiak közül sokan nem szívesen keresnek fel egy hivatalt a városban. Végül több mint 1400 munkanélküli került a listájukra. Ebből 130 személy számára sikerült állást találni. További 200 embert átképeztek élelmiszer-ipari és elárusítói, szakács, valamint számítógép-kezelői kurzusaikon. Nyár óta a munkanélküliek száma ugrásszerűen megnőtt, és teljesen más a helyzet, mint a projekt indításakor. Jelenleg Hargita megyében 9280 állástalant tartanak nyilván, ez 6,6 százalékos munkanélküliséget jelent. /Falusi munkanélküliek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

Enyhe csökkenésről számolt be a Hargita megyei erdészeti igazgatóság vezetője a tavaly ellopott famennyiséggel kapcsolatosan. Szerinte a gazdasági válság miatt csökken a kereslet a faáru iránt. /A válság visszafoghatja a falopást? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

Mostanra már nyolcnaposra nőtte ki magát a kilenc évvel ezelőtt egynapos rendezvényként debütáló, Nagyvárad és Berettyóújfalu által közösen szervezett Magyar Kultúra Ünnepe, január 22-e, a magyar kultúra napja alkalmából. Magyarországon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, román oldalon pedig Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke vállalta a védnökséget, jelezte Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, a közös rendezvénysorozat kezdeményezője kifejtette, hogy két központi téma köré csoportosulnak az események, az egyik a Himnusz mint a megtartó erő jelképe, a másik az alkotás. Számtalan kiállítás, könyvbemutató is helyet kapott a programban. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint ügyeltek arra, hogy a kulturális jelleg ne csorbuljon. A magyar kultúra napja ünnepségsorozathoz csatlakozva a szatmári Ady Endre Társaság Egycsillagú égbolt címmel rendezi meg a magyar kultúra hetét. Először Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban Vetési Nándor kolozsvári egyetemi tanár előadásával emlékeznek Ady halálának 90. évfordulójára. Január 17-én a Felvidéki Rockszínház a szatmárnémeti katolikus székesegyházban A költő visszatér című Páskándi-mű zenés változatát mutatja be, másnap pedig a filharmóniában a nyíregyházi Pro Muzica leánykara lép fel. Székelyudvarhelyen a jövő héten szerveznek fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, néptánc-előadásokkal fűszerezve, majd január 22-én a Művelődési Ház nagytermében kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. /D. Mészáros Elek: Határon átívelő értékmegóvás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

A Regionális Operatív Programnál pályáznak a Bethlen Gábor Kollégium felújítására, amely siker esetén 6,4 millió eurót jelentene, a fennmaradó 2 százalékos önrészt pedig a nagyenyedi önkormányzat. A patinás tanintézmény egyre inkább szórványközpont szerepet tölt be, mert a környékbeli magyar osztályok felszámolása miatt a diáklétszám egyre növekszik. Szőcs Ildikó igazgató elmondta, szükséges r a felújítás, hiszen csaknem életveszélyes állapotok uralkodnak a kollégiumban. A fűtésrendszert is ki kell cserélni és a teljes villanyhálózatot. 700 diák tanul az épületben, ebből 120 bentlakó. / N. -H. D., S. B. Á. : Idén elkezdődhet a nagyenyedi kollégium javítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Január 15-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban lakossági fórumon Rácz Károly polgármester /Magyar Polgári Párt/ az elmúlt fél évről számolt be. Sikerként könyvelte el a sport- és kultúrélet terén elért eredményeket, majd az útjavítási és más közérdekű munkálatokról tartott beszámolót. /Iochom István: Lakossági fórum Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

A tordai Ratiu Alapítvány és a Petőfi Társaság azon kevesek közé tartozik, amelyek hivatalosan is megemlékeztek a vallásszabadság 441 évvel ezelőtti kihirdetéséről. Ebből az alkalomból az 1568. január 6–13. között megtartott tordai országgyűlés döntése szövegének egy részét a Ratiu Alapítvány megörökítette egy háromnyelvű naptárban, illetve egy ismertető füzetecskében. Ugyanezekben találhatók a Deleanu Márta helyi képzőművész által készített, tordai templomokat ábrázoló grafikák is. A nyomtatványok bemutatóján a hozzászólók kiemelték a vallásszabadság kihirdetésének fontosságát. Hamarosan egy – szintén tordai templomokat ábrázoló naptár – kiadása következik, amely román, magyar és angol nyelven lesz kapható. Az Aranyosszéki Népfőiskola január 14-i előadásán a Jósika Miklós Elméleti Líceum két diákja emlékezett az eseményre, amit az unitárius lelkész rövid előadása követett. /Ladányi Emese: 441 éve kiáltották ki a vallásszabadságot Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1995 óta – amikor a Szovjetunióba deportált németek emlékművét felavatták –minden esztendőben nagyszabású volt a megemlékezés Resicabányán, amely a könyvtárban kezdődött történelmi visszatekintéssel, a Havas Boldogasszony római katolikus plébánia-templomban folytatódott emlékező szentmisével, illetve az emlékmű megkoszorúzásával és befejeződött az ünnepi ebéddel. Erwin Josef Tigla a Romániai Német Demokrata Fórum megyei elnöke emlékbeszédében emlékeztetett, Romániából 1945-ben hetvenezer embert deportált a szovjet hatalom, akik közül tízezerre rúg azoknak a száma, akik a gyűjtőtáborokban a kényszermunka és az éheztetés miatt pusztultak el. /Makay Botond: Hetvenezer deportáltra, tízezer halottra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Krassó-Szörényben az utóbbi időkben rohamosan esett a román ortodox keresztények száma a karánsebesi püspökséghez tartozó településeken. Az egyházkerület közzétett adatai szerint 2007-hez viszonyítva 2008-ban körülbelül 15 ezer hívő tűnt el. 215 ezer görögkeleti vallásút tartanak nyilván a karánsebesi egyházkerületben. A püspökség feltételezése szerint sokan külföldre mentek, mások más megyébe távoztak. Azt „nem feltételezi” az évi beszámoló, hogy híveinek bizonyos hányada más felekezetekhez csatlakozott, holott növekvő az újprotestánsok és a szekták száma. /Makay Botond: Kisvárosnyi ortodox keresztény tűnt el a megyéből. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Resicabányán január 14-én a református Templom és Iskola épületében megalakult a Református Nőszövetség, 17 alapító taggal. Kéthetente fognak találkozni. Felekezettől függetlenül minden magyar nő és asszony részt vehet ezeken, céljuk többek között a nők összefogása család-, egyház és társadalom építő szándékkal, közösségépítés szociális, szeretetszolgálati és jótékonysági feladatok vállalása. /Az első lépés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Németh Géza 1995-ben elhunyt református lelkészt és a nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületét díjazta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) újévi fogadásán. A KREK székhelyén megtartott fogadáson hagyománnyá vált a fontos egyházi és közéleti szerepet vállaló személyek és szervezetek díjazása. Idén január 11-én a Premontrei Öregdiákok Egyesülete kapta meg A Közjó Szolgálatában díjat. A laudációt Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke olvasta fel, ebben ismertette az egyesület történetét. Az oklevelet Tőkés püspöktől Pásztai Ottó egyesületi elnök vette át. A Pro Ecclesia Militans (Harcoló egyház) díjat post mortem Németh Géza református lelkésznek ítélték oda. Az 1995-ben elhunyt lelkipásztor ellenzékinek számított az akkori egyházi vezetés szemében, mutatott rá laudációjában Tőkés László püspök. Például bibliákat csempészett, segítette a nagycsaládos lelkipásztorokat. Németh Géza alapította meg Budapesten az Erdélyi Gyülekezetet, amely később a KREK-hez csatlakozott. A díj átvétele után az elhunyt lelkipásztor fia, Németh Zsolt elmondta, édesapja élete pedig azt példázza, hogy nincs reménytelen helyzet. /Fried Noémi Lujza: Elismerés az egyházi tevékenységért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Vízkereszt napjától farsang van, városi környezetben viszont ez alig érzékelhető. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökének Erdélyi népszokások című kötetének segítségével az ünnepkör jellemzőit ismertette a cikkíró. Egyházi emberek a középkorban az ördög ünnepének nevezték a farsangot. A különböző társadalmi csoportok a második világháború végéig vendéglőkben, kaszinókban, klubokban vidám, maszkos farsangi táncmulatságokat szerveztek. A világháború után a falvakban és városon egyaránt megszakadt a korábbi művelődési és társas élet folytonossága. A hagyományok az 1989-es rendszerváltozás után már nehezen vagy nagyon lassan épültek ki. Napjainkban csak a különböző baráti, családi, rokoni vagy munkahelyi közösségek szerveznek zárt térben álarcos mulatságokat és bálokat. A kolozsvári iskolákban napjainkban is tovább élnek a különböző falusi vagy városi farsangi tradíciók. Pozsony Ferenc szerint a kolozsvári művelődési élet szervezőinek ezekhez a hajdani urbánus hagyományokhoz kellene visszatérniük, azokat valahogy feléleszteni, új tartalmakkal. /Ferencz Zsolt: A fiatalok segítségével újraéleszthetőek az ördög ünnepének hagyományai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Az unokáink sem fogják látni stábja ismét Nagyváradon forgatott. A műemlékvédelem eredményeiről és tennivalóiról szóló filmet január 18-án mutatják be az M1-en. Ráday Mihálynak, a Magyar Televízió főmunkatársának kedves városa Nagyvárad. A neves városvédő immár ötödször forgatott a szecessziós építészet és a dekoratív művészet fellegvárában. A Tegnap városa – Ady és Nagyvárad című, korábban készült kétrészes alkotása az anyaországban és a Partiumban is felkeltette a műemlékek sorsáért aggódók figyelmét. /Unokáinkért a Pece partján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Január 14-én Kolozsváron a Phoenix Könyvesboltban Asztalos Lajos Kolozsvár épített kincsei /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2008/ című épített öröksége című kötetét Tőkés Elek, a Stúdium Könyvkiadó igazgatója mutatta be. Az igényes kiadvány az itt élők és az elszármazottak számára egyaránt szívet melengető alkotás. A kötet eleget tesz a tudománynépszerűsítésnek és a nyelvi igényességnek. Bármely Kolozsvárról szóló könyv képes valami újat nyújtani az olvasónak. Asztalos Lajosban a lelkes helytörténész tiltakozott a kötet terjedelmi korlátai miatt. Többek között ezért nem sikerült beszerkesztenie egy térképvázlatot, ami pedig nagyon hasznosnak bizonyult volna. /Ö. I. B. : Újabb kötet a kincses városról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ „Már több mint negyven éve Kolozsváron élek, és elmondhatom magamról, hogy ismerem a várost, ez a könyv mégis rengeteg újat tartalmaz” – fejtette ki véleményét Tőkés Elek Asztalos Lajos Kolozsvár épített kincsei című könyvének kolozsvári bemutatóján. A kötet a város legszebb és legjellegzetesebb épületeit mutatja be történeti és művészettörténeti szempontból. „Asztalos Lajos nyitott szemmel figyeli a csaknem ezer éves város kincseit, észrevesz olyan apróságokat, amelyeken mások átsiklanak. A könyv végigköveti az építészeti alkotások állapotának alakulását a történelem során. Érdemes felfigyelni ezekre az alkotásokra, hiszen az épített kincsek a városlakók szellemi és műveltségi szintjét, illetve igényességét is tükrözik” – mutatott rá Tőkés Elek. Szerinte a szerző elismerésre méltó nyelvi igényességgel alkotta meg a szövegeket, a Rohonyi D. Iván által készített fényképek pedig valósághűen tárják az olvasók elé a város díszeit. /Hideg Bernadette: Kolozsvár épített kincsei. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Traian Basescu államfő is jelen volt azon a kormányülésen, amelyen az idei költségvetésről tárgyaltak. Vázolták a 2009-es évi költségvetés főbb pontjait: támogatni fogják új munkahelyek létesítését, valamint a közép- és kisvállalatokat, további infrastrukturális befektetéseket eszközölnek szállításügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi és oktatásügyi téren, elősegítik az uniós források lehívását, s kiemelt figyelmet fordítanak a kisjövedelmű és kisnyugdíjas személyekre. A gazdasági növekedést 2,5 százalékra, a költségvetési deficitet pedig 2 százalék körülire tervezik. /Költségvetési ülés a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Hamarosan megnevezi a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokat a személyeket, akik az egykor liberális, illetve RMDSZ-es színekben megválasztott prefektusokat és alprefektusokat váltják majd a megyék élén. Az egyezség értelmében azokban a megyékben, ahol a megyei tanácselnök például demokrata-liberális, a prefektusi tisztségre is ez a párt jelölhet és fordítva. Eszerint 17 megyében PSD-s, 14-ben pedig PD-L-s berkekből származó prefektust neveznek ki. Abban a 10 megyében, ahol más párt adja a megyei tanácselnököt, a prefektusi tisztségeket fele-fele arányban osztják el egymást közt a hatalmon lévő pártok. A tervek szerint Kovászna megyében az RMDSZ-es György Ervin helyébe PSD-s prefektus kerülne. A kormánypárt „nagyvonalú” ajánlata szerint meghagynak egy alprefektusi tisztséget az RMDSZ-nek, ha az lemond a megyei tanács egyik alelnöki tisztségéről a szociáldemokraták javára. Az RMDSZ másik két prefektusa, a máramarosi Böndi Gyöngyike, illetve a beszterce-naszódi Szilágyi János helyébe PD-L-s jelölt kerülhet, de nem kizárt azonban, hogy mindkettőt alprefektussá minősítik vissza. /Prefektusokat és alprefektusokat cserélne a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Nem tétlenkedett László Attila alpolgármester az alatt a néhány nap alatt, ameddig a tisztségéről lemondott Boc és a szabadságát töltő Apostu hiányában a várost vezette: aláírta a Márton Áron szobor és az 1956-os emlékmű, illetve a Sapientia Egyetem kolozsvári kara új épületének felállításához szükséges építkezési engedélyt. Ismeretes, az Emil Boc vezette adminisztráció nem vállalta a jóváhagyások politikai következményeit. Bocskai Vince szobrászművész alkotásának felállítását, Márton Áron szobrát a Szent Mihály-plébánia indítványozta több évvel ezelőtt. Az 1956-os emlékművet a forradalom ötvenedik évfordulójának alkalmából, azaz 2006 októberében szerette volna felállíttatni a Kolozsvár Társaság, de erre sem kerülhetett sor. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, meghiúsul a Sapientia kolozsvári építkezési terve is. Az egyetem vezetőségének eredeti tervei szerint a kolozsvári kar már a 2008-as tanévet saját, új épületben kezdte volna el, de a városháza eddig nem bocsátotta ki az építkezési engedélyt. /K. O. : Adósságokat törlesztett László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Kolozsváron január 16-án ülésezett az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa. Elhalasztották a döntést a polgármesterjelölt-állításról. László Attila megyei elnök elmondta: amennyiben jövő héten úgy döntenek, hogy az RMDSZ állítson jelöltet a februári polgármesteri választásokon, akkor az egyik esélyes Csoma Botond jogász, az Állami Vagyonügynökség jelenlegi igazgatója. A megyei küldöttgyűlésen elhangzott László Attila elnöki beszámolója. Több hozzászóló sérelmezte, hogy az elmúlt négy-nyolc évben a megyei RMDSZ közel húszezer szavazatot vesztett, s az ok kiderítését kérték. Követendő példaként említették Szilágy megyét, ahol 2000-től kezdődően nem történt számot tevő szavazatcsökkenés. Míg 2000-ben huszonhatezer szavazatot szereztek a parlamenti választásokon a Szilágy megyei RMDSZ jelöltjei, idén 25 600 magyar voksolt. /MKT: elhalasztották a döntést a polgármesterjelölt-állításról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Hiányzik a költségvetés, késik a pedagógusok fizetése. Minden év elején a költségvetés hiánya okoz gondot a pedagógusok járandóságának kifizetésében. A problémát iskolánként úgy oldták meg, ahogy tudták. Valamennyi fizetést adtak az alkalmazottaknak, ami pedig elmaradt, megkapják majd akkor, mikor elkészül a költségvetés. /Takács Éva: Nincs költségvetés, késik a fizetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

Január 16-án felháborodott tanárok és szülők jelezték a Népújság szerkesztőségének, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség honlapján megjelent beiskolázási tervből kivették a magyar tannyelvű középiskolai, szakközépiskolai osztályok egy részét. A tervezet hozzávetőlegesen több mint 400 nyolcadik osztályt végzett diákot fosztana meg attól a jogától, hogy anyanyelvén folytathassa tanulmányait. Tusnea Ion főtanfelügyelő, aki részt vett a tervezet kidolgozásában, csodálkozásának adott hangot. A magyar oktatásért felelős helyettesének véleményét meg sem kérdezték, sőt, tudta nélkül készítették el a dokumentumot. A 2009-10-es tanévre szóló tervezetben eltűntek a magyar tannyelvű középiskolai osztályok a Sincai Iskolacsoportból, sőt annak a humán osztálynak is nyoma veszett, amelyet a múlt évben az Unirea Főgimnáziumból helyhiányra hivatkozva „ebrudaltak ki” és tettek át a Sincai szakközépiskolába. Az Elektromaros Iskolacsoport kínálatából eltűnt az elektronika- automatizálás szakos magyar osztály, az Aurel Dandea Vegyipari Iskolacsoportban pedig felszámolnák a magyar tagozatot. Az egyetlen kivétel az Traina Vuia Iskolacsoport, ahol miután az elmúlt években megszüntették a magyar tannyelvű fodrászosztályt, most autóvillamosság-szerelői szakkal bővülne a kínálat. Csökkentették a magyar osztályok számát Szászrégenben és a Segesváron is, és meg akarják szüntetni az alig induló mezőgépészeti szakot a sáromberki szakiskolában. Összességében a VIII. osztályt végző közel 2. 000, magyar tagozaton tanuló diák számára 1400 helyet biztosítanának, míg a román tagozat 3. 700 körüli végzőse 4. 200 körüli helyben válogathatna. A főtanfelügyelő leszögezte, hogy nem végleges dokumentumról, csak egy tervezetről van szó, ami végleges formáját a beérkező javaslatok alapján nyeri el. A választ furcsa, mert az iskoláktól még novemberben bekérték a beiskolázási terveket, és nehéz elhinni, hogy a javaslatok alapján az interneten látható helyzetkép alakult volna ki. A főtanfelügyelő nem adott választ arra, hogy miért csökkentették ilyen drasztikusan a magyar osztályok számát. Illés Ildikó, a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes megerősítette: nem tudott a tervezetről. Ígéretet kapott a főtanfelügyelőtől, hogy újratárgyalják a dokumentumot, és a gyerekek számának megfelelően tüntetik fel az osztályok számát. /(bodolai): Csak egy rossz tréfa? Botrányos beiskolázási tervezet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Megvédi az RMDSZ a magyar intézményvezetőket, ha szükséges, tiltakozó megmozdulásokat is szervez – szögezte le Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki területi elnöke. Kiemelte, az RMDSZ Háromszéken is ragaszkodik az etnikai paktumhoz. /Farkas Réka: El a kezekkel a magyar vezetőktől (Az RMDSZ megvédi embereit). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

Történelmi Bánság. Határon átnyúló fenntartható fejlesztés – körülbelül ezzel a címmel nyert Phare CBC pályázatot a temesvári Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Iparkamara, szerbiai partnereivel, a Nagybecskereki és a Kikindai Regionális Kamarákkal közösen. A pályázat célja a határon átnyúló együttműködés elősegítése és fejlesztése, a bánsági régió kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlesztése és a közös értékek felmutatása a román-szerb határ két oldalán. A program keretében szemináriumokat, üzletember találkozókat és vásárokat szerveznek, Nagybecskereken és Kikindán, bánsági vállalkozók és a gazdasági sajtó képviselői számára. /Pataki Zoltán: Történelmi Bánság. Határon átnyúló fenntartható fejlesztés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

Új székhelyet avatott a gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálat Gyergyószentmiklóson. A Gyulafehérvári Caritas 2004 októberében indította a családsegítő szolgálatot a gyergyói régióban. Eddig a római katolikus plébánia biztosított irodahelységet a tevékenységeknek, azonban ez a helység szűkössé vált az egyre népszerűbb foglalkozások számára. Németországi támogató segítségével a Caritasnak sikerült megvásárolnia egy ingatlant Gyergyószentmiklóson, a Kossuth Lajos utcában. A felújítási munkálatokat Köllő Miklós építész vezetésével már 2008 májusában elkezdték. Január 14-én volt az átadás. /Lázár Hajnal: Új székhelyen a családsegítők. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

A Bethesda Gyermekotthon /Zsobok/ vezetősége megállapíthatja – visszapillantva a 2008-as esztendőre -, hogy a többiekhez hasonlóan nem volt könnyű év. Gyakran érezték kilátástalannak a helyzetüket, de Isten mindig meghallgatta imáikat, mindig küldött egy-egy jóakaratú embert vagy pályázaton nyertek támogatást. Köszönetet mondanak a Szülőföld Alapnak, a Communitas Alapítványnak, valamint a Szövetség a Szórványért Egyesületnek a pozitívan elbírált pályázatokért. Felszerelhették a gyerekek tanulótermét színes televízióval, 2 számítógéppel, DVD-lejátszóval, továbbá megoldódtak meg részben fűtési, valamint élelmiszer-beszerzési gondjaik, a gyermekek utazási költségei. Fedezhették azon szórványbeli gyerekek bentlakási költségeit, akik lakóhelyén nincs magyar nyelvű iskola, és nehéz anyagi körülmények között élnek. /A Bethesda Gyermekotthon vezetősége: Zsobok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

„Ha volt az elmúlt esztendőben igazán komolyan vehető politikusa Magyarországnak, akkor az a mostani köztársasági elnök” – olvasható a Szabadság január 5-i számában. (-is-) szignóval az egyik újságíró elutasította ezt a dicséretet, gúnyosan megjegyezte, az alkotmány nem írja elő az elnöknek, hogy „az olyan nemzeti ünnepeket, mint amilyen október 23, legjobb, ha (Romániában, Szlovákiában, Kárpátalján vagy a Délvidéken) kirándulva ülje meg, persze akkor csak, ha zenei ízlését sérti az ilyenkor szokásos füttykoncert…” (-is-)(): Ma(o)rgó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Elutasítja tehát, hogy Sólyom László az erdélyi magyarság körében ünnepelt.

A kolozsvári gyógyszertárak nem tudják pótolni a rák- és cukorbetegek gyógyszereit, mert a forgalmazók az euró magas árfolyama miatt vagy nem importálják ezeket a készítményeket, vagy inkább raktározzák őket. A gyógyszerészek naponta hívják a forgalmazókat, de azok mindig az euró–lej árfolyamára hivatkozva utasítják vissza őket. /Gyógyszer-krízis Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Tízéves a Cantuale Énekegyüttes. A baráti csoport 1998-ban kovácsolódott énekcsoporttá a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia kórusának énekeseiből. Céljuk a régen feledésbe merült egyházi és világi vokális muzsika közönség elé tárása, ez nagyjából sikerült is. Repertoárjukban többféle zeneműfaj szerepel: gregorián dalok, motetták, madrigálok, népi feldolgozások. Énekelnek szentmisén, istentiszteleten, templomi esküvőn, kórusfesztiválon, képkiállításon és könyvbemutatón. Felléptek Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában, Belgiumban, Ukrajnában, Kárpátalján, Magyarországon, Szlovákiában és természetesen Erdélyben, mondta el a kis csapat művészeti vezetője, Nyilas Szabolcs. A Cantuale Énekegyüttes jelenleg öt férfiénekesből álló férfikar. /Bölöni Domokos: A zenén túli üzenet. Fiaim, csak énekeljetek! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

A szentkatolnai székhelyű Bálint Gábor Egyesület kezdeményezésére a Kelet-kutató nyelvzseninek egész alakos szobrot fognak állítani. Mára elkészült a szobor is Petrovits István műtermében, bronzba, időtálló, nemes anyagba való öntésre vár. Bálint Gábor emlékezetét a szakma ápolja. 2005-ben Budapesten adott ki válogatást Bálint munkáiból a háromszéki származású Zágoni Jenő, 2006 decemberében emlékkonferenciát rendeztek jeles anyaországi és nyugati előadók részvételével ugyancsak a magyar fővárosban, s az ott elhangzott előadásokat kötetbe szerkesztve A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései címmel Obrusánszky Borbála 2007-ben megjelentette. Legújabban pedig a Hágában kiadott Mikes International 2008. április–júniusi számában jelent meg egy, az Erdélyi Múzeum-Egylet keretében 1894-ben tartott Bálint-előadás szövege. A Minő fajúak a japánok (nipponiak)? eredetileg az Erdélyi Múzeumban jelent meg, de úgy tűnik, érvényességét az eltelt több mint száztíz év sem kezdte ki. Bizonyság erre, hogy a Magyar szellemi fórum alcímet viselő s a hollandiai Mikes International Alapítvány által kiadott rangos periodika fontosnak tartotta újraközlését. /Borcsa János: Bálint Gábor szülőföldjén és a tudományos világban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./