A Látó szépirodalmi folyóirat áprilisi számát a román irodalomnak és kultúrának szentelik. A Látót Budapesten is bemutatják. Kovács András Ferenc főszerkesztő bízik abban, hogy a Maros Megyei Tanács által finanszírozott Látó működését, rendezvényeit ez nem fogja befolyásolni gazdasági válság. A múlt évet értékelve a főszerkesztő elmondta, az augusztus–szeptemberi, drámairodalomnak és színházi témáknak szentelt Látó-szám mellett igen nagy sikernek örvendett a VelenceLátó és az örmény tematikájú kiadás. Sikeresek voltak a Látó Irodalmi Színpad rendezvényeit is. /A. E. : BukarestLátó Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Az amerikai Bechtel útépítő vállalat 2300 alkalmazottat készül elbocsátani, a munkaközvetítő igazgatója, Daniel Don szerint ez törvénytelen, ezért megbeszélést kezdeményezett. A találkozóra azonban a Bechteltől csupán egy levél érkezett, amelyben felsorolták a távolmaradás indokait. A cég jelenleg beszüntette a tevékenységet, még Bihar megyében is. -Kolozs megye országosan a második helyet foglalja el a munkaszerződés felbontások tekintetében. /Kétezernél több alkalmazottjától készül megválni a Bechtel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Moszkva január 13-án reggel bejelentette, hogy megindultak az orosz gázszállítások Európába, nem sokkal dél előtt az Európai Bizottság szóvivője azonban már azt nyilatkozta, hogy nem áramlik, vagy csak csekély mennyiségben az orosz gáz az Európai Unióba Ukrajnán át. Az ukránok és oroszok egymást okolják az akadályoztatással kapcsolatban. Az EU szóvivője szerint a kialakult helyzet nagyon komoly, igyekeznek meggyőzni az orosz és az ukrán illetékeseket, hogy indítsák el a gázt. /Ukrajnában elakadt a gáz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Február elsejétől kilenc százalékkal nőhet a nyugdíjpont értéke, de a tanárok fizetésemeléséről egyelőre nem született döntés – jelentette be Marian Sarbu munkaügyi miniszter. /Nőhet a nyugdíj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök bírálta a Boc-kabinetet: „Sajnálattal tapasztalom, hogy rosszul indult a kormány munkája, értem itt a belügyminiszter személye körül kialakult problémát. ” Az RMDSZ elnöke aggasztó jelzésnek tartja azt is, hogy nem egy „reformkormány” látszik körvonalazódni, a koalíciós erők régi embereket hoznak. Az RMDSZ-t aggasztja a költségvetés körüli bizonytalanság. /Rosszul indult a kormány munkája. Markó Béla a Boc-kabinetet bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./ Ugyanakkor arra figyelmeztetett: a különböző intézmények vezető funkcióit ellátó magyar szakemberek „politikai kritériumok áldozatává válhatnak”. Beszámolt arról, hogy a helyi önkormányzatok részéről számtalan visszajelzés érkezett az RMDSZ-hez a kormány azon döntése kapcsán, melynek értelmében vissza akarja venni a 2008 végén, a tartalékalapból kiutalt, fel nem használt pénzösszegeket. Markó szerint rossz a döntés. /Februárban kezdődik az EP-hajrá. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Basescu elnök jól sakkozik (velünk), nem egy-két lépésnyire lát előre, olvasható a lapban. Eckstein-Kovács Péter képességeit, hozzáértését, elkötelezettségét, tekintve is, túl jól fogja ellátni a rábízott feladatot. Ezt Basescu, a Nagy Játékos is tudja. Plesu tanácsosként is jól dolgozott – éppencsak nem hagyták! Nem kell jósolni. Ugrásra kész romániai magyar kegyeltjei is vannak tartalékban az elnöknek. /(-is-): Ma(o)rgó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Az erdélyi magyarok jobban bíznak Traian Basescu államfőben, mint Markó Béla RMDSZ elnökben – ez derült ki az Etnikumközi Viszonyok Központja által végzett közvélemény-kutatásból. A magyarok 46,8 százaléka Traian Basescuban, 46,1 százalékuk Markó Bélában, 22,3 százalékuk Emil Boc miniszterelnökben bízik. A kutatásban résztvevő Csata Zsombor szerint a kapott adatokat nem önmagukban kell értelmezni. Etnikumtól függetlenül, legtöbben az egyházban (románok: 79,5%, magyarok: 85, 6%), legkevesebben pedig a parlamentben (románok: 15,6%, magyarok: 21,9%) bíznak meg. A magyar egyházak elsősorban etnikai tagságukban erősítették az erdélyi magyarokat, ugyanakkor a román közösség esetében is tradicionálisan vezet az egyház. /Ferencz Zsolt: Kiben bíznak az erdélyi magyarok? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Megerősíti Bihar megyei koalícióját az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), ennek értelmében közös megegyezéssel fogadják majd el a határozatokat a váradi és a megyei önkormányzatban – áll abban a közleményben, amelyet Kiss Sándor, az RMDSZ, és Cornel Popa, a PNL megyei elnöke írt alá. A két párt lobbicsoportot hív életre, amely a kormánynál jár majd közben a Bihar megyét érintő projektek támogatásáért. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-PNL lobbicsoport alakul Bihar megyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Nem csupán a kormány által tavaly kiutalt, az év végéig el nem költött pénzek visszavonása a gond a sürgősségi kormányrendelettel: a Boc-kormány közel hétszáz állást fagyasztott be Kovászna megyében az önkormányzatoknál, illetve az alárendelt intézményekben – közölte Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. Ez azt jelenti, hogy az állások körülbelül egyötödét felfüggesztették. A rendelet szerint a nyugdíjba vonuló alkalmazottak helyére nem vehetnek fel senkit. /Farcádi Botond: Befagyasztott állások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt volt szenátora indulni szeretne a kolozsvári polgármester-választáson. A volt kolozsvári polgármester ugyanakkor anyagi támogatást kért a szenátustól, mert jelenleg nincs állása. Elmondása szerint folytatni kívánja oktatói tevékenységét az Agrártudományi Egyetemen. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Nem kapják meg az előző kormány által beígért számítógépeket az iskolák. Előzőleg még a Tariceanu-kormány „Számítógépet minden diáknak” programot hirdetett meg. /Bágyi Bencze Jakab, Oborocea Mónika: Vírusos kormányprogram. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jótékonysági bált tart február végén a bukaresti magyar nagykövetség, a cél a kolozsvári Sapientia Alapítvány által működtetett Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) támogatása. Közel negyedmillió forintot tartanak lehetségesnek összekalapozni a belépők árából, ami a tizede annak, amit a mostani tanévben az egyetemnek ki kell termelnie. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és az alapítvány megállapodott a normatív finanszírozásról. A tervek szerint 2011-ig a saját bevétel aránya eléri az egyetemi költségvetés 25 százalékát. Kató Béla református püspök-helyettes, kuratóriumi elnök, Dávid László rektor, illetve Gémesi Ferenc, a MEH nemzetpolitikai szakállamtitkára egyaránt optimistán nyilatkoztak a HVG-nek. Az Orbán-kormány idején alapított Sapientia Egyetem 2001. októberében indult. Az egyetem alapítói, az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről például érezhető volt némi bizalmatlanság az MSZP-s kormányzat iránt. Az utóbbi hangoztatta: adják a pénzt az egyetemre, de semmi beleszólásuk a felhasználásba. Az immár brüsszeli EP-képviselő Tőkés László püspök nevével fémjelzett nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet is magában foglaló oktatási rendszer 2000–2008 között összesen 15,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, az EMTE-n jelenleg 2007, a partiumi intézményben 852 hallgató tanul. Dávid László rektor elmondta, az időközben Romániában is bevezetett bolognai oktatási rendszer miatt kénytelenek voltak átnevezni néhány szakot – így lett például a vidékfejlesztés a szociológia része, a szociálpedagógia pedig pedagógia –, de a gyakorlatban nem indítottak párhuzamos képzést. A Sapientián egyelőre nem működik mester- és doktorképzés, vagyis az intézményi akkreditáció, ha sikerül is megszerezni, első körben BSc-szintű, vagyis főiskolai lehet (a partiumi akkreditációja viszont már megszületett). A 2007 végén kinevezett 12 tagú kuratóriumban legalább négyen társadalmi munkában vesznek részt: a MEH delegáltja, illetve a három magáncég képviselője. Az utóbbiak beválasztását a korábban az egyházak uralta testületbe nagy fegyverténynek értékeli az MSZP-vezette kormány. /Rádi Antónia: Átalakuló Erdélyi Sapientia Egyetem. = Heti Világgazdaság (Budapest), jan. 14./

Nincs sem etnikai, sem politikai felhangja annak, hogy az ortodox egyház templomot akar építeni Nyárádszereda főterére, hangsúlyozta kiadott közleményében a gyulafehérvári ortodox érsekség a Markó Béla RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva. Markó arra figyelmeztetett, hogy a templomügy feszültséget kelthet a román és magyar lakosság között. A dokumentum szerint a görögkeleti egyház „megdöbbent a helyi hatóságok eltökéltségén, amellyel meg akarják akadályozni a templom felépülését”. „Reméljük, hogy a tisztánlátás és a jóérzés győzni fog” – áll a közleményben, amely szerint a felépülő templomban magyar nyelven is miséznek majd. /Nyárádszereda: Magyarul is miséznének az ortodoxok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A szlovákiai helyzet, a Szerbiában történtek, na meg romániai sunyi technikák melyekkel a magyarság ellen dolgoznak, mind arra utalnak, hogy a kisantant feltámad a magyarsággal szemben. – Folyik a Kárpát-medencében a magyar ingatlanok felvásárlása idegnek által. Székely autonómia legyen, de kiknek, ha a székely adja el a földjét a románoknak. Miért engedjük át földjeinket idegeneknek? Ezt csak egy olyan nép teszi, amelynek a vitalitásával, élni akarásával gondok vannak, írta Nagy Attila. Nekünk vannak időközönkénti szabadságharcaink, amikre büszkék vagyunk, de a folyamatos vitalitásunkkal vannak gondok. Mi magyarok, kisebbségiek, megmaradásunk zálogát, a megtartó erőt az intézményeinkben látjuk. Ebben van is igazság meg nincs is. A kisebbségi intézmények is csak formák, ami nem tartalom. A megtartó erő nem az intézmények, hanem a bennünk lévő láthatatlan belső, amiből a vitalitás forrásozik. Egy nép autonómiája abban nyilvánul meg, hogy az ellene irányuló, létét fenyegető támadásokra spontán önvédelmi reflexekkel képes válaszolni. Ahol a megtartó erő a belső, ott az értékek is belül vannak és nem egy olyan Európában, amelyet Hamvas Béla tévútnak nevezett. „Ameddig a nép megtűr nemzetet károsító gyurcsányokat és markóbélákat, addig nincs megújulás, de az csak a kezdet lenne, mert sokat kéne még sepregetni. ”Amikor szétszedték Nagy-Magyarországot a nemzetiségiek, akkor a jogaikra hivatkoztak. A cikkíró szerint követelnünk kell Trianon revízióját és a többségében, meg a szórványban élő magyarságnak a jogát, hogy önálló államban éljen, vagy Erdély esetében egy több nemzetiségű államban, vagyis egy független Erdélyben, egy Székely Köztársasággal a szélében. Azonban ezt csak egy olyan nép tudja kiharcolni, melynek a megtartó ereje a belső. És a belső megtartó ereje nélkül egy nép a saját államában is elveszhet, lásd a mai Magyarország. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Trianon revíziója. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

Január 14-én történelmi pillanat helyszíne lesz a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, ahol ünnepélyes keretek között jelentik be a párizsi UNESCO döntését: Bolyai János Appendix című kötete felkerült az UNESCO Világemlékezet (Memory of the World) listájára. A marosvásárhelyi Református Kollégium nyomdájában készült kis füzetet, Bolyai János saját munkapéldányát, az Appendix jelölését a Bolyai Pedagógiai Alapítvány kezdeményezte. Népszerűsítéséhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a 2008-ban Marosvásárhelyen megtartott Matematikatörténet és matematikaoktatás című konferencián a résztvevők az Appendix hasonmás kiadását kapták ajándékba, a város legnagyobb értékeként. /Bolyai János műve a Világemlékezet listáján. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Az Erdélyi-Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, Pál-Antal Sándor elmondta, az EME hét, szakosztályoknak nevezett tudományos műhelyt foglal magába, melyek közül a legnagyobb létszámú orvosi és gyógyszerészettudományi, illetve az új, agrártudományi szakterület Marosvásárhelyen működik, a többi Kolozsváron. Az EMÉ-nek országszerte több fiókegyesülete létezik – többek között Nagyváradon, Szilágysomlyón, Szatmárnémetiben, Zilahon és Gyergyószentmiklóson. A marosvásárhelyi EME legnagyobb problémája: nem tudják, hogy hányan vannak. 1997-ben, az induláskor 193 tag volt, nagyrészt egyetemisták, akiknek tudományos munkájához a könyvtár nyújtott segítséget. Ezek a fiatalok tanulmányaik elvégzése után megszakították a kapcsolatot az egyesülettel. Aktívan körülbelül 30-an vesznek részt az egyesület életében – többek között történészek, irodalomtörténészek, szociológusok, néprajzosok, természettudománnyal foglalkozók és matematikusok. A marosvásárhelyi fiókegyesületnek nincs saját székháza, a tudományos tevékenységet a tagok otthon művelik. A helyi EME- tagok évente háromszor, négyszer találkoznak, ilyenkor beszámolnak munkájukról, illetve megvitatják a tudományos élet újdonságait. Eddig évente kétszer tartottak tudományos ülésszakot, szeretnék, ha a jövőben ez gyakoribbá válna. Az EME a Communitastól kér anyagi támogatást, amennyiben ez nem sikerül, saját zsebből fizetik a kiadásokat. /Nagy Székely Ildikó: Megfogyatkozva is életerős a marosvásárhelyi EME. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Veszélyezteti a magyar nyelv oktatását Bihar megyében a kormány azon rendelete, miszerint a nyugállományban lévő, de tovább dolgozó pedagógusoknak választaniuk kell, hogy a nyugdíjat vagy a bért igénylik-e – figyelmeztetett Pető Csilla Bihar megyei képviselő. Bihar megyében a magyartanárok több mint 60 százaléka nyugalmazott pedagógus. A képviselő a pedagógusok bérezésére is kitért, kifejtette, szerinte az 50 százalékos fizetésemelésre nem kerül sor, hisz Ecaterina Andronescu miniszter szerint ez csak „pillanatnyi ígéret volt”. /Pap Melinda: Nagyvárad: veszélyben az oktatás? = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Ismeretlen elkövetők sírokat gyaláztak meg a zsögödi temetőben. Hat sírt rongáltak meg, több márvány síremléket összetörtek, és darabjait a szomszédos sírokra dobták. Szakács Lajos plébános telefonon jelentette az esetet a rendőrségen, ahonnan azt a választ kapta, hogy a tulajdonosoknak kell írásban feljelentést tenniük ismeretlen tettesek ellen. /Takács Éva: Sírgyalázás Zsögödben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Alig fél éve polgármestere Sepsiszentgyörgynek Antal Árpád, a városon máris meglátszik a változás. Antal Árpád elmondta, a város vezetését kiürült kasszával vette át, elkészített tervek sem nagyon sorakoztak a polcokon. Lendületet vitt a hivatalba, hatékonyabban és gyorsabban kezdtek el dolgozni. Jobban kell gazdálkodni a saját vagyonnal. Eddig aránytalanul kapott pénzt a Tamási Áron Színház és az Andrei Muresanu Színház, Antal Árpád kiszámolta, hogy az Andrei Muresanu Színház költségvetése soha nem lehet több, mint a Tamási Áronnak az egyharmada. Népszerűtlen intézkedés volt a butikháború, le kellett bontani a butikokat, felháborodást váltott ki a Petrom benzinkút mögötti disznópajtasor lebontása is. A polgármester szerint veszélyben van a székelység, megpróbálnak bennünket egymásnak ugrasztani, mondta. Közben létrehozták a székely városok szövetségét, elég jó együttműködés alakult ki a székely városok polgármesterei és a két megyei önkormányzati vezető között. /Váry O. Péter: Városépítés ellenzékből (Év elején a városgazdák) Beszélgetés Antal Árpád Andrással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Nagyobb bérezés reményében kezdeményez törvénymódosítást a Művelődési Központok Országos Egyesülete – döntötték el január 12-én a Kovászna megyei Árkos Európai Tanulmányi Központjában szervezett találkozónImreh István, a találkozó szervezője, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója elmondta, a kétnapos találkozón a hazai művelődési központok vezetői abban állapodtak meg, hogy javaslatot tesznek a kulturális intézmények alkalmazottainak bérezéséről szóló kormányrendelet megváltoztatására is. Gondot jelent, hogy a művelődési intézmények nem alkalmazhatnak kutatókat, így egy doktori oklevéllel rendelkező szakembert csak tanácsadói vagy referensi munkakörben lehet foglalkoztatni, alacsonyabb fizetésért. Emiatt nem kapnak szakembereket, Háromszéken például nincs néprajzos, kevés pénzért ugyanis a doktorit végzettek nem nagyon vállalnak munkát. /K. Zs. : Nagyobb bérért módosítanának törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem a Fizika kar javaslatára Doctor Honoris Causa címet adományoz Berényi Dénes akadémikusnak, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet emeritus professzorának, atomfizikusnak. A ceremóniára január 16-án kerül sor. Berényi Dénes /sz. 1926. dec. 26./ jelentős tudományos eredményeket ért el az atomi ütközések tanulmányozása területén, a sokáig általa vezetett debreceni Atommagkutató Intézetet nemzetközi hírűvé tette. 1990-93 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki tisztségét töltötte be, később elnöke volt az MTA „Magyar Tudományosság Külföldön” bizottságának, a Domus Hungarica Scientiarum et Artium és az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának. Főszerkesztője volt a Fizikai Szemlének és más fontos tisztségeket töltött illetve tölt be mind Magyarországon mind nemzetközi szakmai szervezetekben. /Berényi Dénest kitünteti a BBTE. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium 22 végzős diákja egyetemlátogatáson volt Kolozsváron. /Tötszegi Orsolya: Egyetemlátogatás KMDSZ-módra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Nagyenyeden és a felenyedi templomban emlékeztek az 1849-es magyarellenes vérengzésre. Török Ferenc akkori lelkész közvetítő szerepet vállalt a román támadók és a polgári lakosság képviselői között, de családjával együtt áldozatul esett a vérengzésnek. Megjelent Barabás János kolozsvári magyar konzul, aki rövid hozzászólásában a nemzettudat jelentőségét emelte ki, és azt hangsúlyozta, hogy a fiatal generációval is meg kell ismertetni a történteket. A hegyaljai magyar történelem igen jó ismerője, dr. Gudor Kund Botond szakavatott kalauzolásával a háromnapos emlékezés után autóbusszal járták végig Boroskrakkó, Borosbenedek, Sárd, Magyarigen elhagyott vagy igen kevés lélekszámú református templomait, és ugyancsak Magyarigenben a katolikus templom udvarán található, és az ompolygyepűi (Presaca), Lukács Béla által készített emlékművet (1899), majd a gyulafehérvári vár árkait tekintették meg. Mindenhol akad egy-egy nyom a jeltelen tömegsírokról, amelyről a legtöbb helyen tudják a mai helybeliek, hogy mit is rejtenek, és babonásan kerülik őket. Itt-ott a pincékről is tudni, ahová bezárták azokat a magyarokat, akiket azután kifüstöltek, majd lemészároltak. A román értelmiség hallgat, az ompolygyepűi polgármester nem érti, hogy miért is jönnek ide évente többször a magyarok. Nagyenyeden mellszobrot állítottak a vérengzést vezető Axente Sever emlékére és utcát neveztek el róla. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke elmondta, etnikai tisztogatás történt, nem fegyveresek álltak egymással szemben. Bemutatták Domonkos László Nagyenyedi ördögszekér című, az öldöklésről szóló dokumentumregényét. A könyv előszavában Margittai Gábor, a Magyar Nemzet újságírója leszögezte, ez a munka: „A megemlékezés és az együttélés botrányáról beszél, arról, hogy a rendszerváltozások után sem voltunk képesek megfogalmazni kínos és kínzó történelmi kérdéseinket a szomszédokkal szemben. Valóban felzaklató könyv ez, az emlékezés iróniája, a többség által értelmezhetetlen táblákkal, holttesteket rejtő dombokkal és betemetett kutakkal. Arról szól, hogy emlékezés nélkül felejtés sincs, a bűntudat nélküli embernek még megbocsátani sem lehet. Ezért nem szabad felejtenünk és minduntalan emlékeznünk kell, mert halottainknak és önmagunknak is tartozunk ennyivel. ”Dr. Egyed Ákos történész, akadémikus átfogó előadást tartott. A rendezvényen részt vett H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója, aki bemutatta Murádin Jenő Megsebzett szobor című könyvét. /Bakó Botond: Nagyenyed. Emlékezés nélkül felejtés sincs. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Figyelmeztetésben részesítette az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a Minimax rajzfilmadó román nyelvű változatát, mivel illetlennek minősítette a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat szinkronizált változatának január 6-án és 8-án sugárzott részében megjelenő képeket. /Ketesdy Beáta: Pajzánnak ítélt magyar népmesék. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Január 12-én az Interkulturali-THÉ kutatócsoport, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság által szervezett rendezvényen bemutattak három kötetet. A Jankovics József és Nyerges Judit által sajtó alá rendezett Gyöngyösi István-szövegközlés-sorozat a Balassi Kiadó /Budapest/ gondozásában megjelent hat kötet 1998 és 2005 között a Régi Magyar Könyvtár sorozatban látott napvilágot. Biró Annamária, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatója az Universitas Könyvkiadónál 2008-ban megjelent Briefwechsel des Karl Gottlieb Windisch című kötetet ismertette. A Magyarországi Tudósok levelezése sorozat ötödik kiadványát Seidler Andrea rendezte sajtó alá. A kötetben szó esik az Ungrischen Magazin című folyóirat keletkezésének történetéről is. Hiánypótló színháztörténeti adattár és kortörténet Enyedi Sándor A Tragédia a színpadon /Madách Irodalmi Társaság, 2008/ című munkája. 1883. szeptember 21-én volt Madách Imre Az ember tragédiája című művének ősbemutatója, az ezt követő 125 év alatt pedig számtalan előadást tartottak a világ minden pontján. A tragédiát Bukaresttől Detroitig, New Yorktól Sepsiszentgyörgyig játszották ezalatt az idő alatt: mintegy 1151 teljes tételt nevesít a kötet, amely mögött rengeteg előadás van. Az ember tragédiája kolozsvári előadása legutóbb 1997-ben volt, Csiszár Imre rendezésében. /Hármas könyvbemutató a Mariánumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Honismereti tankönyv írását és sportesemények közös szervezését is felvették a tervek közé a múlt hét végi ojtozi találkozón, amelyen Kovászna és Hargita megye önkormányzati vezetői Székelyföld hálózati rendszerben történő fejlesztéséről döntöttek. A honismereti tankönyvben az ötletgazdák nemcsak helytörténettel foglalkoznának, hanem az Európai Unióban létező autonómiákat is bemutatnák. Egyed Ákos történészprofesszor jó ötletnek tartotta a kezdeményezést. Még nem hallott róla, de jónak tartja a Székelyföldről szóló honismereti tankönyv ötletét Egyed Ákos kolozsvári történész, ha felkérik, kész együttműködni annak elkészítésében. A kötet hiánypótló lenne, mert a fiatalok nagyon keveset tudnak saját történelmükről. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a Székelyföld múltját és jelenét bemutató tankönyvet a tervek szerint székelyföldi, kolozsvári szakemberek és a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak bevonásával készítenék el. Az autonómiák bemutatásával kapcsolatban Egyed Ákos kifejtette: mellékletekben vagy jegyzetekben képzelné azt el, mert a könyvben elsősorban a székely autonómiamodelleket kellene bemutatni. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Honismeret és kerékpárverseny. Alternatív tankönyvet terveznek Székelyföldről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

A költségvetés 24 százalékát költik idén a szatmárnémeti tanintézményekre, nagyjából ugyanannyit, mint a korábbi években, jelentette be Ilyés Gyula polgármester. 2000-től a tanintézmények épületei a helyi önkormányzatokhoz tartoznak, azóta a városi önkormányzat folyamatosan próbálja javítani az iskolaépületeket. „A legtöbbet 2003-ban és 2004-ben költöttünk az intézményekre. Ekkor tettük rendbe a legtöbb iskola fűtési rendszerét, és ez volt a generáljavítások időszaka is” – tette hozzá az elöljáró. A polgármester találkozott az óvodák, valamint az általános- és középiskolák vezetőivel. Ilyés szerint legalább annyit kell költeni az iskolákra az idén is, mint amennyit a tavaly szántak rájuk. Ezeket a pénzeket viszont helyben kell előteremteni, valamint pályáznak a Regionális Fejlesztési Alapnál. /Végh Balázs: Növekvő tanügyi kiadások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Benedek Elek-emlékévet szervez idén a Kovászna megyei tanács a nagy mesemondó születésének 150., halálának 80. évfordulója alkalmából. A meseíró szülőfalujában, Kisbaconban, mesefalut hoznak létre. Az ötletet az erdővidéki Bodvaj Egyesület fogalmazta meg. A Szülőföld Alaptól kaptak 700 ezer forintot a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Létrehoznának egy központi épületet, ahol mintegy ötven gyereket lehetne vendégül látni, biztosítani a szállásukat és az étkezésüket. Kisbacon olyan, mint egy mesebeli falu. A faluban kovácsműhely működik, a kisbaconi asszonyok kemencében sütik a friss házikenyeret, az apróságok így valódi patkolást is láthatnak, és képet kaphatnak arról is, hogy készülhetett a mesében a hamuba sült pogácsa. A Benedek Elek Emlékház évek óta valóságos zarándokhely. /Bíró Blanka: Mesefalu a mesemondó falujában. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Biró Gábor festőművész hagyományos év végi kiállításának képei láthatók a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. Munkái között tíz korpusz látható. A művész szerint a korpuszban benne van kétezer év történelme, de akár a tízparancsolat is. /Kovács Csaba: Jel és kép között. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Megszavazta az Európai Parlament az éves emberi jogi jelentést, amely fontos, a kisebbségekre vonatkozó kitételeket is tartalmaz. A jelentés szerint – amelyhez több magyar képviselő is magyarázatot fűzött – „a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei jelentik a leghatékonyabb eszközt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelésére”. A képviselők sürgetik, hogy az Európai Unióban számolják fel a romák szegregálását, továbbá biztosítsák az anyanyelv használatához való jogot. Sógor Csaba EP-képviselő szerint a nemzeti kisebbségeket „sok új tagállamban kollektív bűnösséggel sújtják, meg akarják tiltani, hogy anyanyelvükön tanulják meg történelmüket, lakóhelyük, helységeik, folyóik neveit”. Tőkés László EP-képviselő úgy vélte, hogy „a kisebbségi jogokról szóló fejezet alapját és kezdetét jelentheti az EU kisebbségvédelmi jogrendszere megalkotásának”. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor, hogy kimaradtak a hagyományos kisebbségre, a közösségi jogokra meg a területi és regionális autonómiára vonatkozó megfogalmazások. /Kisebbségeket is érintő jelentést fogadott el az EP. /Kisebbségeket is érintő jelentést fogadott el az EP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ ,,A szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei jelentik a leghatékonyabb eszközt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelésére” – áll az EP elfogadott emberjogi jelentésében. /Európai Parlament: a kisebbségek megmaradását a szubszidiaritás és az önrendelkezés szolgálja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./