Idén Kovászna megyében is megkezdi működését a SMURD rohammentő-szolgálat. Mint ismeretes, a központi fejlesztési régió megyéi – Kovászna, Hargita, Fehér, Szeben, Maros, Brassó – a Regionális Operatív Program keretében közösen nyújtottak be pályázatot a sürgősségi beavatkozások idejének csökkentése, a szolgáltatás minőségének javítása érdekében. Négy éven belül lecserélik Kovászna megye összes tűzoltósági gépkocsiját, mert a jelenlegi autóparkban több, harmincévesnél is idősebb jármű található. /Farcádi Botond: Rohammentő-szolgálat Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

Elhunyt Kovács József, Erdővidék északi régiójának legkiválóbb ismerője, a Háromszék külső munkatársa, topográfusa, kartográfusa, térképésze nemcsak erdőnek, mezőnek, hanem a szénbányák belső labirintusának is. Székelyszáldobos, Bardoc, Erdőfüle és Olasztelek térségében a helynevek ezreit gyűjtötte egy csokorba. Lejegyezte a régi történeteket, a helyi népszokásokat, késével-bicskájával megörökítette a száldobosi faragott fejfák motívumvilágát. Kopjafát faragott minden idők egyik legnagyobb magyar történészének, László Gyulának.,,Jegyezgetem a veszendő dolgokat – mondta utolsó találkozásuk alkalmával –, mert a betűk emlékeznek akkor is, ha mi már nem leszünk. ” Kovács József tolla, faragókése örökre megpihent. /Kisgyörgy Zoltán: A betűk emlékeznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

Évente több száz fiatal vesz részt az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) rendezvényein, amelyek az istentiszteletek, áhítatok, témaközpontú előadások és kis csoportos beszélgetések mellett számos kulturális programot is kínálnak az érdeklődőknek. A szervezet eredményes évként könyvelheti el a 2008-as esztendőt, hiszen az évek során hagyományossá vált központi rendezvények megszervezése mellett augusztusban harminckét népdalt tartalmazó lemezt jelentetett meg, novembertől a www.odfie.hu címen elérhetővé vált a folyamatosan fejlődő weboldala, az egylet rendszeres médiatevékenysége pedig a www.unitarianradio.ro címen hallgatható Erdélyi Unitárius Webrádió Kavalkád nevű ifjúsági műsorában követhető. A Kavalkád szerkesztője Rácz Norbert ifjúsági lelkész, az ODFIE elnöke. Kétlemeznyi küküllő-menti és vízmelléki népzenei válogatást tartalmaz a Haranglábi népzene. Vadbokorban, fülemile fészekben… címmel Tőkés Lóránt kissolymosi unitárius lelkész szerkesztésében. Az egyetemisták körében népszerű volt a Mikrofonközelben címmel az ODFIE, a Sapientia-EMTE és a kolozsvári Agnus Rádió közös szervezésében megvalósult tavaszi rádiós képzés. Februárban tizenkettedik alkalommal rendezik meg az ODFIE versmondó- és népdaléneklő versenyt. Nyáron tizenhatodik alkalommal hirdetik majd meg a magyar unitárius gyermek-, ifjúsági és szórványtáborokat, amelyekre tavaly közel kétszáz gyermek jelentkezett. Az egylet harmincharmadik alkalommal szervezi meg idén az „Erdélyi unitárius ifjúsági konferenciát”. /Találkozások a művészetben, a médiában és az egyházban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Az előző években megrendezett Segesvári Középkori Fesztivál sikerein felbuzdulva a város elöljáróinak az az ötlete támadt, hogy az idéntől Középkori Karnevált fognak szervezni, ami lényegében ugyanaz, csupán a külsőségek és az időtartam változik. /Antal Erika: Karnevált szervezne fesztivál helyett Segesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

A romániai magyar internetes portál, a Transindex az elmúlt év végén is elkészítette az esztendő „legjei” összeállítását. Az év színházi előadása az Aradi Kamaraszínház első saját produkciója, a Rudolf Hess tízparancsolata című előadás lett. Az előadást Tapasztó Ernő rendezte, az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Hetek Csoportja közös produkciója. 2007-ben az Év színdarabja címet a Kolozsvári Állami Magyar Színház Csehov Ványa bácsi című előadása nyerte el a Transindexen. /Kiss Károly: Transindex értékelés. Aradi az év színházi előadása. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Csirák Csaba szatmárnémeti helytörténész és művelődéskutató több könyvet és számos cikket közölt már a szatmári magyar színjátszásról. A helyi kulturális hetilap, az Ilyés-Benedek Ildikó által szerkesztett Szamos idei első számában Juhász Gyula két szerelmének szatmári vonatkozásairól írt. Csirák Csaba kifejtette, „sok a feltáratlan terület és elfelejtett személyiség. A világhírű Svéd Sándor nevét sokan ismerik ugyan, de kevesen tudják, hogy Szatmárnémetiben tanult”. /Sike Lajos: Juhász Gyula múzsái a szatmárnémeti színpadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Resicabányán az új esztendő első vasárnapján, január 4-én istentisztelete után Makay Botond tiszteletes bemutatta Seres Adél Imádkozó kezek című verseskötetét. /Makay Botond: Istentisztelet utáni könyvbemutatók. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Megjelent az Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat 31. száma, mely negyedévenként jelenik meg, a székelyudvarhelyi Litera Veres kiadásában. A folyóiratban zömmel erdélyi vonatkozású képzőművészeti eseményekről, kiállításokról van szó, de tanulmányok, művészportrék is helyet kapnak benne. Az Egy az igazak közül című írásában a 90 éves Abodi Nagy Bélát méltatta Német Júlia műkritikus. Zsögödi Nagy Imre magyarországi vándorkiállításáról Sümegi György írt. Tóth Ferencre Szabó András emlékezett. A kiadványban immár tizenharmadik alkalommal jelentkezik az Erdélyi kastélyok rovat. A most megjelent 31. számban többek közt Bölöni Domokos, Bálint Ágnes, Barabás Hajnalka és Deák Ferenc Lóránd is jelen van szerzőként. Ez a folyóirat az egyetlen romániai magyar nyelvű képzőművészeti témájú kiadvány. /Bágyi Bencze Jakab: Erdélyi Művészet – újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Megjelent a népszerű Sztánai Füzetek újabb, hatodik darabja. A kiadványsorozat szerkesztője, Buzás Pál a Kalotaszegi kötődések /Művelődés – Szentimrei Alapítvány. Kolozsvár, Sztána, 2008./ címmel megjelent kötetben ezúttal riporterként is bemutatkozott. Az eddig megjelent öt füzet sokrétű, átfogó tájékoztatást nyújtott. A kiadvány olyan, ismert vagy kevésbé ismert személyiségeket mutatott be, akik maguk is szorosan kötődnek Kalotaszeghez. Az interjúalanyok közül sokan kalotaszegi születésűek, mások a munkájuk révén kerültek oda, ismerkedtek meg az ottani emberekkel, szokásokkal, hagyományokkal. /S. B. Á. : Kalotaszegi személyiségek nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

A Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai ellenőrzik a január elsejétől hatályba lépett rendelet betartását: zárt közterületeken való dohányzás csak a kizárólag erre célra kijelölt, szellőztetett helyiségekben megengedett. Január elsejétől az éttermekben és a kocsmákban a dohányzásra kijelölt terület a vendégek rendelkezésére álló térnek legtöbb felét teheti ki, ugyanakkor kötelező ezen helyiségek szellőztetése, és a nemdohányzóktól való elkülönítése. Tilos a jövőben dohánytermékek árusítása kórházakban, oktatási intézményekben és azok környékén. /Kifüstölik a füstölőket a szórakozóhelyekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7/

Túrterebesen a református egyházközségben a tavalyi esztendőben egyetlen leányt kereszteltek, és mindössze hárman konfirmáltak; ezen kívül három temetés és két esküvő került be a gyülekezet anyakönyvébe. Somfalvi Edit, a gyülekezet lelkésze az utóbbi időben igyekszik rábeszélni a városra költözött családokat arra, hogy iratkozzanak vissza a szülőfaluba: ez a 150 lelkes gyülekezet szempontjából sokat jelent papíron. /(fi): Túrterebes: statisztika. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7/

Január 6-án az orosz–ukrán gázárvita miatt Romániában részlegesen, Magyarországon és a Balkánon teljesen leállt az Ukrajnán át érkező gáz, elzárták a gázcsapot. Az Európába, így Romániába is irányuló orosz földgázszállítások további korlátozására számítani lehet. Emil Boc kormányfő és Adriean Videanu gazdasági miniszter sajtóértekezleten igyekezett megnyugtatni a lakosságot afelől, hogy az orosz export leállását senki nem fogja megérezni, a kormány ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. Videanu leszögezte: az ország stratégiai földgázkészletei fél évre elegendőek, a nyomáscsökkenés pedig legfeljebb csak Galac megyét érinti. Ott több településen dideregnek a tömházlakók. – Csíkszeredában és más Hargita megyei településen nem volt gáznyomás-csökkenés. /Ráfázunk a földgázvitára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A tanügyi alkalmazottak béremelését belefoglalják a költségvetési tervezetbe, az egyetemi tanárok esetében azonban sok az 50 százalékos béremelés – nyilatkozta Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Szerinte jobb lenne, ha idén az egyetemi tanárok fizetését kevesebbel emelnék. A többi tanügyi alkalmazott esetében a 33 százalékos béremelésre van fedezet, mondta Andronescu. A szakszervezeti vezetők követelték, hogy a kormány tartsa be a törvény előírásait, tehát az egyetemi tanárok 50, a többiek pedig 33 százalékos fizetésemelésben részesüljenek. /Andronescu sokallja az 50 százalékot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Január 6-án bejelentették: Eckstein-Kovács Pétert Traian Basescu államfő tanácsadójának nevezték ki. A kinevezés újszerű, hiszen 1989 óta egyetlen román államfőnek sem volt kisebbségi tanácsosa. Elsősorban tanácsokkal kell ellátni az államfőt a nemzeti kisebbségek ügyeivel kapcsolatban. Eckstein-Kovács Péter arra fog törekedni, hogy minél valósabb képet tudjon az államelnök elé tárni a Romániában élő nemzeti kisebbségekről. Ismeretes az is, hogy Traian Basescu tanácsadói viszonylag rövid időt töltöttek az államfő mellett. Jónak tartja Markó Béla, az RMDSZ elnöke Eckstein-Kovács Péter kisebbségi tanácsosi kinevezését. Markó elmondta: Eckstein-Kovács Péter korábban kisebbségi miniszterként is tevékenykedett, s mint ilyen, alkalmas a feladat ellátására. Örömmel fogadta a hírt, értékelte az RMDSZ-es politikus kinevezését Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A kisebbségi elnöki tanácsosi tisztség létrehozását Tőkés László és csapata is kezdeményezte a Traian Basescu államfővel zajlott 2007-es decemberi találkozón Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét javasolva erre a tisztségre, amit azonban az emberjogi aktivista végül nem vállalt el. /(P. A. M.): Valós képet nyújtani a romániai nemzeti kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7/ Az 52 esztendős jogász 1990 és 1992 között az RMDSZ színeiben képviselőként, 1996 és 2008 között pedig szenátorként tevékenykedett, az utóbbi négy évből háromban a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. Az RMDSZ-en belül a Szabadelvű Kör vezetője. /Cs. P. T. : Basescuhoz szegődött Eckstein. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Ideiglenesen László Attila alpolgármester Kolozsvár polgármestere, mert a Sorin Apostu, a másik alpolgármester szabadságra ment. „Nem most fordul elő először, hogy »magyar« polgármestere van Kolozsvárnak” – jelentette ki kérdésére László Attila, arra reagálva, hogy a január 6-i román nyelvű sajtó meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott az üggyel, részletesen taglalva, miszerint 1944-től első alkalommal van magyar polgármestere a városnak. A városi tanács január 13-án dönti majd el, hogy Boc lemondása nyomán a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül ki veszi majd át ideiglenesen a polgármesteri megbízatást az időközi választásokig. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az RMDSZ-nek lesz-e vagy nem önálló polgármesterjelöltje a közelgő választásokon. /P. A. M. : /Nem először van „magyar” polgármester Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Radu Berceanu szállítási miniszter kijelentette, hogy az erdélyi gyorsforgalmi utak projektjét leállítják, a gyorsforgalmi utakra szánt pénzből meghosszabbítják a Pitesti–Bukarest autópályát Craiováig. /Orbán Ferenc: Az úthálózat mint büntetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./

Mindkét székelyföldi megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasol majd prefektust, a nagykoalíció két alakulatának egyezkedései eredményeként. Jelenleg végzi a prefektusi tanfolyamot Olosz Gergely RMDSZ-képviselő és Hobincu Zoltán, a háromszéki Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője, ők azonban esélytelenek, mert egyikük RMDSZ-es képviselő, a másikat pedig a liberális párt nevezte ki igazgatóvá. György Ervin prefektus korábban kijelentette: szereti Kovászna megyét, ezért ha más megyébe akarnák helyezni, azt nem fogadja el. /Horváth István, Kovács Zsolt: PSD-s „székely” prefektusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Fele-fele arányban kívánja elosztani a kormánynak alárendelt Kovászna megyei intézményeket az SZDP és a D-LP. Horia Grama SZDP-elnök szerint várják a bukaresti utasításokat, és aszerint járnak el, később döntenek arról, hogy kötnek-e helyi együttműködési szerződést. A háromszéki intézményvezetők kérdése folyamatosan gondot jelentett az elmúlt évek során, az etnikai arányok nem érvényesülhettek, bár hivatalosan 68 százalék magyar és 32 százalék román él Kovászna megyében, az intézményvezetői tisztségekben a magyaroknak nem sikerült elérniük a fele-fele arányt sem. A mostani kormányváltás idején a vezetők kevesebb mint fele magyar. Az RMDSZ megyei vezetői több ízben jelezték, megvédik azokat a magyar tisztségviselőket, akik bizonyították szakértelmüket, hozzáértésüket. Az RMDSZ meg akarja védeni György Ervin prefektust, aki az elmúlt négyéves tevékenységével bizonyította rátermettségét. /Farkas Réka: Kezdődik a tisztogatás? (Román vezetőt akarnak minden intézmény élére) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Felháborító hír, hogy ,,szörnyszövetségre” akarnak lépni az országos nagykoalíció révén diadalmaskodó „megyei” pártok korifeusai, akik egymás között ötven-ötven százalékos arányban akarják „elosztani” vagy „felosztani” a decentralizált megyei és egyéb állami tisztségviselést. Háromszéknek, ennek az 1968-ban összetákolt megyének 68:32 százalék a magyar és román lakosság aránya még ma is. Ez az arány a kommunista éra tömeges betelepítési politikája, illetve a román lakosságú Bodza vidékének a minden földrajzi, gazdasági, ésszerűséget semmibe vevő, Kovászna megyének nevezett adminisztratív térséghez csatolása. A románok számarányukhoz képest most is túlreprezentáltak, ami a decentralizált tisztségeket illeti. Tiltakozni kell ez ellen a politikai, adminisztratív megszállás és nemzeti bekebelezés ellen, hangsúlyozta a cikkíró. /Sylvester Lajos: Készülő szörnyszövetség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

A helyhatósági és a parlamenti választások új helyzetet teremtettek a politikai életben. Marosvásárhelyen a román polgármester pártja hatalomra került. A legutóbbi tanácsülésen, annak ellenére, hogy az RMDSZ-frakció kivonult, Claudiu Maior személyében PD-L-s alpolgármestert választhattak. A városi tanácsban az RMDSZ kisebbségbe került. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, nehéz év lesz 2009 a marosvásárhelyi önkormányzat, különösen az RMDSZ-frakció számára. Az RMDSZ-tanácsosoknak aktív szerepet kell vállalniuk a szervezetben. A körzeti RMDSZ-elnököknek rendszeres találkozókat kell szervezniük a tagsággal. Jelenleg nincsenek olyan helyiségek, ahol ezeket meg lehetne szervezni. Molnár Gábor tanácsos azt nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlap december 30-i számában, hogy a „magyar tanácsosokat tömörítő frakció hozzásimult az új polgármester elképzeléseihez, a városvezető tükörképe lettünk”, illetve azt is, hogy a többi pártnak tulajdonképpen nincs szüksége az RMDSZ-re, idézte az újságíró. Csegzi kifejtette, az elmúlt helyhatósági ciklusban az a szemlélet került előtérbe a nyilvánosság előtt, hogy a tanács RMDSZ-frakciója magatehetetlen. Szerinte ez nem igaz. Valójában történtek előrelépések, amelyekben az RMDSZ-frakciónak oroszlánrésze volt. A közszállítás, távhő- és ivóvíz-szolgáltatás, a lakásgazdálkodás, a köztisztaság jelentősen javult. Azonban a törvények miatt nem tudják számon kérni a polgármestertől a határozatok végrehajtását, s a Kossuth utca esete is igazolja, a romániai igazságszolgáltatás a magyarok ellen van. /Vajda György: Új helyzetben a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

A baljós előrejelzéseknek megfelelően alakult a munkanélküliek száma Hargita megyében. 2008 végére közel 9000-re nőtt a nyilvántartott munkanélküliek száma, jelezte Jánó Edit Andrea, az intézmény helyettes igazgatója. Visszafogottabbak a befektetések, inkább tartalékolnak a vállalkozók. Hargita megyében több ezer embert foglalkoztató mamutcégek alig vannak, a hangsúly a kis- és középvállalkozásokon van. Azok a vállalkozók, akik alkalmazottaik elbocsátására kényszerülnek, igyekeznek nem nagydobra verni ezt. Hargita megyében a munkanélküliek száma lassan növekszik. Félő, hogy megdől a kilencvenes évek negatív rekordja, amikor több mint 13 000 munkanélkülit tartottak nyilván a megyében. /Hompoth Loránd: Valós válsághelyzet vagy pánik? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./

„Magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában” – jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. A szlovák katolikus egyház ezzel szemben azt állítja, hogy nagyon jól gondoskodik a magyar hívőkről, Csáky Pál pedig „ismételten átlépte a politikai pártok elnökei számára kiszabott határt”. A Magyar Katolikus Püspöki Kar részéről az ügyben nem állt rendelkezésre kompetens nyilatkozó. Jozef Kovácik, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője szerint „Csáky beavatkozott a katolikus egyház belső ügyeibe”, a többéves előkészítés után tavaly megtörtént átszervezéssel kapcsolatban pedig a katolikus egyház álláspontja változatlan. Szerinte a magyar hívőknek olyan püspökeik vannak, akik gondoskodnak róluk, és folyékonyan beszélnek magyarul. Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök szerint Szlovákiában ez régi probléma. „Tudom, hogy igénylik a magyar nyelven beszélő püspököt, de sajnos ott van a szörnyű nacionalizmus, ami a szlovák nemzetiségű püspököket is elragadja – ami nem helyes, nem keresztény dolog” – fogalmazott Potyó. Szerinte vannak párhuzamok a szlovákiai helyzet és a hazai csángó probléma között. „Annak köszönhetően hogy az évek során nem volt meg a megfelelő magyar képzés, kikerültek és kikerülnek olyan papjaink, akik a román nemzetiségű görög katolikus vagy ortodox papok között próbálják bizonyítani a gyanúsnak tűnő maguk románságát” – mondta. Hozzátette: „A csángó, magukat románnak tartó papjaink katolikus szempontból teljesen rendben vannak, nemzeti szempontból gond van, így ezekben az esetekben kicsit ráhajtanak, hogy bizonyítsák azt, hogy ők mennyire románok. Ezekről persze mi tudunk, és természetesen nem nézzük jó szemmel, de a katolikus kánonjog, egyházjog az egyházmegyéket külön, majdnem sérthetetlen határokkal veszi körül, amibe nem lehet beavatkozni – a megyés püspök a felelős mindenért, mondhatni ő a mindenható. ” /Kánya Gyöngyvér, Szávuj Attila: Magyaroknak nem jár püspök? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Az esztendő utolsó napján egy mentőorvos itthagyta Kovászna megyét, jelenleg három orvos egész és egy fél normával dolgozik a megyei mentőszolgálatnál. Mindannyian a sepsiszentgyörgyi központban teljesítenek szolgálatot, Háromszék többi városában orvos nélkül működik a mentőállomás. A törvény szerint húsz mentőorvosnak kellene dolgoznia a megyében. /Fekete Réka: Még húsz mentőorvos kellene. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végzett katolikus véndiákok Sanctus Emericus Baráti Egyesülete beadványt fogalmazott meg, melyben kifogásolják a hajdani iskolájuk – jelenleg Unirea Főgimnázium – épületeinek bérbeadására vonatkozó szerződés tervezetét. Szerintük ez a szerződéstervezet a katolikus oktatásra nézve előnytelen. A Sanctus Emericus Egyesület beadványát eljuttatta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez. Ebben megírták, hogy Marosvásárhely polgármesteri hivatala és a Kolozsváron működő Status Alapítvány – mely az érsekség érdekeit képviseli – szerződést kötnek azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi volt Római Katolikus Főgimnázium épületét az Unirea Főgimnáziumnak adják bérbe. A bérleti díjat – a törvényes előírások szerint – a beépítetlen területre négyzetméterenként havi 1 lejben, míg a beépített felületre 1,5 lejben állapítják meg. A volt diákok szerint a szerződés szövege nem szól arról, hogy mennyi ideig érvényesek ezek az árak. Sérelmezik továbbá: a katolikus egyház beleegyezett abba, hogy a nevetségesen alacsony bérleti díjból 85 százalékot átengedjen a bérlőnek egy esetleges, de meg nem nevezett beruházásra. A bérleti szerződés tervezetét kezdetben ismertették az egyesület tagjaival, de a következő tárgyalásokra már meg sem hívták az egyesület képviselőit. Az egyesület tisztában van azzal, hogy a katolikus egyház nem veheti át és nem tarthatja fenn az épületet, azonban a kisebb épületrészre jogot formálnak, hogy a katolikus diákok itt végleges otthonra találjanak. Annál is inkább, mivel a 2004-ben újraindított katolikus líceumi osztályok ideiglenesen a Református Kollégium, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum épületében működnek. A katolikus egyház ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbik épületet átvegye, ehhez meg kell oldani az itt működő 16 osztály átköltöztetését, mondta el Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Ehhez új termeket kell kialakítani. Ezért megegyeztek, hogy a polgármesteri hivatal a bérleti díj 85 százaléka fejében elvégzi a beruházást. /Mezey Sarolta: Holtvágányra juttatják a marosvásárhelyi katolikus oktatást? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Háromszéki egyetemisták, friss diplomások úgy döntöttek, további kapcsolatot tartanak a fiatalabb, még középiskolás generációval, ezért amolyan tanácsadó, támogató testületként létrehozták a KOVAKÖ Szenior Klubot. Kialakult egy csapat régi ,,kovakősökből”, melynek alapító tagjai, úgy döntött, évente a Bátor kiállás díjával tünteti ki azokat a fiatalokat, akik már középiskolásként bizonyítottak a KOVAKÖ-ben. 2008 végén már másodszor adták át az elismerést, Zsigmond József és Serestély Zalán kapta a díjat, és az újonnan alakult klub tiszteletbeli tagjává fogadta Dénes Istvánt, a Nemzeti Szabadelvű Kör elnökét, amiért éveken keresztül segítette a szervezet munkáját. /Mózes László: KOVAKÖ-s összefogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetségnél /KMDSZ/ tavaly megtartották a tisztújítást, a vezető Zsigmond János másodjára, mert újra őt választották. Elmondta, hogy lesz: gitárest, filmklub, farsangi bál, sí és szánkótábor. A KMDSZ nem részt vett a választási kampányban, a politikamentesség az egyik legerősebb ok, amiért a diákok bíznak bennük, érvelt Zsigmond János. /Fancsali János: Új a kormány, de régi a Miniszterelnök! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

„Nem elég a külföldről kapott forinttámogatás, helyi anyagi segítségre is szükség van” – jelentette ki Farkas Kinga, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora irodalmi gyermeklap főszerkesztője. Idén is megkapták a Szülőföld Alaptól és a Nemzeti Kulturális Alaptól a beígért pénzt, a helyi és megyei tanáccsal pedig most folynak a tárgyalások. Tavaly is ez a négy intézmény finanszírozta a lap költségvetését, de a külföldi támogatás csupán arra elég, hogy a Cimbora nyomdaköltségét fedezzék. Egyedül a magyarországi pénzalapokból nem tudna fennmaradni a Cimbora. Az anyaországi Nemzeti Kulturális Alap több erdélyi irodalmi lapot is támogat: négymillió forinttal segíti 2009-ben a csíkszeredai Székelyföld, kétmillióval a marosvásárhelyi Látó és egymillióval a kolozsvári Helikon megjelenését. Másfél millió forintot kap a Cimbora gyermekfolyóirat, egymilliót pedig a kolozsvári Szépirodalmi Páholy című internetes lap. – Farkas Kinga újdonságként említette a Cimbora online változatát. /Varga Melinda: Évindító vékony pénztárcával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Müller Péter Szomorú vasárnapja, Molière Scapinje, Závada Pál történelmi játéka – a móriczi Tündérkertből írt Bethlen – és egy Ion Fosse-színmű szerepel a Tompa Miklós Társulat új esztendőre tervezett bemutatói között – tájékoztatott Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója. A Müller-darab próbái már elkezdődtek – Kincses Elemér rendezésében. Kárp György az épület 2005-ben elkezdődött felújítása kapcsán elmondta, az állami támogatások akadozása miatt eddig mindössze körülbelül 33 százalékban készültek el a munkálatok. Az első vendégszereplés január 18-20. között lesz, ekkor Goldoni Legyezőjét viszik Budapestre a marosvásárhelyi színészek. Idén szeretnének Szászrégenben, Dicsőszentmártonban is fellépni. /Nagy Székely Ildikó: Vidéki vendégjátékok, közönségtalálkozók. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Marosvásárhelyen az Ariel Ifjúsági- és Gyermekszínház idén sem csupán a legkisebbeket szólítja meg, közölte Gavril Cadariu, az Ariel igazgatója. A magyar társulat márciusban Zurinkával és A vitéz szabócskával a zalaegerszegi bábszínház által szervezett nemzetközi bábjátszó-fesztiválra utazik, majd áprilisban az egri Harlekin Színházzal való többéves együttműködés nyomán a Tavaszi Fesztiválon lép fel. Márciusban lát először nyomdafestéket a bábszínház magyar nyelvű folyóirata, az Ariel, mely a tervek szerint negyedévente jelenik majd meg. /(nszi): Folyóiratot tervez az Ariel. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Az elmúlt évet a két nagyobb gyülekezetben jelentős apadással zárta a Szamosdán a római katolikus plébánia. Szamosdarán 13 temetést, 8 keresztelést, 3 házasságkötést jegyeztek be az anyakönyvbe, Pusztadarócon tizenöten hunytak el, nyolcan születtek, hárman kötöttek házasságot, Atyában pedig két temetésre egy keresztelés jutott. /(fi): Apadó lélekszám. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7./