Még folynak a tárgyalások a Református Gimnázium, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/, a Speciális Iskola, valamint a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség vezetősége között, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében. A református egyház visszakapta azokat az épületeket, amelyekben jelenleg a Speciális Iskola, valamint a Kölcsey Ferenc Főgimnázium is tevékenységet folytat. Az egyház igényt tart a fentebb említett épületekre, mivel azokban felsőfokú oktatást, valamint iskolabővítést szeretne véghez vinni. /Februárban dől el a Kölcsey sorsa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./

Az erdélyi magyar kulturális folyóiratok sikeres évként könyvelték el a 2008-as esztendőt: műfordítói műhely, kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, szabadegyetemi előadássorozat, könyv- és folyóirat-bemutatók, közönségtalálkozók szerveződnek a lapok védnöksége alatt, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kiadványok weboldalai is. Az 1990-ben átalakult Utunk volt a közvetlen előzménye a Kolozsváron szerkesztett Helikon című lapnak, de az irodalmi folyóirat múltja még régebbre nyúlik vissza, így nem véletlen, hogy a lap nevében az Erdélyi Helikonra is történik utalás – mondta el Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztő-helyettese. „Megpróbáljuk ébren tartani az irodalmi emlékezetet különböző, nem is olyan rég még kortárs szerzőkről szóló tanulmányok, összeállítások és visszaemlékezések révén” – ismertette a Szilágyi István főszerkesztésében megjelenő lap szerkesztési elveit Karácsonyi. A helikon.ro weboldalon olvashatók a nyomtatásban megjelent szövegek, lehet, hogy a közeljövőben itt önálló rovatok is indulnak majd. Tavalyi két új szerkesztő, Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt került a laphoz, és nekik köszönhetően állandósult a film- és az interjúrovat, ugyanakkor megerősödött a kritikarovat is. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszámolója szerint a folyóirat 1200–1500-as példányszámban jelenik meg havonta, de a www.korunk.org címen elérhető honlap olvasóinak száma havonta közel tízszerese a nyomtatott példányok számának. A Korunk a teljes kultúráról tájékoztatást kíván nyújtani, legfontosabb műfajuk tanulmány. Minden lapszámunkban van egy-egy tematikus összeállítás, ez jó lehetőséget biztosít, hogy nyitottak maradjanak több kultúra, több tudományág felé. A Korunk nem csupán folyóirat, hanem komplex intézményhálózat. A Korunk Akadémián kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, műfordítói műhely, szabadegyetemi előadássorozat működik. A Korunk Galéria 1973 óta szervez kiállításokat. Tizenöt éve működik könyvkiadójuk, a Komp-Press, amelyik a tudományos és művészeti könyvek piacán az egyik legjelentősebb kiadó Erdélyben, évente mintegy tíz könyvcímet jelentet meg. 2008-ban a Korunk bekerült a magyarországi országos lapterjesztői hálózatba. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó-s szerkesztők kezdeményezésére – emlékeztetett Szabó Róbert Csaba, a folyóirat főszerkesztő-helyettese. A főszerkesztő Kovács András Ferenc költő. A lato. ro címen a nyomtatott lap teljes anyaga hozzáférhető a világhálón. A folyóirat legfőbb műhelye a Látó Irodalmi Színpad. Hatvanadik születésnapját ünnepelte tavaly a kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat, amely 1956-tól a Művelődési Minisztérium lapja volt – akkor Művelődési Útmutató címen Bukarestben szerkesztették –, a lap a nyolcvanas évekbeli rövid kényszerszünet után 1990-ben indult újra Kolozsváron – mondta el Szabó Zsolt egyetemi tanár, aki immár tizennyolcadik éve tölti be a Művelődés főszerkesztői tisztét. A havonta ezerkétszáz példányban megjelenő folyóirat kezdetben a kultúra és a tudomány minden területével foglalkozott, majd a helytörténeti témák és tudománynépszerűsítés felé fordultak, foglalkoznak faluszociológiával, falufejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködés gyakorlati kérdéseivel is. A folyóirat rendszeresen szervez kiállításokat és találkozókat. A folyóirat digitalizálása folyamatban van, egyelőre a 2005-ös és az azt követő évfolyamok érhetők el a www.muvelodes.ro weboldalon. „A legnagyobb eredmény az, hogy sikerült talpon maradni” – vonta meg a hatvanadik év mérlegét a főszerkesztő. A csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap létrejöttét a Hargita Megyei Önkormányzat kezdeményezte, élén az akkori polgármesterrel, Kolumbán Gáborral –1997-ben indult Ferenczes István főszerkesztő vezetésével a folyóirat, amely köré tömörültek az 1990-es évek elején és derekán feltűnt fiatal alkotók: Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. „Úgyszólván előzmény nélküli volt a lap, hiszen a Székelyföldnek mindent a nulláról kellett kezdenie: megteremteni az infrastruktúrát, kialakítani a klientúrát, olvasótábort, terjesztőhálózatot” – ismertette a kezdeteket Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Átlagosan kétezres példányszámban jelenik meg a lap, de volt olyan számuk is, amelyből utána kellett nyomtatni, és több mint ezer előfizetőjük van nemcsak Erdélyből, hanem szinte a világ minden részéről, a www.hargitakiado.ro weboldalon pedig teljes terjedelmében olvasható a Székelyföld. A folyóirat terjedelmének nem egészen egyharmadát a szépirodalom teszi ki, emellett különféle rovataik vannak, mint az Academica Transsylvanica, Ujjlenyomat, Ködoszlás, Aranyág, Kelet Népe, Scripta Mundi, Literata Hungarica, Műteremtés, amelyekben portréinterjúkat, kordokumentumokat, oral-historyt, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat, néprajzi írásokat, a csángókkal foglalkozó munkákat, magyar és világirodalmi figyelőt, színházi rovatot, politikai vagy képzőművészeti írásokat találhat az olvasó. A Székelyföld több könyvbemutatót és folyóirat-bemutatót is tervez 2009-re. A Várad című, Nagyváradon megjelenő, irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi folyóiratot 2002-ben alapította meg a Nagyváradi Ady Társaság, 2006 elején pedig a lap komolyabb anyagi támogatás reményében átkerült a Bihar Megyei Tanács kiadásába – foglalta össze röviden a Várad történetét Szűcs László főszerkesztő. A havi 300–500 példányban megjelenő folyóiratnak erdélyi és magyarországi előfizetői is vannak. A www.varad.ro weboldalt a közelmúltban átalakították, mert a partiumi régió kulturális portáljává kívánják fejleszteni azt, a nyomtatott folyóirat tartamát pedig a www.varadlap.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők. A folyóirathoz kötődő legsikeresebb rendezvény, a havonta sorra kerülő, immár harmadik évadát élő Törzsasztal-beszélgetéssorozat, amelynek közismert, többnyire Magyarországon élő írók a meghívottjai. /Kultúra papíron és a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Idén harmadszorra – a magyar kultúra napja alkalmából – adták át a Hiller István oktatási és kulturális miniszter által 2007-ben alapított, a Magyar Kultúra Követe kitüntetéseket, A mostani kitüntettek között van Tompa Gábor rendező-költő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója is Fischer Ádám karmester, Konrád György író, Kurtág György zeneszerző-zongoraművész, Kati Marton újságíró, Vásáry Tamás zongoraművész-karmester, Zób Kati jelmez- és divattervező mellett. A kitüntetést Tompa Gábor rendezőnek és Kati Marton újságírónak január 24-én adják át New Yorkban a Carnegie Hallban, a Csordultig magyar (Extremely Hungary) címmel 2009-ben New Yorkban és Washingtonban megrendezett magyar kulturális évad nyitórendezvényén. /A Magyar Kultúra Követe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

A magyar kultúra napját Maros megyében is több rendezvénnyel ünneplik. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata szervezésében az intézmény egykori színművésze, Boér Ferenc viszi színre Ady Endre versei alapján összeállított egyéni estjét Ki látott engem? címmel. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete a Maros Művészegyüttessel közösen ünnepel január 22-én, az együttes ismét bemutatja Sodrásban című műsorát, Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát adja elő. A Yorick Stúdió színházi előadással, majd azt követő közönségtalálkozóval jelentkezik. Szovátán Józsa András és dr. Orosz-Pál József Magyar himnuszok az évszázadok folyamán címmel tartanak előadást. Erdőszentgyörgyön olvasóival találkozik délután Horváth Arany, a száz éve született Horváth Istvánra emlékeznek. Horváth Arannyal a Halálmadár szállott a kútgémre című könyvről beszélget Bölöni Domokos. /Nagy Botond: Maros megyei rendezvények. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Több mint száz zenész ünnepelt Csittszentivánon január 16-án. A Tollas Jenő Művelődési Otthonban a hajdani Mikro zenekar immár második alkalommal rendezte meg a csittszentiváni zenésztalálkozót. A hagyományteremtő rendezvény célja: évről évre seregszemlére hívni a zenészeket. A koncertsorozaton fellépő csapatok műfajilag rendkívül változatos műsort produkáltak, a sámsondi citerazenekartól a bolyais diákok Gilotin nevű, kemény rockot művelő bandáján át a szórakoztató „zeneipar” minden válfaját megszólaltatták. Az ákosfalvi születésű Jakab Attila népi zenekara aratta a legnagyobb sikert. Szilágyi Sándor – a Dankó Pista szegedi dalverseny tavalyi győztese – nemcsak kiváló nótaénekesnek, hanem rendkívüli képességekkel rendelkező szervezőnek is bizonyult. /B. Zs. : Muzsikusok tobzódása Csittszentivánon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Az ökumenikus keresztény imahét keretében január 21-én ökumenikus imaórát tartottak a szatmárnémeti székesegyházban, melyen különböző egyházak képviselői a hívekkel együtt imádkoztak a keresztények egységéért és a békéért. /Ökumenikus imaóra. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./

A magyar kultúra napja tiszteletére az idén 20 éves fennállását ünneplő felvidéki Palóc Társaság 13. alkalommal hirdetett pályázatot általános és középiskolás diákok számára. A Kárpát-medencében élő és tanuló pályázók öt országból jelentkeztek pályamunkákkal, az ünnepélyes eredményhirdetést január 18-án, vasárnap tartották a Magyar Kultúra Alapítvány székházában Budapesten. Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Kiss Dénes, a Magyar Írók Egyesületének és az Országos Trianon Társaságnak az elnöke a magyarság eredetéről tartott előadást. A pályamunkákat egy szakmai bizottság bírálta el, melynek elnöke Kolczonay Katalin egyetemi tanár volt. A Szatmári Református Gimnázium két diákja is második díjat nyert a pályázaton. /Szatmári nyertesek a Palóc Társaság vetélkedőjén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./

Kolozsváron a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyben bemutatták Dieter Schlesak, segesvári születésű, Németországban élő szerző Capesius, az auschwitzi patikus /Bookart Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját, mely először 2006-ban Németországban jelent meg. A könyvet a szintén Németországban élő Hajdú Farkas-Zoltán fordította magyarra. /Köllő Katalin: Egy könyv, amit kötelező lenne elolvasni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Megjelent az Acta Siculica, 2008, a Székely Nemzeti Múzeum kiadványsorozatának legújabb, hétszáz oldalas évkönyve. A fiatal kutatóknak végre lehetőségük nyílt arra, hogy eredményeikről beszámolhassanak. A múzeum színvonalas emlékkönyvvel köszöntötte az intézmény fennállásának fél évszázados évfordulóját (1929), de utána folyamatos évkönyvsorozatok nem jelenhettek meg. 1955-ben jött az első évkönyv, az 1879–1954-es időszakot átölelő, cenzúrázott anyag, két nyelven külön-külön kötetben. Csak 1969-től indulhatott útjára az Aluta-sorozat, amely később átadta helyét az Actának, majd pedig 2007-től a két Acta Siculicának. Utóbbi – a 2008. évi – vaskos kötetben érthető módon helyet kaptak a múzeum munkatársai. Az Acta Siculica szerkesztőbizottsága – Benkő Elek, Egyed Ákos, Kósa László, László Attila, Pozsony Ferenc és Sárkány-Kiss Endre – az erdélyi magyar tudományos élet ismert személyiségei. Az évkönyvben 45 tanulmány sorakozik. A múzeum régészei beszámolnak ásatási eredményeikről, a műemlék templomoknál végzett feltárásaikról. /Kisgyörgy Zoltán: Acta Siculica, 2008 (Múlt és jelen székelyföldi szórásban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

Ha nem is meríti ki a monográfia műfajának minden követelményét, Ambrus Anna helybeli román–magyar szakos tanár a magyarországi Gyulán megjelentetett Uzon monográfiája törekszik erre. A könyvben számos ma is élő uzoni szereplő-visszaemlékező szerepel. A szerző a település múltjának történelmét olyan szakemberek tollára bízza, mint Binder Pál és Cserey Zoltán, az építészeti emlékek fejezetet Kónya Ádámtól veszi át. A református egyház históriáját a volt lelkész, Szabó József és a mai lelkipásztor, Ungvári Barna András jegyzi. Nem hiányzik Uzon nagy szülöttének, néhai Beke Györgynek egy-egy írása sem. /Kisgyörgy Zoltán: Uzon monográfiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

A Sorstalanság írója, Kertész Imre az irodalmi Nobel-díj kitüntetettje lett. Az erdélyi magyar sorstalanság kiváló írója, Wass Albert nem kapta meg az elismerést, magyar állampolgárságát sem adták vissza. A Kard és kasza, Adjátok vissza a hegyeimet és még számtalan, erdélyi témájú könyv szerzője úgy halt meg, hogy sosem láthatta viszont szeretett hazáját, Erdélyt. Ráadásul egyik legnagyobb nemzeti elkötelezettségű írónkra rásütik a háborús bűnös bélyeget, jegyezte meg a cikkíró. A nemzetet összefűző szálakat szétszaggató, a szellemi és lelki szolidaritást sárba tipró, a Kárpát-medencei magyarságot sorstalanságra ítélő magyar kormány, a jelenlegi politikum nem fog kiállni Erdély halálában is üldözött írója mellett. Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében októberben megtartott Wass Albert-megemlékezések bizonyították, hogy a civil társadalom képviselői, a nemzeti értékek iránt elkötelezett ifjúsági szervezetek egyértelműen állást foglalnak a Kárpát-medencei magyarság mellett. A marosvécsi Helikon-asztal melletti Wass Albert-sír a megmaradás szimbóluma marad, akkor is, ha lakóját a törvény erejével üldözik. /Zsigmond Sándor, Sepsikőröspatak: Sorstalanság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

A magyar kultúra napjára a Kovászna Megyei Művelődési Központ a Kovászna Megyei Tanács támogatásával Nagyjaink – Háromszék jeles szülöttei címmel Szőts Zsuzsa szerkesztésében 2009-es évfordulós listával rukkolt ki. /Sylvester Lajos: Nagyjaink – Háromszék jeles szülöttei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

Két, Aradon megjelentetett könyvet mutatnak be Kolozsváron január 23-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén. A vértanúk sírja. Összegyűjtötte Ficzay Dénes, sajtó alá rendezte és előszóval ellátta Pávai Gyula (az Evangélikus Egyház kiadása); Pataki Sándor: Feljegyzések az aradi vértanú-sírok feltárásáról. Arad, 1934 (a Kölcsey Egyesület kiadása, 2008.) A köteteket Pávai Gyula magyar nyelv- és irodalomtanár, Arad művelődéstörténetének kutatója ismerteti. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Élet és Irodalomban elemezte, bemutatta a romániai magyar politika kormányban /vagy kormányzati oldalon/ eltöltött tizenkét évét és felvázolta a jövőben, ellenzékben követendő utat. Szerinte az egész kárpát-medencei magyar kisebbségpolitika – autonómia-politika – esélyeit kellene számbavenni, mert a gondok közösek: Trianon óta a „húzd meg, ereszd meg” utódállami játék folyik. Magyarként nem volt könnyű kormánypártinak lenni Romániában, szögezte le. Egy kisebbségi magyar közösség már eleve a barikád másik oldalán van. A kommunizmus idején még azt is megtorolták rajta, amit nem ő „követett el”, az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. Az emberek mindig úgy érezték Erdélyben: a románok, akik ütnek, és a magyarok, akik állják. Tömegével jöttek a román szerencselovagok Székelyföldre, ahol legalább részlegvezető lehetett belőlük. Magyarországon nehéz megérteni, hogy az önfeladásnak, a rejtőzködésnek, a nacionalizmusnak miféle próbatételeit élte át az erdélyi magyar közösség, mindezt a tömbben élő székelyeknek volt a legnehezebb feldolgozni. Ilyen előzmények után alakult meg 1989 decemberében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és hozta meg azt a döntést, hogy a román pártokkal párbeszédet folytatva próbál a magyar közösség helyzetén változtatni. 1996-ban az RMDSZ kormányra lépett. Markó tizenkét esztendő múltán állítja, hogy eredményes, sikeres korszak ért véget a 2008-as parlamenti választásokkal. Új alkotmányos kisebbségjogi rendelkezéseket fogadtak el, és új törvényeket, kiépítettek egy majdnem teljes anyanyelvű iskolarendszert stb. „Feloldódni látszott az etnikai szembenállás hatalom és közösség között” – Markó szerint. Érzelmileg továbbra is kormányellenes maradt a magyar közösség, ezt „használta ki újból és újból Tőkés László és a Magyar Polgári Párt, de néhány független értelmiségi is, akik folyamatosan támadták kormányzati szerepvállalásáért az RMDSZ-t. ”A legnagyobb eredmény az alapvető közérzeti változás volt, amely végbement a magyar közösségben. Megváltozott a román-magyar viszony a politikában. Ezáltal pedig megváltozott a magyarok közérzete. Az RMDSZ támogatása ma is töretlen. Magyarországról Markó két oldalról kapott kritikát, amikor azt mondta, hogy előállhat egy szlovákiai típusú feszültség. „Nagyon” liberális és „nagyon” konzervatív oldalról bírálták ezért. A liberális oldalon nem hisznek abban, hogy a mai Európában nemzeti alapon is lehet még konfrontálódni, behelyettesítenék a magyar-román szembenállást a jobboldali-baloldali stb. szembenállással; a konzervatív oldalon viszont általában nem hisznek a párbeszédben. Markó számára, aki részese-alakítója is volt az elmúlt két évtizednek, a legfontosabb tanulság: politikai eszközökkel lehet lényeges változásokat elérni a román-magyar viszonyban, ezeket tartóssá csak úgy lehet tenni, ha nem ideológiai, hanem etnikai alapon politizálnak. Az etnikai kritériumokat nem tagadni kell, hanem elfogadtatni és érvényesíteni! Más szóval magyar-román megbékélésre van szükség. A cél az etnikai paktum. Az intézmények vezetésében való kellő magyar jelenlét egy lehetséges etnikai megoldás egyik legfontosabb eleme. Jelenleg Kovászna megyében, ahol a lakosság 75%-a magyar, tizenkét évvel ezelőtt a dekoncentrált intézmények vezetőinek alig 15%-a volt magyar, ma ez az arány 55% körül van. Hargita megyében, ahol a magyar lakosság aránya 85%, ezelőtt 12 évvel szintén 15-20 százalék körül voltak a magyar vezetők, ma pedig 60% fölött vannak. Mint látható, jelentős a javulás. A jövőben etnikai megegyezésre van szükség, egy olyan elv érvényesítésére, hogy a magyaroknak mindig ott kell lenniük a központi kormányzati intézményekben. Szükség van az autonómiára. Ellenzékben az RMDSZ érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezetként fog fellépni. /Markó Béla: Kormányból ellenzékbe (A romániai magyar politika tizenkét éve). = Élet és Irodalom (Budapest), jan. 16./ Újraközölte: Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Sokszorosára növelték a kormányfelügyelői tisztségek számát a prefektúrákon, ehhez viszont módosítani kellett a törvényt, amely pontosan meghatározza ezen funkciók számát. Erre azért volt szükség, hogy legyen majd hova „visszaminősíteni” azokat a prefektusokat, alprefektusokat, akikre a menesztés sorsa vár. A kormányon levő Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és Szociáldemokrata Párt (PSD) saját bizalmi embereit akarja a jelenlegi prefektusok helyébe kinevezni. A Boc-kabinet számára nem jelent akadályt az sem, hogy a gazdasági válságra hivatkozva korábban úgy döntött: 20 százalékkal csökkenti az állami alkalmazottak számát. /Új tisztségek a távozó prefektusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Az alkalmazottak húsz százalékát, mintegy kétezer személyt készül elbocsátani a kormány a minisztériumokból és a tárcáknak alárendelt ügynökségekből és hatóságokból – közölte január 23-án a Boc-kabinet ülése után Liviu Dragnea belügyminiszter. Tájékoztatása szerint az elbocsátások aránya intézményként változhat. /B. T. : Karcsúsodik a kormányzat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Lemondásra kérte fel január 22-én Markó Béla szövetségi elnököt Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ vezetője. Az erdon.ro portál által idézett Kiss Sándor szerint ugyanis Markó eljátszotta az érdekvédelmi szövetség becsületét: a kormánykoalíció megalakulása előtt személyesen tárgyalt Traian Basescu államfővel, majd kiegyezett a Demokrata–Liberális Párttal a közös kormányzásról. Ezzel Kiss Sándor szerint az RMDSZ cserbenhagyta addigi szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot. „Az RMDSZ elvesztette azt az imázsát, hogy egy megbízható partner”, Kiss, aki szerint „egy rossz stratégiának meg kell legyen a felelőse”. Markó Budapestről reagált Kiss Sándor nyilatkozatára. Szerinte akadnak olyanok, akik akkor léptek az RMDSZ-politikába, amikor a szövetség már kormányon volt. „Számukra elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ne legyen a végrehajtásban, holott a szövetségben nem a kormányzással kezdődött az élet. Az ellenzéki helyzet sokakat elkeserít, és vannak, akik úgy gondolják, hogy az RMDSZ-nek bármilyen alacsony mércével, de el kell fogadnia a kormányzati jelenlétet. ” Markó rámutatott, a Demokrata–Liberális Párt gyakorlatilag „albérleti szerződést” ajánlott az RMDSZ-nek, amely nem is biztosított volna kormányzati jelenlétet. Kiss Sándor meglátásait osztja a Bihar megyei RMDSZ-szervezet egyik, magát megnevezni nem akaró vezető beosztású politikusa is. „A koalíciós tárgyalások előtt az RMDSZ jolly joker helyzetben volt, utána elszigetelt szervezetté vált. Mi ezt kifogásoljuk” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy véleményüket miért nem a Szövetségi Küldöttek Tanácsában (SZKT) tették közzé, Kiss azt válaszolta: „Ez elhangzott az SZKT-n is. Megértette, aki tud a sorok között olvasni”. Az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetői nem értenek egyet Kiss állásfoglalásával, sem annak kinyilvánítási módjával. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, nem ért egyet Kiss Sándorral. „Miért kellene lemondani Markó Bélának, aki rendkívül nyitott, kipróbált vezető. ” László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke sem ért egyet Kiss Sándorral. Albert Álmos, az alsóháromszéki területi RMDSZ-szervezet elnöke hangoztatta, az RMDSZ-ben nem egyszemélyes döntés volt az, hogy kivel ülnek le kormánykoalícióról tárgyalni, erről a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa és a Szövetségi Állandó Tanácsa döntött. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt kifogásolja, hogy Kiss Sándor a sajtón keresztül üzenget. „Politikusainknak most inkább össze kellene fogniuk” – mondta. /Kiss lemondatná Markót. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Kiss Sándor kijelentette: „Én Markó-párti vagyok, mert egy nagyformátumú, okos, ügyes, becsületes ember, de el kell ismerni, hogy ezt most elszúrta. És itt nincs másfajta büntetés: elrontottad, menned kell. ” /Rostás Szabolcs: Markó fejét követeli Kiss Sándor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ 3/ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felhívást tett közzé Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. Egyre több székely önkormányzat írja ki a népszavazást székelyföld autonómiájára vonatkozóan, és egyre több községháza és városháza homlokzatán van székely zászló. Ezzel párhuzamosan folyik a háttérben a megfélemlítés kísérlete, a hatóságok a zászlók eltávolítását kérik, és huszonhárom székely önkormányzat kapta meg a bírósági idézést a helyi népszavazások ügyében. Tizenkét év után először nincsen a magyarságnak képviselete a végrehajtó hatalomban. Székelyföld kihívások előtt áll, amelyekre közösen kell válaszokat adni, indokolta Izsák Balázs a nagygyűlést. Felkérik a székelyföldi önkormányzatokat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését. /Felhívás a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Amikor a Traian Basescu leváltására 2007-ben kiírt népszavazás RMDSZ-szempontból katasztrofális eredménye után Eckstein-Kovács Péter akkori szenátor arra szólította fel a felelősöket, hogy lépjenek egy lépést hátra. Ismert, hogy Eckstein mindig is önjáró volt. Beilleszkedett ugyan az RMDSZ hierarchiájába, végrehajtotta a rá osztott feladatokat, de a döntések meghozatala előtt nem simult a tájba, rendszerint karakteres véleményt képviselt. Állásfoglalásai következetesek voltak. Azon viszont sokan meglepődhettek, hogy most a Bihar megyei RMDSZ-elnök szólította fel távozásra Markó Bélát. Kiss Sándor mostani megnyilvánulásának ugyanis nem volt előzménye. Az RMDSZ bihari vezetői hajlamosabbak voltak ugyan megegyezni a magyar ellenzékkel, mint az országos vezetés, de e mögött inkább egy konfliktuskerülő attitűdöt, mintsem kiszámított politikai stratégiát sejthetett a megfigyelő. Kiss Sándor a Markó–Verestóy–Frunda– Borbély vonal egyik leghűségesebb, legmegbízhatóbb támasza volt. Markó tehát olyan irányból kapott ütést, ahonnan aligha számított rá. Baj van Kiss érvelésével is, mert egyfelől azt rója fel az RMDSZ elnökének, hogy nem volt hűséges a liberálisokhoz, másfelől viszont azt is sérelmezi, hogy kiszorult a szövetség a bukaresti végrehajtó hatalom második vonalából. Az erdélyi magyar társadalomban érezhetően növekszik azoknak a tábora, akik a lejárt szavatosságú vezetők miatt tartják magukat távol a szövetségtől vagy általában a politikától. /Gazda Árpád: A vezetők szavatossága. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Az RMDSZ alprefektusát, Szakál András Zsoltot felmentették tisztségéből és kinevezték a Köztisztviselők Országos Hatósága élére. Szakál a szintén RMDSZ-es Birtalan Józsefet váltja az intézmény élén. Emil Boc kormányfő ugyanakkor Péter Pált nevezte ki személyi titkárának a Miniszterelnöki Hivatalba. A miniszterelnök ugyanakkor menesztette tisztségéből Péter Zsuzsana igazságügyi államtitkárt, valamint Imre Istvánt, a Kis és Középvállalatok Minisztériumának államtitkárát. A tisztségéből eltávolított tisztségviselők között van Niculescu Toni a külügyminisztérium, valamint Demeter Attila, a Környezetvédelmi minisztérium államtitkára is. /Szakál Árpád váltja Birtalan Józsefet a köztisztviselők hatósága élén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Elkezdte a kormány a prefektusok leváltását. Liviu Dragnea belügyminiszter egyelőre négy megye élére nevezett ki új kormánymegbízottakat. Többek között leválthatják Hargita megye két magyar nemzetiségű alprefektusát, Romfeld Mária Magdolnát és Ladányi Lászlót. A csíkszeredai RMDSZ szerint az 1990-es évek óta a megye prefektúráján mindig volt magyar prefektus vagy alprefektus. „Az eddigiekhez képest visszalépés lenne a két magyar alprefektus leváltása vagy más tisztségbe való helyezése, mert az egyértelműen arra utalna, hogy a magyar nemzetiségűek nem méltók vezető kormányzati tisztség betöltésére a megye élén” – fogalmazott közleményében a csíkszeredai RMDSZ szervezet. /Bágyi Bencze Jakab: Már cserélik a prefektusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Az RMDSZ nyitott, de szkeptikus a Magyar Polgári Párttal (MPP) történő európai parlamenti választási együttműködés kérdésében, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke január 22-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a párt 2009-es feladatairól beszélt Kelemen Hunorral, az RMDSZ ügyvezető elnökével együtt. Markó hangsúlyozta: Tőkés László egyelőre nem kereste meg az RMDSZ-t, ezért nem akar előzetesen semmiféle javaslatot tenni neki. Tőkés László a sajtón keresztül javasolt egységes nemzeti listát a júniusi EP-választásokra a romániai magyarságnak. Markó szerint „nincs matematikai kényszer” az RMDSZ számára az együttműködést illetően. Elmondta: a kormánykoalícióból kikerülve az RMDSZ nehezebben tudja megakadályozni a kormánypártok részéről esetleg érkező „feszültségkeltő próbálkozásokat”. Példaként említette, hogy pártja most próbálja megakadályozni azt a tervet Marosvásárhelyen, hogy az ottani középiskolákban csökkentsék a magyar nyelven tanuló osztályok számát. Markó hangsúlyozta, hogy az önkormányzatokban továbbra is „kormányon van” az RMDSZ. A magyarországi pártoktól és a magyar kormánytól is segítséget várnak – tette hozzá. Ezért találkozott Budapesten Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Sólyom László államfővel. Kelemen Hunor kifejtette, ellenzéki pártként „árnyékkormányt” is létrehoznak annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék, „monitorizálják” a nagykoalíciós román kormány munkáját, és fellépnek a romániai magyarság érdekeiért. Az RMDSZ az alkotmányt úgy módosítaná, hogy az nyelvi és kollektív jogokat is biztosítson a romániai magyaroknak. /Markó Béla: az RMDSZ nyitott, de szkeptikus az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Nem lenne helyes, ha a romániai európai parlamenti választásokon a magyar jelöltek pártlistákon indulnának, ehelyett nemzeti listára, összefogásra van szükség – jelentette ki Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) jelezte: saját jelöltlistával indul a júniusi európai parlamenti választásokon. Tőkés leszögezte: nem akar semmilyen pártpolitikai birkózásban részt venni, nem pártlistában, hanem nemzeti listában gondolkodik. Markó Béla, az RMDSZ elnöke korábban így fogalmazott: Tőkés László minden alkalommal, amikor választások közelednek, tesz egy ilyen ajánlatot. Az RMDSZ minden alkalommal elfogadja a párbeszédre vonatkozó javaslatot, és az együttműködés látszata alakul ki, hogy aztán az utolsó pillanatban Tőkés elutasítsa a találkozást – tette hozzá Markó, aki szerint Tőkés nem akarja az összefogást, csupán saját nyitottságának a látszatát akarja fenntartani. /Tőkés nem indulna pártlistán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Frunda Györgyöt is lehallgatták – tanúsította az RMDSZ-es szenátor. Frunda kifejtette: biztos forrásból tudja, hogy felvétel készült azokról a telefonbeszélgetéseiről, amelyeket kollégáival folytatott politikai témákról. Elmondta: 2007-ben behívták az Országos Korrupcióellenes Ügynökséghez (DNA), hogy miért, azt nem pontosították, de amikor odaért, elé tárták a telefonbeszélgetéseiről készült dokumentációt. Frunda tájékoztatása szerint Andrea Ciuca kinevezéséről volt szó a marosvásárhelyi törvényszék elnöki tisztségébe. A szenátor beismerte, erről valóban tárgyalt szociáldemokrata párti kollégáival, sőt maga Ciuca asszonnyal is, a beszélgetéseket pedig rögzítették. Frunda felháborodásának adott hangot, amiért a lehallgatások elsősorban politikai leszámolások célját szolgálják. /Lehallgatási „élménybeszámolók” = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Markó Béla: Kormányból ellenzékbe (A romániai magyar politika tizenkét éve). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Előzmény: Átvéve az Élet és Irodalom 2009. január 16-i számából.

Az MPP és a PDL Kovászna megyei szervezete együtt fog működni a helyi önkormányzatokban és a megyei tanácsban, jelentette ki Csinta Samu, a háromszéki MPP-szervezet ügyvezető elnöke. Csinta szerint az MPP képviselői az infrastruktúra fejlesztés ütemének felgyorsításáról, az intézmények decentralizálásáról, a mezőgazdaság fejlesztéséről, a gyógy-turizmusról, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház rehabilitálásához szükséges alapok kiutalásáról is beszéltek, és a PDL megyei vezetőségének támogatását kérték a román nyelvtanítási módszereinek módosítására a magyar diákoknál. Gheorghe Baciu, a PDL Kovászna megyei szervezetének elnöke az MPP képviselőivel való találkozó után kijelentette, a szervezet hajlandó együttműködni az MPP vezetőivel a vidék fejlesztését érintő ügyekben. /Önkormányzati együttműködés az MPP és a PDL között. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Ellenzéki helyzetében az RMDSZ számára kiemelt prioritás, hogy megvédje mindazt, amit az elmúlt években kivívott az erdélyi magyarság számára, és tovább is lépjen a közösségi célkitűzések terén, és e tekintetben számít a magyarországi politikai pártok, a magyar kormány támogatására – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök január 22-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. /Markó Budapesten védi az eredményeket. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Nem a székely termék, hanem a székelyföldi termék márkanevet kell levédetni, hogy azt a román vállalkozók is magukénak érezhessék – jelentette ki Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt háromszéki alelnöke, a projekt egyik kezdeményezője. Gazda leszögezte: a kezdeményezés mögött nincs semmilyen pártpolitikai megmozdulás, cél a székelyföldi gazdaság megerősödése. A mozgalmat az ASIMCOV Kis- és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetsége is felvállalta. Gazda Zoltán szerint alapítványt vagy egyesületet kell létrehozni, amely az egész projektet összefogja, és amelyik a minőségvizsgáló testületet is működteti. /Kovács Zsolt: Székelyföldi termék: közvita a márkanévről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Megszüntetné január 23-tól a gázszolgáltatást Gyergyószentmiklóson a Hargita Gáz Rt. a város hárommillió lejes adóssága miatt. A Virág és Bucsin negyed lakói az utóbbi évben több alkalommal is fűtés és meleg víz nélkül maradtak adósságok miatt. /(K. Zs.): Barabás Cs. Márti: Kérdéses a gáz Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Január 22-én a Maros Megyei Tanfelügyelőségen újabb fordulatot vett a magyar szakközépiskolai osztályok egy részének a felszámolására indított akció. Tusnea Ion főtanfelügyelő ígéretet tett, hogy minden magyar diáknak biztosítják az anyanyelven történő tovább tanulás lehetőségét, megbeszélésre hívta össze a megye valamennyi iskolacsoportjának igazgatóját. Simon János matematika szakos tanfelügyelő kérte, hogy a Tusnea Ion ígérete szerint igazítsák ki a beiskolázási tervet. Ellenkező esetben a magyar tagozatért felelős tanfelügyelők csoportos lemondását helyezte kilátásba, amire a jelen levő román főtanfelügyelő-helyettes asszony úgy vélekedett, hogy azzal „nem hat meg senkit”. Stetco Maria a magyar szakiskolai osztályok számának csökkentését és a román osztályok számának növelését azzal indokolta, hogy nem az oktatás nyelve volt a fontos számára. A gyűlésen derült ki, hogy milyen ördögi tervet készítettek elő. Választás elé állították az iskolákat. Azon iskolacsoportok többségében ugyanis, ahonnan törölték a magyar tannyelvű osztályokat, a múlt évhez képest egy új román osztály jelent meg. A választás azt jelenti, hogy a tanintézetek vezetőtanácsa akkor dönthet a magyar tannyelvű osztály mellett, ha egy román osztályról lemond. A román többségű vezetőtanácsban nem fognak a magyar tannyelvű osztály mellett kiállni. Ilyen alattomos támadást a magyar nyelvű oktatás fokozatos felszámolása ellen a rendszerváltás előtt eszeltek ki. /(bodolai): Van, akinek nem fontos az oktatás nyelve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Január 22-én az RMDSZ Maros megyei székházában sajtótájékoztatót tartott Kerekes Károly parlamenti képviselő és Szabó Árpád, a megyei szervezet ügyvezetője. Ezen szó esett a nyárádszeredai ortodox templom ügyéről is. – Mi nem az ortodox egyház ellen vagyunk, hanem a környezetvédelmi előírásokat akarjuk betartani – mondta a képviselő. Azt a területet, ahova az ortodox egyház építkezni szeretne, kormányrendelettel Nyárádszereda város közterületté nyilvánította. Ezeknek megfelelően a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal jogosan járt el akkor, amikor elutasította az építkezést az említett területen. /Vajda György: „Nem az ortodox egyház ellen vagyunk”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./