Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. október 22.
Székelykeresztúron bemutatták Beder Tibor hatodik könyvét, a címe: Megidézett múlt. Ebben a kereken 180 évvel ezelőtt Gyergyószentmiklóson született dédnagyanyjáról ír a legtöbbet, ismerteti az örmény történelem legfontosabb egyetemes és helyi eseményeit, erdélyi és gyergyószentmiklósi vonatkozásait. -Beder Tibor Törökországot járó, Rodostó- és Mikes-szakértő. /Fodor Etelka Éva, Székelykeresztúr: Beder Tibor hatodik könyvéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./
2007. október 23.
Megjelent Bálint Mózes Testvérmentő. Krónikás napló a csángó sorsról 1990-2007 /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2007/ című könyve. A könyv szerepelt a Honismeret folyóirat végén található Honismereti bibliográfia címei között. A székelyudvarhelyi Bálint Mózes fáradhatatlanul dolgozott, ő a Testvérmentő, a csángók testvérmentője. Munkásságának és a csángók sorsának krónikája ez a könyv. Sokszor említi munkájában az önzetlen budapesti Atzél Endrét, aki váratlanul bekövetkezett haláláig, 2005. december 7-ig állandóan járta a csángó falvakat. Vitt, amit csak tudott, segített a csángókon, ahogyan csak tudott. Ingajáratnak nevezte Bálint Mózes könyvében Atzél Endrét. /Honismeret (Budapest), 2008/5. sz. /
2008. október 23.
Négyre csökkenhet azoknak a független jelölteknek a száma, akiket a Magyar Polgári Párt (MPP) támogat. A Kovászna megyei Fekete Attila vállalkozó és a Maros megyei Kincses Előd jelöltségét elutasította az illetékes megyei választási iroda. Előbbi esetében tartalmi, utóbbinál pedig formai hibák merültek fel. Fekete Attila jelöltségét azért utasították el, mert nem gyűjtött össze elegendő támogató aláírást. A vállalkozónak a választási iroda elnöke szerint 2241 kézjegyre lett volna szüksége, de csak 2079-et tudott felmutatni. A vállalkozó részvétele a parlamenti választásokon tehát 162 aláíráson bukhat el. Kincses Előd, Markó Béla RMDSZ-elnök kihívója benyújtotta iratcsomóját a Maros megyei választási irodához, de a támogató aláírásokat csak egyetlen eredeti példányban tette le. A többi három másolatot annak ellenére sem fogadták el, hogy azokat közjegyzőnél hitelesítette. A megyei választási iroda döntése szerint így a Kincses dossziéja hiányos. Kincses is megfellebbezi a megyei választási iroda döntését. /Elutasították két független jelöltségét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ „Bírói segédlettel eddig két esetben akadályozták meg a jelölésemet: ’90-ben a Vatra Romaneasca, 2000-ben az RMDSZ. Remélem, most igazságos döntés születik, és nem akadályozzák meg az indulásomat” – jelentette ki végül Kincses Előd. /(mózes): A Megyei Választási Iroda elutasította Kincses Előd jelölését. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2008. október 23.
Nagy érdeklődést váltott ki Markó Béla RMDSZ-elnök október 22-i bukaresti sajtótájékoztatója a román központi médiaintézmények munkatársai körében. Markónak a magyar nyelv oktatására vonatkozó javaslata napok óta foglalkoztatja a román központi sajtót, és egymás után jelennek meg az elutasító cikkek. Markó szorgalmazza, hogy a magyarok által jelentős mértékben lakott erdélyi megyékben élő román gyerekeknek kötelező legyen a magyar nyelv oktatása. Leszögezte: a javaslat nem alkotmányellenes, a legnépesebb kisebbséget kitevő, másfélmilliós romániai magyarság anyanyelvének elsajátítását javasolta. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy javaslatuknak miként próbálnak majd érvényt szerezni, Markó elmondta: szerinte nincs szükség törvénytervezetre, pusztán a hivatalos tantervet kellene kibővíteni új tantárggyal. Ha viszont mégis úgy döntenek, hogy szükséges a törvénymódosítás – hangoztatta Markó –, akkor kidolgoznak egy tervezetet. Erre viszont csak az után kerülhet sor – magyarázta az RMDSZ-elnök –, hogy sikerre viszik az évek óta parlamentben porosodó kisebbségi törvénytervezetet, valamint az ebben a hónapban a törvényhozás elé terjesztett gazdasági fejlesztési régiók határainak átrajzolására vonatkozó jogszabály-tervezetet. /(borbély): Nyelvi párhuzamok japánnal és kínaival. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Másodszor érkezik magánlátogatásra Erdélybe magyar nemzeti ünnepen Sólyom László köztársasági elnök, ezúttal másodszor találkozik Traian Basescu román államfővel. A két legfőbb közjogi méltóság először tavaly februárban ült tárgyalóasztalhoz hivatalos keretek közt, Bukarestben. Tavaly februárban, bukaresti hivatalos látogatása alkalmával napirenden kívül Sólyom szóba hozta az autonómiát. Traian Basescu nem fogadta barátságosan kollégája kijelentéseit az autonómia jogosságáról, törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezte a területi autonómiáról azokban a napokban szerveződő székelyföldi „népszavazást” is. Sólyom tavaly márciusban újra ellátogatott Erdélybe. Ezúttal magánlátogatásra érkezett, a magánlátogatás március 15-re, a nemzeti ünnepre esett. Akkori magánlátogatásán Sólyom főleg kulturális emlékeket látogatott meg, közéleti és egyházi vezetőkkel találkozott. Március 15-ét a magyar legfőbb közjogi méltóság Nagyváradon töltötte, ahol találkozott az EP-képviselőségért kampányoló Tőkés László Királyhágó-melléki református püspökkel. /Simon Judit: Sólyom Erdélyben: magánút, üzenettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2008. október 23.
Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester úgy véli, hogy Traian Basescu és Sólyom László államelnökök jelenléte az október 23-i csíkszeredai emlékező ünnepségeken azt bizonyítja, hogy a Székelyföldnek joga van a szabadsághoz. Ráduly Róbert azt nyilatkozta, az egész közösség várja a találkozást. „Az államelnökök jelenléte olyan gesztus, amely azt jelképezi, hogy az 1956-os események nem csupán Magyarországra vonatkoztak, hanem az egész volt szovjet térségre. Az eddigi munkánk értékelése ez, mert ha nem emeltünk volna szobrot a szabadságnak a városban, ha nem alakítottuk volna ki az 1956-os teret, ha nem volnánk olyan közösség, amely szorosan kapcsolódik az 1764-es, 1848-as, 1956-os szabadságharcokhoz, ez a látogatás nem következne be. Mindez azt bizonyítja, hogy a Székelyföld szabad, és joga van a szabadsághoz” – jelentette ki Ráduly Róbert. /Ráduly tapsol Basescunak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
2008. október 23.
A csíkszeredai nagycsaládosok egyesületének vendége lesz Sólyom László köztársasági elnök. Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének alelnöki, valamint a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládosokért elnöki tisztjét betöltő Dánél Sándor elmondta, 2007 tavaszán levélben hívták meg csíkszeredai látogatásra Sólyom Lászlót. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete 20. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen jelen volt Sólyom László, az erdélyi családszervezetek vezetői itt megújították meghívásukat. Ilyen előzmények után értesítette a csíkszeredai magyar konzulátus Dánélt, hogy az elnöki látogatás alkalmával módjuk lesz Sólyom Lászlóval a találkozásra. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnökeként arra szeretné kérni az elnököt, képviselje érdekeiket Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. /Takács Éva: Régóta tervezett találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./
2008. október 23.
Október 22-én Snagovon, a Nagy Imre volt magyar miniszterelnök emlékére állított obeliszknél rótta le kegyeletét Markó Béla RMDSZ-elnök, Füzes Oszkár, bukaresti magyar nagykövet, illetve több RMDSZ-es tisztségviselő. Markó beszédében rámutatott: Snagov ugyan látszólag messze van Magyarországtól, Budapesttől, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei zajlottak, de a tanulságot újból és újból meg kell fogalmazni. „Sem a forradalomnak, sem a diktatúrának nincs nemzeti hovatartozása, és nem oszlik meg határok szerint. Ezt jól bizonyítja 1956 példája, hiszen Romániában is fellobbant akkor a lelkekben és a szívekben a forradalom lángja, utána pedig a megtorlás itt is sokakra lesújtott: értelmiségiekre, egyetemi hallgatókra, papokra, munkásokra, románokra és magyarokra egyaránt. ” Ezért közös kötelesség emlékezni az 1956-os forradalomra. Füzes Oszkár magyar nagykövet: „Fontos megemlékezni mind a magyarokról, mind a románokról, akik vállalták az 1956-os eseményekkel járó megpróbáltatásokat. ” /”Közös kötelességünk emlékezni az 1956-os forradalomra. ” Koszorúzás Snagovon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2008. október 23.
A magyar október Romániát is megrengette. A legnagyobb és legszervezettebb rokonszenv-megnyilvánulás a románság részéről a temesvári műegyetemen történt. Temesváron az egyetemi ifjúság gyűléseken és tüntetéseken fejezte ki szolidaritását a budapesti eseményekkel. A temesvári események leghitelesebb krónikása, Teodor Stanca, a diáktüntetések egyik szervezőjének emlékiratai alapján a következő történt. 1956. október 27-én Temesváron az egyetemi diákcsoportok bojkottálták azokat a gyűléseket, amelyen a Román Kommunista Párt körlevelét olvasták fel, amely ellenforradalomnak tüntette fel a magyarországi eseményeket. Október 28-29-én a temesvári műszaki egyetem diákjai koordináló csoportot alakítottak a kommunista rendszer megbuktatására irányuló megmozdulások szervezésére. A csoport eldöntötte, hogy másnapra, október 30-ra gyűlésre hívják a műszaki egyetemre a város diákságát és párbeszédet kezdeményeznek a felsőoktatási intézmények vezetőivel és a bukaresti pártvezetés Bánságban tartózkodó képviselőivel. A diákok nagygyűlésén mintegy 2000-en gyűltek össze, diákok, tanárok, polgárok. Megjelentek a megyéért felelős központi bizottsági tagok, Petre Lupu és Ilie Verdet is. A felszólaló diákok órákon át vádolták a kommunista rendszert és a szovjet megszállást, pontokba szedték követeléseiket. A személyi kultusz felszámolása, a szovjet csapatok kivonása, sajtó- és szólásszabadság biztosítása is szerepelt a diákság „12 pontjában. ” A gyűlés résztvevői „Szabadságot akarunk!”, „Ki az oroszokkal az országból!” jelszavakat skandálták. A Szekuritáté, a rendőrség és a katonaság egységei körülzárták a környéket. Nyolc diákot letartóztattak, a többieket teherautókkal egy katonai táborba vitték Kisbecskerekre. Másnap, 31-én tüntetésre került sor, a diákok követelték társaik szabadon bocsátását. A mintegy 800-1000 résztvevőt teherautókon ugyancsak elvitték. A diákotthonokat feldúlták, az egész várost blokád alá helyezték. Kezdetét vette a brutális megtorlás. A kisbecskereki táborban folytak a kihallgatások. Hét diákot és egy tanársegédet állítottak bíróság elé, 23 diák tárgyalása decemberben zajlott. A 31 vádlott hat hónap és nyolc év közötti börtönbüntetést kapott. Családjaik nem tudtak a bebörtönzöttek hollétéről, arról sem, hogy a fiatalokat megkínozták. A hivatalos adatok szerint 868 diákot tartóztattak le, az emlékezők szerint 48 óra leforgása alatt háromezrüket vitték a kisbecskereki táborba, 232 társukat kitették az egyetemről. A megtorlás ezzel nem ért véget, a letartóztatások, bebörtönzések, az egyetemről való eltávolítások 1957-1958-ban is folytatódtak. Olykor csapatosdit játszó vagy „röpcédulázó” tizenéves iskolások estek áldozatul a hatalom buzgó őreinek, mint az alig 14 éves Oberten János, a későbbi író. Két márványtábla emlékezteti a temesváriakat az 1956. október 30-31-i diákmegmozdulásokra. /Szekernyés Irén: Diákmegmozdulások 1956-ban Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
2008. október 23.
Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadást Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul. Az eseményen szép számban voltak jelen neves közéleti személyiségek és tisztségviselők, értelmiségiek és politikusok. A főkonzul kegyelettel adózott a romániai magyar mártírok emlékének, tisztelgett a ma is élő hősök előtt, megemlékezve a megtorlásokat elviselő román hazafiakról is. /Ünnepi fogadás az 1956-os forradalom tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
A történetírás megtette kötelességét 1956-tal szemben. A kiadott kutatómunkák és primer források letisztult képet adnak a forradalomról. Az újságíró szerint az, hogy alapos ismeretekkel rendelkezünk, az a budapesti 56-os Intézet tevékenységének köszönhető. Litván György és Rainer M. János intézetigazgatók és munkatársaik nagyon sok tanulmányt és kutatást publikáltak. Ezekből a munkákból kitűnik, hogy a forradalom ideiglenes diadala egyértelműen a felkelők érdeme, de az ellenzéki magatartást tanúsító, párton belüli értelmiség, és Nagy Imre nélkül nem lett volna forradalom. /Csoma Botond: A forradalom él! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ Valójában a forradalom a felkelő hősöknek köszönhető és nem a kommunista pártellenzéknek!
2008. október 23.
A magyar–román közös kormányülésen, Szegeden a román kulturális és vallásügyi miniszter megerősítette, hogy szeretnék, ha Magyarországon szobrot állítanának Andrei Saguna ortodox metropolitának – közölte Perjés Klára, Gyula polgármestere. Hozzátette: a felvetésre nem volt magyar válasz Szegeden. /Románia ragaszkodik Andrei Saguna szobrának felállításához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Nem foglalkoztatta kiemelten a központi román napilapokat a szegedi magyar–román kormányülés, kivétel a Romania Libera: első oldalon írt róla. Megszólaltatta Salat Levente kolozsvári politológust, aki szerint a történelmi megbékélés sok projektje papíron maradt. Romániában „együtt élő románok és magyarok között csak addig ’talál a szó’, amíg elkerülik az olyan kényes témákat, mint a közös történelem vagy az autonómia” – nyilatkozta Salat. A Cotidianul szerint a román miniszterelnök elismerte, hogy lassan halad az észak-erdélyi autópálya építése. A gazdasági napilapok az energetikai kérdésekre is kitérnek, főként a két országot összekötő gázvezetéket és a Nabucco-projektet érintve. /Isán István Csongor: Belföldre irányított kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2008. október 23.
Meglepő hír, hogy a népszerű popénekesnő, Dancs Annamari az RMDSZ képviselőjelöltjeként indul a parlamenti választáson. A román pártok jelölnek színészt, showmant, volt atlétát, könnyűzene- meg népdalénekest, most a román pártoknál eddig azért jóval mértéktartóbb, európaibb módon politizáló RMDSZ ezúttal az általa elítélt populista, modellt követte. /Bogdán Tibor: Hogyan követjük a pártot? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2008. október 23.
Anyagi forrás hiányában kénytelenek leállítani több elkezdett munkálatot Székelyudvarhelyen, reagált Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, a város előző polgármestere kijelentéseire Bunta Levente polgármester. Szász Jenő ugyanis több mint egy tucatnyi önkormányzati intézkedést kifogásolt, ugyanakkor cáfolta, hogy leköszönésekor üresen hagyta volna a város kasszáját. Bunta Levente szerint az összeg nem elégséges. „Vádaskodás helyett jó volna ha feltárná, hogyan sikerült hatalmas pénzösszegeket terelnie Székelyudvarhelyért nevű magánalapítványába, vagy miként jutott tulajdonába a város több, nagy értékű ingatlanja” – összegzett Bunta Levente. /Bágyi Bencze Jakab: Vádak helyett elszámolást. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2008. október 23.
Az utóbbi időben több politikai nyilatkozat is napvilágot látott a Székely Nemzeti Tanács által a helyi önkormányzatoknál kezdeményezett, a közigazgatási határok módosítására vonatkozó népszavazások ügyében, ezért az SZNT pontosít. A népszavazási határozatok meghozatala kizárólag a települési önkormányzatok hatásköre, így a megyei önkormányzatok és vezetőik nem hivatottak a helyi határozatok értékelésére. Az SZNT elvárja a magyar politikai pártoktól, önkormányzati szervezetektől, a közélet szereplőitől, hogy támogassák a népszavazások kiírását. /Ferencz Csaba, alelnök: SZNT-közlemény. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
2008. október 23.
„Az autonómia ügyét összerdélyi szinten kell kezelni akkor is, ha reális lehetőség az önrendelkezésre csak Székelyföldön van. Természetesen szeretnénk, ha a Székelyföldön autonómia lenne, de figyelembe kell venni, hogy másutt is él tömbmagyarság” – fejtette ki Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) partiumi szervezetének elnöke. Az EMI tagjai szeptember 6-án Nagyváradtól Érmihályfalváig kerékpároztak, és ezernél több szórólapot osztottak szét, hogy felhívják a partiumi kistérség lakóinak figyelmét az önrendelkezés fontosságára. „Az Érmelléken és a Szatmárig terjedő vidéken élő több mint 200 ezer magyart, akik évszázadok óta többségben élnek ezen a területen, megilleti a saját önkormányzat, a területi autonómia. ” – áll az EMI szórólapján. A kerékpártúra sikeres figyelemfelkeltő akció volt, és folytatják a munkát. Készül a tágabb értelemben vett Érmellék térképe, amelyen Nagyváradtól Szatmárnémetig körvonalazzák az esetleges Érmelléki Autonóm Tartományt. Már készülnek azok a levelek is, amelyeket a választási kampány kezdetekor elküldenek majd a vidék magyar polgármestereinek, arra kérve őket, hogy az önrendelkezés mellett kiálló jelölteket támogassák a választási hadjárat során. Béres Csaba székelyhídi polgármester szerint a társadalom nem érett még meg autonómia kérdésének megfelelő kezelésére. Bacsó László, Bihardiószeg polgármestere űgy látja, az érmelléki magyarságnak a már kivívott jogoknak a megtartására kellene összpontosítania. /Fried Noémi Lujza: Autonómiát, de kinek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Göncz Kinga, a Gyurcsány kormány külügyminisztere, a reggeli Napkeltében azt nyilatkozta, hogy Romániában nincs magyarellenesség, s ha van is, elenyésző. Ez a kijelentés híven tükrözi a Gyurcsány kormány nemzetietlen politikáját. A nyílt nacionalizmus visszaszorult Romániában, de ez nem vehető véglegesnek, mert Romániában bármikor visszatérhet a nacionalizmus. Sehol sem mondtak le a kárpát-medencei magyar kisebbség beolvasztásáról. Romániában passzív magyarellenesség van: nem fogadják el a székelyföldi autonómia követelést; a parlamentben áll a kisebbségi törvény, a kulturális autonómiát visszautasítják. Létezik a románságot kiszolgáló áruló magyarok segédletével aktív magyarellenesség is, rejtett utakon. Létezik törekvés az autonómia iránti vágy demoralizálása, szétzilálása. Ilyen lejárató vélemény, hogy gazdasági alap nélkül nincs autonómia. Ebbe az autonómia ellenességbe a magyar baloldal besegít. Sokan nem veszik észre, hogy minden törekvést már csírájában akarnak szétzilálni. A magyar, székely ingatlanok felvásárlása két évszázada folyik. Románok vásárolták fel a székely ingatlanokat, így változott a nemzetiségi arány. Alsó-Háromszéket és Gyergyó környékét románok vásárolják fel. Miért nincs össznemzeti összefogás, egy pénzalap létrehozására, a kárpát-medencei magyar ingatlanok felvásárlására? Hol rejtetten, hol nyíltan működik ellenünk a kis-antant. Jogot adnak, hogy felemás helyzetet teremtsenek, amely bénítólag hat a kisebbségi magyarságra. Aki már élvez bizonyos jogokat, az nem lázad. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Göncz Kinga szerint, Romániában, nincs magyarellenesség. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
2008. október 23.
Nem hajlandó pontosítani a pozsonyi államfői hivatal, honnan vette Ivan Gasparovic szlovák elnök azt, hogy Szlovákiában nem 520 ezer, csupán 300 ezer magyar él. A pozsonyi Új Szó Ivan Gasparovic szóvivőjétől, Marek Trubactól szerette volna megtudni, mire alapozta az 520 528 magyar nemzetiségű ember közel felének „eltűnését”, és azt a választ kapta: „a köztársasági elnök úgy véli, nem mindenki magyar, aki a népszámláláskor annak vallotta magát”. Gasparovic kijelentette, hogy a révkomáromi székhelyű magyar felsőoktatás intézmény, a Selye János Egyetem hallgatóinak kétharmada nem tud szlovákul és szlovákokkal íratják meg a záródolgozataikat, a lap erről is megkérdezte a szóvivőt, aki erre vonatkozóan sem szolgált forrásmegjelöléssel. Albert Sándor, az egyetem rektora reagált erre: „a köztársasági elnökről ilyet nem illene mondani, de véleménye egy nagy szamárság”, mert az egyetem diákjainak nincs szüksége szlovák segítségre. A jelzett munkáikat – magyar egyetem hallgatójaként – ugyanis magyarul írják. Az egyetem szlovákiai magyar hallgatóiról elképzelhetetlen azt feltételezni, hogy ne tudjanak szlovákul, ugyanis a szlovákiai magyar középiskolákban korábban már kötelezően szlovák nyelvből is érettségiztek. Göncz Kinga magyar külügyminiszter az elmérgesedett szlovák–magyar viszonyról úgy nyilatkozott: Magyarország óvatos, nem szeretné, ha vitája Szlovákiával nacionalista-ellennacionalista összecsapásnak tűnne. A kormánypárti 168 Óra című hetilapnak adott interjúban leszögezte: „Óvatosak vagyunk. Uniós értékek alapján vetünk fel ügyeket, jogszabályi hivatkozással. ” Hozzátette: az EU a vitát nehezen érti, a gyűlöletbeszédet, a kirekesztést, a hátrányos megkülönböztetést igen, a nacionalizmust viszont nem. /Elveszett felvidéki magyarok? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Nyolc aradi elemi iskolás tanuló vett részt a múlt hét végén Magyarországon, a Lakitelek Népfőiskola, az Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesülete által szervezett helyesírási versenyen, és csapatban, illetve egyéniben is egy-egy második helyet szereztek. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport elemistái ezen a hétvégén a kolozsvári testvériskola, a János Zsigmond Unitárius Kollégium által szervezett „Most szólj, rigó!” című szavalóversenyen vesznek részt. November 15-én és 16-án a lakitelki Ifjúsági ki mit tud?-on szerepelnek a Csiky és az aradi Neuman Fivérek Általános Iskola diákjai. /Pataky Lehel Zsolt: Helyesírásból jeleskedtek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
2008. október 23.
Nagykedében kevesebben élnek, mint a mellette elterülő Kiskedében. Az újságíró tíz esztendővel ezelőtt járt itt utoljára, írt a pusztulásra ítélt falucskáról. Akkor 29-en lakták e völgykatlant, számuk azóta nagyon megcsappant. /Kristó Tibor: A mulandóság jelei Nagykedében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./
2008. október 23.
Megszűnt a két éve Marosvásárhelyen rendszeresen megjelenő Központ című magyar hetilap. Tulajdonosai, Cristian Teodorescu és Marius Libeg újságírók úgy döntöttek, hogy már nem jelentetik meg a következő lapszámot, mert annak költségei meghaladták az eladásból és a reklámból származó bevételeket. A Punctul című román hetilap magyar kiadásaként 1500 példányszámban megjelenő lap tulajdonosai magyar vállalkozóknak adták volna el a kiadási jogot, de nem sikerült vevőt találniuk rá, pedig továbbra is biztosították volna a technikai hátteret és a terjesztést. Az első évben Farczádi Attila, a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője, majd egy évig Máthé Éva irányította a Marosvásárhelyen és környékén terjesztett közéleti lap magyar szerkesztőségét. /Megszűnt a Központ című Maros megyei hetilap. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Sipos Beáta „rendhagyó eset”: tehetségével nevet szerzett magának a magyarországi televíziózásban, aztán hagyott csapot-papot, és idén januárban áttelepedett Erdélybe, pontosabban „szerelmetes” városába, Csíkszeredába. Nincsenek erdélyi kötődései, vallja. 31 évesen itt akar élni és dolgozni. Színháztörténész-, bölcsészdiplomája van. Az RTL Klubnál rendező asszisztensként kezdte, majd a későbbiekben öt tévécsatornánál dolgozott szerkesztőként: Duna TV, ViaSat, ATV, Viva, TV2. Áttelepedése előtt hívták a Mindentudás Egyeteme műsorba – ez volt az álma –, de ő a csíkszeredai tévés felkérést választotta. Nem azt kapta, amit ígértek – nagy csalódás volt. Most az udvarhelyi Aves Media produkciós irodánál dolgozik. Elsősorban magyar tévés csatornának dolgoznak, főként az MTV-nek. /Lázár Emese: A Szerkesztő-riporter. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./
2008. október 23.
Kolozsváron a VII. „Puck” Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiváljának második napján a Metamorfózis című produkciót a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem harmadéves diákjai adták elő. /Ferencz Zsolt: Zene, mozgás és a szent láng útja a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Két székelyföldi művész, a kézdivásárhelyi Nagy Lajos és a sepsiszentgyörgyi Kovács László Attila munkáiból nyílik tárlat a nagyváradi FotoArt Galériában. A portrékat, tájképeket, akt- és szociofotókat bemutató tárlatot a megnyitón Tóth István, a váradi Tavirózsa Fotóklub elnöke méltatja. Kolozsváron október 23-án nyílik kiállítás Szentes Zágon fiatal fotóművész képeiből a Bulgakov kávéházban. Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében még látogatható Virág György budapesti fotográfus több száz felvételből válogatott tárlata, amely néhai Balla Antal jobbágytelki népművelőt mutatja be. /Értékes fotók láthatók országszerte. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Hármas ünnepség színhelye volt október 22-én a Kolozsvár Társaság zsúfolásig megtelt székhelye. Előbb Kiss András levéltáros mondott laudációt annak kapcsán, hogy a Kincses Kolozsvár Polgára Emlékplakettet adományozták Jakó Zsigmond történészprofesszornak. Számba vette a kitüntetett történelmi eseményekben is bővelkedő pályafutását, annak szülőföldjétől, a Partiumtól Budapesten keresztül Kolozsvárig, ahol három nemzedéknyi történészt nevelt ki, négy országban élt és három egyetemen tanított, anélkül, hogy életterét felcserélte volna. A Kolozsvár Társaság emlékplakettje, melyet – az ünnepelt távollétében – lánya, Jakó Klára vett át, Kolozsi Tibor alkotása és a Szent György-szobrot ábrázolja. A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő kolozsvári Komp-Press Kiadó eddigi mérlegét a Korunk főszerkesztője, Balázs Imre József vonta meg. Az eddig megjelent 110 könyvcím dokumentum jellegű, történelmi és képzőművészeti kiadványok. A legfrissebb termék Kovács Kiss Gyöngy Megidézett múlt című tanulmány- és forráskötete, a kiadványt Kovács András művészettörténész mutatta be. A könyv tartalma négy tömbbe tagolódik: Kolozsvár – a polgárok „respublikája” (16–17. sz.); A város és építői; Habsburg-installáció és erdélyi emlékirodalom; Test és szellem. /Ö. I. B. : Jakó Zsigmond díjazása és könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Gyökerek és lombok címmel Budapesten, az Országos Erdészeti Egyesület kiadásában megjelent az Erdészportrék hatodik kötete, amely tíz, videofelvételen rögzített életútinterjút tartalmaz. Szerkesztő-riporter Pápai Gábor, a nagy múltú Erdészeti Lapok főszerkesztője. A mostani kötet első két mérnökportréja Erdélyhez is kötődnek. Simonfy Ákos (1867–1962) vallomása a következő mondatokkal indul: ,,Baróton születtem, Háromszék megyében 1867. október 18-án. Barótról jó apám a székelykeresztúri unitárius iskolába vitt az 1878. évben, ott végeztem el a III. és IV. osztályt, és amikor odamentünk, apám mindig elvitt Lengyel doktorhoz, akivel már a segesvári és fehéregyházi harcok óta ismeretségben volt. ”A sorozat sikerét jelzi, hogy Hábel György erdőmérnök az Erdészportrék hatására küldte be a szerkesztőségbe Simonfy Ákos és édesapja életrajzát. Simonfy Sámuel katonaorvos és apja, Simonfy Ákos életútja többek között az erdővidéki falvakés más erdélyi települések világába viszA Gyökerek és lombok másik darabja Tompa Károly erdőmérnök professzor (1923, Kisbacon – 2002, Sopron) életútja. Tompa Károlynak mintegy hatszáz tudományos közleménye jelent meg, továbbá húsz könyvet, illetve könyvrészletet írt. /Sylvester Lajos: Tompa Károly emlékezik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./
2008. október 24.
Ötnapos magánlátogatásra érkezett október 23-án Erdélybe Sólyom László köztársasági elnök. A marosvásárhelyi repülőtérre érkező Sólyom László Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott rövid megbeszélést, majd este Csíkszeredában Traian Basescu államelnökkel tárgyalt. A két államfő részt vett és beszédet mondott az 1956-os forradalom mártírjainak emléke előtt tisztelgő rendezvényen. Mindkét politikus a nemzet egységének fontosságára hívta fel a figyelmet. Beszédében Traian Basescu elmondta: a kelet-európai államokban a kommunistaellenes forradalmak Magyarországon kezdődtek el 1956. október 23-án, és Romániában értek véget 1989 decemberében. Az elnök köszönetet mondott a magyar népnek „az első olyan eseményért, amely bebizonyította, hogy a kommunizmust le lehet győzni”, ezért a kelet-közép-európai népeknek tisztelniük kell a magyarok 1956-ban tanúsított bátorságát. Basescu leszögezte: autonómiára ugyanolyan szükség van Caracalon vagy Aradon, mint a Székelyföldön. A beszédek elhangzása után a román államfő elhagyta az ünnepség helyszínét, Sólyom László pedig a csíkszeredaiak társaságában megkoszorúzta az 1956-os forradalom hős áldozatainak adózó Gloria Victis emlékművet, és részt vett a mártírok emlékére tartott ökumenikus imán. Az est a nemzeti ünnep alkalmából ünnepi fogadással és magyar állami kitüntetések átadásával zárult. Október 24-én Sólyom László a Székelyföldi Városok Szövetségének tagjaival reggelizik, felkeresi a római katolikus Segítő Mária Teológiai Líceumot és a Márton Áronról elnevezett középiskolát, találkozik az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel, valamint nagycsaládos szülőkkel, látogatást tesz a Sapientia Egyetem csíkszeredai részlegén, megbeszélést folytat a megye és a város vezetőivel, Csíksomlyón pedig Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével tárgyal. A magyar államfő sűrű programot bonyolít le, megfordul majd Kézdivásárhelyen, Ojtozon, Csíkszentmártonban, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, és felkeresi a gyimesi csángók vidékét is. Sólyom László programjában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel történő tárgyalás is szerepel. Románok és magyarok úgy gyógyíthatják be a múlt sebeit, ha a közös jövőjükre tekintenek, amely ugyanúgy összeköti a két népet, mint múltjuk – jelentette ki Traian Basescu államfő Csíkszeredában. /Tibori Szabó Zoltán: Székelyföldön tárgyalt Magyarország és Románia elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Csíkszeredán a magyar és román elnököt köszöntve Ráduly Róbert Kálmán polgármester beszédében párhuzamot vont az 1956-os mártír áldozatok nyughelyéül szolgált budapesti 301-es parcella, valamint az Erdélyben és Romániában is fellelhető számos mártírhely között. Erdélyben van egy virtuális 301-es parcella, mondta. „A kommunizmus áldozatai voltak az egyházi iskolák, a közösségi és egyházi vagyonok, a Bolyai Egyetem is annak áldozatává vált, és ezek mind ott vannak a 301-es parcellában” – hangsúlyozta Ráduly. A tömegből többen amiatt zúgolódtak, hogy nem hallatszik a felszólalók beszéde, Sólyom László 1956 fontosságára és külföldi fogadtatására hívta fel a figyelmet, majd kifejtette, igazságosnak és támogatandónak tartja Székelyföld egységes fejlesztési régióvá minősítését. Markó Béla elmondta, ünnepi alkalom az erdélyi magyarság számára, hogy az október 23-i megemlékezéseket a magyar államfő is megtiszteli jelenlétével. „Sólyom László nem először van Erdélyben és Marosvásárhelyen, de Kárpátalján és a Felvidéken is járt már, így ápolva, a pártok felett, a politikán túl, a határon túli magyarsággal a kapcsolatot” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. „Fontosnak tartom azt, hogy Sólyom László a Székelyföldre látogat, hiszen szüksége van a Székelyföldnek az odafigyelésre” – mondta Markó. /Mihály László: Sólyom és Basescu is „odafigyel” Székelyföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ „A magyar nemzet mint kulturális nemzet egységet alkot, ez pedig nem áll ellentétben azzal, hogy a magyar nemzet különböző politikai nemzetekbe integrálódva él, tagjai különböző államok lojális állampolgárai” – hangsúlyozta Sólyom László. „Szeretném, ha látogatásom a Székelyföldön azt az üzenetet hordozná, hogy a hazaszeretet az egész magyar nemzetet felöleli” – fűzte hozzá. Traian Basescu államfő szerint kettős jelentőséggel bír az ő jelenléte a csíkszeredai megemlékezésen: egyrészt tiszteletét akarja kifejezni a „magyar gyökerű román állampolgárok” előtt, másrészt tiszteletét kívánja kifejezni a magyar forradalom eseményei iránt. /Sarány István: Román–magyar csúcs az ötvenhatos megemlékezésen. Kölcsönösség és szolidaritás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2008. október 24.
Sólyom László hivatalos látogatása során bejárja Székelyföldet, azt a térséget, amelynek etnikai alapon is megvan a maga ,,mássága”, különbözősége, mint az ország többi régiójának, írta Sylvester Lajos. A látogatás nem követi a jelenlegi megyehatárokat, Apáca Brassó megyéhez és e város vonzásköréhez, Gyimesbükk és Sósmező Bákó megyéhez tartozik. E települések felkeresése a magyar együvé tartozás tudatának erősítésén túl jelzésértékűvé válik: ezeket a falvakat és emberi közösségeiket nem lehet és nem kell leválasztani a magyar nemzet testéről. Sólyom László a jelenlegi politikai paletta minden áramlatával és árnyalatával kapcsolatot teremt. Találkozik az RMDSZ, az MPP és az SZNT képviselőivel, egyházi és világi, civil és pártszervezetek vezetőivel. /Sylvester Lajos: Sólyom László Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2008. október 24.
Az 1956-os forradalomban a magyarság a legnemesebb eszme, a szabadság mellett áll ki. Október 23-án kezdődött, két nap múlva, október 25-én a budapesti Kossuth téren, a Földművelési Minisztérium tetejéről a parlament előtt gyülekező és a forradalom továbbvitelét követelő tömegbe lőttek. 1956-ban a harcokban több mint 2500 magyar és 720 szovjet állampolgár halt meg. Kinek az ünnepe 1956? A kérdésre Sólyom László köztársasági elnök adta meg a választ azzal a gesztusával, hogy a magyar nemzet ünnepén nem Magyarországon, hanem Székelyföldön tartott beszédet. 1956 az összmagyarságé. /Kozán István: Kinek az ünnepe? = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./