Európa érintetlenül megmaradt őserdeinek egyike és az egyedüli vegyes őserdő található a Retyezát rezervátum 38 ezer hektárnyi védett övezetében, 1800 hektáros, fokozottan védett területen. Európa-szerte Románia az egyetlen ország, amely nem biztosít állami támogatást a nemzeti parkoknak. /Barabás Cs. Márti: Az erdélyi őserdő halála. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Megkezdődött a Kolozsvár Társaság szervezésében zajló Kolozsvár térben és időben című tudományos konferencia, amelyet Egyed Péter író, egyetemi tanár vezetett be. Rathmann János Budapestről Corvin Mátyás levelezéséről beszélt, ezt követően az olasz Luciano Artese Girolamo Fortis itáliai humanista íróról értekezett. Fortisról kevesen tudják, hogy Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix udvarában élt és tevékenykedett. Nicolae Sabau a jezsuiták kincses városbeli jelentőségéről beszélt, és bemutatta a rend kiemelkedő építészeti nevezetességeit a városban. Janó Mihály a Szent Mihály katedrális Schleuning kápolnájának falképeit ismertette. /Varga Melinda: A tér és idő reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Véget ért az V. Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely, amely idén – Eltűnt értékek nyomában címmel – az ezredfordulót követő korszak társadalmi, kulturális, építészeti változásait kívánta feltérképezni, zárt falusi közösségekben. Hozzájárulni a falusi kultúrák eltűnésének megakadályozásához – ezzel a céllal kerekedett fel öt ország húsz fotósa, és látogatott el egy hétre Székelyföldre, Szászföldre és Bukovinába. „Ez talán az utolsó pillanat, amikor még fel lehet lelni a hagyományos paraszti életet. Bármilyen szomorú is, félek, hogy 15 év múlva már semmit sem találunk belőle. Kihal az a generáció, amelyik még kötődik a földhöz, a föld megműveléséhez, és eltűnik egy életforma – nekünk meg kell örökítenünk ezeket az utolsó perceket”, magyarázta a mesterműhely alapvető feladatát Szabó Béla, győri fotóművész. A fotósok Székelyföldön Háromkút, a Varság mindennapjait, a Gyergyói-medence életét, Szászföldön Erked értékeit kapták lencsevégre. /Barabás Cs. Márti: Kultúrák mentőöve. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

„A színház mára sokat veszített népszerűségéből, csökkent látogatóinak száma, ami nem az előadások minőségén, hanem sok más külső tényezőn múlik, például a televíziózás elterjedésén. ” Ezt a végkövetkeztetéseket vontak le Székelyudvarhelyen, az október 15-én befejeződött nulladik Kortárs Dráma Fesztivál szakmai megbeszélésein. Már régen létre kellett volna hozni a nevelő színházat, nincs drámaoktatás, a romániai magyar színjátszásnak nincs folyóirata, a sajtóban elszórtan megjelenő kritikák csapnivalóak, de képviselete sincs a színháznak. /Bágyi Bencze Jakab: Nevelő színház kellene. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

A Kolozsvári Magyar Operában bemutatták a már tavaly beharangozott barokk operákat: Henry Purcell Dido és Aeneasát, valamint Jean Philippe Rameau Pygmalionját. A reneszánsz és barokk művek felelevenítéséről van szó. /Fekete Adél: Tragikum és komikum találkozása: barokk testvérművek bemutatója a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Béres Andrásnak, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem elnökének rektorként az egyik fő célkitűzése az volt, hogy a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemből egy szélesebb hatósugarú, több művészeti ágazattal foglalkozó tanintézetet kovácsoljon. Elmondta, hogy az egyetem az idei tanévvel kezdődően a művészetek három fontos területén képez szakembereket. A színházművészeti képzéshez hozzáadódott a zenetanári képzés, és most indul egy képzőművészeti irány: szcenográfia és látványtervezés címen. Emiatt az egyetemnek meg kell majd változtatnia a nevét. A szcenográfia kapcsolódik a színházhoz, de azt a fajta szakot indították be, amilyen a képzőművészeti egyetemeken működik. Erre fog épülni egy fiatal tanári kar, amely magva lehet egy képzőművészeti karnak. Az egyetem elnöke új funkció. Az egyetem szenátusa szabja meg az elnök feladatkörét. Marosvásárhelyen csak az orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemnek, valamint a Színművészeti Egyetemnek van mesterfokozata és doktoriskolája. A doktoriskola három éve működik. Ahhoz, hogy az egyetem ezzel foglalkozzék, minimum három oktatónak el kell érnie az irányításhoz szükséges jogot. Jelenleg Kovács Levente, Béres András és Mihai Sin érte el ezt a fokozatot. Hármuknak most már összesen több mint 45 doktorandusa van. Béres a doktori iskola megvalósítását tartja a legjelentősebb eredménynek. Több épülettel bővítették az egyetemet, bábszínházat is építenek, így a bábosoknak is meglesz a stúdióterme. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem immár saját társulattal rendelkezik. Az Akadémiai Műhelyt számon tartják a színházi körökben. Béres András /sz. Görgényszentimre, 1942/ a kolozsvári BBTE történelem-filozófia karán szerzett diplomát, a filozófia doktora. Színházesztétikát oktat a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. 1997 januárja és 1998 májusa között az oktatási minisztériumban államtitkári tisztséget töltött be. 1998 és 2002 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója volt. 2000-től 2008 márciusáig volt a Színházművészeti Egyetem rektora, jelenleg annak elnöke. /Máthé Éva: Egyetemépítés: lépést tartani a változásokkal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Október 21-én a nagyváradi Kiss Stúdió Színház vendégszerepel Nagykárolyban az 1956 – Egy nép kiáltott című színpadi játékkal, a Szent László Közösségi Házban. /Színházi előadás Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 17./

Több mint egy éve, 2007 júniusában mutatta be először Haccacáré című produkcióját a csíkszeredai trió, Márdirosz Ágnes színművész, Szilágyi Nóra énekesnő és Ráduj Gábor zongorista. Azóta több tucat előadáson vannak túl, kávéházakban, szállodákban lépnek fel. A Haccacáré felidézi Karády Katalin dalait és az operettek világát. A csapatnak van két kedvenc helyszíne is, Magyarországon a ceglédi Délibáb kávéház, Csíkszeredában pedig a Hungest Fenyő Szálloda. /Túros Eszter: Karády-dalok és Csárdáskirálynő. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

A népszerű nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház ismét Arad megyébe látogat. Ezúttal Az oroszlán foga című zenés bábjátékot mutatja be a társulat Meleg Attila rendezésében október 20-23-a között Nagyzerinden, Erdőhegyen, Aradon, Zimándújfaluban, Zimándközben, Majláthfalván, Kisperegen, Pécskán, Gyorokon, Kisiratoson, Ágyán és Simonyifalván. /Kiss Károly: A Matyi Műhely újabb turnéja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

Homonnai Varga András gitárművész tartott előadói estet Kolozsváron a Bulgakov kávézóban. A művész saját szerzeményeit mutatta be, ugyanis gitárművész, zeneszerző és egyben festő is. 1995-ben végezte el a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. /Braica Tünde: Sikeres gitárest, csekély érdeklődéssel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

A kolozsvári magyar zenei élet egyik kiválósága, Angi István /sz. Ozsdola, 1933. okt. 16./ zeneakadémiai konzulens professzor betöltötte a 75. életévét. Több évtizedes tanítás után Angi professzor ma is ugyanazzal a lelkesedéssel viseltetik növendékei iránt, mint régen. Zeneesztétikát tanít. A művészet mindig nevelt: a szépérzék, a szép fejlesztésére és szeretetére tanított. „Ebben az esztétikai mezőben kerestem én is a tanári hivatásom feladatait meg a benne rám váró megoldásokat” – vallja Angi István. Az Esztétikai előadások című könyve magyarul és románul is megjelent. Az értékelméletről szól Értéktől jelentésig című könyve. Angi István 1958-tól tanít, mostani doktorandusai közül néhányan egykori tanítványai gyerekei. Tanított média szakos, képzőművész, református hittan szakos hallgatókat is, Nagyváradon pedig a Partiumi Keresztény Egyetemen tanít. Angit a Zeneakadémia elvégzése után esztétika gyakornoknak nevezték ki. Akkor ezt a tantárgyat csak filozófiai végzettséggel lehetett előadni, ezért el kellett végeznie a filozófiai doktorantúrát. Akkor két városban volt mód erre: Lipcsében és Moszkvában. Angi Lipcsébe jelentkezett, mégis Moszkvába küldték. Jelenleg tanít Kolozsváron, a Zeneakadémián a magiszteri és a doktorandusok számára kijelölt előadásokat tartja, doktori dolgozatokat is vezet. Emellett a BBTE református hitoktatói karán tanít zeneesztétikát, retorikát és a művészetek párbeszédét. Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen zeneesztétikát oktat. Legfrissebb munkái között van: Az esztétikum zeneisége (Komp-Press, Kolozsvár, 2001), A zenei szépség modelljei (Polis, Kolozsvár, 2003), Zeneesztétikai előadások I– II. (Scientia, Kolozsvár, 2003, 2005), Értéktől jelentésig (Pro Philosophia, Kolozsvár, 2004). /Nagy-Hintós Diana: Születésnap – „A művészet a szép fejlesztésére és szeretetére tanít” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Ukrajnába bejutni, sem innen kijutni nem könnyű, de a kárpátaljai magyarok vendégszeretete és a táj szépsége sok mindenért kárpótol, ezt érezte négynapos kárpátaljai útjáról visszatérve a lap munkatársa, amelyre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) hívta meg. Kolozsvárról mintegy 30 fős küldöttség vett részt szeptember 25–28. között a XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatán, amelyet ezúttal Kárpátalján tartottak, Beregszászon. A küldöttség gerincét a kolozsvári Zurboló néptáncegyüttes alkotta, Könczei Csongor koreográfus vezetésével. Ukrajnában ugyanaz az időzóna van érvényben, mint Romániában, a kárpátaljai magyarság mégis a magyarországi időt követi. Beregszászon Dupka György, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ ügyvezető alelnöke fogadta a vendégeket, az UMDSZ volt a rendező. Kárpátalján: mintegy 100 ezer református magyar embert, 70 ezer római katolikust, 35 ezer görög katolikust és 25 ezer egyéb vallásút tartanak számon, és eddig 138 ezer magyar igazolványt bocsátottak ki a térségben. Gajdos István, Beregszász polgármestere és az UMDSZ elnöke elmondta, magyar tannyelvű líceumot alapítottak, Petőfi-mellszobrot lepleztek le, az ungvári egyetemen magyar nyelvű tanszék indult. Magyarországot Szabó Vilmos államtitkár képviselte. Szót kapott a megnyitón Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, a közös magyar kultúra utazó nagykövete és a rendezvény ötletgazdája is mondott beszédet. A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Ficseri gyermekstúdiójának műsorát láthatták a vendégek. Másnap, szeptember 26-án adták át Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet, amelynek homlokzatán az Európa-Magyar Ház felirat látható. A Szülőföld Alap támogatásával felépült intézményben otthonra talál majd a kárpátaljai magyarság összes kulturális jellegű szervezete. A küldöttségek vezetői bemutatták a magukkal hozott könyveket (az erdélyi könyvtermést dr. Kötő József ismertette). Tanácskozás kezdődött a Kárpát-medencei magyar művelődési élet lehetőségeiről. 1944-ben Kárpátaljáról elhurcolták a magyarokat, becslések szerint 40 ezren pusztultak el. Kevésnek bizonyultak a vagonok az összegyűjtött emberek számára, így a pusztítást már helyben elkezdték. Az utóbbi években összeírták az elpusztultak nevét, és emlékparkot létesítettek. A küldöttek megnézték a vereckei emlékművet. A hét kőtömbből álló emlékmű végül elkészülhetett, ukrán nacionalista nyomásra a hatóságok igyekeztek minden lehetséges módon hátráltatni az ügyet 12 évig. A hét kőtömb utal a hét vezérre, valamint a hét trianoni elszakított országrészre, így lesz belőle magyar Golgota. Sólyom László magyar köztársasági elnök ukrajnai látogatása során sikerült megállapodni, szerződésbe foglalták az emlékmű befejezését, és ennek fejében Budapesten is emlékművet emeltek a kommunizmus idején 9 millió, éhínségben elpusztult ukrán áldozatnak. A munkácsi várban tartották szeptember 27-én a XIX. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált, ahol a magyar történelmi vonatkozású emléktáblák mellett áll bizonyos Korjatovics Tódor bronzszobra. Elmondták, hogy ő az a ruszin nemes, aki a várat építette, az ukránok nyilván ezt hangsúlyozzák. Munkácson áll a város nagy fia, Munkácsy Mihály mellszobra, amelyet egy magyarbarát ukrán szobrász, Beleny Mihály készített és ajándékozott a helyi magyarságnak. A küldöttség az egykori Rákóczi-kastélyt is útba ejtette, itt ma iskola működik, udvarán a sztálini terror áldozatainak emléket állító táblán 149 név sorakozik. /Sándor Boglárka: „Túl a Tiszán ott van Beregszász” XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ A beszámoló nem ejt szót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségről. Ez a szervezet ragaszkodik a vereckei turulmadaras emlékmű újraállításához.

Kereszténység és Európa címmel nemzetközi ökumenikus konferenciát tartanak október 17-én és 18-án a Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) és Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájának szervezésében. Tőkés László püspök, EP-képviselő bemutatja a Keresztény Európát! című programot, előadást tart többek között Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára és Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. /Konferencia a kereszténységről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Hatezer nyelvre fordítják le a Szentírást a katolikus és protestáns bibliatársaságok, hogy eljusson a világon található közel kétmilliárd keresztényhez, és minden néphez. Eddig mintegy 2500 nyelvre fordították le a Bibliát. A katolikus egyház és a protestáns bibliatársaságok megállapodást írtak alá október 14-én a Vatikánban, amelynek értelmében – ideális esetben – a világ hatezer nyelvére lefordítják, és terjesztik a Szentírást. „A Bibliát eddig 2454 nyelvre fordították le, ebből 438 nyelvre a teljes Szentírást, így néhány ezer nyelv maradt még, amelyre át kell ültetni” – jelentette ki Vincenzo Paglia katolikus püspök. A megállapodást a Katolikus Bibliaszövetség és a 145 nemzeti bibliatársaságot tömörítő protestáns Egyesült Bibliatársaságok írta alá. Az elmúlt években a katolikus és a protestáns bibliatársaságok 130 „ökumenikus” (közös) fordításban állapodtak meg. /Hatezer nyelven terjesztenék a Bibliát. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Turcza László csíkszeredai festőművész képzőművész kiállítása október 21-én nyílik a csíkszeredai Ave Art kisgalériában. /Időtlen tükrök – Turcza tündéri ikonjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/

A székelyudvarhelyi születésű Csíky András színművészt színpadi és filmes alakításain keresztül széles körben ismerik. Sokan emlékeznek arra, milyen lelkesen látott hozzá társaival együtt a Nagybányai Állami Színház alapításához, megint sokan a Szatmári Állami Színház, valamint a Szatmári Északi Színház társulatának tagjára, illetve igazgatójára. Neve 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal fonódik egybe. A 78 éves színművésszel Köllő Katalin kolozsvári újságíró folytatott beszélgetést, az életútinterjú a Prospero Könyvek sorozatban látott napvilágot, a kolozsvári Komp-Press Kiadó gondozásában. Függelékében a színész főbb szerepei, filmszerepei, díjai és kitűntetései, valamit a megjelent kritikák és méltatások olvashatók. /Antal Ildikó: Amikor a színművész mesél a csodáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/

Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) alelnöke azzal vádolta az RMDSZ-t: azért ragaszkodik a kormányzati pozícióhoz, hogy politikai szövetségesével tovább „lophasson”. – Az RMDSZ inkább azokat a pártokat kedveli, amelyekkel többet lophat. Velünk nem tudtak, de a PSD-vel igen, most pedig a PNL-vel folytatják ugyanezt. Egy biztos: velünk nem rabolnak tovább, nem az RMDSZ-é lesznek a leggazdagabb miniszteri tárcák – mondta Oltean. Néhány napja Miron Mitrea, a PSD kampányfőnöke Marosvásárhelyen kifejtette: pártja nem zárkózik el az RMDSZ-szel való együttműködéstől a választások után, de az a véleménye, jót tenne az RMDSZ-nek, ha még egy kicsit ülne ellenzékben is. /PD-L: Velünk nem fog lopni az RMDSZ! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Egyelőre hat vagy hét olyan független jelölt indulása tűnik biztosnak a parlamenti választáson, akiket a Magyar Polgári Párt (MPP) támogat. Az RMDSZ több erdélyi megyében is letette jelöltlistáit a megyei választási bizottságoknál. Az RMDSZ-t az egyik külföldi szenátori választókerületben Károlyi Béla neves tornaedző képviseli. Az MPP Hargita megyében csak két jelöltet támogat, Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét, valamint Garda Dezső jelenlegi RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Kovászna megyében az MPP a következő független jelölteket támogatja: Rákosi János kézdivásárhelyi MPP-tanácsos, Fekete Attila Gyula és Szilágyi Sándor. Az MPP Maros megyében támogatja Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvédet. /B. T. : Hat vagy hét független magyar jelölt indulása tűnik biztosnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

A marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca ügyében a bíró már másodjára napolta el az ítélethirdetést. A per végkimenetelét illetően Kerekes Károly parlamenti képviselő, a helyi tanács ügyvédje továbbra is optimista. A marosvásárhelyi tanács 2005-ben döntötte el, hogy a Calarasilor utcát visszakereszteli Kossuth utcává. Ezt a határozatot megtámadta a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület és Sita Ioan volt helyi tanácsos a Megyei Törvényszéken, első fokon. /Berekméri Ildikó: Ismét elnapolták az ítélethirdetést a Kossuth utca ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Tájékozódás a történésben címmel nemzetközi konferencia kezdődött október 17-én Kolozsváron. „A konferenciával az volt a célunk, hogy elsősorban a román és a magyar szakemberek között közvetíthessünk, olyan kihívást biztosítva, amely által a kutatók kimozdulhatnak saját terükből, lehetővé téve ezáltal az interdiszciplinaritást – mondta Berszán István egyetemi docens, a BBTE Irodalomtudományi Tanszékének tanára két napon át zajló rendezvényről. A konferencia szervezői a Kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Irodalomtudományi Tanszéke, a Phantasma Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszéke. /Ferencz Zsolt: Kulturális folyamatok interdiszciplináris megközelítése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Egyéves születésnapját ünnepelte a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetség (SMDSZ). Az ifjúsági központban tartott ünnepségen az egyetemisták számba vették az elmúlt hónapok rendezvényeit, felidézték a közös programokat, a szervezet életének fontosabb eseményeit rögzítő kisfilmet vetítettek. A körülbelül negyventagú szervezet a Babes–Bolyai sepsiszentgyörgyi egyetemein tanuló diákokból áll. /Farcádi Botond: Egyéves a diákszövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Október 12-én, vasárnap az Árgyélus királyfi című előadással a marosvásárhelyi Ariel Színház magyar társulatánál is elkezdődött az évad. Ősbemutató volt, koprodukcióban készült az egri Harlekin Bábszínházzal, az előadást az egri színház igazgatója, Lengyel Pál rendezte. A következő bemutató egy betlehemes játék lesz Barabás Olga rendezésében, az idei évadban elkészül a Hófehérke is. Kezdenek rendszeressé válni a vendégjátékok, az egriek is eljönnek egy-két előadással, az Ariel is bemutatja Egerben pár produkcióját. Testvéri kapcsolatot alakítanak ki a zalaegerszegi színházzal is. /Nagy Botond: Ariel-távlatok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Utoljára jó két évtizede volt Csehov-bemutató Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színházban, azonban Csehov drámáinak áradó melankóliája semmit nem veszített időszerűségéből. Lassúsága – amely miatt sok színházi ember ódzkodik Csehovtól – Kiss Csabánál, a Sirály rendezőjénél rendkívül tudatosan felépített forma, meghatározza az előadás ritmusát. /Bogdán László: Lassú téboly (Csehov-bemutató a Tamási Áron Színházban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Nem tartják meg az 1848-ban a magyar szabadságharccal szembeforduló román ortodox püspök, Andrei Saguna szobrának ünnepélyes gyulai alapkőletételét. A szoborállításról a tavalyi nagyszebeni román–magyar közös kormányülésen született döntés. A szobor felállítása ellen a Magyarok Világszövetsége is közleményben tiltakozott. Végül megszületett a döntés az alapkőletétel elhalasztásáról. /Elmaradt a gyulai alapkőletétel. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 18./

Zsúfolásig telt Marosvásárhelyen a Bernády Ház október 16-án, annak ellenére, hogy a tárlatát megnyitó művésznek ez volt az első egyéni kiállítása. Kuti Botond fiatal szovátai képzőművész munkái nem egy pályakezdő művész képeinek érzetét keltik. A Kolozsváron két éve végzett, jelenleg másodéves mesterképzős alkotó tárlatát Nagy Miklós Kund nyitotta meg. A kiállító apja, Kuti Dénes ismert festőművész. /Nagy Botond: Árnyékból stílust. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Telt ház előtt zajlott a meseolvasás és a diákok által összeállított irodalmi műsor Sepsiszentgyörgyön, a Wass Albert-hét keretében, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. Hasonlóan sikeres volt a ceglédi Erdélyi Szirmok Társulat Csillagösvényen hazatérek újra című zenés irodalmi műsora Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen, jelezte Nemes Előd, a háromszéki EMI vezetője. Kolozsváron viszont október 16-án este megzavarták a rendezvényt a Noua Dreapta szélsőjobboldali szervezet tagjai – adta hírül a román sajtó. A tucatnyi román fiatal a rendőrök intései ellenére bement a kincses városbeli Heltai Gáspár Alapítvány székhelyére, ahol a zenés irodalmi est zajlott, és bekiabálásokkal zavarták meg a programot. Az őket feltartóztatni igyekvő rendőröknek azzal érveltek, hogy az esemény nyilvános. Szóvivőjük az erdélyi író háborús bűnösségét emlegette, alkotmányellenesnek minősítve az összejövetelt. Az est végül rendbontás nélkül ért véget. Sepsiszentgyörgyön október 17-én Zorkóczy Zenóbia kovásznai művésznő mutatta be műsorát, majd Bartha József református lelkész tartott előadást a holtmarosi Wass-szobor kálváriájáról. A falu református templomkertjében állított mellszobor ügyében a lelkészt többször kihallgatták, a templomba kellett menekítenie a szobrot. /Farcádi Botond: Erdély-szerte Wass Albertre emlékeznek a fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Mezőtúr város önkormányzata emléktáblát helyezett el Árkoson a községháza homlokzatán Benkő Gyula (1888–1958) természet- és földrajztanár, természetbúvár, közéleti személyiség születésének 120., halálának 50. évfordulóján. A népes ünneplő seregben jelen volt a dombormű alkotója, Győrfi Sándor szobrászművész is. Az árkosi emléktábla hasonmását Mezőtúron avatják fel október 22-én. Árkosi Benkő Gyula édesapja református lelkész volt. Mivel apja korán meghalt, elemi iskoláit Budapesten végezte, Marosvásárhelyen érettségizett. Földrajzból, természetrajzból és kémiából szerzett tanári képesítést a budapesti egyetemen. Tanárként dolgozott Budapesten, Marosvásárhelyen, Debrecenben, Erzsébetvárosban, Nagyenyeden, Kolozsváron, majd nyugalomba vonulásáig Mezőtúron. /Kisgyörgy Zoltán: Emléktáblát avattak Árkoson (Benkő Gyula hazaérkezett). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Kobzos Kiss Tamás a Kárpát-medence zenei és néprajzi tájai mellett rendszeresen járja a Mezőséget, a Gyimeseket, gyűjti az archaikus zenét. Balassiig, Tinódiig és időben még korábbig, a sámánok világáig és zenéjéig játszik vissza. Kobzos Kiss Tamás több magyar zenei együttes tagja, meghatározó zenei személyisége, állandó közreműködője a Jánosi Együttesnek, fellépett Londonban, Finnországban, Lengyelországban, Erdélyben, Észak-Amerikában, négy ízben járt Japánban. 2006-ban megkapta a rangos Magyar Örökség-díjat. 1986 óta tanára, 1991 óta igazgatója a nagy hírű Óbudai Népzene Iskolának. Jövő héten a sepsiszentgyörgyi díjátadó ünnepségen Erdélyi György előadóművész és Gubcsi Lajos író, költő társaságában lép fel. /Sylvester Lajos: Jöjjenek hát Kobzosék (Díjátadó ünnepség Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

József Attila verseinek dallamából hozott egyórányit Dénes Előd és zenésztársa, Ruszka Sándor a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomba. A bodoki származású, Marosvásárhelyen szolgáló fiatal református lelkész nem csak a dallamokat, hanem az evangéliumot is feltárta a költő alkotásaiból. /Ferencz Csaba: A vers dallama. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Torday Cecília idén februártól a Kovásznai Városi Művelődési Ház igazgatója, menedzsere. Kicsit fájlalja, hogy több hónapos munkájának, az elmúlt időszakban szervezett művelődési eseményeknek alig volt visszhangja. Kovásznának nincs rádiója, újságja, így tevékenységükről csak a Székely Hírmondó vagy a Háromszék írhatna. Elmondta, hogy megszervezik a nagyon népszerű képzőművészeti kiállításokat mind amatőrök, mind profik számára. Elindították a filmklubot, az eszközöket külföldi adományokból szerezték be, s mivel sokat segített a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház, Kovásznán is Uránia Filmklubnak nevezték el az övéket. Új kezdeményezés a táncház. Ennek Kovásznán nincs hagyománya, s kudarccal indult. A felnőtt-táncház nem volt sikeres, de a gyermek-táncházba legutóbb annyian jöttek, hogy nem fértek el a teremben. Az épület, melyben most dolgoznak, korábban szociális intézmény volt. Nagytermük nincs, valószínűleg ez az oka annak, hogy elszoktak az emberek innen. Kovászna város művelődési életében igen fontos szerepet tölt be a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, ők működtetik az Ignácz Rózsa Irodalmi Klubot, a Fábián Ernő Népfőiskolát. Nagyon aktívak, mindig hangsúlyosan jelen vannak a város életében. Sikeres a nyár folyamán indított rendezvény, a Kovásznai Nyári Esték. Ennek célja: a város lakosságán kívül egyfajta szórakoztatást biztosítani az itt megforduló fürdővendégeknek is. /Simó Erzsébet: A visszhangtalanság sem ölheti meg a terveket (A kovásznai művelődési életről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./