Szatmár megyében komoly problémát okoz a múlt rendszerben Németországba kitelepülteket érintő visszaszolgáltatási törvény, ennek értelmében – hiába kaptak annak idején kártérítést a házaikra – most visszakövetelhetik ingatlanjaikat. Szatmárnémetiben az elmúlt időszakban már többen maradtak otthon nélkül azt követően, hogy az annak idején az államtól megvásárolt házaikat visszakapták a volt tulajdonosok – akik többsége Németországba költözött a múlt rendszerben. Szakács Imre alpolgármester közölte, Erdődön is óriási gondot jelent az egykoron államosított ingatlanok ügye: 46 esetben kellene visszaadni a törvény értelmében a házat – amelyet a jelenlegi tulajdonos megvásárolt 1989 előtt vagy azt követően. /(fodor): Negyvenhatan maradhatnak otthon nélkül. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 8./

Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatokról / Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Alkalmazás és monitorizálás Romániában címmel április 10-én az Interetnikai Kapcsolatok Hivatala kerekasztal-beszélgetést szervez Bukarestben, a Charta titkárságának és szakértői bizottságának, a különféle romániai minisztériumok, az Európai Bizottság, a Diszkriminációellenes Tanács és más intézmények képviselőinek részvételével. Románia 1995-ben írta alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, majd 2007 novemberében ratifikálta, idén pedig be kell számolni a Charta előírásainak alkalmazásáról. A találkozó célja megállapítani a közintézmények és a civil szféra szerepét és feladatait a Charta alkalmazásában, tájékoztatott Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. A bukaresti megbeszélésen ismertetik a Nyelvi ideológiák, nyelvpolitikák és (kisebbségi) nyelvhasználati gyakorlatok: az erdélyi magyarok helyzete című többrészes tanulmányt is. A tanulmányról Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta, a 2006 utolsó negyedében végzett több kutatásra támaszkodó tanulmány célja minősíteni a romániai nyelvi demokrácia jellegét, összegzés arról, hogy milyen a romániai nyelvi demokrácia. Ami a joganyagot, a nemzetközi standardokat illeti, azt lehet mondani, hogy Románia viszonylag jól teljesít. Egyértelmű, hogy a hivatalos nyelvet kiemelten támogatja a román nyelvi törvénykezés, az elfogadott jogok szintjén pedig jelentős lehetőségeket biztosít a kisebbségi nyelvhasználat számára azon szektorokban, ahol a nyelvhasználat szabályozva van: oktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás. Ami az alkalmazást illeti, a helyzet vegyes: míg a főként kisebbségiek lakta közigazgatási egységekben többnyire biztosított, addig a törvényben előírt 20 százalékot éppen csak meghaladó lakosságarányú községekben-városokban a helyzet nem ilyen rózsás. Azon közigazgatási egységek 50 százalékában, ahol ezt törvény előírja, átfogó nyelvi jogokat biztosítanak. A közigazgatási egységek 15 százalékában viszont semmilyen nyelvi jog nem biztosított. A nagy probléma az, hogy ezek többnyire olyan közigazgatási egységek, ahol a kisebbségek számaránya 20 százalék körül van, tehát nagyon kis közösség, ezek nyelvi jogainak az érvényesülése sokkal fontosabb, mint egy olyan közösségben, ahol száz százalékban kisebbségiek, vagy pontosan magyarok élnek. A nyelvi pluralizmus nem igazán elfogadott. A tanulmányban példaként szerepel a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratok kihelyezésének a kérése. A többségi nyelvet magától értetődően domináns nyilvánossági nyelvként tételezték. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Az iskolák egy része kapva kap rajta, más része képtelen élni az adófelajánlással. Immár harmadik éve lehetőség van a jövedelemadó két százalékának felajánlására, sok intézmény – főleg iskolák – nem élnek a lehetőséggel. Iskolák mint intézmények nem kaphatják meg közvetlenül az adóból felajánlható kétszázalékos támogatást, viszont a legtöbb tanintézet mellett ma már működik egyesület vagy alapítvány, és ezek tudják hasznosítani a felajánlott összegeket az iskolák javára. A bukaresti Ady Endre Líceumban kiosztják a diákoknak a kitöltendő űrlapot a magyar iskolát támogató bukaresti Ady Endre Társaság adataival. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítványának elnöke elmondta, ők kampányolnak, civil szervezeteken akarnak segíteni. /Két százalék, de kinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Öt, vállalkozóknak összeállított gazdasági témájú, magyar nyelvű tájékozató kiadványt mutattak be április 4-én, Nagyváradon, az OTP Bank és OTP Consulting által szervezett gazdasági konferencián. A kiadványok között a Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, volt kereskedelmi megbízott miniszter koordinálásával készült Exporttámogatási Útmutatót is megismerhették a vállalkozók. Winkler rendkívül fontosnak tartja, hogy magyar nyelven is jelenjenek meg vállalkozóknak szóló tájékoztató anyagok. /Exporttámogatási Útmutató jelent meg magyar nyelven. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Kilencedik születésnapját ünnepelte a Transindex internetes portál csapata. Sipos Zoltán felelős szerkesztő elmondta, a Transindex műhelyében három új projekt született. A portál külalakja megújult, ugyanakkor a portál elmozdult a felhasználók által előállított tartalom (Web 2. 0) irányába, a blogok pedig az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapnak. Létrehozzák a www.webvidek. ro honlapot, amelyre a Transylvania Egyesület által működtetett teleházak közösségei küldhetnek fényképeket, videofilmeket és írásokat annak érdekében, hogy minél szélesebb körben megismertethessék településüket. /B. T. : Új köntösben a Transindex. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

A BANATerra hatnyelvű internetes enciklopédia magyar oldalára értékes heraldikai anyag került Kladiva Ottmár jóvoltából. A felkerült anyag: tizenöt település címere, tizenegy családi címer és régi, valamint „új” pecsétek, bélyegzők lenyomatai. /Makay Botond: Heraldikai anyag a BANATerra enciklopédián. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Az Áprily Estek rendezvénysorozat keretén belül április 11-én a magyar költészet és az erdélyi magyar kultúra napját fogják megünnepelni Nagyenyeden, Janus Pannoniusra, első világi költőnkre és Miksa Zsuzsannára, az EMKE enyedi alapító tagjára és családjára fognak emlékezni. /Szakács Bálint: Áprily-estek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Az idősebb aradiak emlékeznek a Rozsnyay névre, elsősorban a patika kapcsán, amelyet, bár időközben sokszor változott a neve, sokan ma is így emlegetnek. A múlt héten Magyarországon, Szabadszálláson megrendezett Rozsnyay-ünnepség egy nagyszabású megemlékezés-sorozat nyitó rendezvénye volt. Rozsnyay Mátyás Szabadszálláson született 1833. május 14-én, ahol ápolják emlékét: néhány éve a városközpontban mellszobrot állítottak tiszteletére. A rendezvényen jelen voltak a négy helységre (Szabadszállás, Zomba, Szekszárd, Arad) terjedő megemlékezések szervezésében, támogatásában részt vállalók (Aradról az EMKE, RMDSZ, Levelezési sakkozók, Kölcsey Egyesület, Alma Mater és Pro Presens Alapítvány, Nyugati Jelen). A szabadszállásiak felelevenítették a gyógyszerész, sakk-szakíró, fotográfus, közéleti ember életét és munkásságát. Rozsnyay Mátyás a dunántúli Zombán nyitott gyógyszertárat 1861-ben, ott dolgozott Aradra költözéséig, 1874-ig. A kiváló felkészültségű gyógyszerész Zombán kezdett foglalkozni a kininnel, találmánya (Chininum tannicum insipidum Rozsnyay) híressé tette szakmai körökben, ugyanis a készítménye 1920-ig a malária egyetlen ellenszere volt. Rozsnyay az orvosságokon kívül gyógyborokat is készített. Nevéhez fűződik az első magyar sakk-könyv. Az akkoriban még újdonságnak számító fotográfiával Rozsnyay nem csak elméleti szinten foglalkozott, ő alapozta meg elméletileg a fotográfia nyomdai sokszorosításának lehetőségeit az addigi acél-, réz- vagy fametszet felváltására. A megemlékező rendezvények májusban Aradon fejeződnek be, ahol Rozsnyay 1895. aug. 25-én meghalt, ott helyezték örök nyugalomra. /Jámbor Gyula: Szabadszállástól Aradig. Emlékezés Rozsnyay Mátyásra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Április 9-én zárul Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem szervezte miniévad. Gáspárik Attila rektor elmondta: jól teljesített a diákság. Április 6-án az Akadémiai Műhely Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében, Tompa Klárával a címszerepben. A miniévadon volt bábjáték, zenés darab, és vígjáték is. Április 9-én az új zeneterem és bentlakás avatójával, a Symbolon című színházi szaklap bemutatójával, szakmai megbeszélésekkel és gálaműsorral ér véget a miniévad. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Tóték című előadása Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelt a múlt hét végén. Az előadás sikert aratott, Trill Zsolt kárpátaljai színész kitűnő őrnagy-alakítását vastapssal jutalmazta a publikum. A vendégszereplés révén Sepsiszentgyörgyön egy időben két, alapvetően különböző koncepció szerint megalkotott Tóték-előadás létezett, mivel az M Stúdió Florin Vidamski rendezte Tótékja is műsoron van. /B. É. : A Nóra műhelytitkai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Két országban, három társulatnál és két nyelven játszik színházat a szatmárnémeti Lőrincz Ágnes színművésznő. Alig pár nappal halála előtt Szabó Magda is látta őt amint Az ajtó című regényének Bereményi Géza által színpadra írt változatában Szeredás Emerencet alakítja. Andrei Mihalache rendezőnek, aki egyben a szatmári román tagozat igazgatója, volt az ötlete, hogy a román társulatban Lőrincz Ágnesre osszák Az öreg hölgy látogatásának címszerepét. Lőrincz Ágnes megjegyezte: nem baj, ha kicsit magyaros-székelyes hangsúllyal beszéli a román nyelvet? A válasz: ettől még jobb, még érdekesebb lehet. Debrecenben Vidnyánszki Attila állította színpadra, az Úri murit, felkérték Lőrincz Ágnest a Cigányasszony szerepére. További debreceni fellépésre is van kilátás. /Sike Lajos: Magyar a román „öreg hölgy”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A Temesvári Csiky Gergely Színházban április 6-án volt a Vadas László rendezte Don Quijote című előadás bemutatója. /Pataki Zoltán: Don Quijote újraálmodott álmai. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Romániai Magyar Üzleti Egyesület szervezésében április 11-én, pénteken a Valami Amerika című film rendezőjének, Herendi Gábornak a részvételével indul a Híres Előadók Programja (HEP). A szervezők célja, hogy havonta egyszer meghívjanak egy olyan nemzetközi hírű vendégelőadót, aki a tudomány, vagy a művészet különböző területein jelentőset alkotott. /Pataky Lehel Zsolt: Közönségtalálkozó Herendi Gábor filmrendezővel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Demeter Szilárd, a nagyváradi Metrion Egyesület elnöke szerint a Metrion egyfajta „animációbolondok” klubja, ezért elsősorban erre a műfajra összpontosít. Az animáció mellett más művészeti ágazatokat is felkarolnak, de mindent a vizuális kultúrával próbálnak összekötni: A világ újrafestése nevű projektjükkel közismert klasszikus festményeket állítanak ki, az azokra borított műanyagfóliára bárki rárajzolhat filctollal, kiegészítheti annak „hiányosságait”, illetve saját ízlése szerint átalakíthatja. Az egyesület tervei között az idei animációs világnap váradi rendezvényei, valamint a Varadinumhoz kapcsolódó rendhagyó da Vinci-kiállítás szerepel. /Egy éves a nagyváradi Metrion Egyesület. = Filmtett. ro, ápr. 8./

Ma mintegy 13–15 millió cigány él világszerte, közülük legalább 8,5 millió Európában. Romániában hivatalos adatok szerint mintegy 600 ezer roma él, nem hivatalos becslések alapján számuk 2 millió körül mozog. Romániában a romák továbbra is a diszkrimináció célpontjai és az intolerancia alanyai – jelentette ki Traian Basescu elnök a romák napja kapcsán megfogalmazott üzenetében. Kolozsváron több roma civil szervezet közösen emlékezett a cigány holokausztra, ezt a rendezvényt a jövőben hagyománnyá kívánják tenni. Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal államtitkára elmondta: két törekvés létezik a roma kisebbséget érintő gondok felszámolására, ezek egyike az országos roma stratégia, a másik pedig az Európai Roma Évtized 2005–2015, amelynek tíz ország részese, többek között Románia is, ez saját akciótervvel rendelkezik. – Több helyen is jártam, ahol jelentős roma közösség él, és a legtöbb panasz a nem roma közösség irányából a közbiztonságra vonatkozott. Falopások, terménylopások – hangsúlyozta az államtitkár. A tradicionális életmód mentalitás kérdése, amit nagyon nehéz megváltoztatni – összegzett Markó Attila. /F. I. : Továbbra is szegénység és diszkrimináció sújtja a romákat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Nagyobb erdélyi városok RMDSZ-es polgármesterjelöltjei: TÁBLÁZAT. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Összesen tizenegy megyében indít saját megyei tanácselnök-jelöltet az RMDSZ. Markó Béla reméli, hogy legalább négy-öt megyei önkormányzati vezetői posztot sikerül megszereznie az RMDSZ-nek. Április 8-án ülésezett Bukarestben az RMDSZ Állandó Tanácsa, amelynek véglegesítenie kellett a jelöltek listáját. Kovászna megyében Tamás Sándor parlamenti képviselő és Demeter János jelenlegi megyei tanácselnök közül Tamás Sándorra esett a SZÁT döntése, ő lesz a megyei tanácselnök-jelölt. Az RMDSZ előválasztásán több mint százezer erdélyi magyar vett részt – jelentette be Markó. /B. T. : Tizenegyből ötöt remél az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Krassó-Szörény megyében a megyei RMDSZ közgyűlésén döntött a helyhatósági választásokon indítandó listavezetőkről. A megyei tanács RMDSZ-es listavezetője Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, aki vállalta a jelöltséget annak ellenére, hogy maga a kampány tehertételt jelent számára annál is inkább, mert csodának kellene történnie, hogy bejusson az önkormányzatba. A resicabányai listavezető Beke Vasilie nyugalmazott mérnök, első helyét nem mindenki fogadta örömmel. A Krassóváron (talán feleslegesen) induló Hategan Márta keményen bírálta azokat, akik egy tál lencséért elárulták magyarságukat és az RMDSZ-t, mert fontosabb nekik a szavazatszámláló bizottságban kapható tiszteletdíj, mint nevük szerepeltetése a jelöltlistán. Makay Botond elítélően írt a Magyar Polgári Párt szimpatizánsairól, miattuk a vidéki városokban (Oravicabányán kívül, ahol Veres Ferenc mérnök a listavezető) nem tudtak egyetlen jelöltet sem állítani. Makay szerint ideje a pártütőktől és az egykori kommunista vezetőktől megtisztítani az RMDSZ-t, nemzetárulókra nincs szükség. /Makay Botond: Eladták magyarságukat és az RMDSZ-t egy tál lencséért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Kemény hangvételű közleményekben utasítja rendre egymást az MPP, illetve az RMDSZ csíkszeredai szervezete. A Csíkszeredai Magyar Polgári Párt közleményében leszögezte, az MPP nyíltan jobboldali, keresztény és nemzeti erkölcsi értékrend alapján szerveződik. Az RMDSZ-nek nincs egységes ideológiája. Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke közleményében kifogásolta, hogy az RMDSZ listán hátrébb sorolt jelölteket telefonon hívogatják a Magyar Polgári Párt vezetői, ígérnek fűt-fát, önkormányzati listavezetői, polgármester-jelölti pozíciót. Felszólítja az MPP-t, hogy hagyjon fel ezzel a balkáni magatartással. /Közleményháború. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

Tőkés László, EP-képviselő bejelentette, hogy az Európai Szabad Szövetség (EFA) európai parlamenti frakciójában folytatja képviselői tevékenységét. Az Európai Néppárt Parlamenti Csoportjába kérte felvételét, azonban a romániai néppárti delegáció obstrukciója ezt nem tette lehetővé. Köszönetet mondott mindazoknak, akik néppárti frakciótagságát készségesen támogatták, másfelől sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a romániai Demokrata Liberális Párt egyes képviselői, a nacionalista és kommunista politikai hagyományok folytatásaképpen magyarellenes előítéleteiket az Európai Parlamentbe is „exportálták”. Az Európai Szabad Szövetség frakciója az „ország nélküli nemzetek, a régiók és a hátrányos helyzetben élő nemzeti kisebbségek pártfogójának” vallja magát. A zöldekkel együtt alkotott parlamenti csoportjuk környezetvédelem iránti elkötelezettsége szintén szerves részét képezi a közös értékrendnek. /Tőkés László az „ország nélküli nemzetek” frakcióját választotta. = Erdély. ma, ápr. 9./

A bukaresti táblabíróság visszautasította az ügyészség fellebbezését, ezáltal jogerőre emelte az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését a romániai politikai pártok lajstromába. Az MPP elnökének sokan szívesen látták volna magát Tőkés László püspököt. Tibori Szabó Zoltán, a lap kolozsvári tudósítója szerint ezt sugallja az, hogy például Marosvásárhelyen a pártot a püspök testvére, Tőkés András, Kolozsváron pedig unokaöccse, Gergely Balázs vezeti. Ha olyan településeken, ahol a magyarság kisebbségben él, az MPP-nek és az RMDSZ-nek nem sikerül egyezségre jutnia, a magyar jelöltek egymást üthetik ki az önkormányzati tisztségekből. /Tibori Szabó Zoltán: Erdélyben kiütheti egymás a két magyar párt. = Népszabadság, ápr. 9./

Antal Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő és Csinta Samu újságíró párharca dönti el, ki irányítja a következő négy évben Sepsiszentgyörgyöt, miután a Magyar Polgári Párt a Krónika felelős szerkesztőjét indítja polgármesterjelöltként a júniusi helyhatósági választáson. „Sepsiszentgyörgyön egyfajta rendszerváltó hangulat uralkodik, s ha ebben nekem főszerepet szánnak, vállalnom kell a kihívást” – indokolta Csinta, hogy újságíróként miért vállalkozik közigazgatási tisztségre. Csinta Samu április 14-i hatállyal függeszti fel a Krónika felelős szerkesztői tisztségének ellátását, utódlásáról pedig napokon belül dönt a lapot kiadó Krónika Kiadóház Rt. vezetősége. /Rostás Szabolcs: Sajtóból a politikába. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Csinta Samu, a Krónika felelős szerkesztője elbúcsúzott az olvasóktól. Magával viszi az olvasói ragaszkodás batyuját, a visszajelzéseket. /Csinta Samu: Tisztelt olvasó! = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ „A független újságírástól a párttagság felé van út. Fordítva talán már kevésbé” – kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök Csinta Samu, a Krónika napilap felelős szerkesztője döntését, hozzátéve: „nem érti, mi van annak a fejében, aki egy olyan városban vállal MPP-s polgármester-jelöltséget, ahol az RMDSZ-nek egy kiváló, dinamikus, fiatal jelöltje van Antal Árpád személyében”. „Aktív újságíró ne politizáljon” – jelentette ki az ÚMSZ megkeresésére Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke. /Tudathasadás: újságíró vagy politikus? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Közigazgatási bíróságon pereli be Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök a megyei műemlékvédelmi igazgatóságot, amennyiben az intézmény a műemlék épületekre kifüggesztendő táblákon a háromnyelvű feliratból kihagyja a magyart. George Vulturescu, a művelődési igazgatóság vezetője jelentette be, hogy készítik Szatmárnémeti és Nagykároly épületeire a táblákat, amelyek románul, angolul és franciául mutatják majd be a védendő műemlékeket. A Krónika kérdésére, hogy miért nem szánnak magyar feliratot is egy olyan város műemlék épületeire, amelynek 40 százaléka magyar, Vulturescu azt felelte, hogy ők csak a törvény előírásait tartják be. Ellentmond kijelentésének az a tény, hogy Nagyváradon elkezdik a táblák kihelyezését, itt viszont a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány a francia helyett magyar szöveget vésetett a szabvány szerint készülő táblákra. Delorean Gyula nagyváradi RMDSZ-es tanácsos kijelentette, hogy „Vulturescu állítása hazugság”. „Az EU-s előírás csak ajánlásokat tartalmaz, de nem kötelező érvényű. /Babos Krisztina: Nem lesz magyar felirat a műemlékeken? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

A Magyar Polgári Párt máramarosi fiókja március 29-én akarta tartani alakuló gyűlését Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a politikai szervezetek és gazdasági vállalkozások esetére megállapított órabér kifizetésével. Ludescher István területi RMDSZ-elnök és nagybányai alpolgármester felháborodottan kért telefonon magyarázatot arra, hogy Dávid Lajos miért adott engedélyt a rendezvény megtartására, majd megfenyegette őt: amennyiben az MPP gyűlésére a Teleki Magyar Házban kerül sor, az intézmény elveszít minden támogatást, amelybe az RMDSZ-nek és neki személyesen beleszólása, befolyása van. Dávid Lajos erről tájékoztatta az MPP alakuló gyűlésének szervezőit, akik úgy döntöttek, hogy ezek után a rendezvényt egy másik helyszínen fogják lebonyolítani. Dávid Lajos közleményében leszögezte, hogy a Teleki Magyar Ház a nagybányai magyar közösséget és a helyi magyar szervezeteket szolgáló civil kulturális intézmény. Összefogni szeretne és nem szétválasztani, politikai szervezet csak terembér kifizetése ellenében használhatja az intézmény termeit. Minden más nagybányai magyar szervezetnek, egyesületnek, társaságnak díjmentesen biztosítanak otthont. Dávid Lajos emlékeztetett: 2001-ben a helyi RMDSZ-szervezet a magyar egyházak és civil szervezetek ellenében egyedüliként (!) nem támogatta magyar ház megalapítását Nagybányán. Ludescher István megengedhetetlen eszközökkel próbálta egy civil szervezet és egy civil intézmény vezetőjének döntését befolyásolni. /RMDSZ-zsarolás a nagybányai Teleki Házban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 9./

Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatról beszélt Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. Hargita és Kovászna megyében az iskolákban a gyenge romántudás annak tudható be, hogy a diákok zöme magyar anyanyelvű. Nyelvszociológiai tény: megfelelő nyelvi környezet hiányában nehezen valósítható meg az egyének tökéleteshez közeli kétnyelvűsége. Másfajta nyelvoktatást igényel egy kolozsi, vagy fugyivásárhelyi gyerek, aki olyan nyelvi környezetben él, ahol felváltva használják a románt és a magyart. Különböző kisebbségvédelmi törvények tiltják azt, hogy az államok olyan betelepítési politikákkal éljenek, amelyek célja megváltoztatni a lakossági arányokat. – Mi derül ki a tanulmányból a román lakosság viszonyulásáról a kisebbségi nyelvek nyilvános közegben való használatához? Van egy ilyen általános többségi megnyilvánulás, miszerint a nyilvánosság önmagától értetődő nyelvének a többségi nyelvet tekinti, és a kisebbségi nyelvhasználatot legfennebb magánszférában tartják elfogadhatónak. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratozásra tett kísérlet alkalmával számos olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely mögött ez a fajta norma húzódik meg. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A román–magyar határon lévő Kürtösnek is szüksége van magyarországi munkaerőre, ezért a település vezetője közúti határátkelő megnyitását szorgalmazza. Magyarország elkezdte kiépíteni közúti hálózatát Kürtös irányába, így a román félnek is el kell készítenie négy kilométer hosszú utat. /Magyarokat várnak a kürtösi ipari parkba. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Csak az egyik szakból adna diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem azoknak a jelenlegi és egykori hallgatóknak, akik néprajz–nyelv szakon folytatták tanulmányaikat. Erről határozott az egyetem szenátusa. A diákok maguk dönthetik el, hogy a két elvégzett szak közül melyikre kérik a diplomát. Az egyetemi diplomabotrány két hónappal ezelőtt robbant ki, amikor néhány 2006-ban államvizsgázott fiatal azt próbálta megtudni, miért késik a diplomájuk kibocsátása. Megtudták, hogy a néprajz–nyelv szak már 2002 óta nem szerepel a meghirdethető szakok jegyzékén, és ennek következtében az egyetem törvényesen nem állíthatja ki azt az oklevelet, amelyért négy éven át tanultak. Az egyetem tavalyig évről évre meghirdette a felvételi vizsgát erre a szakra; így mintegy száz diák és volt diák került kilátástalan helyzetbe. Az érintettek szerződésszegéssel vádolták a BBTE-t a rektorátusnak címzett beadványukban, azokra a tanulmányi szerződésekre hivatkoztak, amelyeket valamennyi diák minden megkezdett félév elején megkötött az egyetemmel. Ebben az oktatási intézmény vállalta, hogy tanulmányaik végén néprajz–nyelv diplomát állít ki számukra. „Ezt a határozatot nem tekintjük válasznak a beadványainkra” – nyilatkozta Román Márta, aki tavaly államvizsgázott néprajz–angol szakon. /Gazda Árpád: Fél diplomát kínálnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Marosvásárhelyen az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetemen az elmúlt héten tartott a Tudományos Diákköri Konferenciát /TDK/, megtörtént a vezetőváltás az egyetem diákszövetségének élén, a leköszönő Száva Hunor helyét Farkas Hunor vette át, aki grafikont mutatott be a hallgatók által bemutatott dolgozatok számának évről évre történő csökkenéséről. Dr. Nagy Örs egyetemi tanár, a MOGYE helyettes rektora elmondta, csökkent a hallgatók érdeklődése a tudományos munka, a kutatás iránt és az oktatók sem álltak a helyzet magaslatán, amit az is tükrözött, hogy a díjak átadásán egyesek meg sem jelentek. /(b. gy.): Hullámvölgyben a hallgatók tudományos tevékenysége? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

Ötezer dollárral támogatja Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium tervét a kanadai Rákóczi Szövetség: tanulmányi házat építenének a Gyergyói-medencében. „Ez a ház a magyarság háza lesz, mi ennek a megalapozásához szeretnénk hozzájárulni” – fogalmazott Ayklerné Papp Zsuzsa, a Rákóczi Szövetség elnöke. A borzonti tanulmányi ház terve három éve kezdődött, miután a marosvásárhelyi iskola diákjai, Borsos Szabolcs tanítványai elnyerték az OTP Fáy András Alapítvány által középiskolások számára meghirdetett pályázat fődíját, 5 millió forintot. Úgy döntöttek, hogy a pénzből tanulmányi házat építenek. A rendelkezésre álló összegből elkészülhet a ház alapzata. /Antal Erika: Épülhet a tanulmányi ház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Az Erdélyi Gondolat (ErGo) Egyesület helyett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nyerte el a 2008-as Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezését. A fő támogató Pro Minoritate Alapítvány azt kifogásolta, hogy „az ErGo egyesület az elmúlt években túlzottan liberális szemléletmódot képviselt, és nem vett aktívan részt Tőkés László kampányában. ” Fancsali János cikkében vitatta ezt az érvelést. Ilyés Szabolcs, az ErGo egyesület ügyvezető igazgatója elmondta: ,,csupán annyit szerettünk volna, ha a Tusványos túlmutat a politikai jobb- és baloldali paradigmák állandó bemutatásán”. A MIT vezetősége szerint az idei tábor egyaránt épül hagyományokra és megújulásokra is. A román-magyar párbeszédnek is nagyobb teret biztosítanak. /Fancsali János: Tusványos és szerepcsere…= Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Április 11-én lesz a közművelődési díjak átadása Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban rendezendő, előadással egybekötött ünnepségen. Arad megyében Lukács Magdolna, az aradi Magányosok Klubjának vezetője, Khell Levente, a pécskai Búzavirág néptánccsoport egykori vezetője és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke, Temes megyében Pastean Erika, a végvári Csürdöngölő néptánccsoport vezetője és Szabó Ferenc, a temesvári Bokréta néptánccsoport vezetője érdemelte ki ezt a díjat. /Kiss Károly: Közművelődési díjak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./