Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. április 2.
Az internetes kommunikáció igénytelen nyelvezetének kíván ellentmondani az újonnan induló Maros megyei ifjúsági román nyelvű folyóirat, a szerkesztősége kizárólag középiskolásokból áll, jelezte Andrei Vornicu főszerkesztő. A Versust kizárólag tanintézményekben forgalmazzák. A következő számban lesz egy magyar nyelvű oldal is. Egy teljes lapszámot terveznek ebben a hónapban a magyar fiatalok számára. Szeretnénk, ha a Versus a multikulturalitás jegyében működne, ezért minél több, magyarul beszélő munkatársat szeretnének bevonni a lapszerkesztésbe. /N. Sz. I. : Középiskolások a sajtópiacon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./
2008. április 2.
Wass Albert két – a Jönnek és az Adjátok vissza a hegyeimet című – regényéből készült kétfelvonásos drámát játszotta április 1-jén szépszámú közönség előtt a Magyar Kanizsai Udvari Színház. Második erdélyi turnéjukon öt nap alatt öt erdélyi városban adták elő, mindenütt nagy sikerrel, az Andrási Attila és Péter Ferenc által színpadra alkalmazott művet. A Trianonban elszakadt Erdély történetének néhány évtizedét eleveníti fel A világ és a vége: a magyar kisebbségi sorsot, a megaláztatást. /Jámbor Gyula: A Magyarkanizsai Udvari Színház a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./
2008. április 2.
Nagy darabokban omlik a kolozsvári Berde-palota homlokzata a járókelők nyakába. Kordont húz fel a kolozsvári rendőrség, miután a szüntelen hulló vakolat téglákat és elkorhadt deszkadarabokat ránt magával. „Abban az esetben, ha műemlék épületről van szó, a felújítási költségek 66 százalékát egyenlő arányban a kormány, illetve a helyi tanács állja, míg a fennmaradó összeg kifizetése a tulajdonosokra testálódik” – fogalmazott Vági László építész, a nagyváradi helyi tanács tagja. Magánszemély számára állami támogatás nincs, mondja Bogdanovits Péter, Nagyenyed főépítésze. Más a helyzet az állami tulajdonban lévő műemlékekkel. Kötelesek megőrizni és karbantartani az épületek külső és belső állagát a tulajdonosok, függetlenül attól, hogy műemlék épületről van szó, vagy sem – szögezte le Boros János kolozsvári alpolgármester. A tanács megelőlegezi az épületek külső tatarozásának költségét, amelyet a lakóktól utólag behajtanak. /Fejre omló történelem. Omladoznak az erdélyi városok műemlék épületei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2008. április 2.
Csíkszeredában a városnevet mutató tábla egyik feliratát lefújták valakik. Szokatlan, hogy ezúttal nem a magyar felirat zavart valakiket, hanem a román, azaz „Miercurea Ciuc” fölé került festék. Az elmúlt évtizedekben az esetek 99 százalékában a magyar feliratokat mázolták össze, törték szét, verték le olyan tettesek, akik kilétére nem derült fény. Amennyiben megvalósul Székelyföld területi autonómiája, a megyeszékhely román kisebbségének akkor is járnak majd a román feliratok, olyan jogok, melyeket például Kolozsvár magyar lakosságától megtagadnak. /Szondy Zoltán: Összemázolt Csíkszereda-táblák. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2008. április 2.
A vita eszmecserévé mélyítésére hívott fel a minap Csutak István, akinek a Székelyföld modernizációja kapcsán közzétett provokatív írása termékenynek bizonyult. Csutak István azt javasolta, a fejlesztési régió fogalmából kiindulva folytatódjék a székely jövőkép felvázolása. B. Kovács András hozzászólásában felvetette, a székely lakta területek és települések összevonása révén olyan, viszonylag homogén közeg és közigazgatási keret alakítható ki, mely kihúzná a méregfogát az etnikumközi konfliktusnak. A mai három megyén kívüli székely és magyar lakta települések csatlakozásával sok mesterségesen szórványhelyzetbe juttatott néptöredék jogi-nyelvi emancipációja is elősegíthető. /B. Kovács András: Nyelv és fejlesztés (Vita a Székelyföldről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./ Az eddigi vitát összefoglalta Csutak István: Székelyföld-vita: Miért „hogyan tovább?” = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18. folyt. 19./
2008. április 2.
Újranyitja kapuit a Hargita megyei Homoródfürdőn létesült diák- és ifjúsági tábor. A kilencvenes években felszámolt országos hírű iskolatábor 44 villájából egyelőre egyetlen, 67 férőhelyes villát sikerült felújítania a Hargita Megyei Ifjúsági Hatóságnak. A villák használati jogával rendelkező megyei önkormányzat gondnoki minőségében igyekszik kihasználni a táborszervezési lehetőségeket. /Bágyi Bencze Jakab: Táborverés Homoródon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2008. április 2.
A múlt héten a Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ rendezésében ötven székelyudvarhelyi diákot láttak vendégül a kincses városban. A diákok az udvarhelyi Református Kollégiumból érkeztek. A BBTE és KMDSZ közös szervezésében az idén, ez már a második iskolalátogatási program, az elsőt a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diákjainak szervezték. „Az együttműködés körülbelül a tavalyi TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) óta élő és hatékony, ebben dr. Magyari Tivadar rektor-helyettes kezdeményező szándéka is kulcstényező”– mondta Zsigmond József, a KMDSZ elnöke. A vendégdiákok egyetemi oktatáson kívüli előadásokat hallgathattak, majd a KMDSZ-hez látogattak el, ahol Bálint Ildikó ismertette a KMDSZ történetét. A résztvevők megtekinthettek egy újonnan készült magyar dokumentumfilmet a BBTE-ről. /Ötven udvarhelyi diák a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2008. április 2.
Közel egy évtizede hagyományos ünnepi rendezvény a minden esztendő áprilisában Zilahon a Költészet Tavasza elnevezésű fesztivál a Szilágy Megyei Hagyományőrző és Művelődési Központ (SZHMK) szervezésében. A rendezvény keretén belül szavalóverseny mellett rendszeressé vált a román és a magyar költők találkozója. A fesztiválon képzőművészeti tárlatot is szerveznek. Az idei fesztiválon a Nyugat című folyóirat indulásának századik évfordulójáról emlékeznek meg a szervezők. Az idei szavalóversenyre kötelező verset lehet választani a Nyugat folyóiratban publikált költők művei közül. A versenyt április 19-én szervezik. /Zilah. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2008. április 2.
A Zrínyi Ilona Matematikaverseny országos szakaszát március 20–22-én rendezték meg Kecskeméten. A megmérettetésen a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum diákjai szép eredményeket értek el. /Kolozsvári diákok sikerei Kecskeméten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2008. április 2.
Újabb részletet közölt a lap Katona Szabó István A nagy hazugságok kora című önéletírásból. Romániában az 1940-es évek végén a leszámolások folytatódtak, több írót elhallgattattak, illetve üldöztek. A magyar irodalomban hasonló volt a helyzet, ismertek voltak főleg Méliusz József kirohanásai, aki szerint még Sinka Istvánt is ki kell ebrudalni Erdélyi Józseffel együtt az irodalomból. Méliusz Kodolányi János, Németh László, Szabó Lőrinc művei indexre helyezését is helyeselte Szabó Dezsővel és Nyírő Józseffel együtt. Bözödi György meghurcolásának Katona Szabó István is tanúja volt Kolozsváron. A „szelektálók” között jeleskedett Földes László is, aki féltette Nyírőtől, de általában a népi íróktól a magyar olvasókat, Földes ekkor az Állami és Irodalmi Kiadó kolozsvári szerkesztőségét vezette. Mint marxista esztéta, az Andreeseu Intézetre nevesített egykori Magyar Művészeti Intézetben tartott előadásokat. Ebben az időben a nagy román költő, Tudor Arghezi cipőfűzőt árult Bukarestben. Sadoveanut kiáltották ki a román irodalom legjelentősebb alakjának. Sadoveanu halála után, a Sztálin halála utáni „olvadás” idején vették elő Arghezit, beültették egy írószövetségi kongresszuson ünnepélyesen az elnökségbe azok, akik, addig gyalázták. Arghezi anyja magyar volt, de görcsösen igyekeztek, nehogy a közismert Eminovics-Eminescu után kiderüljön, hogy a XX. század legnagyobb román költője nem tiszta román. József Attila pedig maga írta: „apám félig székely, félig román vagy talán egészen az”, de ez benne van minden magyar iskoláskönyvben, és senkiben nem okozott kisebbrendűségi érzést a magyar kultúra vagy a költő értékével kapcsolatban. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet A nagy hazugságok kora című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2008. április 2.
Vidám ünnepi műsorral lepte meg közönségét és pártolóit március 29-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Az előadás és az azt követő aukció valamint a bál bevételét a Székely Színház Alapítvány megalakítására fordítják, hogy megteremtsék a Tompa Miklós Társulat további működéséhez az önállóságot. Kincses Elemér kétségbeejtőnek tartja, hogy az erdélyi magyar színházak repertoárja semmiben sem tér el a magyarországiakétól. Senki nem játszik Sütőt Andrást, nincs határozott koncepciója egyetlen erdélyi társulatnak sem. Lohinszky Loránd szeretné, ha a vásárhelyi színház a hajdani Székely Színház színvonalára emelkedne. /(menyhárt): Bál a színházért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./
2008. április 2.
Gyergyószentmiklósi kulturális intézmények vezetői tartottak sajtótájékoztatót április 1-jén, beszámolva egri kiszállásukról, hangot adva panaszuknak, hogy az önkormányzati „pénzügyi fegyelem” eredményeként késnek az alkalmazottak fizetései. Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója és Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója elmondta: a VIII. Egri Tavaszi Fesztivál rendezvényein vettek részt. Eger és Gyergyószentmiklós közötti testvéri kapcsolat tizenöt esztendős múltra tekint vissza. A múzeum fotódokumentációs kiállítást vitt, Gyergyószentmiklós 100 évét 100 képben mutatták be a Figura pedig bemutatta a Magyar Elektrát, a színházi világnapon pedig a Jancsi és Juliska előadást. A Figura nehéz helyzetben van, a februári fizetés összege sem érkezett meg a bankszámlára. /Balázs Katalin: Külföldön elismerés, itthon pénztelenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2008. április 2.
Egyelőre csak az interneten követhető, de elkezdte működését a Nyárád Televízió, amely a Nyárádmente környékének híreiről, eseményeiről tudósítja majd a lakosokat. A Nyárádmentén még sosem volt ilyen jellegű kezdeményezés. Létrejött a Nyárád TV Közművelődési Egyesület, s január óta Nagy Imre, Bartus Mihály és Kátay Csaba gondoskodik arról, hogy a helyiek értesüljenek elsősorban a környék kulturális és sporteseményeiről. A műsorok egyelőre a www.nyaradtv.ro honlapon érhetőek el. „A televíziós sugárzás beindítását eredetileg márciusra terveztük, de egyelőre jogi akadályai vannak a dolognak. Nemsokára azonban elindul ez is” – ígérte az egyesület elnöke, Nagy Imre. A műsorok a helyi kábeltévék saját csatornáján futnak majd. Előreláthatólag csütörtökönként lesz majd egy kétórás műsor, amelyet pénteken és szombaton megismételnek, vasárnap pedig egyházi adással jelentkeznek. /Szász Cs. Emese: Nyárád Televízió – egyelőre csak interneten. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./
2008. április 2.
Áprilisi bolondságok címen tartott egyéni előadóeset Kuszálik Péter közíró, szerkesztő a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Stúdiószínházában „bolondok napja előestéjén”. /Antal Erika: Áprilisi bolondságok Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2008. április 2.
Megjelent a Brassóban kiadott Vadrózsák legújabb száma. A diákirodalmi lapban interjút olvashatnak Demény Péter és Halmosi Sándor költővel. A Visszapillantó tükör rovatban Bordás Attila és Zsigmond József mutatkozik be. A szerkesztők várják a fiatalok alkotásait. /(Farcádi): Megjelent a Vadrózsák legújabb száma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./
2008. április 2.
Rafi Lajos gyergyószárhegyi cigány költő mutatkozott be a kolozsvári érdeklődőknek a Bretter György Irodalmi Körön. A költőt barátja, régi ismerőse, Ferenczi Attila tanár, költő bemutatta őt be. Rafi Lajos Földhöz vert csoda /L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2007/ című kötete utószavában Kemény István magyar költőnek nevezte a bádogmunkás költőt. „Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni mégiscsak időutazás – írja. – Mintha a romantika korába mennénk vissza. A Rafi-versekre úgy is kell nézni, mintha Berzsenyi, Petőfi, Vörösmarty kortársát olvasnánk. Mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel. ” A költő elmondta, hogy versei magyarul születnek, utóbb ülteti át őket cigány nyelvre, azonban az első magyar változat meg a cigányból visszafordított tükörfordítás között ég és föld a különbség. /Darvas Beáta: Időutazás bádogmunkás költővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2008. április 3.
Bukarestben április 2-án megkezdődött a NATO csúcsértekezlete, a küldöttségek tagjait fogadáson látta vendégül Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Bukarestbe érkezett Angela Merkel német kancellár, Gordon Brown angol miniszterelnök és Nicholas Sarkozy francia elnök is. A tengerparti Neptunon Bush–Basescu találkozóra került sor. A két államfő munkaebédje alkalmával a NATO-csúcs napirendjén szereplő kérdések mellett érintették többek közt a vízumkötelezettség eltörlését. A rendőrség NATO-ellenes tüntetést szervező fiatalokra csapott le Bukarestben, a lengyel, német és román állampolgárságú tüntetőket kihallgatják. /Bukarestben megkezdődött a NATO csúcsértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George W. Bush bukaresti beszédében a tavaly Afganisztánban elhunyt Aurel Marcu román katona emléke előtt tisztelgett. /Bush. Aurel Marcu emléke előtt tisztelgett George W. Bush. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George Bush amerikai elnök Neptunba indult, ahol a tengerparti protokollvillában Traian Basescu elnökkel találkozott. A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten a két államfő kifejtette: túl kell lépni a hidegháborús szemléleten, össze kell fogni a fenyegetések ellen, a NATO bővítése az általános biztonságot szolgálja. Mindezzel a román fél is egyetért – derült ki Basescu elnök felszólalásából. Bush hangsúlyozta: Romániának vezető szerepet kell betöltenie a Fekete-tenger térségében. Ebben a körzetben olyan veszélyekkel kell szembenézni, mint amilyen a drog-, a fegyver- és az emberkereskedelem. Bush dicsérő szavakkal illette Románia gazdasági fejlődését. Basescu köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kötelezettséget vállal a Fekete-tengeri térség biztonságának védelméért. /Bush–Basescu találkozó Neptunon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2008. április 3.
Több mint 150 településen állítana jelöltet a Magyar Polgári Párt (MPP) a helyhatósági választásokon – közölte Szász Jenő, az MPP elnöke. Elmondta, hogy Sepsiszentgyörgyön Kovács István unitárius lelkész jelölésére gondolnak az RMDSZ-es Antal Árpád ellenében. Az MPP április 2-án együttműködési egyezséget kötött a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével (RMGE) Székelyudvarhelyen. Az RMGE azonban az RMDSZ társult szervezeteként a következőkben is együtt kíván működni a Markó Béla vezette szövetséggel. „Az RMDSZ-szel és az MPP-vel való együttműködést településenként a gazdák helyi szervezetei döntik el – hangzott el a Székelyudvarhelyen tartott MPP–RMGE közös sajtótájékoztatón, amelyen Szász Jenő pártelnök és Sebestyén Csaba, a gazdaegyesület elnöke számolt be az egyeztetésről. A megegyezés szerint az RMGE részt vállal az MPP programjának megírásában; az együttműködés pontosításáról és hivatalos formában történő rögzítéséről az RMGE elnöksége a napokban fog dönteni. /Cseke Péter Tamás, Bágyi Bencze Jakab: Gazdatámogatás a polgáriaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2008. április 3.
A március 9-i népszavazás után Magyarországon volt egy csípős tizenötödike elbarikádozva Kossuth-térileg, meg egy kormány(v)álságos március 31-e, mikor is kiderült, hogy a „koalíciós megállapodás nem szentírás”. A sakkban vezér-áldozat megengedett. (Pannon szabály!) – írta Laczkó Vass Róbert. Válás után majd kissé megemelkedik a két (volt) kormányerő népszerűsége. /Laczkó Vass Róbert: Sakk-matt-patt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2008. április 3.
Marosvásárhelynek kellene lennie az erdélyi magyarság számára a második egyetemi központnak, Kolozsvár után – hangzott el az Oktatási és nevelési stratégia a nemzetpolitika szolgálatában elnevezésű műhely keretében Kolozsváron. A Reményik Sándor Galériában megtartott kerekasztal-beszélgetésen Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára elmondta, a nemzeti és Kárpát-medencei oktatáspolitika nem egyközpontúnak kellene lennie, hanem többközpontúnak, és az együttműködés közös döntések megszületésében kell érvényesüljön. Szilágyi Pál professzor hangsúlyozta az angol nyelv ismeretének fontosságát. Hozzátette, az elvándorlás a legnagyobb probléma az orvosi egyetemek végzősei körében, akik még el sem végezték a harmadévet, de már Magyarországon biztos, lekötött állásuk van. /Darvas Beáta: Elavult oktatáspolitika? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A Sapientia-EMTE biztosan számíthat a magyar kormány támogatására, hangsúlyozta Arató Gergely, kiemelve, hogy a magyar állami támogatással létrehozott és működtetett intézmény kultúra-, tudomány- és anyanyelvformáló erővel rendelkezik. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök kifogásolta, hogy hivatalosan nem létezik „intézményesített”, a Kárpát-medencében élő összmagyarságra kiterjesztett oktatási és nevelési stratégia. „Úgy vélem, hogy a budapesti kormány felelőssége lenne, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények vezetőivel egyeztetve kidolgozzon egy közös magyar oktatásügyi koncepciót, melynek érdekképviseletét is fel kellene vállalnia” – mondta a püspök. Dr. Szilágyi Pál professzor, a Sapientia-EMTE korábbi rektora felszólalásában hangsúlyozta: a Sapientia terjeszkedése, akárcsak a Babes–Bolyai Tudományegyetem székelyföldi városokban létrehozott fiókintézményei segítenek abban, hogy az ott élő fiatalság a tanulmányok befejezése után otthon, szülőföldjén próbáljon érvényesülni. „Bebizonyosodott, hogy ahol egyetem indul be, megváltozik a város légköre, ez tapasztalható Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen is” – mutatott rá a professzor. /Gyergyai Csaba: Összmagyar koncepciót sürgetnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2008. április 3.
Április 2-án kezdődik a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség legrangosabb rendezvényének számító Tudományos Diákköri Konferencia, az egyetlen olyan erdélyi ülésszak, amelyen a hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos tevékenységeik eredményét. A 15. alkalommal megrendezésre kerülő TDK az utóbbi években nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. Az erdélyi egyetemek diákjai mellett a budapesti Semmelweis Egyetem, a Debreceni, a Szegedi és a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói is rendszeresen részt vesznek a konferencián, jelezte Farkas Hunor, az MMDSZ elnöke. Idén 14 szekcióban zajló ülésszakon 100 hazai és 48 külföldi diák mutat be tudományos dolgozatot. Az első díjasok az Oktatási Minisztérium által felajánlott egy hónapos magyarországi kutatói ösztöndíjban részesülnek, a második és harmadik helyezetteknek könyvjutalom jár. A háromnapos ülésszakot közérdekű szakmai fórumok, illetve neves orvosprofesszorok előadásai színesítik. A hatodik, hetedik TDK-ra körülbelül 300 hazai tudományos munka érkezett, az utóbbi években a dolgozatukat bemutatni kívánó erdélyi hallgatók száma egyharmadára csökkent. /Nagy Székely Ildikó: Tizenötödször is TDK. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./
2008. április 3.
Új elnökséget választottak a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) élére április 2-án a Kolozsváron tartott tisztújító küldöttgyűlésen. A leköszönő Sándor Krisztina elnök, Tarr Margit titkár, illetve Bardócz Csaba és Hupka Félix alelnökök alkotta elnökségnek ugyanis lejárt az éves mandátuma. Sándor Krisztina és az elnökség több tagja 2003 óta látta el feladatát, közülük csupán Bardócz Csaba vállalta a további jelölést. Őt a MIT új elnökévé választották, az alelnöki feladatokat Bozsó Imre, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), Tőkés Lehel, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), valamint Vadász Szatmári Huba, a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) képviselője látja el. /Új elnökség a MIT élén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2008. április 3.
Tizennyolc év elteltével fordult az RMDSZ-hez segítségért az 1990. március 15-i szatmárnémeti román nacionalista pogrom egyetlen súlyos sérültje, Szűcs Ferenc, mivel állapota ismét rosszabbra fordult. A hatvanöt éves férfi lényegében arra az éves pénzügyi támogatásra pályázott volna, amelyet az RMDSZ a marosvásárhelyi fekete március néven elhíresült erőszakos cselekmények néhány áldozatának nyújt. Az idei támogatásosztásból azonban kimaradt, sőt választ sem kapott kérelmére. A Krónika napilap megkeresésére Markó Béla azt ígérte, felveszi a kapcsolatot az RMDSZ Szatmár megyei szervezetével, hogy tájékozódjon a történtekről. Szűcs Ferenc december óta kénytelen rendszeresen Kolozsvárra utazni orvosi kezelésre. 1990 márciusában kirakatrendezőként dolgozott, és a nemzeti ünnepet megelőző napokban az volt a fő foglalkozásuk, hogy sorra kaparták le a kirakatokról a magyar és a német nyelvű feliratot, mert ahol a felbőszült román fiatalokból álló randalírozó bandák magyar szöveget láttak, azt betörték. A csőcselék őrjöngött, a felbőszült fiatalok csapatokba szerveződtek. Március 15-én olyan volt a hangulat az utcákon, hogy a magyarok nem mertek kimenni ünnepelni. Amikor kollégájával hazafelé igyekezett, egy csapat román nacionalista épp a székesegyházat rohamozta. A csőcselék bekergette az ünneplőket a templomba, amelynek ajtaját késekkel kezdték el vagdosni. Szűcs Ferenc látta, hogy belerúgtak Rozs István püspöki titkárba, aki kiment, hogy lecsillapítsa őket, akkor Szőcs közbelépett, erre orrba rúgták, Szőcs elájult. 50–60 fiatal rugdosta őt a földön. A felbőszült tömeg a mentőautót is megrohamozta, amelyet a sekrestyéből hívtak, úgyhogy alig tudták elszállítani az eszméletlen sérültet. Ha a nővérek nem állnak a sarkukra, a román orvosok nem engedték volna be őt. Súlyos agyrázkódása, orrsövénytörése és rengeteg zúzódása volt, a román sebész, Birlea doktor tizenhetedikén hajnalban mégis kirakta őt a kórházból. Kollégái ezután a mátészalkai kórházba szállították Szűcs Ferencet. Elterjedt a halálhíre, emlékére Sinkovics Imre elszavalta a tévében a Nemzeti dalt. Az akkori verés nem tűnt el nyomtalanul, 1993-ban agyvérzést kapott. Az orvos mondta, úgy tűnik, hogy egy korábbi fejsérülés okozta a bajt, de ő nem merte elmondani, hogy mi történt, mivel a verés után sokáig zaklatták őt, fenyegető leveleket is kapott. Tavaly decemberben több egészségügyi problémát is felfedeztek nála, melyek jó része – például az elsorvadt vese – minden valószínűség szerint a régi sérülések következménye. /Babos Krisztina: Gyógyírt vár a régi sebekre. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2008. április 3.
Csíkszeredán a Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetsége Hogy ne merüljünk feledésbe címszó alatt megtartja 2007. évi tevékenységének értékelését. Buzogány Dénes elnök ismertette a beszámoló főbb pontjait. A szövetség 2000. március 11-én alakult 413 munkaszolgálatos jelenlétében. A szövetség erőfeszítéseinek köszönhetően jelent meg a 309/2002-es törvény, amiről később kiderült, hogy nagy hiányosságai vannak. 2005-ben ezért törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be, melyet 2007 tavaszán már harmadszorra utasítottak vissza. 2007. szeptember 11-én írásban folyamodtak az összes nemzetközi jogi szervezethez, köztük a Nemzetközi Emberjogi Legfelsőbb Bírósághoz. Az évek során a szövetség Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson emlékművet állíttatott. Megjelentették a Katonasors című dokumentumgyűjteményt. Jelenleg 6450 tagot tartanak nyilván. /Szabó Katalin Noémi: Hogy ne merüljünk feledésbe. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./
2008. április 3.
Az ÚMSZ kérdőívet tett közzé, erre az – előfizetők öt százaléka válaszolt. Javarészt elégedettek, de felvettették sok az RMDSZ-dicsőítés. Mások a kisebbségi témák bővítését javasolták. /Ha az Olvasó szerkeszt ÚMSZ-ot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2008. április 3.
A Mátyás király szoborcsoport restaurálása, valamint a Mátyás király szülőházában kialakítandó emlékszoba volt a tárgya annak a kétnapos kolozsvári megbeszélésnek, amelyen Schneider Márta művelődésügyi szakállamtitkár, Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, valamint más magyarországi szakemberek vettek részt. A megbeszélésen jelen volt Demeter András művelődésügyi államtitkár, Boros János alpolgármester és Cseh Áron főkonzul. Őszre befejeződhet a szoborcsoport restaurálása, s a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem vezetősége részéről nyitottságot tapasztaltak a Mátyás király szülőházában létesítendő emlékszoba ügyében. /Őszre befejeződhet a Mátyás-szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2008. április 3.
Szamosújvár legrégibb templomának, a Salamon-templomnak évi búcsújárása zajlott le. Ez a város legrégebbi örmény temploma. Fellépett az örmény székesegyház kórusa. /Erkedi Csaba: Szamosújvár. Salamon-templomi Búcsújárás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2008. április 3.
Az idei tanévhez képest nem változik Szatmárnémetiben a Református Gimnázium 2008/2009-es tanévre vonatkozó beiskolázási terve. Szilágyi Éva, a gimnázium igazgatónője közölte, hogy egy ötödik osztály indul majd, ahol harminc hely vár betöltésre. A kilencedik évfolyamon továbbra is három osztályt indítanak: egy filológia, egy teológia és egy matematika-informatika profilút. Esti tagozaton indul egy tizenegyedik osztály, filológia profillal. A jövő tanévben is beindítják a posztliceális képzést, amely államilag támogatott, így ingyenes. A diákok itt könyvvitelt, pénzügyet tanulhatnak. /(gyb): Ingyenes posztliceális képzés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2008. április 3.
Egy éve költözött új épületbe a Nagykárolyi Diákklub, ahol eredményes munka folyik. Torzsa János igazgató szerint az ide látogató gyerekek száma közel ezerháromszáz. A fiatalok olyan körökön vehetnek részt, mint: asztalitenisz, informatika, karting, képzőművészet, társasági tánc, könnyűzene – hangszer és ének szak, népzene együttes, népzene éneklés, népzene – hegedű szak, rádióamatőr klub, néptáncok, rádióiránymérés, elektronikus játékok, repülőmodellezés. A diákklub olyan közösségbe vezeti a fiatalt, ahol érdeklődési körének megfelelő oktatásban részesül és azonos érdeklődésű gyerekekkel van körülvéve. /Dobos Hajnalka: Egyre tevékenyebb a Nagykárolyi Diákklub. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2008. április 3.
Április 1-jén nyitották meg Kolozsváron az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégiumban Bán Attila Urban absurd című fotókiállítását, a fotós a város „furcsaságait”, megnevettető pillanatait mentette fényképre. /- f -: Urban absurd – fotókon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./