Tankönyveket adományozott a Duna Televízió a magyar nyelvet tanuló moldvai csángó gyermekeknek. Az adományt március 30-án, vasárnap adták át a pusztinai Magyar Házban szervezett ünnepségen. Ekkor lépett fel Pusztinán Berecz András budapesti mesemondó. Szükség volt a magyar könyvekre, ugyanis, mint Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége oktatási programjának vezetője mondta: akárhányan is lennének a Moldvának tevékenykedő magyar pedagógusok, munka jutna nekik bőven. Hegyeli közölte, hogy a nyolc éve indult magyar oktatási programba eddig tizenkilenc falut sikerült bekapcsolni, ebből tizenötben az állami iskolákban fakultatív magyarórákon részt vesznek a gyermekek, szám szerint 992-en. További ötszáz gyermek pedig az iskolán kívüli foglalkozásokon mélyíti magyarnyelv-tudását. Moldvában jelenleg harminchat magyar pedagógus vállalt szolgálatot, de a programfelelős szerint további tanárokra lenne szükség, ugyanis még mindig van húsz olyan falu, ahol még szép számban vannak magyar nyelvet beszélő gyermekek. /Sarány István: Könyvadomány Moldvába. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 1./

Erdély-szerte úttörő kezdeményezésnek számít a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium legújabb kínálata: egy speciális internetes alkalmazás segítségével a szülők otthonról, a számítógép segítségével követhetik gyermekeik tanulmányi előmenetelét. A Virtuális Napló a hagyományos napló adatait tartalmazza, a diákok jegyeivel és hiányzásaival együtt. Minden diákhoz külön, jelszóval védett adatbázis tartozik, így minden szülő kizárólag a saját gyermeke adatait tekintheti meg. Az adatok frissítése jelenleg hetente egyszer, pénteki napokon történik. /Virtuális napló az Unitárius Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Resicabányán Liviu Spataru polgármester köszöntötte hatvanadik születésnapján Kurta Kázmér /sz. Dés, 1948. márc. 29./ festőművészt az ebből az alkalomból rendezett, huszonöt alkotást bemutató kiállítása megnyitóján. A művész virágai, csendéletei, tájképei, portréi mellett mindig valamilyen meglepetéssel tud szolgálni. /Makay Botond: Kurta Kázmér 60 éves. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

Április 2-án lesz hetvenöt éves Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Szüleit deportálták, ő és nővére egy nappal korábban menekültek Budapestre, a zsidóüldözést végül mindnyájan túlélték. Konrád György 1959–1965 között a VII. kerületi tanács ifjúságvédelmi felügyelőjeként naponta volt tanúja a kilátástalan helyzetben vergődő emberek nyomorúságának. 1988-ig csaknem folyamatosan publikációs tilalom alatt állt, újabb regényei – A cinkos, az Agenda, 1. Kerti mulatság – csak külföldön jelenhettek meg, s ő maga is sokat tartózkodott külföldön. 2001-ben látott napvilágot önéletrajzi regénye, az Elutazás és hazatérés, amelyben a család háború alatti sorsát írta meg. Az önéletrajz második része 2003-ban jelent meg Fenn a hegyen napfogyatkozáskor címmel. Az író 1990–1993 között a Nemzetközi Pen Club elnöke, 1997-től 2003-ig pedig a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia elnöke volt. /Konrád György 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Koncertekkel, kiállításmegnyitóval és bulival ünnepli kilencedik születésnapját a Transindex (www.transindex.ro) április 3-án és 4-én. Indul az új Transindex is, ami nem csak forma-váltást, hanem tartalmi gyarapodást is jelent. A Transindex 1999 áprilisában médiakísérletként indult, de meghatározó, markáns véleményformáló médiummá vált. Jelenleg napi 11–12 ezren olvassák. A Transindex a vezető romániai magyar portál. /Ünnepel a Transindex. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Március 28-án Kolozsváron Kurtág György világhírű zeneszerzőnek átadták a díszdoktori címet. Művészi karrierje több pilléren alapszik: komponálás, tanítás, előadóművészet. Eredetileg zongoristának készült, majd komponálni kezdett. Manapság inkább saját műveit, például Bach-átiratait zongorázza. /Nagy-Hintós Diana: Zenei anyanyelvem Bartók és Beethoven. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Március 30-án, a helyi Pro Bartók Társaság kezdeményezésére, nyolcadik alkalommal emlékeztek meg Nagyszentmiklós legnagyobb szülöttje, Bartók Béla születésnapjáról. A Nákó kastély dísztermében harmadik alkalommal, teltház mellett tartották meg a Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny díjazottjainak gáláját. /Pataki Zoltán: Bartók Emléknap Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

Március 28-án meghalt dr. Wéber László, túl 99. életévén: október elsején lett volna 100 éves. A „hepehupásból” indult 1908-ban, majd tanulmányai befejeztével Egeresen telepedett le körorvosként, 1940-ben. Tíznél több településen szolgálta a nép egészségét. A környék jótevőjeként ismerték, tartották számon. Lakása állandóan nyitva volt a szolgáltatását várók, igénylők előtt. /Vér István, Egeres: Életmentő volt, de az életét nem menthette meg. In memoriam dr. Wéber László. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

58 évesen elhunyt Jakab Elek, a Romgaz Rt. vezérigazgatója /Medgyes, 1949. okt. 9. – Medgyes, 2008. márc. 30./, akit ezelőtt tíz nappal utaltak be a kardiológiai klinikára. 2005-től töltött be vezérigazgatói tisztséget. Jakab 1992-től 1996-ig szülővárosa alpolgármestere, több évig a város főépítésze, az RMDSZ városi, majd Szeben megyei elnöke, illetve alelnöke volt. /I. I. Cs. : Elhunyt Jakab Elek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Kitűnő előadás volt az Aradi Kamaraszínház március 29-én bemutatott első önálló produkciója. Befogadó színházról lévén szó, a kamaraszínház előadásait más társulatok hozzák Aradra, de ez a produkció – Alina Nelega: Rudolf Hess tízparancsolata – itt készült: Tapasztó Ernő, a kamaraszínház kitalálója választotta és rendezte, s „szerzett” hozzá előadót a szegedi Harsányi Attila személyében. Alina Nelega marosvásárhelyi drámaíró, sokadik darabjaként írta meg a Hess-monológot. Hitler bizalmasa, Rudolf Hess életéről van szó. /Jámbor Gyula: Rudolf Hess tízparancsolata az Aradi Kamaraszínházban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

A közelmúltban mutatta be Marosvásárhelyen a Yorick Stúdió Tasnádi István Paravarieté című darabját. /Antal Erika: A hétköznapi élet attrakciója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Másfél évtizedes fennállását ünnepli a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó több mint harminc meghívott szerzővel és közel húsz képzőművésszel. Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője elmondta, „1993-ban, amikor a kiadónk megalakult, úgy tűnt, hogy egy regionális jellegű kiadó lesz ez is, hiszen a 90-es évek elején mintegy 250 bejegyzett, romániai magyar könyvkiadóról beszéltek. A regionalizmus kapcsán jegyezném meg, hogy a kiadó végig szem előtt tartotta, hogy sose keveredjen a provincializmussal”. Eddig 450 könyvet adtak ki. Tőzsér József, a kiadó igazgatója az ünnepségsorozat programját ismertette. /Antal Ildikó: Ünnepel a Pallas. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 1./

A napokban hagyta el a nyomdát a Balogh András által főszerkesztett Berecki Harangszó független művelődési és közéleti havilap 2008-as, sorban a nyolcadik évkönyve. A kalendárium a berecki polgármesteri hivatal támogatásával jelent meg. Az idei kiadás számba veszi a múlt esztendő fontosabb berecki eseményeit, de helytörténeti anyag és a gyermekeknek szánt irodalom is helyet kap benne. /(Iochom): A Berecki Harangszó idei évkönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

Megérkezett Bukarestbe, az április 2-án kezdődő NATO-csúcsnak George W. Bush amerikai elnök, elkísérte őt Condoleezza Rice külügyminiszter és Robert Gates védelmi miniszter is. Bush előzőleg Kijevben tárgyalt Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, megbeszélésük fő témája Ukrajna NATO-csatlakozása volt. Az amerikai elnök támogatásáról biztosította Kijevet. Bushnak ez a második romániai látogatása, korábban 2004-ben járt Bukarestben, az ország NATO-csatlakozása alkalmával. Bush látogatására rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kerül sor. Románia hatalmas erőket mozgósított, hogy a NATO-csúcstalálkozót semmi se zavarja meg: hatvan állam- és kormányfő, illetve csaknem háromezer meghívott biztonságát kell szavatolni. A bukaresti csúcson részt vesz Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is. /Világpolitikai témák a ma kezdődő bukaresti NATO-csúcson. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Románia gazdasági fejlődésének egyik sarokköve volt a NATO-csatlakozás, ami után jelentősen megnőttek a külföldi befektetések. A külföldi befektetések évi átlaga nyolcszorosára nőtt, a nettó átlagbér közel háromszorosára, akárcsak a GDP aránya. A csatlakozás azonban katonai kiadásokkal is járt, eddig kétmilliárd eurót költöttek ilyen célokra, és még legalább 13 milliárd euróra van szükség, hogy a román hadsereg felszereltsége teljesen NATO-konform legyen. A NATO-csatlakozás öt évében az országba összesen 28,1 milliárd euró külföldi tőke érkezett, vagyis évente 5,6 milliárd euró. Románia Kelet-Közép-Európa legvonzóbb befektetési célállomása, derül ki a napokban közzétett ZEW-jelentésből (Európai Gazdaságkutató Központ). A GDP értéke közel megháromszorozódott, 48,5 milliárd euróról /2002/ idén eléri a 133,8 milliárd eurót, hivatalos előrejelzések szerint. Több mint háromszázezerrel nőtt a munkavállalók száma, az infláció háromszor kisebb most, mint volt a csatlakozás előtti utolsó évben – 17,8 százalék, szemben az idei 5,4 százalékkal. /Dancs Attila, Isán István Csongor: Jó üzlet a NATO tagság. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Vitát keltett Bukarestben a NATO-csúcs előestéjén az államfői televíziós nyilatkozat, amely szerint az Ukrajnával 1997-ben kötött alapszerződést aláíró román politikusok „szemrebbenés nélkül” elárulták Románia érdekeit. Traian Basescu államfő azt mondta: Románia akkori vezetői elsietett, előnytelen megállapodást kötöttek Kijevvel, s ennek levét issza az ország. Szerinte a rossz alapszerződés miatt most Bukarestnek a hágai nemzetközi bíróságon kell keresnie igazát Ukrajnával szemben több vitás kérdésben. Az államfő neveket nem említett, de Emil Constantinescu akkori elnökre és Adrian Severin külügyminiszterre utalt a nyilatkozatában. Mindketten reagáltak kijelentéseire. Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő úgy értékelte, hogy az államfői nyilatkozatok ártanak a két szomszédos ország viszonyának. /Elődeit bírálja Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Április 6-án, vasárnap dönti el az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET), kit jelöl a megyei tanácselnöki tisztségre Hargita megyében, közölte Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke. Amennyiben a HET-en nem születik döntés, a szövetségi állandó tanács dönt a kérdésben. Markó Béla nem kívánta megnevezni, kit támogat a három területi szervezet jelöltje közül, mondván, nem akarja befolyásolni a döntést. Hozzátette, szerinte nem előnyös, hogy a megyei RMDSZ-szervezetek területekre oszlanak. Hozzátette, jó megoldásnak tartja az új módszert, miszerint nem a rotációs rendszer alapján dől el, ki lesz a megyei tanács elnöke. /Sz. Z. : Nem a vetésforgóra? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

Április 1-jén véglegesítették Sepsiszentgyörgyön az előválasztásokon kialakult városi tanácstaglistát. A végleges lista: Szentes Ádám, Sztakics Éva, Keresztély Irma, Klárik Attila, Czimbalmos Csaba, Kató Béla, Miklós Zoltán, Bodor Loránd, Mild Zoltán, Vass Ildikó, Bajcsi Tibor, Vajna László, Albert Alpár, András Róbert és Tischler Ferenc. /Farkas Réka: Véglegesítették a sepsiszentgyörgyi jelölteket (RMDSZ-előválasztások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

Komolyan kell venni a Magyar Polgári Pártot (MPP), és minden más magyar politikai alakulatot, mivel ezek mögött a romániai magyar választóknak az RMDSZ-szel szembeni elégedetlensége húzódik meg, ezeket pedig meg kell érteni és kezelni – nyilatkozta Csíkszeredában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte annak ellenére, hogy az MPP még nem állt a választópolgárok elé se programmal, se jelöltjegyzékkel, mégis az RMDSZ legfőbb ellenjelöltjének számít az idei helyhatósági választásokon. „Sajnálom, hogy az MPP nem kívánt részt venni az előválasztásokon”, nyilatkozta Markó. /Markó: Komolyan kell venni az MPP-t. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Cáfolta a sajtónak Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő a párt elnökségi ülésén felajánlotta volna a lemondását, de mint mondta, ezt nem is fogadták volna el. Több hírügynökség ugyanis arról adott hírt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemond, ha ez az ára az MSZP és az SZDSZ további közös kormányzásának. Lendvai Ildikó elmondta: Kóka János, az SZDSZ elnöke megkereste őt és felajánlotta, hogy egyeztessenek az új kormányfő személyéről, de ő ezt elutasította. Az SZDSZ ügyvivő testülete egyhangúlag úgy döntött, hogy nem kíván koalíciós szerepet vállalni a jelenlegi kormányban. Kóka János pártelnök a kisebbségi kormány életképességéről azt mondta, ez is alkalmassá teszi a jelenlegi kormányt, hogy kitöltse a ciklusát. Hozzátette: semmiféleképpen nem céljuk az, hogy „Orbán Viktor átvegye a kormányrudat. ” Az SZDSZ április 30-tól visszahívja minisztereit és államtitkárait a kormányból. /MSZP: nem merült fel kormányfőcsere lehetősége. Az SZDSZ bejelentette: visszahívja minisztereit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Ezen a héten a pozsonyi parlament elé terjeszti a közoktatási törvénytervezetet Ján Mikolaj miniszter, a nyíltan magyarellenes radikális Szlovák Nemzeti Párt /SNS/ politikusa, akinek kezdeményezése nem az egyetlen, amely csaknem kizárólag a szlovákiai magyarok ellen irányul. Ha a szlovák kormány nem tartja be a status quot, és nem módosít oktatási törvénytervezetén, a magyar szervezetek készek tiltakozó nagygyűléseket szervezni Dél-Szlovákia városaiban, falvaiban, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Előzőleg öt másik szervezettel együtt az MKP koordinációs tanácsot hozott létre, amely megszervezi és összehangolja a polgári engedetlenségig menő akciókat. Tarthatatlan, hogy a szlovákiai magyar iskolákban Magyarországon kiadott tankönyvekből, „más forrásokból” tanítsák a történelmet különösen, hogy a szlovák oktatáspolitika a történelemre és a földrajzra is más szemlélettel tekint, mint a magyarok – mondta Vladimír Meciar, a kormánykoalícióhoz tartozó Néppárt (HZDS) elnöke. A készülő törvény egyfajta cenzúrát vezetne be, csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyveket lehet majd használni. Ugyanakkor emelkedne a szlovák nyelv oktatására szánt órák száma, egyúttal pedig csökkenne a magyar óráké. Márciusban az új egyházmegyei felosztás okozott rendkívüli csalódást a felvidéki katolikus magyarok körében. A magyarok már régen kérnek magyarul beszélő segédpüspököt, aki ellátná az összes magyar hívő pasztorációját. /Szőcs Levente: Sorvasztják a szlovákiai magyarságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Hat vitás megyehatára van jelen pillanatban is Hargita megyének, közölte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, hangsúlyozva: ez sokkal inkább az érintett községek határvitája. A legismertebb határvita az Úz-völgyi, ahol a két település közötti határ, Csíkszentmárton és Dormánfalva (Darmanesti), illetve Bákó és Hargita megye határai képezik a vita tárgyát. Egy másik cifra helyzetű település Gyimesközéplok, ahol közel ötszáz ember közigazgatási hovatartozása felemás. A szóban forgó félezer embernek a személyi igazolványa Középlokra szól ugyan, de az adót már a Neamt megyei Danuc községbe fizetik. A Gyilkostó üdülőteleptől a Békási-szoros irányában fekvő terület tulajdonjoga mai napig kérdéses a gyergyószentmiklósi önkormányzat számára. Garda Dezső RMDSZ-es parlamenti képviselő több éve igyekszik tisztázni a helyzetet. A hivatalos román térképek szerint az egész Békási-sziklaszoros Neamt megyéhez tartozik. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egy korábbi katonai térképpel tudja bizonyítani, hogy a terület megyésítés előtt a mai Hargita megye területéhez tartozott – ezt a kataszteri hivatal viszont nem fogadja el bizonyítéknak. A Gyilkostó-övezet mellett Hargita megyében a Gyimesek vidékén Csíkszék, Keresztúr mellett Háromszék folytat határvitákat. Tamás Sándor parlamenti képviselő nemrégiben jelezte, több ezer ozsdolai, gelencei, berecki, zabolai közbirtokosság, magánszemély, egyház, önkormányzat károsult az 1968-as megyésítések során. A Vrancea megyéhez csatolt területek visszaszerzésére irányuló követeléseket Tulnici település földosztó bizottsága eddig folyamatosan visszadobta. Az ozsdolai közbirtokosság ügye már Strasbourgba került jogorvoslásra. /Gergely Edit, Horváth István, Illyés Judit: Forró megyehatárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Marosvásárhely: Egyformán bizakodó az RMDSZ és az MPP. Meg szeretné őrizni jelenlegi létszámát a marosvásárhelyi önkormányzatban az RMDSZ Maros megyei szervezete, jelezte Benedek István. A Magyar Polgári Párt (MPP) még nem döntött képviselői kiléte felől, Kiss István helyi elnök a jövő hét végéig szeretné véglegesíttetni a listát. Ráduly Levente frissen megválasztott Maros megyei MPP elnök elmondta, hogy mind városi, mind megyei szinten a magyarság által leadott szavazatok mintegy 30 százalékára számítanak. Az MPP megerősítette Tőkés András jelölését a megyei tanács élére. Az RMDSZ már kialakította listáját, a húsz jelöltet a küldöttgyűlés titkos szavazással rangsorolta. Az első három helyet a két alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente, illetve Benedek István frakcióvezető (178) foglalta el. Biztos befutóhelyre került továbbá Dávid Csaba helyi elnök, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István és Peti András. /Szucher Ervin: Cél: a többség megőrzése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

Az RMDSZ egy volt marosvásárhelyi tanácsosát és egy megyei tanácsosát választották meg a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetének elnöki, illetve alelnöki tisztségébe. Az elnöki tisztségért Berekméri Sándor agronómus mérnök, az RMDSZ volt megyei tanácsosa (2000–2004 közötti időszakban) és Ráduly Levente pszichológus, az RMDSZ volt marosvásárhelyi tanácsosa (szintén a 2000– 2004-es időszakban) szállt versenybe. A titkos szavazás nyomán Ráduly Levente lett a megyei szervezet elnöke. Berekméri Sándort a megyei szervezet alelnökének választották meg. /Volt RMDSZ-esek az MPP-ben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

Az utóbbi mintegy két évtizednyi időben az erdélyi magyarság nem egyszer, nem kétszer elment egy valóban demokratikus társadalom létrehozásának lehetősége mellett. El lehet gondolkodni azon, hogy hol állnánk, ha mondjuk az RMDSZ vezetőségében nem a bukaresti – tehát a román politikai pártokkal összekacsintó és már az elején megalkuvásra hajlamos – mag kerül a szövetség megalakulása után hatalomra, hanem igazi erdélyi politikusok – Tőkés László, Király Károly, Szőcs Géza, Borbély Ernő, Borbély Imre stb. – veszik át az irányítást – írta Román Győző, a lap munkatársa. Mert azon is el lehet gondolkodni, hogy egy Verestóy Attila, Tokay György, Frunda György, de még Markó Béla nélkül is merre, hol tartanánk, tette hozzá. /Román Győző: Esély!? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 2./

Az alperes romániai cég az előző tárgyalásokhoz hasonlóan most sem képviseltette magát a Fővárosi Bíróságon, a magyar állam mint felperes által indított, úgynevezett ciánper per újabb tárgyalásán. Az eljáró bíró Gönczy Jánost, a ciánszennyezés idején kinevezett kormánybiztost hallgatta meg tanúként. Császár P. Emőke bíró emlékeztetett arra, hogy a szennyezést okozó cég felelősségét már korábban megállapította a bíróság, jelenleg a kártérítés összegének pontosítása a feladat. Gönczy János elmondta: bár a ciánszennyezés idején mindenki a halpusztulással volt elfoglalva, sokkal nagyobb gond volt, hogy a cián rengeteg alsóbbrendű élőlényt is megölt a folyóban, ez pedig csak igen lassan épült újra. A károk felmérésében több magyarországi kutatóintézet vett részt, végül az eredményeket egy független angliai intézet, a WrC összesítette. Ezek alapján az ökológiai károkat 65 millió dollárban határozta meg, az egyéb károkat pedig csaknem 39 millió dollárban. /Újabb halasztás a „ciánperben”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

Kétnyelvű táblák elhelyezését követeli a nagyváradi városháza és a polgármesteri hivatalnak alárendelt intézmények falán március 13-án keltezett megkeresésében az RMDSZ városi frakciója. A magyar tanácsosok ugyanezt kérték az önkormányzathoz tartozó hivatalok, igazgatóságok, önálló ügyvitelű vállalatok vezetőitől is. A frakciónak ez már a negyedik megkeresése az ügyben, az eddigi hármat válaszra sem méltatták az illetékesek. Biró Rozália alpolgármester arra emlékeztetett, hogy a polgármesteri hivatalnak a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében is lépnie kell. A helyi tanács még 2006-ban hagyta jóvá, hogy az utca román neve mellett magyarul is szerepeljen a közterület típusának a megnevezése. A határozatot azonban máig nem ültették gyakorlatba. Nagyváradon emellett évek óta téma a magyarok által Szent László térként emlegetett, hivatalosan Unirii elnevezésű főtér nevének a megváltoztatása is. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezete többször is kérvényezte ezt, a kérést mintegy kétezer támogató aláírással támasztva alá. /Követelt kétnyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

A Pallas–Akadémia Kiadó fennállásának tizenöt éves évfordulója apropóján, magánügyben járt Csíkszeredában Markó Béla. Funarnak a magyarok kitelepítésére vonatkozó kirohanásait közemberként pofátlannak, politikusként szemtelenségnek tartja Markó. Markó elégedett az RMDSZ-színekben tevékenykedő EP-képviselők munkájával. Elismerte, hogy kisebbségi és egyetemalapítási kérdésekben az utóbbi években nem tudtak előbbre jutni. A csíkszeredai ANL-lakások kiosztására vonatkozó – a románokat előnyben részesítő – újságírói kérdésre Markó nem válaszolt érdemben, mondván, számára újdonság az, hogy a lakrészek több mint hatvan százalékát román nemzetiségű fiataloknak utalják ki. A téma kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a következőképpen fogalmazott: nem szabad etnikai feszültségeket szítani. /Kozán István: Csíkszeredában járt Markó Béla. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

A marosvásárhelyi tanács múlt heti ülésén fogadták el azt a határozatot, melynek alapján véglegesítettek egy ingatlancserét a marosvásárhelyi önkormányzat és a római katolikus egyház között: a Művészeti Líceum egy épületszárnya és a Horea utcai Európa Gimnázium tulajdonost cserélt. A szerződés szerint a római katolikus egyház átadja a városnak az Európa Gimnázium régi iskolaépületét és a hozzá tartozó 1690 négyzetméteres telket. Ennek fejében az önkormányzat a Művészeti Líceum új épületszárnyát adja át az egyháznak. /(benedek): Ingatlan-cserebere. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

Ezerötszáz csángó gyerek látogatja Moldvában a magyarórákat – nyilatkozta Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási programjának felelőse. Az állami tanintézményekben nem kötelező tantárgyként megtartott magyarórákon 992 gyermek vesz részt, iskolán kívüli magyarnyelvoktatásban pedig további 500 gyerek részesül. Jelenleg tizenkilenc faluban nyílik lehetőség a magyar nyelv tanulására, ebből 15 faluban állami iskolában is tartanak órákat. A csángómagyar oktatási program nyolc éve indult Klézsén, az első pedagógusok egyike Hegyeli Attila és felesége volt. Ma már 36 pedagógus tanítja a magyar nyelvet Moldvában. /1500 csángó gyermek tanul magyarul Moldvában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./