Tizennyolcadik születésnapját ünnepelte a Magyar Szocialista Párt, a közvélemény-kutató intézetek szerint történetének mélypontján, 18 százalékon áll, s ez már Szili Katalint, Gyurcsány egyik legjelentékenyebb párton belüli ellenlábasát is elgondolkoztatta. Szili szerint szociális válság van kibontakozóban, amelyet már a milliárdos pénzekkel pumpált, a kormány politikáját népszerűsítő médiapolitika sem tud hatástalanítani. – Gyurcsány Ferenc meghirdette a korrupció elleni harcot, a Fidesz politikusai szerint a hét pont figyelemelterelésre, a felelősség szétterítésére szolgál. Gyurcsány Ferenc szokása szerint, a Zuschlag-ügyet figyelembe sem véve arról beszélt, hogy a szocialista párt megalakulása óta őrzi tisztaságát s a korrupció árnyéka sem vetülhet rá, és ellentámadásba ment át, kirohant a Fidesz ellen. – Gyurcsány választási kampányában fő tanácsadója volt a Dresner-csoport. Elvük: ha a szocialista politikusokból nem lehet szerethető alakokat formálni, ellenfeleiket kell gyűlöletessé tenni. – Nyilvánosságra hozták a száz leggazdagabb magyar listáját. A száz leggazdagabb magyar között van Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kóka János gazdasági, Veres János pénzügyminiszter, több MSZP-es politikussal együtt. A leggazdagabb közülük az olajügyekben utazó Kapolyi László, akinek becsült vagyona ötmilliárd forint körül mozog. /Bogdán Tibor: Magyar Tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

A közoktatási intézményeknek október 10-ig kell leadniuk jelentéseiket a belső minőségellenőrzési felmérésről, amelyet az előző tanévre vonatkoztatnak. Az iskolák minősítéséhez kétlépcsős, adminisztratív és nevelési feltételeket vizsgál az erre kijelölt szerv, a Közoktatási Minőségellenőrző Ügynökség (ARACIP). Elek Imre, a szatmári Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója úgy véli, a szülők nagyon is jól tudják, hogy egy adott városban vagy körzetben melyik a jó iskola. Keresztély Irma Kovászna megyei tanfelügyelő szerint az iskolák minősítése egy kísérleti projekt második lépése, ez nem jelenti az iskola megbélyegezését. Botos Erika sepsiszentgyörgyi iskolapszichológus szerint nem jó, ha kategorizálnak. /”Billog” gyenge iskoláknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Melyek azok az ízek, hangulatok, élmények, amelyek Marosvásárhelyhez kapcsolódnak? – tette fel a kérdést Markó Enikő szervező az idei évad első Belvárosi szerdájának estéjén a két meghívottnak: Virág György egykori megyei tanácselnöknek és Soós Zoltán régésznek, a Maros Megyei Múzeum igazgatójának. Soós Zoltán elsősorban a múltról beszélt, a XVII. századi városról és annak hangulatáról, az ásatásokról és kutatásokról. Marosvásárhely polgársága toleráns maradt az 1960-as évekig, amikor elkezdődött a románság betelepítése. Később rájött, hogy kisebbséggé válik a saját városában. A lényeg most már az egymás értékeinek kölcsönös elfogadásán alapszik. Virág György nagy sikernek könyvelte el, hogy annak idején sikerült a megyei múzeumhoz magyar régészeket alkalmazni. A múlttal kapcsolatosan ő a múlt század ötvenes éveinek emlékét idézte, amikor a város még a Magyar Autonóm Tartomány központja volt. Lehetett még komoly drámát, operettet játszani. Hatalmas volt a Székely Színház közönsége. A hatvanas években viszont már szerelvényszámra hozták be a románokat, akik a lakáskulcs mellé 30. 000 lejes segélyt is kaptak. /Nagy Botond: A város: múlt, jelen, jövendő. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Erdővidéken mintegy háromezer katonát hívtak be a második világháború idején, s tizedük hősi halált halt, vagy eltűntnek nyilvánították, négyszázan pedig fogolytáborban haltak meg. Tavaly még 165-en éltek, ma már tizenhéttel kevesebben vannak – tudatta becsült adatok alapján Boér Imre nyugalmazott tanár a második világháborús öreg katonák és a földvári foglyok nyolcadik alkalommal megtartott bajtársi találkozóján. Dimény András nyugalmazott vargyasi unitárius lelkész igehirdetésében azokra emlékezett, akik egy adott időben nagy dolgot cselekedtek: emberségesen helyt álltak. /Hecser László: Bajtársak, ha találkoznak (Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

Volt diákjai szeretettel emlékeznek Rakonczai Jánosra, ő pedig élete meghatározó évének tartja az 1941–42-es tanévet, amikor a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban tanított. A decemberben kilencvenedik évét betöltő Rakonczai János szívesen emlékezik az egykori csíkszeredai tanártársakra, diákokra. 2000-ben megjelent, Emlékek, arcképek című könyvében egy fejezetet szentelt a csíkszeredai esztendőnek, felelevenítve a kollégákkal kötött barátságok és néhány diák emlékét. A pedagógusok megbecsültségéről, a diákok fegyelméről, a tanárok tekintélyéről írt könyvében, ezek tanulságul szolgálhatnak ma is. Tanítványai között volt Veress Péter későbbi magyarországi kereskedelmi miniszter is. /Takács Éva: Rakonczai tanár úr. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Immár kilencedik alkalommal zajlott le a hétvégén a Téka Művelődési Alapítvány által szervezett Égtájak őszi néptánc fesztivál Szamosújváron. Érkeztek együttesek Kolozsvárról (Szarkaláb), Balánbányáról (Ördögborda és Elevenek), Szamosújvárról pedig közismert Kaláka néptánccsoport lépett fel. /E. CS. : Szamosújvár. Őszi néptánc fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Benedek Elek születésének évfordulóján, szeptember 30-án ünnepelték a Népmese Napját. Székelyudvarhelyen a Móra Ferenc Iskolában könyvkiállítást szerveztek Benedek Elek könyveiből, a gyerekek pedig kiselőadást hallgathattak Elek apó életéről és munkásságáról. Mesemondó versenyt rendeztek. /Barabás Zója könyvtáros: A Népmese Napja a székelyudvarhelyi Móra Ferenc-iskolában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 9./

Beadta felmondását Thiesz János, a Kovásznai Művelődési Ház igazgatója azt követően, hogy két megyei sajtóorgánumban, a Háromszékben és a Székely Hírmondóban kritikus hangvételű tudósítások jelentek meg a szeptember közepén szervezett városnapokról. Thiesz, 2000 augusztusától a kovásznai kulturális intézmény vezetője. Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere szerint az igazgató jobb állást talált, és azért távozik a posztjáról. /Illyés Judit: Buktatott a sajtó? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A svédországi magyarok is megemlékeznek az 1956-os magyar forradalom kitörésének 51. évfordulójáról. A malmöi Hungaroclub szervezésében október 19-én a Nydala-i Szabadidőközpont színháztermében tartják az ünnepi műsort, melynek meghívottja Koczka György ‘56-os elítélt, televíziós szerkesztő, a Temesvári Rádió magyar adásának munkatársa. /A svédországi magyarok vendége Koczka György. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

„Az állam összes erdejében a Földmívelésügyi Minisztérium által jóváhagyott ütemterv alapján kell gazdálkodni” – áll az első magyar nyelvű erdőtörvényben. Az 1879-es jogszabály kidolgozásában Bedő Albert országos főerdőmesternek, államtitkárnak volt a legnagyobb szerepe. A politikus-szakember mellszobrát október 7-én avatták fel szülőfalujában, a Kovászna megyei Kálnokon. Stróbl Alajos művének másolatát a magyarországi ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakközépiskola és Kollégium segítségével állíttatták fel a falu református vártemploma előtti téren. Tamás Sándor felsőháromszéki parlamenti képviselő, aki szenvedélyes térképgyűjtő is, a szoboravatáson arról számolt be, hogy gyűjteményének egyik legértékesebb darabja a Kárpát-medence első erdészeti térképe, amelyet éppen Bedő Albert készített. Az egykori főerdőmester a millenniumra elkészítette Magyarország erdőinek leírását is. /A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása, Budapest, 1885/. „A négykötetes mű melléklete volt az angyalokkal körülvett, Nagy-Magyarország címerével díszített gyönyörű térkép is, amely a mai műholdas technika korában is megdöbbentően pontosnak számít” – mondta Tamás Sándor. Dr. Bedő Albert erdész szakíró, főerdőtanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Kovászna megyei Kálnokon született 1839-ben, ősi székely családból, apja unitárius lelkész volt. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Kolozsváron végezte, majd áttért a gazdasági pályára, és elkezdett az erdészettel foglalkozni. A selmeci akadémián 1866-ban erdészeti államvizsgát tett, majd az Országos Erdészeti Egyesület titkári állását töltötte be. 1868-ban lépett a Pénzügyminisztérium szolgálatba. 1873-tól Kerkapoly Károly pénzügyminiszter a kincstári erdők ügyosztályának előadói tisztségével bízta meg. Bedő a kor színvonalához képest teljes értékű összefoglaló tanulmányt és hozzá tartozó térképművet alkotott. 1881-ben országos főerdőmester, 1895-től pedig a Földmívelési Minisztérium államtitkára. 1918-ban halt meg. Bedő Albert rakta le a Kárpát-medencében az erdőgazdálkodás tudományának alapjait, négy ma is működő erdészeti iskolát alapított. Emlékezetére az Országos Erdészeti Egyesület 1957-ben megalapította a Bedő Albert-emlékérmet, amelyet évente ítélnek oda. /Kovács Zsolt: Szobor a falu nagy szülöttjének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Sorok között: az 1956-os események romániai visszhangjai címmel nyílik kiállítás Temesváron október 9-én, a magyar forradalom kitörésének 51. évfordulója alkalmából. A kiállítás a budapesti egyetemistákkal szimpatizáló romániai, temesvári hallgatók elleni megtorlásokat, a kirakatpereket akarják a közvélemény tudomására hozni, egyben a kommunista bűncselekményeket feltárni, felhívni a figyelmet arra, hogy sok akkori elítéltet ma sem rehabilitáltak. A korabeli újságokból, röplapokból, rádiós hangfelvételekből, rendőrségi jegyzőkönyvekből álló tárlatot a Román Kulturális Intézet, a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), Lengyelország bukaresti Nagykövetsége, az Olasz Kulturális Intézet és a román minisztérium szervezi. A megnyitón jelen lesz többek között Marius Oprea, a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet elnöke, néhány politikai fogoly, egykori temesvári (román) elítélt egyetemista, valamint Varga Andrea magyarországi történész és publicista, a kiállítás anyagának összeállítója, az 1956-os romániai események egyik kutatója, aki három éve a Román Akadémia díját is megkapta kutatómunkájáért, melynek eredménye a Romániai magyarok – 1945–1955 /Maghiarii din Romania (1 A Romániai magyarok – 1945–1955 című könyv minden dokumentumot eredetiben közöl, így több feljegyzést, jelentést, összefoglalót magyarul, mert eredetileg ezek magyarul születtek. Mindegyik mellett közölték a román nyelvű fordítását is. Elkészült a következő kötet, azonos szempontú szerkesztéssel. Romániai magyarok – 1945–1955 /Maghiarii din Romania (1945–1955), Cluj, 2003/945–1955), Cluj, 2002/ című román nyelvű dokumentumkötet. /P. L. Zs. : Kiállítás ‘56 romániai fejleményeiről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

A vasúti közlekedés történetének, a Temesvár–Nagykikinda–Szeged nyomvonal átadása 150. évfordulójának szentelték a szerkesztők a Szórvány Alapítvány kiadásában Temesváron megjelenő Régi(j)óvilág regionális honismereti szemle idei második számát. A vasút megjelenéséről, az indóházak és állomások építéséről, a régió vasúti hídjairól, a bánsági helyi érdekű járatokról Jancsó Árpád és Kiss Ferenc, az aradi állomás, valamint az arad-hegyaljai motorvonat történetét Ujj János, illetve Puskel Péter írta meg. /“Száz vasútat, ezeret!” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

Őszi számával jelentkezett a község ingyenes tájékoztatója, az Uzoni Hírlap. Ugron Ernő, az Európai Integrációs Iroda helybeli megbízottja Gazdák az unióban címmel tett közzé beszélgetést Vákár István mezőgazdasági szakértővel. /Kisgyörgy Zoltán: Megjelent az Uzoni Hírlap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

Márai Sándor regénye, az Eszter hagyatéka jelent meg nemrég román fordításban Mostenirea Eszterei címen a Curtea Veche bukaresti könyvkiadó gondozásában. A fordító ezúttal is Anamaria Pop, aki az előző Márai-könyv, A gyertyák csonkig égnek román fordítását is jegyezte (Lumanarile ard pana la capat, Humanity Könyvkiadó 2004). A Mostenirea Eszterei is egy új sikertörténetnek ígérkezik, ahogy azt Radu Ciobanu neves irodalomtörténész méltatja a Romania Literara című irodalmi hetilap egyik augusztusi számában. Az Eszter hagyatéka német és olasz fordítását 2000-ben az év könyvének nyilvánították Németországban és Olaszországban. Akkoriban a Die Zeit című lap többek között a következőket írta: “A 20. század irodalma, melyet már eltemetettnek és kiszikkadtnak hittünk, most egy posztumusz ajándékot kapott egy olyan új nagy mester személyében, akit a jövőben olyanok mellé állítunk, mint Joseph Roth, Stefan Zweig, Robert Musil, vagy éppen olyan néhai félistenek mellé, mint Thomas Mann, Franz Kaffka. Az ő neve: Márai Sándor. ” Anamaria Pop nemcsak a Márai-regények kitűnő román tolmácsolója, hanem a kortárs magyar irodalom elkötelezett népszerűsítője is. Fordításában adta ki a pitesti-i Paralela 45 Könyvkiadó a marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő Bartis Attila (a nemrég elhunyt Bartis Ferenc erdélyi író fia) A nyugalom című regényének román változatát (Tihna). Bartis Attila ma az egyik legtöbb nyelvre lefordított kortárs magyar író, aki a Déry Tibor- és József Attila-díjak mellett 2002-ben éppen a Márai Sándor nevét viselő irodalmi díjat is megkapta. /Toró Tibor akadémikus: Új Márai Sándor-regény románul. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

A képviselőházi jóváhagyás után, a szenátus október 9-i ülésén megszavazta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját ratifikáló törvényt. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 1992-ben elfogadott jogszabály ratifikálását az RMDSZ már tíz éve folyamatosan szorgalmazza, a kormány azonban csak 2006-ban fogadta el a tervezetet, az RMDSZ közbenjárására. A Nyelvi Charta néven közismert európai jogszabály a különböző országok területén beszélt kisebbségi nyelvek nemzetközi súlyú védelmét szolgálja, szabályozza a nyelvhasználati jogokat az oktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás, művelődés, a gazdasági élet, a média területén valamint az anyaországgal való kapcsolatokban. A tervezet elfogadása mellett érvelve mind Frunda György és Eckstein-Kovács Péter szenátorok, mind pedig Markó Attila államtitkár kifejtették: ez a jogszabály Romániában kiemelkedő fontosságú, hisz európai szintű jogi norma hatálya alá emeli a különböző jogszabályokban rögzített jogokat. Garantálja az anyanyelven történő oktatást minden szinten, biztosítja a nyelvhasználatot mind a közigazgatásban, mind pedig a közszolgáltatások terén, rögzíti az anyanyelv-használati jogot az igazságszolgáltatásban, nem csak a bírósági eljárásban, de az anyanyelven készült bizonyítékok érvényességét tekintve is. Románia az Európa Tanács tagállamai közül huszonkettedikként ratifikálja a nyelvi chartát. /Elfogadták a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Az RMDSZ nem a Fidesszel akar versenyezni a Romániában sorra kerülő európai parlamenti választáson, hanem a román pártokkal – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtóértekezletén. Szerinte aki ma az RMDSZ-szel szemben független magyar jelöltet támogat Romániában, a „legtöbb amit elérhet az, hogy Romániából nem lesz magyar képviselő Brüsszelben”. Súlyos hibának nevezte, hogy a Fidesz bejelentette: tevékenyen támogatni fogja a független jelöltként induló Tőkés László református püspök választási kampányát. Lehetetlennek mondta, hogy az RMDSZ és a független jelölt egyaránt átlépjen a küszöbön, azaz megszerezzék a szavazatok nyolc százalékát. „Ezért nagyon rossz döntés és hiba, hogy a Fidesz tevékenyen támogatja Tőkés László püspököt” – mondta Markó Béla. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a térségben erősödik a nacionalizmus és a magyarellenesség. Ennek példájaként említette, hogy a szlovák parlament megerősítette a Benes-dekrétumok érvényességét. Figyelmeztetett arra is, hogy Romániában sem a legjobb a magyar–román viszony. Markó közölte, hogy az RMDSZ listáján indított első három jelölttel együtt október 10-én Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) vezetőivel találkozik. Hangsúlyozta, elégtétellel hallotta az EPP szóvivőjét, aki Orbán Viktor Nagyváradon tett kijelentésével ellentétben azt erősítette meg, hogy az EPP a tagpártjait támogatja. /Markó: Az RMDSZ nem a Fidesszel akar versenyezni Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben rámutatott: Romániában az igazságszolgáltatást és a Korrupcióellenes Ügyészséget politikai célokra, politikai leszámolásra használják fel. Markó nagyon jó kezdeményezésnek tartja a román–magyar kormányüléseket. A kisebbségi törvénytervezet több mint két és fél éve áll, és nincs esélyt az elfogadására. A Konzervatív Párt a román nyelv oktatásának megszigorításával riogat. Megvan az esély akár a visszarendeződésre is, ha nem vigyázunk, hangsúlyozta. A magyarság egyik jelentős személyisége, Tőkés László független jelöltként indul. Ő már 1996-ban az RMDSZ-szel szemben támogatott egy független jelöltet a Hargita megyei parlamenti választáson. 2000-ben és 2004-ben is az RMDSZ-szel szembeni törekvéseket támogatta. A választási kampányra meg nem támadást ígértek egymásnak. Markó úgy látja, nem tartják meg a megegyezést. Az egyezség után keményen megtámadta Tőkés László püspök az RMDSZ-t. Azt RMDSZ-nek nem érdeke, hogy magyar–magyar vitává változtassa a választási kampányt. Markó nem látja, hogy akik az RMDSZ-szel szemben állnak, ajánlottak volna valamire is megoldást. Probléma az erdélyi magyarság szociális problémája. Ebben nem egymással van vitánk, hanem a románokkal, a román politikával. Az autonómiát szintén a románoktól kell megszerezni, ebben egységesnek kell lenni. /Salamon Márton László: Lupus in fabula az igazságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

A lap munkatársa, Sike Lajos először akkor csalódott Tőkés László püspökben, amikor a „Neptun-ügy” miatt durván nekiment Frunda szenátornak. Miért fogadta el azt a plusz háromszáz (vagy négyszáz) magyar helyet a Babes-Bolyain, amikor nekünk az egész (önálló) Bolyai kell? A későbbiekben ahelyett, hogy beállt volna a csapatba (nyolc éve a szatmáriak biztos befutó helyet, az elsőt kínálták fel neki a parlamenti képviselőjelöltek listáján, de ő elutasította), kívülről mondta a magáét. Most pedig a püspök a biztos befutó helyet (mármint az RMDSZ-listán) a teljesen bizonytalanért visszautasította. Örülhet Basescu, kedvére alakulnak dolgaink, állapította meg az újságíró. /Sike Lajos: Alakul ám! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./; Emlékeztető: Markó Béla RMDSZ-elnök 1993-ban közleményben jelentette be, hogy az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnök mandátumával lehet. A Neptunon megjelent RMDSZ-politikusoknak ilyen megbízatásuk nem volt. Ezen a megbeszélésen a kormány képviselői nem hivatalos ígéreteket tettek. Ezek az ígéretek a román hatalom melletti propagandát szolgálják, például a New York Timesban megjelent, tényhamisítást tartalmazó cikkben. Ígéretek már többször elhangzottak. Az, hogy a történelmet és a földrajzot /csak/ elemiben magyarul lehet majd tanítani, félmegoldás, a további diszkrimináció bizonyítéka. A Bolyai Egyetemet sem állították vissza. Az intézményekben folyik a „politikai visszarendeződés és diszkrimináció, aminek vegyes lakosságú helységekben etnikai jellege van. ” /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 6./

Tőkés László püspök az egyik legtöbbet támadott erdélyi magyar személyiség. Hogyan lehet ezen túllépni? – kérdezte Fábián Tibor. „Nem tudom megszokni a bántást, a gúnyt, a gyalázatot, minden ilyen eset fájdalmat kelt bennem és elszomorít. Ennek ellenére megszereztem azt a képességet, hogy felül tudok emelkedni rajtuk” – felelte. A püspök kifejtette: „egyetemes és nemzeti keresztyén értékek képviseletére van nagy szüksége Európának és a világnak. Másfelől pedig nemzeti közösségünk teljes értékű képviseletét kellene elvégezni. ” /Fábián Tibor: Értékek mentén haladok. Tőkés László püspök a lelki rendszerváltozásról és a szabad választás jogáról Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

Cs. Gyimesi Éva október 6-án Aradon ünnepelt. Szerinte a „két nemzet himnusza egymás után számomra dermesztően közel hozta a kölcsönös ellenségképeket, amik a taxisofőrben is megjelenő mai román (és magyar) szélsőjobb gyűlöletét alkalmanként rituálisan ébresztgethetik. Orbán Viktor nagyváradi kampányolása ilyenek alá adott lovat, ez pedig életellenes. ” A cikkíró megállapította: „A gyermek biztonsága, vagyis a béke a hímsovén politikai osztályok számára nem látszik kielégítő mértékben közügynek. Ha fogy a magyar nemzet, hát ezért is fogy. ” Továbbá: a szeretet parancsa azt is jelentheti, hogy „lemondok egoizmusomról, a saját hatalmam irgalmatlan érvényesítéséről azok közösségéért, akiket szolgálni vélek. ” /Cs. Gyimesi Éva: Nekünk Világos kell? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke október 9-én sajtónyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a november 25-i európarlamenti választásokon Romániának sikerül megszereznie a neki járó EP-mandátumok nagy részét. Hangsúlyozta továbbá, hogy Tőkés László független jelölt az EPP-vel közeli kapcsolatban áll, és ha mandátumhoz jut, akkor csatlakozni fog az EPP-frakcióhoz. Mint fogalmazott, az EPP pozitívan viszonyul Tőkés jelöléséhez, és teljes mértékben egyet ért Orbán Viktornak, az EPP alelnökének a püspököt támogató állásfoglalásával. /Martens támogatja Tőkés jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Október 9-én van a romániai holokauszt emléknapja. Ez az egyetlen olyan, emlékezés, amelyet a hatóságok szerveznek, a zsidó hitközség tagjai pedig meghívottként vesznek részt rajza. Néhány évvel ezelőtt még komoly létszámban jelentek meg Kolozsváron a megyei és a városi hatóságok a Tordai úti zsidó temetőben, a holokauszt-emlékműnél. Tavaly már szerényebb volt a hivatalosságok jelenléte, idén pedig botrányos módon teljesen elmaradt. Az emlékezők félórányi hiábavaló várakozás után telefonon érdeklődtek Emil Boc polgármester érkezéséről, aki elmondta, hogy rendkívül foglalt, mert itt van városban a brit nagykövet, egyébként nem értesítették őt az eseményről. A prefektusi hivatal és a megyei tanács képviselői sem jelentek meg. A hitközség felháborodottan vette tudomásul: minden egyéb fontosabb volt annál, hogy a hatóságokat valaki képviselje. Emlékezetes, hogy a holokauszt romániai fejezete sokáig tabutéma volt, a román hatóságok éveken keresztül tagadták a román területen és román hatóságok által végzett zsidó népirtást. Számos olyan mozgalom, szervezet alakult, amely a nácikkal együttműködő akkori magas rangú tisztségviselőket – például Antonescu marsallt, vagy a Vasgárda hírhedt vezetőjét, Corneliu Zelea-Codreanut dicsőítették, a romániai zsidósággal szembeni bűnös magatartásukat igyekeztek kendőzni. Csak néhány évvel ezelőtt került sor a romániai holokauszt hivatalos, államfői szintű elismerésére, a hatóságok azóta igyekeznek a feltárással, megemlékezéssel kapcsolatos nemzetközi és európai elvárásoknak eleget tenni. Emiatt iktatták törvénybe az október 11-ei emlékezést is. Bukarestben ünnepélyes szertartásra, koszorúzásra került sor felavatták a Romániai Holokausztot Tanulmányozó Országos „Elie Wiesel” Intézetet. A washingtoni Holokauszt Intézet adatai szerint 66 évvel ezelőtt Romániában, Bukovinában és Besszarábiában mintegy 280 000 román és ukrán zsidó halt meg a román hatóságok által irányított üldözés során. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Holokauszt-emléknap helyi és megyei hivatalosságok nélkül. Fontosabb volt a brit nagykövet kolozsvári látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló alapítók közgyűlése október 9-én tartott kolozsvári ülésén kinevezte a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjait, ugyanis a kuratórium korábbi képviselőinek mandátuma október 24-én lejár. Emlékezetes, hogy 2000. április 14-én a magyar történelmi egyházak vezetői által Kolozsváron létrehozott Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elhatározta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását, kolozsvári központtal, három erdélyi nagyvárosban, Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen létesülő karokkal. A mostani közgyűlésen Kató Béla kuratóriumi elnök beszámolt a kuratórium négyéves tevékenységéről, amit a jelenlévők elfogadtak, és jóváhagytak. Ezt követően a nyolc egyházi vezető megállapodott abban, hogy mindegyik egyház egy-egy tagot jelöl a kuratóriumba, az egyetemet finanszírozó magyar kormány számára pedig egy helyet tartanak fenn, bár ez eredetileg két helyet igényelt a testületben. A Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjai: Szilágyi Pál, a BBTE volt rektor-helyettese (római katolikus egyház), Kun Imre, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora (római katolikus egyház), Kállay Péter közgazdász (evangélikus egyház), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese (református egyház), Molnos Lajos költő, író (unitárius egyház), Szilágyi Éva tanár (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), Malaga Péter (római katolikus egyház), id. Toró T. Tibor akadémikus (római katolikus egyház számára). A kuratórium elnöke Kató Béla maradt. Anyaországi támogatás: az egyetem indulásakor az Orbán-kormány által ígért évi 2 milliárd Ft az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent, és ez ma már nem éri el az 1,5 milliárd Ft-ot. Ráadásul a szóban forgó összeget is részletekben kapja meg az egyetem, az időközben bekövetkezett infláció mértékét pedig a támogató nem vette figyelembe. További anyagi megterhelést jelent, hogy az eltelt időszakban megnőtt az évfolyamok száma. /P. A. M. : Megújult a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Egyenlő esélyek címmel közmeghallgatást tartottak október 9-én az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a Babes–Bolyai Egyetem ügyében, Kónya-Hamar Sándornak, az RMDSZ EP-képviselőjének a kezdeményezésére. A rendezvényen megjelentek volt és jelenlegi EBESZ-szakértők, a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosi Irodájának munkatársai, továbbá a nyelvhasználati jogi kérdések, valamint a multikulturalitás területének független szakértői, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanáraival együtt megosztották véleményüket és tapasztalataikat a közönséggel. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy a 785 tagú EP-ben eddig mintegy kétszáz képviselő írta alá az erdélyi magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását szorgalmazó nyilatkozatot. Ha 50 százaléknál több, vagyis 393 képviselő aláírja, akkor ez az EP hivatalos álláspontjává válik. „Ha fölvették Romániát megoldatlan gondjaival, akkor legyen bátorsága az uniónak vállalni azt, hogy saját ügye, és a megoldásban feladatot kell vállalnia” – jelentette ki az RMDSZ európai képviselője. A jelen levő Gabriel Andreescu egyfelől elismerte, hogy a nemzeti kisebbségnek joga van szorgalmazni az önálló felsőoktatási intézményt. Másfelől alaposan megvizsgálandó, több oldalról körüljárandó, szakmai szempontból is mérlegelendő kérdésnek tartja annak eldöntését, vajon egy nagy intézmény megmaradása lenne-e jobb, vagy a kettéválasztás. A maga részéről megerősítette: sok mindent kellene javítani ahhoz, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen valódi multikulturális légkör alakuljon ki. /Közmeghallgatás az EP-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Együttműködött a Szekuritáteval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott Pimen, Suceava és Radauti érseke, – határozott a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS). Az átvilágító testület visszautasította a Fehér megyei érsek, Andrei Andreicut fellebbezését, akiről szeptember 13-án mondták ki, hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Tavaly Andrei Andreicut elismerte, hogy abban az időben, amikor Tordán volt pap, aláírt egy együttműködési nyilatkozatot a Szekuritáteval, ellenkező esetben letartóztatással fenyegették, és több jelentést is tett „Ionica” néven. /Újabb besúgó papok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Magyarországon letartóztattak egy MSZP–s politikust, mert pályázati pénzeket tett zsebre. Emiatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy hétpontos javaslatcsomagot fogalmazott meg a közélet tisztítása céljából. Ezek között szerepel, hogy a parlamenti képviselők ne lehessenek egyúttal polgármesterek vagy gazdasági társaságok vezetői, és számoljanak el költségeikkel. És mi van az olyan esetekben, amikor valaki alig hagyja el az egyetem padjait, s máris a Rózsadombon vesz magának villát? Mint maga Gyurcsány Ferenc. /Veres István: A magyar politikum is tisztulásra vár. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 10./

„Választások előtti botránykeltés a korrupcióellenes ügyosztály, a DNA Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen indított vizsgálata” – jelentette ki Ráduly Róbert, a székelyföldi város polgármestere. Az alpolgármester ellen hatalommal való visszaélés ügyében indítottak vizsgálatot a korrupcióellenes ügyosztály. A feljelentő, Görbe Károly helyi üzletember szerint Szőke Domokos 1600 lejt kért, hogy „elintézze” a polgármesterrel egy felerészben a város tulajdonában lévő terület használatának engedélyét. A jegyzőkönyv szerint Szőke Domokos alpolgármester tettenérését akarták előkészíteni, ami viszont nem sikerült. A dosszié egy tanúvallomást tartalmaz, amely szerint Görbe Károly elmesélte egy ismerősének, hogy az alpolgármester 1600 lejt kért tőle közterület-használati engedély fejében. Az alpolgármester úgy véli, szándékos lejáratásról van szó, és valószínűtlennek tartja, hogy Görbe Károly félreértette volna, amikor a bérleti díjról tájékoztatta, ami a városi tanácsnak fizetendő, és nem neki, mint ahogy az tanúvallomásban szerepel. „Pénzt ügyintézésért soha nem vettem el” – állítja Szőke Domokos. Ráduly Róbert „a Gestapo és a Szekuritáté eljárásához” hasonlította az esetet, szerinte ugyanis a DNA egy lehallgatott telefonbeszélgetésre is hivatkozik, amelyben az alpolgármester a díjfizetési kötelezettségről tájékoztatta Görbe Károlyt. /Székely Zita: DNA-vizsgálat Szőke ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

A Székelyföld határát jelző tábla műszaki engedélyezése mellett a pannó tartalmát is megvizsgálja a háromszéki rendőrség, mielőtt dönt az engedélyezésről – jelentette ki Laurentiu Todoran, a Kovászna megyei rendőrség. Újságírói kérdésre válaszolva – hogy a rendőrségnek mi köze egy reklámtábla tartalmához – a háromszéki rendőrparancsnok elmondta: a pannó tartalmát a reklámozásra vonatkozó 2000/148-as törvény tükrében vizsgálják. Hozzátette: a Belügyminisztérium beleegyezése is szükséges. Todoran elismerte, hogy a közlekedési rendőrségnek csupán műszaki beleegyezést kellene adnia a tábla elhelyezésére, de úgy gondolja: ebben az esetben fontos megvizsgálni azt, hogy a pannó tartalma mit közvetít. „Ha úgy érzékelem, hogy politikai megfontolásból olyan akadályokba ütközünk, amely nem teszi lehetővé, hogy a táblákat elhelyezzük, akkor az európai fórumokon bemutatom az ügy kapcsán készített filmet, és segítségüket kérem a probléma rendezéséhez” – jelentette ki Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Előzőleg a Kovászna Megyei Tanács augusztus 26-án Kökös határában helyezett el egy Székelyföld feliratú táblát, amely a román politikai pártok és civil szervezetek tiltakozását váltotta ki. Az útügyi hatóság pedig arra hivatkozva távolította el a pannót, hogy azt nem szabályosan, az úttesttől hét méter távolságra helyezték el. /Kovács Zsolt: Akadékoskodó rendőrség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Dan Voiculescu, a konzervatívnak nevezett zsebpárt elnöke, a ,,román nyelv védelmezője” a múlt hét végén hazugságokat mondott a Hargita és Kovászna megyei román gyermekekkel kapcsolatosan. A Bukarestben szervezett tüntetésen kijelentette: ,,A Hargita és Kovászna megyei románok kénytelenek magyar iskolákban tanulni. Mivel kevesen vannak, sorra szűnnek meg a román tannyelvű iskolák”. A Konzervatív Párt egyik parlamenti képviselője még orcátlanabbul hazudott, tévékamerák előtt mondta: a két megyében a román elsősök magyar ábécés könyvekből sajátítják el anyanyelvüket. Kézdivásárhelyen két iskolában, a Petőfi Sándorban és a Turóczi Mózesben működik az I–VIII. osztályban román tagozat. A Petőfiben az ötszázhetven beiratkozott tanulóból negyvenkilenc jár román tagozaton. Az iskola aligazgatója 1996 óta Liliana Dediu tanítónő, aki a hazug kijelentésekre azt nyilatkozta: ,,A magyar gyermekekkel együtt román gyermekek is látogatják ezt az iskolát, ugyanolyan feltételek között részesülnek az oktatói-nevelői folyamatban, és valamennyiüknek egyenlő esélyük van a tanuláshoz. A román anyanyelvű tanulók természetesen román ábécéskönyv szerint sajátítják el az írás és olvasás tudományát, minden tantárgyat román nyelven tanulnak, és külön, önálló osztályokban járnak. Létszámuk valóban látványosan csökkent, de ez a magyar gyermekek esetében is érvényes. A román tanulóknak minden joguk biztosított Kézdivásárhelyen. ”A Turóczi Mózesben Emilia Stefan tanár tizenhét éve román aligazgató. Ő is nyilatkozott az elhangzott hazugságok kapcsán. Elmondta: ,,A román tanulók külön osztályokba járnak, és román tankönyvekből tanulnak, az ábécéskönyvet is beleértve. Az mese, hogy a románok magyar ábécéskönyv szerint tanulnak. A gyermekek, tanügyiek viszonya teljesen normális, nem létezik semmiféle nézeteltérés közöttünk. ” /Iochom István: A román pedagógusok cáfolják Dan Voiculescu hazugságait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) április elején pályázatot adott be az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió tagállamainak megállapodása értelmében létrejött Youth in Action – Fiatalok Lendületben program keretében egy Civil és közéleti iskola létrehozására. Az erdélyi nagyvárosok mindegyikébe ellátogató hétvégi, népfőiskola-szerű rendezvény célja az, hogy a romániai magyar fiatalok érdeklődését felkeltse a civil szféra és a közéleti kérdések iránt. A hétvégi előadás-sorozatok tervezett meghívottai hazai és magyarországi előadók, neves közéleti személyiségek. Az 1995-ben alapított MIT-nek jelenleg öt erdélyi ifjúsági ernyőszervezet a tagja: a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, a Romániai Magyar Cserkészszövetség, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági szervezete), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (az Erdélyi Unitárius Egyház ifjúsági szervezete), és az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége (IFINET). /Népfőiskola fiataloknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./