Orbán Sz. Ildikó textilművész kiállítását Papp Attila Zsolt verseivel kísérve nyitották meg Kolozsváron a Bulgakov kávéházban. A kiállításon nem csak a svéd design nagyjait idéző színes faliszőnyegek, hanem számos gitárformát is fel lehet fedezni. /Zene a szemnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Megjelent Duka János: Székely anekdoták /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyv, mely mintegy 200 székelyföldi adatközlőtől lejegyzett anekdotát tartalmaz. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

Megszavazta a parlament azt a törvényt, amely kivonja a büntetőjog hatásköre alól a bankhitelekkel való csalást. Ezáltal szabadlábra kerülnek mindazok, akik a bankok tönkretételével, hitelcsalással tettek szert vagyonra, sok milliárd lejes kárt okozva. A módosítást azzal indokolták, hogy a bankok belső szabályzata nem tekinthető törvényerejűnek, a hitelezés pedig civil szerződés által történik, ami a pénzintézet és az ügyfél magánügye. A már eddig bebörtönzötteket is szabadon bocsátják, a jelenleg folyó vizsgálatokat pedig megszüntetik. A szenátusi módosítás nyomán a csalók rácsok mögött maradnak akkor, ha az eltulajdonított összegeket közpénzekből fizették. A miniszterelnök előzőleg elítélően nyilatkozott erről a törvényről, az államfő pedig visszaküldte a jogszabályt a parlamentbe, újratárgyalásra, de csekély eredménnyel. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a jogszabály veszélyes precedenst teremt, hatására szabadlábra kerülhet Sever Muresan, a Dacia Felix Bank tönkretevője, Dinel Staicu, aki a Vallások Nemzetközi Bankjának csődjéért felelős, és sokan mások. A Dacia Felix Bank bukása az egyik legbotrányosabb eset volt az 1989 utáni Romániában. A becslések szerint a kár elérte a félmilliárd dollárt, akkoriban a lakosság megtakarított pénzének mintegy 10 százaléka ebben a bankban volt elhelyezve. Eckstein szerint sürgősségi kormányrendelettel visszaállítható a korábbi helyzet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szabadlábra kerülnek a bankok tönkretevői. Sokmilliárdos csalóknak kedvez a szociáldemokraták törvénye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A gazdasági, kereskedelmi, mezőgazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatok elmélyítéséről tárgyalt április 16-án a kormánypalotában, Markó Béla miniszterelnök-helyettes Hui Liangyuval a Kínai Köztársaság miniszterelnök-helyettesével. /Kínai kollégájával tárgyalt Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Korodi Attila két hete áll a Környezetvédelmi Minisztérium élén. Kijelentette, hogy külön iparágat akar a hulladék újrahasznosítására. Nagy változás nem lesz a minisztériumban, jelezte. Románia az egyik legnagyobb génmódosított kukorica-termesztő ország. Mi a minisztérium álláspontja ebben a kérdésben, érdeklődött a Szabadság. Korodi nem foglalt állást, Románia kormányának e kérdésben mihamarabb valamilyen döntést kell hoznia, mondta. Az a fontos, hogy legyenek Romániában olyan övezetek, amelyekről elmondható, hogy génmódosított szervezetek nélküliek, és az ottani lakosoknak garanciákat nyújtanak, hogy el tudják adni a biotermékeiket. Verespatak kapcsán többször éles támadás érte a környezetvédelmi tárcát. Korodi a támadásokat visszautasítja. Megkezdik a szakmai elemzés arról, hogy ez a beruházás engedélyezhető-e vagy nem. /Gujdár Gabriella: Környezetvédelem új tárcavezetővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Három közös projektet szeretne megvalósítani az idén is a MIÉRT és a Környezetvédelmi Minisztérium. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kifejtette, az egyik projekt a Neumann informatikai tábor lenne, amelynek központi témája, akárcsak tavaly, idén is a környezetvédelem lesz. A minisztérium és a tárca közösen szervezné a Félsziget Fesztivált és azt a környezetvédelmi konferenciát, amelybe a romániai magyar civil szervezeteket is bevonnák. A sajtótájékoztatón Korodi kiemelt néhány, Hargita megyét is érintő lehetőséget, mint például az ivóvíz- és szennyvíz-csatornázási rendszer felújítására lehívható európai uniós pénzeket, amelyek akár a 80- 100 milliót is elérhetik. A miniszter beszélt a Hargita megyei, valamint a Szépvíz patak árvízvédelmi töltéseinek megerősítéséről, és az udvarhelyszéki árvízvédelmi munkálatok mielőbbi elkezdésének sürgősségéről. /Horváth István: Közös környezetvédelmi projektek a MIÉRT-tel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Szalay Zsolt, a MOL Románia Petroleum Products vezérigazgatója leszögezte, a MOL Románia tavaly a második legnagyobb üzemanyag-forgalmazó hálózattá lépett elő, jelenleg 14,4 százalékos a piaci részesedése a kiskereskedelmi üzemanyag-eladásban, a középtávú cél pedig a 20 százalékos részesedés elérése. Idén növelik a hálózat nagyságát is, az év végére a romániai MOL-töltőállomások száma eléri majd a 129-et. Továbbfejlesztik az üzemanyagkártya üzletágat. /Králik Lóránd: Növeli a lefedettséget a MOL. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Megszűnik az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kolozsvári információs irodája. Washington szerint Románia politikai és gazdasági szempontból stabil ország, az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) és az Európai Unió tagja, az iroda fenntartása tehát már nem indokolt. Nem hivatalos források szerint azonban az információs irodák bezárásának anyagi okai vannak. A kolozsvári iroda vezetője, Lisa M. Heilbronn, akivel a lap interjút készített. /Kiss Olivér: „Leginkább a fegyelmezetlen sofőrök zavartak”. Beszélgetés Lisa M. Heilbronn leköszönő amerikai konzullal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Ludovic Orban, az új közlekedési miniszter kijelentette, prioritást jelent az észak-erdélyi autópálya. A 2004-ben bekövetkezett hatalomváltás óta először nyilatkozik ilyen kedvezően a Bukarestet Budapesttel összekötő autópályáról az illetékes szakminiszter. Orban máris találkozott a Bechtel cég képviselőivel, hogy egyeztessenek. A kisajátítások felgyorsítása érdekében a kormány hajlandó törvényt is módosítani, cserében a munkálatok határidejének betartását kéri a Bechteltől. /B. T. : Előnyt élvez az észak-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

„Az etnikai tisztogatás folytatásától” tart Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke abban az esetben, ha az RMDSZ kapja meg az eddig demokrata párti jelöltek által betöltött tisztségeket. Albert Álmos nemrég közölte, a PD ellenzékbe vonulása után az RMDSZ érdekelt lenne az összes, eddig a demokraták által betöltött Kovászna megyei tisztség átvételében. A Kovászna megyei RMDSZ-elnök úgy véli, a 2004-es helyhatósági választások eredményei alapján a szövetség jelöltjeinek kellene betölteniük a vezetői tisztségek 75 százalékát a megye hivatalaiban. A megyében működő RMDSZ, PSD, PD, valamint a Nemzeti Liberális Párt és a Román Humanista Párt szervezeteinek vezetői megegyeztek abban, hogy a tisztségek 60 százalékát az RMDSZ, a maradék negyven százalékot a többi párt jelöltjei töltik be. /Fülöp Noémi: RMDSZ-monopóliumtól félnek Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Hódmezővásárhely adott otthont idén a határon túli magyar szervezetek autonómia-konferenciájának. A szegedi Magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében immár tizenötödik alkalommal megszervezett, szakmai jellegű konferenciára elsősorban nem az utódállamokban politikai hatalommal is bíró szervezetek képviselőit hívták meg. Így Erdélyből az EMNT és az SZNT képviselői, de Kárpátaljáról, Horvátországból, Felvidékről, illetve a Vajdaságból is elsősorban a közösségi önkormányzásban cselekvően jelen levő személyiségek, szervezetek vettek részt a rendezvényen. Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, a rendezvény fővédnöke megnyitójában jelezte is, hogy mivel az uniós integráció nem hozott jelentős változást a magyar közösségek életében, új eszközökre van szükség. Az uniós országokban a nemzeti kormányok továbbra is elutasítják az autonómiát, a ,,schengeni vasfüggöny” pedig az unióból kint rekedt közösségek számára még az anyaországgal való kapcsolattartást is jelentősen elnehezíti. A székelyföldi autonómia vonatkozásában az SZNT képviselői a belső népszavazás tapasztalatait ismertették. A szakértőként jelen lévő Csapó I. József, az SZNT egykori elnöke a konferencia témájához szorosan kötődő új koncepcióját ismertette. Eszerint a szlovákiai és erdélyi magyar közösségek az elnyert európai állampolgárság adta szuverenitási jogokkal élve léphetnek fel az unió különböző intézményeiben annak érdekében, hogy az önrendelkezéshez való jogot érvényesítsék. Ennek azonban előfeltétele az autonómia iránti igény hangsúlyos megfogalmazása és felmutatása. /Ferencz Csaba: Új utak (Autonómia-konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Április 16-án Kolozsváron a Farkas utca 4. szám alatti épületben felavatták a Babes–Bolyai Tudományegyetem múzeumának új otthonát. A négy teremben, többek között, helyet kapott – néhány korabeli fényképfelvétel és dokumentum erejéig – az 1872–1918-as, 1940–45-ös és 1945–59-es időszakok méltánytalanul lecsökkentetett emléke is, „Ferencz József Tudományegyetem”, „A kolozsvári magyar egyetem” és a „Bolyai Egyetem” alcímek alatt. /Méltánytalan emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A Kovászna megyében szolgáló csendőrök létszáma titok. Adrian Paul alezredes főfelügyelőt kijelentette, ez titkos információ. /(sz.): Mennyi a csendőr? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Április 16-tól új székhelyen fejti ki tevékenységét Kolozsváron az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány a (ERMACISZA), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ). Az irodaavatóra Április 14-én került sor. Egri István, az ERMACISZA elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és hangsúlyozta: szponzorok segítségével lehetett megvalósítani az új székhelyre való költözést. Bodó Barna, a MCSZESZ elnöke megjegyezte: ez is bizonyítja, hogy a civil és a gazdasági szféra között javult a kapcsolat. A Balassa (Aviator Badescu) utca 35. szám alatti irodába befogadták a Zöld Erdély Egyesületet, valamint a Bolyai Kezdeményező Bizottságot is. /(köllő): Hétvégi irodaavató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Békés megye képviselő-testülete elfogadta az Arad–Békés Megyei Vegyes Bizottság és albizottságai felállítására vonatkozó előterjesztést. A romániai féllel lefolytatott szakmai egyeztetések után Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke javaslatot tett, mellyel egyetértettek a felek. A bizottsági ülések száma éves szinten négy, emellett egyéb találkozókra is sor kerülhet. Az albizottságok a szakmai együttműködést biztosítják, tagjaik a megyei önkormányzati hivatalnak a főjegyző által, elnöki egyetértéssel kijelölt munkatársai. A hét albizottságot az együttműködési területek csoportosítása alapján hozzák létre. Ezek: gazdasági élet, kis- és középvállalkozások – területfejlesztés, közigazgatás – kultúra, sport, turizmus – környezetvédelem, infrastruktúra – szociális gondoskodás, gyermekvédelem – civil társadalom, szakoktatás – határ menti együttműködés. /Fehér József: Békés Araddal együtt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

„Furcsállom, hogy a nyolcmilliárd forintos költségvetéssel rendelkező Duna Televízió úgy véli, problémáit annak a Szülőföld Alapnak kell megoldania, amely 2,2–2,3 milliárd forinttal gazdálkodik, és hét ország magyarságát támogatja” – jelentette ki Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. A kábelt a Magyar Telekom Rt. fektette le, bérleti díját viszont eddig a Szülőföld Alapba beolvasztott Illyés Közalapítvány fedezte. Májusban jár le az optikai kábel bérlésére vonatkozó szerződés, a Duna Televízió arról számolt be, hogy ellehetetlenülhet a határon túli tudósítók munkája, ha a Szülőföld Alap nem finanszírozza a kábel bérlésének a költségeit. A Duna Televízió vezetője, Cselényi László jelezte, akkor sem mondanak le az erdélyi élő közvetítés lehetőségéről, ha a költségeit a Duna Televíziónak saját forrásaiból kell kigazdálkodnia. /Gazda Árpád: Ki fizeti az optikát? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Az április 15-én második alkalommal megtartott népszavazás eredményeként Szatmár megyében különvált Ráksa Avasújváros községtől, ezáltal Avasújvárosban a magyarság részaránya kétharmadosra emelkedett. Most a többség beleegyezett a többségében román ajkúak lakta Ráksa leválásába. A változást azért szorgalmazták az avasújvárosiak, mert – bár a község nyolc települést számlál – általában a polgármester személyéről a népes ráksai lakosság dönt, és ők határoznak a községi tanácsosok többségéről is, a megválasztott elöljárók pedig a költségvetési pénzek nagy részét saját falujukba irányítják. Az utóbbi években Avasújváros jórészt községi költségvetésből teremtette meg a különválás feltételeit: polgármesteri hivatalt, rendőrségi székházat és kultúrotthont építettek a faluban. A különválásról szóló döntés akkor emelkedik törvényerőre, ha a parlamenti jóváhagyás után megjelenik a Hivatalos Közlönyben a vonatkozó kormányhatározat. /Babos Krisztina: Magyar község alakul az Avasban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

A Magyar Szakképzési Társaság Kovászna Megyei Tagozatának szervezésében tartott szakmai találkozó keretében helyezték üzembe az elmúlt héten azt a hat és fél millió forintot érő számítógép-vezérlésű marógépet, amelyhez a szükséges összeget a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott pályázaton nyerte. A számítógépes vezérlés lehetővé teszi, hogy a tervezett végtermékről készített rajzot számítógép értelmezze, és készítsen programot, sőt, elvégezhető a végső művelet szimulálása is, ami az eddiginél pontosabbá teszi az új szerszámgépet. /(fekete): Csúcstechnológia a Puskás-iskolában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Barabás Miklós szülőfalujában, a közigazgatásilag Szentkatolnához tartozó Márkosfalván megújult a művelődési és egyházi élet, mióta a Tamás lelkészházaspár, Endre Ottó és Orsolya a faluba költözött. A lelkészházaspárnak köszönhetően 2005-ben könyvtárat létesítettek, egy évvel ezelőtt pedig a templomkertben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek állítottak emlékművet. Tamás Orsolya tiszteletes asszony, a kézdivásárhelyi Református Kollégium iskolalelkésze elmondta: lelkes pedagógusok kerültek a falu iskolájába, akikkel nagyon jól együttműködnek. Jelenleg a július második felében sorra kerülő falunapokra készülnek. A nyári szünidő kezdetén a gyermekek számára egyhetes evangelizációs tábort szerveznek. A falunapok alkalmával a település Csernáton felőli bejáratához székely kaput állítanak, az általános iskola pedig felveszi a Barabás Miklós nevet. /Iochom István: Mozgolódó márkosfalviak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Machiavelli Mandragóráját mutatta be április 15-én vasárnap a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A népszerű, sokat játszott művet új fordításban adta elő a társulat, Király Kinga Júlia, az előadás dramaturgja tolmácsolta újra az eredeti szöveg nyomán. Király István, tavaly végzett a marosvásárhelyi színi egyetemen. /Antal Erika: Vásárhelyi Mandragóra új fordításban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Nyílt levélben fordult a Román Színházi Szövetség (UNITER) vezetőségéhez Visky András dramaturg, bejelentve, lemond az UNITER-díjak kiosztására felkért zsűritagságáról. Visszalépéséről Visky kifejtette: március elején kérte fel a végleges zsűriben való részvételre Ion Caramitru UNITER-elnök, amelyet elfogadott. Március 12-e és április 1-e között Visky az Amerikai Egyesült Államokba utazott, előtte azonban ígéretet kapott a szervezőktől, hogy visszatérte után április 23-ig, a díjkiosztó gála időpontjáig lehetősége lesz megtekinteni a különböző díjakra felterjesztett előadásokat. Megérkezésekor azonban egészen más helyzet fogadta. A sajtóban megjelent, a jelöltek visszalépésével kapcsolatos szóváltások a gyanakvó hangulatra utalnak, amelyben bármilyen döntést szándékosnak lehet értelmezni, a különböző érdekcsoportok harcának a kifejeződéseként. Visky nem tartja normálisnak, hogy hazatérte óta különböző nyomásoknak volt kitéve. /Köllő Katalin: Visky visszalép az UNITER-zsűriből. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Székelyudvarhelyen április 12–14. között rendezték meg a 14. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF), amelyen tizennyolc iskola négyszáz diákja szerepelt. A Tamási Áron Gimnázium színjátszó csoportja, a Vitéz Lelkek hatodik alkalommal volt házigazdája a fesztiválnak, amelyről Szász Mihálykó Mária, a Vitéz Lelkek vezetője elmondta, klasszikus irodalmi színpad, pszichodráma, mesejáték és Shakespeare-előadás is szerepelt. A tematikai változatosság nem hiba, de a diákok életkorának nem megfelelő darabot megsínyli a szerep is. 16-17 éves szereplő nemigen tud a színpadon III. Richárdként hitelesen értekezni az élet nagy dolgairól. Az idei ODIF azonban nem erről szólt, nagyon sok jó egyéni teljesítményt, jó alakítást, testreszabott szerepet láthattak. Négy egyéni alakítást díjazott a zsűri, de sokkal többet lehetett volna. Két éve a Bolyai Nyári Egyetemen sincs drámapedagógiai továbbképzés. Nem kellett volna megszüntetni. A diákszínjátszás nem színész-utánpótlásképzés, hanem személyiségfejlesztés. /Kovács Csaba: Az informális intézmény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Indul a 4. Erdélyi Humorfesztivál, mezőnye erősnek ígérkezik, nyilatkozta Tóth Szabolcs, a fesztivál szervezőinek egyike. A fesztivált harmadik alkalommal támogatja az RMDSZ, a szervezés oroszlánrészét még mindig a Szomszédnéni Produkciós Iroda végzi. A rendezvény lehetőséget teremt arra, hogy az amatőr humoristák bemutatkozhassanak. A Humorfesztivál első része, amin majd a hét elődöntős versenyző méri össze tudását, április 21-én Kolozsváron lesz. A döntőbe továbbjutott három személy 22-én, vasárnap lép majd fel a Magyar Operában. /kb: Startol a IV. Erdélyi Humorfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Lord Robert Baden-Powel (Bi-Pi), a cserkészet megalapítójának 150. születési, valamint a cserkészmozgalom megalakulásának száz éves évfordulóját ünnepelte Szamosújváron a Romániai Magyar Cserkészszövetség. A VIII. Csodaszarvas Nyomában Országos Rovásírásversenyen mellett idén nyomozójátékban is kipróbálhatták magukat a fiatalok, de volt kiállítás, könyvbemutató, kézműves tevékenység is. A programsorozat záróakkordjaként pedig a cserkészcsapatok az örmény–magyar temetőben megkoszorúzták a cserkészmozgalom alapítójának emlékplakettjét. Az ország 23 településéről sereglettek össze a cserkészek az elmúlt hétvégén Szamosújvárra, hogy részt vegyenek a programokon. A 228 résztvevő számos színes program közül válogathatott. A Romániai Magyar Cserkészszövetség munkatársai, Salló Emőke, a szövetség külügyi vezetője, Molnár Szilárd vezetőképző-vezető és Kasza Tamás ügyvezető elnök számoltak be a centenáriumi emlékév alkalmából szervezett rendezvényekről. Január végén szervezték meg az I. Cserkészbált Csíkszeredában. Április 28-án Sepsiszentgyörgyön felavatják Baden-Powel mellszobrát, amit méta- és sárkányeregető bajnokság követ Augusztus 1-én közös fogadalomtételre és fogadalomújításra kerül sor a világ minden országában reggel 8-kor. A körzeti centenáriumi táborok előreláthatóan abban az időszakban zajlanak, Szeptemberben megszervezik a negyedik Dalos Pacsirta Országos Cserkészdalversenyt. /Dézsi Ildikó: Rovásírás, nyomozójáték a 100 éves születésnapon. Szamosújváron ünnepelt a Romániai Magyar Cserkészszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Magyarországi orvosok végeznek a héten szűrővizsgálatokat Kobátfalván. Egész hetes program kezdődött Kobátfalván a magyarországi Bács-Kiskun megye önkormányzata, kórháza, több civil szervezete és a Hargita megyei tanács részvételével. A kobátfalviak és Bács-Kiskun megye közötti kapcsolat még a 2005-ös árvíz után kezdődött, azóta is segítették az árvíz sújtotta közösséget. A jelenlegi ingyenes szűrővizsgálatokat nyolc magyarországi orvos végzi. A magyarországi vendégek több adományt is átadnak, számítógépeket, könyveket, a székelyudvarhelyi városi kórház pedig a Nemzeti Szív Alapítvány adományát veheti át. Az egész hetes rendezvénysorozat keretében átadják a felújított kobátfalvi óvodát, majd emlékoszlopot avatnak az árvíz áldozatainak emlékére. /Kiss Edit: Szűrővizsgálat a Bács-Kiskun megyeiektől. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze másfél hónappal ezelőtt Kutassuk együtt Csíkszék középkorát címmel hirdette meg azt az akciót, amelynek célja diákok, érdeklődő felnőttek bevonása Székelyföld eddig tabuként kezelt múltját feltáró munkába. Botár István elmondta, néhány község már lelkesen bekapcsolódott a mozgalomba. A csíkrákosiak jelezték, hogy tudomásuk van olyan telkekről, amelyeken érdemes volna kutakodni középkori leletek (cseréptöredékek, relikviák stb.) után. A csíkkozmási Boga Alajos Általános Iskola tanulói, Csillag Ottó tanár vezetésével figyelemre méltó kutató tevékenységet folytatnak. A Nyergestetőn olyan kardra bukkantak, amely valószínűleg az 1848-as szabadságharchoz kötődik. Csíkszentimréről, Csomortánból és Menaságról magánszemélyek is jelezték, hogy bekapcsolódnának az akcióba. /Kristó Tibor: Kutassuk együtt Csíkszék középkorát. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./

A 82 éves, pirospozsgás, életvidám Mátyás Irén Arad megyében, Kisperegen “nótafa” hírében áll, több mint 100 nótát, népdalt, megzenésített verset ismer, emlékezetből. Kedvenc dalát, a “Volt egy ország, úgy hívták, hogy Magyarország…” kezdetűt gyermekkorában tanulta meg. Fiatal korában élt-halt a táncért, az éneklésért, noha nyilvánosan csak a templomban, a tanító hegedűkísérete mellett énekelt. Makra Lajos szegedi koreográfus, aki a kisperegi néptánc oktatást felvállalta, hangszalagra rögzítette a nótáit, amelyeket a falu monográfiájával együtt kíván majd kiadni. /Balta János: Nótafa Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

Elhunyt Bereczky Júlia /Nagyszalonta 1928. márc. 9. – Pécs, 2007. márc. 3./ színésznő, évtizedeken át volt sikeres színésznő, emellett 1958 őszétől tanított a kolozsvári Népi Művészeti Iskola színi szakán, majd a Stúdió Színpad rendezője volt 1964 – 1974 között. Mindenki szerette. Amikor elmarták a Stúdió Színpadtól, sokan ott is hagyták a csoportot. Bereczky Júlia a színházban remekül alakította a nagy női szerepeket, több díjat nyert el, 2000 novemberétől a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1989-ben családjával áttelepült Magyarországra. A pécsi Nemzeti Színházhoz kerültek férjével, Barkó Gyurival együtt. /Kovács Pali Ferenc: A mi Julikánk, Bereczky Júlia = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Április 15-én, vasárnap először először Gyulai Líviusz animációin, majd Berecz András meséjén derült a közönség Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban. Gyulai Líviusz grafikus animációs kisfilmjei is sikeresek voltak. Ahogy a Kossuth-díjas grafikusművész mondta, azért van itt, mert így szülőföldje iránt érzett háláját fejezi ki, adhat valamit annak a városnak, ahol középiskoláját, a tanítóképzőt végezte. Ezután Berecz András lépett színre Kettévágott pipafüst című meséjével. /Mese a javából. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

A csíkszeredai Fazakas János László szokatlan technikával készíti alkotásait. Magyarországon végzett mint grafikus, nemcsak rajzol, hanem fest is. A Gy. Szabó Béla Galériában, Kolozsváron megtekinthető tárlat anyagát különleges technikával készítette: nem rézbe, hanem alumíniumba karcolta. A kiállítás egy Csíkszereda melletti templom díszítését szolgálja majd, és Krisztus kálváriáját mutatja be 15 képben. Fazakas János László Keresztút rézkarcban című tárlatát érdemes megtekinteni. /Kiss Bence: Karcolt kálvária. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./