A Telekiek kastélya, parkja, ma is megvan Kővárhosszúfaluban. Teleki Blanka (1806-1862), a magyar nőnevelés úttörője szülőhelyének, az ősi kastélynak most új ura van, egy román ember, a néhány hektáros falurész még hosszú évszázadokon át a Telekiek nevét fogja viselni. Teleki Blanka születésének 200. évfordulóját július 9-én, vasárnap ünnepelték Hosszúfaluban. Jóindulattal számolva húszan lehettek, s ebből egyetlen hosszúfalusi. A református templomban istentiszteletet is tartottak az emlékezetére, úgy hogy egyszer sem hangzott el a neve. Nagybányán a nyugdíjasok klubját Teleki Blankáról nevezzék el. A megemlékezések folytatódnak, Koltón Teleki Blanka Emlékszobát fognak avatni. /Klacsmányi Sándor: Teleki Blankára emlékeztünk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 14./

A soproni Soroptimist Club hölgytagjai jártak erre, ismerkedtek a Máramaros megyei magyar oktatás intézményeivel, körülményeivel. A klub a szórványmagyarság támogatását tervezi, látogatásuk célja az volt, hogy megismerjék a támogatottak életét és környezetét. Elképzeléseik szerint tanároknak fognak anyagi segítséget nyújtani, illetve rajtuk keresztül tanítványaiknak, majd anyaországi táborozás is lesz. A Soroptimist Club első rendezvénye jótékonysági koncert volt Sopronban. A koncert bevételét a máramarosi magyar oktatás támogatására fordították. Nagyon sok országban van Soroptimist Club, föderációkba, uniókba tömörültek, kongresszusaik vannak. A Soroptimist Club tagjai könyvekkel és oktatási segédanyagokkal érkeztek. Szatmárnémetibe, Szinérváraljára, Koltóra látogattak, ismerkedtek a máramarosi magyar tannyelvű iskolahálózattal és a fakultatív magyar oktatás helyzetével. Több mint 200 ezer Ft értékű könyv- , DVD és taneszközadományt hoztak, ezek az egyes iskolák könyvtárába kerülnek, megalapítottak egy 10 ezer Ft-os különdíjat egy a fakultatív magyar oktatásban résztvevő diákok Ki mit tud?-ján szereplő diák számára és egy 5 ezer Ft-os jutalmat felkészítőjének. /Dr. Váradi Izabella, magyar szakos tanfelügyelő: Segítő nővérek a máramarosi magyar szórványoktatásért. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 14./

A helikoni munkaközösség az erdélyi magyar írók legjelentősebb irodalmi csoportosulása volt a két világháború közötti időszakban. A ’20-as évek Kemény János hatalmas vagyont örökölt Marosvécsen. Az alig 23 éves fejedelmi sarj – báró Kemény János -, az örökség átvétele után fogadalmat tett, hogy vagyonát az erdélyi irodalom és művészet támogatására fordítja. Átvette ősei várkastélyát és bekapcsolódott a közéletbe. 80 évvel ezelőtt, 1926 júniusában küldte szét Kemény János 27 írónak azt a ma már irodalomtörténeti jelentőségű meghívót, melyben Marosvécsre hívja és várja őket, „hogy irodalmi terveinket, szándékainkat megbeszéljük”. A meghívottak közül 18-an jöttek el – köztük gróf Bánffy Miklós, Áprily Lajos, Kós Károly, Nyirő József, Molter Károly, Kacsó Sándor, Olosz Lajos, Szentimrei Jenő és Tompa László. Többen megörökítették az első találkozó hangulatát, ezekből idézett a lap. /Adamovits Sándor: Az első Helikon-találkozó évfordulója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

Bán Péter július 14-én tölti be 60. életévét. Nyugdíjas tanárként székelymuzsnai magányában dolgozik. Eddig 23 kötete jelent meg, jobbára műfordítások litván, orosz, román költők verseiből, finnugor népek meséiből. Ládában őriz még 25–30 kötetre való kéziratot, karácsonyra várja az általa szerkesztett Tamási-album (130 fénykép, kiadatlan Tamási-levelek, naplójegyzetek, visszaemlékezések) megjelenését. /Bán Péter műfordító hatvanéves. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

Fülöp István ny. matematikatanár, a Nemzeti kulturális értékeink szolgálatában (Typo-Rex, Gyulafehérvár, 2006) című kötetben hosszú évek szorgalmas gyűjtőmunkájával, a sok kiválasztott szerző írásaival elsősorban az érettségiző ifjúságot szeretné megszólítani. A most megjelent második kiadásban ahhoz a középkorú nemzedékhez is szól, akiknek nem volt alkalmuk magyar irodalmat, történelmet tanulni. Az egyik fejezetben a keresztényi nevelésből ad ízelítőt pozitív példákon keresztül, pl. Márton Áron püspök életén és munkásságán, a Csiha Kálmán püspökkel folytatott beszélgetés, valamint Tőkés László református püspök gondolatai kapcsán. Hatni próbál Farkas Sándor intelmein, illetve Dr. Dávid Gyula, Dr. Csávossy György és Szabó András írásai révén is. A szerző betekintést nyújt nemzetünk néhány fontosabb, meghatározó történelmi eseményébe, majd a két világháború tragikus kihatásait eleveníti fel számos szerző révén. „A nemzeti önazonosság és értékek védelmében” című részben többek között Kós Károly „Kiáltó Szó” című írásából hoz részleteket. Nagyenyed és kollégiumának hagyományőrző szerepéről is szó esik. Az első kiadás 2003-ban jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában Hogyan tovább erdélyi fiatalok? címen. A második kiadásban gazdagodott a kötet, főleg az antológia része. /Bakó Botond: Egy könyv az indulásról, a megmaradásról és a hazaszeretetről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Szimbolikus nagyságú verespataki telket ajándékozott Budapesten Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a Greenpeace magyarországi szervezete. „Az adományozás gyakorlatilag szimbolikus jelentőségű, de fel szeretnénk hívni a miniszterelnök és a kormány figyelmét: Magyarországnak kulcsszerepe van ebben a döntésben, hogy megépül-e az aranybánya Verespatakon, vagy nem. Hogyha igen, akkor Magyarországnak és lakóinak szembe kell nézni egy újabb ciánkatasztrófa veszélyével, mint amilyen a 2000-es nagybányai volt” – mondta Mózes Szabina, a Greenpeace Magyarország Egyesület sajtószóvivője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a jövő héten nyilatkozik, hogy elfogadja-e ezt a földadományt – mondta Batiz András kormányszóvivő. Batiz kiemelte: a kormány és a miniszterelnök céljai ebben az ügyben azonosak, hiszen arról van szó, hogy meg lehessen akadályozni a korábbiakhoz hasonló természeti katasztrófákat. /Kormányszóvivő a Greenpeace földadományáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Független szervezetként, Magyar Polgári Egyesület (MPE) néven kívánnak ezentúl tevékenykedni a Bihar megyeiek. Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányi elnöke és Orbán Mihály elnökségi tag bejelentette Nagyváradon, hogy lemondanak MPSZ-es tisztségükről. Közölték: ezentúl szerződéses alapon működnének együtt az MPSZ-szel. Szász Jenő május közepén Nagyváradra látogatott, a bihariak előadták az MPSZ megújítására vonatkozó elképzeléseiket, ami elsősorban regionális szerveződés mentén haladt volna. Akkor Szász Jenő kijelentette, hogy nem kell változtatni semmin, és minden jól működik. Végül Szász Jenő javasolta azt, hogy az MPSZ és az egyesület kössön együttműködési szerződést. Szóban megfogalmazta a szerződés szövegét, amit a bihariak papírra vetettek, és elküldtek Udvarhelyre. Mivel másfél hónapon keresztül nem érkezett válasz, a bihariak újból összeültek, és úgy döntöttek: érvényesnek tekintik a szerződést. /P. A. M.: Függetlenedtek a bihariak az MPSZ-től. Szövetségen alapuló erdélyi jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Borbély Tamás újságíró megörült Demény Péter A szükségtelen kiegyensúlyozottság /Szabadság, júl. 12./ című cikkének. Végre valaki kimondta: nem biztos, hogy jó az önálló magyar egyetem. Szükség lenne az eszmecserére, hiszen a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által szervezett tüntetéssorozat óta lassan-lassan már egy év is eltelik, az évfordulón pedig nem kizárt, „hogy újabb megmozdulás ismételt hisztériarohamát kell elviselnünk”. Borbély szerint „kellemetlen lenne, ha becses erdélyi magyarságunk sorozattá szaporítaná a gyergyóditrói paródiát, aminek a gyakorlatias haszna egyenlő a nullával.” Az uniós csatlakozás következtében előbb-utóbb az erdélyi magyarok zöme is arra a belátásra jut, hogy közös Európában jobb a románokkal együtt élni, mint például az egyéni boldogulás szempontjából semmi haszonnal nem kecsegtető „Virtuális Magyarországon”. Erdélyi románok és magyarok egyre kevésbé látnak majd egymásban ellenséget. Az újságíró szerint belefáradhatott az erdélyi magyarság abba, hogy olyan jogokért küzdjön, amelyeket jelenleg a román állam nem akar neki biztosítani. Borbély szerint nincs szükség önálló magyar egyetemre. /Borbély Tamás: Az egyetemi önállóság felülvizsgálata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Csibi Barna reagált Demény Péternek a Szabadságban július 12-én megjelent írására, arra, hogy „minek nekünk magyar egyetem?”. Azért kell, hogy a fiatalok magyar nyelven tanulják felső szinten azt, ami érdekli őket. Azért kell magyar egyetem, mert romániai lakosként ezt igénylik, ezért jövedelmük bizonyos százalékáról adó formájában lemondanak. /Csibi Barna, Csíkszereda: Minek nekünk magyar egyetem? (Reakció Demény Péternek a Szabadságban július 12-én megjelent írására.) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Idén végzett a második évfolyam a Sapientia – EMTE Műszaki és Humán Tudományok Karán Marosvásárhelyen. Tavaly ballagott el az első informatika és pedagógia szakos évfolyam, idén pedig a kommunikáció, mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakokon végzettekkel bővült a ballagók köre. Hollanda Dénes dékán elmondta, az akkreditáláshoz szükséges feltételek adottak, a törvény szerint három évben a diákok 51%-ának kell sikeresen vizsgáznia, és az arány egy évben sem lehet kisebb, mint 40%. Az eddigi eredmények alapján jó úton halad a vásárhelyi Sapientia. Idén ballagott az első kommunikáció szakos évfolyam, 100%-ban sikeresen államvizsgázva megállták a helyüket. A dékán nyilatkozata szerint a Sapientia relatív fiatal egyetem (5 éves), mégis sikerült az állami egyetemekkel azonos szintű, sőt esetenként jobb eredményeket elérni. /Sütő Ágota: Javuló tendencia. Sikeresen államvizsgáztak a vásárhelyi sapientiások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Beszterce-Naszód megye öt árvízsújtotta települése, köztük Felsőilosva lakói nem kezdhetik meg az újjáépítés munkálatait, a megyei tanács és a prefektúra közötti ellentétek miatt. A Beszterce-Naszód Megyei Prefektúra azt követelte a megyei tanácstól, hogy vonja vissza azon határozatát, amellyel 300 ezer lejt (3 milliárd régi lejt) utalt ki a megye 5 települése számára, ahol három héttel korábban pusztított az ár. Ez a határozat Alsóilosvának, Ispánmezőnek, Kiskajánnak, Felőrnek és Zágrának juttatott volna támogatást. A prefektúra szerint a szóban forgó határozatot többség hiányában fogadták el. Amíg a helyzet megoldódik, az árvízsújtotta települések abban reménykedhetnek, hogy részesülnek abból a félmillió új lejes alapból, amit a kormány megszavazott a természeti katasztrófák által tönkretett lakások újjáépítésére. A három héttel ezelőtti árvíz 13 emberéletet követelt, három személy holttestét azóta sem találták meg. Az árvízsújtotta településen az árvízkárosultak vízadagja napi 2 liter, és már csak két napra elegendő a tartalék. /Beszterce-Naszód megye. Továbbra is segély nélkül az árvízsújtotta községek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Kolozsváron anyagi támogatás hiányában bezárták fogyatékos gyermekek fejlesztésével foglalkozó Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthont. Július elsején lett volna az otthon működésének 14. évfordulója. Ez az otthon főként mozgássérült gyermekek fejlesztésére jött létre, a holland PCK (Protestáns Keresztény Gyermekmisszió) anyagi támogatásával. A támogatást 5 évre ígérték, azzal a reménnyel, hogy az állam fokozatosan átvállalja majd a szociális intézmények fenntartását. Idővel a mozgássérült gyermekek mellé felvettek értelmi fogyatékos, beszédhibás, autisztikus, krónikus betegségekben szenvedő és hátrányos helyzetű családok gyermekeit is, mivel magyar anyanyelvű, óvodás korú gyermekek számára más intézmény nem volt, és ma sincs. Az évek folyamán az intézet munkatársai képzésben részesültek, a fejlesztés egyre szakszerűbb lett. 1996-ban megépült az intézet új székhelye, az épület 60 gyermek befogadására volt alkalmas. A szakemberek – orvos, orvosi asszisztens, gyógytornász, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, szociális munkás és óvónő – heti közös megbeszélések során együtt dolgozták ki valamennyi gyermek terápiás fejlesztési tervét. 1997-ben ünnepelte a Bethánia fennállásának és működésének 5 éves évfordulóját. Elindult és évi háromszori rendszerességgel jelent meg az óvoda lapja, a Rügyecske. Az anyagi támogatás idejét a holland intézmény, látva az itteni politikai és gazdasági helyzetet, meghosszabbította. 1998–2001 között az óvodai tevékenység kibővült egy korai fejlesztési programmal is. 2003-ban az intézet megkapta a tanügyi akkreditációt és kezdett jó kapcsolat kiépülni a különböző hivatalos szervekkel is. 2004–2005-től a városháza által kiírt és megnyert pályázatból származó pénzből az intézet fedezni tudta a gyermekek étkeztetését és szállítását. A holland alapítvány bejelentette, hogy anyagi támogatását beszünteti. A gyerekek szétszóródnak különböző intézményekbe. A szakemberek új munkahelyet keresnek. /Egy elmaradt évforduló emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Sepsiillyefalván táborozik idén 13. alkalommal a Kolozsváron megjelenő Napsugár gyermeklap. Tizenhárom pedagógus gondoskodik arról, hogy a jutalomtáborba Erdély minden részéből összesereglett gyermekek jól érezzék magukat. Zsigmond Emese, a Napsugár és Szivárvány főszerkesztője szerint a táborozás körülményei, a tábor céljai alig változtak, folytatni kívánják azt a lapban megkezdett nevelőmunkát.   A Napsugár jelenleg is tizennyolc megyében 40 000-es példányszámban kerül a gyermekek kezébe. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével közösen szervezik a tábort. A Zilahon megtartott Magyar Nyelv Napjainak győztesei vannak itt, valamint a Kőrösi Csoma Sándor-verseny három legjobbja, a Kutykurutty általános műveltségi vetélkedő csíkszentdomokosi győztes csoportja és a nagyváradi mesevetélkedő legjobbjai. És még hét csapat az ország különböző tájairól, a Napsugár bélyeggyűjtő versenyének 2200 résztvevője közül a kisorsolt szerencsések.  /(simó): Napsugár a bástyák között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Nagyajtán a községi könyvtár nyáron is van. Nemcsak könyvtár, hanem helytörténeti kutatóközpont is. Tízezer körüli kötete van a községi könyvtárnak, ebből mintegy nyolcszáz román nyelvű. Ajtán azonban a kétszáz olvasó közül sokan nyáron is látogatják a könyvtárat. Itt őrzik az egykori olvasóegylet, a daloskör s a sporttevékenység történetére vonatkozó kordokumentumokat is. Bartha István helytörténeti kutatómunkát végez.  A könyvtár a községháza épületében működik. Itt székel a Nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Daloskör is. Minden kórustalálkozón jelen vannak, legutóbb a baróti református templomavató ünnepség előtt léptek fel. A kör karmestere Péter Géza tanár. Ebben az évben lesz a nagyajtai daloskör 125. évfordulója. Állandó jelleggel működik egy népi zenekar is. Bartha István szabadidejében faragással foglalkozik. Sok munkája, kopjája van a környéken. Tehetségéről tanúskodik egy székely kapu Fresnes-ben, Párizs külvárosában. Legutóbb Budaőrsön állítottak fel egy Bartha-féle nagyajtai nagykaput. /(kisgyörgy): Ahol a nyár nem szünidő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Tizenöt esztendővel ezelőtt hunyt el Baász Imre (1941–1991), az elmúlt évtizedek egyik legjelentékenyebb hazai képzőművésze, akinek munkáiból halála évfordulóján retrospektív kiállítás nyílik az árkosi Istálló-galériában. Baász művészként és művészetszervezőként is jelentékenyet alkotott, nevéhez fűződik a modern Médium-kiállítás megszervezése. /Bogdán László: Baász redivivus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Michal Ebner osztrák európai parlamenti képviselő összegyűjtött és közzétett angol nyelven néhányat Ján Slota szlovák politikus magyarellenes ,,aranyköpéseiből”. Ján Slota a szlovák Nacionalista Párt vezetője, a jelenlegi szlovák kormánykoalíció tagja. A Budapestre látogató szlovák kormányfő nem volt hajlandó Göncz Kinga külügyminiszter asszony kérésére sem elítélni Slota kijelentéseit. Néhány a magyarellenes kijelentések közül: ,,A magyarok rákos daganat a szlovák nemzet testén, amit késlekedés nélkül el kell távolítanunk.” ,,Tényleg ezt akarjuk? Mi, szlovákok? Hogy visszajöjjenek a magyarok, és felakasszanak minket a lámpaoszlopokra? Hogy a miatyánkot tanítsák nekünk magyarul? Nem! Kizárt! A tankjainkba ugrunk, és eltapossuk Budapestet.” A magyar kormánynak tiltakoznia kellene. Eközben a közelmúltban magyar állampolgárokat fognak le az egykori magyar koronázó városban, Pozsonyban, mert a kiránduló iskolásoknak tanárként szólni mertek az a város történelmi múltjáról. Slota-szerű figurák Románia parlamentjében is ülnek. „Nevüket csak azért nem említem, mert sokan vannak, és még valamelyiket ki találnám hagyni” – írta Sylvester Lajos Igaz, hogy az RMDSZ és az ellenlábasának vélt ellenzéke képviselői is sikeresen járatják le egymást.   Az erkölcs és a politika már annyira szétvált, „hogy amikor a magyar miniszterelnök hazafias cselekedetként szétveri a határon kívüli magyarság otthoni jogi intézményeit, civil szervezeteit, nagy tiszteletnek véve fo­gadjuk el a kétoldali meghívást a Máért helyett, és mindennek a tetejében kijelentjük, hogy ’ha a pénz marad, akár meg is szűnhetnek a támogató közalapítvá­nyok’.” /Sylvester Lajos: Durván s gazul…= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Bartha József képzőművészként, művészetszervezőként is gyakran hallat magáról, emellett az egyik legtevékenyebb színházi díszlettervező. Díszlettervezőként legtöbbet Bocsárdi László rendezővel dolgozik, ismerik egymás gondolatait. Bartha József emellett egy alapítványt vezet és művészeti menedzseléssel is foglalkozik. Bartha József hozta létre az ArtEast Alapítványt. Úgy érzi, hogy az alapítvány tevékenységét közelebb kellene hozni a városhoz, Marosvásárhelyhez. Ne egy évben egyszer hallasson magáról, hanem folyamatosan működjön. /Nagy Miklós Kund: Egyetemes dimenziók vonzásában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Magyar lennék, de rommagyar vagyok, élet helyett trianonkodom, / székely harisnyában járok, / így érzem igazán magyarnak magam, / a sárgarépát juszt is muroknak nevezem, / a hasábburgonyát szalmakrumplinak, fintorgok, ha azt hallom, nyamihörpi. (Demény Péter: Haza-szvit), Látó (Marosvásárhely), július. /B.D. Lapozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Július 16-án ünnepli 75. születésnapját a Temesváron élő Toró Tibor professzor, atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, számos tudományos tanulmány és kötet szerzője. Most Csíkszeredába utazik, mert ő a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke. Vendégtanár Szegeden, részt vesz a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésein, az MTA rendezvényein. Ezeken kívül sok helyre kellene még mennie, de ez pénzhiány miatt nem lehetséges. Jelenleg is zajlik egy kongresszus Berlinben a relativitáselméletről, azon sem vehet részt, csak a dolgozatát küldte el. Toró Tibor Énlaka székely faluban született. Vallja, hogy a kultúra egységes, a tudomány is része. El sem tudja mondani, mi mindennel foglalkozott: Bolyai munkásságának a fizikai részét ő tárta fel, ezenkívül a legelején belekerült a mértékelmélet megalkotásába, vagyis az összes fizikai kölcsönhatások és erők egységes szintéziselméletének a megalkotásába. Ezért vagy húszan kaptak Nobel-díjat az utóbbi harminc évben. Ő a hatvanas évek közepén került kapcsolatba ezzel, sikerült dolgozatokat megjelentetnie a Francia Tudományos Akadémia közleményeiben, de csak 1979-ben adták az első Nobel-díjat ezért a témáért. Toró Tibort 1990 megválasztották tanszékvezetőnek az elméleti fizika tanszéken. Tibor fia áttért a politikára, pedig nagyon tehetséges elméleti fizikus volt. /Pataky Lehel Zsolt: Toró Tibor professzor 75 éves.= Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./

1927-ben Kolozsváron a Főtér északkeleti részén földalatti illemhely építéséhez láttak. A munkálatok során négy középkori sírra bukkantak. A feltáráson dolgozó egyik régész szerint az egyikben talált S végű bronz hajpánt alapján XII. század végi, XIII. század eleji szász sírokról van szó. Valójában ezek XI. századi, XII. század eleji magyar sírok voltak /a szászokat V. István a tatárjárás után telepítette Kolozsvárra/. Az illemhely egykori földmunkái során sok régészeti emlék került napvilágra. Herepei János ezek egy részét, így az S-végű hajkarikákat is összegyűjtötte. Hitelesítő ásatásra csak 1943-ban került sor. Kezdeményezője László Gyula, a neves régész, megvalósítója Méri István volt. Ekkor 14 sírt tártak fel. Stefan Pascu szerint románok, beolvadófélben lévő szlávok sírjai, köztük talán magyarok is voltak. Véleményének szépséghibája, hogy háromban korhatározó S-végű hajkarikát, XI–XII. századi, jellegzetesen magyar női hajviselet-kelléket találtak – ezt a nemrég elhunyt régész, Petre Iambor is megerősítette. 1948-ban az ettől néhány m-rel nyugatra, 1969-ben néhány m-rel délre feltárt sírokból azonos leletek kerültek elő. A terület – az 1995-ben a Ferenc-rendi klastrommal szembeni ásatás leletei alapján is – az Óvárban akkor már létező Kolozsvár-csíra temetőjének része volt. A feltárás alapján a város e részén az első emberi település az újabb kőkorból való. Utána hiányzik a bronz- és a vaskor nyoma. A római réteg és a magyar temető között nem került elő közbeeső emlékanyag, bizonyítva, hogy a rómaiak kivonulása és a magyarság megjelenése között itt nem volt jelentősebb élet. A két réteg közti néhány tüzelésnyom az egykori római település romjai közti ideiglenes, népvándorlás kori meghúzódásra utal. Az Árpád-kori temető szintjétől fölfelé a rétegek töretlenül kimutatták a település, Kolozsvár folytonosságát. /Asztalos Lajos: Kora középkori sírok a Főtéren. Kolozsvár – közelről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized alatt a szórványmagyarságú Hunyad megyében eddig nem szerveztek ifjúsági keresztény tábort. Most a héten Batizán Attila fiatal rákosdi református lelkész kezdeményezésére, petrillai és marosvásárhelyi kollégái segítségével 55 fiatal táborozott Lapusnyakon, az első Hunyad megyei IKE (Ifjúsági Keresztény Egyesület) táborban. Volt bibliai és magyar nyelvismereti vetélkedő, kötélhúzás-verseny, énektanulás, mindenekelőtt nagyszerű hangulat. Meglátogatták Kolcvárat, több magyar nemesi kúriát és középkori templomot, eljutottak a dévai várba és a vajdahunyadi kastélyba. A tábor költségéből a legnagyobb részt a Hunyad megyei és országos ifjúsági igazgatóság állta, a maradékot a Communitas Alapítványtól, az erdélyi IKE-től, illetve vajdahunyadi magyar üzletemberektől kapták. /CH. A.: Az első egyházi tábor Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./

Van remény arra, hogy a következő tanévtől megszűnik a kisebbségek oktatásában dolgozó tanítók bérezése terén tapasztalható igazságtalanság. Kormányhatározat-tervezet született ugyanis arra vonatkozóan, hogy tanítóknak órabérben fizessék ki azt a plusz négy órát, amit a magyar nyelv mint anyanyelv tanítására fordítanak. A mai napig ugyanis ugyanannyi fizetést kapnak, mint román kollégáik, akiknek katedrája kevesebb órát foglal magában. A tervezetet aláírta Markó Béla, az oktatási kérdésekért is felelős miniszterelnök-helyettes. Szükség van még az illetékes szakminiszterek aláírására is. /Több óráért több pénzt. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

Hat hónapos munka után oklevelet vehettek át azok a vendégfogadósok, akik sikeresen zárták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szervezte tanfolyamot. Az első oklevelet Sebestyén Csaba, a szervezet országos elnöke, a székelyudvarhelyi Bocskai István Református Közösségi Ház konferenciatermében nyújtotta át a hallgatóknak. A felnőttképzés Udvarhelyszék településeiről 129 hallgatóval indult. /Szász Emese: Oklevelet osztott az RMGE . = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

Kolozsváron a BBTE keretében immár tizedik éve működik a katolikus teológiai kar, amely elsősorban vallástanárokat, de más szakos, hitük és egyházuk iránt elkötelezett tanárokat, értelmiségieket képez. Dr. Nóda Mózes, a teológiai kar tudományos titkára közölte, az egyetemi képzésben a bolognai rendszerre való áttérés változásokat hoz. A világi teológiai képzés eddig két szakos formában működött. A tavalyi évvel elkezdődött a bolognai rendszer szerinti képzés, ami három éves képzést jelent. Ehhez további két év tartozik: a magiszteri képzés, s ha valaki még tovább akar tanulni, három éves doktori képzésre van lehetősége. A négy teológiai kar továbbra is a kettős szakos képzési rendszert folytatja. Aki csak ezt a három évet végzi el, I–VIII. osztályban taníthat csupán. A magiszteri diplomát szerzettek taníthatnak felsőbb osztályokban. Idén a júliusi felvételire három szakpárosításra hirdetnek felvételt: teológia-történelem 10+5 hely, teológia-nyelvek (magyar, angol, német, francia) 13+10 hely, szociális teológia (teológia+szociális munkás) 20+10 hely. Van saját bentlakás, amelyben 26 lányt tudnak elhelyezni, s az egyetemi bentlakásokban a számukra fenntartott helyekkel együtt összesen ötven-hatvan diáknak tudnak bentlakást biztosítani. /Bodó Márta: Diákhívogató, avagy mi újság a római katolikus teológiai karon? = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./

A hét végén a demokraták és a liberálisok vezetői is az előrehozott választásokban véltek a jelenlegi problémákra megoldást találni, miközben az RMDSZ egyelőre a kormányt alakítaná át. /Előrehozott választások körvonalazódnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

A román sajtóban újabban mind többen figyelnek föl rá, hogy miközben Basescu államelnök ellenséges a szövetségesekkel, bizonyos szociáldemokratákkal szemben nem csak elnéző, hanem sok szempontból egyenesen rájuk építi klientúráját. Basescu a jogállam legfontosabb intézményeiben sorra megerősítette a korábbi (Iliescu által jelölt) szociáldemokrata pártkatonákat. A legfőbb ügyész személyétől a titkosszolgálatok vezetőiig és a nép ügyvédjéig gyakorlatilag mindenki maradt a helyén. Az elnök a Szociáldemokrata Párt ellen kezdettől „kíméletlen harcot” folytatott. Megpróbált minden eszközzel megszabadulni a parlament két házának szociáldemokrata elnökétől, az Alkotmánybíróság összetételének megváltoztatását is latolgatta. Közben a Szociáldemokrata Párt az elmúlt hónapokban sorra elveszítette vezető személyiségeit. Nemrég még az ország leghatalmasabb politikai alakulata volt – néhány hónap alatt a politikai élet perifériájára szorult. Ma már Basescu elnök és a Demokrata Párt legfőbb ellenfele Tariceanu kormányfő és a Nemzeti Liberális Párt. S az ellenük folytatott harcban az elnöknek mindenre elszánt szövetségesek kellenek. Basescu elnök szeretne lenni a legfőbb hadúr, a főbíró stb. Az ellenfél embereinek megvásárlásával látványosabb eredményeket lehet elérni, mint támadásokkal. /Bíró Béla: Miként a mennyben... = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

A kormány hatáskörének jelentős megnyirbálását és a helyi autonómia valóssá tételét követelte július 15-én Mamaián Liviu Dragnea, a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) elnöke. A szövetség fóruma egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben felszólította az államelnöki hivatalt, a kormányt, a parlamentet és az európai intézményeket: járuljanak hozzá a helyi közigazgatási törvény módosításához. /Autonómiát követelnek a megyei tanácsok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Az Új Magyar Szó kezdeményezésére a fontosabb romániai magyar sajtóintézmények, civil szervezetek vezetőinek neve is szerepel majd azoknak a személyeknek a listáján, akiknek átvilágítására ezen a héten kéri fel a Civic Media Egyesület a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottságot /CNSAS/. A Civic Media már a múlt héten benyújtotta a CNSAS-hoz azt az első, háromszáz személyből álló listát, amely a „romániai közvélemény legfontosabb formálóinak” nevét tartalmazza. Az egyesület listájára magyar újságírók neve nem került fel. Victor Ronceának, a Civic Media elnökének tájékoztatása szerint azért, mert senki nem kereste fel őket ebben az ügyben. Az átvilágító testület válaszát meg sem várva Stejarel Olaru, a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója bejelentette: a háromszázas listán több olyan személy szerepel, akik, tudomása szerint, együttműködtek a Szekuritátéval. /Cseke Péter Tamás: „Tiszta hangokat” a magyar sajtóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Átalakul a határon túli magyarsággal foglalkozó intézményrendszer, a támogatásokat is más rendszerben határozzák meg. Megszűnik a HTMH, nem lesznek közalapítványok. A magyar kormány nemzetpolitikájáról, az új nemzetstratégiáról Gémesi Ferenc szakállamtitkár nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy melyek az új nemzetstratégia fő elemei, Gémesi kifejtette, akkor helyes a nemzetpolitika, ha a felzárkózást és nem a bezárkózást segíti. Nem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek előtérbe helyezik az intézményeket, a támogatás rendszerét. Nem ez az alapkérdés. Az „identitás mellett nagyon fontos, hogy komplex fejlesztés felé induljunk, azokat a régiókat próbáljuk meg felemelni, ahol a magyar közösségek élnek. Ennek a politikának fontos követelménye, hogy jó legyen a kapcsolat a szomszédos országokkal.” A komplex régiófejlesztés keretében például az oktatást is fejleszteni kell, foglalkozni kell a munkaerő-piaci kérdésekkel, a gazdaságfejlesztéssel és a vállalkozással. A komplex fejlesztési program képet alkot arról, mit akar az adott régió kezdeni, melyek az előnyei és hátrányai, hogyan akarja kihasználni az európai uniós tagságból vagy a tagság közeli állapotból fakadó előnyöket. Ezért elengedhetetlen az országok együttműködése. Mi történik, ha egyik vagy másik határon túli vezető azt mondja, nem egyezik bele, hogy megszűnjön egy adott intézmény vagy alapítvány? Gémesi leszögezte, az intézmények kérdésében a magyar kormánynak kell döntenie. A határon túli szervezetek egyetértenek azzal, hogy érdemi változás történjen az intézmény- és a támogatási rendszerben. A létrejövő új intézményrendszer hármas intézményi struktúrát ölel föl: stratégia – azaz politikaalkotó – részt, koordinációs részt és a nem túl nagy számú támogatást kezelő részt. Az összes többi a szakminisztériumokhoz tartozik. A MeH-nél marad a Szülőföld Alap. Kettő, illetve háromszintűvé válik a Szülőföld Alap rendszere. A legfelsőbb a politikai szint, ahol a magyarországi és határon túli politikai szereplők vesznek részt. Ezen a szinten határozzák meg a célokat és stratégiákat, jelölik ki a prioritásokat. A szakmai kollégiumok – amelyeket nem politikusok, hanem hazai és határon túli szakemberek alkotnak majd – döntenek a konkrét projektekről. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok intézik. A konkrét projektekről nem a politika dönt, csak a célokat és prioritásokat határozza meg. Eddig szétaprózódott, átláthatatlan volt a támogatási rendszer. A közalapítványok integrálódnak a Szülőföld Alapba. Gémesi szerint ez nem központosítás. A Sapientia Egyetemnek eddig kétmilliárd forintot különítettek el a költségvetésből. 2007-től ez megszűnik? A 2007-es költségvetésbe az kerül be, amit határon túli szervezetekkel folytatott konzultációk során prioritásként határoznak meg a magyar szervezetek, válaszolta Gémesi. A magyar kormány támogatáspolitikája nem egy intézményről, hanem elvekről szól. Az intézmények esetében két alapelv a politikai semlegesség és minőség. Amennyiben az adott magyar közösség számára fontos a felsőoktatási intézmény, és érvényesülnek az említett elvek, akkor ehhez lehet alakítani a támogatási rendszert. A kedvezménytörvényről és az oktatási-nevelési támogatásról elmondta, marad minden a régiben. /Simon Judit: Az intézmény- és támogatási rendszer nem alapkérdés. Interjú Gémesi Ferenccel, a MeH nemzetpolitikáért felelős államtitkárával. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Kemény harcot vív az önálló Bolyai Egyetem létrehozásáért a maroknyi oktató és közéleti személyiség, akik úgy ítélik meg, hogy elérkezett a cselekvés pillanata. Imponáló, hogy zömmel fiatal, legfeljebb középkorú tagokból tevődik össze a Kezdeményező Bizottság, akik hallomásból tudhatják csupán, milyen volt fénykorában Erdély neves tanintézete. Fájó viszont, hogy a volt bolyaisok mintha kívülről szemlélnék az elszánt küzdelmet. Tanárok, mérnökök, jogászok, vegyészek százai futottak be fényes karriert magyar nyelven szerzett tudásukkal. Az 1956-os események tálcán kínálták az ürügyet a megszüntetéséhez. A legfelsőbb pártvezetésben lévőkön kívül az egész hazai magyar közvélemény értetlenül fogadta a döntést. „Akkori legjobbjaink közül néhányan életük feláldozásával tiltakoztak a galád döntés ellen” – írta Sipos János, a lap munkatársa. A Bolyai Kezdeményező Bizottság küzdelmét erősíteni kell „mindannyiunk határozott fellépésével”, olvasható a cikkben. /Sipos János: Erősítés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./