A 2006–2007-es tanévvel kezdődően megszűnik a középszintű pedagógusképzés, a képzést főiskolai szintre emelik. Azonban ezzel az intézkedéssel a nagy hagyományokra visszatekintő középszintű tanítóképzők (mint amilyen a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző is) megszűnnek. Bálint Mihály, a Benedek Elek Tanítóképző tanulmányi igazgatója közölte, a 2006–2007-es tanévben egy természettudományok–angol kétnyelvű és egy társadalomtudományok – intenzív angol 9. osztályt indítanak. De a székelyudvarhelyi tanítóképzőben egyetemi szinten, érettségi után, folytatódik a pedagógusképzés. Egyetemi felvételit hirdet tehát a székelyudvarhelyi tanítóképző: 40 hely a nappalin, melyből 10 hely tandíjmentes, 30 hely fizetéses. A távoktatásra 50 jóváhagyott hely van. Ezenkívül van 80 helyet biztosítanak azon tanítók, óvónők számára, akik 1999 után főiskolát végeztek akár nappalin, akár távoktatáson: ha egyetemi szintre akarják emelni diplomájukat. /Takács Éva: Egyetemi szintűvé válik a tanítóképzés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Hivatalból eljárást indít a romániai Diszkriminációellenes Tanács a „Románok az űrben” nevű számítógépes program ügyében. A most készülő, szeptemberben az interneten megjelenő „Romanians in Space”, azaz a „Románok az űrben” ingyenes szoftver egyik fejezetében ugyanis magyar szabadságharcosokat öldöshetnek a román világuralomról álmodozó játékosok. A játék forgatókönyve már megjelent a 2 Bed Design temesvári cég honlapján. Eszerint Nicolae Ceausescu 1998-ban meghódítja az Amerikai Egyesült Államokat, majd tíz évvel később már az egész Földet uralja. A játékban a román a kiválasztott nép, amely feléli bolygónk energiatartalékait. A kilátástalannak tűnő helyzetben az új uralkodó, Traian Basescu (Románia jelenlegi államfője) megígéri, hogy meghódítja a csillagrendszert is. Így is tesz, de az intergalaktikus háborúban, „az egykori Magyar Köztársaság újjászületik egy bolygón, s kinyilvánítja függetlenségét”. Basescu ezért kiadja a parancsot: meg kell semmisíteni a magyar szeparatistákat. A fejlesztők szerint csak egy jó viccről van szó, mondja Alexandru Duta ötletgazda és cégvezető. Románokként nem is találhattunk volna ki más főellenséget, mint a magyarokat, magyarázta. A Magyar Nemzet megkérdezte az ügyről a magyar külügyminisztérium szóvivőjét, de Polgár Viktor nem kívánt nyilatkozni. Asztalos Csaba, a romániai Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke elmondta: diszkriminatívnak és uszítónak tűnik a Románok az űrben elnevezésű játék témaköre, emiatt az általa vezetett intézmény hivatalból eljárást indít az ügyben. Kovács Péter, a kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség ifjúsági kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke a diákcsíny kategóriába tartozó rossz viccnek nevezte a játékot. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke kijelentette: a játék egyértelműen gyűlölködő, és noha a virtuális térben játszódik, a nemzeti identitás elleni merényletnek számít. /Kristály Lehel – Rostás Szabolcs: Magyarirtó játék készül Romániában – Fölháborodást keltett Erdélyben a fiatal szoftverfejlesztők ötlete – Hallgat a külügyi szóvivő. = Magyar Nemzet, júl. 8./

Kulturális központként tartható számon a Kolozsvár Társaság új székhelye, amely néhány hónapja a Főtér 22. szám alatt található, és ahol immár négy állandó kiállítás is látható. Az a cél, hogy a Kolozsvár Társaság fontos szerepet töltsön be az itt élő magyarság társadalmi és kulturális életében, mondta el Kántor Lajos. Jó úton halad a Sétatéren felállítandó 56-os emlékmű engedélyeztetése, esély van rá, hogy a városi tanács, illetve a polgármesteri hivatal illetékesei ne emeljenek kifogást az emlékmű felállítása ellen. Az állandó kiállítások: Cs. Szabó László és Kolozsvár; Erdélyi Magyar Írók (Paulovics László sorozatának bemutatása); Cseh Gusztáv grafikái (Hatvan főember, Jeles házak) és Kalotaszeg a festészetben címmel. Ökumenikus lelkésztalálkozóra is sor került, Vetési László szervezésében. /Köllő Katalin: Pillanatkép a Kolozsvár Társaságról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Fesztivál-ötletbörze címmel hirdették meg Kisvárdán azt a beszélgetést, amelynek az volt a célja, hogy szervezők és résztvevők közösen elmélkedjenek a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának jövőjéről. A vitát Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója indította el. Parászka Miklós javaslatai nem találtak visszhangra a jelenlévők között. Senki sem örült ugyanis annak a felvetésnek, hogy szüntessék meg a rendezvény versenyjellegét. Azt az ajánlatot sem tartották megvalósíthatónak, hogy szűnjön meg a „határon túli” kategorizálás. /Köllő Katalin: Egyszemélyes csata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Temesváron a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban várják a magyar tagozat kilencedik osztályának létszámemelkedését (eddig csak hatan jelentkeztek a kilencedikbe). A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban idén nem indul kilencedik osztály a közgazdaságtan szakon, mert kevés a diák; csak a matematika-informatika és a társadalomtudomány szakokon lesznek elsőévesek. A magyar tagozatos általános iskolások közül 46-nak sikerült a képességvizsgája, csak valamivel több, mint kétharmaduk képzeli el a Bartókban a jövőjét. /P. L. Zs.: Két középiskolai osztály a Bartókban, egy a Gerhardinumban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Negyed századdal ezelőtt Kisboldogasszony tiszteletére felépült 1981-ben Tusnádfürdőn a templom, alatta az új plébániával, az erdélyi magyarság legnehezebb korszakában, a hírhedt Ceausescu-korszakban. Ma már kevesen tudják, hogy azokban a nehéz években ez az épülő templom volt az erdélyi magyar ellenállás kézzelfogható bizonyítéka. A bukaresti ateista-kommunista vezetőség tervbe vette a magyar falvak lerombolását, a nép szétszóratását. Erdélyben magyar templomot tilos volt építeni, ez csak a görögkeletieknek volt a kiváltsága. Ez is eszköz volt a vallásos magyarság lelki megtörésére, amelynek egyetlen mentsvára volt azokban az évtizedekben Isten után temploma és anyanyelvű liturgiája. Az emlékező Márk József ferences szerzetes szemtanúja volt Écsy János tartományfőnökkel az akkori fiatal templomépítő Incze Dénes plébános harcának, bátor kiállásának. Ha nem ő lett volna Tusnádfürdő papja, ott ma sem új templom, sem új plébánia nem volna. Az építkezést háromszor letiltották, sokszor megbüntették. A torony is csak tíz év múlva épülhetett fel. A plébános töretlen hite, az őt megvédő dr. Jakab Antal püspök, valamint a tusnádfürdői hívek segítségével felépült az új templom. A templom építését akkor csak a gyimesbükki templom előzte meg. A sepsiszentgyörgyi is csak évekkel később épült. Incze Dénest Amerikába is, Nyugat-Európába is hívták plébánosnak. Nem volt szíve elhagyni Erdélyt és székely népét. Nyugati ismerősei jelentősen támogatták valutával. Ez is mind beleépült új templomba. Incze Dénes idén lett 60 éves, 2000-től megroppant egészséggel vezeti plébániáját Tusnádfürdőn, ahol hatféle vallásfelekezet van. Kilenc éve szerkeszti és kiadja a Krisztus Világossága családi lelkiségi folyóiratot, amelyet ő álmodott meg, a templomépítés után. Mindmáig keresett a négykötetes Szentek élete is, amelyet Erdélyben először ő állított össze. Kitűnő kortörténetet foglal magában a Tusnádfürdői új templom története című kis kiadvány. Hézagpótló volt az Erdély katolikus nagyjai bővített kiadása is. Kiadás előtt áll a háromkötetes Vasárnap – ünnepnapi szentbeszédek is, amely – paptestvérek kérésére készült. A templom 25 éves jubileumát július 9-én ünneplik Tusnádfürdőn, hálaadó szentmisével, melyet Jakubinyi György érsekkel együtt a Vatikánból érkező dr. Ternyák Csaba érsek, a Papi Kongregáció titkára celebrál. /P. Márk József OFM, csíksomlyói nyugalmazott házfőnök: Jubileum Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Mirciov Sebestyén idén fejezte be tanulmányait Gyulafehérváron a Katolikus Főiskola lelkészi karán és néhány nappal ezelőtt szentelte pappá Roos Márton temesvári megyés püspök. /Regéczy Szabina Perle: “Az én segítségem az Úrtól van…” = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Kónya Tibor iskolalelkész indította újra a cserkészetet Nagyenyeden, ahol irányításával jelenleg két csapat tevékenykedik. Enyeden már többször próbálkoztak a cserkészet újraindításával, s mint iskolalelkész, felvállalta az ügyet. 2004-ben képzetlen vezetőként működtette a csapatot. 2005 nyarán Kis Szabolcs biológiatanárral együtt elvégezte a Szlovákiai Magyar Cserkészképző Szövetség által szervezett segédtisztképző tanfolyamot. Idén júliusban szintén Szlovákiában kiscserkész-vezető képzésen vesz részt Kónya Gyöngyi és Orbán Katalin, segédtisztképzésre pedig Borbándi András és Szekeres Ildikó utazik. Millik Emese Budapesten tanul kiscserkész-vezetést. Nagyenyeden 30 kiscserkész van, és a nagyobbak száma is meghaladja a 25-öt. Július 29-e és augusztus 11-e között Magyarkapudon rendezik meg a nyári nagytábort, a kiscserkészeknek pedig a nyári tanyázást. /Takács Ildikó: Cserkészet Nagyenyeden. Emberebb embert, magyarabb magyart. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Javában folyik a gyermekek nyári üdültetési programja Kisiratoson, ahol a héten majláthfalvi diákok nyaralnak. A nyaralásra az Aradi Máltai Segélyszolgálat kisbuszával érkeztek a gyerekek. /(balta): Jobb, mint otthon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Lőrincz Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor elmondta, hogy a múlt rendszerben havonta rendeztek családi kiállítást fiával, ifj. Lőrincz Zoltánnal, azután évente négyet-ötöt. Az utóbbi időben azonban ritkábban van rá alkalom. A régi családi kiállításokon rajtuk kívül részt vett László bátyja és fia, Magor. Lőrincz Zoltán lelkészként kezdett festeni, majd faragni. /Dvorácsek Ágoston: „Csupán el akartam mondani néhány dolgot...” Interjú Lőrincz Zoltán nagyenyedi véndiákkal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Nagyenyeden a vakációs játszóház idén is kitárta kapuit a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház udvarán. A sok érdekes játék részben a kismamaklubtól, részben a Máltai Segélyszolgálat nagyenyedi csapatától származik. /Bakó Botond: Vakációs játszóház Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Sugásfürdőre, a művésztelepre alkotni jöttek finnek, svédek, magyarországiak, erdélyiek. A tábor utolsó előtti napján nagy a sürgés-forgás a panzió udvarán. A tábor zárórendezvényén közös tárlatot tartanak.  ,,Ez egy olyan tábor, ahol a szakma az első” – véli Vargha Mihály, a házigazda-táborszervező-egyesületalapító képzőművész.  Györgydeák György, az alkotótáborok művészeti vezetője megerősíti Vargha Mihályt: elsődleges a teremtett művészeti érték. /Váry O. Péter: Kapocs (Művésztelep Sugásfürdőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./

Megjelent B. Kovács András több helytörténeti írását tartalmazó Szétszabdalt Székelyföld /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve. A kötet tárgya Háromszék magyarságának utolsó nyolc évtizede, kisebbségi sorban való élete, vívódása-tengődése. Rendkívül adatgazdag munka.    A kötet jelenkori város-, illetve vidéktörténet.  A könyv Sepsiszentgyörgy kisebbségi sorsban eltöltött múltját ismerheti 1918 novemberétől 2004-ig. A következő részek a ro­mánosítás, majd a székely önrendelkezés kérdéseit elemzik.  A megszólaltatott személyek elismert szentgyörgyi értelmiségiek: Kónya Ádám és Albert Ernő tanárok, Czikó Árpád közgazdász és Bálinth Gyula statisztikus. A székely önrendelkezés kérdését Vincze Gábor és Garda Dezső történészekkel folytatott beszélgetés, valamint Mikó Gábor paptanár életútja mutatja be. /Dr. Pál-Antal Sándor történész: Szétszabdalt Székelyföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./

Megjelent egy könyv: Kalotaszeg és környéke. A könyvben Martonossy Magda írása /Kalotaszeg néprajzilag jelentősebb települései/ nem említi Mérát. Varga György kiállt szülőfaluja, Méra mellett, adatgazdag összefoglalójában bemutatta Mérát, mint kalotaszegi falut, tiltakozva azért, mert könyv 42 felsorolt falu között nem szerepeltette Mérát. Népviselete, népzenéje, néptáncai, hagyományai miatt Méra tekinthető az első „igazi” nádasmenti falunak. 2005 augusztusában három mérai tánccsoport (házasok, legények-leányok, gyermekek) lépett fel. A néptánc és népdalok megőrzését, ismertetését már több mint 15 éve felvállalta a Mérai Hagyományőrzők Egyesülete. A 2005-ben alakult Mérai Kankalin Egyesület célkitűzései között hasonló feladatok is szerepelnek. A Hagyományőrzők Egyesülete már több alkalommal megrendezte a Kalotaszegi Gyermek Néptánctalálkozót, tánccsoportjai részt vesznek hazai és külföldi rendezvényeken. A Kankalin Egyesület november óta minden pénteken táncházat működtet. Sokan megcsodálták már a mérai faragott kapukat, utcaajtókat. Mérában is élnek még a hagyományos népszokások. Karácsonykor ötödszörre rendezték meg a Nádasmenti Református Kórustalálkozót a mérai templomban. A mérai jellegzetességek között van a bivalytenyésztés. Kolozsvár piacain még lehet találkozni tejterméket árusító mérai asszonyokkal. Látványosság a juhmérés, melyet minden év Szent György napjához (április 24.) legközelebb eső szombaton-vasárnap rendeznek meg. Méra Kolozsvártól 12 km-re fekszik, a falunak jelenleg 1450 lakosa van, az utolsó népszámlálás szerint az összlakosság 80%-a magyar, 20%-a cigány és román. A lakosság közel 90%-a református. Iskolája 1728 óta van Mérának. A Nádasmente egyetlen kizárólag magyar nyelvű I–VIII. osztályos iskolájában jelenleg 120 mérai és 3 türei gyermek tanul. A Jagamas János Művelődési Otthont a helyi református egyházközség gondozza. /Varga György: Amibe nem fér bele Méra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Napvilágot látott Nagy Olga: Megfulladt a kecske, bajba' a menyecske. Tréfás népi elbeszélések /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006/ című kötete. A kötet részét a Paraszt dekameron (1977) és az Újabb paraszt dekameron (1983) című köteteiből emelte át a szerző, nagy része a széki Győri Klárától származik, de van közte marosszentkirályi, havadi, árpástói anyag is. /b. d.: Tréfás történetkék. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Gub Jenő Szovátáról az egyik legszorgosabb néprajzkutató Maros megyében, az etnobotanika fogalmát itt alig ismerték, míg meg nem jelentek az ő közlései. Gub Jenő hétszer vett részt a Magyar Néprajzi Múzeum országos pályázatán, s vidéki tanárként négy első, két második és egy harmadik díjat nyert. A Magyar Néprajzi Múzeum javaslatára kötetben is megjelentek pályamunkái. Gub Jenő az ideit tartja a legértékesebbnek, bár csak III. díjban részesítették (az erdélyi pályázók közül egyedül „dobogós” helyen). Vasvártól Sopronig című munkája a marosvásárhelyi Csaba királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola életének egy rövid szakaszáról, a növendékek egyik csoportjának viszontagságairól, végül orosz fogságáról szól. Gub Jenő ugyanis hártyapapírra írt naplót vezetett, ennek alapján írta meg a szomorú történetet. /(bölöni): Egyedül dobogós helyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Sorin Mitu történész, kolozsvári egyetemi tanár legújabb könyvében /Transilvania mea (Az én Erdélyem), Polirom Kiadó, Iasi/ részrehajlás nélkül, csak írott forrásokra támaszkodva, azt bizonyítja, hogy Erdély azoké, akik lakják, ahogy őseik is együtt éltek e tájakon. A Barátok és ellenségek című fejezet példákkal mutatja be, románok és magyarok hogyan vélekedtek egymásról a múltban. A román és magyar nemzetkép-kutatásnak hatalmas irodalma van, a szerző állításait Makkai László, Köpeczi Béla, Lucian Boia, Alina Mungiu, Mitu Melinda, Makó Mária, Miskolczy Ambrus, Magyari-Vincze Enikő és mások munkáira alapozza. Bemutatta, hogy a sovinizmus mérge nem erdélyi találmány, hanem jelen van egész Európa múltjában: török és görög, orosz és lengyel, német és francia, angol és ír épp úgy szapulta egymást az idők folyamán, mint román és magyar. A maga idején magyargyűlöletben senki sem múlta felül Alexandru Papiu-Ilariant (Marosvásárhelyen líceum viseli nevét). A mai Vatra Romaneasca egyesület ideológiája alighanem az ő munkáiból ihletődött, ugyanis ilyeneket írt le: igazi román hazafi csak magyarellenes lehet; a magyarok barbárságának az az oka, hogy jövevények Erdélyben, tehát nem európaiak, mint a románok, hanem mongol leszármazottak, míg a románokban tiszta római vér csörgedez. Az 1830-as években, tehát béke idején magyar szerzők műveiben a románok barbár jövevények voltak, akik juhaikkal a Balkán-félszigetről szivárogtak be Erdélybe, hogy itt a magyarok európai civilizációjának jótéteményeiben részesüljenek. Dóczy József 1830-ban egy bécsi tanulmányában megállapította, hogy a vlachok lusták, babonásak, műveletlenek. 1848 tavaszán, amikor a Habsburg-ház ellen szükség volna az erdélyi románok segítségére, Pálffy Albert a Márczius Tizenötödike hasábjain már így lelkesedett a románokért: „Csendes, békés, szelíd, hálás nép... Zöme a hegyekben él, a magyarság iránt semmifajta ellenséges érzelmeket nem táplál.” /Barabás István: Egymásra mutatva. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Tempfli József nagyváradi megyéspüspök június 29-én pappá szentelte Mihály Balázs diakónust a szentegyházasfalvi Szent András templomban. Mihály Balázs Szentegyházasfaluban született. „Szentegyházasfalu történetében ez az első papszentelés, amely a közösség templomában történt” – tájékoztatott Portik-Bakai Sándor plébános. /Papszentelés Szentegyházasfaluban. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 9./

Politikai infantilizmusnak minősítette Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megszüntetésére vonatkozó liberális javaslatot. Cristian Diaconescu a képviselőház liberális elnöke, Bogdan Olteanu kijelentésére reagált, miszerint a CSAT „szovjet típusú” testület, amely csak azért került be 1991-ben az alkotmányba, hogy nagyobb hatalma legyen az akkori államfőnek. /Cs. P.T.: PNL: szovjet típusú intézmény a CSAT. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésein az utolsó másfél-két évben unalmas egyhangúsággal születnek meg a döntések. Nincs meg a belső ellenzék, amely aktív és hangos volt ezelőtt pár évvel. Nemegyszer a többség elfogadta a belső ellenzék javaslatait. Az utolsó másfél évben nincs ilyen. Ezért Frunda György szenátor belső ellenzék létrehozására biztatta az SZKT-t. „Úgy vélem, hogy a magyarságnak az RMDSZ-en belül kell megoldania a kérdéseket” – mondta. A Szabadság Toró T. Tibor Temes megyei képviselőt, a néhai Reform Tömörülés elnökét, az egykori, az RMDSZ-ből kiszorult belső ellenzék „utolsó mohikánját” kérte, kommentálja az SZKT-elnök kijelentését. Toró T. Tibor kifejtette, Frunda György SZKT-elnök ott fojtotta a szót az ellenvéleményt megfogalmazókba, ahol csak érte. Most mivel magyarázható ez a kijelentése? Az RMDSZ „kisparlamentje” afféle bólogatójánosok gyülekezete? Ezt eddig mindig vehemensen kikérték maguknak az RMDSZ vezetői. Most inkább politikai célszerűségről van szó. Kongresszus közeledik, az RMDSZ sokkal jobb eséllyel vág neki a megméretkezésnek, ha el tudja hitetni a szavazókkal, hogy a Szövetség valóban integrálja a különböző gondolkodásmódokat. Furcsa, hogy Frunda szerint az ellenzéket meg lehet szervezni felülről, a központból. Az RMDSZ-en kívüli ellenzék szerveződése előrehaladott stádiumban van. Miután pedig színre lép egy alternatív szerveződés, akkor az RMDSZ-nek azokat a mechanizmusokat megtalálni, amelyekkel ki lehet alakítani a közös véleményt, együttműködést a szervezetek között. Fájdalmas, hogy az RMDSZ a jelenlegi formájában már nem tudja képviselni az erdélyi magyar társadalomban jelentkező összes véleményt. /Székely Kriszta: „Gyere vissza, ellenzék!” Nosztalgiáról, pluralizmusról, együttműködésről Toró T. Tiborral. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Az autonómia megvalósítása egy nemzeti kisebbség számára hosszú évekig tartó folyamat, meg kell teremteni számára a megfelelő törvényi feltételeket, a román politikai elit szemléletváltására is szükség van – ebben egyetértés volt a tusnádfürdői diák-szeminárium július 8-án tartott vitafórumán. Abban már eltérő volt a vélemény, hogy mennyire folytatott „reálpolitikát” e téren az RMDSZ. A Tusnádfürdőn zajló III. Kárpát-medencei diák-szemináriumon Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, alapvetően fontos, hogy a nemzeti kisebbségi közösség egységesen akarja az autonómiát, közösen, demokratikus úton lépjen fel ennek érdekében, békés eszközökkel. Varga Attila, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese szerint először a törvényi hátteret kell biztosítani az autonómia számára, s majd csak ez után kell kidolgozni magát az autonómiatervezetet. A kisebbségi törvény tervezetével kapcsolatosan Szilágyi Zsolt az RMDSZ mai vezetésének politikáját bírálta. Hasonlóképpen látta ezt Toró T. Tibor, aki szerint az RMDSZ „elbliccelte” a közvita megrendezését, kamarilla-politika révén próbálta elfogadtatni a parlamentben a kisebbségi törvényt. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ a törvénytervezet szövegének megfogalmazásakor túlságosan alacsonyra tette a mércét, a román fél pedig még a puhább változatot sem volt hajlandó elfogadni. Varga Attila éppen ellenkezőleg úgy vélte, hogy az alkotmány adta kereteken belül kellett megfogalmazni a kisebbségek igényeit. A határon túli magyarok támogatását biztosító rendszer megújulásának azt kell szolgálnia, hogy kulturális és anyagi értelemben is élhető életpályák nyíljanak meg a romániai magyar fiatalok előtt szülőföldjükön – jelentette ki Arató Gergely, magyar oktatási államtitkár a tusnádfürdői diákszemináriumon. Amint mondta, Románia uniós csatlakozása után változnak a támogatás feltételei, ugyanis a csatlakozott országokban élő határon túli magyarok státusa is módosul. /Autonómia-vita Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

„Tévedés azt hinnünk, hogy mi itt, Erdélyben jobban fel vagyunk készülve az Európai Unióra, mint az ország más részei. Székelyföldnek jobban nyitnia kell a világra” – jelentette ki Borbély László területrendezési és közmunkaügyi miniszter Tusnádfürdőn, a diákszemináriumon. Hozzátette: míg Magyarország komoly erőfeszítéseket tett a csatlakozás előtt az EU megismertetéséért, addig Romániában nem működik semmi ehhez hasonló kommunikáció. /Mihály László: Románia nem készül EU-ból. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Több ezer fő vett részt a hat magyar országos szakszervezeti szövetség július 8-án Budapesten rendezett tüntetésén, ahol a mérsékeltebb tiltakozók csak sárgalapos figyelmeztetést mutattak fel, a radikálisabbak már kormányváltást követeltek. A tüntetés célja az volt, hogy az Országgyűlés ne szavazza meg a kormány által ismertetett Új egyensúly program megszorító intézkedéseit. A téren „Sárga lapot a kormánynak!”, „Kormányváltást!”, „Dübörög a nyomor!”, „Visszajövünk ősszel, vonjátok vissza most!” feliratú táblákkal vonultak a tüntetők. /Sárga lap a magyar kormánynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Teodor Atanasiu védelmi miniszter a tévében elbüszkélkedett azzal, hogy beépítette embereit az államfő környezetébe: megfigyelik az államfőt és környezetét. A hadsereg titkosszolgálata szivárgott be az elnöki palotába. A kérdés: miért kell a hadseregnek megfigyelés alatt tartania az államfőt, aki a fegyveres erők főparancsnoka? Időközben Tariceanu miniszterelnök is tető alá hozta saját titkosszolgálatát. A miniszterelnöki kancelláriához tartozó Helyzetértékelő Központ hivatalosan a kabinet és a központi közigazgatási szervek kapcsolatát biztosítja, amúgy az államfő irányítása alatt álló Hírszerző Közösséget megkerülve juttat bizalmas hírszerzői információkat a kormányfőhöz. Basescu államfőt ismerve, biztosra vehető, hogy az ő emberei is ott ügynökösködnek a kormánypalotában. Mindez jelentős lépés lehet a mindenható Szekuritatéhoz hasonló, újabb struktúra felé. /Bogdán Ferenc: Lesen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Kevesen tudják, hogy készül a román státustörvény. A Külügyminisztérium májusban tette közzé honlapján a határon túli románok jogállásáról szóló jogszabály tervezetét. Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter elmondása szerint a tervezet nyilvános vitája két héten belül véget ér. Ungureanu azt szeretné, ha a törvényhozás sürgősségi eljárással vitatná meg a törvényt. A külhoni román jogairól szóló tervezet a magyar státustörvényhez hasonló jogokat biztosít az ország határain kívül élő, román becslések szerint tízmillióra tehető román etnikumú személynek. A magyar státustörvény csupán a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozik; fel is sorolja azokat az országokat, amelyek magyar nemzetiségű polgárai jogosultak a kedvezményekre. A román tervezet nemcsak a világ valamennyi táján élő románokat, hanem az úgynevezett románbarátokat is támogatja abban, hogy megőrizzék – ez utóbbi esetben nem létező – román önazonosságukat. A készülő törvény a magyart túlhaladó jogokat biztosítana a külhoni románoknak: ingyenes könyvtár- és múzeumlátogatást; a közoktatáshoz való hozzáférést óvodától az egyetemig; továbbképzéseken való részvételt és ösztöndíjat; ingyenes tan- és szépirodalmi könyveket; támogatást iskolák és templomok építésére, illetve felújítására; támogatást művelődési, oktatási és vallásos rendezvények szervezésére, valamint kiadványok megjelentetésére. A kedvezményekre az a nem román állampolgár jogosult, aki magát román nemzetiségűnek vallja, illetve „megfelelő színvonalon” beszéli a román nyelvet. A kedvezményekre feljogosító igazolványt a külképviseleteken állítják ki, ahol a „vizsgáztatás” is történik. Jelenleg Romániában a Külügyminisztérium egyik főosztálya felel a határon túl élő románsággal való kapcsolattartásáért (DRRP), megnevezése azonban messziről sem fedi a hivatal hatáskörét. A határon túli románok hivatala foglalkozik ugyanis a különféle támogatások elosztásával. A tavalyi beszámoló megtalálható a Külügyminisztérium honlapján. Ebből kiderül, hogy a DRRP összesen 11 253 191 lejjel finanszírozott különböző határon túli programokat. Az összeg közel fele – 5 388 916 lej – a „második román államba”, a Moldova Köztársaságba került. A kiemelt támogatottak között van Németország is, azonban mindkét esetben a finanszírozást egy-egy ortodox templom építésére kiutalt összeg ugrasztotta meg. Miközben javában tartott a magyar státustörvény körüli vita – többek között Budapest és Bukarest között – a Nastase-kormány módosította az 1991-ben elfogadott állampolgársági törvényt. A 2002/68-as sürgősségi kormányrendelet értelmében díjmentesen visszaszerezheti román állampolgárságát, aki 1989. december 22-e előtt önhibáján kívül veszítette el azt. A kitétel nemcsak a Romániától valaha elcsatolt területeken élőkre érvényes, hanem azok leszármazottaira is. Nem hivatalos adatok szerint az intézkedés nyomán a Moldova Köztársaság mintegy 600 ezer polgára kérvényezte és kapta meg a román állampolgárságot. /Szőcs Levente: Román külhoni státus: nagy hatásfok kis hangerővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A magyar MKB Bank aláírta a szerződést a romániai Romexterra Bank többségi részesedésének megvásárlásáról. Az MKB az általa megvásárlandó bank értékét a saját tőkéjének mintegy kétszeresére, azaz körülbelül 100 millió euróra becsüli. /K.L.I.: Újabb magyar bank Romániában – az MKB Bank megveszi a Romexterrát. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A hét végén utoljára tettek katonai esküt a Belügyminisztérium fegyveres alakulataihoz, a csendőrséghez és a tűzoltósághoz bevonult sorkatonák. Jövőre az ország többi csendőrségi létesítményéhez hasonlóan a háromszéki laktanyában is megszűnik a sorkatonai szolgálat, és kizárólag szerződéses, profi csendőrök látják el a fegyvernemből származó feladatokat. Sepsiszentgyörgyön első ízben 2001-ben tettek esküt az akkor épült csendőrkaszárnyába bevonult sorkatonák. Vasile Blaga belügyminiszter kifejtette, a hivatásos állomány nem lesz költségesebb a jelenlegi rendszernél, mivel a profi katonák nem állandóan, hanem napi nyolc órát tartózkodnak a laktanyákban. /D. P.: Elvonulnak a sorkatonák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Elsőként az RMDSZ vezetőivel tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, de a többi határon túli vezető is meghívást kap majd Budapestre. A találkozó egy konzultációsorozat kezdete, hogy augusztusra már konkrét elképzeléseket prezentáljanak a határon túli szervezetek képviselői. Gyurcsány eldöntötte, hogy átszervezi a határon túli magyarokkal foglakozó struktúrákat. Az új nemzetstratégia, nemzetpolitika ugyanis új intézmény- és kapcsolatrendszert kíván, de hozzá a támogatási formák változását is megköveteli. Az új nemzetstratégia figyelembe veszi, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzete nagyban eltér egymástól, és azt is, hogy az európai uniós tagsággal – a vajdasági és kárpátaljai magyarságon kívül – egyazon közösséghez tartoznak majd a határ két oldalán élő magyarok. Elsődleges szempont tehát a felzárkóztatás, az esélyegyenlőség, a versenyképesség megteremtése a határon túli közösségek számára. A miniszterelnök közölte: a magyar állam a továbbiakban is támogatja a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE), de csak szigorú minőségi és ellenőrzési feltételek mellett. Ez feltételezhetően azt is jelenti, hogy az EMTE kikerül az egyházak felügyelete alól. A Határon Túli Magyarok Hivatala megszűnik, feladatkörét átveszi a Miniszterelnöki Hivatal kül- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága. Egyvalamit azonban figyelmen kívül hagytak Gyurcsányék: a HTMH szimbólum, írta Simon Judit, a lap főmunkatársa. Megszüntetése a határon túli magyar közösségek számára egyet jelent azzal, hogy a magyar kormány immár nem vagy sokkal kevésbé törődik velük. Az újságíró szerint ennek éppen az ellenkezője fog történni, de érthető a határon túliak bizalmatlansága. Budapest azzal érvel, hogy a tervezett stratégia nyomán gyakorlatilag Gyurcsány irányítja majd a nemzetpolitikát, és ezen belül a határon túli magyarságra vonatkozó kérdéseket is ő kezeli. A miniszterelnök elképzelése szerint a szórványmagyarságra fordítanak majd nagyobb figyelmet. /Simon Judit: Új magyar nemzetpolitika: sok a bizonytalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A magyar-magyar viszonyt (végre!) rendezni kell, senki sem vonhatja kétségbe, írta Ágoston Hugó főszerkesztő. A „felek” között felléphetnek szemléletkülönbségek, nézeteltérések. Gyurcsány Ferenc kormányfő új nemzetpolitikáról, nemzetstratégiáról, korszerű kapcsolattartásról beszél – Markó Béla szövetségi elnök azt hangsúlyozza, hogy a romániai magyar nemzeti közösségnek legfontosabb támogatandó célkitűzése továbbra is a fennmaradás, ami a szülőföldön való jobb életet jelenti. /Ágoston Hugó: Új mederben? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

„A határon túli magyarok erősítik kulturális összetartozásunkat, gazdasági gyarapodásunkban lehetnek partnerek, és problémáik megfelelő kezelése növeli biztonságunkat. Ilyen helyzetben megszüntetni a velük foglalkozó országos hatáskörű közigazgatási szervezetet felelőtlenség, ezt egy főosztály a Miniszterelnöki Hivatalban semmilyen módon nem pótolja. A MÁÉRT megszüntetése pedig azt vetíti előre, hogy a nyilvános érdekegyeztetést felválthatja majd a »mutyizás«. Ez azonban nemcsak a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben lehet így” – nyilatkozta Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz elnöke.      A jelenlegi koalíció eddigi lépéseit illetően nagyon rossz előjelnek tartja az eddigi intézkedéseket, a HTMH megszüntetését. A magyar közösségek autonómiájának támogatása nem kormánypártiság-ellenzékiség kérdése, hangsúlyozta. A magyar politikai elitnek fel kell karolnia a határon túli magyar szervezetek legitim autonómiaköveteléseit. Mindig is azt képviseltük, hogy figyelembe kell venni az őket érintő kérdésekben a határon túli magyarok véleményét, legyünk tehát következetesek. Arról nem is beszélve, hogy ha majd az erdélyi magyarság is bekapcsolódik Európa politikai vérkeringésébe, akkor talán könnyebb lesz a kisebbségi önkormányzatiságot, vagyis az autonómiát európai jogi normává tenni. A kettős állampolgárság követelését legitimnek tartja, a lakóhely megváltoztatása nélküli magyar állampolgárság megadását. A világ minden táján élő magyarok rendelkezhetnek magyar állampolgársággal, csak a Kárpát-medencei magyar közösségek vannak ebből kirekesztve. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közelmúltban az Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány terveit kritizálóknak azt ajánlotta: ha nem tetszik a javaslata, „el lehet menni Magyarországról”. Erről kérdezte a lap Orbán Viktort. Sokszor nagy önuralomra van szükség ahhoz, hogy egy-egy nehéz helyzetben megőrizze az ember a higgadtságát, másrészt érti Gyurcsány „szorult helyzetét – hiszen saját korábbi, a dübörgő gazdaságról és a nagy jólétről szóló állításaival szemben kell most az emberekkel az adóemeléseket, a megszorításokat, a pénzromlást és az eladósodottságot elfogadtatnia –, mégis mélységesen elszomorítnak a hallottak.” Ez a stílus a múltat idézi: ez a XX. század hangja. „Azé a századé, amelyben normává vált nem tűrni a hivatalostól eltérő véleményeket, és azé a századé, amelyben az ország vezetői nem voltak szolidárisak a saját polgáraikkal.” A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a kijózanító valóság elrejtve maradjon. Orbán kifejtette: „Cselekedeteimmel egyszerre szeretném a kis ország, Magyarország, és a nagy ország, az Isten országa építését szolgálni.”  /Frigyesy Ágnes: „A magyar politikai elit karolja fel a határon túli magyar szervezetek legitim autonómiaköveteléseit” Beszélgetés Orbán Viktorral, Magyarország volt miniszterelnökével, a Fidesz elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./