1990 nyarán indultak a vasárnapi ifjúsági és gyermekszentmisék. Hogy élményszerűbb legyen az együttlét, Marosvásárhelyen énekcsoport alakult Jubilate néven, bejárták a közeli és távolabbi egyházközségeket is. Egyházi énekeket adtak elő, gitár- és orgonakísérettel. 1996-ban a Gyergyószentmiklóson és a gyergyóditrói nagytemplomban énekelhettek. 1997-ben részt vettek a Nyárádremetén szervezett kórustalálkozón. Ugyanebben az évben több helységben bemutatták Müller–Tolcsvay Mária evangéliuma című rockoperáját. 2000 januárjában kezdték próbálni Bródy–Szörényi István a király című rockoperáját. Bebarangolták vele a környéke, eljutottak Szászrégenbe, Medgyesre és Gyergyóalfaluba is. A Jubilate minden karácsonykor meglátogatja a kórházban és a sárpataki öregotthonban a betegeket, öregeket. A Jubilate vezetője Simon Kinga kántor. /b. d.: Jubilate. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban is emlékezetek március 15-éről. A VII. osztályosok történelem szakkört indítottak Hajdú Zoltán tanár vezetésével. Úgy érezték, a tananyagból hiányzik a helyi történelem. Ellátogattak Marosvásárhely egy-egy híres és régi épületéhez, lefényképezték és valamelyik osztálytárs anyagot gyűjtött a történetéről. Az épületeken keresztül megismerték a város történelmét. A diákok megírták személyes véleményüket is. A Flinstones Kiadó felajánlotta, hogy kinyomtatja munkájukat, így megjelent a Marosvásárhely diákszemmel című összeállítás. /A Bolyai VII. osztálya: Emlékezés és könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

A budapesti Tilos Rádió a székelyudvarhelyi nagygyűlés részvevőit – mintegy tizenöt-húszezer embert – szélsőséges nacionalista csürhének nevezte. A bolsevista diktatúra berendezkedésének idején vezetékes rádiók voltak, amelyeket gazdaemberek görényládának neveztek.   Az egykori vezetékes rádió görényládáit az utcákon oszlopokra akasztották, a nagyobb forgalmú helyekre, hogy hallani lehessen a párt osztályharcos szavát. A Tilos Rádiót, amelynek egyik részeg bemondója 2003. december 23-án azt mondta, hogy kiirtaná az összes keresztényt, s amiért mintegy félezer feldühödött ember tüntetett eme kulturális intézmény előtt.  ,,Autonómia? Mi a fenének az? Szélsőséges nacionalista csürhe.” (A műsorvezető szavai.) Tőkés az a ,,figura”, akivel szemben különösen megáll a csürhe kifejezés. Ezek is a műsorvezető szavai, aki szerint a határon túli magyarok ,,holdkóros politikusaiktól feltüzelve” nap mint nap kiállnak mindenféle ,,légvárak” mellett. A másik műsorvezető szerint Kézdi­vásárhelyen voltak ,,irradenta” – így, nem elírás! – megnyilvánulások is. Továbbá ,,kreálunk olyan kiskirályokat, akiket aztán hazai politikai céljainkra is felhasználhatunk”, meg filléreket csúsztatunk nekik azért, hogy aztán ,,oda járhassunk parádézni”. ,,Erdélyi megélhetési politikusok szerencsétlen embereket terelnek egy helyre”, s azt mondják nekik: most forradalmat csinálunk.   A stúdióban ülők azt hitték, hogy mindez Kézdivásárhelyen történik, aztán az egyik betelefonáló felvilágosította őket, hogy Székelyudvarhely is van a világon.  ,,Tőkés az a figura, akivel szemben jogosnak érzi” a csürhézést, mert ő az az ember, aki bármilyen célért ,,összetrombitál” ezer, kétezer embert. /Sylvester Lajos: Görényláda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

A Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet /KOMISZ/2003-ban alakult meg, azóta a KOMISZ szerepe a mérvadó lett falu életében. Az évi nyolc állandó rendezvény, mind kulturális, mind szórakozás, mind sport és kikapcsolódás, avagy akár oktatási szinten életben tartja a falu és esetenként Csík vidék civil életét. A szervezet keretén belül működő Bojzás Néptánccsoport már több erdélyi rendezvényen sikerrel lépett fel. A Bojzácska gyermek néptánccsoport hagyományőrző lesz, hasonlóan nagyobb testvéréhez. A Vigyorka amatőr színjátszó csoport is tevékeny. A faluban működtetett Teleház megfelelő információs központtá nőtte ki magát. /Szántó László, Csíkkozmás: Méltó 3. KOMISZ-szülinap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

Elhunyt dr. Újvári József professzor /Nagyenyed, 1928. ápr. 15. – Kolozsvár, 2006. márc. 20./, a kiváló egyéniség. A Bolyai Egyetemen folytatta tanulmányait, Szentpéterváron szakosodott, elkészítette „Románia vízrajzának elemei” című doktori tézisét. A bukaresti Hidrometeorológiai Vezérigazgatóságon osztályvezető lett és oktatott a Parhon Egyetemen. Később Kolozsvárra ment előadótanárnak a Bolyai Egyetemre, majd a Babes–Bolyaira. 1981-ben kinevezték professzornak, 1990-től doktori vezető, majd 1993-ban nyugdíjba vonult. Foglakozott Románia vízrajzával, földrajzi monográfiájával, megírta „Románia vizeinek földrajza” című munkáját. Számos könyvet, egyetemi jegyzetet, tanulmányt jelentetett meg itthon és külföldön egyaránt. /Dr. Pándi Gábor: A TANÁR ÚR! Dr. Újvári József professzor (1928–2006). = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Jubileumi ünnepséget tervez 25. száma megjelenését követően Baróton az Erdővidéki Lapok. „A lap körül formálódó műhely munkálatainak eredményeképpen létrehoztuk az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tárat is” – nyilatkozta Demeter László, az EL szerkesztője, aki a 15 éves múlttal rendelkező baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke is. Néhány éve indított helytörténeti és néprajzi folyóiratot Erdővidéki Lapok címmel az egyesület, s ebben számos, Erdővidékről szóló tanulmányt közölt. Szeretnék országszerte, de a határokon túl is ismertté tenni a kiadványt. Az Erdővidéki Lapok 500 példányban jelenik meg. /Kisgyörgy Réka: Erdővidéki Lap- és Tár. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Nehéz volna leltárt készíteni Kovászna megyében az időszakos sajtótermékekről: számos egyesület, önkormányzat jelentet már meg nyomdában készült négy- avagy nyolcoldalas vidéki minihírlapot, hírmondót. Nemrégiben az erdővidéki Bölöni Figyelő, most pedig Beke György szülőfaluja, az alsóháromszéki Uzon is jelentkezett közösségi eseményeinek tájékoztatójával: a frissen megjelent kiadvány neve Uzoni Hírlap. A lap szerkesztői nem csupán visszajelzéseket és témajavaslatokat várnak az olvasóktól, hanem azt is előrebocsátják: közérdekű témában bárki tollat ragadhat. /K. R.: Uzon-vidéki sajtónóvum. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Kormányválságot idézhet elő Adrian Nastase képviselőtársaival együtt, ha úgy döntenek, a Konzervatív Pártba iratkoznak be. A sajtó egyelőre kilenc személyt emlegetett, hogy Dan Voiculescu pártjába iratkoznának. Ezek után a D. A. Szövetség kénytelen lesz szakítani konzervatív koalíciós partnerével, amely az ellenzékbe sodródva a meggyengült Szociáldemokrata Párttal és a Nagy-Románia Párttal együtt többséget alkothatna a képviselőházban is. A mérleg nyelve 163–156 arányban az ellenzék javára billenhet. /Sz. K.: Kormányválság előtt az ország? Előrehozott választásokat idézhet elő Nastase esetleges távozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Mindössze három hétig tartott az a remény, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) összeolvad a Demokrata Párttal (DP), azonban kiderült: az egykori parasztpártiak és a demokraták összeférhetetlenek. A továbbiakban választási együttműködés tető alá hozatalán dolgoznak. /Borbély Tamás: Elmarad a DP–KDNP fúzió. A két párt nem zárkózik el az együttműködéstől. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Beszolgáltatták fegyvereiket az SZDP bűnvádi eljárás alatt álló volt kormánytisztviselői. Köztük Adrian Nastase volt kormányfő, Miron Mitrea volt közlekedésügyi miniszter, Serban Mihailescu volt kormányfőtitkár. A politikai támogatás nélkül maradt Antonie Iorgovan azt állította, hogy a homoszexualitás olykor előléptetési kritérium volt az SZDP-ben. Szerinte ez nem lenne gond, ha az érintettek nyíltan vállalnák másságukat, akár szabadkőművességüket is. /Fegyvertelenül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Tavaly októberben létrejött a Kolozs Megyei Tanács brüsszeli képviseleti irodája, melynek célja a megye és az Európai Unió közötti kapcsolatok kiépítése és fejlesztése. Létrehozzák a Kolozsvári Európai Bizottságot (KEB), a KEB első ülése március 30-án lesz.. A KEB-nek nincs magyar tagja, ezt Dan Luca, az Európa Ház elnöke azzal magyarázta, hogy nemzetiségi hovatartozás nem jelentett szempontot a tagság összeállításánál, de meghívják megfigyelőként a testületbe Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét, továbbá az alakuló ülésre Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelőt, képviselőt és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnököt is. /B. Á.: Kolozsvári Európai Bizottság alakul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Nincs helye magyar-magyar vitának Brüsszelben, és a Románia EU-csatlakozását érintő kérdésekben is a lehető legszélesebb körű magyar nemzeti konszenzusra van szükség – írta közleményében az MSZP európai parlamenti bizottsága azt követően, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében Brüsszelbe utazott küldöttséggel találkozott. Az öttagú erdélyi delegáció többek között Pierre Moscovici EP-raportőrt, Elmar Brokot, a Külügyi Bizottság elnökét, valamint több európai néppárti képviselőt tájékoztatta az erdélyi magyar törekvésekről. A háromnapos látogatást eredményesnek nevezte Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor, a küldöttség tagja. “Mindenhol elmondtuk, számunkra is Románia integrációja a legfontosabb, és abban bízunk, hogy akár a kisebbségi törvény, akár a magyar egyetem ügyében az otthoni döntéshozó szervek is azon lesznek, hogy minden a lehető legjobb irányban haladjon, és 2007. január 1-jén Románia is az EU tagja legyen” – nyilatkozta Sógor. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között kisebb összeszólalkozásra került sor a frakcióülésen. Tőkés a romániai EP-megfigyelők aktívabb brüsszeli tevékenységét kérte, amit Szabó magára vett, és szóvá tette. Erre mondta Szájer József fideszes EP-képviselő, hogy Brüsszelben nincs helye magyar-magyar vitának. /Mihályi László: Tőkés-Szabó vita Brüsszelben? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A képviselőház szakbizottságainak ülésén nem haladt előre a kisebbségi törvény vitája. A bizottságban egyezségre jutottak abban, hogy kire is vonatkozik a kisebbségi törvény, meghatározták a nemzeti kisebbség fogalmát. Ez a következőképpen hangzik: „nemzeti kisebbségnek minősül azon román állampolgárok csoportosulása, amely Románia területén él a modern román állam megalapítása óta; kisebb létszámú, mint a többség; saját etnikai identitása van, amelyet kultúrájával, nyelvével vagy vallásával juttat kifejezésre; ezt meg akarja őrizni, kifejezésre akarja juttatni és fejleszteni akarja”. /Veres István: Most már tudjuk, kik vagyunk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 23./

“A nagy kérdés az, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságba (CNSAS) jelölt új tagokban mekkora lesz majd a működési készség és beszélhetünk-e majd valódi leleplezési folyamatról” – nyilatkozta Eckstein Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke azután, hogy a parlament két házának jogi bizottsága együttes ülésen hallgatta meg a CNSAS-ba jelölt tizenegy személyt. A jogi bizottság egyik jelöltet sem utasította el. Traian Basescu elnök sokak meglepetésére Dragos Petrescu történészt, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő pedig az első hazai szekustörvény megalkotóját, Constantin Ticu Dumitrescu volt szenátort jelölte a testületbe és annak élére. Az RMDSZ újból jelölte Csendes Lászlót. Mircea Dinescu kifejtette, a CNSAS tagja akar maradni, mert a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a testület rendelkezésére bocsátotta a volt szekuritáté archívumának 80 százalékát. Eddig a szekusdossziék mintegy 5 százalékát vizsgálták át. Dinescu elégedetlen amiatt, hogy a SRI nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mintegy 110 ezer dossziét nem volt hajlandó átadni. /G. G.: Véleményezték a CNSAS leendő tagjait. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Az Orbaiszéki Székely Tanács elnöke, Ferencz Botond felháborítónak tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlés után a sajtóban napvilágot láttak. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke azt nyilatkozta, miszerint Székely­udvar­helyen ,,nem történt semmi”, Ferencz Botond kifejtette: ,,Ott történt valami, mégpedig az, hogy kinyilvánítottuk és a világ tudtára adtuk még egyszer autonómiaigényünket. És azt is megmutattuk, hogy minden előzetes híresztelés ellenére rendbontás nélkül, méltósággal ünnepelünk.” Fe­rencz Botond azt is szóvá tette: a román sajtó és az RMDSZ elhallgatta, hogy a székely nagygyűlésen a székely nép tulajdonképpen nem kért egyebet, csak azt, amit 1918-ban a románok ígértek. Orbaiszékről egy autóbusznyi polgár vett részt a nagygyűlésen, indulásukat a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ mintegy ötven méterről filmezte. Markó Béla Kézdivásárhe­lyen elhangzott beszédére reflektálva Ferencz kifejtette: ,,Könnyű azt mondani, hogy a román hivatalnokok tanuljanak meg románul. Azt meg is kellene valósítani.” Kovásznán a helyi tanácsban a törvény szerint lehetne magyarul beszélni, de az RMDSZ-es ta­nácstagok románul beszélnek. /(bodor): A Székely Nagygyűlés utórezgései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

A Romániai Városok Szövetsége idei országos értekezletén Érdemoklevéllel ismerte el Csutak István, az Európai Integrációs Minisztérium Regionális Politikákat felügyelő államtitkára tevékenységét. /Érdemoklevél Csutak Istvánnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Marcel Alexandru volt kémelhárítási igazgató lett Románia strasbourgi főkonzulja. A döntést a kormány március 22-i ülésén hozták. A diplomata 2001 és 2005 között töltötte be a kémelhárítás vezetői tisztségét. /Új strasbourgi főkonzul. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

„Nem kerül fel se most, se soha a városi tanács napirendjére a magyar iskola kérdése” – nyilatkozta Ádámossy Klára, helyi tanácsos, a tordai RMDSZ elnöke. Ádámossy szerint az iskola kérdése csak akkor fog megoldódni, ha a megyei RMDSZ politikai nyomással próbálkozik, hozzátette: a polgármester visszavonta azt az ígéretét, miszerint ő maga terjeszti a városi tanács elé a magyar iskola létrehozásának kérdését. A lap megkeresésékre Tudor Stefanie, Torda polgármestere elmondta, szó sincs arról, hogy megszegte volna ígéretét. Azonban mielőtt napirendre tűzné, szükségesnek tartja, hogy megbeszélést folytasson a városi tanácsban jelen lévő politikai alakulatokkal. /Debreczeni Hajnal: Kétkednek a magyar iskolában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Az elmúlt napokban tudományos előadásra készültek a Babes–Bolyai Tudományegyetem fizika tanszékének magyar tanárai és diákjai. Az egyik diák leszaladt a terem kulcsáért, a kapus megkérdezte, milyen előadás, kivel, mert „a magyarok újabban tudományos álca alatt politizálnak”. A kapus a helyszínen ellenőrizte és már adta is át a kulcsot: „azt hittem, Hantz Péter”- szólta el magát. Hantz Péter úgy véli, az egyetem vezetése adminisztratív lépésekkel igyekszik korlátozni a vezetőség politikájával egyet nem értő oktatók gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságát. Hantz hozzátette: egyszer már előfordult az, hogy a kapus a Bolyai Kezdeményező Bizottság egyik ülésén résztvevőket ki akarta utasítani az épületből. Salat Levente rektor-helyettes kijelentette: ilyen intézkedésről nem tud. Sőt, az intézmény bármely oktatója bármikor, bárhol tarthat előadást, szabadon használhatja a termeket. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Hantznak nem jár kulcs? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság által napirendre tűzött harc kezdete óta a multikulturalitás dogmává változott. Az alapelv egyszerű: minden lehetséges alkalommal elsorolják a magyar és német diákok számát, a képzési lehetőségeket, vigyázva arra, hogy olyan szavak mint a „méltányos” és „széleskörű” feltétlenül bekerüljenek a szövegbe. Közben néhány évvel ezelőtt az egyetem vezetőségének egyik magyar tagja, egy szintén magyar kormányhivatalnok (!) társaságában érkezett az épületbe, tárgyalni szerettek volna, de a kapus nem engedte be őket. A magyar egyetemi vezető pedig fejet hajtott, és meghátrált. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa csodálja Hantz Péteréket, amiért képesek ebben az ellenséges hangulatban dolgozni. Múlt heti sajtóértekezletén az Akadémiai Tanács elnöke, Andrei Marga bemutatott egy levelet, amelyet a BKB-t támogató külföldi tudományos hírességeknek szándékozik elküldeni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A multikulturalitás, mint dogma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Niedermüller Péter távolról értetlenül nézi az erdélyi magyar egyetem körüli vitát, ő nem érti, hogy miért lenne jó egy önálló, államilag finanszírozott magyar nyelvű egyetem vagy akár egy magyar tagozat. Szerinte a kolozsvári egyetemen ma is van magyar nyelvű oktatás. A vitában elhangzott, hogy az erdélyi magyarságnak jár a magyar egyetem, ezt Magyarországon is lehet olvasni az újságokban, például a Népszabadságban. Niedermüller szerint az erdélyi magyaroknak sem jár semmiféle különleges státusz, mert nem szorulnak rá. Szerinte a vitából a szakmai szempontok hiányoznak. Niedermüller kijelentette, hogy egyetemek, karok, tagozatok „etnikai alapon történő megszervezése, létrehozása lényegi módon áll szemben a modern tudományok talán legfőbb jellemzőjével, a nemzetköziséggel és a nyitottsággal.” Minden valamirevaló egyetem arra törekszik, „hogy minél kozmopolitább legyen, hogy minél több különböző országból, kultúrából, gondolkodásbeli hagyományból érkező tanárral és diákkal büszkélkedhessen.” A mai globális világban „egy olyan egyetem koncepciójával előállni, amely etnikai alapon szerveződik nem egyszerűen anakronisztikus”. A magyar nyelvű egyetem/tagozat „a saját nyelvbe és kultúrába való bezárkózás”. /Niedermüller Péter: Az egyetemi vita. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 23./

Tamás Pál /Budapest/ kifejtette álláspontját a kolozsvári egyetemi vitáról. Az oktatói gyűlés óvatos volt. Az RMDSZ nem volt igazán partner a konfrontációhoz. A magyar egyetemet követelőket Tamás Pál „új türelmetleneknek” nevezte. Szerinte az országos politikacsinálásnak már harmadik parlamenti ciklusban része az RMDSZ. Egyre több magyar politikusnak, értelmiséginek adják meg a lehetőséget arra, hogy az ország felelős, teljes jogi polgáraként dönthessen fontos kérdésekben. Ő ezt komoly sikersztorinak látja. Azonban az erdélyi magyarok a romániai magyar politizálást „mindenekelőtt szimbolikus sérelmi politizálásként tanulták újra 1990 után”. Tamás Pál számára a magyar egyetemért folytatott akció csak nehezíti a bukaresti magyar vezetők munkáját. Úgy látja, szükséges a „multikulti egyetemen” néhány magyar páthuzamos felirat, bizonyos egyetemi dokumentumok, hivatalos bulletinek – ha nem is teljes terjedelmű, de magyar nyelvű megjelentetése. A magyar szellemi jelenlétet az egyetemen emelné jól felépített magyar interdiszciplináris és román–magyar diszciplináris kutatói szemináriumok hálózata. Szerinte potenciálisan adva van egy komplex erdélyi magyar kultúrakutatási szeminárium a magyar bölcsésztanszékek – irodalom, néprajz, történelem együttműködéséből és egy ugyanilyen a szociológus, politológus, publicista, közgazdász programok oktatóbázisára építve. Ezek néhány év után akár egyetemi kutatóintézetként is intézményesedhetnének. A reformról alkotott elképzeléseket kell kidolgozni, ez „az önkéntes gettóépítési programnál azért talán mégis szerencsésebb lehetne”. /Tamás Pál: Az egyetemi csapda. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 23./

A Diszkrimináció Elleni Küzdelem Világnapján néhány roma gyerek festékszórókkal lemázolta azt a cigányellenes feliratot, amely Temesváron hónapok óta szúrta a jóérzésű emberek szemét, csak éppen az elöljárókét nem. /(pataky): Romák a rasszizmus ellen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Elnökségi ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Arad megyei szervezetének elnöksége, jelen volt Matekovits Mihály, a tanügyminisztériumi kisebbségi főosztály vezérigazgatója is. Az ülésen rámutattak arra, ha a hazai magyarság kihasználná a 2 %-os felajánlás lehetőséget a civil szervezeteknek, akár nem is lenne szükség az anyaországi anyagi támogatásokra. Minden szükséges információ megtalálható az országos RMPSZ www.tok.ro című honlapján. /(Kiss): Elnökségi ülés az aradi RMPSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Rövid fél év alatt több magyar szakembert neveztek ki a Szatmár megyei költségvetési és kormányzati igazgatóságok élére. Közülük a mindössze 27 éves Kovács Máté néhány hete a Megyei Ifjúsági Igazgatóságot vezeti. Az igazgatóság nehéz helyzetben van, mert egy kivételével leromlott állapotban vannak azok az ifjúsági táborok, amelyek az anyagi bázist jelentenék. /Sike Lajos: „Ifigondok” Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója Díjat az idén két magyar írónak: az erdélyi Kovács András Ferencnek (KAF), és a magyarországi Szilágyi Ákosnak adományozták. Kovács András Ferencnek Marosvásárhelyre való hazaérkezése után nyilatkozott. Az Új Magyar Szó felvetésére, hogy a magyarországi sajtó bizonyos díjakat a politikához, politikai szimpátiákhoz kötött, Kovács András Ferenc leszögezte, politikamentes díjról van szó. Olyanok kapták meg elsőként, mint Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső. Kovács András Ferenc /sz. Szatmárnémeti. 1959. júl. 17,/ költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó versrovatának szerkesztője. Díjai: a Romániai Írószövetség debüt-díja 1983, Déry Tibor-díj 1992, ARTISJUS-díj 1994, a Romániai Írószövetség díja 1993, Füst Milán-díj 1994, Alföld-díj 1995, József Attila-díj 1996, a Soros Alapítvány Ady Endre díja 1996, Kortárs-díj 1996, Tiszatáj-díj 1998, a Jelenkor Kiadó Könyvdíja 2000, Palládium-díj 2003. /Lokodi Imre: Politikamentes grádics. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Március 22-én beiktatták tisztségébe Szász Enikőt, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új direktorát. Szerinte a temesvári magyar színháznak egyrészt professzionális alkotóműhelyként kell működnie, másrészt a helyi magyar közösség számára bővítenék kulturális szolgáltatásaikat: képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, közösségi találkozók megszervezésével. Szász hangsúlyozta: várja nem csupán a magyar, de a román vagy más anyanyelvű közönséget is, ugyanakkor a Csiky Gergely Színház legsikerültebb előadásait el szeretné vinni Temes megye nagyobb városaiba, továbbá Szegedre és Újvidékre is. Szász Enikő szeretné, ha a székelyudvarhelyi Szabó K. István – aki megóvta a direktori versenyvizsga eredményét, és jelenleg Magyarországon rendez – megmaradna a társulat főrendezőjének. /Pataki Zoltán: Beiktatták Szász Enikőt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Zeng a lélek címmel új előadást vitt színpadra a székelyudvarhelyi Néptáncműhely. A március 21-i ősbemutatót telt ház fogadta. A tánc, fényjáték és a zene meséli el Tamási Áron szomorú hangvételű novelláját, a Zeng a magosságot – Ivácsony László meghívott művész rendezésében és koreográfiájával. /Tóth Adél: Élő fotóhistória. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Sebestyén Mihály történész Csütörtöki kimenő című rovatában megrótta, modortalannak nevezte Sólyom László köztársasági elnököt, amiért nem fogott kezet a kommunista diktatúra bankemberével, Fekete Jánossal, akit Gyurcsány Kossuth-díjjal tüntetett ki. Sebestyén így minősítette Sólyom Lászlót: „nyársat nyelt egykori alkotmányjogász, aki egy kis átverős trükkel került a Duna-parti ország legfontosabb közjogi méltósági székébe”. Sebestyén szemében Fekete János „a KGST szétbomlasztásán sikerrel működött közre és erőssé tette a forintot”. Sebestyén ugyancsak elmarasztalta Szabad György történész professzort, a valamikori házelnököt, aki Gyurcsánnyal nem fogott kezet. /Sebestyén Mihály: Modortalanságok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

Valamikor a közelben lévő Nagyággal együtt az Erdélyi Érchegység aranybányászatának kimagasló helye volt Kisbánya /Boica/, ma már kiöregedett falu. A római katolikus templom, az egyik dombon még elhanyagoltan is a régi idők fényét idézi. Állandó papja sincs már, misézni havonta egyszer jár el a brádi plébános. Nem tudni meddig, hiszen a 14 fős gyülekezet szinte valamennyi tagja idős ember. Értékes kegytárgyak, fafaragványok, kelyhek, mindenekelőtt egy 1837-ből származó, aranyozott kereszt. A templomgondnok gyermekkorában a templom zsúfolásig megtelt, függetlenül attól, hogy a mise magyarul vagy németül folyt. A gondnok német nemzetiségű, magyarul, németül, románul egyaránt szívesen mesél szülőfalujáról. Kisbánya a századforduló táján élte fénykorát, amikor 1800 lakosa volt. Aztán kifogyott az aranyérc, a második világháború táján meg is szűnt a bányászat. Mára a 400 lakost alig meghaladó Kisbánya nyugdíjas falu, ahol csupán néhány idős ember beszél még magyarul vagy németül. /Chirmiciu András: Boicai utolsó mohikánok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./