Az állami magyar egyetem kérdése kapcsán jóságos tanácsadók intik türelemre az erdélyi magyarságot a határon túlról, sőt, kimondott ,,gettóépítésnek” minősítik a Bolyai Kezdeményező Bizottság különválást célzó tervét, mások a hivatalos nyelv megtanulásának fontosságára hívják fel a figyelmet, mintha ezt bárki is vitatta volna. A nagyképű tanácsosztók együttműködésre, a többséggel való jó viszony kialakítására buzdítanak, mintha a kisebbség egyenlőségre való törekvése nem ezt célozná. Az elsorvasztott és szétvert magyar tudomány és oktatás kibontakozását szorgalmazó és szavatoló különegyetem kultúr­gettóvá, a jogi és művelődési egyenjogúsítás egyenesen elzárkózássá minősül át a szemükben. /B. Kovács András: Miről beszélnek ezek? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

Az alsóház emberi jogi és vallásügyi bizottságában elkezdődött az új kultusztörvény vitája, mondta el Varga Attila, a bizottság alelnöke. Több próbálkozás történt az 1948-as törvény módosítására, de a különböző változatok nem nyerték el az egyházak tetszését. Két évi előkészület után új tervezet született, amely a szenátuson már átment. Az új kultusztörvény tervezetét a magyar történelmi egyházak képviselői is ellátták kézjegyükkel. Nem tekintik tökéletesnek, de az elavult jogszabályt a mai időknek megfelelő előírásokkal kell felváltani. A törvény kimondja: az egyházak közhasznú jogi személyek. Régebben a felekezeti oktatást a magánszférába utalták. A tervezet szerint a román állam támogathatja az egyházi iskolákat, tehát feltételes módban fogalmaz. Varga Attila hangsúlyozta, szeretnék, ha a tervezet kimondaná, hogy az állam támogatja a felekezeti oktatást. A tervezetben föllelhető egyfajta csúsztatás, amikor úgy fogalmaz: a román állam elismeri az ortodox egyház és a többi egyház szerepét. Korrektebb lett volna úgy fogalmazni, hogy a román állam elismeri valamennyi egyház szerepét a társadalmi életben. /Béres Katalin: Nehéz szülés: hatvan év után új kultusztörvény készül. Beszélgetés Varga Attilával, az emberi jogi és vallásügyi bizottság alelnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Maros megyében az iskolai képzésben részt vevő 77.051 diákból 6037 tanulót nem zártak le az első félév végén. A próba-kisérettségin egyes tanintézetekben a diákoknak mindössze a 0,1 százaléka ért el átmenő jegyet. A kisebbségi, a speciális valamint az alternatív oktatás helyzetét Albertini Zoltán mutatta be. A megye 21.141 óvodásából 13.085 kisgyerekkel román, 7745-tel magyar és 311-gyel német nyelven foglalkoznak. Elemi osztályokban az arány 26.298 – 16.917 (román tagozat), 9.084 (magyar tagozat), 311 (német tagozat), az V–VIII. osztályban 24.579 – 16.113 (r.), 8.215 (m.), 251 (n.), a líceumban 16.164 – 11.727 (r.), 4.204 (m.), 233 (n.), az ipari és művészeti iskolai képzésben 6.873 – 5.046 (r.), 1827 (m.), 0 (n.) volt. Nagy Edit, a Pedagógusok Házának igazgatónője beszámolt arról, hogy színvonalas magyar nyelvű továbbképzést is megszervezték. /(bodolai): Iskoláink féléves mérlege. A statisztika szebb, mint a valóság. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

Nyílt levélben kérte Mircea Geoanát, a PSD elnökét és Cristian Diaconescut, a PSD etikai bizottságának elnökét Veress Róbert újságíró, az Adevarul napilap egykori riportere arra, hogy zárják ki a pártból Adrian Paunescu szenátort. Veress – aki a 2003 és 2004 között az Adevarulban közölt cikksorozatával felhívta a figyelmet Csibi István csíkszeredai üzletember garázdálkodásaira, kifogásolja, hogy a PSD szenátora nyilvánosan kiállt Csibi mellett. „Paunescu védelmébe vette Csibi István maffiótát, ami a hazai felelős sajtó elleni nyílt támadást jelent” – áll Veress levelében. /S. M. L.: Paunescu kizárását kéri Veress. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Erélyesen tiltakozik az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az ellen, hogy a tulajdonát képező gyűjteményekben a kommunista időkből való módszerekkel akadályozzák a tudományos kutatás teljes szabadságát. A szervezet közgyűlése által elfogadott nyilatkozat szerint az EME kéri, hogy az 1950-ben állami kezelésbe vett tudományos gyűjteményeihez szabadon férhessenek hozzá. Az EME levéltárát és könyvtárát többnyire a Központi Egyetemi Könyvtár és a Román Nemzeti Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága kezeli. „Minthogy az eddigi kísérletek a gyűjteményekkel kapcsolatos jogi és használati kérdések rendezésére eredménytelenek maradtak, az EME közgyűlése a magyar tudomány nemzeti intézményeihez és a romániai magyarság politikai csúcsszervezetéhez fordul, hogy támogassák az egyesületet tudományos gyűjteményei tulajdonjogának visszaszerzésében, valamint a kezelés és az akadálytalan használatot biztosító megegyezés elérésében” – áll a nyilatkozatban. /Korlátozzák az EME-gyűjtemény használatát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Panek Kati szeretettel emlékezik Kallós Zoltán édesanyjára, aki szívesen fogadta a táncházasokat, a 70-es, 80-as években állandóan éhes erdélyi diákokat és a sok vendéget. Volt idő, amikor férje, később a fia börtönbe záratott (az előbbi „túl sokat vetett” a kollektív szerint, az utóbbi „túl sokat gyűjtött”), lakott ő már kitelepítettként egy apró vizes kamrában, családostól. /Panek Kati: Az a feketelaki asszony. Kallós Zoltánnak 80. születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) első ízben döntött úgy, hogy az ország valamelyik városában nyelvi szempontok alapján ítél oda rádiófrekvenciát – közölte Gáspárik Attila, a bukaresti székhelyű közintézmény alelnöke. Március 9-én a OAT úgy döntött: új frekvenciára ír ki pályázatot cégeknek Kolozsváron, hogy létrehozzák az első magyar nyelvű kereskedelmi rádióadót. A testület májusban dönt, kinek ítéli oda a frekvenciát. A jövőben a polgárok választhatnak az Agnus Rádió, a közszolgálati rádió és az új magyar kereskedelmi adó műsorai közül – jegyezte meg Gáspárik. Úgy véli: Kolozsvár megbír három adót. /Kiss Olivér: Májusban döntenek a kolozsvári kereskedelmi rádióadóról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

A modern gazdaság hatékonyságának egyik jellemző értéke: mennyire mobil a felhasználható munkaerő. Magyarországon különösen torz a munkaerő-áramlással kapcsolatos politika. „A számunkra legkedvezőbb lehetőségről, a határon túli magyarok Magyarországra költözéséről, azonban sem a közvélemény, sem a politika nem akar tudni. Még a pénzt sem sajnáljuk arra, hogy reménytelen helyzetben lévő honfitársaink maradjanak csak a szülőföldjükön.” – írta Kopátsy Sándor. /Kopátsy Sándor (MTI-Press): A mozdíthatatlan munkaerőre ráfizet Európa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Több mint 30 erdélyi középiskola informatika szakos tanárai vettek részt azon a műhelymegbeszélésen, amelyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezett március 24-én a szovátai Teleki Oktatási Központban. Bemutatták az utóbbi három év során kifejlesztett magyar adatbázisokat s meghallgatták a résztvevők véleményét a világhálón levő didaktikai jellegű ismeretanyagról. A megbeszélésen részt vett Szabó Béla csíkszeredai főkonzul, a szaktárcát Csepeli György államtitkár, a HTMH-t Komlós Attila elnök és Szentgyörgyi Lajos főtanácsos képviselte. Az IHM és a HTMH képviselői szerint a Magyarországon kifejlesztett adatbázisok ma már nélkülözhetetlenek a korszerű ismeretszerzésben. Csepeli György ismertette azokat az internetes tartalmakat, amelyeket a középfokú oktatásban lehet hasznosítani: Nemzeti Digitális Adattár (www.nda.hu), a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA – www.nava.hu), amely a Magyar Televízió archívumára, a filmhíradókra épülve történelmünk képtára. A Kárpát-medence interetnikus viszonyait tükrözi a Virtuális Enciklopédia (www.enc.hu). 17 szakmacsoport moduljaiból áll a Sulinet Digitális Tudásbázis (http://sdt.sulinet.hu), amely az elméleti tudnivalók mellett illusztrációkkal, animációkkal, gyakorlatokkal és tesztfeladatokkal biztosít hatékony lehetőséget a IX-XII. osztályos tananyag oktatására. Szentgyörgyi Lajos és Vincze István a HTMH pályázatkezelő és nyilvántartó informatikai rendszerét mutatta be. Az informatikatanárok elmondták, hogy a romániai program eltér a magyarországitól, ezért hivatalosan a Sulinetet nem lehet felhasználni, másrészt egyes pedagógusok hozzá nem értése nehezíti a részelemek segédanyagként való alkalmazását. Ezért a szervezők pedagógusképző tanfolyamok megszervezését ígérték, továbbá a román-magyar fordító szotfverről is szó esett. A tanácskozáson bejelentették, hogy a HTMH jelentős anyagi támogatásával a TOK számára olyan műholdas rendszert telepítettek, amely széles sávú internetkapcsolatot tesz lehetővé. /(bodolai): Sulinet a pedagógusoknak. Tanácskozás a TOK- ban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

A Nyugati Jelenben március 24-én Irházi János tollából megjelent, a fakultatív magyar oktatásról szóló riportban közöltekről árnyaltabb képet akart adni az Arad megyében folyó fakultatív oktatásról Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke. Arad megyében jelenleg kétféle fakultatív oktatás létezik: az intézményes keretek közötti  öt településen: Szapáryligeten, Vingán, Borosjenőn, Fazekasvarsándon és Pankotán. A nem intézményes keretek közötti, “vasárnapi iskola” formájában működik Csermőn, Székudvaron, Lippán és Simándon. Ez utóbbi formát a pedagógus önkéntesen, általában javadalmazás nélkül végzi. Egy ideig a Pedagógus Szövetség meg tudta téríteni pályázati pénzekből az ingázó pedagógusok útiköltségét, de tavaly óta nincs erre lehetőség. Igaz, hogy az RMDSZ-nek nincs konkrét programja ennek az oktatási formának a kiterjesztésére, de ahol erre valós igény van a helyi közösség részéről, ott számíthatnak a segítségükre. A riportból kimaradt a fakultatív oktatásban legjobb eredményeket elérő tanulók év végi táboroztatása. /Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke: Tisztelt szerkesztőség! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) idei első ülését március 17–19. között Őrvidéken, az ausztriai Felsőőrön tartotta. A romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) küldöttei az Összhang elnevezésű érdekegyeztető fórumba tömörült Kárpát-medencei magyar hallgatói szervezetek képviselőivel ismételten felhívták a figyelmet a magyar Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) határon túli pályázati kiírásainak hiányosságaira. Olyan támogatási rendszer bevezetését szorgalmazták, ami a pályázati kiírások időbeni átütemezésére vonatkozik, alkalmazkodva a pályázó szervezetek éves rendezvény-naptárának tervezéséhez. A pályázati folyamat egyszerűsítését is kérték, és megelégedésükre a pályázatok szerződéskötéseinek teljesíthetetlen feltételét visszavonták. A küldöttek továbbá kérték, hogy a MIK továbbra is támogassa a különböző határon túli régiók autonómia-törekvéseit, és a konferencia zárónyilatkozatában üdvözölték a március 15-én Székelyudvarhelyen kinyilvánított önrendelkezésre vonatkozó közakaratot is. A nyilatkozatban egyebek között helyeselték az Agora Információs Irodahálózat bővítését (Felsőőr, Kassa, Nagyvárad), és azzal a kéréssel fordultak a Szülőföld Alap Tanácsához, hogy kezelje prioritásként a határon túli ifjúság ügyét (kollégiumok, ifjúsági szálláshelyek felújításának támogatása, a hallgatói szervezetek is részt vehessenek a Szülőföld Alap által meghirdetett pályázatokon), amit a magyarországi választások után alakuló új magyar kormánytól is elvárnak. /A MIK felsőőri ülésén  vett részt a MISZSZ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Székelyudvarhely belterületének legrégebbi középkori leletei kerültek elő a központi Barátok templomából az utóbbi két hét alatt végzett ásatások során. A ferences templom renoválásába kezdtek, a padlózat alatt a régészek a felszíni jelek alapján érdemesnek látták több kutatóárok megnyitását. Az ásatásokat végző Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régész-történésze elmondta, Árpád-kori, illetve 14–15. századi településobjektumok nyomaira bukkantak. Az Árpád-kori leletek bizonyítják, hogy a város központi részében már akkor létezett település. /Máthé László Ferenc: Városunk legrégebbi középkori leletei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 29./

Nemrég Magyar Kulturális Központot avattak Nagyszebenben, a helyi RMDSZ szervezetének székházában. Az iroda működtetését a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete vállalta fel. A központ elsődleges feladata a helyi románokkal, magyarokkal, szászokkal és a Nagyszebenbe érkező turistákkal megismertetni az erdélyi és az anyaországi magyar kultúrát, művészetet. Ezenkívül működtetne egy könyvtárat, videotékát, erdélyi és magyarországi sajtótermékek beszerzését is tervezik. /Fellendülőben a kulturális élet Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Székelyudvarhelyen a belvárosi református egyház biztosítja a Bocskai István Közösségi Ház működését, ahol az egyházi rendezvények mellett kulturális jellegű események is helyet kapnak. A közösségi ház egy 180 férőhelyes konferenciateremmel, valamint felszerelt színpaddal fog rendelkezni. Udvarhely esperesi központ is, szeretnék, ha itt gyakran helyet kaphatnának az egyházi rendezvények, gyűlések, akár zsinati ülés is. Június 23-án avatják a Bocskai István Közösségi Házat, ugyanis ekkor lesz 400. évfordulója a Bocskai vezette – egyetlen győztes – magyar szabadságharcnak. A ház elkészítését jó néhány cég támogatta, az egyházközség tagjaitól pedig közel 200 millió lej gyűlt össze. /Bágyi Bencze Jakab: Készül a Bocskai Közösségi Ház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 29./

A csíkszeredai Székelyföld című kulturális folyóirat szinte teljes szerkesztősége jött el március 28-án Aradra. Magyarországi – békéscsabai és gyulai – bemutatkozás után aradi találkozóra is sor került, a Jelen Házban, a társszervező: Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete volt. Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen és a Nyugati Jelen főszerkesztője üdvözölte a székelyföldi író-költő kollégákat és méltatta a századik számához, tizedik évfolyamához érkezett Székelyföldet. Ferences István költő, főszerkesztő elmondta: élete legboldogabb tíz évének könyveli el az utóbbi, a folyóirat szerkesztésével eltöltött évtizedet: a Székelyföld ma 2000 példányszámban, jelenik meg, 1300 előfizetőhöz jut el és interneten is elérhető. /-r –a: A Székelyföld Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

A Szovátai Hírmondó márciusi számában olvasható Péter Ferenc polgármester március 15-i ünnepi beszéde. Mester Zoltán interjút készített Fazakas Attila költővel. Az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Barót/ márciusi száma Kányádi Sándor Öreg iskola ünnepére című versével és Sebestyén Péter jegyzetével indul. Andrássy Árpád öregdiák cikkében a magyar oktatás, a magyar kultúra őrhelyének nevezte az erdőszentgyörgyi iskolát. A Sulilapi két oldalán vetélkedők, kirándulások, ünnepségek hírei találhatók. /b. d.: Kisrégiós laptükör. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

Az elmúlt napokban a magyar titkosszolgálat hivatalos értesítést kapott arról, hogy külföldi bűnözői csoportok a magyarországi politikai helyzet destabilizálása szándékával robbantásokat kívánnak elkövetni az országban, a választási nagygyűléseken – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 28-án Budapesten. „A kapott tájékoztatás szerint a robbantások tervezett helyszínei a választási nagygyűlések” – mondta a kormányfő. Ennek ellenére mind az MSZP, mind a Fidesz megtartja az április első napjaira tervezett nagygyűlését. /Magyarországi robbantások lehetőségére figyelmeztetett a szlovák titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Március 28-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó háromszázötvenedik köteteként Hegedűs Imre János Benedek Elek-monográfia című könyvét. Hegedűs Imre János magyar emigránsként határozta meg önmagát, akinek lakhelye Bécsben van, lehetőség szerint a budapesti Széchényi Könyvtárban tartózkodik, és amint ideje engedi, rohan haza, a Székelyföldre, azért is, ,,mert nagyon rossz a lelkiismerete”. Benedek Eleket ,,hűségszimbólumnak” nevezte, illetve utalt az előszót jegyző Pomogáts Béla definíciójára is, aki Elek apót Erdély apostolaként emlegette. A monográfia írója az Édes anyaföldem című remekművét tartja a legfontosabbnak, amelyben Benedek Elek azt írta, hogy ,,mi alanyi jogon birtokoljuk a szülőföldet”, továbbá, szerinte ő volt az első, aki szóba hozta a határok kiigazítása nélküli nemzetegyesítés fontosságát. Benedek Elek azért telepedett haza, mert elkötelezettsége olyan mértékű volt, hogy nem cselekedhetett másként, illetve azért is, mert az elárvult erdélyi gyermekseregnek szüksége volt olyan írástudóra, aki nem tartja rangon alulinak a gyermekirodalmat. /(mózes):   Pestről nézvést a Murgó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

Március 29-én mutatják be Rétyen dr. Nagy Lajos (rétyi) nyírmelléki körorvos fogadott szülőfalujáról írt könyvét, referenciaértékű monográfiáját. /Sylvester Lajos: Dr. Nagy Lajos indítókulcsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) mintegy 30 alkalmazottja élő láncot alkotott az intézmény székháza előtt, így jelezve, hogy Constantin Ticu Dumitrescut támogatják a testület elnöki tisztségének betöltésére. Az alkalmazottak petíciót írtak alá Dumitrescu támogatására, ezt elküldik az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére, és az Európai Bizottság bukaresti delegációjának is. Tiltakozásának adott hangot több ismert romániai civil szervezet is. Az alkalmazottak akkor kezdték el akciójukat, amikor Dumitrescu elmondta: fenyegető telefonhívásokat kap szekusoktól, a hírszerzéstől. „Dumitrescu félreállításával, az NLP–DP protokollum megszegésével, a partnerek előtt vállalt kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával a DP egyértelműen megerősíti, hogy távozni kíván a D.A. Szövetségből”, fogalmaz Motreanu, az NLP főtitkár. Tariceanu kormányfő távozásra szólította fel Turianut. Tariceanu szerint az eset mélységesen megrendítette a liberálisok és a demokraták közti bizalmat. Corneliu Turianu kijelentette: esze ágában sincs visszalépni. /Felsorakozik a civil társadalom Dumitrescu mögé. Koalíciós válsághoz vezethet az átvilágító bizottsági „puccs”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Várható volt, hogy a régi rendszerhez kötődők megakadályozzák, hogy Constantin-Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke, az átvilágítási avagy szekusdosszié-törvény szülőatyja legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöke. Sokakat kellemetlenül érintett volna, ha tizenöt év után, a dokumentumok alapján nyilvánosságra hozzák mindazok nevét, akik a Ceausescu-rendszert működtették, annak elkötelezett kiszolgálói voltak. Ez a tanács Dumitrescu vezetésével, valamint a kormány által létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló bizottsággal úgy tűnt, elég erős lesz ahhoz, hogy elvégezze a nagytakarítást. Azonban Romániában még 2006-ban sincs politikai akarat minderre. Traian Basescu elnök – elismeri vagy sem – a titkosszolgálatok rabja, múltja sem makulátlan. A legtöbb veszítenivalója a demokratáknak és az államfőnek van. /Simó Erzsébet: Mitől félnek a demokraták? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Máté András Levente képviselő, a jogi bizottságának RMDSZ-es tagja elmondta, hogy a kisebbségi törvény vitájában a tizenkettedik szakasznál tartanak. A kisebbség meghatározásánál az RMDSZ tervezetét elfogadták: a kisebbség olyan közösség, amely kötődik az ország területéhez, történelméhez és kultúrájához. Az elfogadott rész államalkotó tényezőként ismeri el a kisebbségeket. Az eddigi vitákban a Demokrata Párt akadékoskodott a legtöbbet. /Szőcs Levente: Három hét az ötödik fejezetig. Interjú Máté András Levente képviselővel a kisebbségi törvény bizottsági vitájáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Új alapokra kell helyezni a magyarországi kisebbségpolitikát, és ehhez fel kell mérni a szomszédos országokban a rendszerváltozás után felnőtt magyar nemzedéknek az anyaországgal szembeni elvárásait – mondta Sólyom László magyar köztársasági elnök március 29-én Helsinkiben, miután tárgyalt finn partnerével, Tarja Halonen elnök asszonnyal. Az államfő a kétoldalú kapcsolatokon kívül főleg a finnugor együttműködésről, a „zöld elnökök” informális hálózatának tervéről, valamint az Európai Unió jövőjéről, a regionális közösségeknek az EU-n belüli szerepéről folytatott eszmecserét. /Kisebbségpolitika új alapokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./

A napokban vette át a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanácstól a dossziéját Cs. Gyimesi Éva. Hangsúlyozza: nem vezeti semmiféle bosszú. Szerinte nem az a fontos, hogy ki kit súgott be, hanem „a megszüntetve megőrzött Szeku jelenlegi törekvése a hatalomra”. „Nacionalista, soviniszta, irredenta és államellenes” megnyilvánulásokat róttak fel neki kezdettől fogva. Volt olyan tanítványa, aki, miután elvégezte az egyetemet, eljött és elmondta, hogy jelentéseket írt róla. Legtöbben fedőnéven szerepeltek. A Szekuritáté eszközeként szolgált minden vezető beosztású tanár, az akkori rektor, az akkori párttitkárok és feltehetőleg a dékánok is. Cs. Gyimesi nem ismeri annyira a ma vezető funkciót betöltő román és magyar politikai elitet, hogy valakire határozottan rá tudna mutatni: akadályozza a dossziék feltárását. Cs. Gyimesi Éva 1945-ben született; a kolozsvári egyetemen szerzett oklevelet. Konzulens egyetemi tanár, a filológiai tudományok doktora; a finn Ponkkala Alapítvány díját kapta meg 1990-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét pedig 1996-ban. Tagja volt a Ceausescu-féle parancsuralommal szembeforduló magyar értelmiségiek Limes-körének. Egyik aláírója volt annak – a pártvezetéshez 1986-ban elküldött – petíciónak, amely a központi vezetés gyakorolta sovinizmust bírálta. /Debreczeni Hajnal: Cs. Gyimesi Éva: A megszüntetve megőrzött Szeku hatalomra törekszik. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Kárpótlási kérelmet nyújthat be március 31. és július 31. között az a jogosult, akinek hozzátartozója 1939–1989 között a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette; akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg; aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített. Kárpótlási igényt a fenti jogcímeken azok nyújthatnak be, akik ezt eddig bármilyen okból elmulasztották, valamint azok, akiknek a hozzátartozója korábban kérelmet nyújtott be, azonban azt késve terjesztette elő, vagy nem tett eleget a hatóság hiánypótlási felhívásának. A kérelmet adatlapon kell benyújtani a Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályához (1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1. Postacím: 1519 Budapest, Pf. 46.). /A kárpótlási kérelem benyújtásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Március 29-én a Nagy-Románia Párt megtámadta a parlament két háza jogi bizottságainak azt a döntését, hogy Frunda György szenátor nem vonható felelősségre ama nyilatkozata miatt, ami szerint az Európa Tanácsban nem Romániát, hanem azt a szervezetet, illetve azt a nemzeti közösséget képviseli, amely szavazatával a törvényhozásba küldte, írta Ziua című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Március 29-én a szenátus jogi és emberjogi bizottsága elfogadta az átvilágítási törvénytervezetről szóló jelentést, a szociáldemokraták és nagy-romániások tartózkodása ellenére. Az elfogadott módosító indítvány szerint Traian Basescu és Theodor Stolojan is a törvény hatálya alá esik. A törvénytervezet értelmében mindenkit, aki jelenleg köztisztséget tölt be, ellenőrizni kell. /P. A. M.: Pozitív jelentés az átvilágítási törvényről. Basescu és Stolojan is érintett? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

A kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elküldte Markó Béla RMDSZ-elnöknek címzett folyamodványát, melyben az 1950-ben államosított tudományos gyűjteményének tulajdonjogi visszaszerzését kérte – nyilatkozta Egyed Ákos EME-elnök. Az EME 2005 augusztusában fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez, az egyesület azt szerette volna, ha kérésüket a tavalyi román-magyar miniszterelnöki találkozón megvitatják. Erre azonban nem került sor. „Az EME levéltára a Pesti Országos Levéltár után a legnagyobb és legteljesebb” – mondta Egyed Ákos, hozzátéve: a gyűjtemény tulajdonjogának visszaszerzése senkit nem akadályozna a kötetek használatában. /Antal Joós Erika: EME-indítvány indult az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Bartolomeu Anania metropolita március 25-én történt beiktatása ellen nemcsak az erdélyi ortodox hierarchia egy része, hanem a román értelmiség színe-java is tiltakozott, mert ebben Erdély ortodoxiájának megosztását látta. Az Anania beiktatására készülődő hívek az Adevarul című lapban olvashatták a metropolitává avatott Anania érsekről, hogy legionáriusként a fasiszta eszmék elkötelezettje volt, emiatt előbb hat hónapi, majd hat év börtönt szenvedett. Egykori cellatársa, Nistor Chioreanu emlékirataiban az áll, hogy Anania az enyedi börtönben besúgó volt. Tény, hogy miután 1964-ben szabadult, egy év múltán Ceausescu őt küldte ki az Egyesült Államokba. Emlékezetes az is, hogy 1998. március 13-án Kolozsvárott ortodox diákok husángokkal űzték ki a görög katolikusokat templomukból, amelyet az ortodoxoktól ötven év után bírósági határozattal végre visszakaptak. Mivel a hatóságok továbbra is a görög katolikusoknak, az unitusoknak adtak igazat, egy hét múlva, március 20-án Anania érsek Gheorghe Funar polgármester és más Vatra-vezérek közreműködésével nagyszabású tüntetést szervezett, melyen Anania beszédében kijelentette, hogy az utóbbi időben az ellenség hullámokban támad az ortodox egyház és rajta keresztül a román nemzet ellen. A Romania Literara 2001. február 14-én arról adott hírt, hogy a titkosrendőrség, az SRI irattárából napvilágra került iratcsomó szerint Teoctist pátriárka 34 éves korában a Vasgárda tagjaként részt vett a bukaresti Rosit Daath zsinagóga szétdúlásában. Idén március 25-én Kolozsvárott a 91 éves Teoctist és a 85 éves Anania az új erdélyi metropolia megszületésének örömére összecsókolózott, régi bajtársak találtak egymásra. E barátság dokumentuma az Anania érsek tollából 1992-ben megjelent Pro memoria című könyv is. Bevezetőjét Teoctist pátriárka jegyezte, ebben olvasható: „Legyünk készek arra az esetre, ha a más fajú és más vallású idegenek újra meg akarnák csonkítani az ősi román földet, amelynek lakói kétezer éven át vendégszeretettel, terített asztallal fogadták be őket.” Ebben az összefüggésben a szerző valósággal démonizálja Márton Áront, Majláth Gusztávot és Gyárfás Elemért, akiknek közreműködésével a katolikus egyház a szerző szerint kémeket nevel a Vatikán számára. A Pro memoria világi kérdésekkel, jelesül a romániai magyarsággal is foglalkozik. Ananiának a kötetbe foglalt amerikai cikkei egyikében (Credinta, 1976/6.) szó esik az 1946-os kolozsvári diákösszetűzésekről, amelyeknek ő is tevékeny szereplője volt: „Erdély magyarjai akkor is épp olyan soviniszták voltak, mint ma, akkor is úgy kapálóztak, mint valami hanyatt esett svábbogarak.” Bizonyára ilyen olvasmányélmények hatására írta Paul Goma a Cotidianul 1998. január 13-i számában, Anania érsekre utalva: „A szekuritátés teológusok fogják be a szájukat, ne beszéljenek erkölcsről, kereszténységről” /Barabás István: Mit leplez a tömjénfüst? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A minisztériumi rendelet alapján Hunyad megyében több tucat iskolát vonnak össze. A magyar oktatási rendszert ez csak kis mértékben érinti. Csupán a csernakeresztúri magyar tagozatos általános iskola veszti el önállóságát, és közös adminisztrációja lesz a dévai Andrei Saguna (régi 4-es számú) oktatási intézménnyel. A csernakeresztúri magyar elemisek továbbra is saját falujukban járhatnak iskolába, csupán adminisztrációs szempontból tartoznak a dévai iskolához – tájékoztatott Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. A tagozatok szintjén számítani lehet az összevonásra. Egyelőre Lupény és Vajdahunyad áll a határon a gyermeklétszámot illetően. /GBR: Összevonásra várva. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./