Napba öltözött asszony címmel mutatják be július 1-jén Csíksomlyón Koltay Gábor és Koltay Gergely legújabb rockoperáját. Az ősbemutatón a Budapestről érkező közel kilencven személy mellett négyszáz helyi statisztát is felvonultatnak. Koltay Gábor Megfeszített című előadását a tavalyi Ezer Székely Leány Napja alkalmával láthatta itt a közönség. „A Megfeszített végén döntöttem el, hogy ha még egyszer az életben közöm lesz ehhez a helyszínhez, akkor a csíksomlyói Madonna történetét fogom színpadra vinni” – mondotta Koltay. A csíksomlyói búcsú és a Mária-szobor köré fonódó legendák, mondák képezik a mű gerincét. Koltay szerint a darab mondanivalója így foglalható össze: „a mai agresszív világban a szeretetnek kell győzedelmeskednie”. Főbb szerepeiben Bodnár Vivien, Varga Klári, Varga Miklós, Vikidál Gyula, Kalapács József és Makrai Pál látható. Az előadás zenéjét a Kormorán együttes írta. /Daczó Dénes: Somlyói Napasszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Elhúzódik a nagyenyedi református egyházkerület tulajdonába tartozó természetrajzi és történelmi múzeum visszaszolgáltatása. Ada Rus városházi szóvivő szerint az egyházkerületnek előbb bizonyítania kell a tulajdonjogot. Kónya Tibor iskolalelkész jelezte, hogy minden szükséges iratot eljuttattak Bukarestbe, és válaszra várnak. A könyvtár átadása viszonylag simán ment – számolt be Györfi Dénes könyvtáros. A könyvtár 1848-as pusztulása után gróf Mikó Imre, a kollégium akkori főgondnoka 5000 kötetet ajándékozott a kollégiumnak. A könyvtár egyik gyöngyszeme egy 1474-ből származó, latin nyelvű ősnyomtatvány, melyre 1849-ben Herepey Károly talált rá egy 20 km-re lévő hegyi faluban, ahol egy román család fejőszéknek használta. A Bethlen-kastélybéli történelmi múzeumban néhány avar kori leleten kívül szinte semmi sem idézi a hajdani állapotokat. A természetrajziból gróf Mikó Imre éremgyűjteménye hiányzik. /Tamás András: Enyedmúzeumi huzavonák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

A böjti időszakban, az elcsendesedéskor jöttek a budapesti Református Teológia hallgatói Galambod erdélyi faluba, teológus hétvégére. A hallgatók a református gyülekezetben szolgáltak. Szerintük fontos, hogy ezek a gyakorlati hétvégék ne csak magyarországi gyülekezetekben történjenek, hanem határon túli református gyülekezetekben is. Gyakran járnak Délvidékre, Felvidékre. Ez egyfajta határokon átívelő kapcsolatépítő misszió. – Mi odahaza talán túlságosan elsüppedünk saját kényelmünkben. Itt viszont azt látjuk, hogy az embereknek tartása van – meséli az egyik teológus lány. /Nemes Csilla: Budapesti teológusok Galambodon. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

Tompa Gábornak, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-rendezőjének ítélte a 2005-ös év színház kategóriában járó díját a Radio Romania Cultural adó. Az évente tizenegy kategóriában kiosztott díjakra jelöltek között Tompa az egyetlen magyar díjazott. /G. E.: Radio Cultural-díjas Tompa. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

1991 elején Bíró István, az RMDSZ oktatási alelnöke, Lőrinczi Gyula matematikus, egyetemi tanár és Nagy E. József egyetemi adjunktus kezdeményezésére bizottság alakult, hogy a másfél évszázados bukaresti magyar közművelődési hagyományok folytatásaként intézményt teremtsenek. Március 6-án megválasztották a vezetőséget. Az elnöki tisztséget azóta mindmáig Lőrinczi Gyula tölti be. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság az 1857-ben alakult Hunnia Olvasóegylet jogutódjának vallja magát, a társaság jelenleg mintegy ötszáz tagot számlál. Céljuk a bukaresti magyarság művelődési és tudományos életének fellendítése és az Ady Endre Iskola támogatása. Alakulásuk után vissza kellett szerezniük a kommunista rendszerben államosított Petőfi Házat, noha azt a XIX. század derekán a bukaresti magyarok közadakozásból építették. Az RMDSZ vezetősége parlamenti úton szorgalmazta az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megszavazását, ennek alapján 1999-ben a Petőfi Ház újból visszakerült, 2004-ben pedig sikerült a könyvtárat is visszaszerezniük, számolt be az elnök a társaság munkájáról. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője cím alatt eddig két kötet jelent meg, a harmadik, amely 2005-ig foglalja össze az intézmény történetét, a napokban kerül nyomdába. Munkájuk elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Berényi Dénes akadémikus javaslatára BPMT-t fölvette a határon túli magyar tudományos műhelyek jegyzékébe. A bukaresti és ezen felül az ókirályságbeli magyarság közművelődését és egyházainak történetét Bíró István, Takács Pál, Lőrinczi Gyula, Zágoni Albu Zoltán, Bányai László, Árvay Árpád, Árvay Zsolt, Adorjáni Dezső és Szász Ferenc tanulmányai örökítették meg. 2001-ben a BPMT pályázattal elnyerte az Arany János Alapítvány támogatását „A bukaresti magyar diaszpóra szellemi élete” című programjához. Molnár Szabolcs a Bukaresti Tudományegyetem magyar tanszéke, illetve az ennek folytatásaként beindult hungarológiai oktatás adatait dolgozta fel. Demény Lajos akadémikus levéltári felfedezések alapján új adalékokkal gazdagította a bukaresti református egyház és iskola 1848 előtti történetét. Lőrinczi Gyula az 1857-ben alakult Bukaresti Magyar Olvasóegylettel kezdődően a közművelődési szerveződéseket mutatja be korabeli jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok alapján, Bántó István, Tapodi Zsuzsanna, Bányai Éva és Szonda Szabolcs sajtótörténeti tanulmányokkal kapcsolódott a kutatói programba. Az érdeklődők tudják, hogy a Petőfi Házban melyik nap milyen rendezvény várja őket. A hétfői nap például a Petőfi Színköré: irodalmi megemlékezések, színielőadások teszik emlékezetessé az esteket; Kováts László, a kör vezetője tavaly az EMKE Szentgyörgyi István díját érdemelte ki. Baloghy Bibiánna divattervező minden ellenszolgáltatás nélkül készíti a színjátszók és a régizene-együttes jelmezeit. Szerda a tudománynépszerűsítő, nyelvművelő előadások napja, de működik itt komolyzenei klub is Árvay Zsolt vezetésével, ahol rendszeresen fellép az Öllerer Ágnes vezette Lyceum Consort régizene-együttes is. Egy nap az időseknek van fenntartva: klubjuk keretében találkoznak, szükség esetén ingyenes orvosi konzultációban részesülnek. A BPMT Kozma Kiss Tibor ügyvédnek köszönhetően ingyenes jogi tanácsadással is az érdeklődők rendelkezésére áll.. /Barabás István: Tizenöt év a bukaresti magyarságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Emlékeztető: az első évkönyv: A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője 1991-1993 /Kriterion, Bukarest, 1995/

A művelődés hete – a tanulás ünnepe kezdődik március 21-én Nagyváradon, a Bihar Megyei és a Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) szervezésében. A program a Tibor Ernő Galéria évfordulós kiállításával kezdődik. A rendezvénysorozatot Fleisz János történész, a BINCISZ elnöke nyitja meg, Lugosi Mihály református lelkész a művészet vizuális nevelésbéli szerepéről tart előadást, és átadják a Bihar kultúrájáért érmet. /Művelődési hét Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Háromtagú várpalotai küldöttség látogatott a napokban a Zsil-völgyi Petrozsényba. Immár hagyomány, hogy az anyaországi testvérváros képviselői részt vesznek a március 15-i rendezvényeinken – számolt be Wersanszky Eduárd petrozsényi tanácsos. A Várpalotáról érkezett küldöttség az idei közös kulturális programot egyeztette. Májusban a várpalotai ifjak fúvószenekara érkezik Petrozsényba, a Zsil völgye több településén tartva majd előadást. A kölcsönös gyermektáboroztatásban évről évre számos petrozsényi és várpalotai gyermek részesül. A várpalotaiak most felvették a kapcsolatot a petrozsényi Jézus Szíve Kollégiummal. Ellátogattak a Szent Ferenc Alapítvány segítségével létrehozott magyar tanintézetbe és testvériskolai kapcsolat kialakításáról tárgyaltak. Petrozsény Várpalotával kötött testvérvárosi szerződésének köszönhetően került be a kistérségi társulásba, így egyszerre szlovák, osztrák, horvát és olasz kapcsolatokkal gazdagodott az amúgy elszigeteltségben élő Zsil-völgyi település. /GBR: Testvérváros után testvériskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

A Nyugati Jelen szerkesztői Majláthfalvára látogattak. A kis magyar közösség a legutóbbi népszámláláskor még 1086 fő volt, mára a lélekszám ezer alá zuhant, s a csökkenés, a falu elöregedése egyelőre megállíthatatlan. Tavaly egyetlen esküvő sem köttetett a templomban, ellenben 38 személy hunyt el és mindössze két gyermek született. Fiatalok azért vannak, az iskolába körülbelül nyolcvan, az óvodába pedig negyven gyermek jár, a legégetőbb gond a munkahelyek hiánya. Lucian Stoicu vingai polgármester aláírt egy papírt, miszerint Majláthfalván nincs szükség önálló magyar iskolára. Szerencsére az RMDSZ-esek az utolsó pillanatban visszavonatták Stoicuval a dokumentumot, ellenkező esetben az iskolát halálra ítélték volna. Ez volt a harmadik próbálkozás a majláthfalvi iskola bezáratására, az első kettő még a diktatúra idején történt. /Irházi János: Majláthfalván. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Egy családból hárman táncolnak a Gyöngyvirágban, az óvónő édesanya és két lánya. A Gyöngyvirág néptánccsoportról a lugosi magyarok kedvence. Hetente kétszer gyakorolnak az egyik iskola tornatermében. Az édesanya vakációzás helyett eddig három tánctábort táncolt végig, hogy hazavihesse Lugosra a csoportnak az újabb koreográfiát. /Három a kislány. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Március 18-án rendkívüli ülést tartott a szamosújvári kultúrház irodalmi köre. A kisváros alkotói Lengyel Márton helybeli festőművészt látták vendégül, aki egyben a Képzőművészeti Egyesület elnöke is. Irodalmi est szervezéséről volt szó, amelyre a főtéri képgalériában kerülne sor, képek és szobrok „társaságában”. A helybeli költők mellett jelezték jelenlétüket a dési irodalmi kör tagjai is (nemrég szamosújvári fiatal alkotók látogattak Désre). A havonta megrendezendő alkotói esteket ezentúl kolozsvári meghívottak is megtisztelik. /Erkedi Csaba: Tárlatlátogatás és irodalom Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Temesváron a szalvatoriánus kolostorban lelkigyakorlaton tartottak a Segítőnővérek. A Segítőnővérek Kongregációjának tagjai többnyire családpasztorációval, hitoktatással, neveléssel foglalkoznak, tagjaik között van tanár, orvos, szociális munkás, olyan nővértársuk is, aki a családsegítő központban dolgozik, bántalmazott vagy egyedülálló nőkkel foglalkozik. /S. Dózsai Enikő: Segítőnővérek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Tófalvi Zoltán nyitotta meg Marosvásárhelyen Bálint Zsigmond Homoródmente 2005 című fotótárlatát. Szinte szociofotók ezek a felvételek, hiszen a mindenütt jelen levő lassú elsorvadást is megmutatják – egyre fogynak a falvak, kevés a gyerek, a fiatal. Az enyészeten túl van még élet a Homoród pataka mentén. Ugyanúgy farsangolnak, ugyanúgy mulatnak, ahogy évekkel, évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt. /Nagy Botond: Sorvadás és lappangó derű. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

Közel száz, különböző műfajú és terjedelmű, Temesvár múltjával foglalkozó könyv után is lehet még újat mondani a Bega-parti város történelméről. Ezt állapította meg Vicze Károly “Az vég Temesvárban…” /Marineasa Kiadó, Temesvár/ című történelmi munkájáról Bodó Barna, annak a Szórvány Alapítványnak az elnöke, amelynek a helytörténeti sorozatában megjelent az igényes kivitelezésű kötet. A bemutatón Halász Ferenc történelemtanár, Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes méltatta a pedagóguskolléga munkásságát és könyvét, melyről elmondta: több mint kilencven év – a Borovszky Samu-féle kiadvány – után ez az első magyar nyelvű Temesvár-monográfia. “A török, majd az osztrák uralom több száz esztendejének társadalom- és gazdaságfejlődési, geopolitikai keresztmetszete ez. Ezen belül végigköveti a vár történetét, ami egyben politikatörténet is” – fejtette ki. Temesvár története nem 1918 óta íródik – mint azt a jelenlegi többségi nemzet tagjai hajlamosak elhinni –, hanem közel ezer éve, szinte egyidős a magyar királysággal. “Nyolc évig magyar főváros, majd a határok változtatása nyomán több tartomány, sőt egy rövid ideig a független Bánság székvárosa is volt” – tette hozzá Halász. Vicze Károly, a Bartók Béla Elméleti Líceum történelem-földrajz szakos tanára elmondta: 14 éves kora óta foglalkoztatta a történelem. /Pataky Lehel Zsolt: Vicze Károly könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Eckstein-Kovács Péter szenátor volt a házigazdája a március 17-én, Kolozsváron, a Tranzit Kávézóban megtartott könyvbemutatónak, amelyen Egyed Péter Látlelet (Tanulmányok, esszék Románia 15 évéről) /Kalota Kiadó, Kolozsvár/ című kötetével ismerkedhetett meg a közönség. Egyed Péter már a 13. köteténél tart. Sokoldalú ember, munkái átfogják a poétikát, a regényírást, a filozófiát és a közírást. A kiadó vezetője, Géczy A. János elmondta: számára fontos eseménynek számít ez a könyvbemutató, tavaly ősz óta ugyanis azt fontolgatta, hogy megszünteti a kiadót, de látva a mostani jelentős érdeklődést, úgy döntött, hogy mégis tovább működteti. /Köllő Katalin: Megfelelő szerző megfelelő helyen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Március 21-én a szenátus jogi és emberjogi bizottsága folytatta az átvilágítási törvénytervezet vitáját, amelyet a Temesvár Társaság szövegezett meg, és négy Temes megyei képviselő, illetve szenátor terjesztett be indítványként. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság tagja elmondta: a testület a kezdeményezők tudomására hozta, melyek azok a szakaszok, amelyeknél törvényességi és alkotmányossági aggályok merülnek fel. Leltárt készítettek továbbá a kényes kérdésekről, s a kezdeményezőkkel egyetértésben jövő hétre halasztották a végleges vitát. A szenátor szerint az átvilágítási törvény az RMDSZ képviselőit, szenátorait kevésbé érinti. Emlékeztetett arra, hogy Kolozs megyében, akik pályáztak helyi, megyei tanácsosi vagy parlamenti tisztségre fel kellett tüntetniük, milyen kapcsolatuk volt ’89 előtt a Securitatéval és a Román Kommunista Párttal. Sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: már a 90-es évek elejétől az RMDSZ szabályzatában szerepel a temesvári kiáltvány 8. pontja. Ennek értelmében azok az RMDSZ-tagok, akik a kommunista nomenklatúra tagjai voltak, vagy közük volt az egykori titkosrendőrséghez, nem tölthettek be vezetői tisztséget a szövetségben. /P. A. M.: Megvitatták az átvilágítási törvénytervezetet. Eckstein-Kovács: az RMDSZ-t kevésbé érinti a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Valószínűleg az emberjogi, jogi és tanügyi bizottság közös jelentése nélkül kerül a parlament elé megvitatásra a kisebbségi törvénytervezet, mivel a testület március 21-i ülésén sem tudta befejezni a tervezet szakaszonkénti vitáját, tájékoztatott Máté András RMDSZ-es képviselő, a jogi bizottság tagja. Máté András elmondta: a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározásáról szóló szakaszt az RMDSZ számára kedvező formában sikerült elfogadtatni, ennek értelmében kisebbségnek tekinthetők mindazok, akik a román állam létrejöttekor már az ország területén éltek, külön történelemmel, hagyományokkal és kultúrával rendelkeznek, s szándékuk ennek a megőrzése. /P. A. M.: Jelentés nélkül kerül plénum elé a kisebbségi törvénytervezet? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Konzervatív Párt (PC) baklövést követett el azzal, hogy saját jelöltet állított a képviselőház elnöki tisztségére – értékelte sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök, aki szerint politikai szempontból nagy szükség lett volna a kormánykoalíción belüli egységes álláspontra. A PC vezetősége azzal fenyegetőzik, hogy kérvényezni fogja a kormánykoalíciós partnerektől Markó Béla miniszterelnök-helyettesi tisztségből való lemondatását, ha továbbra is a március 15-én tartott beszédéhez hasonló nyilatkozatokat tesz. Nicolae Popa PC-s képviselő úgy értékelte, hogy “Markó Béla nyilatkozatai nagyon veszélyesek és rasszista gyűlölködésre, illetve etnikai szeparatizmusra uszítanak”. Popa szerint Markó március 15-i kijelentése, amely szerint a Kovászna, Hargita és Maros megyei román köztisztviselők tanuljanak meg magyarul, sértik az alkotmányt. /G. G.: Markó Béla: bakot lőttek a konzervatívok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Cs. Gyimesi Éva kiállt az RMDSZ mellett, nagy köröket leírva, Pató Pálról beszélve, akire rájött a “szólásviszketeg”. Pató Pálék az RMDSZ-szel szembenállók, akik nem akarnak dolgozni, csak beszélni szeretnek. Ez a másik oldalon álló Pató Pál csak „követel és kikiált”. Szerinte tájba simuló konformista az, aki kis lépéseket tesz, hogy javuljon az élet minősége. /Cs. Gyimesi Éva: Ő magyarnak születék. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Nincs összhangban az 1918-ban Gyulafehérvárott kinyilatkoztatott kisebbségi jogokkal a Konzervatív Párt (KP) hétvégi rendezvénye – áll az RMDSZ Fehér megyei szervezetének közleményében. A dokumentum szerint Markó Béla március 15-i beszédének félremagyarázásával a KP a magyarságot támadta. /Tiltakozás a magyarellenes tüntetés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Hargita megyei alkalmazottak felét minimálbérrel alkalmazzák, jelentette ki Adrian Panescu, a Hargita Megyei Munkaerőképző és – Elhelyező Ügynökség igazgatója. Panescu szerint az elmúlt időszakban aggasztónak mondható a munkanélküliek száma is. Az elmúlt év hasonló időszakához képest háromezerrel több munkanélkülit tart nyilván a hivatal. Jelenleg a megyében 13 588 az állástalan van, közülük 7161 személy vidéken él. Az igazgató szerint ennél jóval többre tehető a munkanélküliek valós száma. /Sok a minimálbéren foglalkoztatott. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Lassan halad az átvilágítási törvénytervezet tárgyalása. Több mint tizenöt évi kivizsgálás, tárgyalás, felderítés ellenére sem mondták még ki, hogy kik a felelősek az 1989. decemberi ártatlan emberáldozatokért. Az átvilágítási törvény megtiltaná, hogy közméltósági tisztséget töltsenek be olyanok, akik a kommunizmus alatt élvezték a pártvezetőségnek kijáró előnyöket, és kommunista elveket vallottak. Egyesek már elkészítették a volt kormánypárt feketelistáját azok névsorával, akik az új átvilágítási törvény szerint „tisztátalanoknak” bizonyulhatnak. Az első helyre Ion Iliescu került, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának egykori tagja, propaganda titkár, ifjúságügyi miniszter, megyei pártbizottsági első titkár. Őt követné Nicolae Vacaroiu, aki az állami tervbizottságban volt igazgató. Octav Cozmanca a miniszteri tanácsban töltött be vezető tisztséget. Doru Ioan Taracila és Ion Solcanu jelentős állásokat foglaltak el a kommunista pártbizottságban. Ioan Talpes tiszt volt a Védelmi Minisztériumban, és egy katonai kiadvány főszerkesztője. Viorel Hrebenciuc megyei párttitkári tisztséget töltött be, Dan Ioan Popescu felügyelő volt a kommunista minisztertanácsban, Mircea Pascu volt védelmi miniszter a pártaktivistákat felkészítő akadémián (Stefan Gheorghiu) volt kutató és lektor, Vasile Puscas a kommunista egyetemisták szövetségében töltött be tisztséget, Ovidiu Banzan volt egészségügyi miniszter pedig ugyanitt az oktatási, művelődési osztály alelnöke volt. /Újvári T. Ildikó: Átvilágítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Jogerős ítélet született az 1989-es kolozsvári utcai tüntetés megtorlása kapcsán indított perben. A Legfelsőbb Bíróság a felpereseknek adott igazat, és elutasította a vádlottak által megfogalmazott fellebbezést. A tüntetők elleni fegyveres fellépés során 26-an vesztették életüket, 52-en pedig megsebesültek. A hat vádlott közül öt személy esetében a legfelsőbb bíróság megerősítette a börtönbüntetést. A tüntetés elfojtásában részt vevők közül elítélték Iulian Topliceanut, a negyedik katonai hadtest parancsnokát, Ioachim Mogát, a Román Kommunista Párt megyei bizottságának főtitkárát, Valeriu Burteát, az egyik szászfenesi kaszárnya egykori parancsnokát, Ioan Cocant volt hadosztályparancsnokot, Ilie Dicu őrnagyot és Marian Bolbos őrvezetőt. Ioachim Mogának nyolc évet, Iulian Topliceanunak pedig tíz évet kell rácsok mögött töltenie. Valeriu Burtea, Ilie Dicu és Ioan Cocan által megfogalmazott vádak jogi besorolását megválasztották, így Burteat és Cocant kilenc év börtönbüntetésre ítélték. A legsúlyosabb büntetést Dicu őrnagy kapta, akinek 15 évet kell börtönben töltenie. A legfelsőbb bíróság Bolbost felmentette. A bírák a vádlottakat több mint 36 milliárd lejes kártérítés kifizetésére kötelezte a Védelmi Minisztériummal együtt. Ezt annak a 80 családnak kell törleszteniük, akik magánjogi igénylést támasztottak. /Ítélet a kolozsvári forradalom perében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Simon Judit, az Új Magyar Szó főmunkatársa elkötelezetten áll ki az MSZP mellett, a magyarországi választási csatározásokról szóló beszámolóiban, így a mostaniban is. /Simon Judit: A szocialisták a nyugalomért, a Fidesz a békéért harcol. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Demeter János Kovászna megyei tanácselnök szerint „2000-től a székelyudvarhelyi regionális stúdiónak köszönhetően tapasztalható Háromszék mellőzése a Duna TV-hírekből, ezért szükséges Sepsiszentgyörgyön is egy stúdiót tető alá hozni” Cselényi László tévéelnök kijelentette: „régi igazságtalanság” a kovásznai stúdióhiány. Jakab Endre a székelyudvarhelyi Regionális Stúdió vezetője szerint viszont nem mellőzték a Háromszéket. A Duna Televízió Világunk című műsorában hetente egyszer kapcsolják Székelyudvarhelyt élőben, ilyenkor ők a székelyföldi eseményekről tudósítanak. Cselényi László igazságtalanságnak tartja, hogy éppen Kovászna megyében nincs olyan stúdió, amelyikkel állandó partneri kapcsolatban lennének. /Guther M. Ilona, Tóth Adél: Duna-stúdiók székely pengéi. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Ladányi Árpád Fehér megyei alprefektussal január 5-én tette le a hivatali esküt. Elmondta, munkakörébe tartozik a megyei földosztó bizottságok munkájának vezetése, illetve a munkacsoportok irányítása. Ide tartozik a birtoklevelek kiállítása is. A benyújtott visszaigénylések kapcsán még kb. 10 ezer kérést kell ellenőrizni, kiállítani a birtoklevelet. A munka felgyorsítása érdekében körlevélben leszögezte a helyi földosztó bizottságok kötelességeit, illetve a mulasztás miatti büntetéseket. Az egyházi javak visszaszolgáltatása terén úgy látja, hogy a polgármesteri hivatalok nagyon lassan intézkednek. Több esetben közbe kellett lépnie. /Takács Ildikó: Folytatná a felvállalt munkát. Beszélgetés Ladányi Árpád Fehér megyei alprefektussal. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Versenyvizsga eredményeként márciusban új igazgató foglalhatta el állását a marosvásárhelyi Egyetemisták Kultúrháza élén. Tóth B. Andrea jogot végzett, korábban a megyei tanács elnökének tanácsosa volt. Az Egyetemisták Kultúrháza feladata az egyetemisták kulturális, szabadidős tevékenységének megszervezése, a különböző egyetemek ilyen jellegű aktivitásának összehangolása. Eddig a Cununita román néptánc-, két moderntánc- és egy break dance együttes tevékenykedett a kultúrházban. Tóth B. Andrea számos rendellenességet talált az intézményben. A kiállító teremben s egyes irodákban folyik a víz a mennyezetről. A villamos hálózatot működtetni veszélyes, annyira átáztak a falak. /Vajda György: Új igazgató az Egyetemisták Kultúrházában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Március 20-án Temesváron 26-os számú Nyolcosztályos Iskolába a szülőket hívták meg, hogy bemutassák, milyen előnyökkel jár, ha gyermeküket a magyar tagozatra íratják be a következő tanévben. Mariana Semian igazgató beszélt az érdeklődőknek az iskoláról, a különböző önképző körökről, a Bartók Béla Líceummal és más oktatási intézményekkel folytatott együttműködésekről. Az igazgató elmondta: a Váralja (Circumvalatiunii) negyedben ez az egyetlen magyar tagozattal rendelkező iskola. A jelenlegi 649 tanulóból 59-en járnak a magyar osztályokba. A Szülők az Iskoláért Egyesület a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket támogatja. /Pataky Lehel Zsolt: Szülői látogatás a 26-os iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Március 20-án Románia Hivatalos Közlönyében megjelent a közúti közlekedést szabályozó törvény, amely 6 hónap múlva, vagyis szeptember 20-án lép érvénybe. Az RMDSZ javaslatának köszönhetően, a jogszabály értelmében lehetővé válik a kisebbségek számára az anyanyelven történő vizsgázás a gépkocsivezetői-jogosítvány megszerzésére. Antal István képviselő, a törvényt alapfokon tárgyaló ipari szakbizottság alelnöke már egyeztetett a forgalmi rendőrség vezetőségével, hogy az anyanyelven történő vizsgázáshoz szükséges anyagok minél hamarabb készüljenek el. /Magyarul tanulhatunk vezetni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

1995 novemberében hivatalosan is megalakult az Apáczai Csere János Líceum /Kolozsvár/ néptáncegyüttese Szarkaláb néven. A Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetője a kezdetekben Pillich Gyöngyvér volt. Az évek során mind az együttes-vezetők, mind pedig a tagok cserélődtek. 1998-tól a Szarkaláb vezetését Pillich Balázs vette át, az Apáczai Csere János Líceum részéről pedig 1999-től Mihály Béla testnevelés tanár felelt a csapat munkájáért. 1999-ben teljes egészében kicserélődött az együttes tagsága, ez a szakadás egybeesett egy új kolozsvári néptáncegyüttes, az Ördögtérgye megalakulásával. Ettől kezdve a Szarkaláb zömét már nem apáczais diákok, hanem Erdély különböző vidékeiről származó, Kolozsváron tanuló egyetemi hallgatók alkotják. Az új csapat több bel- és külföldi rangos fesztiválon, rendezvényen vett részt. A Szarkaláb fennállásának tíz éve alatt több mint 40 fesztiválnak, falunapnak, kiállításnak, ünnepségnek volt a meghívottja Magyarországon, Felvidéken, Vajdaságban Horvátországban és más országokban. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány az együttes fenntartó intézménye, turnészervezéssel, támogatásszerzéssel, a teljes infrastruktúrájának használatával nyújtott támogatást. A Heltai Alapítvánnyal való szoros együttműködés eredményeként a Szarkaláb társszervezője az évente megszervezendő „Szent István-napi Néptánctalálkozónak”, melyet a szakmai körök már Erdély legnagyobb nemzetközi kisebbségi fesztiváljaként tartják számon. Az együttesnek saját zenekara nincs, Erdély valamennyi táncház-zenekarával dolgoztank már. Muzsikált már nekik a Palló, Tarisznyás, Tüske, Pirászló zenekar, a Háromszék és a Hargita Együttesek zenekarai és mások is. A Szarkaláb Néptáncegyüttes 2005/2006-ban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. /Tíz év Szarkaláb – Ünnepi fesztivál március 25–26-án. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Csép Sándor nemrég szakmai elismerésben részesült: a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll-díjjal tüntette ki. Nyomtatott formában megjelent munkássága elsősorban filmekre, forgatókönyvekre szorítkozik. Négy esztendeig volt riporter a Kolozsvári Rádiónál, aztán a tévénél, egészen 1983-ig, amikor kitették a szűrét a televíziótól. 1985-től 1989-ig a Korunknál dolgozott, a terjesztői teendőket végezte, ugyanis nem publikálhatott. Csép Sándor elmondta, hogy kritikus a rendszerrel, és az RMDSZ-szel szemben is. 1989 után megvalósult a sajtószabadság, sőt, sajtó-szabadosság is, mindent meg lehet írni, a hazugságot is. Ezelőtt 16 évvel elindították a kolozsvári újságíróképzést. Most már nem csak a BBTE-n, hanem a Sapientián is van képzés, sőt Nagyváradon, az Ady Endre Sajtókollégiumban is. Ma már vannak kiváló szakemberek, Csép nem fél az egész napos televíziózástól sem, mert Romániában van egy 25–30 műhelyből álló filmalkotó-közösség, akikkel elő tudnának állítani színvonalas műsort. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Az elégedetlenség az embert tovább lendíti. Interjú Csép Sándor újságíróval. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./