Révész Máriusz Sorsfordítók Erdélyben /Kairosz Kiadó, Budapest/ című interjúkötetét Budapesten, a Polgárok Házában mutatta be Orbán Viktor. Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete írta a könyv előszavát. Hét interjút tartalmaz a könyv. Molnár Jánosné református lelkész; Berszán Lajos plébános-esperes; Gergely István plébános; Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes; Pakó Benedek plébános, Szegedi László református lelkész és Böjte Csaba ferences szerzetes ismerhető meg a könyvből. /Pásztori Tibor Endre: Langymeleg helyett fészekmeleg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Az NLP–DP, az RMDSZ és az RHP vezetői /Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke, Emil Boc, a DP megbízott elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Dan Voiculescu, az RHP elnöke/ február 16-án aláírták a kormánykoalíció működését szabályozó megállapodást. „A négy párt képviselői a parlamentben támogatják a kormány tevékenységét, amely felvállalt egy politikai programot. Ugyanakkor biztosítják a Románia uniós csatlakozási folyamatának folytatásához szükséges politikai stabilitást”, mondta Tariceanu. /Aláírták a kormánykoalíció működési protokollumát. Hatékonyságot, stabilitást várnak tőle. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ A protokollum szerint a koalíció döntései a négy párt összes szervezete számára kötelező érvényűek. A dokumentum megtiltja, hogy az NLP-DP, az RMDSZ és az RHP képviselői nyilvánosan támadásokat intézzenek egymás ellen, a minisztereknek pedig kötelességük alkalmazni a Tariceanu-kabinet kormányzati programját. A négy párt nem engedélyezi tagjaik vándorlását egyik alakulatból a másikba a koalíción belül. A legfontosabb döntéshozó fórum az Országos Koalíciós Tanács, amelyet a négy párt elnöke, valamint az alakulatok egy-egy képviselője alkot. Az OKT kéthetente tartja rendes ülését. /Aláírták a kormánykoalíció működési egyezményét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

A konszenzus elvére hívta fel a figyelmet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az aláírt protokollumot illetően. A dokumentum keret-megállapodás, azokat az elveket tartalmazza, amelyek alapján együttműködnek a koalíciós pártok. Négy döntési centrumról van szó: a kormányon belül működő, a miniszterelnök és a három miniszterelnök-helyettesből kialakult kormányzati bizottság, amely a kormányzással kapcsolatos stratégiai döntések meghozásáért felelős; a parlamenten belüli frakciók, amelyeknek vezetői hetente egyeztetnek; a megyei szervezetek között létrejövő egyeztető fórum, valamint a pártelnökökből és az illető pártok, vagy politikai szervezetek egy-egy képviselőjéből álló országos koalíciós tanácsból létrehozott legfelsőbb döntéshozó centrum. Markó Béla szerint az 1996–2000 közötti politikai szövetség tapasztalatai negatívak, az akkori koalíció rossz működése nagyon sokat ártott a kormányzatnak. Frunda György szenátor is pozitívnak értékelte a protokollumot. /Köllő Katalin: Konszenzusos alapon működő koalíciót ígér a protokollum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A nagy amerikai zsidó szervezetek elnökei konferenciájának küldöttsége február 15-én találkozott Calin Popescu Tariceanu kormányfővel Bukarestben. A román-amerikai és a román-izraeli „különleges kapcsolatok bővítését és megszilárdítását”„ hangoztatták. A román szempontból történelmi premiernek számító találkozón az amerikai vendégek rámutattak: a nagy amerikai zsidó szervezetek igen fontosnak tartják a NATO-tagsággal rendelkező és a jövőben az Európai Unióba betagozódó Románia szerepét a regionális és a globális együttműködés és a párbeszéd szellemének fenntartásában. Az Egyesült Államok 52 nagy zsidó szervezetének elnökeit tömörítő ernyőszervezet küldöttségét fogadja Traian Basescu államfő is. Románia amerikai vendégei megbeszéléseket folytatnak Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel, Mona Musca művelődési és kultuszminiszterrel, Mircea Miclea oktatási miniszterrel, a képviselőház és a szenátus vezetőivel, valamint a romániai zsidó közösség képviselőivel. /Az amerikai zsidó szervezetek elnökei találkoztak a kormányfővel. Történelmi premier. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

„Azt mondom Dzurinda (szlovák) kormányfőnek: az MKP (a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja) kisebbségi ügyekben a magyar kormány mértékadó partnere, mi az ő törekvéseit támogatjuk” – mondta Gyurcsány Ferenc két pozsonyi lap, az Új Szó és a szlovák SME hasábjain február 16-án párhuzamosan megjelent interjújában. A magyar-szlovák kapcsolatokat a miniszterelnök kiegyensúlyozott, jószomszédi kapcsolatoknak tekinti, amelyeket azonban „könnyen beárnyékolhat néhány problémás kérdés.” Ezek egyike Bős-Nagymaros óvatos bánásmódot igénylő problémaköre, a másik a nemzetiségi-kisebbségi ügy. Az utóbbit érintően a miniszterelnök így fogalmazott: „Én megpróbálok nagyvonalú nemzeti érdekérvényesítőként fellépni. Jelenleg nem látok viharokat, sőt felhőket sem”. Gyurcsány szlovák belpolitikai kérdésnek tekinti, hogy „az autonómia fogalmának használata belpolitikai hullámokat gerjesztett”. Nem szeretne beavatkozni a szlovák belpolitikába. „Még érteni is vélem: abban az országban, ahol az önálló államiság megteremtésének hosszú küzdelmében az autonómia szó az önálló államiság rejtett fogalma volt, ez másként hangzik, mint más országokban” – mondta. Megjegyezte: Tariceanut, Draskovicsot (Szerbia és Montenegró külügyminiszterét) nem zavarja ez a szó. „Én persze azt gondolom: ne engedjük, hogy a szavak uralkodjanak felettünk, de hát vannak történelmi kényszerek. Használjunk olyan szavakat, amelyektől nem kell félnünk, például az önigazgatást”. „Én nem a törlesztés, hanem a megbékélés politikáját akarom folytatni” – szögezte le Gyurcsány, akinek kérdezői szerint úgy tűnik, mintha kisebbségi kérdésekben a határon túli magyarok képviselőivel összefogó ellenzék diktálná a tempót Magyarországon. „Az ellenzék szerette volna diktálni a tempót, de úgy tűnik, nem kapott ehhez kellő támogatást” – mondta a magyar kormányfő. A kisebbségi kérdéseket érintő lépéseit indokolva a miniszterelnök azt mondta: „Ami engem lépésekre késztet, az az, hogy tele van megoldatlan, ugyanakkor megoldható igényekkel a magyar nemzetpolitika. A magyar jobboldal azzal vádolható általában, hogy a nemzeti kérdés iránt túlérzékenység van benne, megoldásaiban pedig hajlam a nacionalizmusra. A baloldal nemzeti kérdések iránti fogékonysága talán nem elég, megoldásaiban sokszor túlságosan is racionális”. /Kisebbségi ügyekben Gyurcsány a Magyar Koalíció Pártját tekinti mértékadó partnernek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke február 16-án tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: nem tartja szükségesnek, hogy parlamenti különbizottság vizsgálja ki Traian Basescu államfő ingatlanügyleteit. Az SZDP parlamenti képviselői ugyanis elhatározták, hogy különbizottság létrehozását javasolják a házbizottságoknak Basescu elnök ingatlanügyeinek kivizsgálására. /Napzárta rovat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

Az Állami Ingatlankezelő Hivatal közleménye szerint Traian Basescu államfő teljesen törvényesen vásárolt 360 négyzetméteres lakást egy bukaresti államosított ingatlanban. /R. Sz.: Törvényes Basescu ingatlanvásárlása? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Az előző kormány négy esztendeje alatt a régi gárda hatalomba való visszahelyezése, a klientúra anyagi igényeinek kielégítése, az államhatalom centralizálása mellett annak militarizálása folyt, például egy olyan civil intézmény élére is, mint az egészségbiztosító, katonaembert nevezett ki igazgatónak a kormány. Nem csoda, hogy az új kormány intézkedései meglehetősen nehezen hatolnak át ezen a közegen. A több mint négyéves kényszerű hallgatás után megszólaló Emil Constantinescu krimibe illő történeteket mesélt el a régi gárda visszatéréséről. Constantinescunak nagy nehézségek árán sikerült úgy-ahogy megtisztítania a hadsereget, a titkosszolgálatokat, a külföldi hírszerzést (SIE) a kommunista rezsim bizalmi embereitől. Azonban Nastaséék hatalomra kerülésük után alig fél évvel bizalmi embereiket újra pozícióba helyezték. Most a volt kormánypárt, az SZDP vádolja Traian Basescu kormányfőt, hogy törvénytelen eszközökkel vásárolt – kedvezményes áron – egy államosított villát a fővárostól. Az államelnök defenzívába szorult, magyarázkodik, s lehet, sem a titkosszolgálatok vezetőit nem lesz kurázsija leváltani, sem a kormányt óvatos tisztogató politikájában támogatni. /Simó Erzsébet: Holtponton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Február 16-án Budapesten találkozott Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszterrel Nagy Zsolt romániai informatikai miniszter. A tanácskozás után elhangzott: a két ország közös együttműködést tervez harmadik országbeli piacokon, szeretne kialakítani egy közös adatbázist, illetve egy angol, magyar és román nyelvű közös internetes portált, valamint az Európai Unióban is fel kívánnak lépni a közös érdekek érvényesítésére. Nagy Zsolt szerint a román tárca azt kéri a magyar információtechnológiai és kommunikációs piactól, valamint a budapesti kormánytól, hogy osszák meg velük az európai uniós integráció kapcsán szerzett tapasztalatokat. Románia jó befektetési lehetőségeket kínál a vállalatoknak. Hozzátette, 22 millió eurós piacról van szó, és 2004-ben a bruttó hazai termék (GDP) 8 százaléka a kommunikációs és az informatikai piacról származott. Ez az összeg 3,7 milliárd euró volt, ami mintegy fele a magyarországinak. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az idén 225 millió forintot költ a határon túli e-magyar pontok kialakítására, s ebből 101 millió forintot várhatóan Romániában. Erdélyben most mintegy 60 e-magyar pont van. /Több e-pontot Erdélybe. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Győztesen kerültek ki a román pártok a Kovászna megyei koalíciós egyeztetésből: az intézményvezetői helyek 55 százalékára ők nevesítenek igazgatót, az RMDSZ-nek be kell érnie a posztok 45 százalékával. Az elmúlt hetek vitái során az RMDSZ vezetői több ízben hangsúlyozták, hogy választásokon elért eredmények szerint a megyei decentralizált intézmények 87 százalékára tartanak igényt. Albert Álmos területi RMDSZ-elnök elismerte, hogy a 87 százalékhoz képest sokkal kevesebb, amit elértek, azonban az eddigi 8 intézményvezető helyett mostantól 13–14 vezető tisztviselője lehet a szövetségnek. /Farkas Réka: A 87-ből 45 maradt (Több román intézményvezető lesz, mint magyar). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Kovászna megye 90 millió euróval többet nyerhetett volna az EU-s programokból az elmúlt években, ha nem a hetes nagyrégióhoz tartozik – jelentette ki Demeter János, a megyei tanács elnöke. A hetes nagyrégiónak Kovászna megye mellett Brassó és Szeben megye is tagja, ezek fejlettsége miatt a régió gazdasági mutatói jók, és kevesebb támogatást kap a térség elmaradottabb része. Az önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió sokkal gazdagabb lehetne – vélte Demeter. /Bíró Blanka: Átszervezés, hogy jobban éljünk. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség vezetői február 15-én tartott tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy az elkövetkező időszak legfontosabb nemzetpolitikai kérdése: sikerül-e érdemi elmozdulást elérni az erdélyi magyarság valóságos, a gyakorlatban is érvényesülő egyenjogúsága, illetve ehhez garanciául szolgáló autonómiájának kiépítése terén – közölte Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. Február 15-én Budapesten folytatott megbeszélést Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kövér László, a párt országos választmányának elnöke és Németh Zsolt az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnökével, Szász Jenővel, Szilágyi Zsolt országos választmányi elnökkel, Árus Zsolt alelnökkel és Nagy Pál ügyvezető alelnökkel. A megbeszélésen mindkét fél örömét fejezte ki, hogy „a legutóbbi romániai választások után egy nem kommunista gyökerű kormány került hatalomra”. A Fidesz vállalta, hogy az elkövetkező időszakban tájékoztatni fogja a nemzetközi fórumokat arról, hogy Romániában mind a mai napig rendőrségi zaklatások érik azokat az állampolgárokat, akik aláírásukkal támogatták a Magyar Polgári Szövetség választásokon való indulását. /Fidesz-vezetők tanácskozása az MPSZ vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

A marosvásárhelyi bíróság február 16-án elrendelte az RMDSZ megyei szervezetének kilakoltatását székházából. A Hankó család azt követően indított kilakoltatási pert a szövetség ellen, hogy hosszas alkuk után kiderült, az RMDSZ nem tudja megvásárolni az ingatlant, de bért sem hajlandó fizetni használatáért. /Szucher Ervin: Az utcára kerülnek? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

A csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának alternatív támogatására létrehozott keresztapa-programba már több mint háromszáz, főleg magyarországi magánszemély kapcsolódott be – mondta el Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programfelelőse. Február 5-én a budapesti Csángó Bálon az addig jelentkező keresztapák felvehették személyesen is a kapcsolatot a Moldvában tanító tanárokkal, és csomagot küldhettek „keresztgyereküknek”. Terényi János magyar nagykövet Csángóföldre – Klézsébe, Somoskára és Külsőrekecsinbe – látogatott. Találkozott az MCSMSZ vezetőivel és Ioan Jocával, Klézse polgármesterével is. /B. D. T.: „Keresztapáskodik” a magyar nagykövetség. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Néhány moldvai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli – jelentette ki Ioan Robu bukaresti érsek, a romániai katolikus püspöki kar elnöke azon a február 14-én Budapesten tartott sajtótájékoztatón, amely a Kelet- és Közép-Európa bíborosai és katolikus püspöki karai elnökeinek háromnapos találkozóját zárta. Robu rámutatott arra, keresik a megoldást a csángók magyar anyanyelvű misék bevezetésére vonatkozó kérésére. Az egyik iránynak nevezte a csángó, a másiknak a magyar nyelv használatát a hitéletben, megjegyezve, hogy pillanatnyilag nincs liturgikus könyv csángó nyelven. Szólt ugyanakkor arról, hogy – biztosan nem végleges megoldásként – néhány moldvai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli. /Magyar mise Moldvában? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

„Nem lehet kisstílű viták tárgya, hogy Magyarország hálával tartozik, amiért a Szovjetunió felszabadította a fasizmus alól 60 évvel ezelőtt” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki kétnapos moszkvai látogatása során először orosz kollégájával, Mihail Fradkovval találkozott. Gyurcsány Ferenc nyitottságot észlelt az 1945-ben a Szovjetunióba hurcolt sárospataki református kollégiumi könyvek visszaadásának témájában. /Felszabadítás és könyvvita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

 Nagy az érdeklődés Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára címért, annak ellenére, hogy eddig a Háromszék napilap mellett csak az újvidéki Magyar Szóban jelent meg tudósítás a lehetőségről. Hódmezővásárhelyen külön tisztviselőt jelölnek ki a kérelmek gyűjtésére, elkészült az adománylevél tervezete. Amennyiben jogszabály nem tiltja, külön anyakönyvet szeretnének nyitni a tiszteletbeli polgárok számára. Az anyaországi önkormányzatok is érdeklődnek, Debrecenből keresték meg őket azzal, hogy az ötletet ők is alkalmazzák. /Grezsa István: Gyarapodnak Németh László városának tiszteletbeli polgárai.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

A Pro Európa Liga felháborodását fejezte ki amiatt, ahogyan a romániai gyógyászat jelentős személyiségéhez, dr. Raed Arafat doktorhoz, a Rohammentő Szolgálat vezetőjéhez viszonyult dr. Sorin Oprescu SZDP-szenátor, a Bukaresti Egyetemi Kórház vezetője a tévében. Fajgyűlölő megbélyegzést használva az SZDP-szenátor kigúnyolta dr. Raed Arafat nemzetiségi hovatartozását. A Pro Európa Liga kérni fogja a Megkülönböztetés Elleni Országos Tanácsot, hogy azonnal indítson hivatalból eljárást ebben az ügyben. /A Pro Európa Liga sajtóközleménye. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

A magyar kisebbség képviselői miniszteri rangban fogják irányítani a számukra legfontosabb közigazgatási ágakat: a kultúrát, a tanügyet, a környezetvédelmet stb., azonkívül más kisebb, de ugyancsak nagyon fontos beosztásban, magyar megyefőnökök, államtitkárok működnek. Iszonyatos a felelősség, amikor két, homlokegyenest ellentétes irányból árad feléjük az igény és az elvárás, írta Varga László. Az erdélyi magyar közösség várja, hogy most érvényesítsék mindazokat a jogokat, melyekre tizenöt éve hiába várnak. Fontos lenne, hogy a magyar tanügyet önállóan irányíthassa egy önálló, saját vezetésű magyar tanügyi közösség. Meg kell teremteni a felekezeti iskolák teljes rendszerét. Az RMDSZ vizsgáljon meg minden panaszt és intézkedjen a sérelem jóvátételéről. /Varga László: Remények és aggodalmak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Fey László szerint az RMDSZ „15 éve sikeresen küzd a jog- és esélyegyenlőség kivívásáért. Vezetőink kivívták a román politikai elit tiszteletét, megbecsülését; ennek következtében olyan tisztségeket töltenek be, amelyeknek folytán mind nagyobb mértékben tudják befolyásolni sorsunkat, alkalmas légkör teremtődött meg az autonómiaformák intézményeinek kiépítéséhez. Közösségünk megítélése is megváltozott. Hol vannak már Ciontea, Gavra, Vulpescu nacionalista támadásai?” „Ha Bayer Zsolt vagy Kövér László éppen nincs erdélyi körúton, akkor jön a Trianon.” Fey László megvédte a román hatóságokat: Romániában sem tiltották be a filmet, „csak pénzbírsággal sújtották a szervezőket, mert nem jegyeztették be a törvényeknek megfelelően.” A cikkíró szerint nem a múlttal kell foglalkozni, hanem a jövőre kell összpontosítani. /Fey László: Nincsen béke a fenyőfák alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Kuszálik Péter leszögezte, hogy a magyar értelmiség véleménye is megoszlik a trianoni békediktátum megítélésében, s a filmben „jobbára csak a ’nemzeti oldal’ képviselői szólaltak meg, azok, akiknek fáj ’Trianon’. A románok 1990 után nagy szeretettel mondták: örüljenek a magyarok, hogy 1919-ben a román királyi csapatok megszabadították őket Kun Bélától és a kommunizmustól. A Tanácsköztársaság idején a bolsevisták 585 személyt végeztek ki nyilvánosan, utána következett a fehérterror. Kuszálik szerint a film készítői magyar elfogultságtól terhesek, a román kommentátorok pedig a maguk szempontjai szerint voltak részrehajlók. /Kuszálik Péter: Történet és tanulság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Március elején kezdi el feldolgozni az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a magyar iskolákba küldött kérdőívek alapján beérkezett adatokat. Ennek alapján lehet majd megállapítani, hol van szükség szórványközpont létrehozására. Kolozs megyében már három ilyen intézmény működik /Válaszúton, Kalotaszentkirályon és Szamosújváron/, Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint azonban még legalább hat bentlakással és iskolabusszal rendelkező iskolára lenne szükség /Tordaszentlászlón, Mérán, Várfalván, Bálványosváralján, Vajdakamaráson és Széken/. A magyar nyelvű oktatás leépülését úgy lehet megakadályozni, ha a kevés gyerekkel rendelkező településekről a tanulókat oktatási központba viszik. /B. T.: Készül az erdélyi iskolatérkép. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Neves költőnk a magyar kormányfő által felkínált díjat visszautasította, mert „ezektől jön” – írta Sebestyén Mihály. Vannak, akik elhiszik, hogy „Budapest segítsége nélkül, sőt a Gyurcsányok ellenére” fognak boldogulni. Holott tudnia kellene, írta, hogy „Magyarországgal van közös dolgunk”. „Ne rontsunk esélyeinken ostoba gőggel, sértettséggel. Csak egy magyar aranytartalék haza van.” /Sebestyén Mihály: Hangulatkeltés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./ Előzmény: Farkas Árpád költő visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.

Parászka Boróka főszerkesztő vezércikkében kifejtette: „Az erdélyi magyar társadalom érzékenyen figyel minden olyan dokumentumot, döntést, ami az egykori pártállam állambiztonságával, hatalmi szerveivel való együttműködést illeti.” „Amint felmerül egy név, egy kényesebb ügy: fegyelmezett csend ereszkedik ránk. Mert mindannyian tudjuk, milyen nehéz ezekkel. Hogy a nemzeti megmaradásnak milyen ára volt. (Sőt: milyen ára van.)” „Besúgás, együttműködés, ha volt, azért volt, hogy túléljünk.” Ez akol-morál, állapította meg Parászka Boróka. „Az erdélyi magyar társadalom teljes intézményrendszere, a betölthető szerepek, a közélet teljes szereposztása évtizedekkel ezelőtt alakult ki.” „Ez az intézményes és személyes struktúra mit sem változott.” „ Azóta is vannak vezéreink, küldötteink, lázadóink, tárgyalóink és kollaboránsaink, akiket kiküldünk magunk közül valahova oda, ahol a román hatalmat képzeljük.” „Stefano Bottoni, a kívülről jött ember szembesít önmagunkkal: e heti lapszámunkban olvasható írása a Földes-ügyről. Hajdu Győző, Sütő András, Gálfalvi Zsolt, Földes László érintett a (többé-kevésbé) feltárt történetben.” „Mert nem temetni jöttünk, hanem kibeszélni” – végződik a vezércikk. /Parászka Boróka: Fegyelmezett csend. = A Hét (Marosvásárhely) febr. 17./ Parászka Boróka úgy állította be, mintha a régi időkről, a pártállami együttműködésről még nem írtak volna, és most jön a „kibeszélés”. Valójában például Szabó Gyula író 2001-ben megjelent visszaemlékező könyvében /Képek a kutyaszorítóból (Pallas-Akadémia, Csíkszereda) részletesen írt erről a korszakról, írt Földes Lászlóról, a vitákról, a támadásokról, bőven idézett az akkori cikkekből.

Stefano Bottoni Olaszországban élő történész terjedelmes tanulmányában a magyar értelmiségiek Marosvásárhely és Kolozsvár közötti ellentétét hangsúlyozta. A román hatalom több intézményt Kolozsvárról Marosvásárhelyre telepített, emiatt volt ellentét, a kolozsváriak féltek attól, hogy elvesztik a város központi szerepét. Marosvásárhelyen 1953-tól jelent meg az Igaz Szó irodalmi folyóirat, főszerkesztője Hajdu Győző karrierista, törtető ember volt. A kolozsváriak közül Földes László került kulcspozícióba, a kiadó kolozsvári fiókjának élére. Földes az Igaz Szóban 1954-ben közölt A nemzeti hős jellege című tanulmányában a kuláktulajdonságokat a magyar népnek tulajdonította, amit azzal magyarázott, hogy a magyarok évszázadokig uralkodó nemzetként viselkedtek Erdélyben. Stefano Bottoni szerint az 1956-os forradalom leverése után „nemzetiségre való tekintet nélkül” történt a megtorlás. Erősödött a Hajdu-Földes ellentét. „Ahhoz azonban, hogy Hajdu elindíthassa a Földes elleni támadást, folyamatosan információra volt szüksége Kolozsvárról. Ezt biztosította Sütő, aki 1958 áprilisától, miközben továbbra is szerepelt az Igaz Szó szerkesztői között, az Utunk szerkesztőbizottságába is bekerült, bár ebben a lapban nem találkozunk írásaival” – írta Bottoni. Stefano Bottoni szerint Hajdu csapdába csalta Földest: egy ismerőse közölte Földessel, hogy az Igaz Szóban egy Földest támadó cikk fog megjelenni. Erre Földes László, az Utunk főszerkesztője lapjában Irodalmunk tisztaságáért (1958. augusztus 7., 14.) címmel támadást intézett főleg Sütő András, Gálfalvi Zsolt és Hajdu Győző ellen. Földes hangsúlyozta: „Hazai irodalmunk a Román Népköztársaság kultúrájának szerves része.” Földes támadása után Hajdu Győző, Sütő András és Gálfalvi Zsolt külön-külön, majd Kovács Györggyel együtt fordultak a párt Központi Bizottságához. A hosszú levélben Földes bűnösségét bizonygatták. Hajdu Győző volt az egész támadás mozgatórugója, aki 25 oldalas irodalompolitikai vádirattal járult hozzá Földes „leleplezéséhez”. Hajdu és a többiek levele után, 1958. szeptember 4-én Földest felmentették az Utunk főszerkesztői állásából, majd 1959. január 7-én párt alapszervezeti gyűlést tartottak az Utunk szerkesztőségében. A gyűlésen többen bírálták Földest, köztük Gáll Ernő, Bodor Pál, Kacsó Sándor. Nagy István, Tompa István és Márki Zoltán, majd a Földest feljelentő marosvásárhelyi írók. Az ülés nyomán Földest kizárták a pártból. Csak 1970-ben vállalhatott újra lapszerkesztést, az A Hét hetilapnál. Bottoni szerint a Földes-ügy után hatolt be a román titkosszolgálat véglegesen a kisebbségi közösség mindennapi életébe. 1956 után rohamosan növekedett a magyar nemzetiségű ügynökök száma. /Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy. = A Hét (Marosvásárhely) febr. 17./

Fazekasvarsándon újraalakult a gazdakör, amely 1991-ben Arad megyében az első gazdatömörülésként kezdte el működését. Akkoriban saját székházzal rendelkezett, élénk tevékenységet fejtett ki, azután a kezdeti lendület lelohadt, mígnem a gazdakör megszűnt. A napokban történt újraalakuló ülésen megválasztották a vezetőséget: elnök Szász Mihály, alelnök Miszlai Ferenc, pénztáros Mód László. /(b): Újraalakult az első gazdakör. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör február 15-i ülésén Kosztolányi Dezsőre emlékeztek a költő születésének 120. évfordulója kapcsán. Hábel Géza ny. főkönyvtáros felvázolta a költő életútját, majd Maresch Béla ny. színművész előadásában hallgathattak meg a jelenlévők néhány Kosztolányi-verset. Végül a Hábel Géza által rendezett könyvkiállítást tekinthették meg az irodalombarátok. /Regéczy Szabina Perle: Kosztolányira emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

Több mint húsz sírkövet döntöttek ki ismeretlen tettesek Kolozsváron a monostori katolikus egyházközség temetőjében. Kádár István esperes-plébános értesítette a rendőrséget is, a helyszínt megvizsgáló rendőrök nem tartják valószínűnek, hogy kézre kerülnének a tettesek. /Farkas Imola: Sírköveket rongáltak. A tettesek kiléte ismeretlen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Első ízben emlékeznek meg Szilágysomlyón nagyobb nyilvánosság előtt, ünnepélyes keretek között Mátyás király születésnapjáról február 19-én. A megemlékezés kapcsolódik a kolozsvári XIII. Dies Mathiae Corvini ünnepségsorozathoz. A szilágysomlyóiak köszönetet mondanak az Amaryllis Társaságnak, személyesen László Bakk Anikónak, aki szíves meghívásával őket is bekapcsolta a Mátyás-ünnepségek egyre bővülő körébe. /I. Mátyás Napok Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Tavaly jelent meg Ötvös József Hétköznapok, ünnepnapok, emléknapok – Református publicisztikai írások Erdélyből /Erdélyi Református Egyházkerület kiadása, Kolozsvár 2004/ című könyve. Ebben emlékezett arra, hogy 1955-ben Marosillye, Bethlen Gábor szülőfaluja még esperesi székhely volt, ma a lelkészi lakásban egy román család lakik. A református templomban hull a vakolat, romlásnak indult minden. /B. D.: Végvári és egyéb krónikák. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./