Kézdikővár és Kézdiszárazpatak szeretne leválni Kézdiszentlélektől. A leválni akaró két településnek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1612 lakója van. A 2780 lelket számláló községközpont, Kézdiszentlélek a 290 lakosú Kiskászonnal együtt 3070 lakossal maradna. Kézdiszentlélek folytatja véget érni nem akaró földháborúját Kézdivásárhellyel. Gondot okoz a szárazpataki általános iskola, az épület egyik fele megsüllyedt. Az iskolában 214 gyerek tanul, az óvodások száma 85, csökken a tanulólétszám. /Kisgyörgy Zoltán: Szentléleken nem állt meg az idő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Kóka Rozália a népművészet mestere, előadóművész és Petrás Mária csángó népi énekes, keramikusművész közös előadást tartottak Budapesten, a Magyarok Házában február 7-én, a Budapesti Székely Kör szervezésében. A bukovinai székelyek és a csángómagyarok sorsát elevenítették meg énekben, mesében, imádságban, mondákban és igaz történetekben. Petrás Mária tűzzománc szobrait és kerámia faliképeit is megtekintette a közönség. Petrás Mária a Bákó megyei Diószénben született, a Magyar Iparművészeti Egyetemen diplomázott 1995-ben, másfél évtizede nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban a csángó ügy, az ősrégi csángó kultúra hiteles követe. Kóka Rozália bukovinai székely család leszármazottja. Gyűjtötte a bukovinai székely hagyományokat, szervezte közösségi életüket. /(Guther M. Ilona): Jóestét Mária – Csángó madonnák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Farsang Illés szekerén címmel mutatta be Csíkszeredában a farsang utolsó napján, február 8-án, húshagyókedden legújabb műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Csíkszereda önkormányzata által fenntartott hivatásos együttes legújabb produkciójáról András Mihály, az együttes vezetője elmondta, hogy vidám műsort kínálnak a közönségnek. Rendezője, koreográfusa a budapesti táncművészeti főiskola növendéke, a sepsiszentgyörgyi Orza Calin. Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Idén több mint 150 fellépésre kaptak felkérést, körvonalazódik egy egyhónapos spanyolországi és egy portugáliai fellépés-sorozat, valamint egy tíz országot átfogó körút, amelynek során Magyarországot és a vele szomszédos államok magyar közösségeit keresnék fel. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szellemi műhelyként is működik. Stúdiójában zenei felvételek készülnek, hamarosan megnyílik archiváló és digitalizáló műhelye, amely a korábbi gyűjtések feldolgozását kívánja megkönnyíteni. /A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes újabb fellépése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Tragikusan végződött a 75 éves, uzonkai Balló Ferenc élete. Három napig betegen feküdt fűtetlen házában, a fagy miatt súlyosan sokkos állapotban találtak rá, hiába szállították be a baróti kórházba, az orvosok már nem tudtak rajta segíteni, február 7-én elhunyt. Balló Ferenc festőművész egyedül élt házában. Gyermekei, felesége Németországba költöztek, ő azonban nem akarta elhagyni Uzonkát. Két évvel ezelőtt hasonló körülmények között ugyancsak a nagybaconi rendőrparancsnok talált rá, ám akkor még a kórházban segíteni tudtak rajta. Balló Ferenc festőművésznek több kiállítása volt, néhány évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön is bemutatták alkotásait. /Farkas Réka: Megfagyott Balló Ferenc festőművész. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület keretében működő sepsiszentgyörgyi KépVidék alkotócsoport 2001-ben kezdte meg Zágonban a megye falvait képekben megörökítő programját. Zágon után 2002-ben Bodokon, egy évvel később Illyefalván, Kisbaconban és Gelencén, 2004-ben pedig Erdőfülén, Kézdikőváron és Dálnokon jártak a fiatal fotográfusok. „Génjenkben hordozzuk a vonzódást a vidéki életformához” – mondta kiállítás-megnyitó beszédében Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Csigalépcső ifjúsági lap főszerkesztője. /Domokos Péter: A KépVidék a falvakat járja. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./

Megjelent a Hepehupa szilágysági folyóirat III. évfolyamának 4. (október-decemberi) száma. Szilágy megye művelődési folyóirata közlési lehetőséget ad a vidéken élő helytörténészek, néprajzkutatók dolgozatainak. A lapszám Szilágyság népi kultúráját, hagyományait ismerteti A most megjelent lapszám a szórványosodás gondjaival foglalkozott, az eltűnő (zálnoki) református egyházközség múltját idézte fel. /Hepehupa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Megjelent Tatár Zoltán második kötete a Kincses Külváros folytatásaként, Pillantás a Fellegvárról, amelynek felelős kiadója Makkay József. A szerző visszapillantott a város múltjára. /Kovács Ferenc: Pillantás a Fellegvárról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Megjelent Lászlóffy Csaba: A félelem halmazállapota /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2005/ című regénye. A szerző egy szerelmi történet keretébe ágyazva mutatja be a diktatúra elembertelenített világát, a kiszolgáltatott értelmiségiek hétköznapjait. Lászlóffy Csaba jól ismeri ezt a világot, ő maga is azok közé a szókimondók közé tartozott, akiktől félelmükben elfordultak az emberek. /Tar Károly: A félelemkutató bátorsága. Lászlóffy Csaba: A félelem halmazállapota című regényéről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

A csíkszeredai születésű, Kolozsvárról elszármazott, ma Bécsben élő szerző – Száva Tibor-Sándor – neve nem ismeretlen az erdélyi örményekről szóló szakirodalomban. A csíkszépvízi Száva család történetét, geneológiáját felvázoló munkája két kiadást is megért. 2003-ban kiadta a Szépvízi magyarörmények nyomában című könyvét, benne 35 törzscsalád családfájának megrajzolására vállalkozott. A tőle megszokott tudományos igénnyel megírt következő könyve /Magyarörmények az I. világháborúban. Magyar–Örmény Könyvtár 12. szám. Budaörs, 2003/ felsorakoztatja azokat az örmény származású személyeket, akik részt vettek az első világháborúban. Van-e valami értelme a tizenkilenc erdélyi gyalogezred több tízezres katonájának sorsából kiemelni az örmény származású magyarokat? – kérdezte a recenzens, hozzátéve, hogy az ő ereiben is van némi örmény vér. A hajdani örmény közösség érzelmileg még ma is valami közös származástudat bűvöletében él. Bennük van a kettős identitás tudata: örmények voltunk, magyarok vagyunk, de múltunkat ismernünk kell. /Murádin László: Könyv az erdélyi örmények múltjából. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Megjelent Gál Éva Emese legújabb verseskötete /A tizenegyedik parancsolat, Pallas-Akadémia, Csíkszereda/. Az Orbán Kinga által írt fülszöveg szerint Gál Éva Emese lírája magányosan emelkedő vár a kortárs magyar költészet mezsgyéjén. A XIX. század költészetével, tart rokonságot, kulcsszavai: szellem, gondolat, ész, szív és csillag. /A tizenegyedik parancsolat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Az RMDSZ a főbb romániai etnikumok képviselőivel együtt dolgozik a „nemzeti kisebbségi” státus meghatározásán, amely szerepelni fog a nemzeti kisebbségek törvénytervezetében, közölte Varga Attila RMDSZ-képviselő. Elmondta, a kisebbségi törvényben különbséget kell tenni a „nemzeti kisebbség” és az „etnikai kisebbség” között. A nemzeti kisebbségekről szóló törvénynek lehetővé kell tennie a nemzeti identitással kapcsolatos intézmények döntéshozói autonómiáját is. Markó Attila, a kormány Etnikumközi Bizottságának főosztályvezetője szerint a kisebbségi törvény a diszkriminációmentesség, az esélyegyenlőség, illetve az anyanyelv magán- és közéletben való használatának elvét is tartalmazni fogja. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, a kisebbségi törvénynek szabályozni kell az etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését is. /Közös munka eredménye lesz a nemzeti kisebbségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ Varga Attila RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy a kisebbségi törvény kerettörvény, melynek rögzítenie kell például az esélyegyenlőség elvét, a törvény előtti egyenlőség, az egyenlő bánásmódban való részesülés elvét, az anyanyelv használatának jogát. A törvényben rögzíteni kell, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kérdésekben kötelező módon konzultáljanak az érintettel, mi több az illető kisebbségnek esetlegesen vétó-joga, azaz döntéshozó ereje legyen az őt illető problémákban. /Márton Adél Evelin: Nyílt vitára bocsátják a kisebbségi törvénytervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A Temesvári Forradalom Emlékmúzeuma igazgatójának vezetésével küldöttség utazott Bukarestbe, hogy részt vegyen a “szégyen” listáján szereplő egykori bűnösök elleni tiltakozáson. A forradalmi szervezetek két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozták azok nevét, akik a forradalom idején a diktatúrát szolgálták. Magas rangú katonai parancsnokokként tűzparancsot adtak a forradalom elfojtására, és 15 év után még mindig felelős tisztségeket töltenek be az államapparátusban. Velük szemben viszont – állítja Traian Orban, a küldöttség vezetője –, azokat a tiszteket, akik a sorsdöntő decemberi napokban megtagadták a parancs teljesítését, még mindig feketelistán tartja a hatalom. /(S. J.): A forradalmárok Bukarestben tiltakoztak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ színeiben tevékenykedő 3 miniszterrel és 9 államtitkárral, illetve az RMDSZ szenátusi és a képviselőházi frakcióinak elnökeivel találkozott. „Csakis az RMDSZ tisztségviselői azok, akik a szövetség programját megvalósíthatják. A kormányprogramban foglaltak között egyik prioritásként szerepel a kisebbségi törvénytervezet kidolgozása, ennek érdekében már történtek egyeztetések nemzetközi szervezetek szakértőivel is” – tette hozzá Markó Béla. A megbeszélés keretében Borbély László közmunkálatokkal és területrendezéssel megbízott miniszter a költségvetés csökkentésének következményeit taglalta, jelezve, hogy ebben az évben minisztériumának számos folyamatban lévő programot kell leállítania. Székely Ervin és Kötő József államtitkár az egészségügyben és a tanügyben dolgozók gondjaira hívta fel a miniszterelnök-helyettes figyelmét. Az RMDSZ frakcióelnökeinek, minisztereinek és államtitkárainak konzultatív jellegű megbeszéléseire ezentúl kétheti rendszerességgel kerül sor. A megbeszélés során a résztvevők hat munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amelyek a tanügy-művelődés és sajtó, jog, emberjog és vallásügy, gazdaság és pénzügy, közigazgatás, szociális kérdések és egészségügy, valamint a külügyek és integráció területeit foglalják magukba. /Állandósítják az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek megbeszéléseit. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Február 9-én volt A romák beilleszkedésének évtizede 2005-2015 elnevezésű program ünnepélyes megnyitója Bukarestben. A Világbank és a Soros Alapítvány közös programját kilenc államban, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Macedóniában, Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban és Romániában kezdik el. Bukarestben a Romániára vonatkozó program elkezdésére került sor, a rendezvényt Ilie Dinca, az Országos Roma Ügynökség elnöke nyitotta meg. Az eseményen a román kormányt Markó Béla miniszterelnök-helyettes képviselte, aki felszólalásában hangsúlyozta: a roma közösségek képviselőinek bevonásával kívánják megszüntetni, csökkenteni a szakadékot roma és nem roma társadalom között. „Nem szabad a fejük fölött dönteni a sorsukról” – jelentette ki beszédében Markó Béla. – A Világbank 15 millió dollárt fordít a roma közösségek beilleszkedése érdekében. /Egy évtized a romániai romákért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

A Hargita megyei közigazgatási bíróság a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról hozott határozat visszavonására kötelezte a gyergyószentmiklósi önkormányzatot. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Nagy Zsolt távközlési és információs miniszter elmondta, az eltelt időben megismerkedett a szakmai közeggel, a távközlésben és számítástechnikában dolgozó iparágak és társadalmi szervezetek képviselőivel. Fontosnak tartja, hogy 2008-ra minden elemi iskolában megismerkedjenek a számítógéppel. Konkrét program indult a Világbankkal arra, hogy 300 falu helyi iskoláját, polgármesteri hivatalát, helyi tanácsát, művelődési otthonát vagy könyvtárát felszereljék széles sávú internet-hozzáféréssel, és használatához megfelelő képzést nyújtsanak. Az ország lakosságának mobiltelefonos lefedettsége 50%-os, a vezetékes telefon terén sem jó a helyzet, 4,5 millió előfizető van. Jobb a helyzet a kábeltévézés terén, több mint négymillió előfizetőről lehet beszélni. Az internetes hozzáférés elterjedtsége nem kedvező. A titkosszolgálatok távközlési tevékenységére vonatkozó kérdésre elmondta: Minden állami intézmény kapcsolatban áll a titkosszolgálatok adattovábbítási rendszerével is, de ez a részleg nem tartozik a miniszter alárendeltségébe. Az RMDSZ aláírt a magyarországi szaktárcával egy négyéves megállapodást európai uniós finanszírozású tartalomfejlesztési és szélessávú internetezési programokra, amelyek lebonyolításában Nagy Zsolt miniszterré történt kinevezése előtt részt vett. Stratégiai együttműködés folyik Románia és Magyarország között abból a célból, hogy a két piac együtt váljon vonzóvá a külföld számára. /Balló Áron: A recsegő rádiótól Bill Gates látomásáig. Exkluzív interjú Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség lehallgatta a Közpénzek Bihar megyei Felügyelősége igazgatójának, a korrupciós ügyekbe keveredett Ioan Lascaunak a telefonbeszélgetéseit. A hírek szerint az ügyészség engedély nélkül használt lehallgatókat Lascau irodájában, akit tavaly botrányos körülmények között váltottak le a pénzügyi felügyelet éléről. A napokban ez ügyben folytattak vizsgálatot Nagyváradon a korrupcióellenes ügyészség bukaresti szakemberei. Lascau azt állítja, hogy leszámolás áldozata. /(Balla Tünde): Lehallgatási botrány Váradon is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A Szekuritáté Irattárait Átvilágító Bizottság nagy-romániás titkára, Constantin Buchet lemondott, helyébe Csendes Lászlót nevezték ki, írta az Curentul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arabokat sértő kijelentései kisebb diplomáciai bonyodalmakat okoztak, Huszein Muszavit Libanon budapesti nagykövete szerint a magyar kormányfő bocsánatkérése után lezártnak tekinthető az ügy. Gyurcsány Ferenc ugyanis kijelentette: „És én azt gondolom, hogy a focisták között, a szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista is volt, a mi fiaink pedig halált megvető bátorsággal küzdöttek ezen terroristák ellen, és ilyen esetben a döntetlen idegenben egy fantasztikus eredmény.” Muszavit az arab országok rangidős diplomatájaként azt mondta, Gyurcsány kijelentésére nem reagáltak, annak ellenére, hogy sértette őket a vicc. Ugyanakkor a miniszterelnök kapott egy lehetőséget, hogy kijavítsa tévedését, és ez a bocsánatkéréssel meg is történt. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint Gyurcsány megjegyzése „rendkívül otromba, durva, arabellenes, rasszista volt”, nem minősíthető viccnek, és fontos lenne, ha a bocsánatkérés írásos jegyzék formáját is öltené. „A miniszterelnök nem először gyalogolt bele a diplomácia porcelánboltjába” – mondta a politikus, példaként említve a kormányfő vatikáni látogatását és a budapesti gettó felszabadulásának 60. évfordulóján mondott beszédét. /Gyurcsány vicce miatt. Diplomáciai bonyodalmak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Nem rónak ki pénzbüntetést az Antena 1 televíziós csatornára a Trianon című film vetítése miatt. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette: a román filmtörvény szerint engedélyhez kötnek minden filmvetítést az ország területén. A törvénynek a Nastase-kormány által való alkalmazási rendeletei ráadásul messze túllépik a jogszabályban lefektetett bürokráciát, ami az engedélyezéshez kötődik. /Köllő Katalin: Nem büntetik az Antena 1-et Trianon miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Hatalmas érdeklődés mellett mutatták be február 8-án este Szabadkán Koltay Gábor Trianon című filmjét. A dokumentumfilm első délvidéki bemutatóját a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezte. A szabadkai Népkör nagyterme zsúfolásig megtelt nézőkkel, sokan állva nézték végig az alkotást. Vajdasági magyar politikai vezetők nem voltak jelen a vetítésen, a hatóságok részéről nem volt semmi akadálya a filmvetítésnek. A román hatóságok korábban megbüntették a Trianon hasonlóan sikeres erdélyi vetítésének szervezőit. /Gond nélkül mutatták be Szabadkán a Trianont. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Böndi Gyöngyike, Máramaros megye új prefektusa érdekes kihívásnak tekinti ezt a feladatot, közölte a vele készített interjúban. A sajtó egy része nem üdvözölte a beiktatását. Kiáltvány is megjelent az egyik helyi lapban Böndi Gyöngyi fejét akarjuk! címmel. Emellett napvilágot látott több más olyan írás is, amelynek tartalma kimeríti a rágalom fogalmát. Azonban nem pereskedik, szerinte ezek az írások megrendelésre készültek. A magyar iskolákra és különféle kulturális intézmények segítését napi feladatának tekinti. /Cseke Péter Tamás: „A fejemet akarták” Interjú Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektussal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

A képviselőház jóváhagyta az egyes községek várossá, illetve egyes falvak községgé nyilvánításáról szóló törvény tervezetét. Szatmár megyében Sárközújlak és Szatmárudvari városi rangot kapott, Kökényesd pedig kivált Halmi községből. A jogszabály a szenátusi elfogadást követően lép törvényerőre. /Szatmár megye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Február 10-án nyílik a sepsiszentgyörgyi Míves Házban Erdély Bálint Előd fotóművész Székely falvak jelene című kiállítása, képein hat székely falu élete elevenedik meg. A Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíjával a fényképész egy évig rendszeresen járta Székelyderzs, Székelymuzsna, Székelydálya, Béta, Dobó és Vágás utcáit, házait, és fotózta a hagyományokat, szokásokat, a falvak hétköznapjait. Az egy év alatt készült több mint háromezer felvételből ötvenet állít ki a művész a Míves Házban. Sepsiszentgyörgy a vándorkiállítás második állomása, a székelyudvarhelyi fotós először saját városában mutatta be munkáit. /Bíró Blanka: Fotótárlat Szentgyörgyön: Székely falvak jelene. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Budapesten az Oktatási Minisztériumban a Kárpát-medencei pedagógus-szövetségek képviselőivel megtartott tanácskozáson Zilahi László, a minisztérium főosztályvezetője bejelentette: az idén további forráscsökkentésre kell számítani. Ebben az évben a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megkapja alapintézményeinek működtetéséhez a támogatást, azonban a pedagógusoknak a kedvezménytörvény alapján járó anyaországi továbbképzésre kevesebb pénz jut. Tavaly 600 romániai magyar pedagógus vehetett részt magyarországi képzéseken, ebben az évben csupán 141 pedagógus számára biztosított a részvétel – jelentette be Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára tájékoztatóján. A Bolyai Nyári Akadémia az idén is megkapja a szükséges támogatást. Idén a 24 tanfolyamon, közel ezer tanügyi részvételére számítanak a szervezők. /(Daczó Dénes): Anyaországi képzésre jóval kevesebben mehetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Február 8-án, a képviselőház ülésén Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatban sürgette a Románia és Moldova Köztársaság között jelenleg érvényben levő, a nyugdíjak átutalására vonatkozó szerződés visszavonását és egy újabb, Románia szempontjából „méltányosabb” konvenció megkötését. Kerekes szerint Moldova Köztársaságban sokkal alacsonyabbak a nyugdíjak, mint Romániában, és ezt is sokszor két-három hónap késéssel kapják meg az arra jogosultak. Kerekes Károly kérte, kötelezzék Moldova Köztársaságot, hogy utalja át Romániának az érintettek által ott kifizetett összegeket. /(mózes): Politikai nyilatkozat. Kerekes Károly méltányos eljárást követel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

A Bartók Béla Alapítvány, Temes megye magyar oktatási intézményeinek legfontosabb támogatója elkészítette 2004-es tevékenységének mérlegét. Az elmúlt évben az alapítvány 770 millió lejjel rendelkezett programjai lebonyolításához. Bevételei az Apáczai Közalapítvány által kiírt szórványoktatást támogató pályázatokon nyert pénzekből, a temesvári vállalkozók, egyházak, hazai és németországi magánszemélyek támogatásaiból és más pályázatokon nyert összegekből származnak. Az iskolák és az óvodák 391 millió lej értékben kaptak taneszközöket: fénymásolókat, tévékészüléket, képmagnókat és CD-lejátszókat, könyveket és játékokat. A megye 19 iskolájában, 23 óvodájában és 12 magyar nyelvet választott tantárgyként tanuló csoportot segítettek. A tanulóknak nyújtott ösztöndíjra 250 milliót fordított az alapítvány. Az összeg nagyobb hányadával (205 millió) a hátrányos anyagi helyzetű diákok tanulási költségeit támogatták, illetve a szapárifalvi és bodói gyermekek ingázási költségeit biztosították a lugosi iskolába. Az összeg kisebb részével (49 millió) a kiváló iskolai eredményeket, valamint a megyei tantárgyversenyek nyerteseit jutalmazták. Az Alapítvány rendezvénytámogatás rovatában 84 millió szerepel. Az összeget a matematika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyek megyei szakaszának szervezésére, az 1-es iskola rendezvényeinek, valamint a két temesvári líceum, a Bartók Béla és Gerhardinum testvériskola-kapcsolatainak finanszírozására fordították. 36 millió jutott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Temes megyei szervezetének támogatására. /Szekernyés Irén: Előtérben az eszközfejlesztés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Fáj az elszakított területek magyarságának a kettős állampolgárság kapcsán az anyaországban kialakult hecckampány, ahol pellengérre állították a nemzeti érzést, a kettős állampolgárság rendezése terén elvetették a más nemzeteknél jól bevált, megfelelő törvényalkotás módját. Az anyaországban tíz-húszezer, mások szerint akár százezer megtelepedett kínaiakról beszélnek. Egyes szakértők attól tartanak, hogy a magyarnál jóval dinamikusabban fejlődő kínai gazdaság a tehetősebb magyarországi kínaiakat hazacsábítja, a tőkéjükkel együtt. E “kedvezőtlen” jelenséget azzal látnák orvosolni, ha a bevándorolt kínaiak magyar állampolgárságot kapnának. Ha az erdélyi magyarok tőkével érkeznének anyaországba, akkor népszavazás nélkül kapnának, magyar állampolgárságot, jegyzete meg Balta János, a lap munkatársa, hozzátéve, hogy erről inkább lemondana egy kínai javára. /Balta János: Lemondok róla. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

A 75 éves Csoóri Sándor életművét az A Hét hetilapban Tamás Gáspár Miklós értékelte. Tamás Gáspár Miklós szerint Csoóri nem a magyar nemzetért állt ki, hanem a magyar népért, a parasztságért. TGM megjegyezte: a „mai globális tőkés rendben a magyar mezőgazdaságra egyszerűen nincs szükség”. TGM értékelte Csoóri életművét: „Amiről híres – egy bekezdés, amelyet minden valamire való magyar értelmiségi vehemensen elítélt az eredeti szöveg terjedelmének ezerszeresén, az MDF megalapítása, a Pozsgayval való állítólagos szövetség, a Hitel, a Magyarok Világszövetségének nem túl dicső elnöklése, effélék – vagy elmúlik, vagy nem, én nem tudom.” TGM szerint: „A magyar nép, mire visszakaphatta volna történelmét, eltűnt. Nem halt ki, megváltozott.” /Tamás Gáspár Miklós: Csoóri Sándor 75 éves. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 10./

Ünnepi hangversenyt tartottak Szatmárnémetiben a püspöki palota nemrég felújított dísztermében. A nagyszámú közönséget köszöntő beszédében Schönberger Jenő megyéspüspök bejelentette, hogy rendszeresíteni szeretnék az ilyen koncerteket. A Fátyol Rudolf hegedűművész vezetette Rudolf vonósnégyes mellett a debreceni konzervatórium két művésze koncertezett. /(Sike Lajos): Hangversenyek a püspöki palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./