Sike Lajos vitatta dr. Kreczinger Istvánnak, a Bocskai Szövetség elnökének írását, amely egy polgári lapban jelent meg és Markó Béla Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről című munkáját ízekre szedte. Kreczinger szerint az RMDSZ saját tagságát és nem az erdélyi magyarságot képviseli. Sike megjegyezte, hogy az RMDSZ 600 ezer szavazatot kapott a legutolsó, a 2000. évi választás alkalmával. Az RMDSZ legitim, amíg egy másik választáson szavazótábora nem váltja le, nem talál helyette jobbat. /Sike Lajos: Agyag és legitimitás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./Sike egy polgári lapról írt, ahol az írás megjelent. Pontosabban: Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke: Markó Béla levelét megírta. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 2004. jan. 27./

Eckstein Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatot tett a parlamentben a jóvátételi, kártérítési törvény Kolozsváron történő alkalmazásáról. Az első fázisban a magyarok kéréseit, akik Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekültek, más jellegű üldöztetést szenvedtek – nem fogadták el, mondván, rájuk nem vonatkozik a törvény. Eckstein Kovács Péter erre elkísérte az érintetteket az illető hatósághoz, és tisztázta, hogy a kérelmezői jogot kötelezően tiszteletben kell tartani, tehát kötelesek átvenni a kérést és utána döntenek. Azonban a döntések a magyarok esetében következetesen elutasítóak. A szenátor ezért élt tiltakozó politikai nyilatkozattal. Az elutasítás után többen bírósághoz fordultak. A nyugdíjhatóság azonban a bíróságnak eljuttatott válasziratában leszögezte álláspontját, miszerint a törvény csak a románokra vonatkozik. Eckstein Kovács Péter nyilatkozatával hatni akar arra, hogy a bíráló hatóságok részéről egységes álláspont alakuljon ki. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. A kártérítési törvény Kolozsváron is érvényes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Teljes főpapi díszben fog tüntetni jogtalanul elvett ingatlanai előtt, jelentette be Fejes Rudof Anzelm nagyváradi premontrei rendfőnök, főapát, ha továbbra sem nyer jogorvoslatot a Váradhegyfoki Premontrei Rendi Prépostsághoz tartozó ingatlanok ügye. /(Balla Tünde): Utcai demonstrációra készül a premontrei főpap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a tanítás nyelve 1962-ig kizárólag a magyar volt. Akkor vezették be a román tanítást, és azóta is érvényben van az a szabályzat, miszerint az elméleti oktatás nyelve magyar is lehet, de a gyakorlati képzés román nyelven zajlik. Az 1980-as évek második felében drasztikusan csökkent a magyar oktatók és diákok száma. Dr. Nagy Örs professzor, rektor-helyettes ismertette helyzetüket: kormányhatározat írja elő, hogy a MOGYE-n külön kell meghirdetni a beiskolázási helyeket a magyar és a román diákok számára. Beiskolázási helyekről van szó, és nem különálló magyar fakultásokról, mint a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében. A beiskolázási számok meghatározásának joga a kormányé, az egyetemi szenátusnak ezt el kell fogadnia. A kormányrendelet szerint az utolsó öt vagy hat év bejutási átlagát kell figyelembe venni. Eszerint az általános orvosi karon a helyek 43 százalékát, a fogászaton a 47 százalékát, a gyógyszerészetin az 54 százalékát a magyar hallgatók számára tartják fenn. Az orvosi oktatásnak olyan jellegzetességei vannak, melyek különböznek minden más területtől. A diákok az első három évben az egyetemen, preklinikai szakokon tanulnak. Utána a klinikákon folytatják, ahol nagyon nehéz lenne meghatározni azt, hogy milyen mértékben kellene magyarul vagy románul tanulniuk. Nagy Örs szerint magyarul kell tanulni, ő is magyarul végezte az egyetemet. Azonban románul is el kell sajátítaniuk a tananyagot, a szaknyelvet. A szakorvosi, főorvosi, doktorátusi vizsga román nyelven zajlik. A szükséges magyar oktatószemélyzetet tekintve gondok vannak. Az egyetemen a tanári karnak egyharmada magyar anyanyelvű, a szenátusnak is ilyen az összetétele. Az újságíró jelezte: az orvostanhallgatók panaszkodnak, hogy egyes tanárok nem tartják meg az előadásokat, vagy felkészületlenül mennek be az órára. /Máthé Éva: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen: Az idéntől külön magyar beiskolázási helyek lesznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Február 10-én sajtótájékoztatót tartott Grosu Floare bírónő, a Maros és Hargita megyei ügyekkel foglalkozó marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság elnöknője. Ezúttal román újságírók firtatták, hogy miért nincs kétnyelvű felirat a marosvásárhelyi igazságügyi épületek homlokzatán és az épületben, az irodák, tárgyalótermek ajtaján. Grosu asszony szerint ez csak költségvetési keret kérdése. Egyelőre nincs erre pénz. De arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mennyibe kerülne a kétnyelvűsítés. /(Máthé Éva): Nincs pénz a kétnyelvű táblákra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Február 10-én indult Gyergyószentmiklósról Forró Edit, aki bejelentette: imádkozva, gyalog indul szülővárosából Strasbourgba, ahonnan majd levelet intéz Hágába az erdélyi magyarság érdekében. /Gergely Edit: Gyalogszerrel Strasbourgba. Zarándoklat az erdélyi magyarságért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Az 1075 lakost számláló Magyarlapád lakosságának 99%-a magyar anyanyelvű. A hozzá tartozó településekkel együtt 52%-os az arány. Szolga István alpolgármester elmondta, milyen gondokkal küzd most a falu. A rossz állapotban lévő utakon 2000 óta nem javítottak, bár prefektus már több ízben is ígéretet tett erre. Községszinten sikerült leköveztetni egy tíz km hosszúságú útszakaszt, de ez csekély része annak, ami javításra szorul. Idén öt km-es útszakasz javítására, lekövezésére készülnek Magyarlapád és Magyarbece között. Falumúzeumot terveztek, de azt tíz év alatt nem sikerült megvalósítaniuk. Ezért gondoltak inkább egy óvodára, hiszen az óvodába járó gyerekek száma már elérte az ötvenet. /Dézsi Ildikó: Szórványban az egység. Kövezett alapokon Magyarlapád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Lovász János református lelkész, a gyarapodó dévai, illetve a kihalóban lévő brádi és kristyori gyülekezetek lelkipásztora. Déván az 1316 lelket számláló gyülekezet a nagyszámú temetés ellenére még gyarapodik. Idén szoboravatásra készül a dévai gyülekezet, az 1529–1579 között élt Tordai Sándor András, első dévai református lelkész és harmadik erdélyi református püspök mellszobra már ott áll leleplezetlenül a templom előtt. Március közepén tervezik a szobor leleplezését. Déván a templom javítását is elvégezték. A brádi, illetve a kristyori református templom rossz állapotban van. A brádi templom javítására kétszer is pályáztak az Illyés Közalapítvány szórvány-szaktestületéhez, de kerethiány miatt elutasították őket. A teljesen tönkrement kristyori templomból áthozták a padokat, az úrasztalát, s a brádi paplak egyik szobájába állították be. Már alig vannak Brádon reformátusok, 13-14-en járnak templomba az ötvenlelkes gyülekezetből. Az itt élők ragaszkodnak a templomukhoz, ez az utolsó bástya, ahol még magyarul beszélhetnek, imádkozhatnak. /Gáspár-Barra Réka: Őrizni kell a múltat! De kinek? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

A Rákóczi Szövetség, valamint a Pannonhalmi Bencés Főapátság idén harmadik alkalommal hirdette meg a Cultura Nostra történelmi vetélkedőt Kárpát-medencei középiskolások számára. A verseny első fordulójára – melynek egyik erdélyi helyszíne a székelyudvarhelyi Kós Károly Ipari Szakközépiskola volt – február 10-én került sor. A vetélkedő célja a magyar önazonosság megőrzése, az összetartozás tudatának megerősítése, illetve a magyar történelem egyik fontos fejezetére vonatkozó ismeretek elmélyítése. Tizenkilenc csapat, összesen 57 diák mérte össze tudását az udvarhelyi versenyen. A helyi szervezők a kitöltött tesztlapokat tartalmazó zárt borítékokat postázták az anyaországi bírálóbizottság részére – az eredményeket a Rákóczi Szövetség www.rakoczi.com honlapján teszik közzé. Az elődöntő, illetve a döntő Pannonhalmán lesz ápr. 3–4. között – ezen a regionális versenyeken legjobb eredményt elérő 20 csapat vehet részt. /Szász Emese: Történelmi vetélkedő Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

Torda városról többen írtak már, legbővebben Orbán Balázs Torda város és környéke /Budapest, 1889/ címmel. Tompa Sándor nagyon sok adatot említett írásában /Tordán 127 országgyűlést tartottak, 1568-ban a világon először itt hirdették ki a vallásszabadságot stb./ Itt született Jósika Miklós, nevét viselte a város művelődési köre 1970-től 2000-ig. Ezt a munkát folytatja a tordai Petőfi Társaság. A tordai kaszinó 1833-ban alakult, híres könyvtárát számos kutató, tudós kereste fel. A magyar színjátszás hőskorához a tordai Ferenczy György neve fűződik. A tordai amatőr színészek is jól működtek. A tordai magyar Dalkör 1872-ben alakult, egyike a legrégebbi magyar dalköröknek: 2002-ben ünnepelte megalakulásának 130. évfordulóját. Most is eredményesen működik, Szabó Zsombor vezetésével. 1879-ben alakult meg a tordai magyar iparosok önképző egyesülete. Tordán 1891–1940 között megjelent az Aranyosvidék című hetilap, 1932–1940 között pedig az Aranyosszék című. 1990-ben újraindították az Aranyosvidéket, de 1991. máj. 18. után több szám már nem jelent meg. 1870-től volt Tordának fúvószenekara. Megjelent Torda és környéke régi képeslapokon /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyv, Füsy Gyula és Lászlóffy Aladár, Torda szülötteinek munkája. Jó lenne, javasolta Tompa Sándor, ha dr. Csetri Elek professzor, Lászlóffy Aladár (mindketten a város szülöttei), dr. Keszeg Vilmos professzor és Szaniszló Miklós történelemtanár összefoglalnák és megírnák Torda történelmét, főleg onnan, ahonnan Orbán Balázs abbahagyta. /Tompa Sándor, Aranyostorda: Torda gyönyörű múltjáról – dióhéjban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Február 10-én hangulatos magyar étterem nyílt meg az Agape vendéglátóipari vállalkozás székhelyén, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcában. A kalotaszegi motívumokat tartalmazó, festett, kazettás mennyezetű étterem az első olyan vendéglő Kolozsváron, amely az erdélyi magyar konyha étkeit, italait kínálja az ide látogató vendégeknek. Az étteren a Szent Mihály plébánia és a Caritas szervezet közös alkotása. /(m.j.): Magyar étterem az Agapéban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Újra kiadták Makkai Sándor református püspök, irodalmár, filozófus, egyházbölcselő Magyar fa sorsa /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/ című tanulmánykötetét. A kötethez a bevezető tanulmányt Végh Balázs Béla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskolájának adjunktusa írta. A négy Makkai–tanulmány eredetileg 1936–ban jelent meg könyv alakban, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában. /boros: Makkai–kötet, Végh Balázs Béla bevezető tanulmányával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 11./

Elmaradt Mircea Geoana külügyminiszter magyarországi látogatása, mivel a román diplomácia tájékoztatása szerint a szomszédos országban olyan fontos kormányülésre kerül sor, amelyen elengedhetetlen minden miniszter jelenléte, jelezte a külügyi szóvivő február 11-én. A román fél értesítette a magyar Külügyminisztériumot, hogy a korábban egyeztetett időpontban nem valósulhat meg a külügyminiszteri találkozó. Geoana kétnapos látogatásra érkezett volna Magyarországra. /Elmaradt Geoana magyarországi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Háborús bűnös, gyilkos tábornokok, szélsőségesek, diverziókeltők – mind magyarok, hangoztatta Adrian Paunescu kormánypárti szenátor február 9-i politikai nyilatkozatában. Gyűlöletbeszédében mindvégig a testvériségre és az európai gondolkozásmódra hivatkozott, miközben újra meg újra kirohant a magyarság ellen. „Bolond szándéknak" nevezte azt a törekvést, hogy az RMDSZ vissza akarja állítani az aradi Szabadság-szobrot, mint fogalmazott, „a gyilkos tábornokok emlékművét". Ennek semmilyen körülmények között sem szabad megtörténnie – üvöltötte. A magyarok „ördögi következetességgel" provokálják a román többséget akkor is, amikor rehabilitálni akarják Wass Albert emlékét. Elmondotta, hogy már az ifjúság is „meg van fertőzve", mert egy magyarországi egyesület erdélyi magyar fiatalok támogatásával február 20–21-én Magyarországon és négy erdélyi városban – Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Csíkszeredán – egyidőben 15 perces felolvasást tartanak Wass Albert műveiből. Előkerült a „Horthy-videokazetta" ügye is, amelyet Paunescu szenátor szerint Magyarországon szabadon árusítanak. Paunescu anélkül, hogy nevén nevezte volna, elmarasztalta az RMDSZ elnökét, aki nem átallotta kijelenteni: „felelősséggel viseltetünk a csángók sorsa iránt". /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Elvetélt riadó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A Szabadság Schöpflin György politológussal készített interjút. Schöpflin György úgy látja, hogy Romániával csődöt mondott az eddigi EU-s bővítési stratégia: a csatlakozandó államoknak teljesíteni kell – tiszteletben kell tartani például a koppenhágai kritériumokat, és ez perdöntő – nem csak verbális szinten, hanem a valóságban is. Az EU számára ez csalódást jelenthet, mivel Közép-Európával a stratégia bevált. Valószínűleg Romániával ez azért nem működött, mert a román politikai elit alapvetően látszat-demokráciát hozott létre a kommunizmus bukása után. Ezt pedig az EU nem akarja meglátni. Schöpflin el tud képzelni a román politikai elit számára kényelmetlen forgatókönyvet, amely szerint Románia teljesítményeit sokkal szigorúbban fogják monitorizálni Brüsszelből. /Köllő Katalin: Látszatdemokrácia Romániában? Interjú Schöpflin György politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Közös nemzetpolitikáról ma még nem beszélhetünk – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke február 11-én Budapesten, a Politikatörténeti Alapítvány rendezvényén. A közös nemzetstratégia hiánya vezet oda, hogy ebben a pillanatban pártküzdelmek témájává, félő, áldozatává, martalékává válik a határon túli magyarság kérdése – mondta Markó Béla. "Nem lehet egy kisebbségi létre szorított közösséget úgy átgyúrni (...), hogy az a magyarországi politikai életet mintázza, modellezze" – mondta. /Markó Béla: Nincs közös nemzetpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./ Február 11-én újabb szakértői tanácskozás volt Budapesten a határon túli magyarság helyzetéről. Markó Béla RMDSZ-elnök Nemzetpolitika és az erdélyi magyarság címmel tartott előadást. Véleménye szerint Magyarország európai uniós csatlakozása „egzisztenciális szívóhatást” fog gyakorolni az erdélyi magyarságra, főként a fiatalabb generációra, s ennek is közös nemzetstratégia kialakítására kell sarkallnia. Markó kiemelte, hogy csökken a határon túli magyarok létszáma: az erdélyi magyarság tíz év alatt a népszámlálási adatok szerint 190 ezerrel „fogyott”, több mint 50 ezren települtek át Magyarországra. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója arról szólt, hogy ma Magyarországon nincs központja a magyar kisebbségpolitikának, s ez a hiány a határon túl is érezhető. A történész közlése szerint Magyarország nem talál rá a térségbeli stratégiai partnerekre, s a kisebbségpolitika alapelemeit illetően a magyar kormányzat, pártpolitika „csapong, rögtönöz”. A feladatokat sorolva fontosnak nevezte a kisebbségi jogok rendszerbe állítását, a közösségépítést, a magyar–magyar kapcsolatrendszer újragondolását. Szarka szerint a Magyar Állandó Értekezlet „vegetál”. Tamás Pál szociológus felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában kialakult a többpártrendszer, de a romániai magyarság számára megmaradt az egypártrendszer. Markó Béla a felvetésekre reagálva elmondta: Magyarország számára rövid távon célszerű lehet, hogy a határon túli magyar közösségek áttelepülését támogassa, hosszú távon azonban a magyar kultúra és szellemiség számára sajátos értékeket „termelő” közösségek megtartása az érdeke. Az RMDSZ-elnök véleménye szerint e közösségek jelenleg csak úgy tudnak hatékonyan fellépni, ha egységes véleményt alakítanak ki. /S. M. L.: Markó Béla: nincs közös nemzetpolitika. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség is aláírta azt a határozatot, amelyet az Európai Néppárt (EPP) hozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatásáról – írta február 11-én megjelent számában az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ . A hetilap emlékeztet arra, hogy az EPP múlt heti kongresszusán a kontinens meghatározó jobbközép politikusai az RMDSZ egyértelmű támogatásáról döntöttek, a szövetséget a romániai magyar közösség legitim képviselőjének fogadva el. A határozat meg sem említette a Magyar Polgári Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit. A kongresszus résztvevői szorgalmazták: az Európai Parlament ne függessze fel a csatlakozási tárgyalásokat Bukaresttel. – Történt mindez néhány nappal az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi kongresszusa után – írta az Erdélyi Riport, felidézve: azon a fórumon Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felkérte a Fideszt: az Európai Néppárt kongresszusán hívja fel a figyelmet az RMDSZ "identitászavarára". /A Fidesz is aláírta az Európai Néppárt határozatát az RMDSZ támogatásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./

Kelemen Kálmán a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke kifejtette véleményét Markó Béla dolgozatáról. Hangoztatta, hogy ő soha nem rejtette véka alá nézeteit. „Álszerénység nélkül mondhatjuk, hogy elsősorban az RMKDP és a megújult országos RMDSZ vezetőségének az érdeme, hogy a romániai magyarság a legerősebb európai pártnak, az Európai Néppártnak a társult tagja lehet” – írta. Az Európai Néppárt munkacsoportjába olyan RMDSZ parlamenti képviselőt küldtek, Szilágyi Zsolt képviselőt, „akinek semmi köze a kereszténydemokráciához, és aki sokkal többet ártott, mint amennyit használt az RMDSZ-nek.” – írta. Kelemen Kálmán szerint értékelni kellene, hogy platformjuk mindig az RMDSZ egyben maradásáért küzdött, ellentétben más platformokkal, melyek elvakultságukban helyrehozhatatlan károkat akarnak okozni az erdélyi magyarságnak. Kelemen Kálmán kirohant a Reform Tömörülés „és annak árnyékizgatói” ellen, „akik a civilizált politikai bírálat helyett az alantas mocskolódás eléggé el nem ítélhető mocsarába” rángatták a munkát. /Kelemen Kálmán: Kereszténydemokrata gondolatok. "Egy magyar-magyar megértés esélyeiről". = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

Az elmúlt időszakban gyakoribbá váltak a magyarellenes incidensek Kolozsváron. A bentlakásokban több ízben felszólították a magyar hallgatókat, hogy ne beszéljenek magyarul. Tettlegességre is sor került, de az érintettek nem tettek feljelentést. Hatásos a szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester évek óta gyakorolt magyarellenes hangulatkeltése: gyakoribbá váltak az olyan incidensek, amelyek során magyar egyetemi hallgatókba kötnek bele vagy bántalmazzák őket. Egy rutinellenőrzéskor a forgalmi rendőr belekötött abba, hogy a fiatal miért beszél magyar nyelven partnerével. Február 9-én este V. A. egyetemi hallgató barátaival meglátogatták a Horea úton lakó egyik hölgyismerősüket. Hajnali 4 óra tájt az egyik szomszéd a zaj miatt – a fiúk azt állítják, nem hangoskodtak – kihívta a rendőrséget. A rendőr belekötött abba, hogy egyikük nem fejezte ki magát helyesen románul, majd elkérte a diák személyazonossági igazolványát. Az egyik rendőr a földre teperte V. A.-t, bilincsbe verte, és kollégájával együtt bevitte a vasútállomás közelében lévő 1-es számú rendőrőrsre, ahová barátai is elkísérték. Itt csendháborításért jegyzőkönyv készült, de a rendőrök nem voltak hajlandók megmutatni neki az iratot, így ő nem is írta alá azt. Úgy tudják: a büntetés másfél millió lejre rúg. Február 11-én V. A. panaszt tett a rendőrségen, mondván, a rendőr egy nyelvtani hiba miatt belekötött és figyelmeztette: Romániában a hivatalos nyelv a román, és tudnia kellene, milyen országban él. A panaszlevélben az is szerepel, hogy szerinte magyar nemzetisége miatt diszkriminálták. A fiatalok Augustin Gogának, az 1-es számú rendőrőrs parancsnokának és helyettesének, Laurentiu Ludusannak adták át a panaszlevelet. A rendőrparancsnokok indulatosan beszéltek velük. Azt mondták, hogy nem hihetnek nekik, inkább hisznek a kollégájuknak. Panaszlevelünket nem iktatták. Az ügyet Máté András ügyvéd vállalta el. Levélben kért magyarázatot Teodor Pop Puscas megyei rendőrfőparancsnoktól. Amennyiben V. A. igazat mond, az ügynek helyi és országos szinten is nagy visszhangja lesz, hiszen a magyar diáknak súlyosan megsértették emberi jogait. A Szabadság munkatársa felhívta Augustint Gogát, az 1-es számú rendőrőrs parancsnokát, aki tagadta, hogy rákiáltott volna a fiatalokra. Ugyanakkor bemutatta az iktatott panaszlevelet. Az érintett rendőr azt állítja: V. A. angol nyelven káromkodott, és elismerte, hogy barátaival együtt zajongott – mondta Goga, de a rendőri eljárásokra hivatkozva a riporternek sem mutatta meg a kihágási jegyzőkönyvet. /Kiss Olivér: Egyre gyakoribb magyarellenes megnyilvánulások. Főbenjáró bűn, ha nem beszél jól románul? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Február 10-én Nagyváradon találkoztak az ország nyugati részén levő nagyvárosok magyar alpolgármesterei. „Olyasmire még nem volt példa választásokon, hogy magyar a magyar ellen forduljon.” „A magyarság képviselői speciális helyzetünkből adódó kampányban vettek részt eddig, az RMDSZ-nek máig nem kellett mocskolódnia”- vélekedett Illyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere egy újságírói kérdésre adott válaszában. A 14 százalékos magyarságú Aradon létkérdés a megfelelő érdekképviselet és az összefogás, magyarázta Bognár Levente alpolgármester, hiszen 25 tanácsosból nekik jutó három szavazattal okosan kell sáfárkodni. Biró Rozália, akinek nemrég Nagyváradon ellenjelöltet állított az MPSZ, elmondta: magyarság érdeke, hogy a tisztségeket a legjobbak töltsék be. /(Balla Tünde): Alpolgármesteri csúcs Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Emil Constantinescu, Románia volt államelnöke, a Népi Akció mozgalom elnöke. Constantinescu elmondta, hogy 1997-ben, amikor államelnök volt, és Románia a gazdasági összeomlás előtt állt, sorra csődbe mentek a bankok, akkor az USA, Clinton elnök állítólag azt mondotta neki, hogy pénzügyileg, gazdaságilag kihúzzák az országot a csávából, ha hajlandók kibékülni a magyarokkal, Magyarországgal. A két további feltétel az volt, hogy Románia korszerűsítse a helyi közigazgatási törvényt és a tanügyi törvényt – állította Constantinescu. Máthé Éva. a Romániai Magyar Szó munkatársa megkérdezte: a magyar- román megbékélés nem szívből jövő óhaj volt, hanem egy Amerikából jövő utasításnak a végrehajtása, ami a gazdasági krach elkerülését eredményezte? Constantinescu tisztázta: igenis, Clintonnak, az amerikai vezetésnek akkor nagy szüksége volt arra, hogy Romániában, Erdélyben csend legyen, hogy a magyar-román viszony normalizálódjon, hogy ők nyugodtan koncentrálhassanak Jugoszláviára, Koszovóra. /(Máthé Éva): Constantinescu: Clinton követelte a magyar-román megbékélést! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A háromszéki románok tiltakoznak a megye címerének ügyében, nem akarják elfogadni, hogy a megye jelképe legyen annak ősi címere. Előbb volt Háromszék, mint az e megyének címerét is megregulázó bukaresti törvény, továbbá mindenütt a megye lakosságának kell elfogadnia a címert. Az ellenzők célja, hogy megmutassák, itt ők az urak. /Benkő Levente: Gyökérkeresés vagy konjunktúraharc? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Háromszék lakosságát hivatalos címere körül évek óta folyik a huzavona a megyei tanács és a prefektúra között. A megyének továbbra sincs hivatalos címere, az egykori címert a magyar vezetésű megyei tanács logóként védte le a Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM), és mindmáig ebben a formában használja. A Horia Grama vezette prefektúra azonban beperelte emiatt a megyei tanácsot. A bíróság alapfokon a prefektúrának adott igazat. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke jelezte, Bukarestben nyújtanak be fellebbezést a bírósági döntés ellen. Időközben a megyei önkormányzat ismét kezdeményezte a régi megyecímer hivatalos elfogadását. Ennek érdekében meghirdették a pályázatot, két jelentkező (mindketten magyarok) négy tervet adott le a tanács által kinevezett szakbizottságnak. Mindegyik terv a régi Háromszék-címer egy-egy módosított változata. Az Országos Heraldikai Bizottság már nem egy régi címert jóváhagyott, így elméletileg nincs akadálya, hogy Háromszék egykori emblémáját is hivatalosítsák. A 17. században megalkotott címer megtalálható az 1837-ben épült megyei könyvtár (az egykori megyeháza) épületének homlokzatán. A két világháború között nemcsak a helyi román közösség, hanem a bukaresti hatalom is elfogadta ezt a címerváltozatot. Négy évvel ezelőtt azonban ugyanez a címerterv a helyi románság képviselőinek ellenállásába ütközött. Akkor a román közösség képviselői egy másik címer elfogadása mellett kardoskodtak, melyen a jelenlegi szimbólumok mellett megjelent volna az ortodox kereszt és két árapataki motívumos tányér is. A szakbizottság azonban túlzsúfoltnak találta ezt a változatot. A címertervekről a háromszékiek véleményét is kikérik – mondta el Demeter János tanácselnök. Minden településen kifüggesztik a pályázatban részt vevő változatokat, és a lakosság véleményt mondhat, melyik címertervet tartja jobbnak. /Farkas Réka: Régen címert, ma „logót” használ a tanács. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ „Semmi nem indokolja, hogy a régi Háromszék-címert újabbra cseréljék” – nyilatkozta W. Kovács András történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója. A szakember kifejtette, címereket csak nagyon kivételes esetben szokás megváltoztatni, a hatályos rendelkezések is csupán annyit írnak elő, hogy a megyecímerek esetében egységes pajzsformát és falkoronát kell használni, a többi motívumról nincsen szó. „Egy címer különben is annál értékesebb, minél régebbi” – tette hozzá a heraldikával behatóan foglalkozó kutató. /L. J.: Minél régebbi egy címer, annál értékesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

A Krónika Székelyudvarhelyen február 10-én lezajlott író-olvasó találkozóját az egyik olvasó „a város közéleti hangulatát tükröző pillanatképnek” nevezte. Csinta Samu felelős szerkesztő javaslatára előbb Orbán Viktornak a Hír TV által élőben közvetített országértékelő beszédét tekintették meg a jelenlevők. Ezt követően a Krónika főmunkatársa, Bakk Miklós a „Van-e élet az RMDSZ-en kívül?” kérdéssel fordult az est meghívottjaihoz. Ladányi László, az RMDSZ udvarhelyi polgármesterjelöltje leszögezte, szerinte még nem érkezett el annak az ideje, hogy a magyarországi konfliktusokat Erdélybe importáljuk, és ideológiák mentén politizálva megosszuk az erdélyi magyarságot. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke rámutatott, a civil szervezetek egy része függetlenítette magát az RMDSZ-től, és tevékenységükhöz európai uniós finanszírozási forrásokat kerestek. Véleménye szerint nem lesz tragédia, ha a romániai magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete Bukarestben. Ugyanakkor jelezte, mindez elkerülhető, ha a hatalmat gyakorló RMDSZ partner a politikai pluralizmus megteremtésében. Szász Jenő polgármester közölte, az általa elnökölt Magyar Polgári Szövetség valamennyi magyarok által lakott régióban részt kíván venni a helyhatósági választásokon, a parlamenti választásokra pedig egy szindikátusi szerződést tart elképzelhetőnek az RMDSZ és az MPSZ között. /Mindkét fél véleménye jelen van. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Az elmúlt időszakban több síremléket is megrongáltak a felsőbányai temetőben, elsősorban a magyar hantok öntöttvasból készült elemei estek áldozatul. Nagy rongálást okozott egy tavaly karácsony előtt garázdálkodó társaság, több keresztet és síremléket semmisítettek meg. A hatóságok a sorozatos garázdálkodások ellenére sem intézkedtek, a Műveltségszolgálat Alapítvány tiltakozó levelet küldött a városi és állami illetékesekhez. A civil szervezet tervbe vette, hogy a nemzetközi emberjogi szervezeteket is tájékoztatni fogja a Felsőbányán történt sorozatos temetőgyalázásokról. /Hitter Ferenc: Ismeretlen sírgyalázók. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Általában gyalog teszi meg a Bogdánd és Szilágyszér közötti távot az a három pedagógus, akik Bogdándról járnak ki a munkahelyükre. Közülük a legnehezebb helyzetben Nagy Erzsébet matematikatanárnő van, aki Szilágycsehből utazik nap mint nap a településre. Reggelenként általában 5.45–kor ül buszra szülővárosában, majd miután 6.15–kor megérkezik Bogdándra, onnan gyalog indul el a széri iskolába. Gyalog nyolc kilométert kell megtennie a tanárnőnek, és két bogdándi kollégájának. Mínusz tíz fokos hidegben kellett elindulniuk. Újabban az egyik bogdándi tanárnő édesapja általában elviszi őket a faluba, de ez sem megoldás, hiszen a benzint az önkormányzat nem fizeti. A szilágyszéri pedagógusok fizetését két évvel csökkentették. /Simon Levente: Szér: Naponta tizenhat kilométert gyalogolnak az ingázó pedagógusok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./

A nagyváradi Csángó Napnak idén a gyimesi csángók voltak a meghívottjai. A Mikecs László Csángó Baráti Társaság, a Nagyváradi Táncház Egyesület és a Participatio Alapítvány az elmúlt hétvégén negyedszer szervezte meg a rendezvénysorozatot Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetemen egész nap zajlottak a programok. Csángóföld gazdasági és kulturális életének bemutatására a pusztinai Nyisztor Ilonát, a gyimesbükki Deáky Andrást és a marosvásárhelyi Öves együttes vezetőjét, Czerán Csabát hívták meg. A Csángó Nap házigazdája, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő volt. A gyimesi hagyományőrzők tánca sikert aratott. A Csángó Nap táncházzal zárult. /(Balla Tünde): Csángó gyöngyszemek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Erdőszentgyörgyön, a színjátszó kör legalább huszonöt-harminc éve működik, kisebb- nagyobb megszakításokkal. A nyolcvanas évektől kezdve évenként egy-két darab színrevitele mindig sikerült. Kovrig Magdolna, a színjátszó csoport vezetője tájékoztatott helyzetükről. 1990 körül alakult a Jádzó, az erdélyi magyar műkedvelő színjátszók egyesülete, amelynek megalakulása óta ők is tagjai. Kétévenként szervezték a Concordia fesztiválokat, amelyeken sok színjátszó csoport részt vett, aztán pénzhiány miatt az egész abbamaradt. Létrehozták a két éve bejegyezett Bodor Péter Egyesületet, ennek égisze alatt működik a színjátszó kör, és minden évben megszervezték a Kis-Küküllő menti színjátszók fesztiválját, a tizenkettedik találkozó következik idén. Nincs színháztermük, a kultúrotthonban próbálnak. /Nagy Botond: A színjátszásra is áldozni kell. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Századik alkalommal tartott kiállítást a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galéria. A 36 művész alkotását bemutató tárlatot a Gy. Szabó Béla Galéria megálmodója és megvalósítója, Ferenczy Miklós lelkész nyitotta meg. Beszédében nemcsak az 1990-ben alakult galéria történetét ismertette, hanem az itt kiállított munkák alkotóiról is szólt. /N. J.: Ünnepelt a galéria, ünnepelt a közönség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./