Markó Béla RMDSZ-elnök dolgozatánál /Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről/ már a mottónál megakadt, írta Román Győző. "Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni" – idézett Markó Kós Károlyék Kiáltó szó című felhívásából. Eddig minden rendben, de valami hiányzik e mondat végéről. A Kiáltó szóban a fenti bekezdés így fejeződik be: "A cél: a nemzetiségi autonómia!" Erről egy magyar szövetség elnökének tudnia kellene. /Ezt már nem idézte Markó Béla/. A magyarság Erdélyben való megmaradásának ez a záloga. Kós Károlyék is így gondolták ezt. A többi csak látszatcselekvés. /Román Győző: Az elhallgatott cél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Január 19-én a Duna TV műsorában Markó Béla szerepelt, a Krónika napilapban szintén, a Kossuth Rádió Esti krónikájában ugyanő, írta olvasói levelében Csepei Balázs. „Markó Béla folyt minden közszolgálati csapból ezen a napon.” Markó fölvetette a lehetőségét egy esetleges bukásnak és elkezdte megjelölni a felelősöket az RMDSZ parlamentbe jutásának esetleges kudarca miatt. „Azt mondja Markó, ő autonómiapárti, s ezt mondja Kovács László elvtárs is. Nem, kérem, ez nem címkézés. Most nézem a Duna TV híradóját, január 20-án este, amikor is Szekeres Imre beolvasta az MSZP Európai Parlamentbe jelölt képviselőit. Idézem: "az első helyen Kovács László elvtárs..." Csepei megállapította: „az RMDSZ összefeküdt a volt kommunistákkal.” /Csepei Balázs, Ipp: Ezt nem lehet szó nélkül hagyni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

A marosvásárhelyi Pro Europa Liga kiadásában negyedévente megjelenő Altera című román folyóirat új számában a decentralizálással és a regionális autonómia kérdésével foglalkozott. Olyan szakértők tollából közöl tanulmányokat, mint például Mihal Illner, a regionális autonómia cseh szakértője, vagy a székelységről értekező Horváth Gyula magyarországi szociológus. Közölték az Andreas Gross-jelentést, valamint az Európa Tanácsnak a regionalizmus és az autonómia kérdésével foglalkozó ajánlását és határozatát. Megjelent a lapban Bakk Miklós, Horváth Andor és Salat Levente tanulmánya az RMDSZ távlatairól, valamint Haller Istvánnak a marosvásárhelyi kétnyelvű feliratokkal kapcsolatos esettanulmánya. /Antal Erika: Decentralizáció és autonómia az Alterában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Az újvidéki Nagy Sándor Magyar Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület és a Magyar Olvasókör meghívására Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Bán István alelnök február 6-án részt vett a Magyar szellemi egység a XXI. században című kerekasztal-megbeszélésen, amelynek témája volt a magyarság kálváriája a huszadik században. Az SZNT elnöke az erdélyi autonómiatörekvésekről tartott előadást. A rendezvényen felolvasták Szarka László történésznek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának a tanulmányát is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke támogatásáról biztosította az SZNT-t. Február 19-én Nagyváradon mutatják be az Autonómiák és autonómiatörekvések című, az SZNT elnöke által jegyzett kötetet. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Július 5-én Szilágyi Domokos-emlékünnepséget tartottak a költő szülővárosában, Nagysomkúton, idézte fel a történteket Varga Károly lelkész olvasói levelében. Itt volt a költő édesapja református lelkipásztor 1930–38 között. A református egyház támogatásával sikerült a templomot s a lelkipásztori lakást felújítani. Sőt a parókia azon szobájában, ahol Szilágyi Domokos meglátta a napvilágot, egy emlékszobát is berendeztek. A 2003-as megemlékezésen a szervezők már "nemkívánatos személynek" tartották Tőkés László püspököt. Varga Károly megkérdezte Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, hogy helyesnek tartja-e ezt az elutasító magatartást, aki ennyit válaszolt: Tőkés Lászlót mint püspököt elfogadja, de mint politikust nem. A másik eset: Koltón RMDSZ-gyűlés volt, természetesen az egyház támogatásával. Varga Károly a gyűlésen kritikusan szólt az RMDSZ vezetőiről, majd hivatali elfoglaltsága miatt távozott. Távollétében gátlástalanul cáfolták "a papot". Amikor Varga mindezt írásban jelezte Ludescher Istvánnak, az RMDSZ területi elnökének, akinek ennyi volt a válasza: "Leveledet a szemétkosárba dobtam!" /Varga Károly, Koltó: Ragadós az elutasítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Az érdeklődőknek mostantól az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium honlapján – www.edu.ro – pontos és naprakész adatbázis áll a rendelkezésére, írta Murvai László, a Nemzetiségi Főosztály vezetője. A Nemzetiségi Főosztály szerkezetét és működését is bemutatják a minisztérium honlapján az „Invatamantul in limbile minoritatilor nationale si accesul la educatie" címszó alatt, február 6-a óta. A Nemzetiségi Főosztály adattár két alegységből áll. Az első az általános dokumentumokat tartalmazza: a Főosztály szerkezete, vezetők neve, beosztása, a szakemberek elérhetősége, a Főosztály feladatkörének leírása, az utolsó lezárt tanév statisztikai adatainak közlése. Szerepel benne a 13 romániai kisebbség oktatására vonatkozó teljes struktúra: megyei vezetők, tanfelügyelők, módszertanosok névsora, beosztás, telefonszáma stb. Közzétették a kisebbségi tanítási nyelvű líceumok és tagozatok listáját, igazgatóinak, aligazgatóinak nevét, telefonszámát. Megtalálható ebben az új nyilvános dokumentációban a kisebbségi oktatás egészét leíró, 2003-ban megjelentetett kötetük („Dimensiuni ale invtamantului Minoritatilor Nationale din Romania" – Stúdium Kiadó, Kolozsvár – a Romániai Kisebbségi Tanács finanszírozása révén) román és angol nyelvű kézirata, a képző- és továbbképző intézetek stb. Az adatbázisunk második része a kisebbségek nyelvének, az anyanyelvnek a tanítását szabályozó dokumentumokat tartalmazza. /Murvai László: WWW.edu.ro. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület január 27-én zarándoklatot szervezett Budapestre, Ady Endre halálának 85. évfordulója alkalmából. A megemlékezőket elkísérték a Nagyváradi Ady Társaság, a Nagyváradi Művelődési Céh, valamint a partiumi sajtó képviselői. A főhajtó tisztelgést Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezette. A költő sírjánál a nagyváradiak mellett magyarországi és felvidéki meghívottak is beszédet mondtak. Hodossy Gyula költőnek, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének a beszédében külön hangsúlyt kapott a magyar irodalom egységének a gondolata. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke a vátesz költő máig hatóan érvényes igazságait sorolta beszédében. Pomogáts Béla irodalomtörténész értékelte a költőóriás szerepét a korabeli politikai széljárásokban. Tőkés László a költő A magyar Ugaron című versét idézte fel. „A pusztán maradt várost siratja Jeremiás, és mi, erdélyiek Pusztakamarásra, Pusztaújlakra és elpusztult erdélyi falvainkra gondolunk, és alig megújuló életünk újabb kori jégveréseire.” /Aniszi Kálmán: "Másképpen lesz holnap" Zarándoklat Ady Endre sírjánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Örömmel újságolja Péter Zoltán, Siménfalva község polgármestere, hogy a Székelyszentlélek – Héjjasfalva közötti megyei útszakaszt átminősítették országúttá. Emiatt az állami költségvetésből 6,5 millió eurót hagytak jóvá felújításához. Ezzel a megye egyik legjárhatatlanabb útszakaszát felújítják. A falusi turizmusra is kedvezően hathat az útépítés. A Sapard-program keretében, szintén útjavításra benyújtott pályázatukat jóváhagyták. Azonban pénzbeli támogatást még nem kaptak, arra hivatkozott a központ, hogy kimerültek a keretek. /Kristó Tibor: Országút Székelyszentlélektől Héjjasfalváig. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

A Hargita megyei tanácsülésen Deáky Tibor a csíkszeredai Megyei Kórházról hiányolta a dr. Dénes László névtáblát, az elnevezést ugyanis a testület még a tavaly elfogadta, továbbá immár harmadszor kifogásolta a helységnévtáblákra helytelen magyarsággal kiírt településneveket. Borsos Géza a megyehatárt jelző kétnyelvű táblákat hiányolta. Ismeretlenek rendszeresen bemázolják le a táblákat, őrzésük, pótlásuk nem kis pénzbe, erőfeszítésbe kerül. A kétnyelvű táblák elhelyezése még mindig indulatokat kiváltó tevékenység. /Kovács Attila: Névtáblák ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Az oktatási-nevelési támogatások meghirdetése óta eltelt egy hét alatt megnőtt az érdeklődők száma a Kolozs megyei tájékoztatási irodában. A legnagyobb érdeklődésnek a gyermekek után járó személyenkénti 20 ezer forint örvend. Nehéz megmagyarázni az óvodás korú gyerekkel rendelkező szülőknek, hogy ezentúl nem jogosultak a 20 ezer forint értékű támogatásra. A kedvezménytörvény módosítása után kiterjesztették a kedvezményezettek körét minden magyarul tanuló, tizennyolcadik évét be nem töltött diákra, ugyanakkor az óvodásoktól megvonták a támogatást. Háromszéken a pályázati űrlapok egy hét alatt csaknem a teljesen elfogytak. /B. T.: Erdély-szerte nő az oktatási támogatást igénylők száma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya idei első választmányi gyűlésén megvitatták a szakosztály idei munkatervét. A legfontosabb célkitűzések: a területi csoportok és a szakcsoportok tevékenységének segítése, további segítségnyújtás az ösztöndíjak odaítélésénél, az idei tudományos ülésszak és egyéb szakmai rendezvények zökkenőmentes lebonyolítása, az Orvostudományi Értesítő megjelentetése, a tagság számítógépes nyilvántartásának aktualizálása, a szakosztály honlapjának folyamatos karbantartása, a tagság számára széles körű hozzáférhetőség biztosítása az internetes orvosi dokumentációhoz, a kapcsolattartás és az együttműködések bővítése stb. A választmány tagjai – dr. Kovács Dezső szakosztályi elnök javaslatára – elhatározták, hogy a 2005-ben Marosvásárhelyen sorra kerülő tudományos ülésszakon első alkalommal osztják majd ki a szakosztály tudományos díját, amelyet Lencsés Györgyről, a vidék első orvosi könyvének szerzőjéről neveznek el. /Tudományos díj orvosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Január 24-én Hármasfaluban rendezték meg a III. osztályosok szavalóversenyét. A nagy hideg és hó ellenére a körzet csaknem minden iskolájából: Kelementelkéről, Gyulakutáról, Erdőszentgyörgyről, Makfalváról, Szovátáról, Nyárádremetéről és Mikházáról jöttek tanulók. A vendégeket apródok köszöntötték és vezették őket a király elé. Az eredményeket a trónteremben hirdették ki. /Pálosi Krisztina: Szavalóverseny Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

1968-ban az ország területi- adminisztratív átszervezésével egész sor nagy múltú település veszítette el községközpont szerepét. Erre a sorsra került Nyárádszentlászló is, melyet Nyárádgálfalvához csatoltak, megszüntetve több mint 700 éve viselt nevét A nyárádszentlászlói Kovács Géza kérte az önkormányzattól a falu nevének visszavételét, ezt a helyi tanács kedvezően bírálta el. A polgármesteri hivatal ezzel kapcsolatban referendumot, szervezett, amelyet 2002. szept. 29-én tartottak meg – sikeresen, A polgármesteri hivatal a név visszavételének kérését felterjesztette a megyei illetékesekhez – és azóta válasz nem jött. Még mindig vannak a nyárádszentlászlóiakéval hasonló helyzetű települések. Jó lenne, ha az illetékesek egységes választ adnának erre. /Sebe Ákos: Nyárádszentlászlóért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2003 karácsonyának éjjelén Erdőszentgyörgy új katolikus templomának harangja hívta áhítatra a híveket. Sebestyén Péter plébános életének egyik legnagyobb elégtétele, hogy áldozatos munkája eredményeként az ünnepek szentmiséit az új templomban celebrálhatta. Hosszú évek munkája, reménykedése, küszködése, várakozása végre beteljesedni látszik, jegyezte meg. A templomot a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére fogják felszentelni október 8-án, a főoltáron pedig a bözödújfalusi Madonna fog állni. Tamás Emese, Erdőszentgyörgy: Az első mise. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Nagyernye a két iskolája közül az egyik több mint száz éves, óvodának és elemi iskolának ad otthont, s évente javítgatják. Szomszédságában épült az 1970-es években az L alakú iskola, ám csak az egyik szárnya készült el. Idén felépítik az elmaradt szárnyat. Jánosi Ferenc polgármester elmondta, a tízosztályos oktatás kötelezővé tételével vált szükségessé a bővítés. Nagyernyén négy évig zárva volt a községi könyvtár. Közel tíz hónapja újra megnyílt, Válé Zoltán várja a szép- és szakirodalom iránt érdeklődőket. A 7500 kötetes könyvtárból közel 6500 példány magyar nyelvű, száz nyilvántartott olvasójuk van. – 196 gyermek jár Sáromberke általános iskolájába, közülük negyvenen a román tagozaton tanulnak. Az idei tanév 29 első osztályossal indult, s az óvoda magyar nyelvű csoportjába jelenleg 50-en járnak, újságolta Székely Endre iskolaigazgató. Az általános iskolát elvégzők többsége a helybeli mezőgazdasági szakiskolába iratkozik, azzal a meggondolással, hogy ne ingázzanak a közeli városokba. Az sem mellékes, hogy Sáromberkéről jelenleg többen járnak egyetemre. /Ötmilliárd lej új iskolára. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Február 7-én Kisiratoson a megtartott gazdatanfolyamot követően gazdaköri összejövetelre került sor, eljött Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke is. A közelgő helyhatósági választások megszervezéséről, a gazdakörnek az RMDSZ-listán induló jelöltjeiről folyt a megbeszélés. Németh Emese óvónő, a megyei gazdasszonykör alelnöke javaslatára döntöttek a helyi gazdasszonykör megalakításáról, ugyanakkor elhatározták egy férfi gazdadalárda létrehozását is. /(Kiss): Férfi gazdadalárda alakul Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Grendel Lajos felvidéki magyar író 1948-ban született, Pozsonyban él, egyetemi tanár. Közel húsz könyve jelent meg, írásait több nyelvre lefordították. Az elmúlt hét végén Aradra és Temesvárra látogatott. 2002-ben írt egy tanulmányt a regényről. A vele készített interjúban kifejtette, hogy a nagyon sokfajta hiteles regénybeszéd lehetséges, és ez így van a magyar irodalomban is. A problémát abban látja, hogy bizonyos művek, bár jelentősek, túlmediatizáltak, míg más jelentős művekről szinte alig esik szó. Ez már évek óta gond a magyar irodalmi életben. Grendel szót ejtett arról is, hogy visszatér regényeiben a világot eluraló erkölcsi relativizmus, hogy mennyire nehéz ma biztos erkölcsi ítéleteket mondani bármiről. Ez az erkölcsi relativizmus elvezethet valamiféle cinikus, az élet fontos kérdései iránt közömbös álláspontok felé. Grendel alapvetően realista írónak tartja magát. Az ember úgy érzi magát, mintha egy hatalmas bolondokházában lenne kénytelen élni. /Karácsonyi Zsolt: Végtelenül realista. Interjú Grendel Lajos Kossuth-díjas íróval. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

A Harmadik Európa Alapítvány és a Romániai Írók Szövetségének temesvári szervezete látta vendégül február 7-én Temesváron Grendel Lajos pozsonyi írót. A rendezvényen átnyújtották az írónak az Orizont irodalmi folyóirat egyik példányát, amely, többek között, egy kitűnő Grendel-esszét közölt a jeles nagylaki szlovák író és műfordító, Ondrej Stefanko fordításában. A találkozón több temesvári író és értelmiségi volt jelen, köztük magyar írók is: Anavi Ádám, Bárányi László Ildikó, Bodó Barna, Eszteró István, Kiss András, Oberten János és Salló Ervin. /P. M.: Írósors Közép-Európában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Gál Zoltán nem is olyan rég Aradon kezdte meg képzőművészi pályafutását, jelenleg a Berlin központjában található Nering und Stern Galéria munkatársa. A német parlament felújításában is közreműködött. Tagja a Német Képzőművészeti Szövetség berlin-spandaui fiókjának. Gál Zoltán elmesélte, hogy Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportba járta, Ujj János tanár volt az osztályfőnöke. Az aradi képzőművészeti iskolában végezte hároméves grafikusi tanulmányait. 1997-től 2000-ig aktív tagja volt a Ion Andreescu Képzőművészeti Körnek, minden csoportos kiállításon részt vett. Azután Németországba ment, ahol képzőművészeti iskolát végzett, majd felajánlották, hogy egy év két hónapos gyorstalpaló tanfolyammal német grafikusi diplomát szerezhet. Gál Zoltán élt a lehetőséggel. /Karácsonyi Zsolt: A változást próbálja tükrözni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

A PoLíSz, a Kráter Műhely Egyesület Budapesten megjelenő irodalmi kulturális folyóiratának új száma dokumentumokat közölt a 2003 őszén Székelyudvarhelyen megrendezett V. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencia előadásaiból, amelyek a szórvány- és tömbmagyarság viszonyának kérdéseit tárgyalták. Köztük van Vetési László szórványügyi biztos átfogó tanulmánya. A témával foglalkozó cikkek közül kiemelkedik a csángóföldi Duma István András, a délvidéki Vajda Gábor és Gabona Ferenc és a budapesti dr. Nagy László írása. Bakay Kornél tanulmánya új megvilágításba helyezi a magyar őstörténet kérdéseit, Major Zoltán Horváth Jenő történész könyve alapján Trianon revízióját feszegeti. A PoLíSz melléklete: A székelyföldi autonómia esélyei. /Sorsrendítő esszék a PoLíSz új számában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /Kolozsvár/ XLV. évfolyama 1–2. száma. Az új számban tanulmány olvasható többek között Sas Pétertől /Herepei János tudományszervezői munkássága a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban/, Egyed Emesétől /Szent István alakja a XVIII. századi magyar irodalomban/ és Péntek Jánostól /A hiány tünetei a külső régiók magyar nyelvi változataiban/. Gaal György az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus munkálatairól számolt be. /A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XLV. évfolyama 1–2. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Február 6-án Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban mutatta be a kolozsvári Tinivár Kiadó a Géniusz ifjúsági ismeretterjesztő folyóirat legújabb számát. A Molnos Lajos főszerkesztő által vezetett Tinivár Kiadó a Géniuszt hiánypótló lapként adja ki, a Napsugár  és annak melléklete, a Szivárvány gyermekirodalmi lap által hagyott űr betöltésére jött létre. A Diákabrak szórakoztató magazin, amelyben viccek, aforizmák stb. találhatók. A Géniusz az Élet és Tudomány ifjúsági változata, mely tudományos igényű és jellegű, történelmi, tudományos témájú cikkeket tartalmaz. A Géniusz-Műhelyben a nagyenyedi diákok dolgozataiból is megjelentettek párat. /N. T.: Tinivár-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Pávai Gyula újabb kisregényét /Tanárnéni/ vehették, vehetik kézbe az olvasók. A Tanárnéni tulajdonképpen folytatása a két elsőnek, hiszen a főszereplő itt is egy fiatal értelmiségi, azzal a különbséggel, hogy egy fiatal nőről van szó, de a helyzete nem sokban különbözik az első két történet szereplőiétől. Az egyetem előtti és egyetemi évek után Pávai Gyula az 1950-es évek frissen végzettjeinek életébe vezeti be az olvasót. Az két előző kisregényhez /Tanítóbácsi és Egy év az ötből/ hasonlóan itt is egy energikus, szókimondó személyiség kerül szembe a hatalom különböző rendű-rangú képviselőivel. /Karácsonyi Zsolt: A tanárnéni nem elvtársnő. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

A képviselőház február 10-én hosszadalmas viták után elhalasztotta a döntést a román kormány és a Bechtel International társaság közötti szerződésről szóló sürgősségi rendelet ügyében, mivel az ellenzék több ellenvetést fogalmazott meg. Az SZDP és az RMDSZ képviselői, valamint Sorin Bota közlekedésügyi államtitkár a sürgősségi rendelet védelmében szólaltak fel. A kormány dokumentumai szerint a Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó autópálya megépítése 3,433 milliárd dollárba kerül. A 415 km hosszú autópálya a tervek szerint 9 év alatt készülne el. /Elhalasztott döntés autópálya-ügyben. Vita a Bechtellel kötött szerződés felfüggesztéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Bulgária és Románia a 2007-re várt EU-csatlakozása utáni első három évben összesen 9 milliárd eurós támogatást kapna a közösségi költségvetésből az Európai Bizottság február 10-én bejelentett javaslatai szerint. Günter Verheugen bővítési biztos szerint a bizottság ajánlata „egyszerre nagylelkű és realisztikus”. /„Nagylelkű és realisztikus ajánlat”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Az SZDP, az RMDSZ, a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója és az NLP támogatni fogja a román–orosz alapszerződés parlament általi ratifikálását, a Nagy-Románia Párt azonban ellene szavaz, a DP pedig tartózkodni fog. Mircea Geoana külügyminiszter kiemelte: ez az alapszerződés merőben új alapokra helyezi a két ország kapcsolatát. Ami a kényes kérdéseket illeti, a Ribbentrop–Molotov szerződés elítélése, illetve a Románia által visszaigényelt műkincsek kérdése, Geoana elmondta: olyan megfogalmazást keresetek ezeknél a pontoknál, ami mindkét fél számára aláírhatóvá teszi az okmányt. /Ratifikálják az orosz–román alapszerződést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Több magyar környezetvédő civil szervezet levélben kér segítséget a NATO-tól a Verespatakon tervezett cianidos technológiát használó külszíni bányaberuházás ügyében – jelentette be Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője Szegeden. /Magyar környezetvédők levele a NATO-hoz Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Február 10-én a további együttműködés lehetőségeiről tárgyalt az RMDSZ és a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt delegációja. Két héten belül megszülethet az a kormányhatározat, mely a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar karainak a létrehozását rögzíti, nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke a tárgyalás után. A határozat tervezetét az RMDSZ készítette el. /Gazda Árpád: Egyetemi karokat a megállapodásért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Garda Dezső parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben leszögezte, hogy a korrupciós botrányok sajtóbeli megszellőztetéséből rendszerint kimaradt az erdőmaffia működése. Az ökológiai katasztrófával fenyegető erdőirtás elsődleges célpontja a Székelyföld, a Hargita oldalai. A helyi kiskirályok, magas beosztású politikusok hallgatólagos beleegyezésével termelik ki a székelyek egyik legfontosabb anyagi bázisát. Az erdők restitúciója továbbra is lassan halad. Olyan esetek is volt, hogy az erdőt csak akkor adják át jogos tulajdonosának, ha az illető szimbolikus áron (zsebszerződéssel) eladja az őt illető területet. A harmadik eset az, amikor a tulajdonos visszakapta ugyan erdejét, annak biztonsága azonban veszélyeztetve van, mivel a tulajdonos képtelen megszervezni őrzését. Ilyenkor rendszerint potom áron túlad az értéken, azon az erdőrészen, amely létfenntartását hosszú időre biztosíthatná. 2000-ben az állami erdészeti hivatalok és a megyei igazgatóságok megakadályozták az erdők visszaadását jogos tulajdonosaiknak, 2001–2003 között pedig csak úgy vállalták fel a tulajdon visszaszolgáltatását, ha az erdőtulajdonos velük köt szerződést. Garda Dezsőnek sok parlamenti interpellációja volt. Az RMDSZ vezetése nem vette jó néven politikai nyilatkozatait, interpellációit, amelyekben országos szinten és a Székelyföld szintjén is bemutatta az állami erdészeti hivatalok alkalmazottainak jogkörükkel való visszaélését. Az erdészeti vezetők közül sokan magyar nemzetiségűek, az RMDSZ szervezetekben fontos tisztséget vállaló személyek is vannak köztük. Hasonlóképpen nem örültek RMDSZ-es polgármesterek, alprefektusok, megyei és helyi tanácsosok törvénytelenségeit feltáró beszédeinek sem. Garda az erdőmaffia számos kiskirályával került összetűzésbe. Gardát bántalmazták, sőt súlyos autóbalesetet is szenvedett, máig tisztázatlan körülmények között. Elmondta, számtalan rágalmazási pert indítottak ellene azok, akiknek a törvénytelenségeit feltárta. Az RMDSZ Gyergyó vidéki szervezetének tavalyi választásain Gardát teljesen háttérbe szorították. Garda Dezső óvást nyújtott be az országos választási bizottsághoz, azóta kilenc hónap telt el, választ nem kapott. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ felső vezetése ki akarja szorítani Garda Dezsőt a politikai életből. Az RMDSZ olyan személyeknek osztogat Ezüstfenyő díjat, akik a közösség szemében ezt a megtiszteltetést nem érdemelték ki. /Makkay József: Erdő helyett fatönköt kapnak vissza a tulajdonosok. Az RMDSZ sikerpropagandájából kifelejti a valós állapotokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul a Horia Grama prefektus, ha továbbra is alkalmazási feltételként tünteti fel a magyar nyelv ismeretét a sepsiszentgyörgyi városháza. Elismerte, a közigazgatási törvény előírja, hogy egyes munkahelyekre a kisebbségek anyanyelvét is ismerő személyt kell alkalmazni, de nem kell általánosítani, mert az törvénytelen és alkotmányellenes. Mások felszólítására visszavonták határozataikat, rendeleteiket, de Sepsiszentgyörgy makacsul kitart. A prefektus azt is kifogásolja, hogy a megyei tanács és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat törvénytelenül használja címerét. Azzal magyarázták a címerhasználatot, hogy levédték a védjegyhivatalban. /(Szekeres): A feljelentő prefektus. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./