Pár nappal 75. születésnapja előtt elhunyt Szabóné Ferencz Irma művészettörténész, részlegvezető muzeológus. Megszervezte, rendezte Aradon a megyei képtár anyagát, továbbá újabb és újabb remekművek beszerzésével gyarapította azt. Sz. Ferencz Irma meghatározó szerepet játszott a művészeti részleg különválásában és elköltöztetésében Megalakulásától elnöke volt Aradon a Római Katolikus Nőszövetségnek. /Puskel Péter: Ferencz Irmáért szól a harang. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

Nóti Károly hat színdarabjával lépnek színpadra ez év májusától a tasnádi Teletinik. Huszonkét gyermek szerepel a két és fél órás műsorban. Nóti Károly /Tasnád, 1892-Budapest, 1954/ a pesti kabaré virtuóza volt, ontotta a kabarékat és a filmforgatókönyveket, közülük a leghíresebb a Hyppolit, a lakáj. /(simon): Nóti Károlyra emlékeznek a tasnádi és margittai színjátszók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./

A Kovászna megyei templomokat bele kell foglalni a turisztikai hálózatba – véli Strachinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója. A központ munkatársai megkezdték a templomok kismonográfiáit sorra kinyomtatni. Jelenleg kilenc műemlék monográfiája már napvilágot látott, többek között a kőröspataki református templomok és a sepsiszentgyörgyi ortodox katedrális. Strachinaru hozzátette, már a nyomdában van a rétyi református templom kismonográfiája. /A háromszéki templomok a turisztikai hálózatban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

Kosztándi Jenő kiállítása látható Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban. Legutoljára 1970-ben láthatták a szentgyörgyiek képeit. A tárlat egy Kosztándiról készült katalógus bemutatásával társult. /Bogdán László: Szín, geometria, monumentalitás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Pomogáts Béla ma az erdélyi magyar irodalom talán legjobb ismerője. Az utóbbi években erdélyi kiadóknál sorra jelennek meg tanulmánykötetei. Pomogáts foglalkozott az eszmetörténettel, a folyóiratokkal, a szerteágazó, sokszor elfeledett életművekkel. Legújabb könyvében /Erdélyi tetőn. Irodalomtörténeti tanulmányok. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004./ a két világháború közötti folyóiratokat, elsősorban a Helikont és a Korunkat vizsgálta. A határon túli magyar irodalomról írta: „Volt tehát egy »központi« (anyaországbeli) irodalom, és voltak a »kisebbségi« (romániai, csehszlovákiai, jugoszláviai) magyar irodalmak: együttesen az »egyetemes« magyar irodalom. A huszadik században élő magyarság tudatát és kultúráját ettől kezdve igen nagy mértékben határozta meg az, hogy a kialakult különfejlődés az eredeti nemzeti egység kényszerű felbomlásának következménye volt. Ez a helyzet alapvetően megszabta a magyar nemzetiségi irodalmak stílusát és önismeretét: ez a kezdeti státus és önismeret változott meg, ha nem is lényegbevágóan az időközben eltelt több mint fél évszázad folyamán, nem kis részben azoknak a történelmi kataklizmáknak és megrázkódtatásoknak a hatására, amelyeket a nemzetiségeknek és irodalmaknak el kellett szenvedniük.” Ennek a történetéről szól Pomogáts könyve. /Bogdán László: Kilátás erdélyi tetőkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Megjelent egy multimédiás CD-ROM Szilágyi Domokos verseivel, bibliográfiájával és visszaemlékezéseivel, magyarul, románul és németül. Dóczy Péter szavalta Szilágyi Domokos verseit Szilágyi Domokos kényszerleszállásai címmel. Az erdélyi magyar irodalom multimédiás felületen való jelenléte első ilyen jellegű próbálkozása ez a CD. /Balázs Imre József: Átszállások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Tempfli József nagyváradi püspök a vele készült beszélgetésben beszámolt arról, hogy az egyházmegyében 52 a betöltött plébániák száma, valamennyi plébánián áldozópap, plébános törődik a hívekkel, de ehhez a számhoz hozzá kell adni az oldallagos plébániákat, a mára filiákká zsugorodott közösségeket. Ezek megtartása a jövő papképzése miatt mindennél fontosabb. Tavaly négy papszentelés volt. Idén is négy új lelkipásztora lesz az egyházmegyének, ugyanis a jelenleg tanuló 14 teológusból ennyien fejezik be tanulmányaikat. További öt pap külföldön munkálkodik, többen doktorátusukat készítik. Az elmúlt év megvalósításai között van például a margittai új templom, épül a torony. A Kőrösvidéki Múzeumtól visszaszerzett 7 terem a mindent újrakezdést jelenti. Eddig közel 3 milliárd lejt költöttek a kápolna és a helyiségek felújítására, lévén hogy teljesen elhanyagolt állapotban adták át ezeket. Papíron tizenegy ingatlant kapott vissza az egyházmegye, telekkönyvileg viszont csupán négyet, a többi egyelőre csak gondot okoz. Felajánlották, hogy a fizetendő lakbér fejében az épület fenntartását biztosítsák. A városi járványkórház, vezetősége azonban erre nem hajlandó. /Tüzes Bálint: Gyógyulni fizikailag, javulni lelkileg. Januári beszélgetés Tempfli Józseffel. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./

Az V. Reményik Sándor versmondó versenyt rendezi meg a diákok számára a Kolozsvár, Donát negyedi Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület. A verseny február 21-én lesz. /Az V. Reményik Sándor versmondó verseny. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./

Huszonkét civil szervezet, alapítvány – közöttük a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is – nyílt levelet intézett Winterbourne bárónő és Arie M. Oostlander európai parlamenti tagokhoz, valamint Günter Verheugen, az Európa Bizottság tagjához, amelyben arra figyelmeztettek, hogy a Sajtó Megfigyelő Ügynökség legutóbbi, a romániai szólásszabadságról az európai uniós csatlakozási folyamat kapcsán készített jelentése szerint az ország minimális, jelentéktelen előrehaladást ért el. Egyre jobban fokozódik a hazai sajtóra gyakorolt politikai nyomás. televízió egyre kevésbé tesz eleget a lakosságérdekű tényszerű, elfogulatlan tájékoztatásnak. A nyílt levél aláírói ismertették a helyi politikusok és üzletemberek hatalmát a kiadványok, sajtóterjesztő cégek, helyi rádió- és tévéadók felett, megemlítve, hogy az utóbbi időben egyre többször bántalmazták tettlegesen is az újságírókat. Polgármesterek, államtitkárok nyíltan is megfenyegették a sajtósokat anélkül, hogy esetleges következményektől tartottak volna. A kormány kötelessége olyan határozott intézkedéseket hozni, amelyek megakadályozzák az újságírók megfélemlítését. /Politikai nyomás alatt a sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Az Európa Parlament romániai jelentéstevője, Emma Nicholson bárónő február 8-án folytatta tárgyalásait az Országos Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Hatóság elnökével, Gabriela Comannal, a gyermekek nemzetközi örökbefogadásáról. Emma Nicholson február 7-én kezdte meg tárgyalásait Romániában. Emma Nicholson bárónő egyetértett Arie Oostlander jelentéstevőnek a romániai helyzetre és a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére vonatkozó megállapításával és javaslatával, kiegészítve ezt azzal a kéréssel, hogy a felfüggesztés mellett megfigyelés alá helyezzék az európai jogrendszernek az igazságszolgáltatásba és belügyekbe történő ültetésének, alkalmazásának a megvalósítását is. Oostlander szerint Romániában hiányzik a törvény felsőbbsége, az egyik legfontosabb csatlakozási feltétel. Nicholson bárónő közleményében arra figyelmeztet, hogy Romániában meg kell erősödnie a jogállamiságnak, a kormánynak pedig egy valóban független és pártatlan jogrendszert kell bevezetnie. /Emma Nicholson folytatja vizsgálódását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Romániának lehetősége van arra, hogy 2005-ben elkezdje az uniós integrációval kapcsolatos dokumentumok ratifikációjának folyamatát, jelentette ki jan. 7-én Madridban Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke, a Szocialista Internacionálé alelnöke. Az MSZP elnöke reményét fejezte ki, hogy Románia Bulgáriával együtt 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz. – Elfogadhatatlan lenne felfüggeszteni Romániával a csatlakozási tárgyalásokat, ahogyan azt egy európai liberális képviselő javasolta – jelezte az Európai Parlament szocialista csoportja. Emma Nicholson liberális parlamenti képviselő, az Európai Parlament Romániával foglalkozó jelentéstevője úgy foglalt állást, hogy az uniónak fel kellene függesztenie a Bukaresttel folytatott csatlakozási tárgyalásokat. / Kovács László: Románia 2005-ben megkezdheti a ratifikációt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Az Európai Unió a tíz kelet-európai állam csatlakozásával több sajátos problémával szembesül, ezek legkényesebbike a Szovjetunió volt csatlós államai egykori vezetőapparátusához tartozók ,,átigazolása” az európai vezető testületekbe. /Sylvester Lajos: A kommunista terror európai háza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Február 7-én Kolozsváron ülésezett a civil szervezetek képviselőit, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és más közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), amelyen Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke felkérte az RMDSZ vezetőségét: vesse latba befolyását Medgyessy Péter miniszterelnöknél, hogy ne csökkenjen a határon túli magyarokkal foglalkozó közalapítványok támogatása. Pomogáts ismertette a pénzügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint 30 százalékkal csökkentenék a költségvetésből támogatott közalapítványoknak – köztük az IKÁ-nak – szánt összegeket. Ebben az esetben az IKA rendelkezésére álló pénz 300 millió forinttal csökkenne. A romániai alkuratórium idei, mintegy 232 millió forintos költségvetése közel 60 millió forinttal lenne kevesebb. Az alapítvány elnöke leszögezte: lemond a kuratórium elnöki tisztségéről, ha a magyar kormány megvalósítja ezt a tervet. Pomogáts elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy 2001 óta nem nőtt az az összeg, amelyet az IKA az állami költségvetésből kap. Az infláció miatt ez mintegy 25–30 százalékos reálérték-csökkenést jelent. Az alapítvány helyzetét nehezíti, hogy a mostani kuratórium 260 millió forint nagyságú teherrel kezdte munkáját, mert a Halzl József által vezetett régi kuratórium 2000 szeptemberében – miután már tudta, hogy változni fog a testület összetétele – óriási pénzeket osztott szét. Pomogáts elmondta: az IKA 2004-ben is 1 milliárd 21 millió forintból gazdálkodik, amiből a határon túli alkuratóriumoknak 505 millió forint jut. Az összeg nagy része a romániai alkuratóriumhoz érkezik, amely 232 millió forinttal gazdálkodhat. Felvidék 115,5 milliót, Vajdaság 81 milliót, Kárpátalja 36 milliót, Horvátország 21 milliót, Szlovénia és Ausztria 9,5 milliót kap. A budapesti kuratóriumnak 434 millió forint áll rendelkezésére. Ebből a stratégiai alapból mintegy 80 millió forintot fordítanak a működési költségekre, és körülbelül 100 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az előző kuratórium által megkötött többéves szerződésekre kell kifizetniük. Pomogáts a Székelyudvarhelyért Alapítvány ügyére is kitért. Megerősítette: az IKA azért kéri vissza a mintegy 40 millió forintot (168 ezer eurót) a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette alapítványtól, mert az ellenőrzések során kiderült, hogy a pályázat nem valósult meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke politikai helyzetelemzésében hangsúlyozta: semmiképpen sem fogadható el, hogy csökkentsék a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó alapítványok költségvetését. /Borbély Tamás: Csökkentenék a határon túli magyarok támogatását. Pomogáts Béla kilátásba helyezte lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Sikereikről és kudarcaikról számoltak be a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció, illetve az RMDSZ tanácsosai és városi elöljárói. Míg az MPF vezetője elsősorban a különválás indokait sorakoztatta fel, az RMDSZ-es polgármester a megvalósításokat hangoztatta. Február 6-án alig harminc érdeklődő jelent meg a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció tanácsosainak meghívására; Pethő István alpolgármester és hét képviselő ismertette az elmúlt négy évi tevékenységét. Tulit Attila frakcióvezető nem a megvalósításokra tért ki, politikai beszámolója elsősorban azt igyekezett alátámasztani, mi vezetett a városi tanács magyar frakciójának kettéválásához. Kónya Ádám az RMDSZ-es megyei önkormányzattól kapott román meghívót ismertette (hiányzó ékezetekkel tüntették fel nevét, és ugyanígy szerepel a helyszínként szolgáló Gábor Áron terem, ám az aláíró elnök, Demeter János neve már helyesen jelenik meg). „Ez az oktalan, indokolatlan önfeladás, legalább félszáz ilyen megaláztatás kötelezett arra, hogy a Magyar Polgári Szövetség tagjának kelljen vallanom magam” – hangsúlyozta. Fodor László, Nagy Gábor, Gazda Zoltán, Tölcséres Sándor, Kovács István beszámolóiból sikerek és kudarcok egyaránt visszaköszöntek. /Farkas Réka: Négy év eredményei és kudarcai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

A SZET ülésén Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke „A felekezeti oktatás perspektívái az alkotmánymódosítás után” című előadásában tájékoztatta a SZET tagjait annak az egyeztetés-sorozatnak az eredményeiről, amelyet az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztálya folytatott a történelmi magyar egyházak képviselőivel a tanügyi törvény módosítása érdekében. /Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Kiss János megvédte Tibori Szabó Zoltánt, akit Orbán Zoltán kiokított (Szabadság, február 5.), és RMDSZ bértollnokoknak nevezett, olyannak, aki ellenségként tekint minden új szerveződésre. Kiss János szerint a budapesti Orbán Zoltánnak dunsztja sincs az alapvető gondokról. Kiss János is elismételte az RMDSZ-vádat: a polgári szövetséget Budapestről hozták, „import polgárimicsodának” nevezte. /Kiss János: A másság alternatívája testközelből avagy sok szék közt... = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

- A magyarországi politikai erők nem mérik fel, mekkora történelmi hibát követnek el azáltal, hogy Erdélyt a magyarországi belpolitika színterévé változtatják – jelentette ki február 8-án Újhelyi István országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták (FIBISZ) elnöke Kolozsváron. Újhelyi a FIBISZ vezetősége és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke között lezajlott megbeszélés után rendezett sajtótájékoztatón nyilatkozott, amelyen Zuschlag János országgyűlési képviselő, a FIBISZ alelnöke is részt vett. Takács Csaba elmondta: örvend annak, hogy a magyarországi baloldal markánsabban jelenik meg Erdélyben, mert ez bizonyítja azt, hogy ők is ugyanúgy érdeklődnek Erdély iránt, mint mások. Hozzátette: Erdély mindenkié, és minden magyarországi vendéget szívesen látnak. Takács Csaba arról biztosította a Magyar Ifjúsági Értekezlettel /MIÉRT-tel/ együttműködő FIBISZ-t, hogy az RMDSZ logisztikai segítséget is biztosít majd a romániai ifjúsági szervezet által támogatott jelölteknek. Az ifjú jelölteket a FIBI

Haza a magasban címmel, tizenegy erdélyi magyar személyiségről készített portréfilm-sorozatot mutattak be február 7-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnökségén. Az RMDSZ Művelődési Főosztályának kezdeményezését a Communitas Alapítvány karolta fel, és a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége valósította meg. Víg Emese, a sorozat gondozója elmondta, hogy a portréfilmeket 2002-ben kezdték el gyártani olyan személyiségekről, akik az erdélyi magyar kultúra gyarapodásáért kiemelkedő munkát végeztek. Az első tizenegy kazettán Szász János író és újságíró, Senkálszky Endre színművész, Kallós Zoltán néprajzkutató, Ruha István hegedűművész, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, László Ferenc muzikológus, Egyed Ákos történész, Kós András szobrászművész, Domokos Géza író és szerkesztő, Fodor Sándor író, Lászlóffy Aladár költő látható. A rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök is jelen volt, aki egy-egy kazettát nyújtott át a tizenegy alkotónak. /B. T.: Portréfilm-sorozat erdélyi alkotókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület február 7-én tartotta idei első elnökségi ülését, majd sajtótájékoztatón számolt be a tavalyi megvalósításokról és az idei tervekről. Makkai Péter, az Erdélyi IKE elnöke elmondta: végre konszolidálódott az IKE költségvetése, ennek köszönhetően 2004-ben mintegy egymilliárd lejből gazdálkodhatnak, az összegnek megvannak a forrásai. Az egyesület országos rendezvényei tavaly mintegy négyezer személyt érintettek, míg a különböző helyi szakosztályok jelentős mértékben elősegítették a gyülekezetekben zajló ifjúsági munkát. Jakab István, az Erdélyi IKE titkára elmondta: kiemelt figyelmet szentelnek a vidéki, különösen a szórványban működő csoportok támogatásának. Folytatódnak ugyanakkor a már megszokott tevékenységek is, bibliaórák, táborozások. Kárpát medencei magyar vallásos ifjúsági szervezetekkel való együttműködést terveznek, ugyanakkor szeretnének csatlakozni az európai IKÉ-k szövetségéhez is. Beszámoltak a FIKE (Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület) tevékenységéről is. /Sándor Boglárka Ágnes: Lelki és anyagi épülés az IKÉ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Temesváron, a Művelődési Házban nagysikerű farsangi mulatságot rendezett a város újkissodai református gyülekezete. A végvári és temesvári népi táncosok műsora sikert aratott. Bálint Sándor, a gyülekezet lelkipásztora beszámolt arról, hogy a 75 évvel ezelőtt önállósult református gyülekezet templomot és multifunkcionális gyülekezeti házat épít azon a kis telken, amelyen most az imaházuk áll. A mulatság bevételét templomépítésre fordítják Az Illyés Közalapítvány és a román Művelődési és Vallásügyi Minisztérium pozitívan bírálta el pályázatukat. /Szekernyés Irén: A bevételt templomépítésre fordítják. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Február 6-án nyílt meg Pokorny Attila fiatal marosvásárhelyi szobrász tárlata városában, a Bernády Házban. A nagyobbik hányad kőbe vésett mű. A tárlaton kígyóként tekeredő őslények és jellegzetes pózban megörökített emberi alakok egyaránt felfedezhetők. /(nk): Bemutatkozó tárlat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Grendel Lajos, a felvidéki magyar próza egyik legjelesebb képviselője, akit Esterházy Péterrel és Nádas Péterrel szoktak emlegetni, jan. 7-én Aradon aradi román írókkal és néhány magyar érdeklődővel találkozott. A Kossuth-díjas írót Pató Attila, a Szegedi Egyetem tanára mutatott be a jelenlevőknek. Grendel nem csupán az irodalomról, de könyvkiadásról, pénzről, támogatásokról is beszélt. Elmondta: az a véleménye, hogy az író lehetőleg ne avatkozzon be a napi politikába, legyen inkább az események külső szemlélője. Grendel elmondta, hogy szerinte a mai világban nem lehet szabad foglalkozású íróként megélni, ő a pozsonyi egyetemen tanít. /Karácsonyi Zsolt: Pénz, Pegazus, Politika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Az utóbbi években hagyománnyá vált a Székelyudvarhelyre egyazon településről beköltözöttek időszakos találkozója. Ilyen összejöveteleket szerveznek a varságiak, a muzsnaiak, de még az Egyesült Államokban egy ideig élt személyeknek is van találkozójuk. Február 7-én a varságiak rendeztek farsangi bállal egybekötött találkozót "Székelyvarságról származol, és Udvarhelyen élsz" néven, immáron másodszor. Székelyvarság jelenleg 1.620 fős kis hegyi település, ahonnan az évek során 4-500 személy költözött be Udvarhelyre. Közülük szombaton közel kétszázan gyűltek össze. A betlenfalvi kultúrotthonban Tamás Ernő varsági polgármester beszámolt a település tavalyi tevékenységéről. Szintén február 7-én a Székelymuzsnáról elszármazottak is rendeztek találkozót Udvarhelyen. /Máthé László Ferenc: Bárhonnan származol is, Udvarhelyen élsz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./

A szlovákiai Rozsnyón újra áll Kossuth Lajos először 1907-ben felállított köztéri szobra. A február 7-én tartott szoboravató ünnepségen másfélezer ember volt jelen. Róna József alkotása, a közel három méter magas Kossuth-szobor nem eredeti helyén, a város főterén, hanem a bányászmúzeum szomszédságában kapott helyet. /Rozsnyón újra áll a Kossuth-szobor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Nem mond le Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére vonatkozó indítványáról Emma Nicholson az Európai Parlament Romániával foglalkozó raportőre, jelentette be február 9-én tartott bukaresti sajtóértekezletén. A legfőbb kifogások közt ezúttal is a korrupciót, az igazságügyi reform késlekedését említette. Szót emelt a sajtószabadság megszegése ellen, az újságírók meghurcolásáról szóló esetek megsokasodásáról, a gazdaságilag kiszolgáltatott sajtóra nehezedő politikai nyomásról, több jelzést kaptak a rendőrség körében tapasztalt visszaélésekről, kegyetlenkedésekről is. – Neves európai és amerikai politikusok az elmúlt években közbenjártak a román kormánynál, hogy romániai gyermekeket lehessen örökbe adni külföldre az érvényben lévő embargó ellenére – hozták nyilvánosságra a február 9-i román lapok a Demokrata Párt elnöke, Traian Basescu által közölt információt. Számos amerikai, francia, olasz, görög, svájci, kanadai és izraeli politikus és tisztségviselő járt közben Bukarestnél, hogy a nemzetközi örökbefogadási tilalom ellenére romániai gyermekek külföldi szülőkhöz kerülhessenek. /Nicholson nem változtat álláspontján. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Több mint 3,1 milliárd dollárral nőtt Románia külföldi adóssága az elmúlt év első tizenegy hónapja alatt. Az állam 2,1 milliárd, öt évnél hosszabb lejáratú kölcsönt vett fel, és több magáncég folyamodott állami garancia nélküli kölcsönhöz. Ezzel az ország külföldi adóssága 18 milliárd dollárra emelkedett, amely a költségvetési hiány 80%-át képezi. A magánvállalatok ennek az összegnek csak az egyharmadáért felelősek. /(gyb): Hárommilliárd dollárral nőtt Románia adóssága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./

2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) költségvetéséből a gazdasági támogatásra hivatott Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) 6%-ot, azaz 560 millió forintot mondhatott magáénak. A többi részarányok: határon túli magyarok felsőoktatás fejlesztése – 23%, Illyés Közalapítvány – 12%, határon túli magyarok koordinációs kerete – 6%, nevelési-oktatási, illetve tankönyv és tanszertámogatás – 14%, a szomszéd államokban élő magyarokról szóló tv kiadásai – 3%, oktatási és kulturális támogatás – 15%, Segítő Jobb Alapítvány – 3%, kisebbségi koordinációs és intervenciós keret – 1%, Mocsáry Lajos Alapítvány – 1%, határon túli magyar színházak támogatása – 1%, kulturális támogatás – 3%, csángómagyarok kulturális támogatása – 1%, fiatalok együttműködési programja – 2%, magyar tudósok kutatási támogatása – 1%, HTMH – 8%. A fentiekből kiderül, hogy az anyaország határain túl élő magyarság számára a gazdasági szektor aránytalanul kis részét képvisel. Működésének utóbbi öt éve alatt az UKKÁ-hoz közel 2000 pályázat érkezett, ezek közül 1463-at (73%) találtak elfogadhatónak, vagyis az összesen 2,3 milliárd forintos támogatás haszonélvezőjének. Közel 30 ezer új munkahely megteremtése vagy megtartása vált ily módon valóra, sok kis- és középvállalat jutott kölcsönhöz, kamattámogatáshoz, fejlesztési lehetőséghez stb. A legtöbb, már számbeli mérete miatt is, a romániai magyarságnak jutott. Mégis az igazi megtartóerő, egy hosszú távra hatékony segítség akkor következne be, ha a magyarországi magántőke az eddiginél jóval nagyobb lendülettel indulna el erdélyi hódító útjára, és fektetne itt be. – Egy nemrég napvilágot látott felmérésből kiderül: 2004-re az EU-tagságra igényt tartó államok közül a maga 54,5%-os teljesítményével Románia vezeti a nemzetközi üzleti körök bizalmát. Az előrejelzések szerint idén a külföldi beruházások 66%-kal növekednek Romániában, az üzleti forgalom pedig 30,3%-os dinamikát érhet el (tavaly ez 26,5% volt). Kolozs megyében, ahol a külföldi tőkeberuházások eredetének listáját évek óta Magyarország vezeti, várhatóan új magyar beruházási hullám indul be. /Ördög I. Béla: Hol marad a magyar tőke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Február 9-én Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára, Kolozsvár polgármestere: bejelentette, hogy a megyeszékhelyen Erdélyi Holokauszt-múzeumot hoz létre. A szélsőségesen nacionalista városvezető természetesen csupán a bécsi döntés következtében Észak-Erdélyben végrehajtott zsidóellenes atrocitásokat kívánja a közvélemény elé tárni. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke szerint előbb például a Ion Antonescu utca nevét kellene megváltoztatni. – Ugyanakkor a Rodipet lapterjesztőnek sem kellene többet megengedni, hogy vasgárdista lapokat terjesszen, amelyekre elő lehet fizetni – mondta Goldner. Szerinte párhuzamosan kellene Holokauszt-múzeumot létrehozni Jászvásáron és Bukarestben is. /K. O.: Holokauszt-múzeumot létesítene a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Nem az aradi Szabadság-szobor, hanem a tavaly felállított diószegi Kossuth-szobor esetével hozta párhuzamba Markó Béla a hét végén visszaállított rozsnyói Kossuth-szobor esetét. Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar képviselő kiemelte, hogy a Révkomáromban nemrégiben felavatott állami magyar egyetem mellett a múltban többször is lebontott rozsnyói Kossuth-szobor felállítása a felvidéki magyarság második legnagyobb fegyverténye. Markó Béla, az RMDSZ-elnöke kifejtette, az RMDSZ következő feladata, hogy Marosvásárhelyen helyükre kerüljenek a Kossuth utcanevet jelző táblák, és kiemelte: a Szabadság-szobor ügye továbbra is napirenden van. „Előbb-utóbb az önálló állami magyar egyetemet is létre fogjuk hozni” – jelentette ki Markó. /S. M. L.: Magyar sikertörténet a Felvidéken? = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa keményen támadta Bayer Zsoltot, aki szerinte „a budapesti kormánypárt ellenzékének zsoli-zsokkerje” és „ahol összeül három vagy háromszáz búsmagyar, hogy az RMDSZ-t mocskolja, ott hopp!, megjelenik Bayer Zsolt is, hogy mindenkit túllicitáljon”. A Magyar Nemzet január 20-i száma közölte Bayer Zsolt nyílt levelét Markó Bélához, ezt újraközölte a Krónika. Erre nem Markó válaszolt, hanem Barabás ebben a cikkében. Bayer nyílt levele Elvándorlás és megmaradás című fejezetében azt írta, hogy az RMDSZ „lélekölő politikája” miatt számtalan magyar fiatal menekült el Erdélyből. Barabás szerint ez sületlenség. Románok, németek, zsidók (százalékban kifejezve) ugyanannyian – ha nem többen – hagyták el az országot, mint magyarok. „Ez a bayeri logika egyik bökkenője.” /Barabás István: Elhazudott jelenünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./