Okt. 10-én tartották Hargita megyében az RMDSZ előválasztásait, ahol az urnáknál megjelent választópolgárok egyetlen kivétellel az eddigi szenátoroknak és képviselőknek szavaztak bizalmat. A szenátorjelölti előválasztásokat Verestóy Attila nyerte meg, akit a második, bejutónak számító helyen a csíki Sógor Csaba követett, Dézsi Zoltán harmadikként, Zsombori Vilmos negyedikként került ki a megmérettetésből, azonban a megyének csupán két szenátora lehet. A képviselőjelöltségért folyó versenyben Udvarhelyszéken Antal István és Asztalos Ferenc eddigi képviselők diadalmaskodtak, ők a területi egyeztetésen a területi szervezetek közt felállított sorrend alapján a megyei választási lista második és negyedik helyét foglalják majd el, az első helyet pedig Kelemen Hunor. Garda Dezső Gyergyóban elért sikerének köszönhetően ismét elfoglalhatja a lista harmadik helyét. A képviselői lista csíki ötödik helyéért folyó versenyben Korodi Attila legyőzte Szondy Zoltánt. /Rédai Attila: A folytonosság mellett voksoltak az RMDSZ-előválasztásokon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./ Az öt képviselőjelölt megmérettetése – a szavazatok összesítése után: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők nyerték el a szavazók többségének bizalmát: Antal István 13.064, Asztalos Ferenc 12.895, Sebestyén Csaba 6.832, Benedek Csaba 4.928 és Ványolós István 2.062 szavazatot kapott. A szenátorjelölteknél megyei szinten Verestóy Attila 23.967 szavazattal lett első. Udvarhelyszéken 13.224-en szavaztak rá. Másodikként Sógor Csaba 22.985 szavazatot összesített. Udvarhelyszéken 9625-en voksoltak rá. Továbbá Udvarhelyszéken Borbáth István szenátorjelöltként 6.475, Zsombori Vilmos 4.538, Dézsi 4.238 és Nagy István 1.021 szavazatot kapott. A megyében több mint 46 ezren járultak az előválasztások urnáihoz. /(bágyi): Magabiztosan nyertek a favoritok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

Önállóan indul a Magyar Polgári Szövetség a parlamenti választáson, ha pedig ismét elgáncsolják a szervezetet, valamelyik román párt listáira "kérezkednek fel" – jelentette ki Szász Jenő az MPSZ okt. 8-i országos választmányi ülése után. Az MPSZ bíztató jelet lát az Európai Unió országjelentésében, amelyben tételesen is elmarasztalják Romániát a helyhatósági választáson egyes kisebbségi szervezetek, így a Magyar Polgári Szövetség elgáncsolása miatt. Ezért megpróbál kisebbségi szervezetként 25 ezer aláírás újbóli összegyűjtésével indulni a választáson – döntött a területi elnököket és az elnökség tagjait magában foglaló választmány. Az aláírásgyűjtést már most elkezdik, jóllehet ugyanúgy nem jelent meg a választási törvény végrehajtási utasítása, mint a helyhatósági választások idején, így a Magyar Polgári Szövetég számít arra, hogy néhány nappal határidő előtt hozzák nyilvánosságra az aláírásgyűjtő ívek formáját, amelyről ma még nem lehet tudni, hogy mit kell tartalmaznia. Szász Jenő leszögezte: az RMDSZ előválasztási szabályzata antidemokratikus. Ennek népakarat-ellenes voltát bizonyítja, hogy az ország 16 magyarlakta megyéjéből 13-ban csak RMDSZ-küldöttek választhatják ki a képviselő- és szenátorjelölteket. – Az MPSZ nem indított és nem támogat semmilyen jelöltet az RMDSZ előválasztásain – hangsúlyozta Tőkés László püspök. A püspök ellenzi az MPSZ-jelöltek román pártok listáin való indítását, és minden megtesz annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő. A református egyház több alkalommal is kezdeményezte a párbeszédet az MPSZ és az RMDSZ között, de az utóbbi minden próbálkozást visszautasított. /Önállóan indulna a választásokon az MPSZ. Nem zárják ki a román pártlistákra való "felkérezkedést" sem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ Az MPSZ Országos Választmánya okt. 8-án Székelyudvarhelyen tartott alakuló ülésén – ahol a választmány elnökévé Szilágyi Zsoltot választották és megerősítették tisztségében az ügyvezető elnököt, Nagy Pált – úgy határoztak, hogy „tiszteletben tartva a kongresszus döntését, a választás szabadságának megteremtésére a Polgári Szövetség önállóan indul az őszi parlamenti választásokon". /Különúton az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Okt. 8-án beiktatták tisztségébe Sepsiszentgyörgyön Erdély új magyar evangélikus-lutheránus püspökét, Adorjáni Dezső Zoltánt. Meghívták az erdélyi történelmi egyházak vezetőit, jelen voltak politikusok és külföldi egyházi vezetők is. Az ünnepélyes eseményen részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, akárcsak Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A szertartáson igét hirdetett Szebik Imre, a magyarországi evangélikus-lutheránus egyház elnök-püspöke. Romániában két evangélikus püspökség működik, a szász evangélikusok püspökének Nagyszebenben van a székhelye, a magyar evangélikus püspökség pedig Kolozsvárott működik. A romániai lutheránus-evangélikusok száma a 2002-es népszámlálási adatok szerint 27 ezer, zömük Brassó és Arad környékén él, de az ország csaknem minden megyéjében élnek szórványban. /Sepsiszentgyörgyön beiktatták az új evangélikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Okt. 9-én Ioan Salajean hargita-kovásznai ortodox püspök és a hadsereg vezérkari főnökének jelenlétében avatták fel a Cekend-tetői katonai alakulat új, ortodox felekezeti kápolnáját. „Senki nem mutathat ujjal a román hadseregre és a román egyházra azért, mert meghódítana más népeket, vagy arrébb tolna más határokat, mint amiket az Isten számunkra megadott” – érintette beszédében az ortodox terjeszkedés témáját a felszólalók által következetesen templomnak nevezett új egyházi hajlék felszentelését követő beszédében Ioan Salajean, aki szerint egyébként az ortodoxia határait nem errefelé, hanem a tengerentúlon kell immár keresni, hisz Amerikában is vannak már szép számmal híveik. Mihail Popescu tábornok, a hadsereg vezérkarának főnöke azt hangsúlyozta, hogy nem táplálnak gyűlöletet senki iránt, akinek más lenne felekezete vagy vallása. „De azt sem akarjuk, hogy ne hagyjanak minket a mi udvarunkban, a mi templomunkban a mi Istenünkhöz imádkozni” – fogalmazott a magas rangú katonai vezető. /Rédai Attila: Felszentelték a cekendi ortodox hajlékot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

Aradon a 276 küldött közül 204 jelent meg, tehát adott volt a 2/3-os kvórum. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az RMDSZ képviselőjelöltei közül Király András 104, Horváth Levente 74, Nagy István pedig 26 szavazatot kapott. A szenátorjelöltek közül Cziszter Kálmán 149, Bölöni György 55 voksot gyűjtött be. Király András első számú képviselőjelölt köszönetet mondott a megelőlegezett bizalomért. /Balta János: Régiónkban mindenütt van képviselő- és szenátorjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Temesváron az RMDSZ Temes megyei képviselőjelölt-állító küldöttgyűlésén a 135 elektor közül 120-an  jelentek meg. A gyűlést vezető Heinrich József katolikus esperes, újszentesi plébános imával nyitotta meg a tanácskozást. Toró T. Tibor képviselő hangsúlyozta: “Két autonómiatörvényt tettünk le a törvényhozás asztalára, a regionális és a kulturális autonómiáét, e kettő nélkül nem tud magyarságunk megerősödni” Bodó Barna szenátorjelölt, négy érvénytelen szavazatot leszámítva, teljes támogatást élvezett. A képviselőjelöltek közül Toró T. Tibor 75 szavazatot kapott, Marossy Zoltán pedig 45-öt. Halász Ferenc a helyhatósági választások után lemondott és ügyvezető testületté alakult RMDSZ-vezetőség beszámolóját tartotta meg, valamint átadta a szervezet vezetését – az előzetes megegyezés értelmében – a listavezető képviselőjelöltnek, Toró T. Tibornak. /Szekernyés Irén: Toró T. Tibor a képviselőjelölt és RMDSZ-elnök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Okt. 9-én tartották Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) XIII. Vándorgyűlését. A rendezvény témája: Modernizáció a gazdaságban. A megnyitón Fritsch László, az RMKT kolozsvári elnöke, és a helyi önkormányzat nevében Boros János alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Kádár Béla, a Magyar Közgazdász Társaság elnöke után Somai József, az RMKT országos elnöke mondott beszédet. Bokros Lajos volt magyar pénzügyminiszter, a budapesti Közép-Európai Egyetem professzora is tartott előadást. Kifejtette, hogy 1996 aztán jó irányba fordult a politikai szándék, de gyenge volt a kormányzás. Ciorbea, Vasile és Isarescu kormányai beengedték az országba a konkurenciát, a fiskális fegyelemben nem értek el eredményt. Az igazi változás 2000 óta észlelhető, amikor Nastase idején stabilizálódott az állami költségvetés, csökkent az infláció (az idén először várható 10 % alatti érték). A gazdasági növekedés jelenleg 6,5%-os, ami az exportálható javak gyártásának növekedéséből, illetve a kis- és középvállalatok erősödéséből származik. Jelenleg Nyugaton több, mint egy millió romániai dolgozik, akik nem fizetnek adót az országnak – mondotta Bokros Lajos. /Ördög I. Béla: Magyar közgazdászok vándorgyűlése Kolozsváron. Mulasztások utáni reményteljes kilátások Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke helyesbítések megtételére kérte fel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálatát. Az Aradon az egység jegyében ünnepeltek című, a T. Sz. Z. szignóval jegyzett beszámolóban a következő hamis állítások szerepelnek: Október 6-án "hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által patronált ellenzék" – írta T. Sz. Z. Az újságíró állítása csak részben felel meg a valóságnak. A szervezett ellenzék csupán alig több mint egy esztendeje létezik, másfelől pedig kizárólag a tavalyi évfordulón, politikai kényszerűségből volt kénytelen külön ünnepelni az ellenzék, október 5-én. "Együtt ünneplésről" is csak nagy jóindulattal lehet beszélni, hiszen az RMDSZ hivatalosai Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőt, a Magyar Polgári Szövetség vezéregyéniségét nem engedték szóhoz jutni. Tőkés László "sajnálattal állapította meg, hogy a most zajló előválasztások előtt – az összefogás – nem vált lehetővé, és reményét fejezte ki, hogy az általa irányított polgári szerveződéseknek az RMDSZ-szel mégis sikerül megállapodásra jutniuk" – olvasható a tudósításban. Tudnivaló, hogy "a polgári szerveződéseket" nem Tőkés László, hanem azok választott vezetői irányítják. Tőkés László beszédében kifejezetten arra mutatott rá, hogy a kellő időben való összefogás kimondottan az RMDSZ hibájából hiúsult meg. "A püspök elismerte: ő maga jelezte, hogy az idén együtt ünnepelne az RMDSZ-szel Aradon, és Markó Béla… meghívta: mondjon beszédet az aradi Vesztőhelyen" – állította T. Sz. Z. Az ünneplés nem az RMDSZ monopóliuma. Tőkés László igényét jelentette be a szervezőknél: az ünnepségen szólni kíván az EMNT nevében. Néhány órányi gondolkodási idő után az aradi szervezők közölték, hogy az EMNT-elnök felszólalásának nincsen akadálya. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: A nemzeti demokrácia jegyében. – Helyesbítés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ A helyesítés közreadása mellett Tibori Szabó Zoltán válaszolt. Örömmel írt arról, hogy a múltbeli vélt vagy valós sérelmeken túllépve az erdélyi magyarság két közismert személyisége, Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök együtt ünnepelt Aradon. Az aradi megemlékezéseket az idén is az RMDSZ szervezte. A T. Sz. Z. szignó Tibori Szabó Zoltánt jelenti. „Arról a személyről van szó, akinek Ön öt évre szóló bebörtönzését is kérte már, amikor az Önre jellemző felebaráti és főpásztori szeretet jegyében büntetőjogi eljárást indított ellene, s akit már mindenféle fórumon is feljelentett” – zárta sorait az újságíró, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Püspök Úr! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Kölcsey Ferenc 1829 és 1832 között Nagykárolyban, az akkor a vármegyeházának (ma a Iuliu Maniu Iskolaközpontnak) otthont adó épületében dolgozott. Erre emlékezett a helyi RMDSZ az épület főbejárata mellett a falra helyeztetett emléktáblával, melyet ünnepélyes keretek között leplezték le okt. 10-én. Sróth Ödön mondott ünnepi beszédet. Az emléktáblán a következő szöveg olvasható: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a Haza fényre derül – Kölcsey Ferenc 1790-1836. Ebben az épületben dolgozott vármegyei jegyzőként a jogász, politikus, országgyűlési követ, nemzeti imánk költője 1829-1832 között. Emlékére állíttatta a nagykárolyi RMDSZ 2004." /(boros): Emléktábla-avatás Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./

Immár több mint három éve annak, hogy az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) kapcsolatba került a Magyar Elektronikus Könyvtárral (MEK), és együttes erővel www.mek.ro címen beindult a MEK tükörszervere. Ezáltal felgyorsult a romániai internetezők hozzáférési sebessége a már digitalizált magyar könyvekhez, kultúrkincsekhez. Két évvel ezelőtt szintén MEK-kel közösen Az erdélyi magyar kultúra digitalizálási programja címmel az EMT sikeres pályázatot nyújtott be az Informatikai és Hírközlési Minisztérium digitalizálási programjának kiírására. A pályázat keretében az EMT eddig 74 kötetet dolgozott fel és juttatott el a MEK-hez, közreműködve a nagyobb erdélyi magyar civil szervezetekkel. Könyveken kívül a MEK a folyóiratokat is elkezdte egy közös adatbázisba összegyűjteni, így az Elektronikus Periodika Adatbázis (Archívum) is nyitottá vált az erdélyi folyóiratok felé. Felkerült eddig az EMT mindkét kiadványa, a Firka és a Műszaki Szemle is. A MEK Egyesülettel közösen felszereltek egy korszerű digitalizáló műhelyt Kolozsváron, az EMT székházában, melyet hamarosan átadnak. További információkat a www.mek.ro és epa.oszk.hu címek adnak. /Brem Walter: Közel nyolcvan új kötet a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján. Digitalizáló műhely az EMT-nél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A kisborosnyói Nyíres Lokálpatrióta Kör kezdeményezésére okt. 9-én a falu Millenniumi Parkjában kopjafás emlékművet avattak Székelyföld 1956-os mártírjainak emlékére. Az ünnepi eseményen jelen voltak az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki, illetve Hargita megyei képviselői, a község vezetői. Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi közíró, a Magyar ’56 (Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Hatások a Kárpát-medencében) című kötet társszerzője a Szoboszlay kirakatper székelyföldi mártírjairól szóló előadásában ismertette az ’56-os ellenállás magyarországi és erdélyi összefüggéseit. /(bodor): Székelyföld 1956-os mártírjaira emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

Megnyílt Nagybányán, a Képzőművészeti Galériában, Véső Ágoston, Munkácsy-díjas festőművész alkotó tevékenységének 50. évfordulója alkalmával rendezett jubileumi kiállítás. Véső Ágoston, a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület elnöke idén immár kilencedik alkalommal rendezte meg a felsőbányai (feketehegyi) nemzetközi festőtábort. /Farkas E. Zoltán: Jubileumi tárlat a nagybányai képzőművészeti galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Sikeres volt a hét végén Marosvásárhelyen megrendezett Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF). A zsűri elnöke, Kárp György színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatóhelyettese örömmel nyugtázta, hogy a diákszínjátszás dinamikus és színes. A két kategóriában zajló fesztivál két első díját a Ripacsok, illetve a Csepűrágók vitték el, mindketten vásárhelyiek. Rajtuk kívül díjjal távozott a krasznai Tini komédiások csapata, a szilágycsehi Berkenye, a nagyváradi Epepe, az aradi Kölcsey Színpad, a Tele-tini, a Kós Károly Színpad és a Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett csapat. /Antal Erika, Szucher Ervin: Taroltak a marosvásárhelyi diákszínjátszók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

Kibéd hatodszorra látta vendégül okt. 9-én a táncos fiatalokat és gyermekeket a Gyöngykoszorú találkozón. A rendezvényt az EMKE Maros megyei szervezete, a Marosszék Kulturális Egyesület és a helyi iskola összefogásával hozták tető alá. Nagyszüleink játékai címmel nyílt vándorkiállítás helybeli, mezőpaniti, hármasközségi és backamadarasi gyermekek "munkáiból". A mezőcsávási fúvósok nyitottak, aztán több település néptáncos-csoportja lépett fel. /Nagyapám is járta... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Elhunyt Kovách Géza /Székelyudvarhely, 1925. dec. 22. – Arad, 2004. okt. 10./ tudós történész, tanár, nemzedékek közkedvelt és köztiszteletben álló “Gazsija”. Néhány nappal azután halt meg, hogy megemlékeztek az aradi vértanúk mártíriumáról, melynek történetét oly átfogóan írta meg Az emlékező városban. /Az emlékező város – október 6. Arad, 1999/ Dr. Kovách Géza Zilahon a Wesselényi Kollégiumban érettségizett, a Bolyai Tudományegyetem történelem-földrajz szakát 1948-ban végezte el. Több évig Jakó Zsigmond professzor tanársegédje volt, s ha nem jönnek a diktatúra évei, bizonyára fényes egyetemi karrier várt volna rá. Aradra került és 1951-től 1986-ig történelemtanárként több iskolában, de állandó jelleggel a Csiky Gergely Iskolacsoport jogelődjében tanított és nemzedékek kedvence volt. A nagy szellemi központoktól távol eső, vidéki kutatóként dr. Kovách Géza meglepően sokat tett le az asztalra: tucatnyi könyvet, falumonográfiát, tanulmányt, tudományos értekezést. Erdélyi és közép-európai levéltárakban búvárkodott, hogy aztán hangyaszorgalommal és a történelmi tények iránti alázattal feldolgozza kutatásait. Publikált itthon és külföldi tudományos szaklapokban. Nemzetközi konferenciákon vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Köztestületének tagsága mutatja, hogy az anyaországban is kellőképpen értékelték fáradozásait. Nyáron még részt vett Kisiratosról, majd Majláthfalváról írt monográfiájának bemutatásán, aztán egyre fogyatkozott ereje és életkedve. Fő kutatási területe a gazdaság- és településtörténet volt. /Puskel Péter: In memoriam Kovách Géza. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Legutóbbi könyve: Eltűnt települések Arad megyében (2004) – néhány munkája: Erdélyi jobbágyok panaszlevelei – Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1771-1848. A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése a török kiűzése után (1718-1828), 1995 Történelmünk a Duna-medencében /Polis, Kolozsvár, 1998/ egyik szerzője A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése, (1716-1848), Csongrád Megyei Levéltár, 1999 – monográfia.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter okt. 11-én Romániába érkezett. Rumsfeld részt vett egy tájékoztatón a Kogalniceanu légitámaszponton, megtekintette a bázist. A Mihail Kogalniceanu légitámaszpont részét képezi Románia NATO-nak tett felajánlásának. Donald Rumsfeld okt. 12-én Bukarestben találkozik Ion Iliescu államfővel és részt vesz egy díszebéden, amelyet Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter ad a tiszteletére. Rumsfeld ezt követően Brassó-Pojánára utazik, ahol okt. 13-14-én zajlik a NATO- tagállamok védelmi minisztereinek informális értekezlete. /Donald Rumsfeld terepszemlén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Ricardo Escobar Lagos, Chile köztársasági elnöke Bukarestbe érkezett, megkezdte az első látogatást, amelyet chilei államfő Romániában tesz. Ricardo Escobar Lagos okt. 11-én találkozott Ion Iliescu elnökkel. /Első ízben látogat Romániába chilei államfő. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Hivatalos romániai látogatást kezdett okt. 11-én Ilham Aljev azerbajdzsáni államfő. Ion Iliescu és Ilham Aljev a Cotroceni palotában folytatott megbeszélést. Ilham Aljev okt. 12-én találkozik a szenátus, illetve a képviselőház elnökével /Bukarestben az azeri államelnök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

Kolozs megyében az RMDSZ parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsorolására kiírt előválasztáson befutó helyre került az eddig is törvényhozói mandátummal rendelkező Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, a második, szintén bejutó képviselői helyet pedig az előválasztásokon jó esélyekkel induló Máté András Levente kolozsvári önkormányzati képviselő szerezte meg. Nem végleges adatok szerint a hét végén Székelyföldön, Kolozs megyében és az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezete által rendezett urnás előválasztásokon összesen több mint 80 ezren adták le a voksukat. Kolozs megyében a 80 ezer fős magyar lakosságnak mindössze 16 százaléka, azaz közel 14 ezer ember szavazott. Kolozsváron a 40 ezer szavazati joggal rendelkező magyarból csak 3400 ment el szavazni. Kovászna megyében Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor 10 571 szavazattal vezeti az RMDSZ szenátusi listáját. Második lett a szintén törvényhozóként dolgozó Németh Csaba. Háromszék képviselői listáját egy újonc, Antal Árpád András szociológus vezeti. Őt Tamás Sándor és Márton Árpád jelenlegi képviselő követi. Meglepetés született a szintén urnás előválasztásokat szervező nagybányai területi szervezetnél, ahol Böndi Gyöngyike jelenlegi képviselő csak a második helyen végzett, így szinte biztos, hogy nem fog újabb mandátumot tölteni a parlamentben. Itt bejutó helyre Bónis István került. /Borbély Tamás: Többnyire papírforma eredmények az előválasztásokon. Kolozsváron nagyon alacsony volt a részvételi arány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Szondy Zoltán, a csíki MPSZ exelnöke szerint az RMDSZ-előválasztások eredményeit meghamisították. Szondy a csíki RMDSZ előválasztásán 300 szavazatos különbséggel maradt le a képviselőházi lista befutó helyeiről. Szondy Zoltán elmondta: több csíki szavazókörzetben, Csíkszereda és néhány település kivételével, az előválasztások eredményét számára kedvezőtlenül módosították. A szavazókörzetek többségében meghamisították az eredményeket. Az eredmények módosításával Szondy az előválasztásokat megszervező csíki MIÉRT-et vádolja, amelynek képviselői "bizonyos helyeken nyíltan kijelentették, hogy Kelemen Hunort és Korodi Attilát támogatják." /Szondy: az előválasztások eredményét meghamisították. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Több, mint 50 ezren vettek részt okt. 10-én, vasárnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség előválasztásain Székelyföldön, Kolozs megyében és Nagybányán. /Több, mint ötvenezren vettek részt az RMDSZ előválasztásain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Gyergyószentmiklóson az okt. 10-i előválasztáson a szenátori listán Dézsi Zoltán kapta a legtöbb szavazatot, 5311-et, Verestóy Attila 3150, Sógor Csaba 2922, Nagy István 2224, Zsombori Vilmos 721 és Borbáth István 585 szavazatot összesített. A képviselőjelöltek közül 4907-en szavaztak dr. Becsek Garda Dezsőre, jelenlegi parlamenti képviselőre és 3296-an Melles Elődre. Történtek érdekes befolyásolások az utcán: fekete autókból olyan szavazólap mintákat osztogattak romáknak, amelyeken a két képviselőjelölt szerepelt, és a Melles Előd előtti karikát jelölték meg X-szel. A romák mozgósításáról gyergyószentmiklósi Objektív Televízió közreadott egy rövid interjút is egy roma asszonnyal, aki beismerte, hogy Melles Előd emberei többedmagával sörrel vesztegették meg őket, hogy rá szavazzanak. Dr. Garda Dezső tájékoztatta Pap József polgármestert az osztogatott cédulákról, mire a polgármester beismerte, hogy az ő utasítására mozgósítottak ilyen módon, hogy az előválasztás sikeres legyen. A választási bizottság véleménye szerint ezek a befolyásolások a választási körzeteken kívül történtek, ami nem tartozik hatáskörükbe. /(Gál Éva Emese): Győzött dr. Garda Dezső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

  Garda Dezső az elmúlt időben közelharcot vívott az illegális fakitermelés, az erdőirtás ellen, a képviselő ellenfele pedig Melles Előd, éppen az az erdészeti vezető lett, akit hivatalosan is súlyos visszaélésekkel gyanúsítanak a gyergyói erdőirtások ügyében. A szavazatok megszámlálása után Garda Dezső 4907 szavazatot, Melles Előd pedig 1611 voksot kapott. Mindezt olyan körülmények között, amikor számos visszaélés történt: Borszéken és Maroshévizen magyarul nem beszélő román embereket is szavaztattak előre kitervelt forgatókönyv szerint. Borszékre a környező falvakból hozták be a románságot, főleg az erdőkitermelésben érdekelt munkásokat. Maroshévízen tucatnyi román erdész szavazhatott, Gergyószentmiklóson pedig a cigányokat hozták csoportosan szavazni, sokuknak előre kitöltött szavazócédulát adtak, amelyen Melles Előd neve szerepelt. Gyergyóalfaluban a polgármester és az alpolgármester a szavazás napján is nyíltan Melles Elődnek kampányolt. Garda Dezső képviselő szerint a számtalan visszaélés ellenére a gyergyóiak többsége mégis amellett szavazott, hogy Székelyföld zöld aranyát meg kell menteni a kipusztulástól.  /Orosz Antal: Csalásokkal tarkított RMDSZ-előválasztások. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./

 A Háromszék okt. 7-i számában Antal Árpád András egész oldalas fizetett politikai hirdetésben ismertette szándékait. A megjelenés előtti napon kész szöveget nem hozott be a szerkesztőség reklámirodájába, hanem utolsó pillanatban a lap egyik újságírójának kellett vele interjút készítenie. Jóval lapzárta után Demeter János, a megye RMDSZ-es tanácselnöke telefonon hívta a szerkesztőt, nála van Antal Árpád András, és azt szeretné, ha a fizetett politikai hirdetésében nem jelenne meg Márton Árpád neve, helyette csak ,,egy képviselő” legyen. A szerkesztő közölte, már nem tud segíteni. Ezután Antal Árpád bement a nyomdába, és azt állította – valótlanul! – a nyomdászoknak, hogy engedélyt kapott arra, hogy a lap mesterpéldányán változtasson. Kivett egy bekezdést (amelyben egyébként bírálta Márton Árpádot), az újság így jelent meg. A Háromszék szerkesztőségében felháborodást keltett mindez. Egyesek szerint ilyesmire még a megyei párttitkár sem vetemedett volna a kom­munista diktatúrában. /Mózes László: Nincs határ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

Vasile Puscas miniszter, Románia EU-főtárgyalója, sajtónyilatkozatban visszautasította azt, hogy Székelyföld területi autonómiája Románia Európai Unióhoz csatlakozásának feltétele legyen. A miniszter nyilatkozata hatásköri túllépést, a Székelyföldön 76%-os többségben lévő őshonos magyar nemzeti önazonosságú közösség jogos követelésének illetéktelen elutasítását, az európai integrációs politika elferdítését jelenti, szögezte le Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Románia 1995. június 22-én az EU-nak benyújtotta csatlakozási kérelmét.  Az EU követelményei a csatlakozni óhajtó országokat illetően az Európai Bizottság Koppenhágában (1993) meghatározott követelményeire alapoznak. Csapó felsorolta a követelményeket, ezek között szerepel a kisebbségek védelmét garantáló intézmények állandósága. Vasile Puscas azon kijelentése, amely szerint a csatlakozási feltételek között nem található egy sem, amely Székelyföld vagy egyéb régió autonómiájára vonatkozna, teljes képtelenség. Csapó visszautasította a főtárgyaló kifejezését: „a Székelyek Nemzeti Területének autonómiája” Az autonómia-követelés Székelyföld régióra vonatkozik. /Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Válasz Vasile Puscas miniszter, Románia EU-főtárgyalójának sajtónyilatkozatára. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./

Okt. 10-én a holokausztra emlékezve díszelőadást tartottak Kolozsváron a Román Operában. Az előadás kezdete előtt felszólalt dr. Alexandru Farcas, az intézmény igazgatója, dr. Goldner Gábor, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, valamint Mihaela Rozor alprefektus. Goldner Gábor emlékeztetett: 1942. okt. 9-én kezdődött a romániai zsidók Transznisztriába történő deportálása. /Hintós Diana: Holokauszt-emlékműsor a Román Operában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) okt. 15-én, a Bocskai-szabadságharc négyszázadik évfordulóján rendezett megemlékezésén indítja el a kettős állampolgárságról szóló népszavazást támogató kampányát – jelentette be Patrubány Miklós, a szervezet elnöke. Ekkor a nagyszalontai Bocskai István Alapítvány kezdeményezésére meghirdetik "azt a világméretű programot, amelyben a külföldi magyarok úgynevezett kopogtató levélben fordulnak magyarországi honfitársaikhoz és arra bíztatják őket, hogy ezen a népszavazáson (...) vegyenek részt" – közölte. Az alapítvány vállalta, hogy mintegy 5.000 képeslapot nyomtat ki és azokat eljuttatja Nagyszalonta valamennyi magyarországi testvértelepülésének, illetve több más határon túli település is jelezte, hogy bekapcsolódik a levelezős kampányba. /MVSZ-kampány a kettős állampolgárságról szóló népszavazás támogatására. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Zeno Millea az Erdélyi Napló szerkesztőségének írt levelében visszautasította, hogy a Timpul hetilapban közölt írásai „magyarfalásról” szólnának. Szerinte Rokaly József írása rosszindulatú hamisítás. – A szerkesztőség válaszában leszögezte: Rokaly József és sok más magyar ember számára azért furcsák az írásai, mert nem a tudományos történelemszemlélet alapján foglalkozik a magyarság múltjával. „Mi magyarok, beleértve az Erdélyi Napló munkatársait is, soha nem írtuk azt, hogy Erdély csak a magyaroké, hogy itt ősidők óta csak magyarok éltek. Azokért a jogokért harcolunk, amelyeket az önhöz hasonló gondolkodású emberek minduntalan elvitatnak tőlünk.” /Postabontás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./ Előzmény: Rokaly József: Dilettáns magyarfaló. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10., Bajna György: Megfenyegették! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

A Maros megyei roma szervezetek képviselői romániai cigány középiskola jövőbeni alapításához gyűjtenek tapasztalatokat, valamint romák számára indult szociális programokról tájékozódnak október 11-13-a között Pécsett. „A magyar kisebbségi vezetőkhöz hasonlóan úgy gondoljuk, a romániai cigányság felemelkedése elsősorban az oktatás révén lehetséges” – mondta Petre Zelarin, a Roma Szociáldemokrata Egyesület Maros megyei elnöke. Meglátogatják az 1994-ben alapított roma Gandhi Gimnáziumot, a Pécsi Tudományegyetem Romológia Tanszékét és konferencián vitatják meg a cigány kisebbségek helyzetének javítását célzó európai uniós és magyarországi programokat. /Pécsen gyűjtenek tapasztalatot a Maros megyei roma iskolához. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

A szakmai szolgáltatások, a továbbképzések és a cserekapcsolatok színvonalának emelésére regionális együttműködési megállapodást kötött okt. 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával Nyíregyházán. Hajdu Sándor, a nyírségi intézmény igazgatója elmondta: a felek együttműködnek a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, a tanítók és a tanárok szakmai tudásának fejlesztésében, képzési programok, tanfolyami tematikák kölcsönös kidolgozásában, megvalósításában. /Magyar–román pedagógiai együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./