Erdély a magyar középkorkutatásban címmel kezdett okt. 20-án kétnapos szakkonferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), melyen neves hazai és magyarországi történészek, fiatal erdélyi kutatók vesznek részt. Bevezető előadásában Jakó Zsigmond professzor elmondta: ilyen rendezvény utoljára 1941-ben volt, amikor az EMÉ-t még a Magyar Történelmi Társulat egyenrangú feleként ismerték el a történészek. Segélyezéssel nem lehet életben tartani a felcseperedő magyar tudományosságot, viszont 85 évi késlekedés és az EU-ba való belépés után a magyarországi történelemkutatásnak is lépnie kell, mondta. /Ördög I. Béla: Erdély a magyar középkorkutatásban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Nem kapott hivatalos választ a Központi Választási Irodától (KVI) a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azzal kapcsolatban, hogy érvényesnek tekintették-e a kisebbségi szervezetet támogató aláírásokat, vagy sem. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnökének értesülései szerint az RMDSZ kezdeményezésére a KVI az ügyészségre küldte a tagok aláírásait tartalmazó gyűjtőíveket, hogy vizsgálja meg a kézjegyek hitelességét. Az RMDSZ képviselőjének indítványát egyedül a Nagy-Románia Párt támogatta, a liberálisok és a demokraták ellene szavaztak. Az MPSZ közleményben felszólította a KVI-t, derítse ki, milyen körülmények közt juthattak az RMDSZ birtokába az aláírók adatai, ugyanis ezek közül többen arra panaszkodtak, hogy az RMDSZ képviselői telefonon próbálták rávenni őket, hogy másítsák meg döntésüket. Az aláírások hitelességének ellenőrzése egyedül a KVI hatáskörébe tartozik. – A KVI megtagadta a Kiss Kálmán vezette Romániai Székelyek Egyesületétől a választásokon való indulás jogát. /Sz. K.: Ügyészségi vizsgálaton az MPSZ-aláírások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

A Szilágy Megyei Tanfelügyelőség semmiféle akadályt nem gördít a szilágysomlyói önálló magyar iskola megalakulásának útjába, erősítette meg Ioan Driha főtanfelügyelő. Szilágysomlyón már kétszer szerveztek aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a település iskoláiban szétszórtan tanuló magyar diákokat egyetlen intézménybe gyűjtsék. A magyar iskola sorsa miatt aggódó szilágysomlyói szülők egy csoportja kérelemmel fordult az Európai Néppárthoz, támogatást kérve a szilágysomlyói magyar iskola létrehozásához. A városban működő magyar iskolát 1959-ben szüntették meg. /J. L., K. E.: Szilágysomlyó. 2005-től lesz önálló magyar iskola. Nyitott kapukat dönget az európai segítségkérés? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Húszéves álom vált valóra a júliusban felavatott szövőszoba révén – vallotta Fülöp Irén, a makfalvi falumúzeum vezetője. A három évtizede alapított tárlatot rég elfeledett eszközök, szerszámok, illetve festmények és szobrok gazdagítják. A múzeumot alapítójáról, Fülöp Dénesről neveznék el. A múzeum fő értéke a kerámiagyűjtemény. Makfalva négyszáz éven át híres kerámiaközpontként működött, de fél évszázada kihalt ez a foglalkozás. /Mészely Réka: 30 éves a makfalvi múzeum. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje köszönetet mondott azoknak, akik aláírásukkal támogatták államelnöki-tisztségre való jelölését. Okt. 21-én benyújtották a Központi Választási Irodához a Markó Béla jelölését tartalmazó dossziét, és a 268 ezret támogató aláírást. – Olyan Romániát kell teremteni, amelyben egy magyar ember is betöltheti az államelnöki tisztséget – jelentette ki Markó Béla. Újságírói kérdésre elmondta, sajnálattal értesült arról, hogy a Magyar Polgári Szövetségnek ezúttal sem sikerült törvényes úton összegyűjtenie a szükséges 25 ezer aláírást. Hozzátette, hogy azok, akik alternatív politikai szervezet létrehozásán, bejegyeztetésén dolgoznak, egyértelműen a romániai magyarság parlamenti érdekképviseletét veszélyeztetik. /(Márton Adél-Evelin): Markó Béla hivatalosan is államelnökjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Sajtótájékoztatón jelentette be Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, hogy 26 200 aláírást tettek le a Központi Választási Iroda asztalára, úgyhogy a parlamenti választásokhoz, az induláshoz szükséges feltételt teljesítették. Négy nap alatt gyűlt be ez az aláírástömeg – Hargita megyéből valamivel több mint 10 600, Kovászna megyéből 5200, Maros megyéből valamivel több mint 2400 aláírás gyűlt össze. /Összegyűjtötték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint fennáll annak veszélye, hogy az erdélyi magyarság a november 28-án esedékes romániai választások nyomán parlamenti képviselet nélkül maradjon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében ugyanis két másik magyar szervezet is indulni kíván. Tibori szerint Fidesz-mintára és -biztatásra szerveződött Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Egy másik szervezet, a Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) benyújtotta a KVI-nak választási jelvényét. Az RSZSZ nemzeti kisebbségi szervezetként kívánt részt venni a novemberi választásokon, ezért számára nem volt kötelező a 25 ezer aláírás benyújtása. A KVI végül úgy döntött, hogy az RSZSZ bejegyzési kérelmét elutasítja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, az RSZSZ elődjét Ion Iliescuék hozták létre az RMDSZ ellenében, az MPSZ pedig, hasonló céllal, Orbán Viktorék támogatásával született meg. Tibori szerint az MPSZ egyetlen célt követ, azt, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe. /Tibori Szabó Zoltán: Megéri? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A magyar kormány nov. 12-ére összehívta a Magyar Állandó Értekezletet – mondta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Arra a kérdésre, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kap-e meghívást a tanácskozásra, a következőt válaszolta: a kormány ahogy eddig, most sem kíván beleszólni a delegációk összeállításába, az érvényben lévő szabályozás szerint a meghívást a határon túli magyarság szervezeteinek elnökei kapják. /Magyar Állandó Értekezlet november 12-én. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A jövő heti Markó Béla-Tőkés László megbeszélésről Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke leszögezte: a párbeszéd teljes mértékben Markó Bélától és az RMDSZ vezérkarától függ. Markó Béla eddig elzárkózott a tárgyalástól, hogy Tőkés Lászlóval és Szász Jenővel együtt üljön le közös asztalhoz. Szilágyi Zsolt a felvidéki példát tartja követendőnek: ott volt annyi politikai bölcsesség a magyar pártokban, hogy nem a szlovák kormánytöbbség erejét hívták segítségül a testvérháború folytatásához (ahogyan azt jelenleg az RMDSZ teszi). Szilágyi úgy látja, Erdélyben a kiszorítás és a konfrontáció modellje él, az RMDSZ nem tudja megjeleníteni az erdélyi magyarságon belüli véleménykülönbséget. /(m.j.): Többszínű RMDSZ-logó kell. Szilágyi Zsolt az együttműködés lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A Népújság munkatársa, Mózes Edith ismételten kiállt Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett, elítélve Szász Jenő egységbontását. /Mózes Edith: Tárgyalás – de miről? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

Okt. 16-án Bergenyében verekedés robbant ki. Az összetűzés hat résztvevője kórházba került. Domahidi Béla bergenyei református lelkész meglátogatta a kórházban levő M. Leventét, L. Károlyt és P. Leventét. Mint ismeretes, a 36 éves L. Károlyt, az egyház kántorát hatszor szúrták hátba a Beszterce megyei idénymunkások. Azonnal sebészeti beavatkozást hajtottak végre, az állapota javulóban van. P. Leventének arcát érte a késpenge. „Megdöbbentették a bergenyeieket a történtek, s felháborította őket a televízió híradása, amelyben nem a valós tényállást ismertették. Megnyugtató viszont, hogy nem helybeliek között történt az összetűzés, hanem idegenek okozták a bajt" – mutatott rá a református lelkész. /(nagy a.): Szabadlábon a bergenyei verekedők. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

Bemutatták a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhelybizottság két új füzetét a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Péter I. Zoltán Nagyvárad római katolikus székesegyházai című munkája alaposan dokumentált könyv. A másik kötetben dr. Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató a révi fazekasság történetét dolgozta fel A révi népi fazekasság monográfiája címen. Mózes Teréz a téli időszakot Izraelben tölti, ezért nem lehetett jelen a könyvbemutatón. /Balla Tünde: Kalandozó a váradi székesegyházak és a révi fazekasság történetében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Az általános iskolák összevonásával kapcsolatos gondokra hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen sajtótájékoztatóján Dáné Károly, az RMDSZ oktatási alelnöke, városi tanácsos. Ilyen címen október 1-jétől immár Andrássy Árpádot, az egyetlen marosvásárhelyi magyar nemzetiségű iskolaigazgatót is leváltotta a főtanfelügyelő. Az iskolák összevonásának eredménye: "eltűnt" 13 magyar és csak 1 román osztály. Utalt arra, hogy 1957-től nem neveztek el egyetlen marosvásárhelyi iskolát sem magyar személyiségről, és ezen szándékoznak változtatni az elkövetkezőkben. Mivel az iskola-összevonások nyomán az a helyzet állt elő, hogy egy-egy tanintézmény több épületben működik, amelyeket csak egyszerűen A, B épületeknek neveznek, a tanácsban az RMDSZ-frakció javasolni fogja, hogy ezen épületeket magyar személyiségekről nevezzék el. A frakció három nevet javasol: Vályi Gyula és Hegyi Lajos matematikusokét, valamint Székely János irodalmárét. /(antalfi): Magyar iskolaneveket javasol a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

Dávid Gyula közölte nagyobb tanulmánya vázlatát az erdélyi 1956-os perekről. 1992 óta az 56-os Intézet /Budapest/ által szervezett több konferencián hangzottak el a témáról előadások, több összefoglaló kiadvány jelent meg. Számos, börtönt járt erdélyi/romániai ’56-os visszaemlékezése napvilágot látott önálló kiadásban, tévéfilmek és CD-ROM is készült az erdélyi 56-ról. Mindennek ellenére szükséges olyan számbavétel is, amely végre összképet nyújt arról, ami Romániában történt. Dávid Gyula felsorolta az ’56 utáni időszak legfontosabb – a magyar forradalomhoz kötődő – romániai politikai pereit, azok elítéltjeit. 1956 romániai magyar elítéltjeinek száma ezrekre becsülhető. Akár megközelítőleg pontos névsort is csak a belügyi és katonai törvényszéki irattárak tanulmányozása alapján lehetne összeállítani. Nagyobb perek a következők. Szoboszlay Aladár és társai hazaárulási pere, halálra ítéltek tíz főt /Szoboszlay Aladár Ábrahám Árpád, báró Huszár József, Orbán Károly, Kónya István, Fantanaru Alexandru, Tamás Dezső, Tamás Imre, Orbán István és Lukács István/, Sass Kálmán és társai pere /Kivégezték Sass Kálmánt és Hollós Istvánt/, Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének pere. Bolyai-egyetemi perek, Képzőművészeti Főiskola-perek, Protestáns Teológiai Intézeti perek, Bethánista „szervezkedés”, Dobai István és társai pere, Puskás Attila és társai pere, Fodor Pál és társai pere, Soós Ferenc és társai pere, Kis-Küküllő menti szervezkedés, Kacsó Tibor és társai pere, Fekete Kéz, Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetsége. Gagyi Balla István CD-jén interjút készített több volt elítélttel. További könyvek: Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül, továbbá És te hol voltál, Szent György című könyvei, Gazda József Kövek egy siratófalhoz, Akik imádkoztak üldözőikért című kötetben református lelkészek, teológusok visszaemlékezései olvashatók, Péterszabó Ilona Ötvenhat után ötvenheten című könyve, A Szabadságra Vágyó Ifjak szervezetének 2004. augusztus 7–8-i nagyváradi találkozójáról kiadott Emlékkönyv. /Dávid Gyula: Feljegyzések az erdélyi 1956 évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár). okt. 22./

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök felidézte életútját. Szülőfaluja magyarságát a második világháborúban kifosztották a Vörös Hadsereg katonái, azután megkezdődött a Kommunista Párt tagjainak toborzása. A Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakáról másodévesen kidobták, amikor apját kuláklistára tették. Mózes Árpád ezután a teológiát végezte el. Argay György püspök maga mellé vette titkárnak és segédlelkésznek. Óriási lelkesedéssel fogadták az 1956-os forradalom hírét. Mózes Árpád más evangélikus fiatalokkal megfogalmazott egy beadványt Argay püspöknek, hogy vonja felelősségre azt a két evangélikus professzort, akik éveken keresztül a baloldali eszméket hirdették. 1958. december 16-án Mózes Árpádot letartóztatták. Felhozták ellene az Argay püspöknek 1956 októberében átadott beadványt, a magyar forradalommal való szimpatizálást és azt, hogy a szovjet beavatkozás ellen fekete jelvényekkel tiltakoztak. A legsúlyosabb vád a hazaárulás volt. Tudniillik a forradalom előtt a debreceni Kossuth-egyetem egy csoportjának látogatásakor beszámolt nekik az erdélyi helyzetről. Naponta eljátszották vele, hogyan fogják felakasztani. Sorra tartóztatták le kollégáit, négy-négy evangélikus lelkészt és teológust, név szerint Antal Lászlót, aki már meghalt, Dani Pétert, Kiss Bélát, Gödri Oláh Jánost, Török Andrást, Bibó Lászlót és Veress Károlyt. Hat hónapi vallatás és halállal való fenyegetés után mindnyájukat a katonai törvényszék elé állították. Az utolsó szó jogán megkérdezte a tárgyalást vezető Valeanu őrnagyot: Uram, a szó igazi értelmében mit tettünk mi a Román Népköztársaság területi biztonsága ellen? Azt válaszolta: „Nem tettetek semmit, mert nem tudtatok, de ha tudtatok volna, tettetek volna.” Fővádlottként ezért kapott 18 évi kényszermunkát, a többiek 16, 15, 14, 9, és így lefelé, 6 éveket. Hat hónapot töltött a szamosújvári börtönben, és kereken öt évet a Duna-delta mocsaraiban. Az 1964. augusztus 3-án megjelent kegyelmi rendelettel a legutolsó, 106-os létszámú csoporttal szabadult. A börtönben olyan kiváló embereket ismerhetett meg, mint dr. Dobri János református professzor, dr. Erdő János, a későbbi unitárius püspök, Hajdó Leander, a csíksomlyói volt rendházfőnök, és sorolhatná tovább. A kis létszámú nagykárolyi gyülekezet lelkipásztoraként húsz évig szolgált. Nem voltak könnyű idők, hiszen két ember állandóan rá volt állítva, szüntelenül követték és zaklatták. Az egyházmegye lelkészi karának határozott kiállása révén 1978-ban aradi lelkésznek és esperesnek választották. Az evangélikus püspökség a legkisebb Romániában, közel 33 ezer lélek van szétszóródva Orsovától Nagybányáig. 1992-ben Szedressy Pál püspök halála után titkos szavazással utódjává választották, és a megbízatást hosszas rábeszélés után elvállalta. – Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egy-egy új templom, ezenkívül tizenkilenc felújított templom és imaház, vendégház fűződik a nevéhez, annak ellenére, hogy életfogytiglan választották püspökké, idén mégis lemondott, egészségi állapotára való tekintettel. Mózes Árpád nyugalmazott lutheránus-evangélikus püspök 1931. július 25-én született a barcasági Krizbán. A kolozsvári Protestáns Teológián 1956-ban lett lelkész. /Benkő Levente: „A magam történetét én írnám meg” Beszélgetés Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspökkel, önkéntes ’56-os politikai elítélttel. = Krónika (Kolozsvár). okt. 22./

Január elsejétől a határokon túl élő román nemzetiségű személyek egy sor oktatási és kulturális jogot kapnak Romániában, köztük az oktatás minden szintjéhez való hozzáférést, valamint tanulmányi ösztöndíjak megpályázásának lehetőségét. Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetője elmondta, ugyanazokat a jogokat biztosítják majd a román kulturális környezethez kapcsolódó személyeknek is – Romániából elszármazott zsidóknak, szászoknak, sváboknak – akik ragaszkodnak szülőföldjükhöz. /A határon túli románok támogatása. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a kolozsvári főkonzulátus a Continental Szállodában rendezett díszfogadással egybekötve nyitotta meg az Alkotó magyarok című kiállítást, amely azokat a kimagaslót teljesítő magyarokat mutatta be, akiknek munkásságát Nobel-díjjal tüntették ki. Cseh Áron kolozsvári főkonzul felolvasta az eseményre meghívott Szili Katalin levelét, aki más hivatalos kötelezettségeire hivatkozva nem tudott jelen lenni a rendezvényen. Cseh Áron főkonzul hangsúlyozta, hogy idén először ünneplik a magyarok október 23-át teljes körű európai uniós tagállamként. Elmondta: ez azt is jelenti, hogy a határok feletti békés nemzetegyesítés rövidesen valósággá válhat. A fogadáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Emil Boc Kolozsvár polgármestere, valamint a kincses város gazdasági és művelődési életének számos román és magyar személyisége. /Borbély Tamás: Október 23-a Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Okt. 21-én a bukaresti Magyar Kulturális Intézet és a kolozsvári magyar főkonzulátus szervezésében került sor az 1956-os forradalom megünneplésére a Kolozsvári Magyar Operában. Az előadás előtt Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója köszönetét fejezte ki mindazoknak – köztük Kondor Katalinnak, a Magyar Rádió Rt. elnökének – akik lehetővé tették, hogy ezzel a hangversennyel adózzanak az 1956-os forradalom emlékének. A Himnusz eléneklése után Salat Lehel színművész elszavalta Márai Sándor: Mennyből az angyal című versét. Verdi Requiemjét a Magyar Rádió énekkara és a Kolozsvári Magyar Opera zenekara adta elő. /Hintós Diana: Méltóságteljes emlékezés az 1956-os magyarországi forradalomra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Október 23-án tartja az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány hagyományos október 23-i megemlékezését Kolozsváron, a Heltai Alapítvány Pinceklubjában. A Dobai Istvánnal és Nagy Józseffel együtt elítélt, majd fogsága idején meggyilkolt Kertész Gábor mártíriumára az egykori börtöntárs és barát, Varga László református lelkész emlékezik. 1956-os versekből és sajtóanyagokból készült összeállítással közreműködik Boér Ferenc színművész. ’56 könyvekben címmel a Gr. Mikó Imre Könyvtár 1956-os kiadványaiból kiállítás tekinthető meg. /Erdélyi mártírok – Emlékezés Kertész Gáborra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

Okt. 23-a alkalmából részletet közöltek Palczer Károly Képek a szenvedés éveiből /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999./ című könyvéből. 1960. januárjában egyesek csak nehezen tudtak lemászni az autóról, mert lábukon, kezükön vaslánc, bilincs csörömpölt. Szamosújvárra vitték őket, az egyik teremben vagy ötvenen voltak. Reggel hattól délután ötig dolgoztatták őket. A fő étkezés hajnalban, öt órakor volt, munkába indulásuk előtt. /Palczer Károly: Palczer Károly: Képek a szenvedés éveiből. Indulás és érkezés Szamosújvárra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

A kormányfőjelöltek "összecsapásával" kezdődött okt. 21-én az a tévévita-sorozat, amelyet a Romániai Sajtóklub szervezett. A vitán Mircea Geoana az SZDP–RHP, Calin Popescu-Tariceanu az NLP–DP és Frunda György, az RMDSZ kormányfőjelöltje, illetve az NRP-t képviselő Daniel Ionescu vett részt. Frunda hangsúlyozta, 1996 óta az RMDSZ rendkívül fontos szerepet játszik Románia politikai életében, a szövetség tulajdonképpen a kormányzás kiegyensúlyozottságát biztosító tényező volt. Jelentős eredménynek nevezte, hogy 2000-től, a kormánypárttal együttműködve a szövetség hozzájárult az ország alkotmányának módosításához, sarkalatos törvények megalkotásához, sikerült számos jogot kivívni a magyar kisebbség számára, valamint a mentalitásváltás folyamata is elkezdődött. "Az RMDSZ volt Románia ütőkártyája a schengeni vízumok eltörlésekor, az országnak a NATO-ba történő belépésekor, a jövőben pedig az EU-csatlakozás ütőkártyája lehet" – fogalmazott. A vita végén Frunda György magyarul is szólt néhány szót, a műsort követő magyar nézőkre való tekintettel. /Langyos vita a kormányfőjelöltek között. Frunda magyarul is köszöntötte a nézőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Markó Attila helyettes államtitkár cikkében újra hitet tett az RMDSZ mellett, hangsúlyozva, 268 ezer aláírás Markó Béla jelölése mellett és 26 ezer az MPSZ mellett. Ez utóbbi aláírásokat az ügyészség vizsgálja, mert alapos gyanú merült fel néhány lista hamis voltát illetően. A büntető eljárás megindítását a Központi Választási Iroda kezdeményezte. /Markó Attila: Aláírások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Soron kívüli sajtótájékoztatót hívott össze Árus Zsolt, az MPSZ területi szervezetének elnöke Gyergyószentmiklóson, amelyen arról tájékoztatott, hogy az MPSZ-nek a Központi Választási Irodához benyújtott ívei kikerültek az RMDSZ-hez, melynek képviselői több megyében rákérdeznek az emberekre, hogy valóban aláírták-e az ívet az MPSZ indulásához. Az MPSZ ügyvédje ez ellen hivatalosan tiltakozott. Elmondta továbbá, hogy a törvény értelmében a Választási Irodának kellene ellenőriznie az aláírások hitelességét, ehelyett az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt javaslatára úgy döntöttek, hogy az ügyészséghez adják az íveket elbírálás végett. –Az eljárás ellen az MPSZ tiltakozást nyújtott be az Európai Unió bukaresti kirendeltségéhez, valamint a különböző országok nagykövetségeihez is. /Soron kívüli sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Újabb hat évre választották meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé Tőkés Lászlót, aki a 95 tagú egyházkerületi közgyűlés 62 szavazatát mondhatta magáénak, ellenfele, Csernát Béla 32 szavazatával szemben. Kovács Zoltán főgondnokot, Érmihályfalva polgármesterét 74 szavazattal választották újra. Az eredmény kihirdetésekor Tőkés László kifejtette: ’89 után helyes úton indult el az egyház, amikor a nemzeti és keresztény értékek védelmét vállalta, ez bizonyítják a most leadott szavazatok is. A nem reá szavazókat nem tekinti ellenségnek, arra szólította fel őket, hogy zárkózzanak fel az egyház ügyeinek képviseletében. A szavazások második fordulójában a lelkészi- és világi főjegyzőt, az elnököket és generálisdirektort, valamint a tanácsosokat választották meg. /(Balla Tünde): Tőkés László marad a Királyhágómellék püspöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Tanácskozásra ültek össze a Magyar Ház nagytermében Beszterce város pedagógusai. Jelen volt a magyar oktatásért felelős tanfelügyelő, Balázs Dénes is. Borsos K. László kiemelte, nagy szükség volt e tanácskozásra. Besztercén szükség lenne önálló magyar iskola létrehozására. /Sz. Cs.: Tanácskoztak a pedagógusok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Fölényes győzelmet aratott okt. 22-én Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben tartott tisztújításon. Az újraválasztott püspök nyilatkozott a Szabadságnak. Úgy érzi, hogy a mai királyhágómelléki püspök emberi téren nem különbözik az egykori temesvári lelkésztől, próbált hű maradni elveihez. Úgy látja, hogy politikai téren közeledés mutatkozott az RMDSZ és az egyház, valamint személye között. „Erdélyben van esélye a magyar–magyar egyetértésnek, még akkor is, ha bizonyos jelek ellene szólnak. Összegezve: látok esélyt a magyar összefogás megteremtésére” – jelentette ki. /Köllő Katalin: Tőkés: látok esélyt a magyar összefogás megteremtésére. Régi-új püspök a Királyhágómelléken. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Új épületben tartják ezentúl az óráikat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezettudomány, valamint a fotó-, filmművészet és média szakos diákjai. Az egyetem a nemrég visszaszolgáltatott, a Monostori úti kakasos templom mögött lévő, Déva utca 19. szám alatti épületet béreli az Erdélyi Magyar Református Egyházkerülettől. Az okt. 22-i ünnepi avatón Szilágyi Pál rektor az intézmény terveit ismertette, közölte: jövőtől európai tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok szakot indítanak. A Bocskai-házban maradt az egyetem adminisztrációs személyzete, valamint az egyetem Kutatási Programok Intézete. /B. T.: Új ingatlant bérel a Sapientia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Kettős könyvbemutatót tartottak okt. 21-én a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar tanszékén. Mindkét gyűjteményes kötet szerkesztője, illetve egy-egy tanulmányának szerzője Gábor Csilla. A Mindennemű dolgok változása – Hagyományok, források, távlatok című tanulmánykötet a Komp-Press, a Devóciók, történelmek, identitások a Scientia Kiadó gondozásában jelent meg. Gábor Csilla örömét fejezte ki, hogy sikerült megteremtenie egy, a középkori, kora újkori magyar irodalmat kutató műhelyt. A magyar tanszék és a Római Katolikus Teológiai Kar együttműködése termékenynek bizonyult, fiatal kutatók írásai is napvilágot látnak a magyarországi szakemberek kolozsvári előadásait rögzítő fejezetek mellett. /(Rostás-Péter Emese): Hagyományok és változások a magyar tanszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Az óradnai magyarság mondhatni Csipkerózsika álmából ébredt, vallotta 1999- ben, az RMDSZ tízéves évfordulóján, a Besztercei Híradónak a helyi vezetőség. Elhunyt Vilicki László, az RMDSZ óradnai szervezetének alapító tagja, áldozatos munkájával a szórványt szolgálta. Évtizeden át volt helyi elnök, és a helyi tanácsban is vállalta a képviseletet. /A szórványért élt, munkálkodott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

A magyarországi Illyés Alapítvány egymillió forint értékben adományoz magyar nyelvű könyveket a szászrégeni Petru Maior Városi Könyvtárnak. Márton Edit könyvtáros jelezte, az alapítvány képviselői könyvismertetőket tartalmazó nyomtatványokat fognak küldeni, amelyekből a szászrégeni könyvtárosok kiválaszthatják az igényelt példányokat. Jelenleg a Petru Maior Könyvtárban levő könyvállomány 30 százaléka magyar nyelvű. /Egymillió forintos könyvadomány. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./