Szeptember 30-án ünnepélyesen felavatták Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium új címerét, melyet Felházi Ágnes képzőművész, a kollégium tanára készített. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszédében kiemelte, hogy ezzel az avatóval történelmet ír a János Zsigmond Unitárius Kollégium, hiszen sötét évtizedek után születik meg a címer. Popa Márta igazgatónő ünnepélyesen átadta az egyház képviselőinek, valamint az osztályfelelősöknek a címer másolatait. /Szabó Csaba: Címeravató a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. Történelmet írtak Kolozsvár legrégibb scholájában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Tizenkettedik alkalommal rendeztek Báthory Napokat Szilágysomlyón, a 11. orvostudományi konferenciával egyidőben, szept. 24–26. között. Nyitányként ifjúsági napot tartottak a kolozsvári diákszínjátszók, táncházzal. A rendező Báthory István Alapítvány (BIA) és a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) időszerű témát tűzött napirendre: a magyar nemzet fogyásának kérdését. Ezúttal nem kimondottan orvostudományi előadások hangzottak el. Fekete Gyula író (Budapest) Sorskérdések címmel értekezett. Az utóbbi évtizedekben az értékrendet az egyénre szűkítik, szem elől tévesztik a nemzetet, társadalmat, közösséget, közösséget, fejtette ki. Prof. dr. Iván László (Budapest) A magyarság széthullásának és megmaradásának lelki tényezői címmel tartott előadást. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele a család, iskola, erkölcs összefüggéseit taglalta. Megnyílt Nagy Dániel grafikus és Kristófi János festő kiállítása, emellett könyv- és folyóirat-ismertetőkre is sor került. Egyéni előadóesten fellépett a budapesti énekes, Tolcsvay Béla. A Báthory Napok záró eseménye a helyi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet volt, majd megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. – Aláírták a Szilágysomlyó és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolatot. /Fejér László: XII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A Salamon Ernő Gimnázium /Gyergyószentmiklós/ diáktanácsa okt. 1-jén ünnepli a 11. születésnapját. A rendezvényt a diáktanács és a tavaly alakult Salamon Ernő Véndiák Szövetség szervezi. /(Gál Éva Emese): Ünnepel a diáktanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lendvai Ildikó MSZP- frakcióvezető és Kuncze Gábor SZDSZ pártelnök szept. 30-án aláírta a kormánypártok koalíciós szerződését. Gyurcsány Ferenc ismertette az új kormány névsorát. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyelete visszakerüljön a Miniszterelnöki Hivatalból a Külügyminisztériumba. /Gyurcsány Ferenc kihirdette kormánya névsorát. Somogyi Ferenc az új külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Kilenc Hargita megyei iskola és civil szervezet kapja meg a napokban az Illyés Közalapítványnál megpályázott fénymásolót. Erdély-szerte 44 magyar tanintézmény részesült az összesen mintegy 5 millió forint értékű programból. /Fénymásolók iskoláknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

Az Arad megyei Kisjenő 1777-ben épült katolikus templomának idei templombúcsúján jelen volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök 17, több vallásfelekezetet képviselő pap és egyházi méltóság körében. Pántya Elemér helyi plébános hangsúlyozta, hogy a környék 12 településén már alig ezer katolikus él, de a mostani ünnepség is a szórványközösség élni akarását példázza. A szentmise után az Ifjúsági Házban a Csanádi János magyartanár vezette Körösmente Irodalmi Kör közreműködésével bemutatták Olosz Lajos Percek közt virágok című, válogatott verseket tartalmazó kötetét. A búcsúi bálon a tetszés szerint hozzájárulásból begyűlt pénzt a templom központi fűtésének felszerelésére fordítják. /Búcsúbál a templom fűtéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Svájcból érkezett szerelők dolgoznak Nyárádandrásfalván a református papilak és közösségi ház villanyszerelési munkálatain. A svájciak pihenőszabadságukat áldozták fel, hogy a szakmunkát elvégezzék. A kilencvenes évek elején jöttek először Azóta többszörmegjelentek, teljesen felújították a helybéli református templomot.. /Bakó Zoltán: Svájci segítség Nyárádandrásfalván. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Horváth Szőke Gyöngyvér /Kolozsvár/ grafikáiból nyílt kiállítás szeptember 25-én Pécsett, a Várkonyi Nándor Könyvtárban. A kolozsvári Kuckó-játszóházas munkatársai a pécsi Szivárvány Gyermekház kézműves oktatóival közösen játszottak a pécsi gyermekekkel Pécsen. Az idén is Varga Ferenc, a Gyermekház igazgatója és lelkes segítőtársa, Horzsa Gábor volt a közös tevékenység szervezője, akiknek szívügye, hogy a két ház között 1991-ben született kapcsolat ne szűnjön meg. /(balogh): Kolozsvári jelenlét a Pécsi Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

A környezetvédelem, az észak-erdélyi autópálya, valamint az európai integrációs folyamat témája állt – többek közt – a középpontjában annak a megbeszélésnek, amelyet okt. 1-jén Szatmárnémetiben folytatott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A találkozó után a felek közös sajtóértekezlet keretében számoltak be megbeszéléseik eredményeiről. Emlékeztettek: a két parlament stratégiai együttműködésének a jegyében 2003-tól rendszeresen találkozik és konzultál egymással a két törvényhozó testület elnöke. Szili Katalin elmondta: vendéglátója tájékoztatta őt arról, hogy az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti szakasza 2008-ra elkészül. Szili kérte román partnerét, hogy Bukarest támogassa a csíkszeredai főkonzulátus felállításának a lehetőségét. /Környezetvédelem, autópálya, európai integráció – a tegnapi Szili–Dorneanu találkozó fő témái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Több mint 10 ezerrel csökkent az RMDSZ tagjainak száma Kolozs megyében a múlt év eleje óta. Az ismert okok (elhalálozás, kivándorlás stb.) mellett más tényezők is hozzájárultak a lemorzsolódáshoz, a közömbösség, a csalódás és a politikától, pártoktól való elfordulás. A múlt év elején a tagok száma meghaladta a 40 ezret, jelenleg azonban alig 23 226 fizető tagnak sikerült a nyomára bukkanni. Bitay Levente megyei ügyvezető elnök szerint egyre kevesebb az önkéntes tagdíjbeszedő is. /Székely Kriszta: Több mint 10 ezerrel csökkent az RMDSZ-tagság a megyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

A Romániai Református Egyház Zsinata a Kolozsvárt szept. 30-án tartott ülésén a közeledő romániai parlamenti választásokra tekintettel megfogalmazta elvárásait. A református egyház a következő négy évben elvárja, hogy egykor államosított ingatlanjait, elkobzott ingóságait ténylegesen visszaadják, a felekezeti oktatást törvényes úton helyreállítsák. Akik a tárgyalásokat és a megegyezést visszautasítják, azok a nemzeti közösség parlamenti képviseletét veszélyeztetik. /A Romániai Református Egyház Zsinatának állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kijelentette, hogy a népszavazás megrendezését szabályozó törvényt nem kell módosítani a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírásához, mivel a jelenlegi szabályozás ezt lehetővé teszi. /Az SZNT szerint a népszavazásról szóló törvényt nem kell módosítani. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Okt. 1-jén nyílt meg a Marosvásárhely két felsőoktatási tanintézménye, a Színművészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem. A Színművészeti Egyetemen dr. Béres András rektor az idei tanév különlegességét hangsúlyozta, hiszen ez az utolsó évfolyam, amelyik az eddig megszokott tanrend szerint végzi az egyetemet, jövőre hároméves időtartamúak lesznek a felsőoktatási intézmények, ezt a mesteri és doktori képzés követi majd. A rektor beszélt az egyetem összművészeti törekvéseiről, arról, hogy a színházművészeti oktatás mellett a művészet többi ága oktatásának lehetőségét szeretnék elérni. E cél érdekében indult a bábszínész szak, idén pedig a zenepedagógia. /Nagy Botond: Jókedvű tanévnyitó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Okt. 1-jén tartották Gyergyószentmiklóson a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának kihelyezett főiskoláján az immár hetedik ünnepélyes tanévnyitót. Dr. Garda Dezső képviselő, majd Dézsi Zoltán alprefektus a főiskola tanáraiként szóltak a hallgatókhoz. Dr. Dombay István, a főiskola igazgatója megnyitóbeszédében kitért az idén már 313 diákkal működő, intézmény jelenére és jövőjére. /Évnyitó a Csiky-kertben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

Erősödni látszottak, főként 1989 után, a magyar tanítási nyelvű iskolák, illetve a magyar tagozatok. Kialakultak a támogatási rendszerek, s vannak az oktatás korszerűsítését és a továbbtanulást segítő alapítványok. „Mégis: anyanyelvű oktatási rendszerünk sorvad” – állapította meg Szekernyés Irén, a lap munkatársa. Temesváron több iskolában kevés a tanuló, kettőben nem indult első osztály gyermekhiány miatt, s a város legnagyobb magyar iskolájában, a Bartók Béla Líceumban is alig-alig indult párhuzamos osztály. Temes megyében hasonló a helyzet. A tanítók látják a súlyos problémát, megtettek mindent, ami módjukban állt. Családokat kerestek fel, ahol iskolába induló kisgyermekek élnek. Az eredmény kevés volt. Az előítélet, miszerint a gyermek jobban érvényesül, ha román iskolában jár, makacsul tartja magát. /Szekernyés Irén: Közösségsorvasztó előítélet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Okt. 1-jén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Providenta-Gondviselés-Fürsorge Egyesület. A fogyatékkal élő személyek életén, helyzetén javítani igyekvő civil szervezet szakemberek segítségével működik a kolozsvári Munkaterápiás Rekuperációs Központban. Munkájukat külföldi szakemberek, főleg holland és osztrák gyógypedagógusok is támogatják. A rászorultak megsegítéséből oroszlánrészt vállalt magára Vizi Ildikó egyesületi elnök és Essig Andor magánvállalkozó, az egyesület alapító tagja. /Tízéves a Gondviselés Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Néhányan a szülőföld ízű boldogulás magasztosságát hirdetik a különböző katedrákról közel másfél évtizede a jobb sorsot, létet, az apró lépések kiegyensúlyozatlanságával, írta Szőcs István. A több mint 78 ezer kolozsvári magyarról van szó. Az öregek és nyugdíjasok a legnagyobb réteg, a szegénységbe beletörődve tengődnek, akárcsak román sorstársaik. A családjáról gondoskodó több mint 36 ezer kolozsvári magyar ember legtöbbjének élete siralmas. Ezeknek az embereknek ugyanúgy, mint a friss végzős diplomásoknak vagy érettségizetteknek, nincs munkalehetőségük a mai Kolozsvár adminisztrációjában és intézményeiben. Kolozsváron több mint 28 ezer alkalmazottja van az intézményeknek, közülük az alkalmazott magyarok száma alig haladja meg az 500 személyt. Kolozsvár ipari termelésének összeomlása különösen a magyarságot sújtotta. A kommunista rezsim által elrabolt kolozsvári ingatlanok visszaszolgáltatása alig mozdult el a holtpontról. Az ingatlanok államosítása nagyobbrészt a magyarságot érintette. A kolozsvári magyar történelmi egyházak tulajdonát képező egyházi ingatlanokat az egyházi gazdasági vezetők bérbe adták bankoknak és más kereskedelmi egységeknek. A bérbe adott több mint 32 ezer négyzetméter kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800 alkalmazottat, melyből a magyar nem éri el a 300 főt. /Szőcs István: Van kiút?! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Jámbor Katalin súlyos autóbalesete után határozta el, hogy lakását felajánlja mások megsegítésére. A múlt hónap végén Nagyváradon ünnepélyesen átadták az öregek otthonának helyet adó ingatlant, mely a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásába került és négy idős nagyváradinak alakított ki benne hajlékot. Ez szép példája az emberi jóságnak és alapja lehet az egyházi idősgondozói rendszernek, vélekedett az otthont felavató Tőkés László püspök. /Öregotthont avattak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Pakó Benedek szászrégeni plébános közölte, ellopták a régeni római katolikus temető kápolnájának a harangját, a 100 kilós, bronzból és ezüstből készült harangot. /Máthé Éva: Lélekharang kerestetik! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Nagyenyed és Déva után Kisiratoson lépett színpadra a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Füleki László, az együttes vezetője jelezte, 12 éve van a Hargita táncegyüttesnél, de azóta nem jártak itt. Kifejtette, hogy az együttes egyik fő célja a szórványmagyarság felkarolása. Tavaly mezőségi turnét szerveztek, ugyanakkor Aradon is jártak. Az együttesnek jelenleg 43 munkakönyves alkalmazottja van, de sokkal nagyobb számú a bedolgozó csapat. A turnékra általában 27 személyt visznek. /Nagyálmos Ildikó: Fő céljuk: a szórványmagyarság felkarolása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Egy hete indították el Gyergyószentmiklósról a www.relatio.ro címen megtalálható, magyar nyelven futó világhírportált. A portál naprakészen, naponta több mint hétszer frissítve szolgál az internetes olvasóközönségnek erdélyi-, magyarországi-, romániai- és világhíreket. /Hírek az országból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Az 1848–49-es forradalom ereklyéiből nyílt kiállítás okt. 1-jén az Arad Megyei Múzeumban. Az értékes darabok most először kerültek ki a nyilvánosság elé, a múzeum raktárából. A vitrinekben olyan tárgyak láthatók, mint például az aradi vértanúk személyes tárgyai, kitüntetései, fogházbeli feljegyzései, Damjanich olajportréja, a tábornokok nevét tartalmazó 1849–50-es aradi elítélések listája stb. Az intézmény raktárában több mint 17 ezer darab, az 1848–49-es forradalomból fennmaradt tárgy található, ezeket Hügel Péter igazgató szerint időnként cserélik majd a vitrinbeliekkel. Várhatóan a múzeum egy kétnyelvű katalógust is összeállít majd ezekről a tárgyakról. /(Sólya): Kiállították az aradi vértanúk emléktárgyait. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Okt. 1-jén tartották Gyergyóalfaluba az iskola névadó ünnepségét és emléktábla-szentelését. György István polgármester köszöntője után Fülöp Sándor agrármérnök foglalta össze az iskola történetét, ismertette Kászonaltízi Veress Zsigmond (1831–1907) – az iskola névadója – életét. Adorján Imre plébános megszentelte a Kőrössy Antal szobrászművész domborművét magába foglaló emléktáblát. /Bajna György: Veress Iskola Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

Székelyudvarhelyen, a művelődési ház kiállítótermében tekinthető meg Karácsony Ernő festőművész gyűjteményes kiállítása. Húsz év terméséből történt a válogatás. /Lőrincz György: Absztraktba hajló líraiság. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

Hary Béla karmester és zeneszerző hetvenéves /sz. 1934. okt. 2./. A kolozsvári Magyar Opera karmestere operát, balettet, operettet, szimfonikus műveket egyaránt vezényelt kezdve a klasszikusoktól a kortárs zeneszerzők darabjáig. Zeneszerzői tevékenysége is sokrétű, balettekhez írt zenét, továbbá musicalt és szimfonikus költeményt. Hary Béla a hetvenes években lett az opera igazgatója, miután távozott az akkori igazgató, Szinberger Sándor. 1973-tól 1977-ig volt igazgató, őt követte Kriza Ágnes énekes, aki egy évadot vállalt, majd következett Márki Zoltán költő, Sigmond István író. 1984-ben újból Hary Bélát nevezték ki igazgatónak és ezt a tisztséget a rendszerváltásig betöltötte. Nagyon nehéz volt a kommunista rendszerben egy művészeti intézmény élén állni. A külföldi vendégszereplések nagyon ritkák voltak Romániában. Különleges dolog volt, hogy a társulat 1969-ben eljutott az akkori Jugoszláviába, később pedig Olaszországba. Hary Béla jelenleg Kolozsvár mindkét operaházában vezényel és a Zeneakadémián is tanít. /Hintós Diana: Hetvenedik születésnapján köszöntjük Hary Béla karmestert, a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

78 éves korában Sepsiszentgyörgyön elhunyt Kovács András /Bözödújfalu, 1926. jan. 9. – Sepsiszentgyörgy, 2004. szept. 29./ szerkesztő, író, 1949-1970 között a kolozsvári Igazság főszerkesztője, utóbb a bukaresti A Hét szerkesztőségi főtitkára /1970-1986/. Kovács András nevét magyarországi kiadást is megért nagysikerű könyve, a Vallomás a székely szombatosok perében (Kriterion,1981) tette ismertté. Kovács András írt szülőfalujáról, a falurombolás áldozatául esett Bözödújfaluról: Útfélen fejfa /Kriterion, 1995/ Mondjatok kaddist egy székely faluért (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997), Az erdélyi szombatosság nyomában (2000). A szerkesztő Kovács András emlékiratai A hűség csapdái (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1999) címen láttak napvilágot. /Elment a szombatosok krónikása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Okt. 4-én Aradon, a Jelen Házban dr. Bona Gábor budapesti hadtörténész bemutatja a budapesti Dinyés László Aradi rabok 1849–1858 c. történelmi tanulmánykötetét, melyet a Szabadság-szobor Egyesület adott ki. Dinyés László elmondta, hogy munkája másfél évszázados hiányt pótló tanulmány, amely a 48-as forradalom és szabadságharc leverése után Aradon, politikai okok miatt elítélt, kivégzett vagy fogva tartott katonákról és polgári személyekről szól. 642 személy neve, születésük dátuma, rangja, katonai beosztása, ítéletük, szabadon bocsátásuk ideje és helye található meg a könyvben. Azon személyek adatai, akik meghaltak a fogság alatt, vagy kivégezték őket: statisztikai jellegű összesítések, létszámról, rangokról, elítélésekről. A rabok sorsának alakulásáról szabadulásuk után. Akikről kép maradt – összesen 212 személyről – Dinyés László tusrajzot készített. A budapesti képzőművész elmondta, hogy tagja az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesületnek. Következő munkája az Arad várából utolsónak –1858. június 2-án – szabadult rab, Virágh Gedeon őrnagy életrajzi kötete. /Nagyálmos Ildikó: Könyv az aradi rabokról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

 Theodor Stolojan bejelentette, hogy egészségi okok miatt visszalép az elnökválasztási versenyből és lemond a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöki tisztségéről. Stolojan Calin Popescu Tariceanu NLP-alelnökre ruházta át a pártelnöki hatáskört, aki egyben az NLP–DP szövetség társelnöke is lesz. Theodor Stolojan 2000 és 2002 között a Nemzeti Liberális Párt Országos Tanácsának elnöke, 2002 augusztusától a párt elnöke volt. Theodor Stolojan 1991-ben pénzügyminiszter, 1991 és 1992 között pedig kormányfő volt. /Stolojan visszalépett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./ A volt állampárt tagjainak továbbélése mind a jobb-, mind a baloldalon, a kommunizmus bűneinek takargatása még jó ideig zsarolhatóvá tesz sok-sok politikust, állapította meg Simó Erzsébet, a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Stolojant megzsarolták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

Hat erdélyi megyében rendeztek a hét végén előválasztásokat. Beszterce-Naszód, Fehér és Hunyad megyékben a magyarok kis számára való tekintettel csakis a közvetett előválasztások jöhettek szóba. Maros megyében viszont, ahol a magyarok aránya 39 százalék, és Szilágy megyében, ahol közel 28 százalékban élnek magyarok, adottak voltak a feltételek, mégsem vállalkoztak a közvetlen választások megszervezésére. Fehér megyében igen kicsi az esélye annak, hogy az RMDSZ szenátort vagy képviselőt jutasson a parlamentbe, de a töredékszavazatok visszaosztásakor bármi lehetséges. Az okt. 1-jei küldöttgyűlés rangsorolása következtében az első helyen Rácz Levente megyei elnök végzett, aki a képviselőházi listát vezeti majd, a szenátorlista első helyére a második helyezett Tóth Csaba gyulafehérvári RMDSZ-elnök került. Beszterce-Naszód megyébe az RMDSZ-t Kocsis András, a képviselőlista első helyezettje, vagy Koszorús Zoltán szenátori listavezető képviselheti. Hunyad megyében igazán csak a képviselőjelöltnek van esélye, erre a tisztségre a küldöttek a jelenlegi képviselőt, Winkler Gyulát javasolták. A Maros megyei RMDSZ képviselőjelöltjeinek listája első öt helyére Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Attila, Benedek Imre és Jakab István került fel. A szenátor-jelöltek első helyén "hivatalból", az SZKT döntésének következtében Markó Béla szövetségi elnök szerepel, a másodikra pedig Frunda György SZKT-elnököt választották. Szilágy megyében Seres Dénes szenátor képviselőjelöltként indul. Bihar megyében a szenátori listát a jelenlegi szenátor, Pete István vezeti. A befutó helyen levő képviselők: Lakatos Péter, Sóki Béla és Székely Ervin. Az RMDSZ nem válaszolt pozitívan a Magyar Polgári Szövetség azon megkeresésére, hogy Biharban is állóurnás előválasztásokat tartsanak, sőt az együttműködés más formáira sem voltak hajlandók, Szilágyi Zsolt, az MPSZ jelöltje úgy döntött, nem vesz részt az RMDSZ-előválasztásokon. Szilágyi szerint az elektoros rendszer nem kellően átlátható, ellenőrizhető. Nem tartotta kizártnak, hogy függetlenként indul az őszi választásokon. /Sz. K.: Közvetett előválasztások hat megyében. Töretlen remény a töredékszavazatokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./