Az ortodox egyház állam a román államban, a központi költségvetésből a görögkeleti egyház működésére kiutalt pénzek rubrikájába még soha nem került konkrét összeg. Ugyanis csak a beavatottak számára ismert csatornákon át ömlik az új honfoglalás céljait szolgáló pénz. A trükkök sora a csereháti épületfoglalástól a csíkkarcfalvi kockakövek felszedéséig húzódik, s úgy tűnik, hogy a Partiumban is offenzíva készülődik. Legújabban a nagyszalontai hajdani gyalogsági laktanya épületegyüttesét és területét szerzik meg: a kormány a nagyváradi Szent Kereszt kolostor apácáinak készít több százezer hektáros ajándékot. Az elvándorlás miatt ma 57 százalékát teszi ki a magyarság Nagyszalonta lakosságának. Az egyik ortodox főpap Istenére esküdött, hogy csak ott építenek templomot, ahol a hívek száma indokolttá teszi. Hogy akkor az erdővidéki Magyarhermányban miért volt rá szükség, arra nem érkezett válasz. Az egyik székelyföldi városi tanács tagjai utánanéztek, milyen érdekeltség is húzódhat a kőolajipari befektetés céljából területet igénylő cég mögött. Akkor sikerült megakadályozni, hogy azon a helyen ne építsenek ortodox templomot. Nagyszalontán viszont az ottani elöljárók egyfajta hallgatólagos alku létéről vélnek tudni: Szabadság-szoborért ortodox kolostort. /Csinta Samu: Ortodox faló. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Nagyszalontán tíz épületből laktanyát és földterületet juttatott a kormány a nagyváradi ortodox apácáknak. Részben a Belügyminisztérium, részben pedig a nagyváradi Szent Kereszt kolostor hatáskörébe utalt a román kormány egy nagyszalontai laktanyát. A kormány a szalontaiak feje fölött döntött, az önkormányzat és az RMDSZ városi szervezete tiltakozott a határozat ellen. Székely Ervin Bihar megyei képviselő jelezte, márc. 15-én interpellál a parlamentben az ügyben. A nagyszalontai magyarság attól tart, könnyen a székelyudvarhelyiek sorsára juthat. A székely anyaváros melletti Csereháton felhúzott hatalmas ingatlanegyüttest máig tisztázatlan körülmények között juttatta az építtető Aris Industrie Rt. a bukaresti Szeplőtelen Szív kongregáció apácáinak. Az ügyben jelenleg is perel az udvarhelyi polgármesteri hivatal. /Rostás Szabolcs: Cserehát szelleme kísért Nagyszalontán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

A Csíkszeredában megjelenő Jurnalul de Transilvania hetilap márc. 8-15-i száma súlyos vádat fogalmazott meg a magyarországi politika, az erdélyi magyar média egy része és néhány „elvakult" székely címére: Székelyföld etnikai megtisztítását készítik elő évek óta és minden áron! A lap szerint ez helyet kapott a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 2001. novemberi, parlamentnek benyújtott jelentésében is, de a kormánypárt és az RMDSZ közötti „vadházasság" miatt úgymond keresztülnéztek rajta. Mára a helyzet tűrhetetlenné vált – állítja a Jurnalul szerzője, Adrian Cinpoieru, aki szerint a cél tulajdonképpen a székelység Budapest általi gyarmatosítása. „Gazdaságilag mindez sikerült is. A magyarországi befektetők magukhoz ragadták a vidék gazdaságának nagy részét. Dollármilliók százait mozgatták meg, főként közvetítők révén. E közvetítők pedig most politikai játékba fogtak. Hargita, Maros és Kovászna három gazdag megye. Statisztikai adatok szerint, az életszínvonalat tekintve mindhárom Románia első tíz megyéje között helyezkedik el. Nyersanyagkincsekben ugyancsak bővelkednek. Van itt fa, ásványvíz, kő és mindenek fölött, sok-sok szorgalmas ember. Akiket Budapest rabszolgastátusba emelne..." – indította „leleplezését" a lap. Megnevezte azokat a médiacsatornákat, melyek a székelyföldi románság elűzésén fáradoznak: a Fidesz-hű budapesti Magyar Nemzet, a csíkszeredai Hargita Népe és a kolozsvári Krónika. A magyar „radikálisok" szövetségeseket is találtak, mint a bukaresti Adevarul helyi tudósítóját. A Jurnalul szerint az a lap, amely pár éve még nyíltan leleplezte, milyen manőverekkel hozta létre a magyar kormány a Sapientia Egyetemet, illetve milyen törvényellenesen történt Szovátafürdő privatizálása, most „köpönyeget cserélt” és támogatja annak a csíki újságírónak románellenes terveit, aki „a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetője, mely tanács a Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai megtisztítását tűzte ki célul” . Két eseményre hivatkozott a Jurnalul de Transilvania: (1.) a Bayer Zsolt kitiltásával kapcsolatos állásfoglalásokra, melyekben úgymond a Krónika járt elől, elhallgatva a magyarországi újságíró románellenes kirohanásait, illetve (2.) a csíki hokicsapat szurkolótáborának „kedvelt" és nem véletlenül gyakran hangoztatott harci jelszavára, mely a románok kiűzését szorgalmazza. A csíki hetilap megnevezte azt a néhány személyt, akiket a fenti manőverek mozgatóinak tart: Szondy Zoltán újságíró mellett György Attila író, Szász Jenő udvarhelyi polgármester, Gergely István és Boros Károly papok, Ráduly Róbert képviselő, Szabó Soós Klára és Benkő Sándor helyi tanácsosok. /A Jurnalul de Transilvania szerint: Budapest a székelyföldi románok elűzésén fáradozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

A kettős állampolgárság és Európa címmel rendeztek márc. 10-én tanácskozást Budapesten. Elhangzott: a kettős állampolgársággal kapcsolatosan el kell dönteni, kinek kedvez, és milyen érdekeket sért, ha állampolgári jogokat ad Magyarország a szomszéd országokban élő magyaroknak. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára leszögezte: „El kell dönteni továbbá azt is, vajon nem sérülnének-e a demográfiai és munkaerő-gazdálkodási érdekek azzal a mindezidáig elfogadott elvvel, hogy a szomszédos államokban élő lakosság szülő- és lakóhelyén tartása elsőrendű nemzeti érdek lehet. E téren a magyar közvélemény előítéletes és megosztott. Éppen ezért célszerű megismerni mások gyakorlatát és állampolgársági jogrendszerét. Az egyértelmű elvi-politikai állásfoglalást sürgeti a Szerbiában élő magyarság aláírásgyűjtése, továbbá az a tény, hogy a különböző politikai erők Magyarország határain túl egyszerre vetik fel az autonómia és a kettős állampolgárság kérdését.” A konferencián több tekintélyes tudós hangoztatta az a nézetét, hogy a politikai pártok kötelessége a határainkon túl élő magyarság esetleges kettős állampolgárságával kapcsolatos nézeteinek egyértelművé tétele. Az élénk vita során elhangzott olyan vélemény, hogy a 200 ezer magyar igazolvány csak tovább osztja igazolványosokra és igazolvány nélküliekre a határainkon túli honfitársainkat. Elodázhatatlan az elvi döntés: vajon milyen feltételek mellett lehetséges befogadni és az átköltöző magyarok kérelmeit és milyen körülmények között elfogadni. /Állampolgárság és EU. Tanácskozás a magyar nemzetstratégiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Nem rendezhetik meg a nagy-romániások Aradon a Szabadság-szobor talapzatánál a márc. 14-re beígért tüntetést, mert Dorel Popa polgármester megkapta a kormányhatározatot, melyben a Tűzoltó teret munkateleppé nyilvánítják. Ez azt jelenti, hogy a kijelölt területrészen tilos bármiféle rendezvényt, megmozdulást szervezni. /Kereshetnek más helyet a nagy-romániások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

A székely vértanúk kivégzésének 150. évfordulójára emlékeztek márc. 10-én Marosvásárhelyen. A Vártemplomban Tőkés László püspök hirdetett igét, a Postaréten koszorúzásra került sor. A székely vértanúk üzenete: legyünk bátrak és erősek városainkért, népünkért – mondotta a püspök. Hangsúlyozta: ne a hamis ünneplés, hanem a hiteles üzenet közvetítése legyen fontos. "Szomorú, ha a gyávák koszorúzzák a hősöket, az elnyomók a szabadság szobrát és a vértanúkét, ha a megalkuvók magasztalják a rendíthetetleneket". Tőkés László szerint az erdélyi magyarság számára Marosvásárhely a legfontosabb város, az autonómiával kapcsolatban pedig kijelentette, hogy aki az erdélyi magyarság jövőjére tekint, az az RMDSZ programjában is szereplő háromszintű autonómiát komolyan veszi.. /A. I.: A székely vértanúkra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Külön rendezvényt tart az RMDSZ és a református egyház Zilahon, az 1848-as szabadságharc évfordulója alkalmából. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyve szerint novemberben Tőkés László püspök felszólította Szilágy és Bihar megyék egyházközségeit, hogy „egyfelől semmilyen közös rendezvényen való fellépést ne vállaljanak az illető megyei RMDSZ- szervezetekkel, másfelől az illető megye egyházi képviselői hivatali minőségükben határolódjanak el mindenfajta együttműködéstől" A zilahi református egyházközségek külön ünneplést jelentettek be márc. 14-re, vasárnapra – a zsibói Wesselényi-szoboravató ünnepségével egyidőben. A rendezvényen Tőkés László püspök és Szűrös Mátyás, magyarországi politikus is részt vesz. /Március 15-én külön ünneplés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

A Marosvásárhelyi Bíróságon márc. 10-én tárgyalták azt a bűnügyi panaszt, amelyet Lazar Ladariu, a Cuvantul Liber Maros megyei napilap igazgató-főszerkesztője, a Román Nemzeti Egységpárt országos alelnöke nyújtott be Spielmann Mihály városi tanácsos ellen, akitől egy euró kártérítést, illetve a sajtóban közzétett nyilvános megkövetést kért. A felperes becsületsértéssel és rágalmazással vádolta az RMDSZ helyhatósági képviselőjét, mivel azon a 2003 májusában tartott tanácsülésen, amelyen Marosvásárhely díszpolgári címeinek adományozásáról hoztak határozatot, Spielmann Mihály tanácsosi minőségében nem értett egyet azzal, hogy Lazar Ladariu is a város kitüntetettjei között legyen. A képviselő a marosvásárhelyi magyar közvéleményre hivatkozva jelentette ki: miért tüntessenek ki egy magyarellenes személyt, amikor vannak olyan tekintélyes román polgárai is a városnak, akiket nemzetiségétől függetlenül mindkét fél tisztel. Panaszában Lazar Ladariu agresszív etnikai szavazásnak minősítette a 2003 májusában hozott határozatot, amelynek során az RMDSZ-képviselők egyöntetűen ellene szavaztak. A felperes szerint Spielmann Mihály a szabad véleménynyilvánításhoz való jogában sértette meg, és ezzel az volt a célja, hogy tekintélyét csorbítsa. Spielmann Mihály egy cikkgyűjteményt adott át a bíróságnak, amelyek Lazar Ladariu magyarellenességét bizonyítják. A tárgyaláson Lazar Ladariu kifejtette, hogy nem ért egyet Románia föderalizálásával, a székelyföldi autonómiával, de szereti a tisztességes magyarokat a zsidókkal, cigányokkal és szászokkal együtt. Hozzátette: megengedhetetlen, hogy egy kisebbségi döntse el, hogy a többségi románok közül ki kapjon díszpolgári címet. A tárgyaláson a bírónő sorra elutasította a Spielmann Mihályt védő Jung Ildikó kérdéseit, aki a helyhatósági törvényre és alkotmányra hivatkozva jelentette ki, hogy képviselőként, az RMDSZ-tanácsosnak joga van választói véleményét fenntartani. Ezzel szemben a felperes magyar személyiségekre vonatkozó utalásai Tőkés Lászlótól Wass Albertig bekerültek a jegyzőkönyvbe. Mivel Spielmann Mihály megerősítette, hogy RMDSZ-tanácsosként nem vonhatja vissza azt az állítását, hogy Lazar Ladariu írásaiban, és az általa vezetett lap szellemiségében az elmúlt évek során magyarellenességét bizonyította, a tárgyalás azzal ért véget, hogy a következő alkalomra két- két városi tanácsost tanúként beidéznek. /(bodolai): Lazar Ladariu kontra Spielmann Mihály. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Az erdélyi magyar nyelvű ének-zeneoktatás válságban van. Megyei szinten a 91 ének- és zenetanári helyből 57-et tölt be címzetes pedagógus, s közöttük sokan a kis óraszám miatt két, sőt három iskola illetve település között ingáznak. Nagy hiányt jelent, hogy a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola megszűntével az országban nem képeznek magyar nyelven zenetanárokat (egyetemi, főiskolai szinten). A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián, bár a hallgatók közel fele magyar, a mai napig sem sikerült elérni, hogy magyar tagozatot indítsanak, ahol elsősorban sajátos zenekultúránkat és zenepedagógiánkat sajátíthatnák el a fiatalok. A magyar hallgatók román tannyelvű gyakorló iskolában oktatnak, a diplomadolgozatot ezen a nyelven kell elkészíteniük, és később ének- és zenetanárként is román nyelven kell első fokozati és doktorátusi dolgozatot írni. A kényszerűségből még használt általános iskolai ének-zene tankönyvek már régen elavultak, de sajátos kerettanterv sem készül a magyar tagozatok számára, így a zenetanár felkészültségén és lelkiismeretességén múlik, hogyan sikerül a magyar zenei anyanyelv megalapozása. A 91. évében járó Kiss Ferenc a zene, a kórusmozgalom fontosságát szerette volna bizonyítani azzal a több mint ezeroldalas, nyomtatásra előkészített kötettel (Bekecs alatt zeng az ének), amelyben a Nyárád mente 54 kórusának történetét, énekoktatók, karvezetők, tanítók, zenetanárok tevékenységét gyűjtötte össze. Hajdó Károly negyven évvel ezelőtt kezdte zenetanári pályafutását Marosszentgyörgyön. Feleségével, Hajdó Mária-Magdolnával sikerült elérniük, hogy a zenei nevelésnek rangja legyen. Munkájuknak köszönhetően ma öt kórus és több zenekar is tevékenykedik Marosszentgyörgyön. Balásné Mezei Erzsébetnek nagy szerepe van abban, hogy a mezőpaniti iskolában szeretnek énekelni, hiszen 38 éven át tanította az ének-zenét. Aszalós Enikő, a marosvásárhelyi Romulus Guga Általános Iskola zenetanárnője vezeti a szaktanárok módszertani körét. Az óvodai és elemi iskolai oktatás fontosságáról Trózner Erzsébet, a marosvásárhelyi Tanítóképző Főiskola aligazgatónője beszélt. A szaktanárképzés hiányát részben a református Kántor-Tanítóképző Főiskola próbálta pótolni, s Nagyváradról is várják az első végzős évfolyamot. A tankönyvhiány kapcsán elmondta, hogy az I-IV. osztály számára a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ének-zene szakos tanárai egy jó tanítói kézikönyvet és tankönyvet is készítettek. /Bodolai Gyöngyi: "Nyelvében él, zenéjében érez a nemzet". Zenei írástudatlanság. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Ha sürgősen nem költöztetik ki a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárnak is helyet adó épületegyüttesből a soha nem látogatott Ion Vlasiu állandó kiállítást és a Román Tudományos Akadémia kutatóintézetét, akkor hamarosan nem lesz hely egyetlen új kötet számára sem, jelentette ki Sebestyén-Spielmann Mihály, az intézet vezetője. A 2002-2003-ban végrehajtott belső nagyjavítás óta jobbak a tárolási körülmények, mint korábban. Az ablakokat kicserélték, megduplázták, mindegyiket egy-egy Teleki családtag finanszírozta, az ablakokon szerepel a nevük. A könyvtár számítógépeket kapott, most kezdődik a széles sávú internetezés. Évente 250–300 millió lejt költhetnek vásárlásra – ezt az összeget a Megyei Könyvtár költségvetéséből kapják. Ezenkívül a szerzőktől is kapnak néha tiszteletpéldányokat, illetve a marosvásárhelyi Mentor, az aradi Jelen Kiadó, a csíkszeredai Pallas-Akadémia és mások juttatnak el egy-egy példányt kiadványaikból. A NKÖM, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, az Illyés Közalapítvány pályázatok alapján összegeket utal ki a könyvtárnak, így a jelentősebb köteteket: irodalomtörténeti, vallástörténeti, művészettörténeti, filozófiai, könyvtártani, történelmi, néprajzi és más könyveket, szakszótárakat, lexikonokat be tudják szerezni. Az Országos Széchényi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár is juttat nekik köteteket. Az utóbbi időben a Nyugaton élő egyes magyar családok is rájuk testálják magánkönyvtáraikat. Az 1990-es évek végén kb. 200 ezer kötetük volt, azóta mintegy 50-60 ezerrel nőtt az állomány. Ezenkívül újsággyűjteményeik is vannak, de e téren sok a hiányosság. A Teleki család megszervezte a bázeli és marosvásárhelyi helyszíneken működő Teleki Alapítványt. Tőlük lényeges anyagi és erkölcsi támogatást kap a könyvtár. Egy Connecticut-ban működő, amerikai magyar alapítvány az utóbbi években két-három fiatal kutató ténykedését is finanszírozta, és most egy könyvrestaurátor képzését támogatja. Elkészült a Teleki Téka ősnyomtatvány- katalógusa és az ezer oldalas másik katalógus, amely a 16. századi anyag ismertetését tartalmazza. Most készül a háromezer oldalas 17. századi katalógus. Ez utóbbit digitális formában is hozzáférhetővé teszik. /Máthé Éva: „Telt ház" a Teleki Tékában: Évente több ezer kötettel nő az állomány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Fél éve falumúzeum van Sáromberkén. A hívek segítségével rendbe hozták az épületet, az Illyés Közalapítvány is támogatta őket – mesélte a kezdetekről Porkoláb Levente, sáromberki református lelkész. A sáromberki falumúzeumot 2003 augusztusában nyitották meg, helytörténeti konferenciával egybekötve. Az első szobában történeti jellegű tárgyak és a Teleki-családhoz kapcsolódó iratok kaptak helyet. A sarokban felállított szekrény és az egész falat elborító tükör a Teleki-kastélyból származik. A kastélyt 1945-ben kirabolták, de ezek a rendkívül értékes tárgyak megmaradtak. /Nagy Annamária: Falumúzeum Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

A magyar értékeink védőinek, az Erdély jövőéért legtöbbet cselekvőknek ítélik oda hat kategóriában az Erdélyi Riport most létrehozott Aranyalma Díját. 2005. márc. 15-én adják át a kultúra, politika és közélet, gazdaság és társadalom területén kiemelkedőt nyújtó személyiségeknek olvasóik szavazatai alapján, továbbá díjaznak egy-egy olyan magyarországi magyart és romániai románt is, aki az erdélyi magyarságért a legtöbbet tették, tájékoztatta a médiát Stanik István lapkiadó-főszerkesztő. A februári első szavazás alapján a politikai életben Markó Béla 69 szavazattal vezet, Garda Dezső 57 vokssal a társadalmi, Szász Károly 78 szavazattal pedig a gazdasági kategória vezetője, a kulturális életben Kovács Levente rendezőt 82 szavazattal ítélték a legkiválóbbnak. A magyarországi magyarok közül Cseh Áron főkonzul 67 szavazattal a legkiemelkedőbb, Mircea Geoana 78 szavazattal a legnépszerűbb román, az Erdélyi Riport olvasóinak véleménye szerint. /Balla Tünde: Aranyalma-díj az Erdélyi Riporttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Ötvenedik számához érkezett az Új Kezdet /Marosvásárhely/ című református folyóirat, a Vártemplom gyülekezetének lapja. A jubileumi szám közölte az Erdélyi református templomok – Veszendő kincseink című sorozat első részét. A szövegek és fotók az Erdélyi református templomok című, Istvánfi Gyula szerkesztette albumból valók. Szorongatott vallási kisebbség címmel olvasható tanulmány a moldvai római katolikusokról, akik tömegesen kivándorolnak. A kb. 240.000 hívőt számláló közösségnek már egyötöde Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Ausztriában és Kanadában kereste megélhetését. És az exodus folytatódik. /(bölöni): Új Kezdet. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Arad megyei tanácsában a magyar emlékek hiánya miatt januárban visszavont mini monográfia most javult. Cziszter Kálmán, Csepella János és Hosszu Zoltán tanácsosok elmondták, a februári, második variánshoz képest is több magyar hivatkozást sikerült ,,becsempészni” az okmányba. Ezek megfogalmazását Király András megyei elnök, történelemtanár készítette el. A végső változatban az 1848–49-es szabadságharcról szóló részben már megtalálható az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi vértanú, ugyanakkor az is helyesen szerepel, hogy a városháza, a banképület, a Kultúrpalota stb. az osztrák–magyar dualizmus idején épültek. A tanácsosok jól tudják, hogy az aradi magyarság ennél sokkal komolyabb szerepet érdemelt volna a megye történelmi, gazdasági, kulturális, politikai, földrajzi stb. jellegzetességeit leíró dokumentumban, de szerintük, az első változathoz képest, ez mindenképpen sikernek nevezhető. /(Irházi): ,,Magyarabb” lett Arad leírása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

Dokumentumkötet látott napvilágot: Transzcendens remény. A Limes-kör dokumentumai. 1985–1989. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica, 32./ Összeállította és a jegyzeteket készítette: Molnár Gusztáv.A Limes-kör egyike volt a nyolcvanas évek legjelentősebb ellenzéki kezdeményezésének Romániában. Elindítója a Kriterion könyvkiadó szerkesztője, Molnár Gusztáv, de Balázs Sándor, Vekov Károly, Bíró Béla, Ágoston Vilmos, Szilágy N. Sándor és más, az erdélyi értelmiség jelentős személyiségei is aktív tagjai voltak a körnek. A Limes-körnek az 1987 februárjában Molnár Gusztáv bukaresti lakásán tartott házkutatás vetett véget. Molnár Gusztáv a kör magnófelvételeit, az akkori és későbbi dokumentumait szerkesztette kötetté. /A Limes-kör dokumentumai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Piros-fehér-zöld, Nagy-Magyarország térképét formázó, különféle feliratokkal ellátott öntapadós röplapokat ragasztottak ismeretlenek több forgalmi táblára a Csíkszereda– Fenyéd útvonalon. A rendőrség pedig keresi a tetteseket. A rendőrség közleménye szerint az öntapadós, mintegy tenyérnyi lapocskák piros-fehér-zöld színben Nagy-Magyarország térképét formázzák, és a "Magyar vagyok, nem turista", "Gyáva népnek nincs hazája", valamint az "Azoké lesz a Kárpát-medence, akik teleszülik azt" feliratok láthatók. A ragasztgatók tettét valószínűleg kihágásnak minősítik, és azért fognak büntetést kapni, mert forgalmi táblákra ragasztották fel röpcéduláikat. /Kiss Edit: Nagy-Magyarország a forgalmi táblákon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 12/

Az Európai Parlament elfogadta a Romániát elmarasztaló Nicholson-jelentést. A raportra 374 EU-parlamenti képviselő szavazott, 10-en ellenezték, 29-en pedig tartózkodtak. A dokumentum értelmében Románia 2007-es csatlakozása az unióhoz csak akkor lehetséges, amennyiben határozott intézkedéseket hoz a korrupció megfékezése, a rendőrségi kegyetlenkedések megszüntetése, a sajtószabadság biztosítása és az örökbefogadási moratórium által érintett családok jogainak elismerése érdekében. A jelentés Románia csatlakozási stratégiájának újragondolását javasolja. A végső döntést a tagállamok kormány- és államfőit tömörítő Európai Tanács hozza majd meg. – Meggyőződésem, hogy Románia be tudja tartani a vállalt kötelezettségeit, és a jelentésben szóvátett problémákra rövid időn belül megtalálja a szükséges válaszokat, jelentette ki Ion Iliescu államfő. /Hideg zuhany a Nastase-kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Ha önök nem oldják meg azokat a reformokat, amelyeket az Európai Unió (EU) elvár önöktől, akkor nem lehetséges a 2007-es csatlakozás, foglalta össze mondanivalóját röviden Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője márc. 11-én, a Kolozsváron megrendezett európai tájékoztatásban résztvevők regionális találkozóján, a Networking Europe elnevezésű program keretén belül. A márc. 11-én kezdődött kétnapos konferencián Scheele mondott megnyitóbeszédet. Az örökbefogadást, a nemzetközi adoptálást korrupt gyakorlatokra alapozták, ennek megfelelően gyermek-kereskedelemnek tulajdonítható. Jonathan Scheele felvetette a SAPARD-programok körüli botrányokat, amelyek az ország különböző megyéiben pattantak ki. A felelősség elsősorban a kormányt terheli, emiatt ráhárul a helytelenül felhasznált összegek visszaszerzése is. /Köllő Katalin: A csatlakozás időpontja Románián múlik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

A Nastase-kabinet új miniszterei márc. 11-én letették a hivatali esküt Ion Iliescu államfő előtt. Egyes kommentárok szerint Iliescu attól tartott, hogy a parlament visszautasítja Ioan Talpes ex-elnöki tanácsos kinevezését miniszterelnök-helyettessé. /Sz. K.: Miniszteri eskütétel a Cotroceni-palotában. Kényes helyzetbe hozták Nastasét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Románia Hivatalos Közlönyének márc. 10-én megjelent számában közzétették az aradi Megbékélési Park létrehozására vonatkozó kormányhatározatot. A határozat értelmében kormányalapokból 190 milliárd lejt különítenek el az Aradon létrehozandó, az 1848-49-es szabadságharcnak emléket állító műalkotás elkészítésére. A Szabadság-szobor megvalósítására 90 milliárd lejt kap a szaktárca. Az 1848-as Forradalom Emlékműve a Tűzoltó téren áll majd, a Zala György alkotta Szabadság-szobor tengelyének meghosszabbításában. Ezen második emlékmű-tervezet megvalósítására 100 milliárd lejt kap a szaktárca. A kormányhatározat szerint a Ioan Bolborea szobrászművész által készített műalkotás az aradi Tűzoltó téren kap helyet a Szabadság-szobor szomszédságában. /Kormányhatározat az aradi Megbékélési Park létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Márc. 11-én Aradon megkezdődtek a térrendezési munkálatok a Tűzoltó téren. A helyszínen járt Ioan Borbolea, a Szabadság-szobor közelében elhelyezendő román diadalív tervezője. Szerinte ki kelleme szélesíteni a teret. A diadalívet a szobortól ötven-hatvan méterre helyeznénk el. /Karácsonyi Zsolt: Már dolgoznak a Tűzoltó téren. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

Újabb javaslat látott napvilágot csütörtökön az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésével kapcsolatban. A Tűzoltó térre helyezendő másik, román emlékmű alkotója, Ioan Bolborea szerint a Szabadság-szobrot úgy kellene fordítani, hogy az egymástól mintegy 50 méter távolságra tervezett román és magyar alkotás – a megbékélés jegyében – szembenézzen egymással. Bolborea tervei szerint a román hősöknek emléket állító diadalíven négy-öt allegorikus – az Egyesült Európát, Romániát és kisebbségét jelképező – alak lenne látható. A tartóoszlopokat a 1848-as forradalom román alakjait, Avram Iancut, Nicolae Balcescut megmintázó domborművek díszítenék. Király András szerint a Szabadság-szobor talapzata maradni fog a jelenlegi állapotában és helyén, mert nem lehet olyan egyszerűen megforgatni. Az Aradi Polgármesteri Hivatal visszavonta a Nagy-Románia Párt március 14-ére igényelt tüntetési kérelmének jóváhagyását. A Gheorghe Funar vezette nagy-romániások a Tűzoltó tér helyett 14-én az Avram Iancu téren gyülekezhetnek. /Gujdár Gabriella: Szembenéző megbékélés Aradon? = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

"Kínos" jelzővel illette Silviu Morariu, a Humanista Párt (PUR) Maros megyei alelnöke az aláírt SZDP-RMDSZ protokollumot. A legnagyobb "baj" azonban a Babes-Bolyai két magyar karával van. Ebben az esetben is ugyanúgy tiltakozott, mint amikor kormányhatározat született az orvosi egyetem beiskolázási számairól. Csakúgy mint akkor, ismét az alkotmányt és az egyetemi autonómia megsértését emlegette. Ugyanígy nem tetszett a politikusnak az a kitétel sem, hogy a magyar vidékeken magyarul is beszélő rendőröket kell alkalmazni. /(mózes): "Kínos" egyezmény. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

A romániai magyarság nem veszítheti el képviseletét a törvényhozásban, ezért mind Budapesten, mind Bukarestben, mind az erdélyi magyarság körében küzdeni kell azért, hogy a politikai megosztottság ezt ne veszélyeztesse – fejtette ki Gabriel Andreescu politikai elemző, a Román Helsinki Bizottság vezetője az Erdélyi Riport márc. 11-i számában. A nagyváradi hetilapban megjelent interjú szerint nyilvánvaló, hogy a szakadás a magyarok köréből indult a budapesti politikai erők támogatásával. Elképzelhető – mondta -, hogy román érdekek is vannak a háttérben, de ezek nem mérvadóak. /A romániai magyarságnak küzdenie kell a politikai megosztottság ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviselők, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető alelnökei interpellációt intéztek a parlamentben Ioan Rus és Ioan Talpes államminiszterhez, Bayer Zsolt magyar újságíró országba való belépését megtiltó intézkedése kapcsán. Ebben arra kérték a címzetteket, közöljék velük a Bayer belépését megtiltó döntés okát, az erre vonatkozó határozatot és érvényességének időtartamát, illetve induljon vizsgálat, amely megállapítja, hogy a döntés meghozatala és végrehajtása a hatályos jogszabályok betartásával zajlott-e, és ha az országba való belépést megtiltó döntés csökkentette-e vagy sem Románia európai uniós csatlakozási esélyeit. /Parlamenti interpelláció Bayer-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) aláírásgyűjtésbe kezd a jövő héten az erdélyi magyarság kettős állampolgárságának biztosítása érdekében. Tulit Attila, az MPSZ alelnöke elmondta, az aláírásokat az alakulat helyhatósági választásokon való részvételéhez szükséges aláírásokkal egy időben gyűjtik össze. A támogatók aláírásának listáját átadják a magyar kormánynak azzal a kéréssel, hogy biztosítson kettős állampolgárságot az ezt igénylő erdélyi magyaroknak. /Az MPSZ aláírásgyűjtésbe kezd. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Okos Márton reagált Fodor Sándor aggodalmaira a kettős állampolgárságot illetően /Fodor Sándor: Népszerűtlen sorok a kettős állampolgárságról, Szabadság, márc. 10./. A Magyarok Világszövetsége kezdeményezte aláírásgyűjtést a kettős állampolgárságért követni fogja egy népszavazás, amennyiben négy hónap alatt összegyűl 200 ezer hiteles támogató aláírás. Ha a népszavazás is sikeres lesz, akkor az Országgyűlésnek kötelessége törvényt alkotni, hogy a magyar állampolgárság alanyi jogon illesse meg az azt igénylő magyar származású nem Magyarországon lakó egyént, anélkül, hogy a jelenlegi törvénynek megfelelően éveket kellene Magyarországon laknia. Ez az első érv, ami a szülőföldön maradás mellett szól. Az MVSZ kezdeményezése szerint egyéni kérelemre, a megalkotandó törvényeknek eleget téve alanyi jogon lehet majd elnyerni. /Okos Márton: A kettős állampolgárságért aggodalmaskodók megnyugtatására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Sepsiillyefalván sikerült megegyeznie az MPSZ-nek és az RMDSZ-nek. Egyedülálló kezdeményezés eredményeként a háromszéki Illyefalván megszületett a kompromisszum az RMDSZ és az MPSZ között: közös előválasztásokat tartanak. A megállapodás értelmében valamennyi magyar jelölt megmérettetik az ápr. 18-i előválasztásokon. A szavazócédulán mindegyik tanácsosjelölt neve mellett szerepelni fog, hogy milyen politikai alakulatot képvisel. A listákon a szavazatok száma szerint állítják fel a sorrendet, a választásokon az így kialakult tanácsosi listával indul a két szervezet. A megegyezés eredményeként a júniusi külön listák már nem vezetnek magyar szavazatvesztéshez, akár az RMDSZ-re, akár az MPSZ-re ütik pecsétjüket a választók, így is, úgy is magyar jelöltet támogatnak. A polgármesterjelölteknél a legtöbb voksot szerző jelölt száll versenybe a két alakulat jelöltjei közül, a többiek visszalépnek. /Farkas Réka: Közös előválasztások. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

A romániai magyarság érdekvédelmi szövetsége első ízben 1992 októberében, a Kolozsvári Nyilatkozatban fejtette ki a területi önkormányzatokkal kapcsolatos álláspontját. A többségi politikusok ezt a román állam feldarabolására tett kísérletnek minősítve, azonnal elutasították. Ennek ellenére magyar részről az elmúlt években több tervezet született, de a román politikusok változatlan álláspontja miatt ezekről még vita sem bontakozott ki. Az RMDSZ-nek a brassói kongresszuson elfogadott programja célul tűzi ki „a nemzeti azonosság megőrzését s a kisebbségi társadalom önszerveződését lehetővé tevő önkormányzatok biztosítását”, illetve „történelmi és földrajzi sajátosságainkat tekintetbe véve, a romániai magyar nemzeti kisebbség számára a helyi és területi önigazgatást, a személyi és művelődési önkormányzatot tekintjük irányadónak és követendőnek”. Mégis 1995 óta, amikor Bodó Barna–Szász Alpár Zoltán–Bakk Miklós, majd Bakk Miklós, végül Csapó I. József kidolgozott egy-egy önkormányzat-tervezetet, az RMDSZ nem foglalkozott a kérdéssel. 2003-ban azonban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kidolgozott egy-egy tervezetet. Csapó I. Józsefnek az SZNT számára kidolgozott önkormányzati törvénytervezete a Székelyföldre vonatkozik, míg az EMNT szakértői csoportja által elkészített, Bakk Miklós által összehangolt tervezet a székelyföldi tervezetet a területi önkormányzatokra vonatkozó kerettörvénybe foglalja. Csapó I. József tervezetében Varga Attila a nemzetállam logikáját fedezte föl. Legújabban Székely Ervin képviselő még élesebben bírálta Csapó I. József tervezetét. Szerinte az burkoltan ugyan, de etnikai elvű közigazgatás létrehozását írja elő. /Asztalos Lajos: A területi önkormányzat megvalósításának esélyei. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Szász-Köpeczi István székelyudvarhelyi tanár hozzászólásában az RMDSZ mellett állt ki. Kinek áll érdekében, hogy felszámolódjon az erdélyi magyarság törvényes képviselete? – kérdezte. / Szász-Köpeczi István székelyudvarhelyi tanár: „Ki tudja merre…?” = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./