Március elsejétől Szatmárnémetiben ember és polgárjogi iroda kezdte meg működését a Pro Europa Liga helyi székházában. A mind román, mind pedig magyar nyelven kiválóan beszélő ügyvéd hetente háromszor fogadja az érdekelteket. Mint Kónya László tanár, a Pro Europa Liga társelnöke elmondta: az iroda megnyitását egy amerikai alapítványnál nyert pályázat tette lehetővé. A számítógépekkel felszerelt új székház az eddigieknél többféle tevékenységre alkalmas. Március 10-én indul be az Európai beszélgetések címet viselő program, melynek keretében, Hadházi Attila főiskolai tanár vezetésével, angol nyelven társalognak olyan fiatalokkal, akik szívesen tevékenykednek civil szervezetekben. /Sike Lajos: Emberjogi iroda létesült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje határozottan elutasította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) előválasztásokra tett javaslatát. A Tőkés András által vezetett polgári szervezet ápr. 17-én szeretné megszervezni az állóurnás megmérettetést. Kelemen Atilla azzal magyarázta elutasító magatartását, hogy korábban ő már három szűrőn „ment keresztül”. A közvélemény-kutatások eredményei szerint Marosvásárhely magyar polgármester-jelöltjei közül a lakosság túlnyomó része Kelemen Atillát támogatja az MPSZ-es Donáth Adéllal szemben. /Szucher Ervin: RMDSZ: nem a közös előválasztásra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Nyílt levélben fordult Markó Béla szövetségi elnökhöz Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke. Mint írta: „noha erre kongresszusi döntés kötelezi, az RMDSZ Székelyudvarhely városi meg udvarhelyszéki szervezetének jelenlegi vezetése „idén sem kíván előválasztást tartani", hanem exponenseiknek uralmát ún. elektoros színjátékkal szándékozik meghosszabbítani". A helyzet orvoslására az RMDSZ csúcsvezetésének beavatkozását kérte. Katona Ádám levelében felrótta az RMDSZ-nek, hogy lemondott a „belső önrendelkezésünk megteremtése érdekében folytatandó küzdelemről, továbbá a számunkra hasonlóképpen létfontosságú ún. kettős állampolgárság kialakítása érdekében folytatandó küzdelemről". /Előválasztást szorgalmaz az EMK. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

A szlovákiai Pázmány Péter Alapítvánnyal febr. 24-én aláírt megállapodással teljessé vált a kedvezménytörvény által biztosított oktatási-nevelési támogatások folyósításának lehetősége a jogszabály hatálya alá tartozó szomszédos államokban élő magyar fiatalok számára – adta hírül márc. 1-jei sajtóközleményében a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az Illyés Közalapítvány közreműködésével a HTMH a romániai Iskola Alapítvánnyal jan. 5-én, a vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai partnereivel pedig febr. 12-én írta alá a megállapodást. Ennek megfelelően az érintett határon túli magyar szervezetek előkészítik – az Iskola Alapítvány már közzé is tette – pályázati felhívásaikat, amelyek értelmében pályázni lehet az idei tanévben erre a támogatási formára. Az előző évben hasonló rendszerben történt az oktatási-nevelési támogatások kifizetése, akkor még a korábbi, csak a kétgyermekes családokra vonatkozó kedvezménytörvény alapján. Az előirányzott 1,2 milliárd forint helyett a tényleges igényeknek megfelelően több mint 1,5 milliárd forint (1.542.111.626 Ft) került kifizetésre, összesen 49.553 pályázatra. Erdélyből 35.451 pályázat érkezett (1.077.590.000 Ft értékben), Kárpátaljáról 8.500 (274.478.380 Ft), Vajdaságból 5.238 (182.730.266 Ft), Horvátországból 241 (5.473.100 Ft) és Szlovéniából 123 (1.839.000 Ft). /Guther M. Ilona: Közlemény az oktatási- nevelési támogatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Nicolae Chis bánffyhunyadi polgármesternek magyar felesége van, és a lánya a református templomban konfirmált, ezzel indololta Varga András, a helyi polgári körök elnöke, hogy a Bánffyhunyadi Magyar Polgári Körök Chist támogatják az RMDSZ-jelölt ellenében a polgármester-választásokon. Az RMDSZ eddig kétszer indított saját polgármesterjelöltet a 32 százalékban magyarlakta kalotaszegi városban; egyszer Szentandrási István RMDSZ-elnök, egyszer pedig Lakatos András Kolozs megyei tanácsos maradt alul. /Salamon Márton László: Bánffyhunyadi alkuk. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Idén nem szervezik egymásra a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemet, illetve a marosvásárhelyi Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivált – közölték a szervezők. A marosvásárhelyi fesztivált egy óriási bulinak tervezik, a Tusványoson a szakmai műhelymunkákra kerül a hangsúly. A két fél elásta a csatabárdot. Ilyés Szabolcs főszervező közölte: Szepessy Szabolccsal, a Félsziget egyik szervezőjével megállapodott, hogy nyilvánosan nem támadják egymást. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Félsziget szervezői idén is a magyarországi, jóval nagyobb népszerűségnek örvendő Sziget szervezőivel együttműködve készülnek kivitelezni a marosvásárhelyi bulit. Az idei Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivál Erdély és Románia legnagyobb ifjúsági és kulturális rendezvénye kíván lenni. A Félsziget ezentúl a magyar fiatalok mellett a román ifjúsághoz is szól. Az idei eseményre júl. 28. – aug. 1. között kerül sor Marosvásárhelyen. A Tusványost júl. 18–25. között szervezik. A Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után című rendezvényen az előadásokon és a koncerteken kívül szakemberek által irányított szakmai műhelyek működnek majd. /B. T.: Idén Marosvásárhelyen és Tusnádfürdőn is bulizhatunk. Nem szervezik egy időben a Tusványost és a Félszigetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában ünnepi összejövetelt tartottak abból az alkalomból, hogy Bartha Lászlóné Stróbl Zsófia, a család elhatározásának megfelelően, átadta a Múzeum-Egyesületnek Stróbl Alajos Mátyás-domborművének bronzba öntött másolatát. „Majdnem természetesnek vesszük, hogy ennek a Mátyás királyt jelképező művészi alkotásnak Kolozsvárra kellett jönnie" – jegyezte meg Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke. Elsősorban a szülőváros kapcsán, másodsorban azért, mert a Mátyás-kultusz Kolozsváron már a XVI. században kialakult, a XIX. század végén tetőzött, majd 1902. október 2-án Kolozsvár főterén felállították a Fadrusz János által alkotott Mátyás-szobrot. Egyed Ákos azt fejtegette, hogy nagyjaink kultusza a történelmi hagyományok éltetését szolgálja, és a nemzet megtartó erejét növeli. Az ajándék éppen a XII. alkalommal magtartott Mátyás-napokon érkezett. Murádin Jenő művészettörténész Stróbl Alajos erdélyi kapcsolatai címmel tartott előadást. Felidézte a századforduló nagy szobrászegyéniségének (1856-1926) pályáját és életét. Alkotásai közül legismertebbek a Múzeum-kertben levő Arany János-szobor, a Halász-bástya közelében álló Szent István-szobor, a Budai várban, a Széchényi Könyvtár közelében lévő Mátyás kútja vagy a Liszt Ferenc téren felállított Jókai-szobor. A hajdani Kolozsvár fellegvári sétáló útján 1901. júliusában felállították Erzsébet királynét ábrázoló bronz szobrát, de 1919-ben azt helyéről elmozdították, 1940-ben visszaállították, de 1945 után megint ledöntötték. Egy másik, szintén Erzsébet királynét ábrázoló, egy méter magas szobra Hidalmáson állott, két és fél méter magas talapzaton. Erről a szoborról nem maradt fenn kép, és azt sem tudni, mi lett a sorsa. /Csomafáy Ferenc: Gazdagodtunk egy értékes domborművel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Horia Grama prefektus elrendelte el Tulit Attila sepsiszentgyörgyi magyar tanácsos leváltását. Hangsúlyozta, ebben a kivételes esetben példásan együttműködött a város vezetésével. Tulit Attila példátlannak nevezte, hogy egy magyar polgármester, Albert Álmos a román prefektus segítségét kéri egy megválasztott magyar tanácsos eltávolításában. Albert Álmos úgy érvelt, hogy törvény által előírt kötelességét teljesítette, de elismerte, személyes nézeteltérések állnak az ügy hátterében. Tulit Attila megfellebbezi a prefektus döntését. Úgy látja, ezáltal nemcsak városi tanácsosi tisztségétől akarják megfosztani, hanem attól is, hogy indulhasson az idei önkormányzati választásokon. /„Összeférhetetlenségre” hivatkozik Grama. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Egy Arad megyei egyházi építményről szóló írásban bukkant Ujj János arra, hogy milyen nagy múlttal rendelkezik a megyében a román nemzeti egyház. Mert ezen a vidéken már a XII. század elején létezett egy káptalan, amelynek temploma mellett tartották 1131-ben a ,,híres országgyűlést”. Így! Valóban létezett káptalan, országgyűlést is tartottak. Csakhogy az a káptalan a latin és nem a görög rítusú egyházhoz tartozott, az a ,,dieta” pedig a magyar országgyűlés volt. Erre azonban nincs egyetlen utalás sem az írásban! Másutt az egyik megyei görögkeleti kolostor neve eredetének magyarázata megdöbbentő: a szerző szerint ugyanis a Feredeu kolostor neve egy Filoteiu nevű szerzetes nevéből ered. Bár a szerzetes létét sehol sem sikerült igazolni, az egyházi iratok között nincs reá egyetlen írásos bizonyíték sem, de a neve fennmaradt helynévként – állítja a szerző. A feredeu (nyilvánvalóan) a magyar feredő szóból származik, de ezt csak a jegyzetekben sejteti a szerző. Hogy azon a vidékeken magyarok is laktak, arra nincs utalás. Így hallgatják el, tagadják le módszeresen a magyar vagy német helység- és határneveket, így keresztelik át történelmi személyiségeinket, írják át történelmünket, állapította meg Ujj János. Így lett Hunyadi Jánosból Iancu de Hunedoara, Kinizsi Pálból Paul Chinezul, Tornyából Turnu, Kisiratosból Dorobanti, Simonyifalvából Satu Nou. Mindez nyilvánvalóan hamisítás. Mindezek ellen tiltakozni kellene. /Ujj János: Tiltakozni kellene. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Fennállt a veszély, hogy az oktatási tárca miatt kimaradnak az idei közbeszerzési versenytárgyalásról a magyar, illetve más kisebbségek nyelvén írt számtan- és természetismeret-könyvek, márc. 3-ra kiderült: a nem román kiadású munkákkal ugyanúgy lehet pályázni, mint a románokkal. Előzőleg a Krónika napilap nyomozást indított annak kiderítésére: ki akarja megakadályozni, hogy a magyar kiadók gondozásában megjelenő új elsős és másodikos matematika-, illetve természetismeret-tankönyvek részt vehessenek a közbeszerzési versenytárgyaláson. Szikszai Ildikó, az Ábel Könyvkiadó ügyvezető igazgatója nyilatkozta a Krónikának: a nemzeti kisebbségek csak románból fordított első és második osztályos új számtan- és természetismeret-tankönyveket használhatnak. Péntek János professzor, az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke botrányosnak tartja ezt, „mintha érzékeltetni akarnák, hogy a romániai nemzeti kisebbségek még arra sem képesek, hogy elsős és másodikos tankönyveket írjanak saját nyelvükön” – mondta. Az RMPSZ keretében 1993-ban alakult Erdélyi Magyar Tankönyvtanács egyik alapítója, Székely Győző kolozsvári tanár szerint éppen a magyarság sajátos elvárásai, illetve a kényszerhelyzet vezetett a saját tankönyvkiadók létrehozásához. A bukaresti székhelyű állami tankönyvkiadó 1999-ben megszüntette magyar szerkesztőségét, azóta csak újra kiadott magyar könyvekkel látja el a diákokat. A magyar részleg megszüntetése óta csak az RMPSZ kiadója, az Ábel, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 és a kolozsvári Stúdium kiadók adnak ki magyar tankönyveket. Murvai László, az oktatási tárca kisebbségekért felelős vezérigazgatója viszont leszögezte: az oktatási minisztériumban semmilyen tiltás nincs arra vonatkozóan, hogy magyar tankönyvkiadók könyveiből tanulhassanak a magyar gyermekek. Lapzártakor Kötő József jelezte: minden akadály elhárult az elől, hogy a magyar kiadók saját könyveikkel pályázhassanak az idei közbeszerzési liciten. Hozzátette: az új tankönyveket a tárcának is jóvá kell hagynia. /Benkő Levente: Játszanak a tankönyvkiadók idegeivel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Engedélyezték a magyar kiadók számára is a magyar kisiskolásoknak szánt tankönyvek elkészítésére kiírt versenytárgyaláson való részvételt. A román oktatásügyi tárca érvényes rendelete szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó kisdiákok csupán a román tankönyvek fordításait használhatják. Ez a központosító, a kisebbségek beolvasztására irányuló nemzetállami törekvések maradványa. Erdélyben számos olyan magyar pedagógus tevékenykedik, aki képes megfelelő színvonalú könyv megírására. /Balogh Levente: Tanügyi lecke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) első alkalommal 2004. febr. 25–27-én szervezte meg kommunikációs tanfolyamát, amelyen magyarországi és határon túli könyvtárosok vettek részt. Erdélyből Mátyus Kinga és Szász Melinda a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárt képviselte, Kopacz Katalin és Salamon Erzsébet pedig a Hargita Megyei Könyvtártól érkezett. Az előadások és konzultációk mellett gyakorlat keretében, a média, a könyvtáros szakma legkiválóbb képviselői, valamint a társadalom különböző szintjén működő fenntartók, politikusok képezték a hallgatókat. /Mátyus Kinga, Szász Melinda: Továbbképzés könyvtárosoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Vízakna Szeben megye olyan városa, amelynek a múltja dicsőbb, mint a jelene. Az 1900-as évek elején Vízakna református közössége még 1200 tagot számlált, ma viszont csak 336-ot. A népszámlálás 2002-es adatai szerint Vízakna 3883 lakosából 404 magyarajkú, közülük 338 református és 73 katolikus. (1970 és 2002 között Vízakna magyar lakossága 36%-kal csökkent.) Vízaknán a házasságok túlnyomó része vegyes. Vízakna magyar férfidalárdája 115 éves idén, és működése megszakítás nélküli. Fel kell kutatni a szekuritáté által eltulajdonított dalárda-kincsesládát (emléktárgyak, zene és énekbetétek stb.) és visszajuttatni. A dalárdát Szöllősi József bádogosmester vezeti, aki 10 éve írja a dalárdatörténet versét. A Szántó Sándor lelkész vezette egyházközség keretein belül működik az Ifjúsági Keresztény Egyesület, Bogáti András tanuló vezetésével. Az iskola magyar tagozatán, összevont osztályban tanít 13 gyereket Varró Sándorné nagyszebeni tanárnő. Vízaknán 2001-től működik az Árvácska Gyermekotthon, amit a református egyház volt lelkésze, Orbán Csaba és lelkes tagsága hozott létre külföldi támogatással. /Szabó Csaba: Vízaknai múlt- és jelenképek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

A református templom az egyetlen olyan hely Vámfaluban, ahol a magyarság rendszeresen találkozik: egyéb fórum nincs az avasi településen a magyarok számára. Vámfalu azon ritka gyülekezetek közé tartozik, amelyet nem az elöregedés jellemez: a tagok mintegy 40 százaléka a fiatal korosztály képviselője. Lelkipásztoruk Müller Dezső költő is. Vámfalu református gyülekezete 871 lelket számlál. Tavaly a születések száma hárommal volt több az elhalálozásokénál, 11–8 volt az arány. A magyar ifjak nyugati – francia, olasz, portugál – vendégmunkából élnek. A 8 magyar osztályba 90 gyerek jár. Az IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) minden héten foglalkozást tart. Müller Dezső első verseskötetét, a "Törpe hold"–at a kolozsvári Alsand, másik két könyvét – "Eleven áldozat", "Rimánkodó szívverésben" – a Pallas Akadémia Kiadó jelentette meg. /Fodor István: Vámfalu: A templom a helyi magyarság egyetlen találkozóhelye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 3./

Gyergyószentmikóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör március elsejei ülésének vendége volt Komán János költő Maroshévízről. Elmondta, hogy az általa szerkesztett Helytörténeti Füzetek ötödik kötetét a térség irodalmának szánja. /Komán János az irodalmi körön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Tavaly novemberben lett volna a Nagybányán élő Dudás Gyula festőművész első kolozsvári bemutatkozása, azonban a művészt az előző napon szívroham érte. A nagybányai magyar festők április első napjaiban terveznek egy megmérettetést. Más-más műfajban dolgozók, különböző generációk mutatkoznak majd be Kolozsváron. /S. Muzsnay Magda: Dudás Gyula ígérete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Márc. 2-án Aradon Tamáskó Péter Pál marosi főesperes tartott előadást a szabadkőművességről. Röviden felvázolta a szervezet történetét, jelezte annak ószövetségi, egyiptomi, pogány és egyéb gyökereit. Kijelentette: a szabadkőművesség világuralomra tör; a kommunizmus, a Habsburgok bukása, a NATO, az ENSZ és az Európai Unió létrejötte is a szabadkőművesség munkájának eredménye. Kifejtette, hogy az általa sátáninak és keresztényellenesnek tartott szervezet sokszor “sátáni eszközöket” alkalmaz. /A szabadkőműves cselszövés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Bemutatták Bukarestben a Magyar Kultúra Házában Pomogáts Bélának a budapesti Pont Kiadó jóvoltából egyszerre román és magyar nyelven megjelent Épülő hidak (Reconstruirea podurilor) című kötetét, amely a szerzőnek a román-magyar kapcsolatokról írott cikkeit és tanulmányait tartalmazza. Román és magyar oldalról költők, írók, tudósok, fordítók hosszú listáját lehet összeállítani, akik építették a hidakat. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized sem hozott minőségi javulást a kapcsolatokban. Egyik oldalról a „magyar reváns", a magyar veszély felidézésével, másik oldalról a huszonvalahány millió román munkavállaló víziója, akik elözönlik Magyarországot. Azonban a hidak épülnek, jegyezte meg Baranyai Péter. /Baranyai Péter (egyetemi oktató): Épülnek vagy újjáépülnek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

A Népszabadság március elsejei beszámolója szerint a budapesti városatyák arról vitáznak, hogy helyes-e felállítani a Vérmezőn Wass Albert mellszobrát, amelyhez a kezdeményezők már megküldtek minden, a döntéshez szükséges iratot megkapott, a kulturális bizottság mégsem foglalkozik az üggyel. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete is pártolja az ötletet. Wass Albert Magyarországon is ellentmondásos személyiségnek látszik. A Népszabadság szerint az Antall-kormány nem adott neki hazatérési vízumot, a gróf a szélsőjobboldal prominensei közé tartozott. (A Népszabadság nyomán) /Wass Albert szobor – kérdőjellel Budapesten is? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ A Népszabadság állításával szemben a Horn-kormány nem adott Wass Albertnek hazatérési vízumot.

A Draskovics-csomag hatására a tervezettnél 1,4 milliárd forinttal jut kevesebb a határon túli magyarok támogatására; ez az összeg 2002-ben még 12,6 milliárd forint volt, idén azonban már csak 9,2 milliárd forint lesz – jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője márc. 3-án Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az Apáczai Közalapítvány forrása 950 millióról 220 millió forintra csökken, de kevesebb lesz az Illyés Közalapítvány támogatása is 194 millió forinttal, vagy a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemé 360 millió forinttal. Mint mondta, a kormány teljes egészében elvonja a határon túli fogyatékkal élőket segítő Mocsáry Lajos Alapítvány 60 millió forintját is. "A Draskovics-csomag ürügy volt, hogy a 15 év alatt kiépült határon túli támogatási rendszert a padlóra küldje a kormányzat" – fogalmazott a politikus, hozzátéve: ezzel meginog a nehezen felépített bizalom az anyaország támogatásaival kapcsolatban. Németh Zsolt ugyanakkor üdvözölte, hogy a kormány kifizeti a szomszédos országokban élő magyaroknak a 2003-as évre szóló oktatási-nevelési támogatást. Szavai szerint Medgyessy Péter az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy nemcsak 2004-re írják ki a pályázatot erről, hanem az elmaradt 2003-as támogatásokat is kifizetik. /Fidesz: jelentősen csökken a határon túliak támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

- Az erdélyi magyarságnak joga van mind az önálló magyar karokhoz, mind az önálló magyar egyetemhez. Kérdés, hogy milyen formában valósítható meg legjobban a magyar nyelvű oktatás hatékonysága, megfelelő színvonala és autonómiája – jelentette ki Nagy László, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) frissen megválasztott magyar rektor-helyettese. Hozzátette: a BBTE olyan erőt képvisel, amiről kár volna lemondani. Nagy László szerint semmiképp sem csökkenhet a magyar nyelvű oktatás az alapképzés szintjén, mi több: valószínű, hogy minden szakirányt magyarul is tanítanak majd. A magiszteri képzésnél bonyolultabb a helyzet, mivel nagyon fontos az egyetemek közötti átjárhatóság kérdése. El kell gondolkodni azon, hogy milyen szakokat érdemes magyarul indítani ezen a szinten. Az oktató két évvel ezelőtt angol nyelvű fizika magiszterit indított a BBTE-n, mert – mint mondotta – egyrészt nem volt elég magyar nyelvű oktató, másrészt a diákok könnyebben érvényesültek nemzetközi szinten. A magyar diákok jelenleg is csak 10–11

A Magyarok Világszövetsége megkezdheti az aláírásgyűjtést a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásáért. Kovács László pártelnök-külügyminiszter sietett kijelenteni: ,,ha összegyűl a szükséges mennyiségű aláírás, és kiírják a népszavazást, minden felelős pártnak és szervezetnek kötelessége, hogy felhívja a választópolgárok figyelmét a magyar állampolgárság ilyenfajta megadásának a következményeire, beleértve a költségvetési hatásokat is”.  A kettős állampolgárság – mondta Kovács – ,,azzal a következménnyel járna, hogy az ily módon magyar állampolgársághoz jutottak az állampolgársággal járó kötelezettségeket – adófizetés, katonai szolgálat – nem vállalnák, viszont igénybe vennék mindazokat a jogokat, beleértve a szociális támogatásokat, amelyek az állampolgársággal alanyi jogon járnak”.  Kovács külügyminiszter ellenfelhívást intézett minden magyar állampolgárhoz: akadályozzák meg a kettős állampolgárság megszerzését. /Sylvester Lajos: Ismét elvetéltetünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Kötő József EMKE-elnök elmondta, hogy a szervezet egykori kolozsvári székházában ma a vasúti igazgatóság található. Lukács János, Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke közölte: a legtöbb menedékházat, amelyről a közvélemény úgy tudta, hogy az egyesület tulajdona, az EKE csak bérelte. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) az Erdélyi Gazdák Egyesülete jogutódjának tartja magát, három székházat is visszaigényel, tájékoztatott Farkas Zoltán elnök. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) számára az 1999-ben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet már visszaadta Kolozsváron a főtéri Wass Ottilia házat. Funar polgármester megfellebbezte a döntést a közigazgatási bíróságon, ezért nem kaphatták vissza a házat. Az EMÉ-nek továbbra sem áll módjában visszaigényelni az egykori Ferenc József Tudományegyetem által bérelt (ma a BBTE tulajdonát képező) ásvány-, növény- és állattani gyűjteményeket, vagy az Egyetemi Könyvtárban fellelhető 300 ezer kötetét, régi nyomtatvány- és kézirattárát. /Székely Kriszta: Államosított közösségi ingatlanok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Márc. 1-jén a szenátusban újból „napirendre került" Wass Albert ügye a politikai nyilatkozatok rendjén, csaknem egy óra hosszat. Az elindító Frunda György volt, aki megelégelte egyes szenátorok befeketítő törekvéseit, vádjait. Frunda György politikai nyilatkozatában félórás beszédet tartani Wass Albert védelmében és állást foglalt írói nagysága mellett. Szerinte nem volt példa és ezért bekerült a rekordok könyvébe: magyar ifjak hitet tettek Was Albert írói nagysága előtt, amikor műveiből február 21–22-én egyvégtében, megszakítás nélkül felolvasást tartottak világszerte. A fiatalok ellen egy bizonyos párt feljelentést tett, miszerint lábbal tiporták a kormányrendeletet, amely megtiltja fasiszta, rasszista, xenofób szervezetek működését, szimbólumaik használatát. Frunda összefoglalta a Wass-ügy történetét, kiemelve mindazokat a mozzanatokat, amelyek megkérdőjelezik a halálos ítélet érvényességét /Wass Albert nem is tartózkodott a helyszínen/. Frunda kitért Wass Albert szépirodalmi munkásságára is, mondván, ezek valós értékekkel gazdagították Románia kultúráját. Ezután Adrian Paunescu lépett a mikrofonhoz, valóságos előadást tartott, és „tiszta véletlenül" kezeügyében voltak idézetek. Például Vekov Károly képviselő nyilatkozata. Adrian Paunescu alantas támadást intézett Wass Albert fiai ellen, mondván, hogy lehet, sok pénzt szerezni, de ez nem jelenti azt, hogy egy ország, egy kultúra, egy kisebbség torkán le lehetne nyomni egy háborús bűnöst. Föltette a kérdést: vajon lehetséges-e, hogy egy szenátor perújrafelvételt kérjen egy olyan ítéletben, amelyben a román igazságszolgáltatás már döntött, és más megoldást kérjen? Paunescu után George Pruteanu is úgy érezte, meg kell nyilatkoznia. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Wass Albert újból téma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöksége és annak tagsága határozottan tiltakozna és mélységesen elítélné, ha a Wass Albert maratoni felolvasóest résztvevői ellen eljárásokat indítanának, olvasható politikai nyilatkozatukban. /Politikai nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

„Illetékes szervek kérésére" tiltották meg a belépést Románia területére Bayer Zsolt magyar újságírónak, tekintettel arra, hogy cselekedetei „érinthetik" az ország területi épségét, veszélybe sodorhatják a nemzet védelmét, közrendjét és biztonságát – áll a román határrendőrség március 2-án kiadott közleményében. A határrendőrség szerint az illető személyt a román állambiztonsági intézmények jól ismerik, mivel korábban több esetben is nyilvánosan uszított az államrend ellen, dicsőítette a revizionista nézeteket, támogatásáról biztosította az elszakadási törekvéseket, publicisztikai tevékenysége révén pedig kétségbe vonta Románia egységes nemzetállami jellegét. A közlemény a belépés megtiltását törvényes intézkedésnek minősíti, az – mint írja – összhangban van az európai közösségi gyakorlattal, amely minden jogállamban érvényes. Ez az intézkedés határozott időre szól (a közlemény nem írja, hogy a tiltás milyen hosszú ideig van érvényben), és egy későbbi időpontban – ha az érintett személy teljesíti a törvény által előírt feltételeket – ismét engedélyt kaphat a beutazáshoz Romániába. Bayer Zsolt nem szerepel a román hatóságok által nem kívánatosnak minősített külföldiek listáján – olvasható a jelentésében. /A Bayer-ügy fejleményei. A román határrendőrség közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

A Ziua nagy példányszámú román napilap – neve elhallgatását kérő forrásra hivatkozva – közölte, hogy Bayer Zsolt magyar újságíró kiutasításról a Legfelsőbb Védelmi Tanács jan. 21-i ülésén döntött. A testületben az állam- és a kormányfő, a külügyi, a belügyi és a védelmi tárca irányítói mellett ott ül a 10-12 titkosszolgálat vezetője is. A Ziua információi szerint a Magyar Nemzet munkatársának kitiltását az egyik hírszerző szolgálat javasolta. /Belföldi krónika rovat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

Kocsis László Lajos sepsiszentgyörgyi főiskolai tanár diákjai azzal vádolják, hogy kenőpénz ellenében engedte át jó néhányukat a vizsgákon. A tanár tagadja és egy ellene indított lejárató kampány részének tekinti a vádakat, annak ellenére, hogy a megrendezett akció során lebukott: azzal az 500 ezer lejessel vásárolt használt mosógépet, amelyet egy nappal korábban két diák hagyott nála. Az ügyészség nyomozást indított az ügyben. A sepsiszentgyörgyi főiskolán már három éve nyílt titok, hogy a közigazgatástant és jogot tanító Kocsis László Lajos vizsgáin úgy a legegyszerűbb átmenni, ha borítékot „felejtenek” nála az érintettek, állította több, neve elhallgatását kérő hallgató. A diákok azt szerették volna elérni, hogy kirúgják a főiskoláról az általuk korrupcióval vádolt tanárt, azonban az elfogadott kenőpénzek összege kezd akkora lenni, hogy akár börtönbüntetést is kaphat a gyanúsított. /Farkas Réka: Pénzért adta az átmenőjegyeket Kocsis? = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Félreértéshez vezetett a státustörvény végrehajtását felügyelő gyergyószéki testületnek a Gyergyói Kisújságban megjelent, az Iskola Alapítványhoz címzett nyílt levele. Ebben többek között arra kérték az alapítványt, határolódjék el az olyan hírektől, amelyek szerint az RMDSZ osztaná az oktatási támogatásokat. Gyergyószentmiklóson a státusirodában, sokan kértek támogatást óvodás gyereküknek. A kérelmezők hivatkozása azonban alaptalan, a Gyergyói Kisújságban ugyanis mindössze a státustörvény végrehajtását felügyelő gyergyószéki testület öt tagjának az Iskola Alapítványhoz címzett nyílt levele jelent meg. A levél egyik pontjában arra utal, hogy a módosított státustörvény értelmében oktatási-nevelési támogatás jár minden olyan kiskorú határon túli magyar gyermeknek, aki szülőföldjén magyar nyelvű alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanul, eszerint tehát óvodásoknak is. Valójában az óvodások után nem kaphatnak támogatást. Nyílt levelük végén a gyergyóiak arra kérték az Iskola Alapítványt, határolódjék el attól a Gyergyói-medencében elterjedt hírtől, miszerint megszűnik a támogatások folyósítása, amennyiben az RMDSZ elveszíti a helyhatósági választásokat. /Gergely Edit: Zavart keltett a nyílt levél. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Tűrhetetlen az a mód, ahogyan a román állam által a magyar nemzetközösségnek szánt adólejeket a Communitas Alapítvány elköltötte. Az alapítványt irányító RMDSZ pártkasszaként kezelte az állami támogatást – nyilatkozta márc. 3-án székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Szász szerint új testületet kell megalakítani a romániai magyaroknak szánt állami pénzek adminisztrálására, amelynek a történelmi magyar egyházak, valamint a civil szféra képviselői volnának tagjai. „A politikusoknak ki kellene maradniuk az új testületből, ha azonban az RMDSZ mindenáron ragaszkodik, hogy képviseltesse magát, úgy a Magyar Polgári Szövetség is részt kér ebből a munkából” – mondta az MPSZ elnöke. Bejelentették, hogy az elmúlt napokban több MPSZ-szervezet is megalakult. Székelykeresztúron Farkas Csabát, Felsőhomoródmentén Lázár Lászlót választották a helyi szervezetek elnökévé, a március 2-án megalakult udvarhelyszéki területi szervezet elnöke pedig Szakács István Péter író lett. A helyhatósági választásokra készülő MPSZ országos vezető tanácsa március 6-án Székelyudvarhelyen ülésezik, ahol többek között az SZNT által előkészített, és hat RMDSZ-es parlamenti képviselő által iktatott autonómiatervezetről is szó esik majd. Bukarestben. /Z. I.: Részt kérnek a pénzosztásból. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./