Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. március 12.
Ismét sarkukra álltak a kolozsvári önkormányzati képviselők márc. 11-én: nem a Funar polgármester által javasolt, többnyire propagandisztikus határozattervezeteket vitatták meg, hanem azokat, amelyek a város számára fontos kérdéseket orvosolnak. Az önkormányzati képviselők többek között jelentős összegeket szavaztak meg a kórházaknak. A tanácsosok magyar érdekeltségű kulturális intézményeknek is pénzt szavaztak meg: közpénzhez jutott a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, illetve a Kriza János Néprajzi Társaság. Előbbi 400 millió, utóbbi pedig 350 millió lejt kapott a helyi költségvetésből. /K. O.: Pénzkiutalás magyar intézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2004. március 12.
Annak ellenére, hogy az évek során Funar, Kolozsvár polgármestere több tucat román szobrot avatott fel, a városháza nem hajlandó hozzájárulni Márton Áron püspök szobrának felállításához. A polgármesteri hivatal különböző kifogásokat talál arra, hogy a római katolikus (a polgármester által aláírt közleményben református szerepel) Szent Mihály plébánia tervét meghiúsítsa. Máté András RMDSZ-es tanácsos úgy véli: a polgármester csak húzza az időt. /Kiss Olivér: Akadályozzák a Márton Áron szobor állítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2004. március 12.
Tőkés László mind mélyebbre süllyed tévedéseinek bozótjában – ítélkezett Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Marosvásárhelyen, a Vártemplomban önkéntes hallgatósága és a „kirendelt bolyais diákok” előtt fejtette ki nézeteit. A püspök elfogultsága provokáló, írta Makkai, mert inkvizítori agresszivitással ostorozott mindenkit, aki nem tartozik a táborába. Makkai szerint Tőkés László leszerelő, a magyarságot tétlenségre kárhoztató üzenetet kínál. A főszerkesztő ajánlotta Tőkés Lászlónak: mutassa fel azokat, akik az elmúlt másfél évtizedben a bátorságukkal, rendíthetetlenségükkel, önfeláldozásukkal tűntek ki. /Makkai János: Ige helyett ítélethirdetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./
2004. március 12.
Aranyosmeggyes község és a hozzá tartozó kisfalvak magyarsága 1350 főt tesz ki, arányaiban az összlakosság csupán 18,5 százaléka. Mégis polgármesterjelöltet állítanak, Oláh Szabolcs helybeli vállalkozó a jelöltjük, akit a község mindhárom református közössége, egyöntetűen az RMDSZ színeiben. Rreformátus papok is jelöltetik magukat az RMDSZ önkormányzati listáin. /(Sike Lajos): Református papok is indulnak az RMDSZ színeiben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2004. március 12.
Febr. 10-én, közel ötévi igénylés után a bukaresti Petőfi Könyvtár visszakerült jogos tulajdonosához, a magyarsághoz. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság tulajdonában levő Petőfi Házban működő Petőfi Könyvtár az első könyvtár, amelyet a Romániában élő magyarság visszakapott jogtalanul elkobzott könyvtárai közül. A könyvtár az államosítás után is magyar nyelvű kölcsönkönyvtárként működött a Petőfi Házban. Az 1970-es években azzal az indokkal, hogy régi „nacionalista, soviniszta, irredentista" könyveket tartalmaz, könyvállományát egy szép napon teherautóra rakták. Dr. Molnár Szabolcs, a Bukaresti Tudományegyetem hungarológia szakának tanára, abban az időben a magyar nyelv és irodalom tanszék tanársegédje, szemtanúja mindenek. A könyvekből leemelt egy párat a teherautó rakományából és kegyelettel őrizte meg a tanszéken. A magyar könyvek minden bizonnyal zúzdába kerültek. A magyar könyvtárból kétnyelvű könyvtár lett, és 1945 után megjelent könyvekkel töltötték fel, nevét is megváltoztatták, jó ideig Alexandru Donici nevét viselte. 1995-ben a könyvtárat bezárták, csak 1998 őszén nyitották meg újra, amikor Árvay Zsolt személyében magyar könyvtárost alkalmaztak. Az épületet a román kormány 1999 nyarán sürgősségi rendelettel visszaszolgáltatta a bukaresti magyar közösségnek, és Petőfi Ház néven a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság tulajdonába került. A sürgősségi rendelet azonban nem vonatkozott az épületben található könyvtárra. Így a könyvtár ingóságai, bútorai, könyvei a Sadoveanu Könyvtár leltárába tartoztak. A Petőfi Művelődési Társaság a ház átvétele után saját, magyar nyelvű, Petőfi nevét viselő nyilvános könyvtárat létesített. A Sadoveanu Könyvtárral való tárgyalások első eredményeként 2000-ben mintegy 18 ezer kötetet szállítottak el (főleg román nyelvűeket), így megnyílt a lehetőség az adományokból származó, mintegy 16 ezer kötetet számláló állomány elhelyezésére is. Ellenben a Sadoveanu Könyvtár nem volt hajlandó kivonulni, s átadni a könyvtárat. A társaság számos beadványt juttatott el Bukarest főpolgármesteréhez, alpolgármesteréhez és a Kisebbségi Hivatalhoz. Egyik beadványukra sem kaptak írásbeli választ. Czédly József, a bukaresti RMDSZ területi elnöke (2001–2003 május) folytatott tárgyalást több ízben a Petőfi Könyvtár átadása érdekében, de nem tudott eredményt elérni. Végül egy tipikusan bürokratikus, de a jelenlegi törvényeknek megfelelő, megkerülő megoldást született: leírták a könyvállományt, megszüntették a román könyvtárhoz tartozó könyvtárrészleget, és árveréssel a Petőfi Társaság megvásárolhatta az ingó javakat. Így a társaság megvásárolta jogtalanul elvett könyvtárának ingóságait, a Petőfi Könyvtár végre visszakerült jogos tulajdonosához. /Árvay Zsolt: Újra a miénk a fővárosi Petőfi Könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2004. március 12.
Dicséretes kezdeményezéssel állt elő a magyarországi Szent László Akadémia még februárban. Összefogni a Kárpát-medencei, nem magyarországi magyar sajtót, hogy szervezettebb formában is együttműködjön. A Szent László Akadémiáért Alapítvány, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbia-Montenegróból és Horvátországból csak egy-két lap képviselőjét hívta meg a munkaértekezletre, amely minden utódállam írott információs sajtójának nagyszabású őszi konferenciáját készítette elő. Ez a rendezvény nem utolsósorban pénzkérdés. A magyarországi kormány szigorú költségvetési politikája pedig azokat a programokat is veszélyezteti, amelyek kreatív módon a nemzet határok fölötti újra egymásra találásának terén tennének építő jellegű lépéseket. Azok, akik a hátrányos kisebbségi helyzetben eddig tették a dolgukat a nemzeti önazonosság-tudat megőrzésének a terén, könnyebben közös hangot találnak. Egész sor kezdeményezés született az összekapcsolódási pontok mentén kialakítandó közös munkára. A horvátországi Új Magyar Képes Újság, a pozsonyi Új Szó napilap és a pozsonyi Vasárnap hetilap (nem azonos a kolozsvárival), az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság és az újvidéki Magyar Szó szeretné, ha számos közös program megvalósulna. Újságírói csereprogramok indulnak be az érintett lapok között, s ha van rá megfelelő partner, magyarországi sajtókiadványokat is bevonnának a körbe. Ugyanez vonatkozik a cserepéldányok egymásnak küldésére is. A nagyobb szabású tervek közé tartozik a magyarországi hirdetésszervező cégek, valamint a magyarországi lapok reklámszakembereinek a meghívása az őszre tervezett médiakonferenciára. /Balló Áron: A Kárpát-medencei sajtókör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2004. március 12.
Négy új tagszervezet felvételét hagyta jóvá a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) a márc. 10-én tartott közgyűlésén. Az új tagszervezetek: a vajdahunyadi Ifjúsági Keresztyén Egylet (IKE), a petrozsényi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a dévai IKE, valamint a nemrég újjászerveződött dévai MADISZ. A közgyűlésen résztvevő nyolc eddigi tagszervezet elfogadta a leköszönő elnökség beszámolóját. Borbély Károly elnök az országos ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartásról tájékoztatta a tagszervezetek képviselőit, Széll Lőrinc alelnök pedig a megyei szinten kialakult együttműködés eredményeiről. A HUMMIT közgyűlésén kijelölte öt képviselőjét a Megyei Képviselők Tanácsába, valamint Széll Lőrincet javasolta az RMDSZ megyei tanácsosjelölti listájának ötödik – az ifjúsági szervezet részére fenntartott – helyére. A HUMMIT valamennyi településen támogatja tagszervezeteinek a helyi tanácsosi listákra való felkerülését. Az idei tevékenységi program keretében a HUMIFI című ifjúsági kiadvány két számának megjelentetéséről, illetve az áprilisban megrendezendő ifjúsági konferenciáról és az év végén sorra kerülő megyei ifjúsági műhelytábor megszervezéséről döntöttek a jelenlévők. Végül megválasztották a HUMMIT új vezetőségét: elnök Takács Attila, alelnökök Széll Lőrinc és Ghencea Gerhard, titkár Gergely Szabolcs. /GBR: Bővült a HUMMIT. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2004. március 12.
Márc. 3-án Nagybányán megalakult a Máramaros megyei Magyar Polgári Szövetség. Az alakuló gyűlésen Nagybánya, Máramarossziget, Felsőbánya, Hosszúmező, valamint Koltó képviseltette magát. A résztvevők egyöntetűen kinyilvánították a megyei Magyar Polgári Szövetségnek a közelgő helyhatósági választáson való részvételi szándékát, jelezte Dénes András, a MPSZ országos alelnöke. /(dávid): Polgári Szövetség Máramarosban is! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./
2004. március 12.
Balogh György kiállt az egység mellett, az RMDSZ nem rosszabb, és nem is jobb, mint az erdélyi magyar társadalom. Sértődött, esetenként karrierista, vagy csak feltűnést kedvelő próféták tűntek fel, „új alternatívát" kínálva. /Balogh György: Egység és alternatíva? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./
2004. március 12.
Az „ illetékes szervek kérésére" kitiltották Bayer Zsolt magyar újságírót Romániából, mivel korábban itt elhangzott beszédei „érintik az ország területi épségét, veszélybe sodorják a nemzet védelmét, közrendjét és biztonságát." Most már bizonyossá vált, hogy a szó félelmetesebb fegyver mint a kard, a bomba, a géppisztoly, olvasható a Bányavidéki Új Szóban. Az öngólra Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő hívta fel a figyelmet: ha Románia ki fogja utasítani az európai újságírókat, Európa ki fogja utasítani Romániát. /(tami): Öngól.= Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./
2004. március 12.
Hetven cserkész részvételével Nagybányán, a Teleki Magyar Házban zajlott a Romániai Magyar Cserkészszövetség III. Partiumi Őrsvezetőképzője. A fiatalok bizonyíthatták, hogy mennyire mozognak otthonosan a természetjárás és természetvédelem, néprajz és népszokások, történelem és magyarságtudat területén. A 21 oktató mellett a 40 őrsvezető-jelölt Bihar, Kolozsvár, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyvárad, Szamosújvár, Szatmárnémeti és Torda 9 cserkészcsapatától volt jelen a nagybányai rendezvényen. /– dávid –: III. Partiumi Őrsvezetőképző.= Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./
2004. március 12.
Márc. 7-én tisztújító közgyűlést tartott a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület. Szrága Zoltán elnöki beszámolóját a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A közgyűlés ellenszavazat nélkül hagyta jóvá az újonnan választott vezetőségi névsort, Szrága Zoltán elnök maradt. Az új vezetőség tervbe vette egy modern, de ugyancsak a Kós Károly építészeti stílusának jegyeit hordozó Kalotaszegi Kulturális Központ építését Az épületben fafaragó, kerámia és képzőművészeti műhelyek, internetes terem, valamint egy 200 férőhelyes előadóterem kap helyet. A telket a Zetwitz Sándor vezette 77 Elek Technika budapesti kft. vásárolja meg az egyesület számára. /Péntek László: Bánffyhunyad. Kalotaszegi Kulturális Központot építenek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2004. március 12.
Márc. 11-én Aradon Tőkéczki László történész, egyetemi tanár az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének meghívottjaként 1848–49 kapcsán a forradalomról és annak értékeiről beszélt. A magyarság büszke lehet forradalmaira, hiszen 1848 és 1956 is a kizökkent időt akarta helyreállítani. Elmondta, hogy a forradalmakban nem a vér mennyisége tisztít meg, hanem az a szellem, amely megszülte az önzetlenséget. Tőkéczki László szólt a hagyományos értékek eltűnéséről, de arról is, hogy ezek és a múlt tudatos vállalása nélkül nem képzelhető el a jövő sem. Március 15. szimbolikus jelentőségét abban látta, hogy az szeretetből és nem kényszerből született. A Borbély Zsolt Attila által vezetett rendezvény szüneteiben a Kölcsey Stúdió szavalói és Vesztergám Miklós tárogatóművész léptek fel. /K. ZS.: Március 15-i előünnepség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2004. március 12.
Tíz megye kisiskolásai vettek részt a hét végén szervezett nagyváradi országos mesevetélkedő döntőjében, amelyet a Zabhegyezők gyermekanimátorai Alföldy Andrea tanítónő vezényletével immár ötödször tartottak meg az Ady Endre Középiskolában. /(Balla Tünde): Országos mesevetélkedő Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2004. március 12.
Márc. 10-én 84 magyar író – köztük határon túliak is, mint az erdélyi Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szilágyi Júlia, a felvidéki Grendel Lajos, a párizsi Fejtő Ferenc, az ungvári Balla D. Károly, az újvidéki Tolnai Ottó és Végel László – kilépő levelet fogalmazott meg az Írószövetségből, mivel annak választmánya nem foglalt állást egyik választmányi tag, Döbrentei Kornél antiszemita megnyilvánulásaival kapcsolatban. A kilépések egyik szervezője, Tábor Ádám a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: az Írószövetség, különösen a határon túli magyar irodalom tekintetében, fontos szerepet töltött be. Mára azonban fügefalevélül szolgál egy irányzatnak, a nép-nemzetinek, hogy az összes magyar író nevében lépjen fel. /Cseke Gábor: Földindulás a Magyar Írószövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2004. március 13.
Tizenkilenc "mellette" és két "ellene" szavazattal fogadták el az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) való együttműködés folytatását a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) márc. 6-i marosvásárhelyi ülésén. Az RMDSZ–SZDP protokollum aláírása ellen voksoltak Kónya-Hamar Sándor és Ráduly Róbert képviselők, az RMDSZ Kolozs, illetve Hargita megyei szervezetének elnökei. A Szabadság kérdésére Kónya-Hamar Sándor elmondta: nem ért egyet azzal, hogy újabb központilag elfogadott egyezménnyel olyasmire kényszerítsék a megyei szervezeteket, amelyeknek nem szívesen tesznek eleget. Szerinte az új protokollum aláírása előtt legalább annak a kettős feltételnek kellett volna érvényt szerezni, amellyel a kormánypárt még tartozott a szövetségnek, ezek pedig a Szabadság-szobor felállítása és a két önálló magyar kar létrehozása a BBTE-n. Kónya-Hamar továbbá azt kifogásolta: a megállapodás szövegét senki nem látta végleges formában, hiszen az még közvetlenül az aláírás előtt is módosult, bizonyos protokollmegkötések pedig olyan általános szinten mozognak, amelyek nem jelentenek konkrét fogódzót. Ráduly Róbert szerint mielőtt az új protokollum aláírásáról tárgyaltak volna, előbb az előző megállapodást kellett volna elemezni. /P. A. M.: A protokollum aláírása ellen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2004. március 13.
A Romániai Magyar Szó közölte az RMDSZ és a kormánypárt /Szociáldemokrata Párt/ közötti márc. 9-én elfogadott megállapodás, a protokollum teljes szövegét. Többek között szerepel benne: „Méltányos módon finanszírozzák a nemzeti kisebbségek kiadóit és kiadványait, valamint művelődési rendezvényeit.” „Biztosítják a nemzeti kisebbségek arányos képviseletét, beleértve az intézményes struktúrák döntéshozó tisztségeit is, országos, területi és helyi szinten.” „Törvényt fogadnak el a vallási felekezetektől elkobzott anyakönyvi és számadási dokumentumok visszaadásáról.” „A minisztériumok alárendeltségébe tartozó kihelyezett intézményekben, különösképpen azokban a megyékben, melyekben jelentős a magyar etnikumúak részaránya, biztosítani fogják a magyar szakemberek jelenlétét is.” Újból szerepel a megállapodásban a kisebbségi kutatóintézet alapítása, alkalmaznak a kisebbség nyelvét is ismerő rendőröket, szó esik utcák elnevezéséről is. Biztosítják kisebbségi szakemberek részvételét a tanügyi reformmal és az iskolahálózat átszervezésével kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában. Biztosítják a szükséges pénzügyi támogatást a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásában használt tankönyvek elkészítéséhez és kiadásához. /Megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2004. március 13.
Maros megyében, a helyhatósági választások során bárki jelölt lehet az RMDSZ listáin, aki tagja a szövetségnek. Marosvásárhelyen több mint száz küldöttből álló jelölőgyűlés dönti el a végleges névsort – mondotta Borbély László parlamenti képviselő, a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának az elnöke. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje elmondta, az idei önkormányzati választás során szeretnék megtartani a korábbi eredményeket. Eddig az RMDSZ-nek Maros megyében 36 polgármestere és 500 önkormányzati képviselője volt. Tőkés László utóbbi napokban tett kijelentéseivel kapcsolatban, miszerint az RMDSZ-nek esélye van az erdélyi magyarság egységének a megőrzésére, ha elfogadja az ő elképzeléseit, Kelemen Atilla kijelentette: „Mint már korábban mondottam: nem a farok csóválja a kutyát, hanem ez fordítva szokott történni." A román újságírók kérdésére, hogy mi a véleménye az RMDSZ-nek a különböző autonómia-tervezetekről, Borbély László válaszolt: választási évben nem aktuális autonómia-tervezetekkel kell előállni, és emlékeztetett arra, hogy a szövetség már 1993-ban elkészítette a saját, ilyen jellegű tervezetét, ami nem került parlamenti megvitatásra. Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei felhívással fordultak a térség magyar lakosságához, amelyben március 15-e méltó megünneplésére, egységes fellépésre szólítottak fel mindenkit. /Máthé Éva: Maros megyei választási előkészületek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2004. március 13.
Idén is találhatók Erdélyben élő, illetve Erdélyből elszármazott művészek és írók a márc. 15-e alkalmából kitüntetettek között. A Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztjét adja át Banner Zoltán művészettörténésznek, előadóművésznek a határon túli magyar képzőművészet megismertetéséért végzett munkája elismeréseképpen Mádl Ferenc köztársasági elnök márc. 13-án Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az államfő továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozza Huszár Sándor író, szerkesztő, műfordítónak, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Csiki László József Attila-díjas író, költő számára. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 13-án nyújtja át a következő két díjat: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kap Barabás Olga rendező, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház művészeti vezetője, és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész. Bár nem erdélyi származású, de sokat tett az erdélyi magyar színjátszás népszerűsítéséért nagyszerű színházi írásaival, valamint Harag György rendező életművéről összeállított kötetével Nánay István színházkritikus, akit szintén Jászai Mari-díjjal tüntetnek ki. A friss Jászai-díjasok között ott találhatjuk Spolarics Andrea színművésznőt is, aki több éven át a kolozsvári Magyar Színház társulatának is tagja volt. /Március 15. – erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2004. március 13.
A Népszabadság értesülései szerint Bugár Béla nem veszi át március 15-én a neki szánt magas kitüntetést Budapesten. Kormányzati forrásokból úgy tudni, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetőjén kívül Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjét is kitüntetnék a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykereszt fokozatával. A lap kérésére az MKP elnöke csütörtökön közölte: március 15. előtt nem nyilatkozik szándékairól. Bugár Béla nemrég közvetlen vitába is keveredett a budapesti kormánnyal, amiért Kovács László MSZP-elnök fogadta Robert Ficót, a szlovákiai Smer Párt elnökét. Bugár populista, magyarellenes politikusnak tartja Ficót. /Bugár Béla nem veszi át márciusi 15-i kitüntetését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2004. március 13.
Veszélyeztetik a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) hosszú távú fejlesztését a magyarországi költségvetési megszorítások, állapították meg az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői márc. 11-én Kolozsváron tartott ülésükön. Tőkés László püspök az MTI-t tájékoztatta arról, hogy Kolozsváron összeült az Erdélyi Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete. Az ülésen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki beszámolt a HTMH által kezdeményezett, januárban és februárban végzett szakmai átvilágítás eredményeiről. Az auditálásnak az volt a célja, hogy a hivatal átláthassa a Sapientia Alapítvány és az EMTE működését, felmérve, hogyan áll az egyetemépítésnek a végleges akkreditáció érdekében zajló folyamata. Komoly hiányosságok derültek ki például a szabályozás és a döntéshozatali mechanizmus terén – mondta Bálint-Pataki József, emlékeztetve arra is, hogy az egyetem négy évvel ezelőtti alapításakor alapvetően olyan szakok beindítását tervezték, amelyek nincsenek a romániai állami felsőoktatásban. A hivatalvezető fontosnak tartotta, hogy készüljön egy rövid és középtávú stratégiai és fejlesztési terv, amely figyelembe veszi a képzési igényeket és a majdani elhelyezkedési lehetőségeket. Szorgalmazta egy akkreditációs menetrend kidolgozását is. Tőkés László tájékoztatása szerint az egyházi elöljárók az említett beszámoló tükrében határozatcsomagot fogadtak el. Ebben részben megszívlelik az általuk megalapozottnak tekintett bírálatokat, s a jövőben az eddiginél fokozottabb felelősséget vállalnak az egyetem működéséért. Előirányozták, hogy elkészítik az egyetemi hálózat közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Előirányozták az egyetem belső szabályozásának a kidolgozását. Az egyházi vezetők ugyanakkor hangot adtak aggodalmuknak a magyarországi költségvetési megszorítások miatt, amelyek a határon túli magyarságot is sújtják. Kérik, hogy 2004-ben az egyetem számára kieső 360 milliós összeget pótolják más forrásokból, s hogy a 2005-ös költségvetésben pótolják a mostani elvonásokat. Az egyházfők érthetetlennek tartják, hogy miközben új beruházást hajtanak végre az erdélyi magyar televízió létrehozásáért, más területektől elveszik a pénzt. Bálint-Pataki József ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: az egyetem számára komoly, 500 millió forintot meghaladó maradványösszegek állnak rendelkezésre, amelyek takarékos és ésszerű felhasználása biztosítja az idei működést és a marosvásárhelyi campus beruházásának a befejezését. Emlékeztetett: az egyetem létrehozásakor az alapítók maguk is megfogalmazták, hogy pénzügyileg több lábon kell állni. Csakhogy ma, négy év elmúltával is a rendszernek a magyar költségvetés a kizárólagos anyagi forrása – fűzte hozzá a HTMH elnöke. /Féltik az EMTE működését a magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2004. március 13.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) tisztújító közgyűlésén a résztvevők új vezetőséget választottak az immár 14 éve működő civil szervezet élére. Az elnöki tisztséget Köllő Gábor építészmérnök, a Műegyetem építőmérnöki karának professzora tölti be, elnökhelyettesnek pedig Nagy László fizikaprofesszort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesét és Csibi Vencelt, a Műegyetem gépészprofesszorát választották. Köllő Gábor /sz. Szamosújvár, 1950. márc. 27./ 1978 óta a kolozsvári Műegyetem professzora, 12 műszaki könyv (ebből 5 egyetemi tankönyv), 70 tudományos dolgozat szerzője és 23 kutatási témát vezetett. Köllő 1996-tól az EMT tudományos elnökhelyettesi tisztségét töltötte be. Köllő Gábor hangsúlyozta, hogy az EMT új vezetősége nem kíván nagymértékben változtatni a fő tevékenységeken, de bizonyos "hangsúly-eltolódásra" sor kerül majd. Az EMT évente több konferenciát szervez. A konferenciákat követő kiadványokat megpróbálják elismertetni a román hivatalos szervekkel szakmai tudományos munkaként. Elkezdték időszakos kiadványuk, az 1998 óta megjelenő Műszaki Szemle szélesebb körű terjesztését. /Kiss Olivér: Új elnöksége van az EMT-nek. Köllő Gábor: Civil szervezet ne politizáljon! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1990 januárjában alakult a kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet munkatársainak kezdeményezésére. Az EMT eddigi elnökei: 1990–1994: dr. Selinger Sándor; 1994–1996: dr. Fodor Árpád; 1996–1997: Köllő Gábor (megbízott elnök), 1997–2004: dr. Bíró Károly. Az EMT szakosztályai: számítástechnika, gépészeti, fizikai, bányászati-kohászati-földtani, Palocsai Rudolf – Ifjú Gazdák Egyesülete, faipari, földmérési, kémia, építéstudományi, energetika-elektrotechnika.
2004. március 13.
Közismert, hogy a régi rendszerben a vegyes lakosságú területeken rendszerint a színtiszta magyar települések kárára hozták létre a közigazgatási egységeket, még akkor is, ha ezek nagyobbak voltak, mint a községközpontnak kijelölt román vagy vegyes lakosságú falvak. Így került Szatmár megyében Egri Batizhoz, Csomaköz Szaniszlóhoz, Kökényesd Halmihoz, Tamásváralja Batarcshoz, Józsefháza Aranyosmeggyeshez vagy Gencs Érkáváshoz. Megfogyatkozott lakosságuk miatt már nem mindegyik élhet a különválás lehetőségével, de néhánynak már sikerült elérni az önállósulást szentesítő sikeres népszavazást. Sőt Kálmánd már esztendeje elvált Kaplonytól, s a közelgő helyhatósági választás után, immár saját önkormányzattal és polgármesterrel jogilag is önálló lesz Egri, Kökényesd és Csomaköz. Rövidesen. négy új magyar község jelenik meg Szatmár megye térképén, olyan községek, amelyek tanácsülésein (érvényes román törvény szerint) magyarul beszélhetnek. Az ötödik Avasújváros lehet, de ott más a helyzete. Hozzá annak idején egy nagyobb lélekszámú román települést csatoltak, a ráksai polgármester nem segíti faluja önállósulását. Nemrég a megyei román lapban arról írt, hogy Avasújvárosban nagyszabású etnikai konfliktus van kibontakozóban, mert az újvárosi magyarok el akarnak válni a ráksai románoktól. Másnap Szabó István megyei elnök válaszolt a lapban, hogy nincs szó semmiféle etnikai ellentétről, erről maga is tudna, hisz ott lakik. Most azonban kiderült, hogy a ráksaiak is a váláshoz szükséges népszavazás mellett döntöttek. /(Sike Lajos): Négy új magyar község és az ötödik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2004. március 13.
Márc. 11-én zsúfolásig megtelt Déván a Melite református gyülekezeti ház, az Eminescu-Petőfi Általános Iskola diákjainak márc. 15-i ünnepi előadásán. Deák Piroska tanárnő ezúttal is színvonalas műsort állított össze. /Chirmiciu András: Petőfi-emlékest Déván. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2004. március 13.
Dr. Bura László nyelvész, történész vehette át Szatmárnémetiben a márc. 12-i i ünnepségen az Identitás Alapítvány emlékplakettjét és díját, amellyel a szervezet a magyarságtudat erősítését ismerni el. Varga Attila, az alapítvány elnöke, a díj átadása előtt rámutatott: "Reméljük, ez nem csak az Identitas Alapítvány díja, hanem a magyar közösségéé is egyben." A politikai és egyházi vezetők, közéleti személyiségek jelenlétében zajló díjátadási ünnepség Varga Attila köszöntőjével kezdődött, ezt követően Lőrincz Ágnes, a Harag György Társulat vezetője énekelt magyar népdalokat, Nagy Orbán színművész pedig szavalt. Dr. Juhász Dezső, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvészeti tanszéke részéről dr. Bura László életpályáját mutatta be. /Princz Csaba: Dr. Bura László kapta az Identitás Alapítvány díját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./
2004. március 13.
Multimédia CD-n ismerheti meg közönsége az ötvenedik születésnapját ünneplő Kolozsvári Rádió munkatársait. A kiadvány az úgynevezett aranyszalagtár hanganyagába is bepillantást enged, interjúrészletek hallhatók az elmúlt évtizedek több nagyhatású művészegyéniségével. A stúdió történetét ismertető CD Szakács István munkája. A márc. 11-i bemutatón Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője elmondta, az évfordulóra csaknem teljesen elkészült az a stúdióterem. Felújították a zsuki adótornyot, amely az eddiginél nagyobb területen teszi lehetővé a műsor sugárzását. Havonta kétszer új műsorral jelentkeznek: a Térerő című Kárpát-medencei magazin Kolozsváron minden hónap második és negyedik szombatján hallható, a Hökkentő havonta egyszer kerül adásba és a legszínesebb hírügynökségi csemegéket tálalja zenés körítésben. A szerkesztőség marosvásárhelyi tudósítóval bővült, hiszen a Székelyföldön is sugárzó, szomszédos megyei stúdió adáskörzete több helyen megegyezik a Kolozsvári Rádióéval. /(Rostás-Péter Emese): Ünnepel a rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2004. március 13.
Pálfi Géza lelkipásztorra emlékeztek, akinek márc. 13-án van halálának 20. évfordulója. Székelyudvarhelyen volt katolikus pap, 1984-ben halt meg – máig tisztázatlan körülmények között. Pálfi Géza unokaöccse, Pálfi János szintén pap, Csíkszentgyörgy lelkipásztor elmondta, hogy Pálfi Géza kórházba került Marosvásárhelyen. Nem mondta el, hogy volt a Szekuritátén, hogy vallatták. Pálfi Géza éveken keresztül tanított a gyulafehérvári teológián, volt diákjai közül Gergely István és Pálfi János egyaránt csak dicsérő szavakkal emlékeznek meg róla. 1983 karácsonyán Székelyudvarhely templomában a hívek előtt Pálfi Géza feltette a kérdést: vajon mikor jön el az idő, amikor szabadon ünnepelhetjük karácsonyt, Krisztus születését? Karácsonyi beszéde után elindult a megtorló gépezet. Kínozták? Verték? A szóbeszéd szerint igen. Halálának okai mai napig tisztázatlanok. Temetésén 1984. márc. 15-én több ezer ember vett részt, az ottlevők szerint a rendszer elleni néma tüntetés volt akkor Székelyudvarhelyen. /Szondy Zoltán: Pálfi Géza lelkipásztorra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./
2004. március 13.
Húsz éve hunyt el Kacsó Sándor. Tiszteletreméltó az 1937–45 közti időszakot magába foglaló életrajzi kötetének őszintesége (Nehéz szagú iszap alatt). Kacsó Sándor 1945 után beiratkozott a Kommunista Pártba, ezentúl engedelmeskednie kellett. A Magyar Népi Szövetség alelnökeként részt vett e szervezet "dicsőséges" szakaszában, mikor nagyrészt kiépültek a magyar tanügyi-kulturális szervezetek. Ez az időszak a békeszerződés aláírásáig tartott (1947 febr.). Utána megkezdődött a lassú leépülés; ennek következtében 1947 novemberében leváltották Kurkó Gyárfás elnököt, helyébe Kacsó Sándort ültették. Az MNSZ központját Bukarestbe költöztették. Végrehajtotta az utasításokat. E periódus megaláztatásai alighanem élete végéig bűntudattal tölthették el. Emlékirata 1985-ben csak Magyarországon jelenhetett meg, otthon csak 1992-ben. Bizonyos pletykák szerint őszintén megírta a dicstelen 1945–53 közötti éveket is. Jó lenne felkutatni és kiadni ezt az emlékezést. /Nagy László: Tehette parancsra? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2004. március 13.
Megjelent a Kós Károly emlékkönyv. Összeállította Kuszálik Péter /Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2003/. A kötet Kós Károly születésének 120. évfordulójára készült. A könyv összeállítója nem építész és nem irodalmár, hanem publicista és sajtóbibliográfus. Kós Károly életének, munkásságának azokat a mozzanatait emelte ki, amelyek a mai olvasó számára is érdekesek lehetnek. A Kós-életmű kritikai feldolgozása még várat magára, szellemi hagyatékának leltározása azonban csapatmunkát kíván, amelyben építésztől művészettörténészig és kritikustól bibliográfusig öt-hat szakembernek is helye volna, írta Kuszálik. Az emlékkönyv a grafikus és könyvművész, a második része pedig a politikus Kós Károlyt mutatja meg utókorának. /B.D.: Egy áldozatos élet története. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./
2004. március 13.
Márc. 12-én bemutatták a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész Náció és nemzet /Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című tanulmánykötetét. Ebben a szerző a nemzet fogalmának időbeni jelentésváltozását vizsgálta a rendi nemzettől a politikai, avagy kulturális nemzetig. /Könyvbemutató a Corvinában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./