"Ritka az olyan személyszállító mikrobusz, amelyik átcsúszik a petei határátkelő rendészeinek ellenőrzésén, csak minden tizedik járművet engedik át. A sofőrök szerint a határrendészek indoklásai mondvacsináltak, legtöbbször belső rendelkezésre hivatkozva utasítják el az országból való kiléptetést. Sok esetben harminc napra elegendő valutát kérnek egy-egy utastól annak ellenére, hogy a törvény elegendőnek tart ötnapi ellátásra elég készpénzt, és belekötnek az utasok hovatartozásába is. Vasile Ardelean, a Szatmár megyei határrendészet vezetője szerint szó sincs önbíráskodásról, munkatársai "a törvényt alkalmazzák azokkal szemben, akik nem vetnek jó fényt az országra külföldön". A 8 + 1 személyes mikrobuszokat visszafordítják, mert az idén életbe lépett 105-ös törvény szerint ezek utasszállításra nem használhatóak. /Princz Csaba: Önkényeskednek a határrendészek, vagy védik az országképet? Vesztegzár a határon: Tízből csak egy mikrobusz jut át a petei átkelőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./"

"Tízéves múltra tekint vissza a Szatmár megyei cserkészmozgalom. Továbbra is csak két csapat van a megyében, az egyik Tasnádon, a másik Szatmárnémetiben működik, mindkettő a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCS) tagszervezete. A tagság bővülése az utóbbi időben megállt, sőt csökkent is. A lázári csapat egyelőre szünetelteti a tevékenységét, mert nincs senki aki irányítsa. A közös táborozásokon anyaországi cserkészek mellett kárpátaljai és délvidéki társaikkal is találkozni szoktak. /Princz Csaba: Dilemmában a Szatmár megyei cserkészmozgalom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./"

"Polner Zoltán és Somogyi Szabolcs a Szatmári Magyar Diákszövetség /SZMDSZ/ társelnökei. Polner Zoltán összegezte: Az SZMDSZ 1999 novemberében alakult meg. Enyedi Lajossal, az Országos Magyar Diákszövetség elnökével közölték, az OMDSZ tagja szeretnének lenni. /anikó: Az SZMDSZ rövidesen tagja lesz az országos diákszövetségnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./"

"A múlt században még a Hunyad vármegyei magyarok zöme a Cserna völgyében lakott, kisebb része pedig a Zsil völgyében. Az akkori Cserna-völgyi magyarlakta települések sora Szántóhalommal kezdődött, Csernakeresztúrral, Nagy és Kis Barcsával, Alpestessel folytatódott, majd Vajdahunyaddal, Hosdáttal és Rákosddal ért véget. Ehhez magyarlakta falvak kapaszkodtak, többek között Szentandrás, ahonnan - akárcsak Szántóhalomról - teljesen eltűnt a magyar nyelv. Alpestes falu lassan utcájává vált Vajdahunyadnak. A magyarlakta falvak gyöngysorát megváltoztatta a vajdahunyadi kombinát. Jelenleg egyedül Csernakeresztúron található olyan erős magyar közösség /800- 900-an beszélik a magyar nyelvet/, amely még iskolát is működtethet. A többi település a nyelvromlás különböző szakaszaiban van. Kis- és Nagybarcsán mintegy 30-an, Alpestesen kb. 200-an, Hosdáton úgy 130-an vallják magyarnak magukat. Persze a magukat magyarnak vallók nem mindig beszélik is a nyelvet. A kétnyelvű táblák viszont hiánytalanul megvannak az országút szélén. Egymás után szűntek meg az iskolák, annak ellenére, hogy lennének magyar gyermekek. /Szabó Csaba: Bölcső polipkarokban. Magyarok a Cserna völgyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Székelykeresztúron a Székely Ifjak Fóruma nyomban a rendszerváltás után, 1990-ben alakult meg és hamarosan a kétszázas létszámot is túllépte. A későbbiekben újságokat, sőt könyvecskét adtak ki. Céljuk mitsem változott napjainkig: információhoz juttatni a helyi lakosokat. Az országban az elsők voltak, akik a város nevét rovásírással is megjelölték a ki- és bevezető főútszakaszokon. Most megnyílt a székelykeresztúri Székely Ifjak Fórumának (SZIF) irodája. A fórum elnöke, Kiss József elmondta, az utóbbi években a közéletből való kimaradásukat az irodahelyiség és a modern felszerelés hiánya okozta. Az információs és tanácsadó iroda létrehozására benyújtott pályázatukat elfogadták. Az iroda pályázatokat is előkészíthet, de iskolai, egyetemi felvételikhez szükséges információkkal is ellátja az érdeklődőket. /Szente B. Levente: A Székely Ifjak Fóruma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 19./"

"Újabb csatlakozók jelentkeztek a Csoóri Sándor kezdeményezte, A határon túli magyarokról szóló törvény támogatására című felhíváshoz. Az egész ívet betöltő aláírásözönnel a földkerekség öt kontinensére szétszóródott magyarság jeles személyiségei sorakoznak fel. Kérik a magyar kormányt, kövessen el mindent annak érdekében, hogy valamennyi illetékes európai fórum előtt világossá váljék: a magyar státustörvény az európai kultúra szellemében, népek és népcsoportok elemi emberi jogainak alapján született. Markó Béla, az RMDSZ elnöke több ízben is nyilatkozott a kedvezménytörvény Magyar Állandó Értekezleten elfogadott szövegének érvényessége mellett. /Sylvester Lajos: Harcunk parázsa lobban...= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./ "

"Végveszélybe került az erdélyi magyar nép. "Szórványainkat főleg az asszimiláció, a tömbmagyarság sorait a kivándorlás tizedeli vészesen, amit a soha nem látott gazdasági nyomor csak ösztönöz"- olvasható a lapokban. Az utóbbi időben divat lett a negatív életszemlélet, a vészharangkongatás, írta Sike Lajos. Szerinte nem szabad ezt túlzásba vinni. Együtt kell élni a többségiekkel, szerinte a problémákat velük együttműködve lehet megoldani. /Sike Lajos: Ne tessék zokogni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ "

"Elhunyt Balázs Péter festőművész /Magyarfenes, 1919. máj. 28. - Kolozsvár, 2003. febr. 17./ Tagja volt az 1939-ben alakult, Tizenötök néven ismert, a Barabás Miklós Céh fiataljait tömörítő művészcsoportnak. Dolgozott grafikusként a Világosságnál, riporterként az Igazságnál, rajzot tanított az 1948-ban megalakult Magyar Művészeti Intézet belsőépítészeti szakán, aztán évekig az Utunk irodalmi hetilapot illusztrálta. Sejthetően csángóföldi írásai miatt, két és fél évig különböző romániai börtönökben sanyargatták, ítélet nélkül. Rendszeresen szerepelt kiállításokon. Tibori Szabó Zoltán jelenleg készíti a monográfiát Balázs Péter művészetéről. /Tibori Szabó Zoltán: Balázs Péter (1919-2003). = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ "

"Tíz évvel ezelőtt hunyt el Krizsán Zoltán /Kolozsvár, 1940. máj. 4. - Kolozsvár , 1993. febr. 19./ kritikus, a Szabadság munkatársa, színházi és filmbemutatókat követő reggelen óraműpontossággal megjelentek kritikái a Szabadság elődjében is, az Igazságban. Kolozsvári viszonylatban ízlésformáló egyéniség volt. /N. J.: In memoriam Krizsán Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ "

"Egyéves a Hepehupa /Zilah/, a művelődési folyóirat. Helytörténeti tanulmányait nem egy iskolában kötelező olvasmányként jelölték ki a tanárok. A folyóirat szerkesztői és kezdeményezői, Fejér László újságíró és Kovács Kuruc János történelemtanár február 15-én tartották az egyéves megjelenés évfordulós ünnepségét. A rendezvényen dr. Egyed Ákos akadémikus gróf Mikó Imrére emlékezett. Dr. Péntek János A tudós kötődései című előadásában Szabó T. Attila munkásságának szilágysági vonzatait ismertette. Az előadások után a zilahi Silvania főgimnázium Zelma diákszínjátszó csoportja lépett fel. Az új számban Lakóné Hegyi Éva muzeológus a zilahi temető többszáz éves síremlékeiről közölt tanulmányt. A Hepehupa megjelenése nagyrészt az önzetlen támogatóknak, elsősorban Major Istvánnak, a Color Print nyomda igazgatójának köszönhető. /Józsa László: Egyéves a HEPEHUPA. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ "

"Egy amerikai életrajzi intézet, az American Biographical Institute dr. Domokos Ernő sepsiszentgyörgyi professzort választotta meg nemrég Az év emberének. A döntéssel a közgazdasági tudományok doktorának kiemelkedő szakmai-tudományos tevékenységét ismerte el, méltányolva a közösség érdekében kifejtett munkáját, amelyet 25 kötetnyi kiadvány, félszáznyi szakdolgozat fémjelez. Az elismerő oklevelet áprilisban nyújtják át dr. Domokos Ernőnek. A díjazott a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett főiskolai tagozatának főigazgatója. /(Flóra Gábor): Domokos Ernő elismerése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ "

"Újabb egy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. Az idei együttműködés jegyzőkönyvét Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke írta alá febr. 19-én Bukarestben. Nastase külön kitért arra, hogy a parlamenti kisebbségben lévő SZDP számára elsősorban a törvényhozási többség biztosítása érdekében volt és van szükség az RMDSZ-szel való együttműködésre. Nastase szerint az RMDSZ-szel kötött megállapodásoknak jelentős szerepük volt abban is, hogy ma Románia és Magyarország viszonyának egészen más a légköre, mint korábban; mindkét fél felismerte, hogy csak nyerhet az együttműködéssel. Markó Béla kiemelte, hogy a megállapodásban a speciális romániai magyar igények mellett egyre több az egész romániai társadalom számára egyaránt fontos feladat. Kiemelt figyelmet kaptak az idei együttműködésben az állami és egyházi oktatás kérdései, ezen belül az anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten. Újdonságként a mostani jegyzőkönyv mellett függelékben szerepel, hogy milyen támogatást kap a központi költségvetésből a 16 erdélyi megye, valamint az, hogy milyen infrastrukturális beruházásokat és fejlesztéseket terveznek idén ezekben a megyékben. Borbély László véleménye: jó és vállalható protokollum. A szövegben megjelenik az észak-erdélyi autópálya prioritása, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két új kar, az egzakt és a humán tudományoké, amelyek a 2003/2004-es tanévben be kell hogy induljanak. A felsőoktatás terén elemezni fogják a kolozsvári zeneakadémián és az agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetemen indítandó magyar nyelvű oktatás lehetőségét. A brassói Áprily Lajos, valamint a szatmári líceum kérdését meg kell oldani. Újdonság, hogy a jövedelmi adó egy százalékát karitatív célokra lehessen átadni az egyházak számára, illetve a kultúra vagy sport támogatására, ugyanúgy, mint például Magyarországon. Tartalmazza a szövetkezeti nyugdíjak megemelését. Az egyházi iskolák esetében, ahol igény van rá, bővítés lehet. A kormánypárt támogatja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát, befejeződik az erdők és földek visszajuttatásának, valamint általában a tulajdon visszaszolgáltatásának folyamata. Megyei szinten hatvan napon belül kell megkötni az együttműködési szerződéseket, ezek pedig részét képezik az országos protokollumnak. /Köllő Katalin: Aláírták az újabb SZDP-RMDSZ megállapodást. Hasznos és eredményes együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Átszervezik a csendőrséget, minden városban csendőregységeket, vidéken pedig csendőrőrsöket hoznak létre, amelyek majd a közrendre felügyelnek. Gavrila Pop dandártábornok, a Román Csendőrség parancsnokhelyettese közölte, hogy a csendőrség belügyminiszteri rendelet nyomán csendőregységeket hoz létre a 20.000-nél több lakosú városokban, a községekben pedig csendőrőrsök kezdik meg működésüket. Pop hangsúlyozta, a közrend biztosítására csak hivatásos csendőröket alkalmaznak. A csendőrök elkészíthetik majd a bűnvádi vizsgálat beindulását lehetővé tevő dokumentumokat. /Csendőregységek és őrsök az ország minden településén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./"

"Az OTP továbbra sem mondott le arról, hogy belépjen a romániai piacra: a magyar pénzintézet jelenleg a Banca Romaneasca (BR) többségének átvétele iránt érdeklődik - közölte febr. 19-i számában a Ziarul Financiar című román gazdasági napilap. A lap emlékeztetett arra, hogy az OTP tavaly a német Hypo Vereinsbankhoz tartozó Bank Austria-Creditanstalttal konzorciumot alkotva indult a legnagyobb román kereskedelmi bank, a BCR végül sikertelennek bizonyult privatizációs pályázatán. Ezek a tárgyalások nem jártak eredménnyel. "Ha az OTP-nek sikerül megvennie a Banca Romaneascát, ez az üzlet referenciát jelentene a román bankvilág számára, mivel a Banca Romaneasca az egyike a Romániában még eladó közepes méretű bankoknak" - írta a Ziarul Financiar. /Az OTP és a Banca Romaneasca. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 20./"

"Átfogó stratégia kidolgozása végett hívta össze Temesvárra a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés hármas számú munkacsoportjának ülését Bodó Barna, a testület tavaly novemberben kinevezett elnöke. A Temes megyei RMDSZ-es tanácsos, művelődési bizottsági elnök invitálásának a DKMT négy romániai megyéjének - Arad, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény - képviselői, a Vajdasági Autonóm Tartomány küldöttsége, Magyarországról pedig Csongrád Megye Közgyűlésének kulturális főtanácsosa tett eleget. Az Eurorégió című háromnyelvű, színes, Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Montenegróban egyaránt terjesztett folyóirat újbóli megjelentetésének szükségességét Bodó Barna vetette fel. A kiadvány 2002-ben nem jelent meg pénzhiány miatt. Az elhangzott javaslatokat a DKMT legfőbb döntéshozó testülete, az Elnökök Fóruma elé terjesztik a febr. 26-i szegedi tanácskozáson. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítenék az együttműködést az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"

"Febr. 19-én a borosjenői törvényszék elutasította az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének 1 milliárd lejes kártérítési követelését. A borosjenői Informatia hetilapban magyarellenes viccek jelentek meg, amiért a szervezet beperelte a kiadót. "A csatát félig megnyertük, mert a bocsánatkérést lehozták a lapban" - nyilatkozta a Nyugati Jelennek Búza Gábor ügyvéd, az RMDSZ jogi képviselője az ügyben. Fellebbeznek az ítélet ellen. /(Irházi): RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"

"Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára, sajtó- és kulturális attaséja leszögezte, a Bánát neki inkább mentalitás, sajátos érzékeny soknemzetiségű kultúra, mintsem tájegység. A térségben a nemzeti államok létrejötte zajlik, nem az összetettség szövetsége. Kiemelt figyelemmel követik nyomon a diaszpórát, a magyar kormány növekvő hányadban támogatja közalapítványai által a szórványmagyarságot. Kedvező folyamat, hogy az RMDSZ-nek is egyre nagyobb lehetősége van a diaszpórával foglalkozni. Az etnikai diaszpórát az EU-normák szerint is - hátrányos helyzete miatt - pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Az RMDSZ-nek, a civil intézményeknek meg kell tanulniuk az EU nyújtotta lehetőségek kihasználását. A magyar kormányzat a fiatalok anyanyelvi oktatását, az itteni magyarok közösségteremtő intézményeit, kulturális fórumait, gazdasági önszerveződését fogja növekvő mértékben támogatni. Az egyetlen biztos módja a közösségi értékek megőrzésének az önszerveződés. /Nagyálmos Ildikó: "Bánát a vastag húsos szalonna és a rózsafajok kikísérletezője". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"

"Évek óta hatósági zaklatás folyik a mozgáskorlátozottak kolozsvári szervezete ellen. A Pénzügyi Igazgatóság lefoglalási parancsot állított ki a kolozsvári Szent Kamill Otthon nevére. A hivatal szerint a szociális otthont működtető Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata éveken át elmulasztotta bejelenteni adókötelezettségét. Habár szigorúan szociális tevékenységet végez, a hatóságok megtagadták az ezzel járó adó- és illetékkedvezmények biztosítását. Tokay Rozália, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke és Boros János alpolgármester szerint is a hatósági zaklatás a társulat nevében szereplő "magyar" szónak köszönhető. Tokay Rozália kezdeményezésére, 1990-ben jegyeztette be jogi személyként a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatát a kolozsvári bíróságon. Ma a szervezet tagsága mintegy 1200 fő, ennek 32 százaléka román, 12 százaléka német, a többi pedig magyar nemzetiségű személy, mindannyian mozgáskorlátozottak. A nonprofit, karitatív szervezet működése idején sosem kapott segélyt a román államtól, semmiféle kedvezményt sem élvez. A külföldről kapott segélyek tették lehetővé az otthon felépítését, nem hiányoznak az egészségügyi rendelők, női és férfi fodrászat, klubhelység és különböző irodák is. Megindultak az ellenőrzések. A pénzbüntetést még időben megfellebbezték. A pénzügyi igazgatóság még a fellebbezési időben foglalási és végrehajtási levelet küldött ki a 2,5 milliárd lejes tartozás miatt, ezt a társaság szintén megfellebbezte. A vizsgálatok egyelőre szünetelnek. /Lázár Lehel: Lefoglalnák a Szent Kamill Otthont. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./"

"A Kis-Küküllő Térségi Társulás egyik legnagyobb megvalósítása, tájékoztatott Borbély Emma ügyvezető elnök, hogy szociálismunkás-képzést biztosít a fiatalok számára.A fiatalok alapképzése mellett olyan szakképzést biztosítanak, amelynek elvégzése után az önkormányzatok szociális munkásként alkalmazzák őket. A társulás által kiadott Vendégváró értékek a Kis-Küküllő térségében című kötet, valamint a képeslapok hat községet mutatnak be. A megvalósítások anyagi támogatója az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány volt.Borbély Emma elmondta, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének támogatásával létrejött egy hatalmas adatbázis, amelyben mind a 38 Kis-Küküllő térségi település pontos adatai megjelennek. /Antal Erika: Álláshoz jutnak a fiatalok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./"

"Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőben a középfokú tanítóképzés mellett néhány éve elkezdődött a főiskolai képzés is, a felsőoktatási tanintézet szintén a nagy meseíró nevét viseli: Benedek Elek Tanítóképző Főiskola. 1997-ben felvetették a tanárok, hogy át kellene térni a főiskolai tanítóképzésre. Az udvarhelyiek magától értetődően a magyar nyelvet jelölték meg az oktatás nyelveként. Az egyetem rektorátusa hallani sem akart magyar nyelvű tanítóképző főiskoláról, végül mégis beleegyeztek. 1998-ban megszületett a miniszteri rendelet: Romániában a tanítóképzés csak főiskolai szinten történhet. 1999-ben indult is az első évfolyam a Benedek Elek Tanítóképző Főiskolán. Román vidéken nagy volt az ellenállás a főiskolai oktatás bevezetése ellen. A miniszter asszony végül úgy rendelkezett, hogy maradjon meg a középiskolai tanítóképzés is, így 2001-től párhuzamosan folyik Romániában ez a szakoktatás. A főiskolára felvételizők közt szép számmal akadnak olyanok is, akikből hiányzik a hivatástudat. Ami a magyar nyelv és irodalom körébe tartozik főiskolai tananyagként, azt Antal Sándor egymaga tanítja. Tanít leíró nyelvtant, általános nyelvészetet, nyelvtörténetet /jelentéstannal, szövegtannal együtt/ és irodalmat. Mindezek mellett létezik anyanyelvi tantárgy-pedagógia, szakmódszertan, beszédkészség-fejlesztés. Antal Sándornak nincs könnyű dolga, de ez a jelenlegi helyzet. A főiskola a kolozsvári egyetem pedagógia-lélektan tanszékéhez tartozik, ők pedig azt tartják, hogy az intézet elsősorban pedagógiai irányultságú. Ezért a pedagógia és lélektan körébe tartozó tantárgyak aránya a főiskolán jóval meghaladja az ötven százalékot, mintha erre a szakra képeznének tanárokat vagy kutatókat. Sőt, kutatási tantárgyak is vannak, holott arra a tanítónak vagy óvodapedagógusnak semmi szüksége nincs, viszont alapos, megbízható magyar nyelvi tudásra annál inkább. Tanulmányi útmutatóik vannak, nem jegyzetek, körülbelül 70-80 oldalasak, a könyvtáruk viszont elég jól felszerelt. /Komoróczy György: Döcögő főiskolai oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./"

"Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /"

"Febr. 19-én a szórványban működő tanintézmények támogatási programjának keretében, az Apáczai Közalapítvány támogatásával a sármási magyar tannyelvű óvoda értékes didaktikai anyagokkal bővült /színes tévé, CD- és videolejátszó, videokazetták, mesés- és gyerekkönyvek valamint sok játék/. A sármási óvodába 80 gyermek jár. /Didaktikai eszközök a sármási óvodának. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./"

"László Csaba, két néptáncegyüttes, az Udvarhely Táncműhely és a keresztúri Pipacsok koreográfusa megállapította, hogy az együttesben mostanában hatalmas pangás észlelhető. Székelyudvarhely tanácsához fordult beadványával, ebben javasolta, hogy teremtsenek önálló jogi státust az együttesnek. Választ nem kapott, panaszolta a koreográfus. /László Miklós: "Szomorú dolgok történnek". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./"

"Febr. 20-án tölti be 75. életévét Nagy György, Székelyudvarhely egyik legidősebb képzőművésze. Tanár, szobrász, grafikus, ő mintázta a főtéri szökőkút egyik alakját, az Aratólányt. Kiváló művészcsapat élt a városban, emlékezett a múltra. Sok csoportos kiállításuk volt. /Katona Zoltán: 75 éves Nagy György képzőművész. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./"

"Kisebbfajta koncertsorozat várható a napokban Székelyudvarhelyen. A sort febr. 20-án az agyagfalvi Fancsika Művelődési és Ifjúsági Egyesület, valamint az udvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola fúvóshangversenye nyitja. Tízéves fennállását jubileumi koncerttel ünnepli a székelyudvarhelyi Alla Breve vegyeskar febr. 22-én, vendégszerepel a Balázs Ferenc Vegyeskar és a Székely Dalegylet. /Zilahi Imre: Udvarhelyi zenei esték. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./"

"Febr. 18-án az erdélyi protestáns templomok gombiratairól tartott előadást Keszeg Vilmos néprajzkutató Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. A gombiratok a protestáns templomok tornyára helyezett gömbdíszek emlékiratai, amelyeket a közösség a jövőnek szán. A marosvásárhelyi vártemplom gombjában 1668-ban helyeztek el ilyen dokumentumot. A gombiratokat időnként, amikor tartalmuk elavult, kicserélik, a régi bekerül a levéltárba, az új pedig vissza a régi helyére. A közösség és a világ fontosabb eseményei, a vezetők, az adakozók és az építőmesterek neve, valamint érvényben lévő pénzek találhatók a gombokban. /bpe: Találkozás az idővel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Reiner Antal febr. 4-én feltételesen szabadlábra helyezték. Elmondta, hogy 18 hónap és 7 napot töltött börtönben. A börtön kapujánál ott várta őt az Agache fiú. Reiner megkérdezte tőle, hogy valóban pénzt ajánlott azért, hogy végezzenek vele a börtönben? Igen, mondta, mert ha tőle függne, akkor Reiner 20-25 évet kapna. Reiner elmondta, sok keserves dolgon ment keresztül, a börtönben. Hálásan gondol azokra akik a rabsága idején csomagokat jutattak el hozzá. /(Daczó Dénes): Reiner Antal ma is keresi igazát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ "

"Több mint fél évszázad után ismét van saját közösségi háza a temesvári magyarságnak. Január eleje óta működik a Putna utca 7. szám alatt az RMDSZ Közösségi Központja. A romániai státusirodákat működtető Progress Alapítvány által vásárolt, eredetileg családi háznak épült ingatlanban az év eleje óta már működik a kedvezménytörvény alkalmazását elősegítő Központi Információs Iroda. Az ingatlanban, az év elejétől klubtevékenység is beindult. A nagyterem a Temesváron működő magyar civil szervezetek rendelkezésére áll. /(Pataki Zoltán): Magyar közösségi ház működik Temesváron! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ "

"Marosvásárhelyen 1972-ben, a diktatúra idején lebontatták a főtéri ferences rendházat és kolostort. A házfőnök, P. Bakó B. Pál új kolostor felépítését tervezi. Mint elmondta, áprilisban esedékes káptalan (rendtartományi nagygyűlés) dönt, lesz-e a barátoknak új vásárhelyi kolostora. /(lokodi): Új kolostor, ha úgy dönt a káptalan. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./ "

"Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési főbiztosa Bukarestben kijelentette, hogy nem romlottak Románia csatlakozási esélyei. A főbiztos febr. 20-án Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnökkel és a kormány számos tisztségviselőjével folytatott megbeszélést, emellett részt vett a kormány rendes heti ülésén. A főbiztos szerint a 2007-es dátumot azonban csak akkor sikerülhet betartani, ha a kormány képesnek mutatkozik a belső reformok keresztülvitelére. Az EU-biztos a teendők közé sorolta a gazdasági és közigazgatási reformokat, a korrupció elleni harc fokozását. /Ágoston Hugó: Günter Verheugen derűlátó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"