"Febr. 7-én vitafórumot rendeztek a Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén a kedvezménytörvényről és a határon túli magyarok támogatásáról, kormányzati részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, és ellenzékiről Csapody Miklós MDF alelnök, országgyűlési képviselő részvételével. A szakkollégium a magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli magyar hallgatói számára biztosít kollégiumi elhelyezést. Budapesten kívül Szegeden és Debrecenben van részlege. Tornai Tünde kollégiumi igazgató tájékoztatása szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban elhangzott a hallgatók részéről, hogy a kormánynak és ellenzéknek a gyakorlati résszel foglalkozniuk, hogy e kedvezményekkel a gyakorlatban miként tudnak élni a Magyarországra érkező határon túliak. /Guther M. Ilona: Vitafórum a Márton Áron Szakkollégiumban a határon túli magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "

"A febr. 6-i városi tanácsülésen elfogadták, hogy a városi könyvtár változatlan formában működjön. Arról is döntöttek, hogy a Figura Stúdió Színház gyergyószentmiklósi közintézménnyé váljon. Művészeti intézményben igazgatói szerepkört csak főiskolai végzettséggel lehet betölteni, ezért az érettségivel rendelkező Szabó Tibor eddigi színházigazgatót felmentették, és versenyvizsgát hirdetnek. /Gál Éva Emese: Tanácsülés a színházigazgató felfüggesztésével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "

"Febr. 9-én Kolozsváron, a Puck Bábszínház bemutatója előtt a bábjáték magyarországi vendégrendezője, Szabó Zsuzsa bejelentette a közönségnek, hogy a további előadásokra nem kerülhet sor, a produkcióra szerződtetett, szintén magyarországi zeneszerző, Ágoston Béla tiszteletdíját ugyanis a bábszínház igazgatója, Traian Savinescu nem hajlandó kifizetni. A honoráriumot ugyanis az igazgató a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által a bábszínház magyar tagozata számára megítélt továbbképzési összegből fedezte volna, a pályázati összeg átirányításával. Varga Ibolya rendezőnő elmondta, az igazgatónak nincs joga ilyen célokra felhasználni a magyar társulat továbbképzésére megítélt pénzt, a bábszínház pedig, mint intézmény köteles kifizetni a meghívott munkatársakat, hiszen megrendelt munkáról volt szó. Végül Traian Savinescu igazgató ígéretet tett, hogy írásban kötelezi magát: amennyiben a NKÖM nem hagyja jóvá azt, hogy a minisztériumi támogatásból lehessen kifizetni a honoráriumot, akkor a zeneszerzőt megillető összeget a bábszínház fogja honorálni, legkésőbb márc. 10-ig. /Köllő Katalin: Botrányos bemutató a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ "

"A lap átvette a Magyar Narancs cikkét. Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott kongresszusa a várakozásoknak megfelelően alakult. Ismét Markó Béla lett az elnök, a vezetéssel szemben állók megtették az első lépést afelé, hogy idővel akár külön szervezetet alakítsanak. Immár két ciklus óta nem boldogulnak nélkülük az éppen kormányzó román pártok, és Markóék éltek is a lehetőséggel. A tiszteletbeli elnök a bukaresti bíróságon föl is jelentette az RMDSZ-t. Nem csoda hát, ha a kongresszus megvonta tőle a bizalmat. A Tőkés-párt az erdélyi sajtóban hónapok óta sorolja, hogy a pártvezetés mely tagja mely állami munkahely megbecsült osztályharcosa volt 1989 előtt. Arról van szó, ki a komcsi. Ismerős valahonnan? Érdemes idézni az SZDSZ egyik lapjának szerkesztőségi cikkéből: "A magyarországi belpolitika imbecillis kliséinek felbuzgása ez. Mint ahogyan a határokon túli magyar szervezetek mindenkori válságai is azzal függtek össze, hogy a budapesti kormányzat eldöntötte, ki a jó, a hiteles romániai/szlovákiai/szerbiai magyar vezető. Az RMDSZ-en belüli - hol karcosabban, hol kulturáltabban jelentkező - ellentétek akkor durvultak el (félő, jóvátehetetlenül), amikor Orbánék úgy gondolták: végre megmondják a tutit a romániai magyaroknak is. Amiről persze soha senki semmi konkrétumot nem tudott meg (de arról sem, hogy miért kell Budapestnek mindenbe belepofáznia), mert a "nagy ívű koncepció" nem volt egyéb homályos célozgatásoknál a kettős állampolgárságra (amit ők sem gondoltak komolyan) meg más, az ottaniak érzéseivel cinikusan visszaélő utalgatásoknál "nemzetpolitikáról", "lelki újraegyesítésről". Maszlag. Ahhoz azonban, hogy e "nagyot álmodás" időszerűségével kábítson és hergeljen sokakat, épp elég volt. Németh Zsolt most polgári körök alakítására biztatta az erdélyieket, és az "antistátustörvényről" szónokolt: az erdélyi magyarokat az MSZP, a saját vezetőik és román partnereik ellen tüzelte." (Magyar Narancs 2003. február 6.) /Érdes Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "

"Febr. 9-én Kovásznán megnyílt Gazdáné Olosz Ella néhai kovásznai textilművész emlékkiállítása. A Gazdáné Olosz Ella halálának tizedik évfordulója alkalmából rendezett textilművészeti tárlat megnyitóján jelen voltak a művésznő családtagjai, pályatársai is. A megnyitó után a résztvevők kivonultak a kovásznai temetőbe, ahol virágokat helyeztek a művésznő sírjára. /Bodor János: Kovászna. Gazdáné Olosz Ella-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ "

"Febr. 7-én Kézdivásárhelyen, a Vigadóban Horváth Arany A csillagok nem álmodnak című, tavaly megjelent riportkötetét mutatták be. Sylvester Lajos kiemelte: a kolozsvári szerző Háromszékhez is szorosan kötődik, hiszen a kötetben szereplő, értékteremtő riportalanyai közül páran - dr. Boga Olivér, Nagy Lajos, Incze László - éppen felső-háromszékiek. /(Iochom): Könyvbemutató a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ "

"Orbán Viktor magyar exminiszterelnök febr. 6-án tartott évértékelő beszédében is nyomatékosított téma volt a státustörvény. Ezt olyan értékrendbe állította, amelyet az emberek döntő többsége pártszimpátiáktól függetlenül magáénak érez. A státustörvény az Orbán-értékelésben így került a Széchenyi-tervvel, a család- és gyermeknevelés támogatásával, a diákhitellel, a Mária Valéria-híddal, az Erdélyi Magyar Egyetemmel, a Nemzeti Színházzal egy mércecsoportba. A státustörvény napjainkra a kormányzat, a politikai pártok, egyházi és civil szervezetek nemzeti stratégiájának meghatározó pillérévé vált. Arról van szó, hogy a magyar társadalom képes-e egy, a második világháború kirobbanása óta legkedvezőbb és valószínű, többé vissza nem térő pozitív előjelű nemzetközi politikai konstelláció felhajtó erejét igénybe véve a két ízben is trianonizált Kárpát-medencében ellenséges érzületű nemzetállamok uralma alá szétporciózott magyarságot integrálni, az országhatárok elmozdítása nélkül egyesíteni. ,,A kormánypártok, úgy tűnik, addig-addig szorongatják a törvényt, amíg az ki nem leheli lelkét, és semmire sem jó, holt szöveg lesz abból a törvényből, ami eddig pezsgést, lendületet és friss életet vitt a nehéz helyzetben lévő magyar közösségek életébe. Kinek jó ez? A kormány valójában nem az ellenzékkel, hanem a határokon túli magyarokkal áll szemben. A határon túli magyarok lassan már azt kérdezik, van-e egyáltalán még anyaországuk?" - hangzott el beszédében.A diplomácia történetében is ritka, amikor a különböző nemzetközi fórumoknál és fontos személyiségeknél a saját kormányuk ellenkormányaként lépnek föl, és gondos koordinációval az ügyben érdekelt szomszédos országok kormányainál is a státustörvény kilúgozásán szorgoskodnak. Teljességgel érthetetlen, hogy ha már a választási kampányban szavazókat fogtak ,,a 23 milliós román invázió" rémképének magyar égre vetítésével, a választási csata után miért tüsténkednek tovább a státustörvény negatív megítéltetésén? Még a román partner számára is kényelmetlenné vált ez a magyar önpusztító hacacáré, annál is inkább, mert a román állam - egyébként a sértő módon Orbán-Nastase-paktumnak degradált egyezménynél jelentősebb - jogi alapozású, határmódosítás nélküli nemzetegyesítési lehetőségeket teremtett a Pruton túli románok számára. A román diplomácia megértőbb volt, mint az anyaországi, tulajdonképpen nem is gördített lényegi akadályokat a státustörvény romániai alkalmazása elé. Alapvető baj az is, hogy a státustörvényt ,,védelmező" magyar kormánytisztviselők között - hadd ne mondjunk neveket - olyanok a hangadók, akik személyes ellenszenvvel viseltetnek az üggyel szemben. Emiatt sikerélményként élik meg ennek diplomáciai kudarcát. /Sylvester Lajos: A státustörvény: mérce. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ "

"Feladatunk, hogy gyermekeinket és unokáinkat úgy neveljük, hogy megmaradjon bennük a magyarság, többet tudjanak a magyar történelemről, a magyarokról - hangsúlyozta a Magyarok Kijevi Egyesülete febr. 8-i közgyűlésén Vígh János, a szervezet újraválasztott elnöke. A százhatvanhárom jegyzett tagot számláló egyesület az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tagszervezete, 1989. december 17-én alakult meg harmadikként a kárpátaljai és a lembergi tagszervezet után. Az elmúlt tizennégy év jelentősebb eseményei között Vígh János a kijevi Honfoglalási emlékmű és a Liszt Ferenc-emléktábla felállítását, a valamennyi kijevi magyarnak otthont adó ,,Magyarok Háza" létrehozását, a magyar vasárnapi iskolát és a magyar református gyülekezet működését említette. A közgyűlés a következő időszak feladatai között a székház újabb 80 négyzetméternyi területtel történő kibővítését, valamint internetes honlap és Kijevi Magyar Visszhang címen periodikus kiadvány megjelentetését határozta el. /Magyarok Kijevben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ "

"A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács febr. 8-i ülésén elfogadta a román légtér és az Irak elleni esetleges katonai fellépés esetén szükséges infrastuktúra használatával, valamint román katonai egységek Perzsa-öbölbe küldésével kapcsolatos amerikai felkérést, jelentette be Ion Iliescu államfő a testület ülése után. Románia nukleáris, vegyi és biológiai fertőtlenítő alegységekkel, táboricsendőr-, tűzszerész- és orvosi egységekkel vehet részt egy esetleges iraki beavatkozásban. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsban elfogadott dokumentumokat sürgősen a parlament két háza elé terjesztik jóváhagyás végett. A testület javasolta a kormánynak és a román hírszerző szolgálatoknak, hogy dolgozzanak ki konkrét lépéseket a fontos objektumok védelmére és őrzésére, valamint a lakosság biztonságának megőrzésére. /Döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./ Belgium, Franciaország és Németország megvétózta a NATO készenléti tervének kidolgozását arra az esetre, ha az iraki háború során Törökországot iraki támadás érné. "Románia legfelsőbb védelmi tanácsa korrekt döntést hozott, amikor az amerikai kérésnek eleget téve úgy határozott, hogy támogatja az esetleges iraki katonai beavatkozást" - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint "kedvező választ" kellett adni az Egyesült Államok kérésére, ám úgy vélte, meg kell próbálni minél kevesebb katonát kitenni egy ilyen háborúnak. A Krónika kérdésére logikus, bölcs döntésnek értékelte a román felajánlást Szabó Károly szenátor is, aki szerint friss NATO-tagként Romániának ezt mindenképp meg kellett tennie, még ha a felkérés nem is az Észak-Atlanti Szövetség, hanem az Egyesült Államok részéről érkezett. /Rostás Szabolcs: Románia részt vesz az iraki háborúban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"

"Tőkés László püspök sajtótájékoztatóján fejtegette: "Én felfüggesztettem a szövetségen belüli tevékenységemet a törvényes belső rend helyreállításáig, a Kongresszus pedig törölte a tiszteletbeli elnöki tisztséget. A törvénytelenül összehívott Kongresszus határozatainak legitimitása azonban megkérdőjelezhető". Tőkés szerint 1996-ban feltehetőleg titkos egyezség született az RMDSZ vezetői és a hatalom között, amelyet 2000-ben már nem is titkoltak. Mindkét fél vállalta, hogy megszabadul a maga radikálisaitól. A püspök a cenzúrára is kitért. Igazolásként a Duna TV és a Bukaresti Rádió eljárását említette: az előbbi esetében a közgyűlésről tudósító munkatársat és a műsor szerkesztőjét érték retorziók, utóbbinál pedig már működik a szűrő. "Mindez bizonyítja, hogy a sajtó megfélemlítése zajlik. Budapesten és Bukarestben azonos szemléletet lehet kialakítani egy utódkommunista pártként viselkedő RMDSZ befolyására, amelynek olyan médiamonopóliuma alakult ki, amelyet igen nehéz megtörni" - jelentette ki Tőkés László. A jövőről szólva a püspök közölte: nincs szándékában politikai mozgalmat indítani, de a politikai önkifejezés, az önszerveződés, az önkormányzati képviselet felállítására szükség van. /-szed-: Tőkés László kiértékelő sajtótájékoztatója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./"

"Az SZDP és az RMDSZ 2003. évi pártközi együttműködését előkészítőknek, Markó Béla szövetségi elnöknek, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezetőnek és Borbély László ügyvezető alelnöknek Toró T. Tibor platformelnök és Szilágyi Zsolt alelnök benyújtotta a Reform Tömörülés javaslatát. Javaslatuk szerint az együttműködési szerződésben szerepeljen az alkotmánymódosításra és a választási törvény vonatkozó álláspont, a nemzeti kisebbségek és autonóm közösségek jogállását szabályozó kerettörvény elfogadásának ütemterve, az egyházügyi törvénynek a magyar történelmi egyházak által elfogadott változata, az anyanyelvű oktatásra vonatkozó külön törvény /különös tekintettel a felekezeti oktatásra, a szórványiskolákra, az anyanyelv használatára az iskolák ügyvitelénél; az anyanyelvű tankönyvekre és az állami magyar egyetemre/, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény úgy, hogy az év végéig megvalósítható legyen, a kárpótlási törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a szövetkezeti törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a regionalizmus elvének és gyakorlatának alkalmazása a törvényhozásban és végrehajtásban /különös tekintettel a költségvetésre, adóreformra, a közigazgatási reformra vonatkozó jogszabályok kidolgozása és alkalmazása, a fejlesztési régiók határainak újragondolása a szerves fejlődés szempontjai szerint, az autonóm közigazgatási régiók felé való közelítése. Kiemelt feladat: a Székelyföld önálló fejlesztési régió létrehozása, a területi-közigazgatási újrafelosztás anélkül, hogy az veszélyeztesse a kisebbségi közösségek hagyományos kereteit/, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását célzó folyamat határidejének rögzítése az Európai Unió-Románia parlamenti vegyes bizottság határozata alapján, a moldvai csángómagyar szervezetek zaklatását leállító, az anyanyelv oktatását támogató konkrét egyezség, a státustörvény zavartalan végrehajtását biztosító egyezség. Az RT javasolja továbbá országos fontosságú ügyek felvételét a központi egyezségbe: 1. a temesvári Magyar Ház ügyének végleges rendezése ez év végéig; 2. a nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszolgáltatása; 3. a nagyváradi várkomplexum rehabilitációja; 4. a Csanád-Kiszombor-határátkelő ingatlan- és infrastruktúra-beruházásainak biztosítása; 5. az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdésének megoldása; 6. a székelyudvarhelyi Cserehát-ügy megnyugtató rendezése. Az RT fontosnak tartja még: Az előző évek egyezségeinek mindeddig nem teljesített előírásai élvezzenek prioritást a végrehajtásban, az RMDSZ a kormány azon kezdeményezéseit támogatja, melyek nem mondanak ellent a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság elveinek, nem veszélyeztetik a román-magyar stratégiai partnerséget, valamint az ország euroatlanti integrációjának folyamatát. /Szempontok és javaslatok a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési szerződés tartalmához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./"

"Az Amerikában működő egyházi és vallásos rádiók évi országos találkozóját tartották febr. 9. és 15. között az Amerikai Egyesült Államokban, Nashville-ben. A tanácskozáson, melynek témája a demokratikus értékek megőrzése egy liberalizált tömegtájékoztatásban, a román Országos Audiovizuális Tanácsot Gáspárik Attila képviseli. A Duna Televíziót többször bírálta az RMDSZ-vezetőség, ennek eredményeképpen az RMDSZ szatmári kongresszusa után már jobbára csak egyhangúságot sugárzott a Duna Tv erdélyi vonatkozásban. - A Román Rádió bukaresti magyar szerkesztőségében főszerkesztői utasításra kellett kihagyni az utolsó pillanatban a már beszerkesztett tudósítást a Reform Tömörülés elnökének székelyföldi tárgyalásairól és sajtótájékoztatóiról, nehogy megzavarja az RMDSZ kongresszusra készülődését. A kongresszus után meg már csak szitokszóként lehetett kiejteni a rádióban az "eltörölt" tiszteletbeli elnök nevét, állapította meg az Erdélyi Napló. /D. L. [Dénes László]: Na, bumm! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./"

"Történelmi igazságszolgáltatásként kettős állampolgárságot kér a romániai magyarok számára az Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ - hangzott el az alakulat hét végén, Marosvásárhelyen szervezett elnöki tanácsának ülésén. Kiss Kálmán, a párt országos elnöke a Krónikának elmondta, céljuk elérése érdekében minden lehetséges eszközt megragadnak. "A kettős állampolgárság biztosítása az erdélyi magyarság számára nem előny, hanem történelmi igazságszolgáltatás. Jogászaink tanulmányozzák célunk elérésének lehetőségeit" - mondta Kiss.Kiss Kálmán leszögezte, hogy az RMDSZ teljes mértékben a román kormánypárt kezébe helyezte a magyarság érdekvédelmének irányítását. A pártvezető szerint a magyarság kiszolgáltatottsága az 1989 előtti szintre zuhant. Az RMSZDP elítélte azt a fondorlatos hadjáratot, mely most Tőkés László ellen irányul. Az RMSZDP annak ellenére, hogy független párt, általában csak a választások előtt mozgósítja híveit. A szabaddemokraták egy "új, valóban demokratikus, befogadó jellegű politikai és érdekvédelmi szövetség" létrehozását szorgalmazzák. "Félretéve a pártérdekeket, egy ilyen szövetségbe mi is szívesen belépnénk" - nyilatkozta Kiss Kálmán. /Szucher Ervin: RMSZDP-kérések. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"

"Az elvett ingatlanok visszaadása szempontjából - különösen a római katolikus szerzetesrendek esetében - nem sok történt. A váradhegyfoki premontrei prépostság kolostori részét sem szolgáltatták vissza. A nagyváradi Premontrei Főgimnázium a vallási és nemzetiségi tolerancia mintaintézménye volt. A gimnáziumban 1852-től oktattak román nyelvet. 1940-1944 között a Magyarországhoz visszakerült intézményben a román nyelv minden diák számára kötelező tantárgyként szerepelt. Az alapítványi ösztöndíjak 40-45 százaléka a román anyanyelvű tanulókat támogatta. Jellemző, hogy a nagyváradi katolikus apácák szőlőjét az állam a román ortodox egyháznak ajándékozta a kilencvenes évek derekán. Ezen a telken rekordidő alatt épült fel egy hatalmas görögkeleti kolostor, mely lakói szerint több száz éves ortodox kegyhely. Ez természetesen merő kitalálás. - A ténylegesen visszajuttatott ingatlanok körül sincs mindig minden rendjén. Az Orsolya-rend lehetőséget kapott az újrakezdéshez egy jelentős épületegyüttesének birtokbavételével, ehhez azonban francia főnővér érkezett egy szlovák és egy moldovai kíséretében, ide, ahol a római katolikusok 85 százaléka magyar anyanyelvű. A háttérben politikai érdekekről van szó, a román nemzeti asszimiláció és homogenizáció szolgálatáról. /Vesselényi Gy. Tibor: Feketelistán a szerzetesrendek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./"

"Lászlóffy Csaba a Szabadság január 22-i számában összeállította a román csapatok "műveleteit" 1918-tól a magyar városokban, tételesen felsorolva azok kifosztását. Niculcea tábornok, Iuliu Pop, Kolozsvár első román polgármestere és Emil Hateganu miniszter egybehangzóan kijelentették: "Most fejeződik be az ezeréves harc a "rómaiak" és a keleti "nomádok" között. Vissza a pusztára! Ki a köveink közül, a mi városunkból, a mi szent CLUSIUMUNK-ból. Kolozsvárt kilenc év alatt románná kell tennünk, hisz itt a gerinc, a nyakcsigolya a román állam testében. Aki Kolozsvár ura, az Erdély ura! Nem engedhetünk! Ez a románság létkérdése!" Dr. Újvári Ferenc emlékeztetett: a románok 1918. december 1-jén Gyulafehérváron teljes autonómiát ígértek. Az elmúlt 82 év alatt számonkérte valaki nevezettektől az ígéretek betartását? A történelmi magyar egyházak, civil szervezetek, a romániai magyarság juttasson el tiltakozást Brüsszelbe, Strasbourgba, Bécsbe, New Yorkba, Washingtonba, emellett Újvári feltette a kérdést, nem lenne-e célravezetőbb, ha a magyarok nem vennének részt a parlament munkálataiban, nem fizetnénk adókat, gáz-, víz- villanyszámlákat mindaddig, amíg a gyulafehérvári és trianoni ígéretek meg nem valósulnak? Markó Béla, az RMDSZ újra megválasztott elnöke gúnyolódott a siralmak felemlegetésével kapcsolatban. "Elnök úr! Igenis, siránkozom elvett felekezeti iskoláink, kollégiumaink, bentlakásaink, szeretetházaink, árvaházaink, kórházaink, városi és megyei székházaink, nemzeti színházaink, egyetemi épületeink miatt, amíg mindezek vissza nem kerülnek jogos tulajdonosaikhoz!" - jegyezte meg Újvári. A vitacikk írója javasolta a román kormánynak, hogy kövessék a Horthy-Teleki-Csáki kormány joggyakorlatát, akik 1940-1945 között a vegyes lakosságú területeken kötelezővé tették a román nyelv és az irodalom tanítását minden magyar iskolában. Érdemes megvitatni, hogy továbbra is tagjai maradhatnak-e a neptunos vezetők RMDSZ-ének, avagy ebből kilépve csak a történelmi egyházak, a civil szervezetek keretén belül fog küzdjenek a teljes autonómiáért, így tiltakozva azon jogellenes döntés ellen, amely félreállította az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a romániai közéletből. Jogellenes döntés, mert az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ideiglenesen felfüggesztette ezen jogintézmény működését. /Dr. Újvári Ferenc: Alternatívákat kell keresnünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"

"Magyarországon a kormányváltással baloldali fordulat történt. A szép szavak ellenére az Illyés Közalapítvány helyzete a mai napig rendezetlen, emiatt a jogosultaknak csupán elenyésző töredéke juthatott hozzá a státustörvény értelmében őket megillető oktatási támogatáshoz. A magyar kormány minden lehetséges alkalommal elmondta, hogy mennyire szereti a határon túli magyarokat. A szavak és a tettek közötti szakadék viszont nyilvánvaló. /Lukács János: Ígérni nehéz. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"

"Kétértelmű ígéreteket kapott Vekov Károly képviselő a Nevelési és Kutatási Minisztériumhoz címzett interpellációjára, amelyben a kisérettségi és érettségi tételek központi fordításának megoldását sürgette. Ecaterina Andronescuminiszter kijelentette: a minisztérium lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy a tételek többségét központilag fordítsák le a nemzetiségek nyelvére. A magyar és német nemzetiségű diákok számára minden tételt központilag fognak majd lefordítani. Megfigyelők szerint az ígéret tudatosan kétértelmű, és szinte előrevetíti az eljövendő magyarázkodást: minden kisebbségnek ugyanazon jogok járnak ki, így a magyarnak és németnek nem lehet pluszjogokat adni. /Kétértelmű válasz Vekovnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"

"Az oktatás reformja részeként elrendelték a hatéves gyermekek iskolakötelezettségét, idén tesztrendszert alkalmaznak az érettségin. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter tervei között szerepel a kreditrendszer bevezetése a gimnáziumokba és az iskolaigazgatói tisztség menedzseri munkává való alakítása. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke szerint az oktatási hálózat nincs felkészülve arra, hogy a hatévesek iskolakötelezetté válnak. /Veress Kata: Megújul az oktatásügyi rendszer? = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"

"A tavalyihoz képest több mint kétszeresére nőtt idén az RMDSZ alapítványának, a Communitasnak nyújtott román állami támogatás /37,3 milliárd lej, a tavalyi 17 milliárdhoz képest./ Ez az RMDSZ közbenjárásának köszönhető. A tavalyihoz képest kétszer nagyobb összegekkel gazdálkodhat a sajtószaktestület és a közművelődési szaktestület, illetve megduplázódnak a könyvkiadásra és ifjúsági programokra fordítható összegek is.A kuratórium külön alapot kíván létrehozni az oktatási tevékenységek, valamint a hivatásos művészetek támogatására. Az állami támogatás felhasználásának módját a kisebbségi szervezetek és a Tájékoztatási Minisztérium keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala között megkötött szigorú egyezmény szabályozza. /Salamon Márton László: Hatékony lobbi. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"

"Nem fogadta el a bíróság Albert Álmos. Sepsiszentgyörgy polgármestere fellebbezését a "zászlós per"-ben. 2002. jún. 17-én a prefektúra ellenőrzőcsoportja 100 millió lejes bírságról állított ki jegyzőkönyvet a polgármester nevére. Az elöljárót 50 millió lejre büntették, mert eltávolíttatta a városháza tetejéről a román nemzeti lobogót, és ugyancsak 50 millió lej bírságot kapott amiatt, hogy a hivatal kétnyelvű fejléces papírokat használ. Albert Álmos nem írta alá a bírságról szóló jegyzőkönyvet. Kifejtette, a törvény arra kötelezi, hogy a városháza falára tegyen zászlót, a bejárati ajtónál pedig végig ott volt a két lobogó. Igaza tudatában indított peres eljárást a prefektúrai büntetés visszavonásáért. Albert Álmos fényképekkel, dokumentumokkal igazolta, hogy nem történt törvénytelenség - a zászlókat az előírások szerint helyezték el, kétnyelvű fejléces papírt nemcsak a sepsiszentgyörgyi városházán, de az ország más településein is használnak -, a bíróság elutasította fellebbezésüket. /Farkas Réka: Albert pert vesztett. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"

"Felsőbányán a "zárdaként" emlegetett iskola épületének homlokzatáról hullanak a téglák. 1948-ban feloszlatták a szerzetesrendeket, államosították a felekezeti iskolákat, és elűzték az apácákat. Ez a zárda továbbra is iskolaként működött, előbb csak a magyar nyelvű állami iskola volt, majd lassan megjelentek a román tannyelvű osztályok is, és manapság már csak egy-egy magyar nyelvű osztálya van az általános iskolának. Jelenleg több mint hatszáz gyerek tanul itt, közülük 55 magyar nyelven. /Hitter Ferenc: Összeomlóban a "zárda". = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"

"A CREST Forrásközpont elindította az "Együtt a közösségfejlesztésért" című projektjét, melyet az Európai Unió PHARE CBC 2000-es programja finanszíroz. A projektet a magyarországi Békés Megyei Közösségfejlesztők Egyesületével közösen bonyolítják le. Az egyik célkitűzés tíz magyarországi, tíz romániai közösségfejlesztéssel foglalkozó civil szervezet menedzsmenti hátterének fejlesztése. A programban részt vevő szervezetek a képzéseket követően képesek lesznek professzionális szinten határokon átívelő szociális, gazdaságélénkítő és kulturális projektek kidolgozására. A projekt során a civil szervezeteket képviselő negyven személy képzéseken vesz részt. /C. L.: CREST Forrásközpont: Békés és Szatmár megyei civil szervezeteket képeznek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 11./"

"Többnyire zenés előadásokra, kabarékra szakosodott a Lendvay Márton nagybányai amatőr színjátszó csoport - mutatott rá Simori Sándor, a csoport vezetője. A Lendvay Márton Színjátszó Kör kéthavonta tart pódiumműsort. Több mint kétszáz éves múltra tekint vissza az 1796-ban indult nagybányai színjátszás. - Az 50-es évek elején két színjátszó csoport is létezett Nagybányán: a Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének színjátszó csoportja Kiss Kornél vezetésével, illetve a Kisipari Szövetkezet Szakszervezetének magyar színjátszó csoportja, melyet néhai Pap József, vezetett - számolt be az 1990 óta minden évben újraválasztott társulatvezető. Simori Sándort 2000-ben az EMKE Méhes Béla-díjjal tüntetett ki. A Lendvay Márton Színjátszó Kört és Alapítványt 1993-ban alakípották. - Az alapítványnak köszönhetően 2001-től megengedhettük magunknak, hogy szakképzett színészek bevonásával színjátszó táborokat rendezzünk - mondta Simori. A felnőttcsoport mellett két éve működik a Cimbora báb- és gyermekszínjátszó csoport Méhes Éva nyugdíjas tanárnő vezetésével, mely háromhavonta tart előadásokat. /Pesek Attila: Kéthavonta pódiumműsort tartanak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"

"Febr. 5-én Marosvásárhelyen megalakult a Baja-Marosvásárhely Baráti Társaság. Jelen volt Papp József, Marosvásárhelyről Bajára költözött keramikus, a két település közötti baráti kézfogás kezdeményezője. A társaság elnökévé Kirsch Attilát választották a jelenlevők. A két város közötti testvértelepülési szerződést a múlt nyáron megkötötték. /Megalakult a Baja - Marosvásárhely baráti társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./"

"Febr. 6-án Nagyváradon Tempfli József római katolikus megyéspüspök és a hasonmás kiadványokat nyomtatás alá rendező Szilágyi Aladár közíró közösen mutatták be Bunyitay munkásságának újabb reprint köteteit: az 1892-ben írott Szent László emlékezete című emlékalbumot és az 1890-ben kiadott Nagyvárad természetrajza című tudományos gyűjteményt.A nagyváradi római katolikus egyházmegye történetét több kötetben feldolgozó Bunyitay Vince - a mű hasonmás kiadása anyaországi segédlettel a közelmúltban jelent meg- akit ezért a nagyvolumenű munkájáért levelező tagjának fogadott a Magyar Tudományos Akadémia. Bunyitay Vince /sz. Sátoraljaújhely, 1837. jan. 11./ apát történetírói, egyháztörténet-írói munkásságáról Tempfli püspök beszélt. /Balla Tünde: A Bunyitay-életmű újabb kötetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./"

"Napvilágot látott a Haza a magasban. Magyar nemzetismereti tankönyv a szórványban élő, magyarul tudó és tanuló, tíz éven felüli diákok és tanítók számára. A tankönyv áttekintést ad a magyar őstörténetről; a Kárpát-medence magyar népéről és tájairól, az Észak-Amerikában és Nyugat- Európában élő magyarokról; a magyar történelemtől a világhírű művészek, tudósok és sportolók nemzeti panteonjáig, a magyar nyelv és az irodalmi művek szépségeitől legjelesebb alkotóink portréjáig. A kiadvány a magyar nemzet határokon átívelő egyesítését, kultúrájának átörökítését, identitásának erősödését, a közösségi kapcsolatok építését is szolgálja. /Haza a magasban. Magyar nemzetismereti tankönyv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"

"Az Illyés Közalapítvány támogatásával sikerült rendbe tenni a fehéregyházi Petőfi Sándor Közművelődési Egyesület által vásárolt házat. A közel ezer kötetből álló könyvállomány egy részét több magyarországi település adományozta. Szellemi központot szeretnének teremteni Fehéregyházán. - Máthé András megírta Segesvár magyarságának történetét, érdemes lenne kiadni ezt a munkát. /Szellemi központ Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./ "

"Febr. 10-én új országos protokollumról tárgyalt Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. 2002-ben, hosszú huzavona után sem sikerült Kolozs megyében aláírni a megyei szintű együttműködési szerződést. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök kifejtette: elkezdték a tárgyalást, a megbeszélést folytatják. Kónya Hamar Sándor leszögezte, hogy olyan ügyeket, amelyeket helyben nem tudnak megoldani, azokat csakis összefogással kell képviselni. Folytatni kell az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, a hóstáti földtulajdon ügyét. Az állami magyar egyetem ügyét szorgalmazni kell a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül, még akkor is, ha azt esetleg a központi protokollum nem tartalmazza. Ez vonatkozik az Agronómiára és egyéb főiskolai intézményekre, például a konzervatóriumra stb. Kónya suerint kisebb egységekre kell bontani az együttműködést, Désre, Szamosújvárra, Tordára, Bánffyhunyadra, Aranyosgyéresre, tehát helyi konkrétumokra. /Köllő Katalin: Megegyezés körvonalazódik protokollumügyben. A helyi ügyeket Kolozsváron kell elintézni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./"

"A kedvezménytörvény megítélését illetően Günter Verheugen bővítési biztos véleménye nem tekinthető az EU véleményének - mondta az MTI-nek Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, miután febr. 11-én Strasbourgban megbeszéléseket folytatott az Európai Néppárt (EPP) vezetőivel. Németh Zsolt szerint ezzel a véleménnyel mindegyik tárgyalópartnere egyetértett. "A biztos a múlt év végén Medgyessy Péter miniszterelnökhöz a kedvezménytörvény ügyében intézett levelében olyan kérdéseket is érintett, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, például kifejtette, hogy a nemzet, a nemzeti közösség vagy a nemzeti identitás kifejezéseknek nem kellene szerepelniük a törvényben" - fűzte hozzá. A politikus megbeszélést folytatott Hans-Pötteringgel, az EPP európai parlamenti csoportjának elnökével és Wim van Velzennel, a párt alelnökével. A kedvezménytörvényt illetően európai néppárti tárgyalópartnerei úgy vélekedtek, hogy az nem ütközik a közösségi joggal. /Németh Zsolt Strasbourgban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./"

"Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt remélte, hogy febr. 11-én sikerül aláírni a kormányzó párttal az idei évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást, a Szociáldemokrata Párt azonban további haladékot kért az RMDSZ kéréslistájának tanulmányozására. /Incze Ferenc: A PSD hintáztatja az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./"