"Katonai parádéval, szoboravatással, előadásokkal és tűzijátékkal ünnepelték dec. 1-jén Gyulafehérváron Románia nemzeti ünnepét, Erdély Romániával történt uniójának 85. évfordulóját. Az ünnepségen jelen volt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. A román közszolgálati televízió élő adásban közvetítette a rendezvényeket. A műsor során Florin Constantiniu történész akadémikus kifejtette: 1918-ban Románia ígéretet tett az ország akkori lakossága mintegy 30 százalékát kitevő nemzetiségek jogainak tiszteletben tartására. A gyulafehérvári ígéreteket azonban a román állam sem a két világháború között, sem pedig a kommunista korszakban nem teljesítette. A román történész szerint az idén elfogadott román alkotmány első alkalommal szentesíti maradéktalanul a romániai nemzetiségek saját oktatáshoz, anyanyelvű közigazgatáshoz és igazságszolgáltatáshoz való jogát. Gyulafehérváron mondott beszédében Iliescu elnök is leszögezte: a romániai alkotmány a legszélesebb jogokat biztosítja az országban élő nemzetiségeknek. /Román nemzeti ünnep Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"A román nemzeti ünnep jegyében zajlott Adrian Nastase nov. 30-i, vasárnapi kolozsvári látogatása, amelyen a kabinet több tagja is részt vett. A miniszterelnök először a IV. Erdélyi Hadtesthez, délután pedig az Elitképző Központba látogatott, majd ünnepi tudományos ülésszakon vett részt. Nastase Kolozsváron nyugdíjasokkal is találkozott. Sajtóértekezletén mások mellett a magyar nemzeti tanácsok megalakulásáról, a választásokról és Vasile Soporan prefektus állítólagos Szekuritáté-iratcsomójáról beszélt. Ioan Rus belügyminiszter a magyar nemzeti tanácsok megalakulásával kapcsolatban kijelentette: az etnikai alapú autonómiával foglalkozókat elmegyógyintézetbe kellene beutalni. A miniszterelnöki vizit során az újságírók nem vehettek részt a háborús veteránokkal és a nyugállományba helyezett tisztekkel tartott találkozón. A sajtóértekezleten a Szabadság arra volt kíváncsi, hogyan vélekedik Adrian Nastase az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttjelölő kistérségi fórumairól. A kormányfő elmondta: Romániában csupán az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. Az alaptörvénynek ellentmondó intézmény nem működhet. Arról, hogy mi a véleménye a bukaresti pápai nunciusnak, a Vatikán képviselőjének a moldvai csángók anyanyelvhasználatára vonatkozó pozitív kijelentéseiről. Nastase kitért a kérdés megválaszolása elől: - A Vatikánról van szó vagy a katolikus egyházról? Vagy esetleg a katolikus egyház közoktatási minisztériumáról beszélünk? - kérdezett vissza a kormányfő. A sajtó képviselői a Soporan-ügy felől is érdeklődtek. A kormányfő szerint számtalan kérdőjel merül fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységével kapcsolatban. Furcsának találta, hogy a kolozsvári polgármester-jelölt Vasile Soporan prefektus iratcsomója épp most, a választások közeledtével látnak napvilágot. Úgy vélekedik: megtörténhet, hogy a testület politikai szerepet tölt be. Nastase szerint 20 megye sokkal jobban megfelelne Románia igényeinek, de az ország jelenlegi területi-közigazgatási felosztásának bármiféle módosítása csakis a 2004-es választások után kerülhet napirendre. /Kiss Olivér: Ellenőriznék a nemzeti tanácsok működését. Nastase: a katolikus egyház ugyanaz, mint a Vatikán? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Hét kelet-európai országba sugárzott adását szünteti meg év végén a jelenleg Prágában székelő amerikai Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) - jelentette be Prágában a rádió szóvivője, Sonia Winter. Az év végén megszűnik a szlovák, a litván, a lett, az észt, a román, a bolgár és a horvát nyelvű műsor. A kelet-európai műsorok megszüntetését még februárban George Bush amerikai államfő vetette fel. Azzal indokolta, hogy a régióban már előrehaladott a demokratizálódási folyamat, s az érintett országok rövidesen a NATO és az Európai Unió tagjaivá válnak. A rádiót döntően az amerikai kongresszus pénzeli. A magyar adás már a kilencvenes években megszűnt. /Elnémul a Szabad Európa Rádió. A RFE/RL megszünteti hét kelet-európai adását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"A román kormány jóváhagyta a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló kétoldalú megállapodást, a szept. 23-án Bukarestben aláírt egyezményt - jelentette be a román külügyminisztérium. Az egyezmény akkor lép érvénybe, amikor a magyar kormány eleget tesz a magyar jogrend szerinti eljárásoknak. A kétoldalú egyezmény mintaként szolgál ahhoz, miként oldható meg kétoldalú viszonylatban egy ilyen kérdés. Nevezetesen: a rokon állam (itt a dokumentum az anyaországra utal) miként vehet részt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kulturális és nyelvi identitásának támogatásában, fejlesztésében és védelmében. /A román kormány jóváhagyta a megállapodást. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 2./"

"Ion Iliescu elnök nov. 30-án Aradra látogatott. "A Szabadság-szobor mást jelent a magyaroknak és mást a románoknak" - nyilatkozott kitérően Iliescu elnök a sajtótájékoztatón a Nyugati Jelen azon kérdésére, hogy aradi látogatása alkalmával nem akarta-e látni a Szabadság-szobrot. - "Szerintem a több emlékműnek is helyet adó park megoldást jelenthet a Szabadság-szobor ügyére, hisz a románoknak is kell legyen hasonló szobruk ott" - tette hozzá rövid történelmi visszatekintőt követően. A szobor meglátogatása annak ellenére nem került a programba, hogy az aradi RMDSZ külön javasolta ezt. Ion Iliescu megnyitotta a Goldis Múzeumot, felavatta az egyesülés 85. évfordulójára készített emléktáblát, majd a Nagy Egyesülés Emlékműve alapkövének letételénél vett részt. /Irházi János: Alapkőletétel harangszenteléssel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./"

"2007-re 75 ezer katonára és 15 ezer civil alkalmazottra csökkentik a hadsereg állományát - közölte a román vezérkari főnök. Jelenleg a hadsereg 130 ezer katonát és alkalmazottat számlál. A román fegyveres erők vezetősége gyökeresen módosította a hadsereg szerkezeti átalakításának 2007-ig terjedő tervét, amelyet jóváhagyás céljából a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé terjesztettek. /Karcsúsodó román hadsereg. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./"

"Horia Grama, Kovászna megye prefektusa azzal vádolta Markó Bélát, hogy az RMDSZ székelyföldi választmányának értekezletén mondott beszédében a Kovászna megyei prefektusi intézmény ellen uszította a magyar lakosságot. - Mindnyájan tudjuk, hogy Kovászna nem "székely megye", hanem román megye, ahol a többségi lakosság magyar nemzetiségű - szögezte le Grama, aki kérte Markót, hagyjon fel prefektusi tevékenységének "tendenciózus értelmezésével", és "konkrétan" nevezze meg, hogy a Kovászna megyei prefektúra mely akcióit lehet magyarellenesnek elkönyvelni. Az RMDSZ székelyföldi választmányának pénteki konferenciáján Markó kifejtette: a magyaroknak nem kell eltűrniük, hogy a Kovászna megyei prefektus és köre magyarellenes légkört teremtsen a megyében. - Az ortodox egyháznak nem kell feltétlenül terjeszkednie a Székelyföldön, és a román prefektusnak nem kellene megszabnia, mi történhet egy székely megyében - jelentette ki Markó. /Horia Grama: Markó Béla uszít. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Nov. 29-én tartották Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját. A romániai magyarok erős, hatékony önkormányzati képviselete csak egységes politikai képviselet által valósítható meg - szögezték le a résztvevők. Az elfogadott dokumentum szerint az RMDSZ a helyi autonómiát értékként kezeli, és döntő jelentőséget tulajdonít az önkormányzatok szerepének a gazdasági, szociális, oktatási és kulturális kérdések megfelelő megoldásában, az életminőség javításában. Markó Béla szövetségi elnök hangoztatta: a romániai magyarságnak erős önkormányzati és parlamenti képviseletre, erős RMDSZ-re van szüksége, hogy autonómiát tudjon teremteni magának. Takács Csaba ügyvezető elnök számba vette, milyen feladatokat kell megoldani a választási kampányra való felkészülés jegyében. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke felsorolta azokat az eredményeket, amelyek az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közötti megállapodás nyomán születtek. Varga Attila parlamenti képviselő sajnálattal állapította meg, hogy az RMDSZ-nek nem sikerült elérnie a kormányt helyi szinten képviselő prefektus intézményének megszüntetését. Az új alkotmány azonban már pontosítja e funkció hatáskörét, amennyiben kimondja, hogy nincs alá- és fölérendeltségi viszony a prefektus és az önkormányzatok között. Két dokumentum született. Az egyik a helyhatósági választások előkészítéséről szól, szükségesnek tartja a helyi szintű tervezést, a jelöltek képzését. A másik dokumentum a regionális fejlesztés jövőjével foglalkozik. /Hatékony önkormányzathoz egységre van szükség. RMDSZ Országos Önkormányzati Konferencia Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szerint az elmúlt egy év alatt nem történt semmilyen előrelépés a magyar-román viszonyban, nem történt javulás az erdélyi magyar kisebbség sorsában - jelentette ki de. 1-jén Almássy Kornél, a budapesti Kempinski Hotel előtt tartott sajtótájékoztatóján. - Elmondhatjuk, hogy feleslegesen alkudott meg a magyar miniszterelnök egy évvel ezelőtt itt, a Kempinski Hotelben - fogalmazott az MDF elnökségének tagja. A politikus emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, 2002. dec. 1-jén "Medgyessy Péter és Adrian Nastase közösen ünnepelte Budapesten a román nemzeti ünnepet, amely Erdély elcsatolásának ünnepe Romániában, nekünk pedig ez egy nagyon fájdalmas gyásznap". /Elégedetlen az MDF a magyar-román viszonnyal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"A magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyaroknak Mádl Ferenc álláspontja szerint "nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján". A köztársasági elnök állásfoglalását tartalmazó közleményt az államfő hivatalának sajtóosztálya eljuttatta az MTI-nek. "A jog szempontjából (...) nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek" - olvasható a közleményben. /Kettős állampolgárság. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./"

"Gyér részvétel mellett jelölték ki nov. 29-én a dec. 13-án alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötteit az Unitárius Kollégiumban. A megbeszélésen RMDSZ-tisztségviselők is részt vettek. A résztvevő kCsetri Elek történészt, Lőrinczy Lászlót, az unitárius egyház igazgatóját, Király Zoltán és Sántha Attila írót, Nits Árpád és Makkay József újságírót, Szabó László ODFIE-elnököt, Góger Ferenc és Flóriska Attila vállalkozót, Pillich László kolozsvári helyi tanácsost, Juhász Tamást, a Protestáns Teológia rektorát, Vincze Lászlót, az RMDSZ Irisz-telepi kerületi szervezetének elnökét, Juhász Péter informatikust, Bardócz Csaba teológushallgatót, Soós Sándor elektronikust, Mátis Jenő politológust, Bitay Csaba mérnököt, Újváry Ferenc ügyvédet, Góger Balázs néprajzost és Herédi Zsolt szociológust bízták meg, hogy képviseljék a kincses várost az 500 tagúra tervezett EMNT-ben. Elfoglaltságukra hivatkozva póttagságot vállalt Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke és Hantz Péter fizikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Az ülést Mátis Jenő vezette. A kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. Az ülésen határozatokat is elfogadtak, amelyben a résztvevők a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, valamint a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája iránti igényüket fejezték ki. A rendezvényen jelen volt többek között Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rollinger Ágnes, a megyei szervezet szociális bizottságának elnöke, Somogyi Gyula és Pillich László, az RMDSZ színeit képviselő kolozsvári helyi tanácsosok, Schwartz Róbert SZKT-tag. Előzőleg a Szövetségi Képviselők Tanácsa október 11-i ülésén kifejezésre juttatta: nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét. A határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek. /Borbély Tamás: Megválasztották az EMNT képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Immár egy éve annak, hogy a Szövetség belső ellenzékének számító Reform Tömörülés RMDSZ-platform felszámolta önmagát és mozgalommá alakult. A Reform Mozgalom az egyik fő kezdeményezője volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításának. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusán hozott határozataival, amellyel bárki szankcionálható, akinek valami köze van az EMNT-hez, választás elé állította az embereket: RMDSZ vagy EMNT. Toró T. Tibor Temes megyei képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének egyik ügyvivője a vele történt beszélgetésben kifejtette: a válságot a felületes elemző hajlamos hatalmi harcra visszavezetni. Az "eredendő bűn" 1992-re tehető, amikor megfogalmazták, hogy az ország területi integritását tiszteletben tartó belső önrendelkezés elve alapján élni kívánnak a közösségi önkormányzáshoz való joggal. Ez a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott nemzetpolitikai program: a közösségi autonómiák különböző formáinak törvény útján való létrehozása és működtetése, erre az RMDSZ parlamenti képviselői a Szent Mihály-templom oltára előtt nyilvános esküt tettek. Azonban az RMDSZ vezetői erről még érdemi dialógust sem kezdeményeztek a román társadalommal, szóba sem hozták tárgyalásaik során. A belső ellenzék kritikája erre vezethető vissza. A csúcsvezetés elkezdte az autonomisták kiiktatását a döntéshozatalból. Ez a folyamat Szatmárnémetiben tetőzött, a párt legutóbbi kongresszusán. A Reform Tömörülés több száz alapszabálymódosító indítványból álló csomagot nyújtott be. Eredményt nem ért el. Ezért döntöttek a platform felszámolásáról. A Reform Mozgalom ideje talán a parlamenti választások előtt jön el. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, vagy az annak önálló résztestületeként már megalakult Székely Nemzeti Tanácsot nem lehet az RMDSZ alternatívájaként értelmezni. Az EMNT célja nem ellentétes az RMDSZ programjában megfogalmazott stratégiai célokkal. Az RMDSZ-nek a legjobb tudása szerint fel kell vállalni az EMNT által megfogalmazott nemzetstratégiai célokat. A Magyar Polgári Szövetség a Székelyföldön vagy a Magyar Polgári Egyesület a Partium tömbrészében jelenthet valós alternatívát a közösségétől eltávolodott területi RMDSZ-vezetők gyakorlatával szemben, viszont a szórványközösségek esetében imperatívusz az egységes fellépés a választásokon, és ez csakis a létező RMDSZ-szervezetek keretében lehetséges. - Adódhatnak nézetkülönbségek, mint ahogyan történt ez a SZNT elnöke, dr. Csapó József nevével fémjelzett székelyföldi autonómia-statútum és a Bakk Miklós politológus által koordinált szakértői testület által kidolgozott jogszabálytervezetek között. Toró. T. Tibor úgy érzi, sikerül elérni a kritikus tömeget, amely beindítja az autonómia láncreakcióját. Bízik abban is, hogy a következetes autonómiapolitika ismét a magyar érdekképviselet fősodrába kerül. /Székely Kriszta: Az autonómia háttérbe szorulása hívta életre az EMNT-t - állítja Toró. T. Tibor, a EMNT kezdeményező testületének ügyvivője. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aradi kezdeményező testülete nov. 29-én a Jelen Házban tartotta alakuló gyűlését, amelyen, többek között, megszavazták, kik képviselik Aradot a december 13-i, kolozsvári alakuló ülésen. A tanács országos alakuló ülésére a következők utaznak: Baracsi Levente, Bálint Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Burian Sándor, Kosara Gézáné, Kulcsár István, Kurunczi Ferenc, Murvai Miklós, Papp Anna, Süli József, Szalai József. /(Irházi): Aradi EMNT-küldöttek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./"

"Nem lesz valamennyi erdélyi településnek jelöltje az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban (EMNT). Szilágyi Zsolt, az EMNT Kezdeményező Testületének ügyvivő elnöke elmondta, az eredeti, régiókról szóló elképzeléseket később kisrégiókra módosították, mivel világossá vált, hogy nem lehet megrendezni a jelölőgyűléseket valamennyi magyarok lakta településen. Szilágyi Zsolt az elmúlt napokban lezajlott jelölőgyűlések kapcsán egyértelmű sikernek könyveli el, hogy mindegyik kistérségben "megmozdultak az emberek". /R. Sz.: Nem lesz mindegyik településnek jelöltje az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./"

"Két hete avatták fel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi székházát. Az új székházban munkanapokon négyórás szolgálat lesz. Nov. 27-én nyílt meg az immár egyéves Magyar Polgári Egyesület nagyváradi információs központja, amely egyben a szervezet székhelyéül is szolgál. A megnyitón az egyesület három társelnöke, Orbán Mihály, Sárközi Zoltán és Lengyel György vázolta a megalakulás óta eltelt egy esztendő fontosabb eseményeit, rendezvényeit. Sándor Lajos előadótanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jóindulatát méltatta, hiszen az iroda a Lorántffy-gimnázium épületében kapott helyet. /Magyar Polgári Szövetség. Székházavatók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"Utódjának kinevezéséig folytatja oktatói tevékenységét Xantus Gábor a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) kolozsvári film-, fotóművészeti és média szakán. Lemondását a dec. 12-i szenátusi ülésen nyújtja be. Ugyanezen az ülésen nyújtja be lemondását a Kutatási Programok Intézetének vezetői tisztségéről Tánczos Vilmos. Tánczos önként mondott le, miután a Sapientia alapítói közgyűlése az ismert néprajz-kutató visszahívását javasolta a Sapientia Alapítvány kuratóriumának alelnöki, valamint az EMTE megbízott rektor-helyettesi tisztségéből./Lepedus Peter: Xantus ideiglenesen marad. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./"

"Megtartották a Kolozs Megyei Önkormányzati Konferencia (MÖK). A szakmai kérdések és az önkormányzati problémák képezték a fő témát. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök kijelentette: a választások alatt kíméletlennek kell lenni, mivel a szervezet csak így őrizheti meg mindazt, amit eddig elért. Pálffy M. Zoltán, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke a testület egyéves munkájáról tett jelentést. Mivel elégedetlen a testület munkájával, kérte, fogadják el lemondását. A kérés megtárgyalására időhiány miatt nem került sor. A képviselők a nemsokára megalakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) kapcsolatban is tettek fel kérdéseket. Kónya-Hamar Sándor elnök elmondta: bár nem ért egyet a kezdeményezéssel, ha alulról jön, akkor elfogadja azt. Véleménye szerint azonban az ilyen jellegű szerveződések megosztják az erdélyi magyarságot. Kijelentette: nem tiltja meg senkinek, hogy megjelenjen a fórumokon, mindenkinek a lelkiismeretére bízza, hogyan dönt, kit támogat. /Pap Melinda: Nem tiltják a kistérségi fórumokon való részvételt. Éves ülését tartotta a Megyei Önkormányzati Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"November 29-én megnyílt Budapesten, az Országházban a Magyarságtudat és egyház az uniós csatlakozás küszöbén című konferencia. - Magyarország és a magyarság felkészülése az európai uniós integrációra nagyon komolyan igényli a történelmi hagyományokkal felruházott egyházak közreműködését - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter. A tanácskozáson többek között a magyar kormány, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem képviselői és a határon túli magyar történelmi egyházak vezetői, így például Tőkés László Királyhágó-melletti református püspök, Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Bartal Károly szlovákiai római katolikus apát vettek részt. Az előadások a határon túli magyar egyházak helyzetéről, a határon túli magyarság közösségépítéséről, az egyházak diaszpórában betöltött szerepéről, illetve a magyar egyházak és az európai uniós tagság kapcsolatáról szóltak. /Az egyházak szerepe az uniós csatlakozásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ A 2005-ös költségvetésben már szerepelhet az az elkülönített alap, amely a határon túli magyar történelmi egyházakat támogatja - jelentette be a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára a konferenciát lezáró sajtótájékoztatón. Az előadásokban szó volt a határon túli magyar egyházak helyzetéről, a határon túli magyarság közösségépítéséről, az egyházak diaszpórában betöltött szerepéről, illetve a magyar egyházak és az európai uniós tagság kapcsolatáról. /Elkülönített alap a határon túli magyar egyházak támogatására. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"

"Százhúsz, a Kárpát-medence országaiban élő magyar professzor, köztük több világhírű tudós, akadémikus, kutató részvételével Miskolcon megtartották a Kárpát-medencei professzorok 7. találkozóját. Kecskés Mihály, a társrendező Magyar Professzorok Világtanácsának (MPV) elnöke a résztvevő tudósokat köszöntve emlékeztetett arra, öt évvel ezelőtt azzal a céllal alakult az MPV, hogy összefogja a világ különböző országaiban élő magyar professzorokat, együttműködési lehetőséget biztosítson a tudomány és a kutatás területén. Az MPV-nek jelenleg 711 tagja van, akik a világ valamennyi kontinenséről, 26 országból segítik a szervezet munkáját. A kétnapos találkozón a résztvevők mintegy húsz előadáson és munkabizottsági ülésen tekintették át a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás időszerű kérdéseit, a határon túli magyar felsőoktatási intézményeknek nyújtott támogatási lehetőséget, valamint a magyar kormány számára előkészített ajánlásokat. /Kárpát-medencei magyar professzorok tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"

"Levélben kérték az RMDSZ elnökét a Hargita megyei közbirtokossági uniók, hogy tegyen meg mindent az erdőgazdálkodási törvény módosítása érdekében. A közbirtokossági vezetők szerint a jogszabályt módosító tervezet képviselőházi elakadása a jövő évi kampánypénzekkel is összefüggésben áll. A Garda Dezső képviselő és Verestóy Attila szenátor által benyújtott tervezetet még a tavaszi ülésszakán fogadta el a szenátus, a szöveget azonban április óta még a mezőgazdasági és erdészeti bizottságon sem sikerült keresztülvinni a képviselőházban. Az 1999/141-es erdőgazdálkodási törvény lehetőséget biztosított arra, hogy a magánkézbe került erdők felügyeletére magánerdészetek alakuljanak. Talán az állami monopólium megszűnése zavarta a Szociáldemokrata Pártot, mely nem sokkal hatalomra kerülése után kezdeményezte a törvény módosítását. A törvényhozás 2002 januárjában fogadta el a 75-ös törvényt, mely alaposan átszabta az erdőgazdálkodás kereteit. "Elméletileg ez a jogszabály is lehetővé teszi a magánerdészetek működését, a gyakorlatban azonban olyan feltételeket szab számukra, amelyek szinte teljesíthetetlenek - magyarázta a képviselő. - Ezek a feltételek lehetetlenné teszik a valós versenyhelyzet kialakulását az erdőgazdálkodásban, a magánkézbe került erdőket is az Állami Erdőügynökségnek (Romsilva) kell felügyelnie." Ezeket az intézkedéseket próbálja kiigazítani az a törvénytervezet, amelyet Garda Dezső és Verestóy Attila nyújtott be a parlamentben. Garda Dezső képviselő, Bajcsi István és Tőke István erdőmérnökök, illetve Simon Csaba és Raffain Zoltán, a Hargita megyei közbirtokossági uniók vezetői 2002 szeptemberétől tizennégy alkalommal egyeztettek Ovidiu Ionescu és Adam Craciunescu erdészeti államtitkárokkal és más vezetőkkel. Borbély László az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős alelnöke kijelentette, bízik abban, hogy még az idén sikerül elfogadtatni a képviselőházban is az erdőgazdálkodási törvény módosítását. /Gazda Árpád: Erdőirtásból származó kampánypénzek? = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./"

"Szinte egy kezén megszámolhatja az ember azokat a határon túli magyar törvényhozási, önkormányzati képviselőket, akik kisebbségi helyzetben élni szoktak, élni mernek az anyanyelven való megszólalás jogával. Vajdaság tartományi parlamentjében Teleki Júlia és Bacskulin István képviselők szólalnak fel magyarul. Marosvásárhely városi tanácsában - ahol ráadásul abszolút többségben vannak a magyar képviselők - egyedül Ráduly Levente beszél anyanyelvén. Mindkét testületben több magyar képviselő van, akik nem élnek az anyanyelvhasználat természetes és törvényes jogával. Marosvásárhely városi tanácsa az RMDSZ képviselőinek egyetértésével nem alkalmaz tolmácsot és fordító berendezést, bár a törvény szerint erre lehetőség lenne. A magyar többségű Hargita megyei tanács ülésein korábban Bardóczy Csaba beszélt magyarul. Később Borsos Géza kezdeményezésére az RMDSZ képviselőcsoportja határozatot fogadott el, kötelezve tagjait anyanyelvük használatára. /Magyar képviseletet magyar nyelven! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"Ráduly Levente azon fiatalok egyike, akiket Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ korábbi elnöke vont be a politikai életbe. Ráduly Marosvásárhelyen a tizenhárom képviselőből álló helyi RMDSZ-frakció egyetlen tagja, aki következetesen él az anyanyelvhasználat törvény által biztosított jogával a tanácsüléseken. Benedek István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője szerint többé-kevésbé sikerült ütőképes csapatot kialakítaniuk. Ráduly Levente szerint a városi RMDSZ-frakció teljesítménye lehetett volna jobb is. Hiba volt a túl hosszúra nyújtott türelmi idő is, amelyet Dorin Florea polgármesternek biztosítottak. Etnikailag eleve két részre oszlik a testület, ennél fogva lehetetlen a helyi tanács román tagjaival a román polgármester elleni egységes fellépés. A városközpont átalakításának megakadályozása érdekében ki kell mondani: nem értenek egyet azzal, hogy a modernizáció ürügyén balkáni mintára átalakítsák a főteret. Néhány magyar képviselő a román oldallal szavaz, ez az opportunizmus gátolta a frakciót abban, hogy hatékonyabb munkát végezhessen. Az RMDSZ késlekedik a maga jelöltje megnevezésében a következő polgármester jelölését illetően. Ráduly szerint a polgári erők esetleges indulása a magyar szavazatok számának növekedését eredményezheti. Nem beszélve arról, hogy két magyar szervezet, a töredékszavazatok által, több mandátumot szerezhet, mint egy. Marosvásárhely magyar lakossága érdekeinek képviseletére két párt is éppen annyira alkalmasnak bizonyulhat, mint az eddigi egy. /Szentgyörgyi László: "Két magyar szervezet több mandátumot szerezhet, mint egy". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"A marosvásárhelyi tanács megszavazta, hogy a kaszárnyaudvaron, ami a város tulajdona, újabb ortodox templom épüljön, és ezért a hadsereg ingyen kapja meg a területet. Az újabb "hagymakupolás honfoglalás" vita nélkül zajlott le, csupán két ellenszavazattal (Ráduly Levente, Spielmann Mihály). Ezt követte egy másik határozattervezet, amelyben a Bodoni út 2. szám alatti területet kérte bérbe a római katolikus plébánia, egy ifjúsági központ felépítése céljából. A román tanácsosok javasolták a döntés elnapolást, amit meg is szavazott néhány RMDSZ-es tanácsos Kolozsváry Zoltán vezetésével. A magyar többségű helyi képviselő-testület képtelen magyar egyházi intézmények mellett kiállni, miközben háborítatlanul épülhetnek az ortodox templomok. /Folyamatos meghátrálás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"Az ifjúság szerepe és lehetőségei a székelyföldi régióban címmel tartott háromnapos konferenciát a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Gyergyószentmiklóson. A Miért tevékenységét a kiadott 8. Miért-füzet is tartalmazza, és rövidesen felkerül a www.miert.ro honlapra is.Nov. 29-én a tanácskozáson megjelent Ocsovai Tamás, a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára is, aki beszédében a tárca jövő évi, határon túli ifjúsági szervezeteket támogató programjaira hívta fel a figyelmet. Borboly Csaba, a Miért ügyvezető elnöke előadásában kifejtette: Székelyföldön "kényszerfiatalok" élnek, akiknek legalább tíz évre van szükségük, hogy jövőjüknek anyagi alapot teremtsenek. Bíró Zoltán szociológus elmondta: az itteni fiataloknak csupán közepes szintű karrierre van kilátásuk, mert a jelenlegi gazdasági elit, amely szerinte 40-50 éves, 1990 után foglalta el jelenlegi pozícióját, azóta nem képezte magát, s a fiatalokat igyekszik távol tartani, hogy ne derüljön ki versenyképtelensége. Miklós István társadalomkutató egy Kárpát-medencei felmérés Székelyföldre vonatkozó adatait ismertette, amelyből kiderül: a térség 15-29 éves korosztályának ötvenhét százaléka gazdaságilag aktív, tíz százalékuk munkanélküli, nyolc százalékuk eltartott. Puskás Bálint szenátor szerint a hagyományokat felkarolva egy erős, új "Hangya" szövetkezeti mozgalom révén kell új gazdasági hatalmat kiépíteni. A Miért a 2004-es helyhatósági választásokon országos szinte 200 ifi jelölt önkormányzatokba juttatását tűzte ki célul. /Gergely Edit, Pál Hajnalka: Kényszerfiatalok és öreg elit. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./"

"Nov. 29-én tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron, tisztújítást is tartottak. Dr. Kötő József leköszönő EMKE-elnök kifejtette: az EMKÉT-t a kultúra intézményesítésének szándéka vezérelte. Az EMKE saját székházba került, saját munkatársi gárdával. Ugyanakkor megalakult a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Könyvescéh, a Dalosszövetség, a Népfőiskola stb. Az intézményesítés területén a másik fő szempont a Magyar Ház láncolatának kiépítése. Példaként említette a zilahi, és a visói Magyar Házat, saját székházzal. Javasolta az alapszabályzat korszerűsítését. A vezetőség együttműködési megállapodást írt alá az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével és a Temesvári Nőszövetséggel. A tisztújításra eredménye: elnök - Kötő József, ügyvezető elnök - Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tagok - Guttman Mihály, Zahoránszky Ibolya, Tófalvi Zoltán, Beder Tibor. Alelnökök, régiók szerint: Bánság - Matekovits Mária; Partium - Muzsnay Árpád; Belső Erdély - Ábrám Zoltán; Székelyföld - Ördög-Gyárfás Lajos. Társadalmi és civil kapcsolatok tartása: Szép Gyula. Gazdasági funkcióba visszaválasztották Katona Rékát, az ellenőrző bizottság két tagja pedig Takács Gyula és László Edit közgazdászok. A díjkiosztás során tizennégyen vehették át a közművelődési egyesület kitüntetéseit. /Köllő Katalin: Régi-új elnöke van az EMKÉ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Székelyudvarhelyen minden eddiginél viharosabb tanácsülésen született végső döntés arról, kik lakjanak az Országos Lakásügynökség (ANL) által Csereháton építtetett 156 ifjúsági lakásban. A határozat hónapok óta várat magára, és bár a polgármesteri hivatal jó ideje véglegesítette a legtöbb pontot elérő igénylők névsorát, a városi tanács több ízben is elhalasztotta a döntéshozatalt. A hét végi ülésen megtört a frakciófegyelem a testület RMDSZ-es csoportjában.Borbáth István RMDSZ-frakcióvezető válogatás nélkül vágott bele bárki felszólalásába. A tanács külön is megvizsgálta Szabó Attila volt tanácsos és Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány igazgatójának dossziéját. Borbáth István magánéleti részleteket firtató kérdésözönnel támadt a két igénylőre. Simó Károly tanácsos szintén a két fiatal mellett foglalt állást. /Zilahi Imre: "Fellázadt" az RMDSZ-frakció. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./"

"Nov. 29-én az ITD Hungary Kereskedelem- és Beruházásfejlesztési Közkereseti Társaság és a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egész napos román-magyar üzletemberfórumot rendezett Kolozsváron. A Partnerség Európáért elnevezésű találkozón dr. Cseh Áron főkonzul kifejezte reményét, hogy konkrét üzleti kapcsolatok kialakulása és szorosabbá tétele indul be a két ország vállalkozói társadalma között. Eddig a 230 millió dolláros romániai magyar összbefektetés fele Kolozs megyében valósult meg (a leglátványosabb a MOL-é). A 190 millió USD-t kitevő külföldi össztőkéből 93 millió magyar eredetű (ami 553 céget érint), és Kolozsvár az ország második legnagyobb vásárvárosa, ahol a 70 ezret meghaladó diákság magasan képzett munkaerőforrást jelent. A kolozsvári főkonzulátus már nem a rosszízű politikai élcelődések tárgya, hanem komoly gazdaságfejlesztő munkát végez. Az ITD 32 országban fejti ki tanácsadási és közvetítői tevékenységét, de a legintenzívebben Romániában dolgozik. Délután Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök az infrastrukturális beruházási lehetőségről, Boros János kolozsvári alpolgármester a helyi befektetési kilátásokról tartott előadást. A fórum a részvevők számára jól szolgálta az informálódást és kapcsolatteremtést. Halász János, az ITD igazgatója elmondta, hogy 1992 óta magyar-román üzletember-találkozót nem rendeztek Kolozsváron. Kolozsváron készül az ipari park. /Ördög I. Béla: Román-magyar üzletember-fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei szervezete nov. 29-én a Marosvásárhelyen tartotta tisztújító közgyűlését. A két éves tevékenységről Tőkés András elnök és Kovács Júlia ügyvezető alelnök számolt be. A közgyűlés megválasztotta az új elnökséget. A taglétszám 1510-re bővült. A pedagógusok nehezen vállalnak vezetői funkciókat, az iskolák közötti együttműködést nemcsak a magyarországi, de a megyén belüli tanintézményekkel is szorosabbra kell fűzni. Kovács Júlia hangsúlyozta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pályáztak és nyertek támogatást, pályáztak ugyanakkor a mozgásterápia- és a diszlexiás tanfolyamok megszervezésére, a megyei iroda felszerelésére is. Előfordul, hogy a magyar tagozaton románul tanulnak tantárgyakat, pl. zenét. Az ilyen visszás helyzetekre megoldásokat kell találni. Nagy Edit, a Pedagógusok Házának új igazgatója hangsúlyozta, igyekeznek, hogy magyar nyelven is legyenek továbbképzések. A tisztújítás során a Maros megyei RMPSZ elnökévé újraválasztották Tőkés Andrást, alelnök lett Dónáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettes és ügyvezető alelnök Horváth Gabriella, a Bolyai Fakas Líceum aligazgatója. /Antalfi Imola: Tisztújítás a Maros megyei RMPSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"

"A román Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium és a magyarországi szaktárca közötti egyezmény értelmében november második felében 25 romániai magyar vezető szerepet betöltő pedagógus egyhetes pécsi továbbképzésen vett részt. A csoport vezetője dr. Murvai László, az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára volt. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes /Szatmárnémeti/ elmondta, hogy előadások hangzottak el a következő témakörökben: iskolavezetési problémák és kihívások az EU-integráció szakaszában, az önkormányzatok szerepe az oktatás szervezésében, a pályázatírások és projektek az oktatás fejlesztése érdekében, az iskolaigazgató mint menedzser stb. A tanácskozás résztvevői magyarországi iskolaigazgatókkal, pedagógusokkal és tanácsosokkal találkozhattak. /(anikó): Pécsi továbbképzés erdélyi pedagógusoknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 2./"

"Marosvásárhelyen, az unitárius templomban szervezték meg az unitárius kórustalálkozót. dr. Nagy László lelkipásztor a hagyományteremtés szándékával három évvel ezelőtt kezdeményezte e kórustalálkozókat, és ebben lelt támogatókra többek között a Seprődi János Kórusszövetségben, melynek elnöke, Nagy Ferenc elmondta, e szövetség immár 524 magyar kórust jelent a Kárpát- medencében, több mint 5000 taggal. Marosvásárhelyre unitárius egyházközségek dalárdái, vegyes karai, gimnáziumi és ifjúsági kórusok (szám szerint 17) tagjai érkeztek Brassó, Kovászna, Hargita, Kolozs, Fehér, illetve Maros megyéből. A csaknem 600 vendég ellátását az egyház, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, a Seprődi János Kórusszövetség és mások támogatták. A közel ötszáz lelkes Torockóból érkező, három éve Kerekes Márta által létesített kamarakórus is ott volt a rendezvényen. /Járay Fekete Katalin: Hagyományos unitárius kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"