Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2003. augusztus 6.
"A román és amerikai kormány /Michael Guest amerikai nagykövet és Ioan Rus belügyminiszter/ aug. 5-én kiegészítő protokollumot írt alá a kábítószerek ellenőrzésére és a törvények alkalmazására vonatkozóan. Ennek értelmében az Egyesült Államok többek között 975 000 dollárt nyújt a román kormánynak, kiegészítő támogatásként, a fenti célok eléréséhez. Az említett alapot három program támogatására lehet majd igénybe venni. Az elsőben a román kormányt támogatják a bűnügyi bíráskodás rendszerének megreformálására és a tisztviselői, hivatalnoki korrupció leküzdésére irányuló törekvéseiben. A második program az Országos Rendőrparancsnokság támogatására vonatkozik, a kibernetikai bűnözés elleni harc struktúrájának tökéletesítése érdekében. Végül, harmadik pontként szintén az Országos Rendőrparancsnokság támogatását tűzi ki a protokollum, ez esetben azonban a kábítószer-ellenes akciók kapacitásának fejlesztésében történő segítést, a drogok elleni harc eredményesebbé tételét és a kábítószer-kereskedelem felszámolását célozza meg. /Újabb amerikai-román együttműködés. Kiegészítő protokollum a két ország között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"A Romániában tartózkodó James L. Jones tábornok, az Európai Szövetséges Erők (SACEUR) főparancsnoka aug. 5-én úgy fogalmazott, hogy a NATO türelmetlenül várja Románia részvételét a katonai szövetség tevékenységében. Jones elmondta: a Mihail Popescu vezérkari főnökkel folytatott megbeszélések fő témája a román haderő keretében történt átalakulások kérdése volt. "Ezek az átalakulások tükrözik a NATO keretében jelenleg történő változásokat is", fogalmazott a tábornok. Hozzáfűzte, bizonyos változások nehezek, de Románia "megértette, hogy a XXI. század katonai követelményei különböznek a múlt századétól". Mihail Popescu tábornok közölte, a találkozón ismertette a SACEUR parancsnokával a román haderő NATO-csatlakozásra történő felkészülésének helyzetét, valamint a haderőreform stádiumát. /Várják a részvételt a NATO tevékenységében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Markó Béla szerint ma is érvényes a magyar állampolgárság iránti erdélyi igény.Nem sértené a román gyakorlatot, ha Magyarország állampolgárságot adna az erdélyi magyaroknak. Románia tudniillik elfogadta a bánsági horvátok horvát állampolgárságát, és román állampolgárságot ajánlott fel a besszarábiai románoknak. A kettős állampolgárságot kérő, 2000 szeptemberében gyűjtött aláírásokat az RMDSZ azóta sem összesítette, hogy továbbíthassa a magyar kormánynak. Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ álláspontja nem most alakult ki, hanem évekkel ezelőtt, amikor az RMDSZ aláírás-gyűjtési akciót is indított a Magyarok Világszövetsége által javasolt külhoni állampolgárság ügyében. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az akkori magyar kormány vezetői egyértelműen azt válaszolták: nem időszerű a kettős állampolgárság felvetése. "Ha az új magyar kormány ki tud alakítani egy megfelelő megoldást az EU-val és a szomszédos országokkal, mi azt jó néven vennénk - jelentette ki az elnök. - Szívesen részt veszünk a tárgyalásokon is, amennyiben szükséges. Hangsúlyozom azonban, hogy ez a magyar kormányon múlik." Kovács László azon kijelentésére, miszerint az EU-ban nem adnak kollektív alapon kettős állampolgárságot, Markó Béla elmondta: a magyar kormány ismeri legjobban azokat a feltételeket, amelyeket Magyarország kialakított az EU-val a tárgyalások folyamán. Hangsúlyozta, az állampolgárságot így is egyéneknek adják. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónika 2002. szeptember 27-i számában nyilvánosan is bocsánatot kért amiatt, hogy a Szövetségi Operatív Tanács által 2000 szeptemberében kezdeményezett aláírásgyűjtés végül is elhalt. Közleményében azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad az aláírásgyűjtést a határon túli magyarok jogállásáról éppen akkor szövegezett törvénnyel szembehelyezni. Mintegy ötvenezer aláírás gyűlt össze. Patrubány Miklós MVSZ-elnök viszont arról számolt be akkor, hogy a Világszövetség Erdélyi Társasága kolozsvári irodájában valamivel több mint százezer aláírást őriznek. Azt is elmondta, az RMDSZ szervezetektől összegyűjtött információkból úgy tudják, összesen 214 ezer aláírás gyűlt össze. Amint konkrét esetekkel is igazoltuk, az eltérés abból fakad, hogy egyes RMDSZ-szervezeteknél ott porosodtak az aláírásokat tartalmazó ívek. A jelenlegi román törvények nem tiltják a kettős állampolgárságot, de korlátozzák a kettős állampolgárok jogait. A képviselők által elfogadott szöveg csak a román állampolgárság és a romániai állandó lakhely követelményét hagyta meg, a román állampolgárság kizárólagosságáról már nem rendelkezik. Az 1992-es és 2002-es népszámlálási adatok szerint tíz év alatt 4085-ről 6786-ra nőtt a magukat horvátnak vallók lélekszáma. A gyarapodáshoz minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy Horvátország 1993-ban valamennyi határon túli horvátnak megadta a horvát állampolgársághoz való jogot. A horvát okmány helyzeti előnybe hozta a Resicabánya környéki horvát közösséget, ugyanis már a kezdetektől vízummentes beutazást biztosított az Európai Unió államaiba. Románia csak 2001 decemberében került le a vízumköteles országok listájáról. Refik Sabanovic, a bukaresti horvát nagykövetség első titkára a Krónikának korábban elmondta, a horvát állampolgárság megítélésekor a hatóságok csak a vér szerinti horvát származást veszik figyelembe. A konzulátus arra kér bizonyítékot, hogy az igénylő, vagy valamelyik felmenője valamikor horvátnak vallotta magát. A törvény nem szab határt a rokonsági fokra. Férfiak számára a katonakönyv a legjobb bizonyíték; 1989 előtt tudniillik ebbe a vállalt nemzetiséget is bevezették 2000 januárjában a román hatóságok azt is jóváhagyták, hogy a bánsági horvátok saját falujukban vehessenek részt a horvátországi parlamenti választásokon. Két horvát faluban állítottak fel szavazófülkéket. Az 1991/21-es román állampolgársági törvény 11. cikkelye kimondja, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak, viselkedésükkel a román állam és nép iránti elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot, betöltötték a 18. évüket, és büntetlen előéletűek. A törvény 39. cikkelye szerint mindazok, akik megszerezték az állampolgárságot, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a született román állampolgárok. Noha a törvényben nem szerepel utalás az egykori román állampolgárok leszármazottaira, az elmúlt kormányzati ciklus idején a jogszabályt rájuk is vonatkoztatták. 2000. március 15-étől Moldovai Köztársaság állampolgárait a bukaresti ügyintézéstől is megkímélték. A Belügyminisztérium rendeletére a moldovai határ közeli kilenc megye rendőrkapitányságán folyamodhattak a román okmányokért. Szilágyi Zsolt képviselő egy fórumon egymillióra becsülte a román állampolgárságot szerzett moldovaiak számát. Az ezzel kapcsolatos román titkolózás azzal is összefügg, hogy ez év júniusáig Moldovában az alkotmány tiltotta a kettős állampolgárságot. Iliescu és Voronin múlt heti találkozóján a két államfő egyetértett abban, hogy nem lenne szerencsés, ha elüzletiesedne a román okmány iránti moldovai igény./Gazda Árpád: Kettős állampolgárság - román gyakorlat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke sajtótájékoztatón jelentette be: az MVSZ aug. 18-án ismételten eljuttatja a közjogi méltóságokhoz és a parlamenti pártokhoz a külhoni állampolgárságra kidolgozott javaslatot. Az MVSZ álláspontja szerint a külhoni magyar állampolgárság olyan magyar állampolgársági forma lenne, mely nem teszi lehetővé a Magyarországra való áttelepedést, és nem ad választói jogot a határon túli magyaroknak. A Világszövetség úgy érzi, Trianon óta minden magyar politikusnak kötelessége képviselni a hazánkon kívül élő magyarok érdekeit és jogait. /Újra próbálkozik a világszövetség. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének ügyvezető elnöke kijelentette, az általa vezetett testület egyelőre a nemzeti tanács megalapítására összpontosít, ülésein nem foglalt állást a kettős állampolgárság kérdésében. Elmondta azonban, hogy nem kétséges, mi lesz az álláspontjuk, ha a legközelebbi ülésen napirendre tűzik azt. Toró úgy vélte, a romániai magyarság politikai érdekképviseletének a dolga, hogy az erdélyi magyarok igényét Budapesten képviselje. Úgy vélte, a kettős állampolgárság kérdése annyira fontos, hogy nem lenne szerencsés, ha erről az erdélyi magyarság különböző csoportjai között vita alakulna ki. "Azt hiszem, ebben a kérdésben meg lehet teremteni a nemzeti konszenzust" - jelentette ki Toró./Toró nemzeti konszenzust sürget. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Több javaslatot is benyújtott az RMDSZ szenátusi frakciója az alkotmánymódosító bizottsághoz, amely aug. 4-én megkezdte ülését, hogy előkészítse az alaptörvény augusztus végi felsőházi vitáját - tájékoztatta a Krónikát Eckstein-Kovács Péter szenátor. Az indítványok között szerepelt a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkely törlése és a 148-as cikkely második bekezdésébe foglalt tiltás feloldása, miszerint a nemzetállamra vonatkozó cikkelyen nem lehet módosítani. Szintén az RMDSZ javaslatai közé tartozott a 6-os cikkely módosítása, amellyel a szövetség azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségeknek ismerje el a román alkotmány. A bizottság elvetette az RMDSZ szenátusi frakciójának javaslatait.Ennek ellenére Eckstein optimistán nyilatkozott az alkotmánymódosító testület munkálatairól. "Meg kell mondanom, hogy benne maradt az alaptörvényben mindaz, amit mindeddig eredményként könyvelhetett el az RMDSZ - jelentette ki a szenátor. - Történt ez annak ellenére, hogy több módosítójavaslat is született, amelyek törölték volna az anyanyelvhasználat jogát az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Mi több, Dan Ioan Popescu gazdasági miniszter a felekezeti oktatást is korlátozta volna. Végül sértetlen maradt az alkotmány szövegének az a változata, amelyet a képviselőház már elfogadott, és amely szavatolja ezeket a jogokat."Eckstein-Kovács Péter egyéni indítványt is megfogalmazott. Eszerint az alkotmány 1-es cikkelyét alcikkellyel kell kiegészíteni, amely kimondja, hogy az ország nemzetállamként történő meghatározása nem jelenthet jogalapot a diszkriminációra és a jogfosztásra. Az indítványt a testület elvetette. /Cseke Péter Tamás: Marad az anyanyelv-használati jog. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Bársony András államtitkár és az általa is képviselt külügyminisztérium mindent el fog követni, hogy a határokon túl élő egykori magyar állampolgárok leszármazottai ,,etnikai alapon" ne nyerhessék el vagy ne kaphassák vissza a megkérdezésük nélkül elvett állampolgárságukat, állapította meg Sylvester Lajos. Bársony András kifejtette, hogy amennyiben Magyarországon el akarnak térni az állampolgárságra vonatkozó szabályozás elveitől, és ,,az etnikai diszkriminációt lehetővé akarják tenni", akkor ezt elsősorban az Európai Unióval kellene megtárgyalni.,,Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen." Tehát a 23 milliós román invázió rémét idézte fel. Bársony azt állította, hogy ,,az Európai Unió rendelkezései szintén nem ebbe az irányba mutatnak". Hozzátette: ,,Meggyőződésem, hogy a mostani kampány a kettős állampolgárság érdekében a helyzet nem ismeretéből, politikai hátsó szándékból fakad." Még a kedvezménytörvény miatt is a Fidesz ellen hangolták a magyar társadalom felét, hát nem ezért huszonhárommillióztak? Bársony Andrásnak tanulmányoznia kellene, hogy Románia miként adja meg a kettős állampolgárságot a Moldovai Köztársaságban élő románoknak. Az ,,érzékeny szomszédság" egy szót sem szólhat, hisz ők már rég gyakorolják, vidéki központokban is osztogatják a címeres igazolványokat. Akkor is ezt tették, amikor Moldáviában törvény tiltotta a kettős állampolgárságot. Az egykori román állampolgárok leszármazottai nemzetiségre való tekintet nélkül megkaphatják a román állampolgárságot. /Sylvester Lajos: Ezt is elszabják? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"A Gyergyócsomafalván egy hónappal ezelőtt megalakult Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT) aug. 5-én Sepsiszentgyörgyön tartotta soros ülését, amelynek határozatairól közleményt adott ki. Eszerint október folyamán települési, majd széki tanácsok alakulnak, az itt megválasztott küldöttek alkotják majd azt a Székely Nemzeti Tanácsot, amely a Székelyföld területi autonómiáját szavatoló jogi eszközök kidolgozására és érvényesítésére hivatott. A Tulit Attila soros ügyvivő és dr. Csapó I. József szóvivő által aláírt dokumentum szerint az ülésen a testület tagjai a Székely Nemzeti Tanács megalakításának ütemtervét fogadták el. Eszerint legelső lépésben okt. 12-én a székelyföldi településeken a közvetlen demokrácia gyakorlásával közgyűléseken hozzák létre a Települések Székely Tanácsait, illetve széki küldötteket választanak. A nyolc Széki Székely Tanács (Kézdi, Orbai, Sepsi, Maros, Csík, Gyergyó, Udvarhely és Bardoc-Miklósvár szék) megalakítására egy héttel később kerül sor, ennek során a Székely Nemzeti Tanács küldötteit is megválasztják - áll a dokumentumban. Utóbbi testület okt. 26-án alakul meg. A statútum munkadokumentumaként a testület a dr. Csapó I. József által kidolgozott, hasonló nevű statútumtervezetet nevezte meg./(dánél): Az autonómia megteremtéséért (Székely Nemzeti Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Tizenkét európai országból érkezett félszáz, civil szervezeteket képviselő hallgató vesz részt egy kéthetes tanfolyamon Marosvásárhelyen. A fiatalok a készülő közös Európai Alkotmány számára állítanak össze ajánlást a kisebbségi közösségek védelméről. A Dániában működő ACC (Egyesület a Közösségi Kollégiumokért) által szervezett rendezvény házigazdája az idén a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány, helyszíne a Bod Péter Diakóniai Központ. Az Erdélyi Közösségi Kollégium - 2003 elnevezést viselő programot aug. 5-én mutatták be. Az ACC célja az európai nyilvánosság megerősítése a közösségi kollégiumi kurzusok módszerével - fejtette ki John Petersen, a kollégium ügyvezető igazgatója. A Stúdium Alapítvány gazdasági igazgatója, Gergely István szólt arról, hogy az állami magyar felsőoktatásért felelősséget vállaló alapítványnak ez az első nemzetközi jellegű tevékenysége. - Az etnikumok közötti 1990-es véres konfliktusoktól, amikor fennállt a polgárháború veszélye, eljutottunk oda, hogy a sokat emlegetett erdélyi tolerancia Marosvásárhelyen is fokozatosan teret nyer - hangzott el Frunda György RDMSZ-szenátor, a rendezvény főmeghívottjának hozzászólásában, aki a továbbiakban a román alkotmány módosításának szükségességéről beszélt. Frunda kifejtette, hogy szükség van az önálló Bolyai Egyetemre, ami szerves részét képezte az erdélyi magyarság történelmének. /(bodolai): Kisebbségvédelmi ajánlás készül Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Muzsnaházán Vasile Fufezan ortodox pap elutasította egy görög katolikus hívő temetését. Az azóta kialakult torzsalkodások után az elmúlt napokban Fufezan a temető kapujára lakatot tett. A helyi lakosok szerint ortodox pap azért nem hajlandó más felekezetek híveivel tárgyalni, mivel a temetőt az ortodox egyház tulajdonának tekinti. A lakosok Nagyenyed Polgármesteri Hivatalához fordultak /Muzsnaháza ugyanis a városhoz tartozik /, onnan kértek segítséget, hiszen a temető soha sem volt az ortodoxoké, az felekezeti hovatartozástól függetlenül, mindenkié. A polgármesteri hivatal az embereknek ad igazat, a terület a városhoz tartozik, így az ortodoxok nem rendelkezhetnek felette kizárólagosan. A temető kapuját újra kinyitották. /N. T.: Lezárta a temetőt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Zajkány falu határában, a történelmi Erdélyt Bánságtól elválasztó Vaskapunál volt egyszer egy emlékmű. A Hunyad megyei magyarság állította a millennium évében (1896), Hunyadi János török fölötti ottani győzelme tiszteletére. Tizenegy éve eltűnt a buzogány az emlékmű tetejéről, az idén tavasszal, húsvét táján a többi résznek is nyoma veszett. Pedig az emlékmű ápolása, karbantartása, esetleges felújítása szerepelt a 2002-es SZDP-RMDSZ protokollumban. Augusztus első napjaiban már a helyet is alig lehet felismerni, a bozót mindent benőtt. Kovács Jenő Vas megyei (Magyarország) honatya több, károkat szenvedett erdélyi emlékmű visszaállítását szorgalmazta. Elképzelései szerint Zajkányban az eredeti hasonmását állítják fel. Erre az anyaországiak anyagi fedezetet, akár munkaerőt is biztosítanának. /Chirmiciu András: Magyarországi segítség a zajkányi emlékműnek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Eltüntették el a kétnyelvű helységnévtábláról a magyar feliratot Somkerék község Bethlen felőli bejáratánál. Ez a második táblarongálás Beszterce-Naszód megyében. Az első Magyarnemegyén történt a tavaly, a tábla most sincs kijavítva. /(Kresz Béla): Ez már a második rongálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"A Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegye református egyházközsége napközis tábort szervezett a Communitas Alapítvány támogatásával. A mintegy hatvan, hat és tizennégy év közötti gyerek napi programjában - a reggeli áhítat után - egyházi énekek, népdalok, néptánc és gyermekjátékok tanulása, illetve kézműves foglalkozások szerepeltek. Az aug. 2-i záróünnepséget egybekötötték a falutalálkozóval. Bemutatkozott - Tóth Laura karnagy vezetésével - a radnótfái egyházi kórus. Délután a művelődési házban kiállítást nyitottak a gyermekek által készített kézműves tárgyakból. /(Kresz Béla): Hitéleti és kézműves tábor Magyarnemegyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"A Csernakeresztúri Hagyományőrző Népi Együttes hazatért a dél-bukovinai Campulung Moldovenescben júl. 26-27-én tartott "Bukovinai találkozások" nemzetközi folklórfesztiválról, ahol az Erdélybe áttelepült bukovinai székelyeket képviselték a csernakeresztúriak. Dalcsoportjuk ősi népi dallamokat, Kodály által is nagyra becsült, máshol talán már el is felejtett székely népdalokat mutatott be. Nagy sikert aratott tánccsoportjuk: a bukovinaiak mellett erdélyi táncokat is műsorra tűztek. - Erőt vett rajtunk a nosztalgia - meséli Szabó Juliánna, a Hagyományőrző Egylet elnökasszonya. A rendezők ugyanis lehetővé tették, hogy meglátogassák Hadikfalvát (Dornesti), őseik szülőfaluját. Kimentek a temetőbe. Már csak három sírkő áll az elhagyott sírkertben. Két kopjafát pár évvel ezelőtt a Magyarországró1 jöttek állítottak fel. Már nincsenek magyarok a faluban. A régi római katolikus templom rendbe van téve, most a görög katolikus egyházé. Csupán egy emléksarok utal a múltra: Szűz Mária szobra és két kép - Jézus és Mária szíve. A falu múzeumában néprajzi sarok emlékeztet a magyar múltra. Valamikor a falu etnikai képét a 6-os szám jellemezte: 600 magyar, 60 román és zsidó élt a faluban. Augusztus végén a szerbiai Hertelendyfalván lesz a Bukovinai Székely Világtalálkozó. Oda is lázasan készülnek, adta hírül Szabó Juliánna. /Schreiber István: Bukovinai találkozáson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Ódry Mária 1976-ban fejezte be temesvári egyetemi tanulmányait, rajztanári szakon. Jelenleg az Arad Megyei Múzeum restaurátora, egyike Arad legismertebb magyar képzőművészeinek. Az elmúlt hét végén nyílt akvarell- és rajzkiállítása a Jelen Ház klubhelyiségében. Számos műfajban alkot: restaurál, fest, rajzol, verseket ír. Most készíti Pazsitny Bonaventúrának az olajképét. Pazsitny Bonaventúra az aradi minorita rendház főnöke volt, ellopták a képét, és egy újra van szükség. /Karácsonyi Zsolt: Az idő mondja meg, mire van szükség. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Idén aug. 4-17 között szervezi meg a "Szárhegy" Hargita megyei alkotóközpont a hagyományos képzőművészeti tábort, melynek meghívottai többnyire fiatal hazai és külföldi képzőművészek, mondta el Siklódi Zsolt, az alkotótábor művészeti irányítója. Az idei tábor Küszöb címmel egy érdekes tematikát, a jelen hagyományait jelöli meg irányadónak képzőművészeti megfogalmazásra. Ezután következik a Magyar Művelődési Intézet szervezte, a Magyarországon díjazott amatőr képzőművészek tábora, majd szeptemberben az ún. csereművésztábor, amelyen az alkotóközponttal kapcsolatban álló Budapest Galéria, Miskolt Galéria, Hajdúböszörményi Tábor, Szolnoki Alkotóközpont által küldött képzőművészek, s cserében az ezek szervezésében megrendezett táborokban Hargita megyei képzőművészek vesznek részt. /Képzőművészeti tábor Gyergyószárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Aug. 2-án jótékonysági bállal ünnepelte megalakulása 10. évfordulóját a gyergyóalfavi Sövér Elek Alapítvány, amelyet azzal a céllal hoztak létre alfavi kultúrával foglalkozó emberek valamint innen elszármazott képzőművészek, hogy támogassák a képzőművészeket. A jótékonysági bálon hat festményt árvereztek Márton Árpád, Balázs József, Magyari Zoltán, Balogh András, Pál Csaba és Baricz Dezső festőművészektől; a bevételt az alapítvány jótékonysági célokra fogja felhasználni. /10 éves a Sövér Elek Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Tizenegyedik alkalommal megtörtént a kapunyitás a makfalvi Nagy Pál művésztelepen. A krónikus pénzhiány miatt évről évre kérdéses, hogy sikerül-e ismét megszervezni a helységhez illetve tágabban a Kis-Küküllő mentéhez valamilyen módon kapcsolódó képzőművészek egyhetes találkozóját, de végül is mindeddig összejöttek valahogy a dolgok, köszönhetően a főszervező, Fülöp Irén tanárnőnek. Zsigmond Vencel polgármester is teljes szívvel felvállalta a művésztelep fenntartásával járó gondokat. /(nk): Makfalvi alkotótábor tizennegyedszer. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Mezőfény peremén, a Fekete szőlő nevű határrészen 1740-ben kápolna épült. Ebben Havas Boldogasszony napján eddig is minden évben misét és kis ünnepséget rendeztek. Miután a közelmúltban az épület külsejét és tetőszerkezetét felújították, aug. 3-án, vasárnap hatalmas tömeg részvételével tartott ünnepi szentmisét Merli Rudolf németországi plébános, Mezőfény díszpolgára, aki a felújított épület újraszentelését is elvégezte. /(boros): Mezőfény: Felújították és újraszentelték a 263 éves kápolnát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Borszék város önkormányzata a hagyományőrzés jegyében és annak emlékére, hogy 50 évvel ezelőtt emelték városi rangra, nagyméretű díszkaput állított az üdülőtelep bejáratához. Talán a Székelyföld egyik legnagyobb székelykapuja: szélessége 8,60 m, magassága pedig 4,50 m. Az egész kaput gazdag faragás ékesíti, a kontyfán a kapuállítás szimbolikus dátuma, 2003. aug. 20. A nagy kötött székely kapu szemöldökgerendája három nyelven köszönti a vendégeket, mindkét oldala hasonló motívumokkal és feliratozással van ellátva. A kiskapuk feletti kaputükrök, valamint a kapunyílók üresek, illetve nyitottak a világ felé. Az avatóünnepség aug. 9-én, a Borszéki Napok alkalmával lesz. /Farkas Aladár, Borszék: Kapuállítás Borszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"A marosvásárhelyi Bolyai Kör azon fáradozik, hogy a két tudós hagyatéka, a városban és környékén fellelhető szellemi és tárgyi emlékek valóban a Világörökség részévé nyilváníttassanak, jelezte aug. 4-én a Bolyai Farkas Kollégium dísztermében Csegzi Sándor alpolgármester, a tavalyi sikeres Bolyai-év helyi főszervezője. Bemutatták Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas című nyolcszáz oldalas kötetet, mely Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója irányításával jelent meg, számos kutató dolgozatát gyűjtötte egybe. Ezzel valamit lerótt az utókor a Bolyai Farkassal szembeni adósságából, az ő sokoldalúságában is igen jelentős munkássága ugyanis mindeddig a megérdemeltnél szerényebb visszhangnak örvendett. A két Bolyai esetében az apa-fiú kapcsolat nagyon szoros volt, munkásságuk szervesen összeillett. Oláh Anna, a kötet főmunkatársa, a kollégium tanára is volt, megszállott Bolyai-kutatóvá vált, s ezt a munkáját Magyarországra áttelepedve is fáradhatatlanul folytatta. Oláh Anna Bolyai Farkas több mint ötezer oldalnyi, nagyon nehezen olvasható kéziratát leltározta fel. Bolyai Farkas polihisztor volt. A két nagy elme, Farkas és János külön-külön és közösen is sok olyasmit megoldott, amiről hagyatékuk teljes felmérése nélkül nem lehet tudomásunk. /N.M.K.: Bolyai világörökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Július végén 74 éves korában távozott az élők sorából Jakab Lajos, a Kolozsvári Állami Magyar Opera nyugalmazott, örökös tagja. A Házsongárdi sírkertbe temették. Jakab Lajos több mint 100 szerepet tudott kívülről, rendkívüli emlékezőtehetsége volt, ismerte a többi művészek szerepeit, bármikor beugrott mások helyett is. A Nyugdíjas matiné és a Dalkedvelők kiváló Lalája az 1999-ben elhunyt Sebesi Imrétől vette át a nyugdíjasoknak tartott előadásokat. Az elhunyt volt, aki mesteri zongora számokkal, és kísérettel opera, operett, sláger dalok, magyar nóták és hallgatók zenéit adta elő az esteken. /Levey Ferenc: Jakab Lajos (1929-2003). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"
2003. augusztus 7.
"Tavaly négy hónap alatt 18 ezer, többségükben moldovai állampolgár román állampolgársági kérvényét vették át a román hatóságok - jelentette ki a Krónikának Nicola Tibacu, az Állampolgársági Hivatal igazgatója. A két hónappal ezelőtt rendeleti úton módosított hazai állampolgársági törvény immár a román nyelvtudást is megköveteli az állampolgárságért folyamodóktól. A hivatal előtt július elsejétől kígyóznak ismét a sorok. Korábban, 2002. nov. 25. és 2003. júl. elseje között szünetelt az ügyfélfogadás. A hét hónapos szünet a kormánynak arra is elegendő volt, hogy rendeletileg módosítsa az állampolgársági törvényt. A május 29-i kormányülésen elfogadott 43-as sürgősségi kormányrendelet éppen a határon túliak állampolgársági igényének próbálta megfeleltetni a törvényt. Azt már az 1991/21-es állampolgársági törvény 11. cikkelye is kimondta, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak. Noha a moldovai alkotmány a múlt hónapig tiltotta a kettős állampolgárságot, a besszarábiaiak tízezrei ostromolták a romániai hivatalokat. A könnyebb ügyintézés végett 2000 márciusától a határ menti megyék rendőrkapitányságain is be lehetett adni a kérvényeket. Amint Nicola Tibacu, az állampolgársági hivatal igazgatója elmondta, ez az engedmény 2001 végéig volt érvényben. Ekkor helyezte át sürgősségi kormányrendelettel a Nastase-kabinet a Belügyminisztériumtól az Igazságügyi Minisztérium alárendeltségébe a hivatalt. A kormányrendelet most beiktatott cikkelye szerint: "Azok a volt román állampolgárok, és a másodfokig terjedő leszármazottjaik, akik 1989. december 22. előtt nekik nem felróható okokból veszítették el a román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." A fenti kategóriákba tartozó személyeket a törvény mentesíti az állampolgárság visszaszerzésének a költségeitől. A módosított törvény értelmében más szabályozás érvényes a már Romániában élő egykori román állampolgárokra. Ők csak négy év itt-tartózkodás után kérvényezhetik az állampolgárságot. A törvény korábban nem volt tekintettel a nemzeti hovatartozásra, a kulturális kötődésre. Elvileg azok a moldovai vagy bukovinai ukránok vagy oroszok is megszerezhették a román állampolgárságot, akik a két világháború között - míg szülőföldjük Romániához tartozott - román állampolgárok voltak. A kormányrendelettel módosított változat immár a román nyelv ismeretét is feltételként fogalmazza meg. A nyelvtudásról a kérvényt átvevő hivatalnoknak kell meggyőződnie. Az új rendelkezés értelmében már nem kell Romániába utazniuk az igénylőknek. Irataikat a chisinaui nagykövetség konzuli osztályán is beadhatják. Ha kérésükre pozitív választ kapnak, hat hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a román hivatalban letegyék az állampolgári esküt, mely így hangzik: "Esküszöm, hogy hazámnak és a román népnek elkötelezettje leszek, védem a nemzeti jogokat és érdekeket, tiszteletben tartom az alkotmányt és Románia törvényeit." Az eskületétel után kapják meg a kérvényezők a fényképes "állampolgársági igazolványt". A kérvényezők ezzel az igazolvánnyal a törvény értelmében bármelyik román állampolgárral azonos jogokat élveznek. Egészségügyi ellátásában, esetleg nyugdíjban csak azok részesülhetnek, akik áttelepednek Romániába. A román útlevél adta utazási lehetőségek viszont elsősorban azok számára nyílnak meg, akik megőrzik a külföldi állandó lakhelyüket. Az igazgató asszony elmondása szerint ők azonnal folyamodhatnak román útlevélért, és ezzel az okmánnyal úgy utazhatnak Európa országaiban, mint bármelyik román állampolgár. Az állandó lakhelyüket Romániába áthelyező újdonsült román állampolgároknak azonban bizonyos korlátozásokkal kell szembenézniük. Ők négy éven át csak a hazautazásra használhatják a román útlevelet. A törvény néhány kivételt is felsorol. Ha szolgálati ügyben vagy a tanulmányok folytatása miatt kell utazniuk, esetleg gyógykezelés vagy egy súlyosan megbetegedett rokon meglátogatása az úti cél, ehhez a Belügyminisztérium különengedélyét kérhetik. Nicola Tibacu asszony nem kívánta elárulni, hogy 1990 óta hány moldovai állampolgár szerezte meg a román állampolgárságot. /Gazda Árpád: Tudniuk kell románul az okmányért folyamodóknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"
2003. augusztus 7.
"Ünnepélyes keretek között aug. 6-án megnyitották a teherforgalom előtt a Pete- Csengersima román -magyar határátkelőt. A csengersimai határ korszerűsítése 1998-ban kezdődött el, a teherforgalmi terminálokat és vámépületeket most fejezték be. A megnyitón dr. Veres János, a magyar pénzügyminisztériumi politikai államtitkár igyekezett tisztázni a szatmárnémeti teherforgalom miatt felmerült aggályokat. Ideiglenesen megnyitották a forgalmat a korszerűsítés alatt álló nyírábrányi magyar-román határállomáson is, melynek munkálatai október végére fejeződnek be. Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke megerősítette, véleménye szerint már most megoldható a teherautók áthaladása Szatmárnémetin. Szabó elmondta, két éven belül megépítik a vasúti felüljárót, 3-4 év múlva pedig az M3-ra felvezető Nyíregyháza-Csengersima-Szatmárnémeti-Nagybánya gyorsforgalmi út is elkészülhet, ez pedig teljes egészében kikerüli a szatmári megyeközpontot. Ilyés Gyula alpolgármester ellenben továbbra is borúlátó.Az előzetes számítások szerint a körülbelül egy év múlva naponta 250-300 kamion kel majd át a Csengesrima-Pete határátkelőhelynél. /Erdei Róbert: Az első teherautó már áthaladt a vámon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"
2003. augusztus 7.
"Újból terítékre került a hírhedt Cserehát-ügy. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere cáfolta Bágyi Bencze Jakabot, az Udvarhelyi Híradó tudósítóját, aki az UH aug. 5-i lapszámábanaz írta, hogy az Aris Industrie Rt. tulajdonosa, Aristide Roibu egyszer már felajánlotta megvételre a várost képviselő polgármesternek a csereháti épületet, de Szász elutasította az ajánlatot. Szász Jenő ezzel szemben dátumokat sorolt fel. 1996. június 7-én a svájci Basel Hilft egyesület pénzéből eredetileg udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára épült csereháti iskolát Aristide Roibu a görög katolikus Szeplőtelen Szív apácarendnek adományozta. Szász Jenő frissen megválasztott polgármestert 1996. június 27-én iktatták be tisztségébe, így a felajánlás érdemben nem történhetett meg, mivel Roibu június hatodika után már nem gyakorolhatta a tulajdonosi jogokat (időközben az apácarend nevére telekkönyvezték az ingatlant), Szász pedig csak 27-ike után léphetett fel a város képviseletében. A 2000-ben hatalmon lévő Orbán-kormány arról biztosította Szász Jenőt, ha eléri, hogy a csereháti épület eladó legyen, a megvásárláshoz szükséges pénz átutalják számára. Az apácarend hallani sem akart a vásárról. A magyarországi kormányváltás után az udvarhelyi polgármester tájékoztatta a Cserehát-ügyről a magyar kormány- és államfőt, valamint az országgyűlési frakciókat. Előrelépés nem történt, csupán az építtető és a város közötti perekben érkeznek újabb és újabb fellebbezések. A ügy megoldását 2002-ben az RMDSZ és a kormánypárt egyezményében tűzték ki célként. Szász megállapította, az RMDSZ annak ellenére sem tudta megoldani a helyi közösség számára fontos kérdést, hogy Aristide Roibu ma már a PSD szenátoraként Verestóy Attila udvarhelyszéki RMDSZ-es szenátor kollégája, akivel a politikai együttműködés jegyében megtárgyalhatta volna a Cserehát-ügyet. /Zilahi Imre: Csúsztatott az újságíró. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"
2003. augusztus 7.
"Véget ért a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület által szervezett II. Torockói Diáktábor. Az újságíró és politológus diákoknak szervezett szakmai összejövetelt a Brassais Véndiákok Egyesülete által működtetett Tóbiás Ifjúsági Házban rendezték. Bakk Miklós, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományok Karának oktatója, a tábor főszervezője elmondta, hogy tavalyhoz képest előrelépésnek számít az előadások tematikai változatossága és a meghívottak sokszínűsége. A meghívott előadók között politológusok, szociológusok, jogászok, politikusok és újságírók voltak, akik a sajtó és a politika viszonyrendszerét, az erdélyi sajtó jobb és bal oldali polarizációját, illetve az RMDSZ és a sajtó viszonyát boncolgatták, többnyire a kérdések elméleti hátterére összpontosítva. /B. T., S. B. Á.: Véget ért a II. Torockói Diáktábor. Szakmai összejövetel politológusoknak, újságíróknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"
2003. augusztus 7.
"A Magyar Ifjúsági Tanács tisztújítása során Sándor Krisztina lett az új elnök, aki elmondta, a MIT tulajdonképpen tagszervezetekből áll, nincs közvetlen tagsága. Ő az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tagja 1994 óta, és annak alelnöki tisztségét töltötte be 2000. augusztusa óta. A MIT-ben a csúcsvezetői tisztségeket általában körforgásos alapon a tagszerzervezetek jelölik ki maguk közül. Az elmúlt időszakban az IKÉ-sek részéről Jakab István volt az elnök, azelőtt a MISZSZ-esek elnököltek. Közismert a MIT és a MIÉRT közötti áldatlan helyzet. Szívesen leül tárgyalni bárkivel, amennyiben van erre igény, közölt Sándor Krisztina. /Sándor Boglárka Ágnes: Új elnöke van a MIT-nek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"
2003. augusztus 7.
"A Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinata júl. 31-én, Pápán tartott évi rendes ülésén, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének Választmánya aug. 1-jei ülésén megütközéssel értesült arról, hogy a szervezet 2002. augusztusában tartott, nagyváradi nagygyűlésén megejtett tisztújítás alkalmával, az ott alkalmazott választási taktikázások következtében a Magyarországon kívüli magyar reformátusok képviselői a Reformátusok Világszövetsége Európai Területi Tanácsának vezetőségéből teljességgel kiszorultak. Az igazságosság és a méltányosság szellemében kérik az Európai Területi Tanácsot, hogy az egyházakat sújtó vallási és etnikai diszkriminációt ne súlyosbítsák a kifogás tárgyává tett világszövetségi bánásmóddal. Indítványozzák a nagyváradi választáson történtek felülvizsgálatát, másfelől pedig szorgalmazzák kisebbségi egyházaink sajátos problémáinak a 2004-es, Accra-i Nagygyűlés napirendjére való felvételét, olvasható a nyilatkozatban. /Felülvizsgálatot kérnek a Magyar Református Egyházak és a Világszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"
2003. augusztus 7.
"Nagyváradon aug. 5-én volt a felújított Ady Endre Múzeum megnyitója. Szervátiusz Tibor hatalmas Ady portréja fogadja a betérőt, a tárlókban Ady relikviák. Tóth János múzeumvezető előadása után Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszélt. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az örvendetes tényt nyugtázta, hogy immár magyar vonatkozású intézmények felújítását is támogatja az állam, hiszen Bihar megye lakosságának egyharmada magyar ajkú. Az Ady-kultusz ápolása 1919-ben, mindjárt a költő halála után megkezdődött Nagyváradon. Megalakult az első Ady Társaság. Nagyvárad vezetése 1942-ben vásárolta meg egyik legjelentősebb, Rozsnyai Károly-féle Ady-gyűjteményt, ezen alapul a kiállítás anyaga. Bognár Cecil szekszárdi Ady-gyűjtő néhány újabb relikviát adományozott a nagyváradi múzeumnak. /(Balla Tünde): Az Ady-kultusz fennmaradt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"
2003. augusztus 7.
"A Magyar Néprajzi Társaság júl. 24-26-a között Csornán rendezte meg a XVIII. Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőtalálkozót. A rendezvényen nem első alkalommal vett részt hallgatóival Asztalos Enikő ny. tanár, aki tíz éve oktat, vezet néprajzi tanfolyamot a marosvásárhelyi Népfőiskolán. Asztalos Enikő előadásában beszélt az önkéntes magyar néprajzgyűjtők képzéséről: tíz éve folyik ez a képzés a marosvásárhelyi Népfőiskolán. Ez az országban az egyetlen olyan, felnőtteknek szánt néprajzi tanfolyam, mely oklevelet nyújt. /Járay Fekete Katalin: Néprajzosok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./"