"Boros Ernő, a Romániai Magyar Szó munkatársa elnyerte a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány III. díját. Erdély történetével és az erdélyi irodalomtörténettel foglalkozó dolgozatokra hirdetett pályázatot az Erdély- történeti Alapítvány. Boross Ernő munkája a szatmári svábok 1945 januárjában Ukrajnába, ún. jóvátételi munkára történt deportálásáról szól, 42 település lakosainak a vallomásai- visszaemlékezései. Boros Ernő előzőleg a Szatmári Friss Újságban, illetve a Romániai Magyar Szóban dokumentumriport-sorozat formájában foglalkozott ezzel a kérdéssel. Eleinte úgy gondolta, hogy az interjúk halmozása révén a kollektív történelmi tudat alakulásáról, kialakulásáról tud meg egyre többet. Menet közben rádöbbent arra, hogy ami erről a történelmi eseményről, a szatmári svábok deportálásáról az eddig készült írott források alapján a köztudatban él - legalább részben hamis. Amikor ezen a könyvön dolgozott, sokan ígértek anyagi támogatást a könyv megjelentetéséhez. Végül csak egy támogató maradt, de az kevés volt. A kéziratot beküldte a pályázatra. Az alapítvány titkára, dr. Takács Péter közölte, hogy kiadják Boros munkáját az Erdély-történeti Alapítvány Erdély-történeti Könyvek sorozatában. Boros nem lenne elégedett azzal, ha a leendő könyv csupán 300 példányban látna nyomdafestéket, és különböző szakintézmények könyvtáraiban elhelyezve inkább csak történészek, kutatók számára lenne elérhető. Érzelmi okokból azt akarja, hogy a könyvben ne csak a csanálosi Pista bácsi, hanem külön-külön a kaplonyi, nagymajtényi stb. Pista bácsik szenvedése is szerepeljen. Még akkor is, ha ez többszöri ismétlődést jelent. /Dr. Végh Balázs-Béla: "Összevonhatóak-e" a szenvedések? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"

"Aug. 11-én megnyílt a 14. Ady Akadémia, a debreceni nyári egyetem. A kettős állampolgársággal kapcsolatban különösen fontos a magyar politikusok felelőssége, "ne ígérjünk olyat, amiről tudjuk, hogy nem teljesíthető" - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára Debrecenben, sajtótájékoztatón. "Nem szabad illúziót kelteni azzal, hogy a schengeni határok átjárhatók lesznek a kettős állampolgársággal" - tette hozzá. Magyarország számára az európai uniós csatlakozás az egyetlen esély a nemzet újbóli összekapcsolódására; a belépés után a "magyar-magyar kapcsolatok egy része belpolitikává válik" - hangsúlyozta az államtitkár. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök az Ady Akadémia résztvevőit köszöntve örömét fejezte ki, hogy a Kárpát-medence minden részéből érkeztek magyar értelmiségiek. Megfogalmazása szerint "elit emberekké" kell válni, akiket az jellemez, hogy amit gondol, azt mondja, s amit mond, azt teszi. Orosz István történész professzor, az Ady Akadémia elnöke elmondta: a határokon túl élő magyar értelmiségiek idei továbbképző tanfolyamának összesen 230 résztvevője van. A tíznapos kurzuson öt szekcióban - orvosi, közgazdaság-tudományi, humán tudományok, pedagógia-oktatás módszertan és Európa-tanulmányok - hallgatnak előadásokat a résztvevők. Orosz István ebben a közös nyelvet, a közös múltat és a nemzeti emlékezetet nevezte a magyarság számára összetartó erőnek. /Megnyílt a debreceni Ady Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Aug. 10-én, vasárnap első alkalommal szerveztek falutalálkozót a 350 lelkes Göcs településen. Felújították a református templomot, úgy várták az elszármazottakat. Majthényi Wass Csaba göcsi lelkipásztor kiemelte, hogy a göcsi református egyház 1997-ben önállósodott, leválva a székelyvajai egyházközségről. A székely ruhába öltözött fiatalok a Fábián Anna Olga által betanított kis műsorral elnyerték a hallgatóság tetszését. A múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő - olvasható a Széchenyi István-idézet a templom szomszédságában felállított kopjafán. A kopjafát Osváth Csaba ákosfalvi polgármester állította. /Simon Virág: Indulj hazafele... Hagyományteremtő találkozás Göcsön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Egyetlen szóval meghatározható Aniszi Kálmán gondolatisága: nemzetféltés. Kévekötésre tesz kísérletet a Kolozsvárról 1990-ben Magyarországra áttelepedett bihari (magyarkakucsi) születésű közíró, mert könyvének címe is mutatja, a nemzet ma Oldott kéve (Közdok, Bp., 2003). Oldott kéve, ami "egyre csak bomlik, hanyatlik, pusztul. Vészesen fogy a nemzet. A körbenyesegetett Magyarországon és kívüle egyaránt. A szórvány szinte végóráit éli. Nincs sürgetőbb teendő, kötelesség, mint nagy közös akarattal újrateremteni a nemzet egységét. Ma ez csupán álom, de ne hagyjuk szertefoszlani!" (Az olvasóhoz). Különböző periodikákban megjelent munkáit gyűjtötte kötetbe a szerző. /Molnár Judit: Kísérlet kévekötésre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./"

"Aug. 11-én bábos tábor nyílt az Esztergomi Várszínházban. A Nagyváradi Bábszínház művészeinek irányításával immár harmadik alkalommal megrendezett egyhetes programban csaknem száz gyermek vesz részt. A bábos tábor munkájában 2001-ben negyven, tavaly hatvanöt gyermek vett részt, az idén pedig több mint harminc jelentkezőt hely hiányában el kellett utasítani. /Bábos tábor Esztergomban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Nagyenyeden a városi tanács ülésén a városatyák egységesen igent mondtak a Bethlen Gábor kollégium udvarára tervezett szobrokra, így I. György brit uralkodó mellszobrára, valamint a "Bethlen Gábor és kísérete" szoborcsoportra, Mikó Diána magyarországi szobrászművész által megálmodott, a kollégium, valamint a református egyház támogatását élvező szobrokra. Ezzel a szobrok felállítása zöld utat kapott. Mádl Ferenc köztársasági elnök elvállalta a szobor fővédnökségét, a brit királyi család jelezte eljövetelének szándékát. A mellszobrot 2004-ben leplezik le. 300 évvel ezelőtt Pápai Páriz Ferenc kollégiumi rektor Imre fia a brit uralkodónál kijárta annak a támogatásnak a kiutalását, amelynek kamataiból az 1700-as pusztítások után újjáépült az iskola. Ezt a tragikus évszámot az újjászületés évszámává változtatja I. György mellszobrával Mikó Diána. /N. T.: Igen a nagyenyedi szobrokra. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./"

"Maderspach Livius alig hetvenoldalas könyve Zólyomban, a Nádosy Ferenc Könyvnyomdavállalatban 1909-ben látott nyomdafestéket. 2002-ben a szegedi Bába Kiadó újra kiadta. Zakar Péter a könyv előszavában ezzel indít: "Ezt a kis könyvet nem történész írta. Maderspach Livius magyar királyi bányatanácsos, számos bányászati szakcikk szerzője, szülei: édesapja, Maderspach Károly és édesanyja, Buchwald Franciska emlékét akarta ezzel a munkával megörökíteni. A megjelenés időpontja (1909) nem véletlen. Ruszkabányán ekkor avatták föl azokat az emlékhelyeket, amelyek a tragikus sorsú család e két tagjára emlékeztettek". Maderspach Károlynét, egy aradi születésű ötgyermekes asszonyt vesszőztetett meg a mindenre képes Haynau a szabadságharc támogatása miatt, aminek hírére a férj, a kor ívelt vashídjainak atyja, aki a Clarc-féle Lánchíd-terv mellett szintén elküldte pályatervét, öngyilkos lett. A könyv a családtörténet mellett bemutatja azt a Ruszkabányát és Ruszkicát, amelyek a vasgyártás helyei voltak két évszázada, s amelyek ma már világhírű márványáról ismertek. /Makay Botond: Adatok Ruszkabánya történetéhez. Maderspach Károlyné tragédiája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./"

"Aug. 110-én az Oroszországban élő kis finnugor népek képviselőinek részvételével kezdetét vette Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) uralisztikai tanszéke által tizedik alkalommal megrendezett Hungarológiai Nyári Egyetem. A Hungarológiai Nyári Egyetem hallgatói a karjalai, a komi, a mordvin, az udmurt, a hanti-manysi körzetből, a Mari Köztársaságból és Szentpétervárról érkeztek, többségükben a finnugor rokonsággal foglalkozó nyelvészek, történészek, politikusok és újságírók, valamint egyetemi és főiskolai hallgatók. Az aug. 22-ig tartó nyári egyetem előadásai orosz nyelven folynak, témái között szerepel a magyar őstörténet, a finnugor nyelvészet, valamint a magyar történelem és a magyar irodalom egy-egy korszakának áttekintése. /Hungarológiai Nyári Egyetem Szombathelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta Tom Lantosnak, az amerikai kongresszus külügyi bizottsága rangidős, demokrata párti tagjának Medgyessy Péter miniszterelnök aug. 11-én, az Országház kupolatermében. A magyar származású politikus - aki idén töltötte be 75. életévét - a magyar-amerikai kapcsolatok előmozdítása érdekében az elmúlt évtizedekben kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. Tom Lantos 1945-ben telepedett le Amerikában, három évtizedig dolgozott közgazdász professzorként, 1980 óta kongresszusi képviselő Kalifornia államból. Az amerikai képviselőház nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának társelnöki tisztét betöltő Tom Lantos üdvözölte, hogy az Egyesült Államok és Magyarország szövetségesként vesz részt a terrorizmus elleni harcban. Tom Lantos újságíróknak nyilatkozva elmondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy amerikai segítséggel sikerüljön Magyarországon egy szilícium-völgyet kialakítani, és ennek érdekében tárgyalásokat is folytatott. /Magyar állami kitüntetés Tom Lantosnak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ elutasítja a vízumkényszert A KMKSZ szerint nincs akadálya annak, hogy az ukrán-lengyel vízumszerződés nyomán Magyarország is tartós és ingyenes vízumot biztosítson a kárpátaljai magyaroknak.A szövetség nyilatkozata megállapítja, hogy az Ukrajna és Magyarország közötti kishatárforgalom megszüntetése elsősorban a kárpátaljai magyarságot sújtja, mivel így sokkal nehezebbé válik a kapcsolattartás az anyaországgal. A közlemény szerint: A KMKSZ komoly küzdelmet folytatott a szovjet szervekkel az egyszerűsített határátkelés érdekében, és most sajnálattal tapasztalja, hogy az Európai Unió - melynek egyik fő elve az emberek és az eszmék szabad áramlása - bővítése számunkra újabb vasfüggönnyel fenyeget." A magyar szervezet szerint rendkívül sajnálatos, hogy két hónappal a vízumkényszer bevezetése előtt a kárpátaljai magyarság nem rendelkezik pontos információkkal az intézkedésről, s az illetékes magyar kormányszervek nem folytattak, és nem folytatnak e tárgyban érdemi konzultációt a KMKSZ-szel. "A XX. században nemzeti hovatartozása miatt oly sokat szenvedett, 1944-ben megtizedelt kárpátaljai magyarság számára bármilyen más megoldás, mint az ingyenes, hosszú távú (5 éves), többszöri beutazásra lehetőséget nyújtó vízum, méltánytalan és elfogadhatatlan" - olvasható a nyilatkozatban. /"Méltánytalan eljárás". A KMKSZ elutasítja a vízumkényszert. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"Az egyik román napilap a Bukarest-Brassó közötti autópálya-szakasz terveit ismertette, most pedig a román hírügynökségek arról számoltak be, hogy a hét végén Brassóban a Bukarest-Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad nyomvonalra elképzelt autósztráda Brassó megyei szakaszának megtervezésével megbízott cég és a brassói helyhatósági szervek képviselői megvitatták a nemzetközi autópálya újabb szakaszának tervvázlatát. Az előzetes tervek szerint az autópálya 73 kilométeres szakaszon vezetne át Brassó megye területén Brassó-Feketehalom-Fogaras nyomvonalon, ahonnan Marosvásárhely-Kolozsvár irányában tervezik a sztráda Nagyváradig, illetőleg a román-magyar határig haladó útvonalát. /Román-magyar autópálya-tervek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Kőolajkutatás közben több százmillió dollár értékű földgázkincsre bukkantak a Fekete-tengerben a Petrom kutatói. A parttól 30 kilométerre húzódó, 40-50 méteres mélységben található lelőhelyen hamarosan megkezdődik a kitermelés. A szakemberek évi 6 milliárd köbméter földgáz kitermelésére számítanak, amely lehetővé teszi, hogy az országos gázszükséglet kétharmadát hazai forrásokból biztosítsák. /Földgáz a Fekete-tengerből? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"A magyar Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni kívánja a határon túli magyarok európai integrációját, tájékoztatta Dobrev Klára, a szóban forgó hivatal elnökhelyettese aug. 12-én az RMDSZ Európai Integrációs Főosztályának képviselőit. Az RMDSZ azért fordult a hivatalhoz, hogy az erdélyi magyarok európai uniós felkészüléséhez kérjen segítséget. Magyar kiadványokkal, vendégelőadók küldésével igyekszik Magyarország minél több információt átadni az erdélyi magyaroknak. A jövőben a hivatal határon túlról érkező gyakornokokat is fogad. /Budapest segíti uniós felkészülésünket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Szépkenyerűszentmárton szórványközségben idén immár a negyedik református gyermektábort szervezték meg. A tábor kezdeményezője és szervezője Kiss Ildikó nyugdíjas tanítónő, aki Kanadából jár haza nyaranta. Kiss Ildikó hat éve él Kanadában, Torontóban. A nyugdíjas tanítónő tagja egy gyermekmissziónak, amely az erdélyi magyar gyermekotthonokat, iskolákat és szórványkollégiumokat segíti adományokkal. Ő szervezi immár negyedik éve a református egyház égisze alatt működő tábort. A fő cél a magyar nyelv gyakorlása. Ezt népi játékokkal, népdalok és mondókák tanulásával érik el. Ezek mellett kézműves foglalkozások is voltak. /Valkai Krisztina: Negyedik református gyermektábor a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Nyárádtőn a hajdani görög katolikus templomra ortodox épül. A görög katolikusok eddig több fórumhoz fordultak a visszaigényelt épület ügyében, Marosvásárhelyen pedig törvényszéki úton keresik igazukat. A munkások elmondták, mihelyt elkészülnek a külső falak, nekifognak a régi templom lebontásának. A nyárádtői ortodox pópa, Man Ioan kifejtette: a görög katolikus templom nem műemlék. Liviu Sabau görög katolikus esperes közölte, hogy a nyárádtői templomot visszaigényelték. A marosvásárhelyi alsó román katedrális néven ismert templom egykor szintén a görög katolikusoké volt. Évek óta tart a visszaigénylési tárgyalások sorozata, de eredménytelenül. Az esperes szerint a görög katolikus egyházzal szemben elkövetett igazságtalanságot a mai napig nem tette jóvá az állam. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet több alkalommal is felszólalt a görög katolikusok érdekében. Az állam jelenleg is az ortodox egyház tulajdonaként kezeli a görög katolikusok javait, ingatlanait, és a görög keletiekre bízza a döntést - mutatott rá Smaranda Enache. /Antal Erika: Nyárádtő: templom a templomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./"

"Az idén a Mákófalvi Színkör második alkalommal vett részt a Határon túli magyar fiatalok találkozóján (jún. 29.-júl 8.). A találkozó immár nyolcadik alkalommal adott lehetőséget 600 határon túli magyar fiatalnak, hogy Budapestre látogassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök meglátogatta a találkozó résztvevőit. Érdekes színfoltjai voltak a találkozónak az egynapos kiállítások: mindenki a maga tájegységéről hozott népviseletet, kézműves tárgyakat mutatta be. A Petőfi Csarnokban mutatkoztak be az együttesek: Erdélyből, Felvidékről, Horvátországból, Kárpátaljáról, Németországból, Szlovéniából. Erdélyből hat csoport lépett színpadra: gyimesközéplokiak két csoportja, mezőbándi, balánbányai fiatalok, a szamosújvári Kalákások és nem utolsó sorban a mákófalviak. A fiatalok előadásokat hallgattak, megnézték a Parlamentet, a Szent Koronát, a Nemzeti Múzeumban megnézték a Rákóczi szabadságharc emlékére készült kiállítást, valamint Magyarország történetét az államalapítástól 1990-ig. Menettánc felvonulás volt a Váci utcán egészen a Vörösmarty térig. /Kovács Pali Ferenc: Vendégségben Budapesten. Határon túli magyar fiatalok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Mintegy hárommillió forint értékű támogatásban részesül húsz romániai szórványóvoda az Apáczai Közalapítvány Óvodatámogatás 2003 programja keretében, lebonyolítására idén is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) kérte fel a közalapítvány. A húsz támogatandó intézményt a pedagógusszövetség megyei szervezetei jelölték ki, valamennyi óvoda olyan településen működik, ahol a magyarság részaránya csekély. A csomagok színes televíziót, videomagnót, rádiómagnót, tizenhárom mesefilm-kazettát, meséskönyveket, az óvónőknek szakkönyveket, a gyermekeknek pedig játékokat tartalmaznak. Az RMPSZ elnöke úgy véli: a kapott támogatás öt-tíz évre meghatározhatja egy-egy magyar oktatási intézmény létét. Eddig négy országban: Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában 86 óvodát, illetve óvodai csoportot támogatott a közalapítvány a helyi magyar pedagógusszervezetek közreműködésével. A támogatott romániai óvodák száma 15 volt. (MTI) /Támogatás szórványóvodáknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"A közigazgatási és egyházi szempontból is Zabolához tartozó Páva faluban új római-katolikus templom épül a több mint 100 lelket kitevő katolikus filia híveinek számára. A főút mellett emelkedő faépítmény felszentelését előreláthatólag a karácsonyi ünnepekre tervezi Bartalus Zoltán tisztelendő, zabolai plébános, aki oroszlánrészt vállalt a kápolna kivitelezéséből. /Új kápolna Páván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"Csittszentivánon, az általános iskola faragókörének tagjai /Bandi Dezső népművelő irányításával/ emlékművet készítenek a tatárjárás idején Csittfalván elhunytaknak, a tatárjárás idején Csittfalván elhunytaknak, illetve az I. és II. világháborúban elesett hősöknek. /Járay Fekete Katalin: Emlékművet faragnak a csittszentiványi diákok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./"

"Lezsák Sándor /MDF/ képviselő július végén írt levelet a lakiteleki Európa Szabadegyetem résztvevői nevében a legfőbb közjogi méltóságoknak - köztük Szili Katalin házelnöknek -, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a kormány vonakodik megadni" a Szerbia- Montenegró területén élő magyaroknak a kettős állampolgárságot. - Minden magyarországi és határon túli magyar parlamenti tényezőnek oszthatatlan felelőssége a kettős állampolgársággal összefüggő következmények vizsgálata, a helyes döntés kialakítása - áll abban a levélben, amelyet Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke írt Lezsák Sándornak. /Szili Katalin a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./"

"40 évvel ezelőtt mesterséges elárasztással tüntettek el a föld felszínéről öt Vajdahunyad melletti falut (Csolnakos, Cserna, Királybánya, Csulény és Magyarmalom). Ugyanakkor három XIV. századi templom is eltűnt. Ugyanis a kohászváros vízszükségleteinek biztosítására akkor hozták létre az azóta kedvenc turisztikai hellyé vált csolnakosi tavat. Az évfordulóra emlékkeresztet állítottak és szenteltek fel az eltűnt Csolnakos faluhoz közeli dombon. /CH. A.: Emlékkereszt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./"

"Tíz esztendeje szervez tábort a határon túli magyarok számára a paksi művelődési központ. Évről évre érkeznek a Pakstól pár kilométernyire levő cseresznyéspusztai táborba a diákok a felvidéki Galántáról, a vajdsági Kishegyesről, a kárpátaljai Viskről, a Bánságból és Erdélyből. A bánságiakat Temesvár, az erdélyieket Marosvásárhely, Kézdivásárhely, megyénkből Lupény és Vulkán képviselte. Anyanyelvi, újságírói, versmondó, népzenei, történelmi kiscsoportokat alkotva dolgoztak, előadásokat hallgattak, kirándultak Kiskunmajsára, ahol Pongrácz Gergely, a Corvin-köz egykori parancsnoka mutatta be egyedülálló 56-os magánmúzeumát. A táborozás utolsó napján közös műsorral léptek fel a katolikus Szentlélek templomban, amelyet Makovecz Imre tervezett. /Farkas Éva: Lupényi diákok Cseresznyéspusztán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./"

"A napokban a szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépett Szamosújváron. A 130 tagú együttes kitett magáért. A szamosújvári koncerten tizennégy darabot énekeltek, de repertoárjuk ennél sokkal gazdagabb. Haáz Sándor karmester komoly munkát végez Szentegyházán. Műkedvelők ugyan, de magas színvonalon énekelnek, zenélnek. Jelenleg Magyarországon turnézik a szentegyházi Gyermekfilharmónia. /Erkedi Csaba: A zene ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"72 vármegyeházat bemutató kiállítás nyílik aug. 16-án Dicsőszentmártonban, a Magyar Házban. A tárlat anyagát a Budapesten élő Hatvani Sándor mutatja be, ő gyűjtötte össze a színes fényképeket s a tájékoztató anyagot. /Vármegyeházak a századelőn. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ "

"Nemzetellenes megnyilvánulásokkal vádolják Torockó polgármesterét. Ioan Rus prefektus szerint a torockói polgármesteri hivatal épületén egy "ócska" román trikolór, mellette pedig egy "vadonatúj" magyar zászló lobog. A prefektus közölte, figyelmeztetni fogja Szőcs Ferenc polgármestert, tanúsítson tiszteletet a nemzeti jelképek iránt. Hangsúlyozta: ha a torockói polgármester nem tartja tiszteletben a törvényes előírásokat, 50 millió lejes pénzbírságra számíthat. Szőcs Ferenc polgármester (RMDSZ) elmondta, nem érti a prefektus reakcióját, a magyar nemzeti lobogót azért tűzte ki, mivel Torockón egy magyarországi küldöttség tartózkodik, és a vendégek távozásáig nem fogja levenni a piros- fehér-zöld zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. /Támadják Torockó polgármesterét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ "

"Kettős állampolgárságot igényel a magyar kormánytól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete, csatlakozva a vajdasági és kárpátaljai magyar szervezetek által megfogalmazott kéréshez. A testület kezdeményezését Orbán Barra Gábor, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke is támogatja. Elmondta: nem az RMDSZ nevében, hanem magánemberként pártolja a kezdeményezést. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke és Sárközi Zoltán, a Magyar Polgári Egyesület elnöke örömmel üdvözölte a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) kezdeményezését a kettős állampolgárság kérdésében, Ágoston Andrásnak, a VMDP elnökének címzett nyílt levélben. Közölték: támogatják a vajdasági magyar összefogáson alapuló aláírásgyűjtési akciót, és egy, a Kárpát-medence felelős politikai és civil szervezeteinek részvételével megrendezendő kerekasztal-beszélgetés létrehozását javasolták a kérdéssel kapcsolatos közös álláspont kialakítása érdekében. /Erdélyiek is csatlakoznak a VMDP kéréséhez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"A kedvezménytörvénynek annyiban van jelentősége, hogy a mindenkori magyar kormányt kötelezi a határon túli magyarság, illetve a szomszédos országok magyar nyelvhez, kultúrához kötődő állampolgárainak támogatására - jelentette ki Kovács László külügyminiszter az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilapnak adott interjújában. Kovács hangsúlyozta: a támogatásokhoz és kedvezményekhez nem lenne szükséges a kedvezménytörvény, ezekről kétoldalú megállapodásokat is lehetne kötni. Kovács László szerint a magyar diplomácia egy évig dolgozott azon, hogy a kedvezménytörvény ne okozzon gondokat a kétoldalú viszonyban, összhangba kerüljön az európai uniós előírásokkal. A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban a magyar külügyminiszter hangsúlyozta: ez nem ügy, hiszen bármelyik vajdasági vagy romániai magyar folyamodhat magyar állampolgárságért. Az elbírálás egyénileg történik, és ha az illető megfelel bizonyos feltételeknek, így letelepedik és leteszi az állampolgársági vizsgát, megkapja a magyar állampolgárságot. - Gyermeteg elképzelés viszont, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt válnak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő. Azt jelentené, hogy mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak. Gondolkoznak azon azok, akik a határon túl vagy határon innen feszegetik ezt, hogy mit jelentene ez a magyarországi egészségügynek, a szociális ellátásnak? Szerintem az ilyen felelőtlen felvetés csak politikai hangulatkeltésre való - mondta. Kovács László visszautasította azokat a vádakat, hogy a Medgyessy-kormány lemondott volna a határon túli magyarokról. Emlékeztetett arra: a kedvezménytörvény módosításával sikerült elérni, hogy a jogszabályt nem kell majd megsemmisíteni Magyarország európai uniós taggá válása után. /Kovács László nyilatkozott az Erdélyi Riportnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./"

"Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével, minthogy a Szerbiában és Ukrajnában élő - délvidéki és kárpátalji - magyarság hamarosan csak vízummal utazhat az anyaországba, ismét napirendre került a kettős állampolgárság kérdése. Tusnádfürdőn, a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta: "A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni." Ennek nyomán az MSZP-t, SZDSZ-t támogató sajtó a volt kormányfőt bírálta, föltéve a kérdést, miért nem tett semmit e téren akkor, amikor hatalmon volt? A Fidesz és vezetői elleni szüntelen támadások 1998 tavaszán a Fidesz és szövetségesei kormányalakítása után kezdődtek. Voltak hibái a Fidesznek, tagadhatatlan. Például hogy nem hozta tető alá a határon túliak számára a kettős állampolgárságot. Azonban nagy lendülettel látott hozzá a sárba taposott nemzeti tudat élesztéséhez, a nemzet egységének a határok fölötti megteremtéséhez, a kádári elnemzetlenítés után felvállalta a határon túli magyarsággal való összetartást. Így került sor egyebek mellett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására, a kedvezménytörvény kidolgozására, a csángók ügyének felvállalására, a határon túli magyarság minden eddiginél hathatósabb támogatására. A Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között, , többször fölvetették a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, "anyagi okok" miatt a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna TV felszámolását stb. Kovács László a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette: nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és félmillió lakosát a határon túli kétmilliós (!) magyarság vélt érdekeiért. És a magyar fél egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege nem volt azonos az aláírttal. Ezek után Kovács László többször azt hangoztatta, hogy "a magyar kormány nem hagyta cserben, nem árulta el a romániai magyarságot". 1997 januárjában, amikor a romániai kormánycsere után úgy tűnt, elérkezett az idő a Bolyai Egyetem újralétesítésére, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke, kifejezetten ellenezte ezt. 1997 őszén a magyar kormány Kovács László külügyminisztert bízta meg azzal, hogy aláírja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által kidolgozott Európai Egyezményt az Állampolgárságról. Ennek 3. cikkében ez áll: "1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, kik az állampolgárai. 2. Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel." Ezen egyezmény alapján javasolta 1998 április elején az MVSZ, hogy a magyar kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túli magyarság részére. Az akkori MSZP-SZDSZ kormány viszont ezt ellenezte. Az egyezményt aláíró Kovács László nem átallotta föltenni a kérdést: a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, hol vesznek részt a választásokon? Mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik, ott fizet adót, ahol dolgozik. Aki tehát nem lakik Magyarországon, hiába magyar állampolgár, hiába van magyar útlevele, személyi igazolvány nélkül nem szavazhat. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Miért hátrált meg akkor a Fidesz? Az MSZP-SZDSZ bértollnokai szerint azért, mert 1998 tavaszán csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna. Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek lengyel kártyával szabad belépést, külhoni lengyel állampolgárságot biztosítottak a litvániai, a fehér-oroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia - az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével - megadta a román állampolgárságot a Pruton túli moldovaiaknak. Horvátország állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Az Orbán-kormánynak, úgy tűnik, azért kellett meghátrálnia, mert a törvénynek az Országgyűlésben való megszavazásakor nem számíthatott az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára. A kettős állampolgárság után az MSZP kezdettől ellenezte a státustörvényt is. Utólag ugyan elfogadta, de végül kiderült, csak falból, mert amikor az Orbán-Nastase egyezmény létrejött, bár előtte való nap ennek szövegét még egyértelműen támogatta, elszabadította a 23 millió románnal való ijesztgetést. És ez hozzá is járult választási győzelméhez. A tavalyi választások után ismét az MSZP-SZDSZ alakított kormányt, az új kormányfő azzal kezdte, hogy az Orbán-kormány "túlszerette" a határon túli magyarságot. Az új kormány kibelezte a törvényt, majd megígérte a román félnek, hogy az új magyar igazolványokon már nem lesz rajta a magyar korona. Most, hogy a délvidékiek ismét kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett, s miután a szerb kormányfő jelezte, hogy ennek semmi akadálya, Kovács László és a külügy több munkatársa sietett kijelenteni, hogy erről szó sem lehet. Néhány nap múltán azután Kovács László nagy hirtelen hajlandó tárgyalni a kérdésről. Csak nem adta föl a határon túli magyarságot leíró kádári hagyományt? Csak nem tűntek el egyszeriben az eddig hangoztatott akadályok? /Asztalos Lajos: Meddig lehet még süllyedni? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Aug. 12-én Niculescu Tóni, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség integrációért felelős ügyvezető alelnöke dr. Dobrev Klárával, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Hivatalának elnökhelyettesével találkozott Budapesten. A találkozón jelen volt Vörös Andrea, a Tempus Közalapítvány Európai Szociális Alap magyar képzőközpont programtervezője, Szatmári Tibor, az RMDSZ külügyi tanácsosa, valamint Csutak István, a Hargita megyei Megyei Tanács eurorégió fejlesztési szakértője. A megbeszélés során a felek felvázolták azokat a lehetőségeket, amelyek módot teremtenek arra, hogy Románia, és közvetett módon az RMDSZ felhasználhassa Magyarországnak, az EU-csatlakozás terén nyert tapasztalatait. Szintén aug. 12-én, Niculescu Tónit, valamint Szatmári Tibort fogadta Király András, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője. A tanácskozás keretében a résztvevők a soron következő MÁÉRT-ülés napirendjén szereplő, a határon túli magyarságot érintő, valamint Magyarország EU-integrációjával kapcsolatos kérdéseket beszélték meg. A továbbiakban Györkös Péter, a magyar külügyminisztérium főosztályvezetője fogadta az RMDSZ ügyvezető alelnökét és külügyi tanácsosát. /Az EU-integráció módozatairól egyeztettek Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"

"A román parlament felsőháza, a szenátus tagjai júl. 1-től parlamenti vakáción vannak, a képviselőház tagjai - a rendkívüli ülésszak miatt - júl. 7-től vakációznak. A lap sorozatában arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként töltötték a nyarat a Hargita megyei szenátorok és parlamenti képviselők. Elsőként Sógor Csaba szenátor számolt be, akinek most keresztelik legkisebb gyermekét, a negyediket. A családdal Siklódon voltak, nagyszüleik házában. Együtt volt családja az Ezer Székely Leány Napja rendezvényein is, viseletben voltak valamennyien. Sógor Csaba jelen voltam a Nyergestetőn szervezett ünnepi megemlékezésen, Lázárfalván az úrnapi körmeneten és búcsúban. Korábban Gyimesfelsőlokon volt egy konferencián, ahol a csángókérdésről volt szó. A Tusnádfürdőn szervezett XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban is aktív szerepet vállalt. Ügyfélfogadást is tart: választóit fogadja. Emellett felkeresi választókerülete településeit. Ugyanakkor beterjesztette az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatait, továbbá az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosaival találkozott. /Sarány István: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./"