Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. július 29.
"A Brassói Írók Társasága a 2002-es esztendő Életmű díjával tüntette ki Lendvay Éva költőt, műfordítót, újságírót. Lendvay Évának több verseskötete (Bájoló ének, A második kérdés, A földtől a homlokzatig, Felszálló füst) és versfordítása jelent meg. /S. Muzsnay Magda: A Cenk álma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"
2003. július 29.
"Fiatal magyar közgazdászok, egyetemi hallgatók tartanak felkészítőt a vállalkozás különböző fogásaiból csíkszeredai középiskolásoknak ezen a héten. A Calasantius Ösztöndíj Alapítvány által szervezett Üzleti kommunikáció programra a Márton Áron Gimnázium és a Kájoni Szakközépiskola tizenegyedik osztályt végzett diákjai jelentkeztek. A Calasantius Ösztöndíj Alapítványt azért hozták létre 12 éve az Egyesült Államokban élő magyarok, hogy magyar diákok szakmai képzését segítsék. Tóth Zoltán programvezető ismertette a diákokkal a programot. /Üzleti képzés középiskolásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./"
2003. július 29.
"Háromszázötvenezer: ennyivel él kevesebb magyar a Kárpát-medencében a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. A fogyás okaitól tartottak szociológiai szemináriumot az Európa-sátor előadói. Sebők László egyetemi tanár mindezt azzal indokolta, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság előbb lépett a demográfiai átmenet felsőbb szakaszába - amelyben lassul a népességszaporodás -, mint a szomszédos népek. Magyarországon először 1981-ben haltak meg többen, mint születtek, ugyanakkor a szlovákiai magyarságban ez a folyamat csak 2001-ben kezdődött el. Gyurgyík László szociológus szerint az adatokból legnehezebben az asszimilációra vagy a nemzetváltásra vonatkozó számokat lehet kiszűrni. Kiss Tamás egyetemi tanár szerint az erdélyi magyarságot főleg a nagyvárosokban és a szórványokban veszélyezteti az asszimiláció. A Vajdaságban az említett egészségtelen családmodell mellett az elvándorlás apasztja a magyarság számát leginkább, míg Szlovákiában mindössze évi kétezerre tehető az asszimilációs fogyás. Ebből a szempontból Ukrajna van a legérdekesebb helyzetben, mivel az ottani magyarlakta területeken fordított asszimiláció olvasható ki a számokból: az utóbbi években egyre több ukrán nemzetiségű vallotta magát magyarnak. Ennek egyik okaként Gyurgyík László a kedvezménytörvény vélt vagy valós juttatásait jelölte meg. /A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./"
2003. július 29.
"Júl. 26-27-én falunapokat tartottak Zetelakán. A kétnapos rendezvénysorozat gazdag programkínálatából nem hiányoztak a kulturális műsorok, ügyességi vetélkedők, táncmulatságok sem. Lovasbemutatót szerveztek, az erősebbek rönkhúzó versenyre neveztek be. A program kultúrműsorral folytatódott: a helyi iskola tánccsoportja, a varsági gyerekegyüttes, valamint a zetelaki Éva kórus lépett fel. Másnap az ünnepi szentmisét követően a zetelaki emlékmű előtt folytatódott a falunapok rendezvénysorozata. /Szász Emese: Falunapok Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./"
2003. július 29.
"Székelyudvarhelyen öt képzőművész megalakította a Paletta 5 alkotócsoportot. Ennek két oszlopos tagja Kalló László és Kóbori László festőművészek. A csoport galériája a Bethlen Gábor utca 2. szám alatt van. A két László hamarosan újra bemutatkozik, a Tourinfo Galéria kiállítótermében augusztus 8-án nyílik közös tárlatuk. Kalló László /sz. Székelyudvarhely, 1959/ 1968-tól folyamatosan jelentkezik kiállításokkal, ugyanakkor rendszeres részvevője a belföldi és külföldi művésztelepeknek. A kisváros egyik tájképfestő egyéniségeként tartják számon. Kóbori László /sz. Székelyudvarhely, 1940. dec. 13./ több mint 25 egyéni és 48 csoportos kiállításon vett részt. /Fekete B. Zoltán: Emberközelben a két László. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 29./"
2003. július 29.
"Se harangja, se hívei, nem áll messze a megsemmisüléstől a marosszentimrei református templom. A hajlékban utoljára tavaly karácsonykor tartottak istentiszteletet. Megmentésére akkor lenne esély, ha az egyház átadná az önkormányzatnak, és múzeum létesülne benne.Két templom a dombtetőn: a Hunyadiak által építtetett, ma református és az 1920 után emelt ortodox hajlék egymás mellett hirdeti Isten dicsőségét Marosszentimre központjában. A református templom kulcsa az ortodox egyház gondnokánál van. A tiszteletes - Gudor András - Gyulafehérváron él, az utolsó istentiszteletet karácsonykor tartotta a templomban.Addig havonta egyszer járt a faluba hirdetni az igét, de az is előfordult, hogy hiába ment el, mert üres volt a templom. A faluban ma egyetlen református sem él, a tavalyi istentiszteletekre is csupán a közeli téglagyári telepről járt át két-három öregember. Marosszentimre nevét többnyire Jékely Zoltán verséből ismerős: "Fejünkre por hull, régi vakolat; /így énekeljük a drága Siont; /egér futkározik a pad alatt, /s odvából egy-egy vén kuvik kiront" - írta a költő valamikor. Sokszor letörték a lakatot a templom ajtajáról. "Ez már a hetedik lakat, amit föltettem" - mondja az ortodox gondnok. A templomban utoljára az 1960-as években történt nagyobb javítás, a műemlékvédelmi hivatal támogatásával. Hunyadi János építtette át a szentimrei templomot. Padlóján van egy Bethlen-sírkő 1787-ből, alatta kripta sejthető, az északi falon pedig egy sírtábla, ugyancsak 1787-es dátummal, Wesselényi Anna nevével. Gudor András lelkipásztor egyetlen esélyt lát a templom megmentésére: ha a község átvenné, és múzeumot alakítanának ki benne, talán jutna pénz a helyreállításra. /Lukács János: Múzeum lehet a megoldás Marosszentimrén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"
2003. július 29.
"Kedvenc szerzője-írója Beke György, vallja Ferenczy L. Tibor. "Ő a székelység Egon Erwin Kische, a Kárpát-medence szórványmagyarságának, Erdély és Moldva csángóságának, történelmének, múltjának és jelenének legaktívabb búvárlója, kutatója, képviselője. Szomorú, de igaz történelmet lehet tanulni könyveiből, önazonosság-tudatot minden írásából." Beke segített eloszlatni a Petru Grozához fűződő mítoszt. A 2002/4-es sz. Hitelben megjelent Groza faluja című irodalmi riportjában írt Grozáról. A Ceausescu-diktatúra idején a Groza-kormány idejének állapotai, amelyek azért elég sanyarúak voltak, kezdtek idealizálódni. Ferenczy L. Tibor felidézte, hogy Kolozsvárott Balogh Edgárral is vitatkozott Grozáról. Balogh Edgár szerint az akkori állapotokkal szembe kellett állítani egy más valóságot, amelyik kedvezőbb volt a magyarok számára, és ez Groza-korszak. "Részünkről ez önvédelem", tette hozzá Balogh Edgár. Azonban Groza olyan kormány élén állt, mely intézkedett, hogy elvegyék a magyar egyházak és felekezeti iskolák vagyonát, miáltal létalapjaiktól fosztották meg a magyar oktatást és közvetve a művelődést, tudományt, szellemi életet... Államosították a magyarság szövetkezeti vagyonát. Egyedül Márton Áron püspök emelte fel a szavát Groza kormányának azon intézkedése ellen, mely az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Ellenőrző Intézet néven a magyarság teljes vagyoni kirablását volt hivatott végrehajtani. Ezzel szemben a Magyar Népi Szövetség vezetői Groza-kultuszt alakítottak ki a magyarság körében. Beke kifejtette, hogy Groza megjátszotta a magyarbarát színész szerepét. A kaméleoni arcát az MNSZ akkori baloldali vezetői vagy nem ismerték fel, vagy nem akarták észrevenni. /Ferenczy L. Tibor: Ledöntettek mítosznak szobrai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./"
2003. július 29.
"Megjelent Sebestyén Péter római katolikus pap Készenlétben /Glória Kiadó, Kolozsvár/ című kötete, ebben tízéves papságának keresztkérdéseit, útkereszteződéseit tárta az olvasó elé. Kisesszéiben, ünnepi beszédeiben, tanulmányaiban vallotta hit- és sorsközösségét a rábízott nyájjal. Sajnálatos, hogy a könyv nem jut el a partiumi tájakra. Ez fordítva is igaz, az itt megjelent vallásos tárgyú munkákat nem kapni Belső-Erdélyben. /Tüzes Bálint: Elkötelezett hittel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./"
2003. július 29.
"Tizenkét év alatt tizenkét szlovákiai településen szűnt meg a magyarok hivatalos érintkezésben érvényesíthető anyanyelvhasználati joga. A Szlovákiában hatályos törvény értelmében a nemzetiségek minden olyan településen érintkezhetnek anyanyelvükön a helyi hivatalokkal, ahol a lélekszámuk eléri a húsz százalékot. Szlovákiában 1991-ben 512 olyan települést tartottak számon, ahol a kisebbségek nyelvhasználati joga ennek értelmében érvényesíthető. A statisztikai hivatal adatai alapján most "felfrissítették" az ide sorolható települések jegyzékét. Ebből kiderült: a magyar nyelvhasználatra jogosító népességstatisztikai arányok tizenkét községben húsz százalék alá estek vissza, ezen túl már csak kereken félezer helységben érvényesíthetők. Ilyen település például a Léva melletti Garamkálna (Kalná nad/Hronom) és Tild (Telince), a Gömörben fekvő Bellény (Belín), a közvetlenül Párkány melletti Ebed (Obid) és a honti kisközség, Leszenye (Lesenice) is. Ezzel szemben 68-ról 91-re emelkedett azon községek száma, ahol ugyanennyi idő alatt az ott élő ruszin kisebbség nyelvhasználati jogot szerzett. /(Keszeli Ferenc / MTI): Szlovákiai magyar nyelvhasználat tizenkét községgel kevesebben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./"
2003. július 30.
"Mircea Geoana külügyminiszter júl. 29-én Washingtonban találkozott Condoleeza Rice-szal, George W. Bush amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, áll a Külügyminisztérium közleményében. A találkozón szó esett a román-amerikai kapcsolatokról Románia NATO-ba való meghívásának perspektívájában. Condoleeza Rice elmondta, az amerikai vezetés értékeli Románia változatlan elkötelezettségét a terrorizmus elleni harc iránt, amely az afganisztáni és az iraki katonai műveletekben való részvételben került kifejezésre. Mind Romániának, mind pedig az Egyesült Államoknak érdekében áll szilárd kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolni egymással. A román külügyminiszter megerősítette Románia abbeli szándékát, hogy az Európai Unió leendő tagjaként szilárd kapcsolatokat alakítson ki az Egyesült Államokkal, ami hozzájárul majd a transzatlanti partnerség megerősítéséhez a közép-kelet-európai államok NATO-hoz és EU-hoz történő csatlakozása után. /Értékelik Románia elkötelezettségét. Mircea Geoana találkozott Condoleeza Rice-szal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2003. július 30.
"A Polgári Szövetség felkérte Ion Iliescu államelnököt, hogy vonja vissza a kitüntetést, melyet nemrég adott Adrian Paunescunak, mert Ceausescu diktatúrájának legodaadóbb költője és kiszolgálója méltatlan e magas érdemrendhez, a szövetség ugyanakkor tiltakozik Miron Cozma közkegyelemben való részesítése ellen is, adta hírül a Romania libera. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./"
2003. július 30.
"Kárpótlásban részesülnek azok a román állampolgárok, akik javait zárolták vagy kényszerből hagyták el Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta területéről a háború, illetve az 1947. febr. 10-i békeszerződés miatt, közölte sajtóértekezletén Szilágy megye prefektusa. A kártérítést szabályozó. törvény aug. 14-től lép érvénybe. Kártérítésben részesülhetnek a román polgárok - volt tulajdonosok, illetve törvényes örököseik, akiket a nevezett övezet elhagyására kényszerítettek a háború idején, illetve a párizsi békeszerződés utáni helyzetben. Jóvátételben részesülnek a károsultak elvesztett ingatlanjaikért (terület, lakóház, gazdasági épületek), illetve a háború okán 1940-ben betakarítatlan búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, szőlő, dohány és gyümölcstermésükért. Terület helyett területet kaphatnak a jogszabály értelmében az érintettek abban a megyében, ahol élnek az állami földalapok, illetve a helyi földosztó bizottságok tartalékaiból, illetve kompenzációban részesülhetnek. Pénzben kapnak kárpótlást az épületekért, illetve a betakarítatlan termésekért. /Kárpótlás Pruton túliaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./"
2003. július 30.
"A Hargita megyei, illetve a csíkszeredai városi önkormányzat, a Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány összefogásával jön létre a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítására hivatott Pro Universitatae Siculorum Egyesület. A szervezet alakuló ülését júl. 29-én hívták össze Csíkszeredában. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja elmondta, a Pro Universitatae Siculorum Egyesületet azzal a céllal hozzák létre, hogy az egyesület tagjai saját hatáskörükben segítsék az egyetemi oktatást, illetőleg a Sapientia Egyetemet. A tervek szerint a Sapientia-EMTE használatba kapja a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon csíksomlyói épületét. "Ebben az épületben a nehéz szociális helyzetben lévő diákjainknak alakítanánk ki bentlakást" - mondta Lányi. Megvizsgálják, hogyan lehetne tovább építeni a jelenleg a megyei tanács és a csíkszeredai városi tanács tulajdonát képező, Csíkszereda központjában évek óta épülőfélben levő megyei és városi könyvtár épületét úgy, hogy abban a könyvtár mellett a Sapientia-EMTE egy része is helyet kapjon. Gergely András, a megyei tanács szóvivője szerint az egyesület szakmai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt majd a székelyföldi felsőfokú oktatásnak. "A Csíki Magánjavak még nem kapta vissza a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon épületét a megyei tanácstól" - közölte Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter, a Csíki Magánjavak elnöke. /Kiss Edit: Négyes fogat a felsőoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./"
2003. július 30.
"Júl. 26-án ült össze a Bihar megyei RMDSZ választmánya, hogy elfogadja az Operatív Tanács határozatait, a választmány működési szabályzatát és kinevezzék a szakbizottságok tagjait. Az RMDSZ-SZDP protokollum múlt heti aláírásáról Lakatos Péter területi elnök kiemelte, hogy a tavalyi ugyan nem teljesült valamennyi pontjában, mégis jelentősen hozzájárult a bihari magyarság támogatásához, az egyházi ingatlanok visszaszerzéséhez. A nemzeti érzülettől túlfűtött román sajtó negatívan kommentálta és túlzónak találta az idei protokollumban szereplőket, az RMDSZ azonban ragaszkodni valamennyi ponthoz, fejtette ki Kiss Sándor a választmány elnöke. /(Balla Tünde): Protokollum után összeült a választmány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./"
2003. július 30.
"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Karán először tették lehetővé a magyar nyelvű távoktatás képzést 1989 után. /(p): Távoktatási képzés a Történelem és Filozófia Karon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2003. július 30.
"A Gazdasági Civil Parlament május 3-án alakult meg 22 taggal. A Gazdasági Civil Parlament egy olyan önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagjai a gazdasági civil nonprofit orientált közösségek, egyesületek, társaságok, alapítványok, körök, klubok. A Gazdasági Civil Parlament célja a romániai magyar civil szervezetek összefogása a közösség gazdaságának hosszú távú fejlesztésére az alábbiak szerint: a szolidaritás, a szétszórt erők közös célok iránti egyesítése, kölcsönös segítségnyújtás a gazdasági jellegű civil szervezetek között, érdekérvényesítés és érdekvédelem. A Parlament működtetője évente változik, s mindig egy önkéntes civil szervezeti tag, amelynek jelentős eseménye van az illető évben. A következő év működtetőjét többségi szavazattal jelölik ki. A közgyűlés Marosvásárhelyen lesz szeptember 26-án. Tárgyköre: a civil integráció pénzügyi vonatkozásai, önálló gazdasági szakterületek létrehozásának szükségessége az Illyés Közalapítvány Alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány keretében. Ebben az évben a Gazdasági Civil Parlament működtetője a Romániai Magyar Közgazdász Társaság. /Bemutatkozik a Gazdasági Civil Parlament. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2003. július 30.
"A Temesvár melletti Újszentesen megkezdték a református templom renoválását. A költségek fedezésére eddig a hívektől, ismerősöktől és barátoktól kaptak támogatást - mondta Szűcs András Ottó tiszteletes. Szeptember első vasárnapjára, a templom százéves évfordulójára szeretnék befejezni a külső és belső munkálatokat. Ez szórványvidék, ijesztő mértékben fogy a magyar lakosság, s egyre nehezebben tudja ápolni hitbeli központját és történelmi emlékhelyeit. Újszentes 423 lelkes gyülekezete egyedül nem tudja elvégezni a felújítást. A templom felújítása 685 millió lejbe fog kerülni, amiből a gyülekezet körülbelül 80 milliót tud magára vállalni. A fennmaradó összeget pályázatok, adományok, illetve támogatások útján szeretnék megszerezni. /(nagyálmos): Tatarozzák az újszentesi templomot. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./"
2003. július 30.
"A Kovács László külügyminiszter által megígért támogatásra vár az egy évvel ezelőtt részlegesen felújított, az elmúlt évi Petőfi-ünnepség keretében átadott, fehéregyházi Petőfi Művelődési Ház. Idén március 15-én a külügyminiszter meglátogatta a fehéregyházi Petőfi Múzeumot, és akkor járt a Petőfi Művelődési Házban is. Ez alkalommal tett ígéretet arra, hogy közbenjár a 2001 decemberében az Illyés Alapítvány által nyújtott támogatásból megvásárolt, időközben részlegesen felújított ház további szobáinak rendbetétele, mesélte Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Közművelődési Egyesület gazdasági elnöke. A ház teljes rendbetételének költségei két-három millió forintra rúgnak. Az idén berendezett könyvtár több mint háromezer kötetes könyvállományát a magyarországi Magyarkáta testvértelepülés és a Kecskeméti Szakszervezeti Könyvtár adományozta. /Orbán Zsolt: Támogatásra várva. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./"
2003. július 30.
"Avasújvároson a falunapon Avasfelsőfaluból és Ráksáról jött fiatalok leparancsolták a színpadról a magyar zenét játszó együttest, jóllehet korábban több román számot is játszottak, s a magukkal hozott bandát tolták a helyükre. Egyik tábor sem hagyta magát. Az újvárosiak joggal hangoztatták, hogy ez mégis az ő falujuk napja, mindent ők állnak, mindent ők szerveztek. A szervezők a rendőrség segítségével véget vetettek a bulinak, berekesztették az ünnepet. A többségiek agresszivitása még mindig eléggé gyakori. Alig két hónapja a Szatmárnémeti városnapon fellépő híres pesti zenekart, a Republic-ot űzte el a színpadról a többségiek füttykoncertje és erőszakossága. A múlt év őszén a kőszegremetei falunapon esett meg pontosan az, ami most Avasújvárosban. Más hasonló esetek is voltak. Olyan nem volt, hogy magyar fiatalok megzavarták volna egy román település ünnepét. /Sike Lajos: A tolerancia mindenkire kötelező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./"
2003. július 30.
"Július 27-én hálaadó istentisztelet keretében avatták fel Váralmáson a felújított Gyülekezeti Otthont, ahol a közösségi rendezvényeket fognak majd szervezni. Váralmás községhez jelenleg öt magyarlakta falu (Zsobok, Sztána, Farnas, Kispetri és Bábony), valamint három, románok által lakott település tartozik. Községi szinten 33 százalék a magyarok részaránya, de ez falunként igen változó: Váralmásnak már csak egynegyede vallja magát magyarnak. A reformátusok 1990-ben visszakapták az épületet. Az Illyés Közalapítvány segítségével sikerült az épület külső részét rendbehozni. Az egyházkerület támogatásával a belső felújítás terén is nagyot léptek előre. /Szabó Csaba: Felavatták a Gyülekezeti Otthont. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2003. július 30.
"Csittszentivánon a helybeli gimnazisták által faragott emlékmű avatójára készülnek ősszel. A gimnazistákat Bandi Dezső marosvásárhelyi iparművész irányítja. A diákok ugyanis a falu főterére tervezett négy méter magas, öt kopjafából álló, zsindellyel fedett emlékmű elkészítésében segítenek, amely a tatárok által 1658-ban elpusztított Csittfalva és a két világháborúban odaveszett csittszentiváni hősöknek állít majd emléket. Az első alkalommal szervezendő Csittszentiváni Napokon a lelkipásztor újra szeretné indítani a Mikró nevet viselő együttesét, és a faluban működő zenekarokkal közösen jótékonysági koncertet szeretne szervezni, bevételéből a falu focicsapatát támogatnák. A németországi testvértelepülések tizenhárom esztendeje segítik Csittszentivánt: az ő közreműködésükkel épült fel az imaház, újult meg az orvosi rendelő. /Orbán Zsolt: Diákok faragják az emlékezés kopjafáit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./"
2003. július 30.
"A Communitas Alapítvány Ifjúsági Szaktestületétől nyolc udvarhelyszéki ifjúsági szervezet (Csekefalvi Ifjúsági Egyesület, Décsfalvi Küküllő Ifjúsági Egyesület, Agyagfalvi Fancsika Ifjúsági és Kulturális Egyesület, Bögözi Mozogjunk Ifjúsági Egyesület, Felsősófalvi Inovatív Egyesület, Szombatfalvi Gyermekekért Egyesület, SZINFO Alapítvány, Ifinet Egyesület) kapott az elmúlt napokban számítógépet - tájékoztatott Benedek Árpád Csaba, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke, a szaktestület tagja. /Számítógépet kaptak az ifjúsági szervezetek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 30./"
2003. július 30.
"Balogh Béla lelkipásztor 50 éves házassági évfordulóját ünnepelte. A Zilahon született férfinek 1953 júniusában volt az esküvője. Öt évvel később a kirakatperben 9 év fogságra, teljes vagyonelkobzásra ítélték. Ezzel az evangéliumi-ébredési mozgalmat kívánta a hatalom elfojtani. A 19 református elítélt átlag életkora 39,8 év; 263 év fegyházbüntetést kaptak; elítélésükkor 59 elárvult gyermeket hagytak otthon. Sorsuknak 1996-ban állított emléket a Kolozsvári Koniónia Kiadó a "Bilincseket és börtönt is" című kötetben. A romániai református egyház sztálinista üldöztetéséről a dr. Bustya Dezső püspök-helyettes előszavával megjelent két kötetes "fehér könyv" nyújtja a legátfogóbb képet (Akik imádkoztak üldözőikért. Kiadja: az Erdélyi Református Egyházkerület. Kolozsvár, 1996.). Balogh Béla 1964 nyarán szabadult, hat éves kényszermunka után. Ezután sem lehetett nyugalmuk, felesége nyakába egy széklopási pert varrtak, aki emiatt idegösszeroppanást kapott. Balogh Bélát csak munkásként alkalmazták. Az 1989 decemberi fordulat után kezdeményezésére indult be a nagyváradi börtönpasztoráció. /Balogh Béla lelkipásztor: "Ez a nap az, melyet az úr szerzett". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./"
2003. július 30.
"Megjelent egy fontos bibliográfia, melyet díjtalanul forgalmaznak: "Bibliografia cartilor nationale din Romania in perioada 1990-2001. Vol. I". Tehát napvilágot látott a romániai nemzeti kisebbségek nyelvén és a nemzeti kisebbségekről megjelent könyvek bibliográfiájának első kötete. Az előszóban Zsehránszky István felvázolta a kiadvány születésének történetét: 2001-ben, az európai nyelvek nemzetközi évének megnyitása alkalmából a Brassóban rendezett tanácskozáson született egy bibliográfia kiadásának gondolata, amely felölelné a nemzeti kisebbségek nyelvén írott munkákat, nemkülönben a nemzeti kisebbségekről románul írott könyveket. A kiadást a (volt) Köztájékoztatási Minisztérium Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala finanszírozta és gondja volt rá, hogy összehívja a témában jártas szakbibliográfusokat, akiket a nemzeti kisebbségi szervezetek-szövetségek állítottak glédába. Megállapodtak, hogy a bibliográfiába bekerülő munkák a következő címleírási elemeket tartalmazzák: a mű szerzőjének neve, a mű címe az eredeti nyelvén, a cím román fordításban, a kötet szerkesztője, a fordító neve, a mű grafikusa, az illusztrációk szerzői, a könyvkiadó cég neve, a megjelenés helye, a megjelenés éve, oldalszám, illusztrációk száma, a könyv formátuma és nyilvántartási kódszáma (ISBN). A bibliográfia első kötetében a bánsági bolgárok, csehek, horvátok, zsidók, németek, olaszok, orosz lipovánok, szerbek, szlovákok, tatárok, ukránok könyvei, illetve a róluk írott munkák lelhetők fel (a román ábécé betűrendjében). A magyar szerzők művei, illetve az erdélyi (romániai) magyarságnak szentelt munkák alkotják a nemzetiségi bibliográfia készülő második kötetét. A harmadik kötetbe kerülnek a többi nemzetiség - albánok, örmények, lengyelek, cigányok, törökök, szláv macedónok és ruszinok - szellemi műhelyeiből kikerült könyvek és a többségi szerzők róluk írott munkái. /Balogh József: Nehezebb a toll a szekercénél. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./"
2003. július 30.
"Megjelent a Bioterra legfrissebb száma. A biogazdálkodók folyóiratát 1999-ben alapította a Bioterra nevű civil szervezet, jelentős svájci támogatással. Központja a Kolozs megyei Magyarlónán van, a 376. szám alatt. A folyóirat évente négyszer jelenik meg, több ezer példányban. Albert Imre a felelős kiadó és Bódis András a főszerkesztő. Románul és magyarul, külön lapban ugyanazok az írások jelennek meg. Dr. Cornel Man professzor cikkét magyarra fordítják, és dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár írását a román változatban természetesen román nyelven is közlik. A szakírók nagy többsége a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tanárai közül kerül ki. /Barazsuly Emil: Micsoda a Bioterra? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2003. július 30.
"A nyárra való tekintettel összevont számmal jelentkezett az Erdőszentgyörgyi Figyelő, benne a már megszokott rovatokkal. Erre a számra a Petőfi-ünnepség nyomja rá bélyegét. Fényképekkel illusztrált az erdőszentgyörgy unitárius egyházközösség története. A kiadványt Székely Ferenc jegyzi. /kk: Megjelent az Erdőszentgyörgyi Figyelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./ "
2003. július 31.
"Moshe Katsav izraeli államfő júl. 30-án válaszolt Ion Iliescu tisztázó levelére. Ebben az izraeli elnök elismerte, hogy "a második világháborúban sok európai állampolgárt megöltek. A náci rendszer brutalitása több nemzetet érintett, de csak a zsidó népet üldözte eredete miatt, a rasszizmus embertelen ideológiájára alapozva tetteit. A háború nem minden áldozata volt zsidó, de minden zsidó áldozat volt. A tömegmészárlás terve a zsidó nép megsemmisítésére irányult" - olvasható a levélben. Katsav elnök reményét fejezte ki, hogy Románia "szembe tud nézni múltjával, és azzal a ténnyel, hogy a romániai zsidók több mint a fele halt meg a holokauszt ideje alatt. A zsidó nép ellen elkövetett embertelen és egyedi bűntett feletti sajnálkozás, a zsidó néppel való együttérzés biztosítja az eljövendő generációk jövőjét." /Izraeli válasz Iliescu levelére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"
2003. július 31.
"Diplomáciai feszültség kellős közepén új vasgárdista lap a standokon: Obiectiv legionar, olvasható az Evenimetul Zilei lapban. Ugyancsak ez a román lap közölte: Michael Guest, az Egyesült Államok nagykövete magyarázatot vár el a kormánytól a Holokauszt ügyében /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"
2003. július 31.
"A bukaresti hatóságok növelték a kisinyovi konzulátus személyi állományát, mivel a román állampolgárság iránti kérelmek megugrására számítanak. A kérelmek számának növekedése aug. 1-től várható Moldova Köztársaságban, ekkor lép ugyanis hatályba a moldovaiak kettős állampolgárságát engedélyező törvény. Bukarest szeretné egyszerűsíteni az eljárás jogi menetét. A kisinyovi parlament május végén fogadta el azt a törvényt, amely lehetőséget biztosít a moldovai lakosságnak a kettős állampolgárság fenntartására. A magyar diplomácia ezzel szemben nem foglalkozik ezzel a témával a határon túli magyarok vonatkozásában. /Egyre több moldovai kap kettős állampolgárságot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"
2003. július 31.
"A Mol Rt. 100 százalékos tulajdonában álló Mol Románia S.r.l. megállapodást írt alá a Shell Romania S.r.l. társasággal 23 romániai töltőállomás megvásárlásáról. A tranzakcióval a Mol romániai töltőállomásainak száma 50-ről 73-ra növekszik. Ezzel a Mol Romániában a második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkező nemzetközi olajtársasággá válik. /A Mol bővíti romániai töltőállomás-hálózatát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"