"Jún. 28-án a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének kilenc első-, illetve másoddiplomás diákja érkezett Csanálosra. A határon kívüli magyaroknál kutatnak néphagyományt azzal a céllal, hogy amikor az európai uniós csatlakozással felbontják a jelenlegi közigazgatási megyerendszert, a határok ne képezhessék akadályát a közös régió kialakításának. Korábban Gömörben kutattak. Trianon után Gömör vármegyének 21 falva esett Magyarországra, a többi Szlovákia, illetve korábban Csehszlovákia területére. A térségben az általuk végzett, publikációkban közzétett sikeres kutatások nyomán másfél hónappal ezelőtt a két állam köztársasági elnökének Putnokon történt találkozóján megállapodás született arról, hogy az Európai Unióban ott közös régió lesz. Ugyanezzel a szándékkal jöttek most Szatmárba. A történelmi Szatmár megyéből lényegében kis csonka rész tartozik Magyarországhoz, a nagyobb rész Romániába esik, és ők azt szeretnék bizonyítani, hogy történelmileg, kulturálisan egységes régióról van szó. /Boros Ernő: Néprajzkutatók Csanáloson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./"

"Jún. 20-án Pál Árpád polgármester Cegléden járt, ahol a ceglédi székely falu megvalósítási lehetőségeiről tárgyaltak az érintett önkormányzatok. A ceglédi önkormányzat öt székelyföldi testvérvárosával (Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Szentegyház és Csíkszereda) a Cegléden létesítendő Termálfürdő és Szabadidő Központ mellett egy látvány-néprajzi székelyfalu létrehozását tervezi, melynek a megvalósításához Cegléd városa biztosítja a területet, és a háttér- infrastruktúrát, míg a székely testvérvárosok városonként egy-egy, az illető vidékre jellemző autentikus székely ház terveit, és a megépítéséhez szükséges, eredeti környezetből származó építőanyagokat. /A ceglédi székely falu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

"Éradonyban jún. 29-én, a legelső falunapokon avatták s áldották meg a felújított első és második világháborús emlékművet. Péter-Pál napi templomozásból kivonulók gyűrűjében egy pillanatra sűrűbb, torokszorítóbb lett a csend, nyomatékosabb a szólók üzenete, hiszen így, együtt, már nagyon rég ünnepeltek a településen. Kovács Zoltán parlamenti képviselő szerint az ünnep a befogadásé, azt mutatja, hogy egy falu, ez esetben Éradony lakói milyen lelkületűek. Lukács Sándor polgármester tiszte már csak a köszönetnyilvánítás maradt. Az éradonyi emlékművön letakart felirat: Hősi halottaink. A megyei művelődési felügyelőség formahibára hivatkozva kishíján meghiúsította miatta a vasárnapi mementót. A római katolikus, református és ortodox szertartás szerinti áldás mégsem maradt el, majd az egybesereglettek virágdíszbe öltöztették az emlékművet /(Balla Tünde): Éradony ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

"Több mint tízezer dollárt adományoztak az igazságtalanul meghurcolt és jogtalanul elítélt, majd börtönbe zárt Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére az amerikai magyarok. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) által március elején indított adománygyűjtő akció célja, hogy anyagilag felkarolja Reiner Antalt és Héjja Dezsőt, akiket az 1989-es kézdivásárhelyi események kapcsán a román ügyészség igazságtalanul Aurel Agache milicista "meglincselésével" vádol. Az amerikai magyarok szolidaritási akciója lehetővé teszi majd, hogy kilenc évig 1,5 millió lejes havi járulékhoz jusson Reiner Antal és Héjja Dezső, amit életkörülményeik javítására és orvosi kezelésük fedezésére fordíthatnak. Reiner Antal és Héjja Dezső egyetlen bűne az 1989-es forradalmi eseményekkor az volt, hogy magyaroknak születtek. "Mert a forradalmárok Bukarestben románok, Kézdivásárhelyen pedig magyarok voltak. A románok között forradalmár-kitüntetést és nyugdíjat osztogattak, a magyarokat pedig meghurcolták és börtönbe vetették!" - áll a 4500 címre kiküldött HHRF-levélben. Az 1989-es romániai események kapcsán összesen 13 magyar nemzetiségű személy ellen született igazságtalan ítélet. A székelyföldi Oroszhegyen négy vádlottat 66 év szabadságvesztésre ítéltek, Zetelakán három vádlottat 58 évre, Kézdivásárhelyen pedig hat vádlottat 21 évre. A három per 145 év összesített börtönbüntetéséből 34 évet és 7 hónapot le is töltöttek, a 13 vádlott közül 3 meghalt, kettő pedig öngyilkosságot követett el. A kirakatperekben elítélt, és igazságtalanul bebörtönzött erdélyi magyarok szabadonbocsátása és teljes rehabilitálása érdekében a HHRF tizenhárom éve nemzetközi erőket mozgósít. Szóvá tette ügyüket kongresszusi tanúvallomásban Washingtonban, Strasbourgban az Európa Tanácsnál, a Románia NATO csatlakozásáról szóló tanácskozáson, romániai tárgyalásra készülő magas rangú amerikai tisztviselőkkel és Adrian Nastase román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélésen. (Sajtóközlemény, HHRF) /Kilenc évig folyósít havi járulékot Reiner és Héjja számára a HHRF az amerikai magyarok adományaiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

"Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepelte a Kipi-Kopi napközi /Székelyudvarhely/. Hasonló ünnepség volt Székelykeresztúron a kisváros legrégebbi, Napsugár nevű óvodájának évzáróján. Az 1954 óta működő tanintézmény igazgatónője, Demeter Ilona óvónő igazi változatos évzáró ünnepséget szervezett kollégáival, a szokásos ünnepség helyett az udvaron játszóházat rendeztek a gyermekeknek. /Tóth Adél: Évzáró, tábor és születésnap. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"Kolozsváron az állami levéltárak helyzetéről értekeztek egyházi méltóságok és történészek. A konferenciát a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménye szervezte. Székelyudvarhelyről az Areopolis kutatócsoport tagjai - Gidó Csaba történelemtanár, Róth András könyvtáros-történész - vettek részt, akik az Udvarhelyszéki Református Esperesi Hivatal levéltári rendezését mutatták be. Az állami levéltárak anyagának kutathatósága és az egyházi, községi levéltári rendtartás volt a konferencia témája. Egyetlen állami levéltárban sincs magyar levéltáros, valamint a kutatók nehezményezik a levéltárak anyagainak körülményes hozzáférését, mondta Gidó Csaba történelemtanár. Leggyakrabban az intézmény igazgatójának önkénye okozza ezt az állapotot. Gyakran olyan kifogásokkal tanácsolják el a kutatókat, akiknek magyar vonatkozású adatok kellenének, hogy a levéltár anyaga rendezetlen. Továbbá nemrég lépett életbe egy kutatótermi szabályzat, amely hátrányosan érinti a kutatókat, ugyanis csak egy témával kapcsolatban lehet anyagot kikérni, illetve korlátozzák a kívánt anyagmennyiséget, melyet harminc nap után vissza kell szolgáltatni, és mindez ismét csak fél év múltán kérhető ki a levéltárból. Folytatva a nevetséges szabályzatot: tilos a hordozható számítógép (laptop) használata, bár sehol Nyugaton ilyen előírás nem létezik. A jelenlévők közt ott volt Márton Árpád Kovászna megyei és Garda Dezső Hargita megyei RMDSZ-képviselő, akik ezennel egy levéltári törvénytervezet megvitatásában vettek részt. Javaslat született arra vonatkozóan, hogy az SZDP-RMDSZ-protokollumban megjelenjen a magyar levéltárosi helyek biztosítása, valamint azon levéltárosok büntetése, akik akadályozzák a kutató munkáját. A konferencián döntöttek az állami levéltári anyagok digitalizálásáról. Pillanatnyilag egy levéltáros szak működik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen - a 2002- 2003-as legelső évfolyam -, ahol öt magyar elsőéves tanul. /(barabás): Az állami levéltárak helyzetéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"Az udvarhelyi Litera Könyvkiadó a Pro Memoria-sorozatban klasszikus magyar népmeséket jelentet meg. Amint Veres Péter, a kiadó vezetője és az első kis meséskönyv szerkesztője elmondta, ismert mesetípusok kiadását várhatja az olvasó a következőkben. A Csodaszarvas, Fehérlófia, Táltos kecske című mesék közül az első általánosan ismert eredetmondánkat Benedek Elek átdolgozásában közlik. A sorozatban korábban megjelent Alkalmi versek, Szent István király intelmei című kiadványokhoz hasonlóan várhatóan a mesék is közkedvelt olvasmányokká válnak. (pbá): Magyar népmesék. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya jún. 28-án, az SZKT alakuló ülésén felhívással és kéréssel fordult a szövetségi képviselőkhöz az RMDSZ sokszínű és konszenzuskereső jellegének visszaállításáért: "Annak tudatában, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség politikai érdekképviselete országos szinten csak egységben lehet hatékony; azon meggyőződés által vezérelve, hogy ez az egység csakis sokszínű és befogadó lehet; azon aggodalomnak adva hangot, hogy az értékek és érdekek ekkora sokszínűségét mutató közösség politikai képviselete homogén és központosított párttá válása, a központi vezetés álláspontjától eltérő vélemények elfojtása és e véleményeket megjelenítő egyének és csoportok kiszorítása vagy ellehetetlenítése nem segíti, inkább gyengíti a képviselet és az érdekérvényesítés hatékonyságát, az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya felkéri a Szövetségi Képviselők Tanácsa tagjait az alábbiak támogatására: 1. Az SZKT napolja el az RMDSZ parlamenti csoportja működési szabályzatának elfogadását és újratárgyalás céljából utalja azt vissza a parlamenti frakciókhoz; 2. Az SZKT kérje megfontolás tárgyává tenni a szabályzat azon pontjának módosítását, amely az egyszerű többséggel hozott csoport-döntést kötelezővé teszi a frakciók tagjai számára, akkor is, ha az ellenkezik a képviselők belső meggyőződésével vagy közvetlen választóik értékrendjével és érdekeivel; 2. Az SZKT ajánlja a parlamenti csoportnak az eddigi gyakorlatot: a kötelező érvényű határozatok esetében a konszenzushoz közelebb álló, kétharmados minősített többségű döntéshozatalt." "Ha sérelmezzük a többségi szavazás módszerét a magyar közösség dolgainak kezelésében mint a többség diktatúráját a kisebbség felett, akkor ne csináljunk ebből belső gyakorlatot a fontos kérdéseink eldöntésében" - kérte a Polgári Szárny. A felhívást és kérést az SZKT figyelembe sem vette, és egy gyors szavazással úgy módosította az eddigi frakciószabályzatot, hogy a többségi diktatúra érvényesüljön az RMDSZ parlamenti csoportjában is. /Elutasított konszenzuskeresés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 1./"

"Júl. 1-3. között Szentes Zoltán tábornok-helyettes, a magyar hadsereg vezérkari főnökének vezetésével magyar katonai küldöttség tartózkodik Erdélyben. A magas rangú magyar vendégeket Mihail Popescu, a román hadsereg vezérkari főnöke hívta meg Romániába. Júl. 2-án Szentes Zoltán George Cristian Maior államtitkárral, az euroatlanti integráció és védelmi politika osztály vezetőjével találkozik Bukarestben. Ezt követően megbeszélést folytat Mihail Popescu vezérkari főnökkel is. /(k. o.): Magyar katonai küldöttség Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Jún. 30-án a képviselőház plénuma megszavazta a módosított alkotmányt. Az RMDSZ is számos módosító javaslatot terjesztett be, egyes indítványokat a plénum elfogadott, másokat elutasított. Varga Attila képviselő fenntartotta az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely eltörli az alkotmány felülvizsgálatának korlátozásait (148. cikkely). Ezen cikkely előírásai szerint az alkotmány nem módosítható azokban az esetekben, amikor a módosítás tárgya az ország oszthatatlansága, nemzeti jellege és függetlensége, államformája, területi egysége, a bíróság függetlensége, illetve a politikai pluralizmus és az állam hivatalos nyelve. A plénum visszautasította a javaslatot. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti viszonyt tárgyaló cikkely esetében, pontosabban a kormányrendeletek és sürgősségi kormányrendeletekről rendelkező szakasz vitájánál kért szót Márton Árpád képviselő, aki fenntartotta azt a módosító javaslatot, amely szerint amennyiben az először megkeresett ház 45, illetve 60 napon belül nem dönt a benyújtott törvénykezdeményezésekkel, törvénytervezetekkel kapcsolatban, az illető jogszabályokat elfogadottnak tekintik (szemben a korábbi 30, illetve 45 napos határidővel). A módosító javaslatot a plénum megszavazta. A továbbiakban Varga Attila képviselő fenntartotta azt az RMDSZ módosító javaslatot, amelynek értelmében a törvényhozási ciklus végén egy felhatalmazási törvény kibocsátásával a parlament megbízhatja a kormányt kormányrendeletek kibocsátásával a parlamenti szünet időtartama alatt, de ezeket kötelezően be kell nyújtani a parlamenthez a felhatalmazási határidő előtt. Kivételt képeznek azok a kormányrendeletek, amelyek a felhatalmazási határidőn belül már kifejtették hatásukat. A plénum visszautasította a módosító javaslatot.Márton Árpád képviselő a sürgősségi kormányrendeletek intézményének szabályozásával kapcsolatban elmondta, hogy különleges, halasztást nem tűrő helyzetekben, amennyiben az első ház 45 napon belül nem dönt a sürgősségi kormányrendelet fölött, elfogadottnak tekintik, és a másik ház elé terjesztik, amely szintén sürgősségi eljárásban dönt. Az RMDSZ által egyeztetett módosító javaslatot a plénum elfogadta. Toró T. Tibor kifejtette, hogy az eddigi kormányok visszaéltek a sürgősségi kormányrendeletek lehetőségével, ezért szükséges a kormány ilyenszerű felhatalmazásának korlátozása. Az általa benyújtott módosító javaslat szerint a kormány csak háborús helyzetben, katasztrófa vagy természeti csapás esetében vagy más, jól meghatározott sürgősségi helyzetben, ostromállapotban fogadhat el sürgősségi kormányrendeleteket, amelyek a parlamenthez való benyújtás után lesznek hatályosak. A plénum elutasította a javaslatot. A 119. cikkely első bekezdésének vitája során, amely a helyi közigazgatást meghatározó elveket rögzíti, az RMDSZ részéről Varga Attila képviselő tartotta fenn az RMDSZ módosító javaslatát, miszerint a decentralizáció, a helyi autonómia, valamint a helyi közszolgálatok dekoncentrációja mellett az alkotmány tételesen is tartalmazza a szubszidiaritás elvét. Felszólalásában Varga Attila elmondta, hogy a szubszidiaritás elve új fogalom, amelyet nemcsak az Európa Tanács, hanem más európai intézmények is ajánlásaikba foglaltak, és széles körben alkalmazzák az Európai Unió országaiban. A képviselő kitért arra is, hogy az RMDSZ által megfogalmazott elv megtalálható az érvényben lévő helyi közigazgatási törvényben, amely kimondja, hogy a döntéseket és a kompetenciákat annak a helyi közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe kell utalni, amely a legközelebb áll az állampolgárhoz, így semmilyen akadálya nem kellene lennie annak, hogy az alkotmány szövegében is rögzítsék. A plénum elutasította az RMDSZ módosító javaslatát. Ez az elv, ha nem is a legtökéletesebb formában de érvényesül a helyi és megyei tanácsok viszonyában is. Ugyanehhez a cikkelyhez kapcsolódik Szilágyi Zsolt képviselő módosító javaslata, amelyet fenntartott, és amelynek értelmében a regionalizmus elengedhetetlen feltétele az uniós csatlakozásnak, így ezt alkotmányosan is szabályozni kell. A plénum visszautasította a módosító javaslatot. Az RMDSZ eredményeket is elért az alkotmány módosítása során, mint például: a szövetség hathatós közbenjárása nyomán, az alkotmánymódosító törvénytervezetet kidolgozó bizottság elfogadta azt a javaslatot, amely biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok jogát arra, hogy az igazságszolgáltatási eljárás keretében anyanyelvükön fejezzék ki magukat. A külföldi állampolgároknak és hontalanoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, jogukban áll megismerni a periratokat, a bíróság előtt felszólalni, záróbeszédeket tartani - tolmács útján. A büntető perekben ezt a jogot ingyenesen kell biztosítani. Az alkotmánymódosító törvénytervezet szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, amely szerint az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl kiegészül a felekezeti oktatással, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére. A frakcióvezetés dr. Kelemen Atilla és Márton Árpád egyeztetése után a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Demokrata Párt (DP) képviselőivel, a plénumban sikerült elfogadtatni azt az előzőleg elutasított javaslatot is, amely bevezet egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan.A 119. cikkely (2) bekezdése értelmében a jelentős számú nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok lakta területi-közigazgatási egységekben, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolattartásban, biztosítják az anyanyelv írásbeli és szóbeli használatát. A törvénytervezet szövege tartalmazza az RMDSZ azon értékelését is, hogy a nép ügyvédje (ombudsman) az alapvető emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok védelmében rendkívül fontos feladatot ellátó intézmény. Annak érdekében, hogy e feladatának eleget tudjon tenni, az RMDSZ javasolta az idevágó rendelkezések jelentős bővítését. Hosszabb vita után sikerült elfogadtatni azt, hogy az alkotmánymódosító törvény tervezetének szövegébe olyan rendelkezések kerüljenek be, amelyek egyes területekre szakosodott helyetteseket rendel a nép ügyvédje mellé.A továbbiakban a képviselőház plénuma név szerinti szavazással egyhangúlag, 257 szavazattal jóváhagyta az alkotmánymódosító törvénytervezetet. /Mérlegen az RMDSZ módosító javaslatai. Elfogadott és visszautasított indítványok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) elnökségének közleménye az RMDSZ-ben elmélyült politikai-erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán (1995. május 26.) elfogadott három szintű autonómiakoncepció a szövetség 1996 óta tartó kormányzati szerepvállalása óta megfeneklett, holott éppen most az EU-igények folytán napirendre került regionalizálási folyamat reményt kelt a tömbmagyarság számára kialakítandó területi autonómia létrehozására. Az EMK vezetősége nagy jelentőségűnek tartja Tőkés László február elsejei kezdeményezését a három szintű autonómiaprogram valóra váltására, a majdani Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozása révén. A székelyföldi területi autonómia megteremtése véget vethetne annak a román nemzetstratégiai folyamatnak, mellyel a bukaresti kormányzatok a központilag irányított, megtervezett betelepítés révén e régió etnikai jellegének megváltoztatására, elrománosítására törekszik, áll az EMK közleményében, amely a határon túli magyarságnak alanyi jogon járó kettős állampolgárság és a védőhatalmi státus biztosításának igényét is hangsúlyozta. /Elszabotált három szintű autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"A szlovák kormányfő tegnap minden eddiginél határozottabban leszögezte: ha a magyar kedvezménytörvényt Szlovákiában is alkalmazni akarják, a pozsonyi vezetés ezt mindenképpen meggátolja. Bugár Béla, az MKP elnöke felháborítónak tartja a nyilatkozatot. Ha Szlovákia területén a magyar kedvezménytörvénynek ne adj isten valamilyen hatálya mutatkozna, akkor nekünk kötelességünk annak gátat vetni, és ezt meg is tesszük - jelentette ki tegnap Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. Eljárását Bugár Béla felháborítónak tartja. A kormánypártok koalíciós tanácsának tegnapi ülésén senki sem cáfolta, hogy a szlovák kormány három - külügyi, belügyi és pénzügyi - tárcája az elmúlt hetek, hónapok során titokban a szlovák ellentörvény előkészítésén dolgozott. Bugár, a Magyar Koalíció Pártja elnöke, a parlament alelnöke tiltakozott az ilyen eljárás ellen, és megengedhetetlennek nevezte, hogy egy vagy több koalíciós partner az MKP háta mögött cselekszik. A kedvezménytörvény ellen fellépő Dzurinda egyszersmind azt is mondta: "A dolgok rendezésére és a megnyugvásra még bőséges alkalom kínálkozik. Cselekedni és arról beszélni azonban csak a megfelelő időben kell." Bugár a koalíciós tanács után az MTI-nek nyilatkozott. "Egyelőre nem az ellentörvény adja az okot a felháborodásunkra, hanem a módszer. Az, hogy a hátunk mögött - de a jelek szerint a másik két kormánypárt háta mögött is - törvény vagy valami készül. Ezt a kormányt tehát egyetlenegy ember irányítja, a kormánynak egyetlenegy domináns pártja van ?" - fogalmazott az MKP elnöke. /Dzurinda: nem kell a jogszabály. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"

"Tíz év alatt 22 107 fővel csökkent Temes megye lakossága. Míg 1992-ben 700 033 állandó lakosa volt a megyének, tavaly márciusban csak 677 926 személyt vettek nyilvántartásba - derül ki a 2002 márciusában végzett népszámlálás végleges eredményeiből. Románnak 565 639-en vallották magukat, a legnagyobb számú nemzeti kisebbségek sorrendben a magyarok (50 556), a romák (16 084), a németek (14 174) és a szerbek (13 273). A statisztika szerint a magyar nemzetiségűek közül csak 47 707-en tartják anyanyelvüknek a magyart. A vallási felekezetek közül a legnagyobb az ortodox (534 695), a római katolikus (72 094), a pünkösdista (28 316), a református (12 962), a baptista (10 052) és a görög katolikus (8751). /Végleges népszámlálási adatok Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./"

"Markó Béla megszegte az 1994-es évi 75. sz. törvényt, amikor a Szövetségi Képviselők Tanácsának elején a magyar himnusz eléneklését javasolta - nyilatkozta Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, aki azt javasolja, hogy sürgősen állítsák össze az RMDSZ vezetőinek, valamint a szövetség különböző testületeiben tevékenykedő személyek listáját Romániából való kitoloncolás céljából. A Nagy- Romániás polgármester szerint az RMDSZ együttműködése az SZDP-vel nem teszi lehetővé az ügyészség beavatkozását a románellenes SZKT-ülések esetében, ahol - Funar szerint - "a belső anyaország" kérdéséről tárgyaltak. /Funar a román államhoz hűtlen személyek kitoloncolását kéri. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./"

"Júl. 1-én Tasnádon Tempfli József nagyváradi megyés püspök felszentelte a helyi római katolikus templom frissen felújított orgonáját. A munkát Molnár József nagyváradi mester végezte, aki szintén híres orgonaépítő család leszármazottja. /(boros): Orgonaszentelés Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./"

"Amikor a helységnévtáblákon bemázolt, lekapart magyar feliratot látunk, felháborodunk, siránkozunk, írta Pataky Lehel Zsolt. Mindezt elég gyakran, mert megbecstelenített magyar településneveket találnak a Partiumban vagy Erdélyben, de a "tolerancia hazájában", a Bánságban is. Az RMDSZ-es tanácsosok, a magyar polgármester és alpolgármesterek pironkodhatnak a leginkább, mert ha önérzetesebbek lennének, összefognának, újrafestetnék a táblákat. Mit szólnának akkor, ha lefestenék, lekaparnák a román feliratot is? A román közvélemény egy emberként hördülne fel, Vadim ismét gépfegyverért kiáltana, Funar beperelne másfél milliónyi magyart, de a nagy hőzöngés közepette már másnap ott állna a vadonatúj helységnévtábla. /Pataky Lehel Zsolt: Szégyenfoltok. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./"

"Az RMDSZ partnerséget, szoros és folyamatos együttműködést ajánl a romániai magyar vállalkozók számára - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke jún. 27-én a Székelyudvarhelyen megrendezett Magyar Üzletemberek Konferenciáján. A szakmai konferencián Erdély számos régiójából érkezett több mint 110 üzletember tanácskozott a romániai magyar vállalkozók helyzetéről. - Az RMDSZ politikájában alapvető változást jelent az, hogy a közösségi, kulturális, oktatási célkitűzések mellett a kormánypárttal folytatott együttműködésben az RMDSZ alapvetően a gazdasági célkitűzéseket, illetve a magyarok lakta megyék fejlesztését szolgáló célokat helyezi előtérbe - hangsúlyozta beszédében Markó Béla. A szövetségi elnök kifejtette: a konferencia megszervezése is jelzi, hogy az RMDSZ egyre inkább támaszkodni kíván a gazdasági szférára, a magyar vállalkozókra. Ezzel kapcsolatban bejelentette: a magyarok lakta régiók gazdasági fejlesztését érintő átfogó stratégia kidolgozásában nyújt majd jelentős segítséget az, hogy az RMDSZ hamarosan megnyitja saját gazdaságkutató intézetét, a kis- és középvállalkozások számára pedig az RMDSZ támogatásával vállalkozás-segítő iroda nyílik Bukarestben. - Az erdélyi autópálya elfogadtatása a bizonyítéka annak, hogy ha az RMDSZ és az erdélyi értelmiség együtt dolgozik, akkor eredményeket tud elérni, és jelentős befolyást tud gyakorolni a román kormányra - fejtette ki Markó. /Erdélyi magyar üzletemberek találkozója Székelyudvarhelyen. Markó Béla: Gazdag és tisztességes közösségre van szükségünk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Megalakulásának 75. évfordulóját ünnepelte az elmúlt hét végén a lupényi Református Nőszövetség, amely 45 évi kényszerszünet után 1992 novemberében Szilveszter Tiborné elnöklete alatt kezdte újra tevékenységét. Páll Éva lelkipásztor három fontos területet említett meg: a hitbeli megerősítést, a szociális jellegű megsegítést és a közművelést. Germán Margit nőszövetségi elnök felsorolta az elmúlt 11 esztendő eredményeit, a hitélet, a szociális gondozás és a művelődés terén. A lupényi asszonyok évről évre rendszeresen megrendezik a keresztyén asszonyok világ-imanapját, az anyák napján és a reformáció ünnepén mindig gazdag irodalmi műsorral, dalárdával lépnek föl. Hozzájárultak az Apáczai Csere János iskola bentlakásának az építéséhez, az algyógyi tábor felavatásához, a kőhalmi szórványiskola, valamint az AKSZA-utcagyerek-misszió és öregotthonok támogatásához. /Farkas Éva: 75 éves a lupényi Református Nőszövetség. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./"

"A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán jún. 30-án megkezdődött a határon túli magyar tanítók nyári továbbképzése. Az idei továbbképzésre több mint 60 erdélyi és kárpátaljai magyar tanító érkezett a cívis városba. Ebben az évben a nevezés-oktatás korszerű módszereiről, a gyermekközpontú pedagógiákról, valamint a nevelésnek és az oktatásnak az irodalomban és a társadalomtudományok tükrében megnyilvánuló szerepéről folyik a képzés. Elmondta azt is, hogy a pedagógusok a tanfolyam elvégzéséről tanúsítványt kapnak, amelyet bemutatnak az őket küldő otthoni pedagógiai szervezetnek. /Határon túli magyar tanítók továbbképzése. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./ "

"Kolozsváron két évvel ezelőtt új római katolikus művelődési fórum született, amely aztán fokozatosan a város egyik legfontosabb kulturális központjává nőtte ki magát. Ez a főtéri Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség. Az idősebbek a Szent Raffael Kör, a fiatalok pedig a Szent Gábor Ifjúsági Fórum keretében találkoztak. Változatos programok voltak gitárestektől és nyelvóráktól az irodalmi rendezvényekig, kamarazene estekig. Más egyházak fiataljai is bekapcsolódtak tevékenységeikbe. Bővítik könyvtárukat és számítógép-hálózatukat. Tervezik az erdélyi és anyaországi katolikus ifjúsági szervezetekkel való kapcsolatok szorosabbá tételét, közös konferenciák megrendezését, valamint a kárpátaljai magyar közösségek szociális támogatását is. Jó kapcsolatot tartanak fenn a protestáns gyülekezetekkel, valamint különböző magyar tanintézményekkel. /Szabó Csaba: Nyitott katolikus ifjúsági fórum. Igazodni kell az új kor igényeihez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ "

"A zsögödi festőóriás, Nagy Imre említi írásai egyikében azt a sajátos, hiedelmekkel, babonákkal, mesékkel teli székely faluképet, amelybe beleszületett és amely gyermekkora éveit jellemezte. Erdély, és ezen belül a székelység népi gyökerű értelmisége eszmélése időszakában ismeri fel e sajátos világ művészi értékét. A székely sajátosság ebben a szemléletmódban a közösség szorosabb szervezettségéből, a hagyományok szigorúbb őrzéséből származik. A csángó világ pedig olyan zárványokat képez, amelyben az archaikus nyelv és zene középkori állapotában rögzül. Az erdélyi magyar művészetben a megújulás és a népi tradíció nem ellentétes, hanem egymást erősítő hatásként érvényesül. A szobrászatban ezt a vonalat leginkább a száz éve született Szervátiusz Jenő képviseli. Az erdélyi falu világában kutatta saját kifejezőeszközeit. Sorsképeinek sorozata, amely munkásságának legfontosabb vonulatát képezi, a kisebbségi lét, az erdélyi ember mindennapjaiba, gondolat- és érzelemvilágába nyújtott betekintést. Évszázadok fába faragott fájdalma elevenedik meg a karakteres arcokon, a jellegzetes mozdulatokban, fedezhető fel az alakok testtartásban. Szobrai fába, kőbe vésett jellemrajzok. Szervátiusz Jenő alkotásai, szobrász fia, az 1976 óta Magyarországon élő Szervátiusz Tibor nagylelkű gesztusa révén szülővárosa, Kolozsvár központjában, a Szent Mihály-plébánia udvarán leltek állandó otthonra. A szobrász, Kolozsváron készült munkáival együtt, 1996-ban a római katolikus egyháznak adományozta édesapja művészi hagyatékát, amely dr. Czirják Árpád érseki helynök gondoskodása révén európai rangú múzeummá nőtte ki magát. /Németh Júlia: Erdélyi eposz. Száz éve született Szervátiusz Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Szervátiusz Jenő szobrászművész /Kolozsvár, 1903. júl. 4. - Budapest, 1983. szept. 15./ 1924-ben kifaragta első szobrát: Judit és Holofernesz. 1925-ben Párizsban járt tanulmányúton, 1927-1929 között Kolozsvárott a képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. 1929-ben Bukarestben állított ki, 1930-ban részt vett az erdélyi magyar, román és szász művészek kiállításán. Első egyéni kiállítását 1933-ban Kolozsváron, a másodikat 1937-ben Budapesten rendezte. 1940-1965 között Csíksomlyón és Kolozsváron tanított. Később újabb önálló kiállítást rendezett, több romániai és külföldi kiállításon vett részt. 1977-ben áttelepült Magyarországra. Fa-, kő- és márványszobrokat készített. Művészetére jellemző a konstruktív módszer és a népi expresszív szemlélet, a halk szavú drámai líra és a kemény drámaiság végletei. Műveit 15 ország múzeuma és magángyűjtők őrzik. Tibor fiával együtt készítette 1972/1973-ban kiemelkedő jelentőségű munkáját, Tamási Áron emlékművét egyetlen darab kilenc tonnás trachit kőzetből. "

"A román külügyminisztérium júl. 1-jén közleményt adott ki azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy II. János Pál pápa elhalasztotta tervezett romániai utazását. Ion Diaconescu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette: a pápa látogatására a görög katolikusok és a görögkeletiek közötti viszály megoldása után kerül sor. /Népszabadság, júl. 2./ "

"A rendkívül száraz időjárás miatt Romániában a búzatermés idén a becslések szerint csupán 2,5-2,6 millió tonnás lesz, szemben a korábbi 3,5 millió tonnás előrejelzéssel - ismerte el a mezőgazdasági tárca. Az elemzők szerint az ország idén importra szorul. Május elején még 6 millió tonnát, ez év elején 7,1 millió tonnát jósoltak a minisztériumban. Tavaly, amikor ugyancsak aszály volt, még 4,38 millió tonna búzát takarítottak be országos szinten - a legkevesebbet a rendszerváltás óta - az előző évi 7,83 millió tonna után. A minisztérium eredetileg 2 millió tonna búza exportját tervezte a 2003/04-es évadra, az előző szezon 800 ezer tonnája után. Elemzők szerint Románia idén legalább 1,5 millió tonna étkezési búza behozatalára szorul. /Búzaimportra szorulunk idén. Csak 2,5-2,6 millió tonnás lesz a termés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"A romániai bérek és nyugdíjak még az Európai Unió tagjelölt államainak szintjétől is igen jelentősen elmaradnak - olvasható Román Statisztikai Hivatal (ISN) most közzétett tanulmányából. 2002 végén a romániai bruttó átlagkereset 166 dollár volt. Ugyanebben az időben Csehországban 579, Lengyelországban 560, Magyarországon pedig 538 dollárt ért el a bruttó átlagkereset. A nyugdíjak elmaradása még ennél is nagyobb arányú: míg Romániában a havi átlagnyugdíj mindössze 51 dollárt ért az elmúlt év végén, Lengyelországban 255, Csehországban 247, Magyarországon pedig 195 dollárnak felelt meg az átlagnyugdíj összege. Az egy főre jutó hús-, hal-, tej- és cukorfogyasztás is jelentősen alacsonyabb Romániában, mint az EU tagállamaiban. Ugyanakkor 2001-ben egy román havonta közel 10 kilogramm kenyeret fogyasztott, miközben a szomszédos országokban az egy főre jutó havi kenyérfogyasztás átlag 4 kilogramm volt. /Romániai bérek, nyugdíjak, fogyasztás. Nagy lemaradást állapítottak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Adrian Nastase miniszterelnök Budapestre utazott, találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Adrian Nastase szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti nyilatkozott Nastase Budapesten azután, hogy találkozott a magyar kormányfővel. /Kedvezménytörvény és memorandum. Medgyessy-Nastase találkozó Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő jún. 1-jei budapesti megbeszélésén egyetértett abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit Romániában - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő Medgyessy Péter miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő négyszemközt folytatott megbeszélése után. "Medgyessy Péter hangsúlyosan vetette fel a csíkszeredai konzulátus megnyitásának igényét és lehetőségét, amelyről további egyeztetések várhatók" - mutatott rá a szóvivő. "A közeljövőben létrejön a magyar-román külügyminiszteri találkozó, ahol várhatóan ezek a témák ismét felmerülnek" - tette hozzá a szóvivő. A román kormányfő a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című háromnapos tanácskozás júl. 1-jei zárónapjára érkezett Budapestre, ahol fel is szólalt. /Kell a kétoldalú megállapodás. Medgyessy Péter és Adrian Nastase megbeszélése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"A román kormányfő szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti. A Rompres-tudósítás rámutatott, hogy Adrian Nastase a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során egész sor közös tervről is eszmecserét folytatott, s közülük megemlítette a Bukarest-Budapest autópályát. A román kormányfő azt mondta, hogy a keddi nap folyamán, amíg ő Budapesten tartózkodik, Bukarestben memorandumot írnak alá az autópálya egy szakaszának finanszírozásáról. /Feltételek a kedvezménytörvény alkalmazásához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Júl. 3-án Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatót tartottak a Székelyföldön alakulóban lévő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői. Az elmúlt héten ugyanitt tartották az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) közgyűlését. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester jelezte, hogy a székelyföldi polgári körök egy ernyőszervezetbe tömörülnek, amelynek neve Magyar Polgári Szövetség. "Nem elsődleges célunk a választásokon való részvétel, mi elsődlegesen érdemi közös gondolkodást szeretnénk megvalósítani. A választás csak eszköz, mint ahogy például a civil szervezetekben kifejtett munka is eszköz lehet egy élhető jövő kiépítéséhez" - tette hozzá Szász Jenő, az UPE elnöke. A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ operatív vezető testületében Csíkszéket Soós Klára, Udvarhelyszéket Orbán Árpád, Kézdiszéket Fekete Károly, Gyergyószéket Bencze Attila, Sepsiszéket pedig Tulit Attila képviseli majd. A Maros megyei polgári csoportokat ketten képviselik a testületben, Tőkés András és Csete Árpád. /Zilahi Imre: Megalakul a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./"

"Ion Antonescu, a román művelődésügyi minisztérium államtitkára a Marosvásárhelyen emelt Holokauszt-emlékmű 11 kilogrammos bronzmását adományozta a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztintézetnek. A háborús bűnösként elítélt marsall nevét viselő államtitkár átadta a Nastase-kabinet üzenetét, melyben hangsúlyozza: "A jelenlegi román kormány az első a rendszerváltás utáni Románia történetében, amely a fasiszta, faj- és idegengyűlölő szélsőségeket jogszabályban utasítja el." A Ion Antonescu által átadott üzenet szerint az 1940-1944 között Romániát irányító akkori kormány felelős a román hadsereg által elfoglalt és ellenőrzött Transznisztria területén kivégzett romániai zsidók haláláért. "Azok a cselekedetek részét képezték a holokauszt gyalázatos mechanizmusának - fejtette ki az államtitkár. - A mai, demokratikus Románia kormánya rendeletben tiltja a holokauszt nyilvános tagadását és a háborús bűnösök kultuszát. Állami támogatással emeltek emléket a holokauszt áldozatainak Marosvásárhelyen, az iskolákban oktatják a holokauszt jelenséget, az Országos Levéltár anyagaihoz hozzáférést biztosítunk a holokauszt kutatóinak. Románia felelősséget vállal az európai zsidósággal szemben elkövetett bűnök azon részéért, amelyek az akkori kormányt terhelik." /S. M. L.: Ion Antonescu elutasítja a fasizmust. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./"

"A Külügyminisztérium a leghatározottabban cáfolta a sajtóban megjelent, minden alapot nélkülöző híreszteléseket, amelyek szerint Kovács László külügyminiszter olyan nyilatkozatot tett volna, hogy lekerül a magyar igazolványokról a magyar korona - közölte a magyar külügyi szóvivő júl. 2-án MTI-vel. Tóth Tamás arra reagált, hogy napilapokban olyan cikkek jelentek meg, amelyek szerint a külügyminiszter felvetette a magyar igazolvány küllemének esetleges megváltoztatását a jövőben. Hangsúlyozta, a külügyminiszter nevét a magyar igazolványokkal mindössze olyan értelemben lehet egy cikkben érinteni, hogy az elmúlt időkben folytatott nemzetközi megbeszéléseken Kovács László határozottan azt mondta: nincs lehetőség arra, hogy a kiadott mintegy 700 ezer magyar igazolványban bármilyen változás történjék. /Marad a korona a magyar igazolványokon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./"

"Porcsalmi Bálint szórványügyi RMDSZ-alelnök beszélt az általa vezetett, szórványügyi és szociális kérdésekért felelő főosztályról. Először felülvizsgálják az eddigi szórványstratégiát. Jó magyar szórványszakértőkkel rendelkeznek Romániában, akikkel konzultálnak. Tervezik a magyarház-program és a szórványban oktatók egyéni támogatásának beindítását. Ősz végére szórványkonferencia megszervezését tervezik. Porcsalmi szándéka: lebontani a szórványról bizonyos mítoszokat. Most fog eldőlni, mekkora költségkeretet kapnak. /Cseke Péter Tamás: "Mítoszokat rombolni". = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./"