"Márc. 12-én meggyilkolták Zoran Djindjics szerb kormányfőt. A miniszterelnököt akkor érte két halálos lövés, amikor autójából kiszállt a kormány belgrádi épülete előtt. A szerb parlament elnöke rendkívüli állapotot hirdetett a merénylet után. A román illetékesek közölték: megszigorították az őrizetet az ország nyugati határán. /Megölték Zoran Djindjics szerb kormányfőt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./"

"A szabadságharcban kitűnt Mátyás huszároknak állít emléket Miholcsa József 2,5 méteres műkő szobra, amelyet Marossárpatakon állítanak föl márc. 15-én. A sebesült huszár és sebesült lova a szabadságharc első erdélyi csatájának színhelye mellett kap helyet, a győztes csatát az agyagfalvi nemzetgyűlés után vívták a székely csapatok. A faluban a hagyományőrző huszáregyesület lovasai állnak díszőrséget a szobor avatásakor, előzőleg toborzóúton körbejárják a falut, zeneszóval hívják a falu népét az ünnepségre. Ezzel a szoborral megszületik a 48-as emlékhely is, amely megfelelő színteret biztosít az emlékünnepségeknek Marossárpatak központjában. /Szabadságszobor - Marossárpatakon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ "

"Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke márc. 13-án Kolozsváron megkezdte erdélyi körútját. Kolozsváron a magyar történelmi egyházak vezetőivel tartott zártkörű megbeszélést. Németh Zsolt látogatásának céljáról a következőket nyilatkozta: számos település vezetőjétől kapott meghívást, hogy részt vegyen a március 15-i ünnepségeken, ezért kihasználja az alkalmat, hogy a romániai magyar közélet jeles képviselőivel találkozhasson. Az oktatás területén Németh Zsolt fontosnak tartotta megemlíteni a Sapientia Egyetemet, amely be tudott illeszkedni a felsőoktatási rendszerbe. A külügyi bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a magyar állam anyagi támogatása mellett idővel a román állam is finanszírozni fogja az egyetemet. Hozzáfűzte: a Magyarország által nyújtott évi 2 milliárd forint támogatás nem elegendő, szükség lenne a legalább egymilliárd forinttal megemelt támogatásra. Az egyházi vezetők megfogalmazták aggodalmaikat is, mondotta Németh Zsolt, az állam számos esetben értékesítette az egyházi ingatlanokat, ezáltal ezeket kivonta a visszaadható ingatlanok köréből. Ugyanakkor nehézséget jelent a különböző települések polgármesterei által kiadott véleményezés beszerzése, amelyet csatolni kell a dossziékhoz ahhoz, hogy sor kerülhessen a tulajdon bejegyzésre. Ami a Márciusi Fórumot illeti, Németh Zsolt elmondta: nem lesz jelen, hiszen ma Csíkszeredába várják, de levélben üdvözölte a fórum szervezőit. A Szabadság kérdésére, hogy hogyan tekintik az RMDSZ-szétszakadást, Németh Zsolt elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RT az RMDSZ-en belül bármilyen szakadást elő akarna idézni. Az RT nem kíván kiszakadni az RMDSZ-ből. /Köllő Katalin: Növelni kell az EMTE támogatását. A magyar egyházfőkkel tárgyalt Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatokból Németh a konkrétumokat hiányolta. "Sok a beszéd, kevés a cselekedet" - vélte a Fidesz alelnöke. "Alapvető klímaváltozásra volna szükség Romániában a magyar tőkebefektetések tekintetében. A tőkét ugyanis elriasztja, ha különböző politikai követelményeknek kell megfelelnie" - hangsúlyozta. A Fidesz-alelnök példaként említette a szovátai fürdővállalatnak a magyar Salina Rt. általi privatizációja esetét, illetve a Román Kereskedelmi Bank (BCR) többségi részvényeinek az OTP által történő megvásárlásának megakadályozását. Németh Zsolt kifejtette: "A HTMH-ban addig működő hozzáértő szakértői gárdát a Medgyessy-kormány elbocsátotta, így látványosan visszaesett a hivatal szakmai presztízse és tekintélye". Németh Zsolt márc. 14-én a Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén tartott fórumon vesz részt, majd a kézdivásárhelyi, kovásznai, brassói, sepsiszentgyörgyi ünnepségeken lesz jelen. /Salamon Márton László: Pénzt az EMTE-nek! = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"A budapesti Fővárosi Bíróság (FB) márc. 10-én nem tudott dönteni arról: a magyar, vagy a román törvényeket alkalmazza a ciánszennyezés miatt indított perben. Az alperes nagybányai cég jogi képviselője szerint ugyanis a küldött joganyag nem teljes, hiányoznak belőle a kimentési okok. A bíróság a pert máj. 26-ra halasztotta. A 2000. jan. 30-án bekövetkezett környezetszennyezési katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az Aurul SA-ból időközben Transgold SA-vá alakult nagybányai ausztál-román aranykitermelő cégtől. /Májusra napolták Budapesten a ciánper tárgyalását. A nagybányai Transgold szerint a sajtó felnagyította a károkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Erdély és a Partium minden részéről várnak résztvevőket a Kolozsvárra meghirdetett Márciusi Fórumra. A rendezvényen megalakítják a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának kezdeményező-bizottságát. "Romániai magyar közképviseleti szervezetünk eredeti egységének szellemében a kolozsvári fórumra mindazokat elvárjuk, akik erdélyi magyarságunk eme eredeti és máig érvényes célkitűzését nem tagadták meg, és vele azonosulni tudnak. Nemzeti érdekazonosságunk teljesség iránti igényével hívjuk meg a Márciusi Fórumra és ünnepi rendezvényeinkre a polgári, egyházi és a politikai élet köréből és képviseletében mindazokat, akik az erdélyi magyar önkormányzat ügyét magukénak vallják, és létrehozásáért erkölcsi és politikai kötelezettséget vállalnak" - tartalmazza a mai fórum alkalmából kiadott közlemény."Megfigyelői" szándékkal vesznek részt a Márciusi Fórumon, valamint március 15. alkalmából az RMDSZ által szervezett ünnepségeken a Nagy-Románia Párt (PRM) parlamenti képviselői. Petru Calian, a PRM Kolozs megyei szervezetének elnöke tegnap úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ, valamint a Tőkés László református püspök hívei által március 14-15-ére meghirdetett rendezvények veszélyt jelentenek az ország biztonságára, és erősítik az etnikumok közötti feszültségeket." A PRM kész tájékoztatni a román hatóságokat. /Fórum az önrendelkezés jegyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Megoldottnak látszik a magyarországi közalapítványok helyzete, aminek eredményeként remélhetőleg a közeljövőben kiírhatják a határon túli magyar szervezeteknek szóló pályázatokat - jelezte Borbély László az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki márc. 13-án találkozott Budapesten Szabó Vilmossal, a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárral és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Borbély úgy tudja, hogy a támogatások mértéke nem csökken, a támogatott szakterületek pedig bővülnek. Borbély László Budapesten Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel is találkozott, akivel a két ország közötti gazdasági együttműködésről tárgyaltak, különös hangsúlyt fektetve az Észak-Erdélyt átszelő autópálya kiépítésére. Miron Mitrea román szállításügyi miniszter a következő hetekben Budapestre látogat, ahol megfogalmazzák azt az Európai Unióhoz intézett szándéknyilatkozatot, amely az autópálya - projekt finanszírozási kereteit tartalmazza. Borbély László márc. 14-én a Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezette román parlamenti küldöttség tagjaként részt vesz Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke meghívására a környező országok parlamenti elnökeinek budapesti találkozóján. /Incze Ferenc: Közalapítványok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Adrian Marian rendőr-főfelügyelő, a kolozsvári rendőrség sajtószóvivője közölte, hogy Kolozs megyében jelenleg összesen 18 magyar anyanyelvű alkalmazottja van a rendőrségnek: 2 tiszt, 14 altiszt és 2 civil alkalmazott. Ettől a héttől, azaz március 10-től kezdődően lehet jelentkezni a tiszti iskolákba. Liceális oktatásra Ploiestiben és Buzauban a katonai iskolában folyik a képzés.A posztliceális oktatásban négy intézmény van, az egyetemi képzésre a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia az egyetlen lehetőség, amely három szakon - jog, tűzoltó, arhivisztika - kínál továbbtanulási lehetőséget. /Balázs Bence: Nyitva az út a magyar rendőröknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Ha a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának akadályai, a hatalom packázásai felől a helyszínen érdeklődő újságírót magyar nyelven szidalmazzák, s kevésen múlik, hogy keményebb fenyítésben nem részesül, kicsit megbicsaklik az emberben a hit, írta Csinta Samu. A csángóságnak a magyar nemzet testéhez való tartozását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az ottani emberek számára a pap szava szentség, s ha az atya bűnnek tartja a magyar nyelv oktatását-tanulását, nehéz őket meggyőzni az állítás ellenkezőjéről. A hivatalos, közjegyző által hitelesített aláírások révén kikényszerített iskolai struktúra megteremtése lehet az a forma, amely képes megbontani a megfélemlített moldvai ember gyanakvását. /Csinta Samu: A bűnös nyelv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Márc. 12-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteményének székházában vitaestet tartottak az erdélyi magyarság demográfiai távlatairól a kutatók. A szakmai tanácskozás kiindulópontjául a Magyar Kisebbség folyóirat legutolsó, demográfiai-népszámlálási súlypontú száma szolgált. Székely István és Bárdi Nándor bevezetője után Veres Valér, Horváth István, Magyari Tivadar és Kiss Tamás szociológusok, valamint Szilágyi N. Sándor nyelvész fejtette ki véleményét, elsősorban Varga E. Árpád vitaindító tanulmánya nyomán. A szociológusok szerint az eddig ismertté vált adatok nem elegendőek ahhoz, hogy az erdélyi magyarság fogyásának okairól világos képet alkothassanak. Átfogóbb vizsgálatok, nyelvészeti, szociolingvisztikai tanulmányok is kellenek annak megértéséhez, hogy miképpen adják fel egyes csoportok fokozatosan az anyanyelvüket. A kivándorlás nem csupán fogyást jelent, hanem a népességstruktúra rendkívül hátrányos megváltozását is. /Kevés a valós folyamatelemzés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"A Szatmári Friss Újság szerkesztőségét felkereste néhány magyar nemzetiségű azzal, hogy többszöri próbálkozás után sem engedték át őket a román-magyar határon. A határőrök kérték, hogy mutassák fel a pénzt, ez megtörtént, ennek ellenére nem engedték át őket Magyarországra. Annyit mondtak, hogy biztosan dolgozni mennek, ezért fordították vissza őket. Többször hallani hasonló panaszt. Az újságíró elkísérte őket, akkor átmehettek, de megjegyezték, csakis azért sikerült átkelniük, mert újságírókkal együtt utaztak. Az újságíró kérdésére a határrendészeten azt válaszolták, hogy minden további nélkül át kell engedni az utazókat, nem lehet megtagadni a kilépést azért, mert feltételezik, hogy az utazó munkavállalás céljából megy külföldre. /T. L.: A határrendész ránézésre dönti el, hogy kit enged át és kit nem? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./"

"Lincshangulat alakult ki a Bákó megyei Külsőrekecsinben azt követően, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elkezdte gyűjteni a szülők kérvényeit a magyar nyelv iskolai oktatása bevezetésére. A rekecsini csángókat Eugen Ciuraru plébános bujtotta fel a magyar nyelv iskolai tanítása ellen azzal, hogy prédikációiban a magyartanulást halálos véteknek, a magyar állam által folyósított oktatási-nevelési támogatást pedig júdáspénznek nevezte. Ghiorghi Iorga főtanfelügyelő szerint csak hitelesített kérvényekkel lehet bevezetni a magyar nyelv iskolai tanítását. - Nem adjuk el a gyerekjeinket a faluból! Egy sem akarja eladni, de nem veszik számát - válik ki egy öregasszony hangja a külsőrekecsini templom előtti hangzavarból. "Ki engedte meg, hogy ide jöjjenek? Mutissa az igazolványát!" - von felelősségre egy másik. Egy férfi megpróbálja kirángatni kezemből a riportermagnót azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy földhöz csapja. "Menjenek a magyarokhoz filmálni (filmezni)! Ne jöjjenek ide!" "Miért vitték el az asszonyokat Bákóba a notárhoz (közjegyzőhöz)?! - von felelősségre egy harmadik asszony. - Hogy ott szemnálják meg (írják alá) a gyerekek eladását?!" "Nem adjuk oda a magyaroknak a gyermekeinket!" - ékes, archaikus csengésű magyar nyelven hangzik több irányból is a kiabálás. Aztán egy középkorú férfi érkezik a helyszínre nagy határozottsággal. "Pleaca de aici, mai (Tűnés innen!) - szólít fel immár románul. A férfi kijelenti, hívta már a rendőrséget. Kövek helyett jéggöröngyöket, hógolyókat dobnak utána. Döbbenetes, hogy magyarul lázadnak a magyar nyelv ellen. A székelyudvarhelyi filmesek megjöttek, de hamar menni kényszerültek. A miséről kijövő felbőszült tömeg a kocsijuk felborításával fenyegetett. A külsőrekecsiniek tántoríthatatlan viselkedésére történelmi példa is akad. 1949 márciusában történt a kommunista hatóságok Carol Susan plébánost próbálták letartóztatni, ám a falu közösségével találták szembe magukat. Elpáholva tért vissza Bákóba a pap elfogására kiküldött Szekuritáté-különítmény. A rekecsini ellenállást csak a hadsereg bevetésével, és Anton Benchea kántortanító főbelövésével sikerül megtörni. Ennek az eseménynek az évfordulójára hívták a templomba a híveket március 12-én reggelre. - Ciuraru Eugen plébános a múlt héten a mise végén halálos véteknek mondta a magyar nyelv tanulását - magyarázza Szarka Péter, a magyartanítás ügyének egyik helyi kovásza. A pap azt is mondta, vigyázzanak az emberek, mert egy pohár italért eladják a gyermekeiket. Azt mondta, az is vétek, ha Erdélybe adják őket iskolába. Szóba hozta a magyar igazolványokat és az oktatási-nevelési támogatást is. Azt mondta, adják vissza a pénzt, mert ez júdáspénz. A faluban egyébként körülbelül százan kérvényezték a magyar igazolványt. A húszezer forintnak megfelelő összeget egyetlen családnak vitte ki eddig a posta. A plébános oltár előtti kifakadása azt a tanácskozást követte, amelyre március másodikán 80 gyermek szülei gyűltek össze. Három nap múlva 12 szülő egy kisbusszal el is utazott Bákóba, hogy közjegyző előtt nyilatkozza: kéri gyermekei számára a magyar anyanyelv iskolai tanításának a bevezetését. A többi szülő számára további kisbuszos "kirándulásokat" terveztek az oktatási program képviselői. "Ezt a módszert tavaly kísérleteztük ki, akkor bevált - magyarázza Hegyeli Attila programvezető. - Így sikerült elérni, hogy Klézsén és Pusztinán az ősz óta immár az iskolában is tanítunk. Éveken át azon bukott el a magyartanítás iskolai bevezetése, hogy amikor a szülők bevitték a kérvényt az igazgatóhoz, vagy megfélemlítette, vagy lebeszélte őket a szándékukról. Ezért nem gyűlt össze soha elég aláírás. Ha pedig összegyűlt, akkor a tanfelügyelőség derítette ki, hogy nem hitelesek. Így viszont a szülőknek nem is kell találkozniuk az iskolaigazgatóval, a tanárokkal. A hitelesített kérvényeket ajánlott levélben, tértivevénnyel küldjük el a tanfelügyelőségre, és ezzel tulajdonképpen minden olyan személyes kontaktust kiiktatunk, amely megfenyítésre vagy megfélemlítésre adna lehetőséget." Külsőrekecsinben egyébként immár kilencéves hagyománya van az iskolán kívüli magyaróráknak. A kilencvenes években nyaranta magyarországi vendégek foglalkoztak az itteni gyermekekkel. Idővel aztán állandósult a program. A Szarka-portára az elmúlt hónapokban 117 gyermek járt több váltásban iskolán kívüli foglalkozásra. "Írunk, olvasunk, rajzolunk, játszunk - világosít fel Szarka Felicia, a botcsinálta tanítónő. - Az biztos, hogy itt mindenki jól érzi magát. Különben nem jönne." A tanítónő elment a paphoz, hogy próbáljon beszélni vele, de az háromszor is becsapta előtte az ajtót. Egy órával a mise befejezése után már eloszlott a tömeg a templom előtti térről. Gazda Árpád újságíró csengetett a plébánia ajtaján, nem érkezett válasz. Kinyitotta az ajtót, Ciuraru plébánossal találta szemben magát. Gazda kísérletet tett arra, hogy elmondja, miért keresi, de a pap már rákiáltott: "Iesi afara, mai! Pleaca de aici imediat!" (Kifelé! Tűnés innen azonnal!) Csendőrpertut használt a harmincas korosztályhoz tartozó pap, és bevágta az ajtót. "A feudalizmus korát idézik az itteni viszonyok - magyarázza később az autóban Hegyeli Attila. - Az egyszerű falusi emberek nem is gondolkoznak, vakon igazodnak a pap elvárásaihoz." Az iskolában Laura Dumitru igazgatónő indulattal válaszolt: "Márpedig ebben az iskolában semmiféle magyaróra nem lesz! Efelől biztosíthatom!" Később hozzátette:. "Ezek a gyermekek románul sem tudnak. Tudja, mennyit bajlódunk a román nyelv megtanításával is az elemi osztályokban?" Végül mégis elismerte, ha törvényesen kérvényezik, nem tehet mást, mint hogy befogadja a magyarórákat az iskolába.A törvényességet hangsúlyozta néhány órával később Ghiorghi Iorga főtanfelügyelő is a bákói hivatalban. Klézsén Hegyeli Attila tanár magyarórák reggel hétkor kezdődnek, mert csak így lehetett megoldani, hogy a különböző osztályokba járó gyermekek valamennyien jelen lehessenek. /Gazda Árpád: "Nem adjuk el a magyaroknak a gyermekeinket!" = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Fennállásának tízéves évfordulója megünneplésére készül a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, jelezte Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. Visszaemlékezett: gyermekkora óta kapcsolatban állt a könyvvel, mert édesapja saját könyvtárral rendelkezett, és olvasótábort szervezett maga köré. Tőzsér József a hatvanas évek óta foglalkozik könyvterjesztéssel, később az állami könyvterjesztő vállalatnál országos terjesztést, hálózatot épített ki, továbbá a Könyvet postán szolgálat, amelyet Beke György Tőzsér-postának keresztelt el. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó sorozatai, a Bibliotheca Transsylvanica, a Nobile Officium, a Műterem, a Mesevonat, az Emlékirodalom, az Erdély hegyei, a Technikatörténet nagy érdeklődésre tartanak számot. Évente negyven-ötven író-olvasó találkozót szervezett. A tízéves évfordulót rendezvénysorozattal ünneplik. A megnyitóra márc. 31-én kerül sor a Csíki Játékszín termében, megnyitóbeszédet mond dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, valamint Gálfalvi Zsolt, a Román Írószövetség alelnöke. A következő napokban író-olvasó találkozók lesznek, "A könyv útja a szerzőtől az olvasóig" című kiállításon kéziratokat, könyvillusztrációkat és a kiadónál megjelent 225 könyvet mutatják be. /Ferencz Imre: Könyv, szerző, olvasó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./"

"Márc. 11-én Aradon a megyébe látogató nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház megörvendeztette a magyar nyelvű mesejátékra vágyó gyermekeket A kiskakas gyémánt félkrajcárja című előadással. /P. P.: Matyi Műhely Bábszínház. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./"

"Márc. 13-án Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban ünnepélyes külsőségek között felavatják a Kossuth Lajost ábrázoló domborművet. Az értékes alkotást Dinyés László budapesti szobrászművész készítette és ajándékozta az aradi iskolának. Ugyancsak márc. 14-én indítják el a Csikyben az Üzenet a talapzatra akciót. A gyerekek osztályonként egy pici öntapadós papírlapra írják és az iskola udvarán lévő gránittömbökre - a Szabadság-szobor talapzatköveire - helyezik el gondolataikat a szabadságról. Később ezeket a szép és őszinte gyermeki gondolatokat a Kossuth-dombormű alatt helyezik el. Ugyancsak egy jelképes urnában jelképes összegekkel a csikysek elindítják a gyűjtést a Szabadság-szobor felállítására. /Kossuth-dombormű a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./"

"Február végén Temesvárra és Nagyváradra látogatott Szatmárnémetiből a Katolikus Férfiak Szövetsége. Mindkét városban istentiszteleten vettek részt, utána pedig a szövetség munkáját népszerűsítő beszélgetést folytattak új tagok toborzása érdekében. A szövetség legutóbbi akciója a március 7-i gyertyás körmenet volt, ahol tagjaik a Caritas és a Békehadtest (Peace Corp) képviseletében megjelentekkel tüntettek az erőszak különböző formái ellen. /B. É.: Bővül a katolikus férfiszövetség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./"

"Márc. 14-én zsúfolásig megtelt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc győzelmének százötvenedik évfordulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihály templom. A gyülekezet jelentős részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak az RMDSZ küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményező Bizottságot. A Szent Mihály templomban a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérő módon közelítették meg, pedig az "nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége". Az evangélikus egyházat képviselő Kovács László Attila teológiai tanár után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy az egység a közös cél hiányában nem jelent semmit. A közös cél az igazság kimondása. Ezután a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Mint mondotta, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni. A megosztottsággal őszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késő, fogalmazott a püspök. Egyre többen hangoztatják, hogy az RMDSZ csúcsvezetői nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. A Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Tőkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója foglalt helyet. Tőkés László kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Tőkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezső egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselőjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. Mint mondotta, nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó - nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységből. A püspök jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet. A püspök szerint a veszélyben levő egységet csak széles körű önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselői. Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetét távollétében felolvasták. A magyar politikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak. A fórumon elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különböző autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a későbbiek során további tizenkettőt javasolnak. A fórum tanácsadó testületről és aláírásgyűjtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának első szakasza ez lenne: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következő szakaszok módosításával kell törvényes lehetőséget teremteni a különböző autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára. További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettős állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevők, hogy a következő fórum színhelye Szász Jenő polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz. A több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztő hidegében példamutató higgadtságban telt el. Amint Tőkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént. /Makkay József, Ördög I. Béla: A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája. Népes márciusi Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Márc. 13-én reggel Kolozsváron feliratok jelentek meg az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Fürdő utcai székhelyének kapuján. A számítógépen elkészített "jókívánság", amelyet senki sem írt alá, Avram Iancu, Iuliu Maniu és Corneliu Zelea Codreanu egykori legionáriusvezér portréi mellett két lakonikus mondatot tartalmaz: Tőkés László költözzék Budapestre, illetve, hogy Erdély a románoké. Egyesek tudni vélik, hogy a tettesek a Sarmisegetuza szélsőjobboldali szervezet soraiból kerültek ki. Ez hat évvel ezelőtt alakult, keresztény-nacionalistának vallja magát, és románellenes akciók kivédésére szakosodott. Ugyanez a plakát a református püspökség falán is megjelent. /Ö. I. B.: Uszító feliratok a városban. Március 15-i "jókívánságok". = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Katonai helikopter körözött márc. 14-én délben a Kolozsváron tartott ökumenikus istentiszteletre gyülekezők feje fölött. A helikopter több alkalommal, mintegy 50 méteres magasságban húzott el a Szent Mihály-templom felett, sötétzöld törzsén világosan látszott a katonai jelzés. A Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren nem tudtak a helikopterről, innen a IV. Hadtesthez irányítottak. Iacob Dragos katonai szóvivő sem tudott a gépekről, viszont megadta a Légierő Vezérkarának bukaresti számát. Onnan Liliana Tanase szóvivő számát kaptuk meg, aki visszairányított a szolgálatos tiszthez, de hozzátette, nem tud arról, hogy a légierő helikopterei küldetésben lettek volna Kolozsvár környékén. A vezérkar szolgálatos tisztje végül az aranyosgyéresi légitámaszponthoz irányított, az ottani szolgálatos tiszt szintén nem tudott a helikopterről. /Honnan jött a gépmadár? = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./"

"Egyedi esély Románia és Bulgária számára az iraki háborúban való részvétel a működő piacgazdaságokhoz való felzárkózásban - állapítja meg a Los Angeles Times amerikai lap. Míg Németország és Franciaország igyekszik megakadályozni a világ közvéleménye által ellenzett, Irak ellen irányuló katonai akciót, a két kelet-európai ország vezetése mindent elkövet a katonai beavatkozás támogatása érdekében, hiszen azt remélik, az Irak-ellenes katonai akciót kezdeményező Egyesült Államokat támogatva bekerülhetnek a közel-keleti gazdasági folyamatokba. A lap szerint az amerikai diplomaták ígéretet tettek arra, hogy a két ország megkapja azt a mintegy 3,4 milliárd dollárt, amellyel Irak az Egyesült Államoknak tartozik, és a két kelet-európai állam a háború után részt vehet Irak újjáépítésében. A Los Angeles Times szerint a Bush-kormányzat kijelentette, mindent megtesz azért, hogy "visszafizesse" az amerikai haderő rendelkezésére katonai támaszpontokat és kikötőket bocsátó két kelet-európai ország segítségét. /Plainer Zsuzsa: Amerika 3,4 milliárd dollárt fizethet a katonai közreműködésért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./"

"Két hónappal meghosszabbították az államosított ingatlanok visszaigénylésének határidejét a legutóbbi kormányülésen. A sürgősségi kormányrendelet értelmében az egykori tulajdonosok vagy örököseik május 14-éig nyújthatják be a tulajdonjogot igazoló iratokat.A kormány azért jelölt ki újabb határidőt, mert a 2001/10-es visszaigénylési törvény alkalmazását felügyelő testülethez mintegy 1600 kérés érkezett, amelyekben az igénylők jelezték, nem sikerült még azokat az iratokat beszerezniük és mellékelniük, amelyek igazolják, hogy a néhai ingatlantulajdonos örökösei. Az államosított ingatlanok visszaigénylését a 2001/10-es törvény szabályozza. A rendelet kimondja, hogy az 1945. március 6. és 1989. december 22. között, valamint a 1940/139-es törvény értelmében önkényesen elkobzott ingatlanokat eredetileg 2002. február 14-éig lehet visszaigényelni, de ezt a határidőt később több ízben is módosították, legutóbb 2003. március 14-ére. A 10/2001-es törvény szerint az elkobzott ingatlanokat természetben adják vissza, illetve ha ez nem lehetséges, a tulajdonosok pénzbeli kárpótlásban részesülnek. /Plainer Zsuzsa: Kitolták a visszaigénylési határidőt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./"

"Antiszemita támadásba lendült Eugen Plesa, az Államosított Lakások Bérlői Egyesületének országos elnöke. A Nagy-Románia Párt parlamenti képviselője azzal vádolta a múlt rendszer idején kivándorolt zsidóságot, hogy visszaél a restitúciós törvénnyel. Plesa elmondta, hogy a kormányfőtitkártól kapott felvilágosítás szerint az újabb határidő-kinyújtást a külföldön élő zsidók kérték. "Kérdem én: ki vezeti ezt az országot, a zsidók vagy a románok?! - tette fel a kérdést a bérlők érdekeit védő egyesület országos elnöke. Plesa kifejtette: "A legtöbb zsidó távozása előtt nemcsak hogy eladta házát, és aranyat vett az összegből, de később még kárpótlást is kapott. Most pedig jön, és igényli a házát." /Szucher Ervin: Antiszemita nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./"

"A következő tanévben több mint 3,4 millió gyerek és fiatal jár állami iskolába vagy egyetemre - így határoztak a márc. 13-ai kormányülésen. A beiskolázási számok szerint a 2003/2004-es tanévben 600 ezer óvodai hely lesz, elemi iskolába 1 120 000 gyermek, középiskolába 1 195 000 fiatal járhat, míg az állami egyetemeken 61 220 helyre lehet felvételizni, egyetem utáni képzésre pedig 16 766 jelentkezőt várnak. A kormánydöntés értelmében a következő tanévben 140 ezer tanuló jelentkezhet szakiskolába, technikumba pedig 2230 diák. /P. ZS.: Meghatározták a beiskolázási számokat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./"

"Művészeti díjakat adott át márc. 14-én március 15-e alkalmából Budapesten Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere. Erdélyi művészek, alkotók is vannak a kitüntetettek között: kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zene ismeretterjesztő tevékenységéért Szabolcsi Bence-díjjal tüntették ki László V. Ferenc kolozsvári zenetörténészt. Kiváló színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai-díjat kapott Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház rendezője, művészeti vezetője, valamint Miske László, a nagyváradi színház hajdani tagja, jelenleg a debreceni Csokonai Színház művésze. Kiemelkedő képzőművészeti tevékenységéért kapott Munkácsy Mihály-díjat Jakobovits Miklós, nagyváradi festőművész. Az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány kuratóriuma idén az öt éve elhunyt írónak, Wass Albertnek ítélte oda az alternatív Kossuth-díjat. /Kolozsvári díjazott a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, idén nyolcadik alkalommal kiosztott díjat az alapító által kijelölt - Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba és Tibori Szabó Zoltán összetételű - bizottság Papp Sándor Zsigmond újságírónak, a nagyváradi Erdélyi Riport című hetilap munkatársának ítélte. /Méray-díj 2003. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Márc. 14-én Kilin Sándor, a Nyugati Jelen munkatársa Budapesten átvette az újságírói életműve elismeréseképpen neki adományozott Aranytollat. Az ünnepségre a Magyar Sajtó Napja alkalmából a Magyar Sajtó Háza Mikszáth-termében került sor. A díjátadáson a romániai magyar sajtót Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke és Karácsonyi Zsigmond, az egyesület ügyvezető elnöke, a Nyugati Jelent Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes képviselte. Az Aranytollat Wiesinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke nyújtották át. /Kilin Sándor átvette az Aranytollat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./"

"A baróti RMDSZ március 15-e "előestéjén" megkezdte a szabadságharc megünneplését. A Baróti Szabó Dávid Középiskola közreműködésével emlékműsort tartott Baikó Lajos 48-as honvédtiszt emlékművénél és a millecentenáriumi emlékműnél. Albert Dénes polgármester tartott ünnepi beszédet a Zathureczky-temetőben, ahol megkoszorúzták Bem tábornok tábori orvosának, Simonffy Sámuelnek a síremlékét. Az ünneplők fáklyás menetben vonultak újra a város központjába. Hét órától a Művelődési Házban megnyitották a Kossuth-arcai a Kárpát-medencében című kiállítást, majd nyolc órától kezdetét vette a Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! című koncert, a helyi TransylMania együttes előadása. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és a polgármesteri hivatal kétnapos rendezvénye az iskolákban szervezett ünnepségekkel kezdődött. A Fogarassy Mihály Általános Iskolában történelmi vetélkedőt tartottak. A Kós Károly iskola diákjai az Így látjuk mi témával meghirdetett kiállításra neveztek be rajzaikkal, valamint szavalóversenyt tartottak. A középiskolákban zenés-irodalmi összeállításokat mutattak be. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai vonultak fel. Sepsiszentgyörgyön márc. 14-én a Szabadság-szobornál helyezték el a kegyelet virágait, majd a Váradi József Általános Iskola udvarán felállított kőtömbös kopjafánál mutattak be ünnepi műsort az iskola tanulói. Ezután a Gábor Áron- és Balcescu-szobroknál és a Lábas Házon található Váradi-Bartalis siralomházi emléktáblánál tartottak megemlékezést. Délután az őrkői vesztőhelyi emlékműnél, a szemerjai és az eprestetői csaták emlékműveinél idézték fel az 1848-49-es eseményeket. Este a Tamási Áron Színház színészeinek közreműködésével Kossuth-emlékestet tartottak. /Ünnep havazásban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./"

"A Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEKMEK) és a Gerhardinum Katolikus Líceum diákjai márc. 13-án az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek, megjelentek a szegedi Piarista Gimnázium küldöttei is. A temesvári katolikus tanintézetnek a szegedi gimnáziummal kialakult testvérkapcsolata immár három éve működik eredményesen, most volt az első közös rendezvényük. /B. Cs: Régmúlt eseményekről - jelen időben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./"

"A Kút, az Új Ezredév /Temesvár/ református egyházközség kiadványa 1999-ben született meg. Szerkesztője Gazdáné Mátyus Melinda lelkipásztor. Négyéves a kéthavonta megjelenő lap, jelenleg a 24. számát vehette kézbe az olvasó. Az új számban Halász Ferenc tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcra emlékezett annak 300. évfordulója alkalmából, Toró T. Tibor a közelmúltban megtartott szatmárnémeti rendezvények tanulságait összegezte, Jecza Péter szobrászművész vallott életéről, munkásságáról. /Sipos Erzsébet: Négyéves a temesvári református lap. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./"

"Márc. 7-8-án Aradon, a belvárosi baptista imaházban tartotta a Romániai Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség (ROMABISZ) választókongresszusát, amelyre több mint 70 ifjúsági vezető jött el Erdély több településéről. Jelen volt Dr. Simon József, a Romániai Magyar Baptista Szövetség elnöke. Az ifjúsági vezetők Borzási Pál lelkipásztort az ifjúsági szövetség elnökéül, Nagy Kasza Jonathánt, a szatmári ifjúság képviselőjét pedig a szövetség titkárává választották. /Dubován László: Baptista ifjúsági választó-kongresszus. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./"

"Két napra a csíkszeredai Sapientia Egyetemre költözött a Pilvax kávéház. A Rákóczi Szövetség kezdeményezésére az egyetem előterében márc. 14-én kávéházat rendeztek be, ahol kávéval, teával kínálták a fiatalok az ide betérőket. Az ünnepi hangulat megteremtését az itt kifüggesztett Nemzeti dal és a márciusi ifjak 12 pontja szolgálta, a szervezők különböző programokról is gondoskodtak. Kokárdát készítettek a fiatalok, hogy azokat majd a délutáni programok résztvevőinek adják át. Délután szavalóestet tartottak, majd gitárest szórakoztatta a csíkszeredai Pilvax kávéház vendégeit. /Pilvax kávéház a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./"