Ideiglenes működési engedélyt kapott a Partiumi Keresztény Egyetem /Nagyvárad/ hét szakja - jelent meg Románia Hivatalos Közlönyének máj. 13-i számában: román nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, filozófia, menedzsment, református vallástanár-szociális munkás, református vallástanár-német nyelv és irodalom, zenepedagógia. Valamennyi szakon négyéves képzés folyik, a zenepedagógia kivételével, amely ötéves. /(Balla Tünde): Hét szakon a Patriumi Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A Brassó megyei RMDSZ múlt heti sajtótájékoztatóján Szakál András tudatta a megjelentekkel, hogy a négyfalusi kétnyelvű tábla lefestéséhez hasonló magyarellenes jelenségeket más településekről is jeleztek. Keresztváron is összekenték a település határában álló kétnyelvű táblát, ugyanígy Barcaújfaluban is. A helyi közigazgatási törvény március óta hatályba lépett, sok helységben mégsem szerepelnek az intézményeken (községháza, művelődési ház, orvosi rendelő stb.) magyar feliratok. Markó Gábor alelnök az ürmösi föld és erdőügy kapcsán kijelentette: "A helyzet nagyon súlyos, egy mindent uraló maffia van ott, élén a polgármester asszonnyal." /(Tóásó Áron Zoltán): Maffia itt, maffia ott... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Máj. 18-án díjkiosztó gálával zárult a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja Nagyváradon. A stúdióelőadások zsúfolt ház előtt zajlottak. A közönség szavazata alapján a beregszászi Illyés Gyula Állami magyar Színház nyerte el a fesztivál fődíját. /(Balla Tünde): Kis Oscarok a teátristáknak. Végetért a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Jogosak a Szerbia északkeleti részében élő románok oktatásbeli és egyházi anyanyelvhasználattal kapcsolatos kérései, a román kormány pedig támogatást nyújt majd e tekintetben, nyilatkozta máj. 20-án Doru Vasile Ionescu külügyi államtitkár, a Határon Túli Románok Főosztályának vezetője. A Szerbia északkeleti részében élő románok négy szervezete közös dokumentumot írt alá, melyben kérték az anyanyelvhasználat lehetőségét az iskolákban, a sajtóban és az egyházi szertartásokon, ennek kapcsán tárgyalni kívánnak Kostunica szerb államfővel. Doru Vasile Ionescu elmondta, a Morava, a Tmok és a Duna között mintegy 500.000 román él, akik nem nyilvánulhatnak meg anyanyelvükön az iskolákban, a templomban, a sajtóban és a kulturális intézményekben. A román és a szerb vezetés tárgyalásokat folytat egy, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról szóló kétoldalú megállapodás létrejötte érdekében. /Román támogatás a határon túli nemzettársaknak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Máj. 20-án pünkösdi igehirdetésében Tőkés László püspök Temesváron, az Új Ezredév Református Központ épülő falai között a templomépítés fontosságát hangsúlyozta. A templom Makovecz Imre tervei szerint épül. A műsort az Új Ezredév kórus nyitotta meg. "Aki templomot épít, jövőt épít" – hangoztatta többször is Tőkés László püspök. Az épületegyüttes vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, a bánsági szórványmagyarság kulturális központja lesz. Hároméves a KÚT – avagy az egyházi sajtó szerepe a szórványban témájú kerekasztal-beszélgetésen Gazdáné Mátyus Melinda ismertette a Kút című gyülekezeti lapot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: szükség van a szórványban egyházi gyülekezeti kiadványra, mert esetenként az egyházi füzetecske az egyedüli, amely anyanyelvén szólítja meg az elszigetelten élő családokat. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár fogalmazta meg vitaindítónak szánt expozéját. Szakmai csoportokhoz, civil szerveződésekhez, eszmei csoportosulásokhoz stb. szóló hírlevelek valóságos reneszánszukat élik – az előadó pillanatnyilag nyolc hazai és nemzetközi kiadású hírlevelet kap. /Sipos János: Aki templomot épít, jövőt épít. Az Új Ezredév gyülekezet bízik az erejében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Máj. 20-ra virradó éjszakán kórházba szállították Birtalan Ákost. Az RMDSZ-képviselő agyvérzést szenvedett. Lapzártakor a bukaresti idegsebészek még nem tudtak megnyugtató hírekkel szolgálni a Kovászna megyei képviselő egészségügyi állapotáról. /Kórházba került Birtalan Ákos. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Máj. 21-én ért véget Temesváron a IV. Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciája (TDK). A dolgozatok és az előadások színvonala a temesvári TDK eddigi történetében a legmagasabb volt. Máj. 19-én Papp Krisztina főszervező és Dr. Delesega Gyula, a TDK elnöke nyitották meg a konferenciát, majd megkezdődött a tudományos dolgozatok bemutatása. A Sapientia Alapítvány pénzdíjjal jutalmazta a nyerteseket, a magyarországi Oktatási Minisztérium 30 ezer forintos kutatási ösztöndíjat biztosított számukra Magyarországon. /ifj. Toró Tibor: Véget ért a negyedik műszakis TDK. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) pünkösdi ünnepi konferenciát rendezett máj. 17-én Csíkszeredában, derül ki Kelemen Kálmán és Zsombori Vilmos aláírásával ellátott közleményből. Kelemen Kálmán RMKDM és a Romániai Kereszténydemokrata Társulat (RMKDT) elnöke megnyitóbeszéde után több előadás hangzott el. Az értekezlet szükségesnek értékelte az RMKDT közhasznú, civil jogú személyiségként történt bejegyzését. Támogatják az Itthon, fiatalon Mozgalom és a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) azon igyekezetét, hogy a magyar ifjúsági szervezetek súlyuknak megfelelő képviseletet nyerjenek az RMDSZ döntéshozó testületeiben. /Kereszténydemokrata konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

A magyar tanítók és óvónők Pécskán rendezett máj. 21-i pedagógia körén – kicsit megkésve – vehette át az Ezüstgyopár-életműdíjat Moldován János, akit az RMPSZ tavaly javasolt a kitüntetésre. Az Ezüstgyopár-díj: tisztelgés egy élet munkája előtt. A pedagógia körön résztvevő több mint száz nevelő a pécskai templomban gyűlt egybe, az ünnepi hangulatú díjátadást követően, pedig a Klebelsberg szobor előtt egy perc csenddel adóztak. /(Gujdár): Több mint száz pedagógus találkozott Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Máj. 19-én nyolcadszor rendezték meg az Arad megyei Borosjenőben a város neves szülöttéről, Horváth Béla színész-rendező-író-műfordítóról elnevezett szavalóversenyt a környékbeli magyar vagy félmagyar, de lehetőség híján nem magyar iskolába járó gyermekek részvételével. Az első alkalommal a húszat sem elérő versmondók száma folyamatosan növekedett. Idén 89 (!) versmondó állt a zsűri elé. Dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE-szervezet elnöke, a szavalóverseny kitalálója és fő szervezője nyitotta meg a rendezvényt. Mindenekelőtt az alkalomra megjelent, a pankotai Csiky Gergely Egyesület által kiadott Babszem Jankót, az Arad-hegyaljai és a Fehér-Körös vidéki gyermekek lapját üdvözölte. Matekovits Mária EMKE-elnök a Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének aradi szórványtáborába szóló 8 meghívót nyújtott át a gyermekeknek. /Jámbor Gyula: Évről évre több a résztvevő. Borosjenőben érdemes magyarul szavalni. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Felvételi tájékoztató körutat kezdtek máj. 20-án az RMDSZ és a Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ képviselői. A 27 erdélyi városban tartandó akció során a középiskolás diákokat világosítják fel a hazai felsőoktatási lehetőségekről. A szervezők írásos tájékoztatót osztanak szét a diákok között: az RMDSZ által az erdélyi magyar tannyelvű képzési lehetőségekről kiadott Toborzó 2002 című könyvecskét, valamint az OMDSZ által összeállított, általános érvényű romániai felvételi tájékoztatót. /Rostás Szabolcs: Felvételi tájékoztató körút. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban máj. 20-án elkezdődött a Brassai-hét. Kósa Mária igazgató a harmincharmadik alkalommal megrendezett ünnepséget köszöntve az iskola névadójának szellemiségéről beszélt. Az iskola 1999-ben teljes egészében az unitárius egyház tulajdonába került vissza. A diákok Brassai Sámuel házsongárdi sírjánál emlékeztek meg az erdélyi polihisztorról, akiről Gaal György helytörténész mondott beszédet. A nap további része az iskolában a játék, a verseny szellemében zajlott. /Rostás-Péter Emese: Közvetlen tanár-diák kapcsolat. Elkezdődött a Brassai-hét Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Visszaszolgáltatják a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot. A református egyház hajdani reprezentatív iskolájának számító tanintézmény jelenleg a városi önkormányzat tulajdonában van, és az épületben működő gimnázium igazgatósága adminisztrálja. 1993 óta az épületben újraindult a felekezeti oktatás. A régi-új tulajdonos a református egyház az Erdélyi Református Egyházközség révén. Hatvan napon belül az egyház képviselőinek el kell kezdeniük az átadási-átvételi tárgyalásokat a jelenlegi tulajdonossal, a városi tanáccsal. Az épületben ma közel 1700 diák tanul 63 osztályban, amelyek közül hat idén végez. Az intézményben működő két iskola több mint száz pedagógust foglalkoztat, a világi rész igazgatója Bíró Béla, a református gimnáziumot pedig Bustya János tiszteletes vezeti. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházközség püspökhelyettese szerint a református egyház első igazán nagy fontosságú visszakapott intézményéről van szó. “Szeretnénk, ha mindenki úgy érezné, hogy mi győztünk – fogalmazott Kató Béla –, s ezen nem csak a református egyházat értem, hanem a romániai magyarságot." /Csinta Samu: Kató Béla: a magyarság győzelme. Visszaszolgáltatják a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Áprilisban Mezőfényen a római katolikus templomban Starmüller Ferenc plébános kihirdette, hogy önkénteseket várnak a falu határában készülő idősek otthona továbbépítéséhez. Megmozdult a falu, naponta tíz-harminc mezőfényi jár kalákázni. Lovag Albert és felesége - akik nyugdíjasokként Amerikából települtek haza - idősek otthona felépítéséhez 30 ezer dollárt és 3 hektár földet ajánlottak fel. Az építkezés megindult, miután az adományozott pénz elfogyott, külföldi szponzorokat kerestek. A holland szponzor feltételül is szabta, hogy a munkálatokba a községbeliek önkéntes munkával segítsenek be. A 60 férőhelyes leendő épületben kétágyas szobák lesznek. A föld alatti részben mosoda, konyha, raktárak, ebédlő kap helyet, fölötte klubhelyiség lesz, ahol szentmise is tartható. /Kinál György: Kalákában épülő öregház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A marosvásárhelyi Habakuk bábcsoport újból díjjal tért haza Magyarországról. Ezúttal a XI. Kárpát- medencei bábfesztiválon vettek részt, ahol felléptek még Szászrégenből a Csim-Bumm, Temesvárról a Tulipán bábcsoportok és a házigazdák. /Suba Júlia: Süniék sikere Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Máj. 19-én Szucságban újra színpadra lépett az 1989 tavaszán alakult, immár regionális hírnevet szerzett Randevú Színjátszó Csoport. Jelenleg Mihály-Vitályos Edit, a társulat rendezője 12 fiatalt igazgat. /Szabó Csaba: Apostolok randevúja a színpadon. Újra fenn volt a nagy csapat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Románia lakosságának csaknem 30 százaléka, mintegy 6,6 millió ember szegénységben él, közülük 2,3 millió a létminimum szintjén tengődik - közölte a szegénység elleni küzdelemre egy évvel ezelőtt létrehozott országos bizottság, amely szerint ugyanakkor kedvező jel, hogy ez a szám alacsonyabb, mint a tavalyi. A kormányfő, Adrian Nastase elnökletével működő bizottság szerint kedvező jel ugyanakkor, hogy a hivatalos statisztikákban tavaly 3,3 százalékkal csökkent a szegények száma. A jelentés azt hangsúlyozta, hogy megállt a román társadalom elszegényedésének folyamata és a trend pozitív irányba fordult. A román sajtó nem osztotta ezt a kormányzati optimizmust. A lapok arra hívták fel a figyelmet, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a kormánybizottság és más — független — intézetek felméréseinek adatai között. A Gallup közvélemény-kutató intézet szerint a romániai szegények száma csaknem kétszerese annak, mint amit a kormányzati adatok mutatnak. A Gallup azt mutatta ki, hogy a szegénység 2000 decemberében mért 51 százalékos lakossági aránya ez év januárjában már elérte az 57 százalékos szintet, s 41 százalékról 49-re növekedett azoknak a száma, akik jövedelmi forrásaik elégtelenségére panaszkodnak. /Alaptalan a kormány optimizmusa. Kétszer annyi a romániai szegény, mint Nastaséék statisztikájában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A határon túli magyar fiatalok oktatása, képzése érdekében milliókat költ az Apáczai Közalapítvány. A határon túli magyar oktatás a magyar nyelvű szakképzés és felsőoktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítvány elkészítette az elmúlt évről szóló jelentését. Több mint hétszázmillió forintos költségvetésből gazdálkodtak. Ebből 1800 Magyarországon tanuló határon túli diák ösztöndíjára 150 milliót fordítottak, a szülőföldjükön tanulók közül pedig 1605 fiatalt támogattak összesen 100 millió forinttal. Kollégiumok építésére, felújítására és 23 tanári lakás kialakítására 190 milliót adtak. Szemléltető eszközök, gépek korszerűsítésére 32 intézmény, szervezet összesen 30,8 milliót kapott az alapítványtól 2001-ben és 41,5 millió jutott 39 szervezet keretében 500 személy — főként pedagógus — továbbképzésére. Tavaly Délvidéken és az Erdélyben élő összesen 17 ezer diák kapott tanszercsomagot, összesen 42 millió forint értékben. Ifjúsági tájékoztatási irodák működtetésére, kiépítésére 15 milliót fordított az alapítvány. A szórványprogram keretében 40 millió forintot kapott 17 szórványközpont. A komáromi Selye János Kollégium működési kiadásaira 59 millió forint támogatást kapott, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége beiskolázásra 37 milliót, ingatlan építésére pedig összesen 107 milliót kapott a nyitrai református keresztény egyház, a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a karácsfalvi katolikus egyházközösség, a Kallós Zoltán Alapítvány és az ungvári római katolikus Szent György plébánia. /(MTI): Zárszámadás a határon túli magyarokért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

"Egyértelműen megállapítható, hogy országunk nem, vagy csak részben teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az Európa Tanácsba való felvételekor előírtak számára. Következésképpen a múlt héten Bukarestben ülésező monitorizáló bizottság ez ügyben olyan egyoldalú politikai döntést hozott, amely nem vette figyelembe az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos követeléseit" - olvasható a Királyhágómelléki Református Püspökség közleményében. A püspökség álláspontja szerint a román hatóságok március 12-i bizalmas jelentésükben félrevezették az Európa Tanácsot. "Egyházunk és a többi kisebbségi testvéregyház mély sajnálattal tapasztalja, hogy az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folytatott küzdelemben magyar érdekvédelmi szervezetünk az európai követelések szigorú és maradéktalan betartása, valamint a kisebbségi egyházak, illetve kisebbségi magyarságunk érdekeinek következetes képviselete helyett lépten-nyomon a román kormánynak a mieinket keresztező érdekeit részesíti előnyben (...) Kisebbségi egyházainknak alapvető érdeke az, hogy az RMDSZ, Románia integrációs törekvéseit támogatva ugyan, de megalkuvás, valamint etnikai és felekezeti különbségtétel nélkül képviselje az egyházi tulajdonok teljes körű visszaszolgáltatásának ügyét" — fogalmaz a közlemény. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megkereséssel fordult az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsához (SZKT), nevezetesen Frunda György SZKT-elnökhöz, kérve az egyházi ingatlanok ügyének napirendre tűzését a máj. 25-i ülésen, és azt is szorgalmazta, hogy erre a tanácskozásra kapjanak meghívást az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is. Sajnálattal kell azonban megállapítania, hogy sem Románia euro-atlanti integrációjának kérdése, sem az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok ügye nem szerepel napirenden. /Tőkés: az RMDSZ a kormány érdekvédelmi szervezetévé vált. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Az elmúlt hetekben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői a görög katolikus püspökkel Strasbourgban jártak, ahol találkoztak Bársony Andrással, a monitorizáló bizottság elnökével. Frunda György szenátorral, az ET monitorizáló bizottsága alelnöke elmondta, hogy Románia 1997-ben vállalta a tulajdonjog rendezését és az etnikumközi harmónia megteremtését. Vállalásait csak részben teljesítette. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Románia nagyvonalakban teljesítette vállalt kötelezettségeit, még akkor is, ha a tulajdonjog rendezése csak kismértékben történt meg. A nemzeti közösségek és egyházi ingatlanok kérdése még megoldatlan. Az RMDSZ-SZDP protokollum alapján ezt a törvényt június végéig el kell fogadni, az év harmadik negyedében alkalmazzák a törvényt. Ezt a kötelezettséget a bizottság ülésén jelen levő Nastase miniszterelnök vállalta. Frunda szerint Románia érdeke most, a NATO-csatlakozás előtt, hogy megoldja a problémákat. /Mózes Edith: Frunda György: A problémákat nem a NATO- ért vagy az EU-ért kell megoldani… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Besztercén, az RMDSZ új székházában tanácskoztak máj. 18-án magyar nyelvű oktatás helyzetéről a megye önkormányzati képviselői, az RMPSZ képviselői, valamint a magyar tagozatos iskolák vezetői és a Beszterce Művelődési Alapítvány küldöttje. Elhangzott, hogy sikerült újraindítani a berétei iskolát és új óvodai csoportok beindítására nyílt lehetőség. A pedagógusok szakképzettsége megfelelő szintű, de vannak esetek, ahol a román nyelv- és irodalmat, rajz, zene és technikai nevelési órákat olyan tanárok tanítják, akik nem ismerik a magyar nyelvet, holott a törvény ezt megköveteli. Dr. Szántó Árpád hangsúlyozta, hogy pályázati lehetőségekkel kell élni az önkormányzatok részéről is. Megyei szinten is pontosan kell követni a tanulók ingáztatását, megadva a segítséget. Borsos K. László felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a somkeréki (hét V–VIII. osztályos tanuló) és a szentandrási (két I–IV. osztályos tanuló), valamint a közeljövőben a berétei tanulók utaztatása még mindig megoldatlan. Örömmel számoltak be a pedagógusok az Apáczai Közalapítvány támogatásáról, a Beszterce Művelődési Alapítvány által. /Borsos K. László: Széleskörű tanácskozás a magyar nyelvű oktatás helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ A Beszterce-Naszód megyei magyar oktatás helyzetképét Balázs Dénes tanfelügyelő mutatta be. A megye 25 településén működik anyanyelvű oktatás. Óvoda 20 településen van 30 csoporttal, összesen 498 gyermekkel, 81 magyar gyermek jár román óvodába. Elemi iskola 24 településen működik 31 osztállyal, összesen 554 tanulóval, 43 gyerek jár román tagozatra. Tíz általános iskolában folyik magyar oktatás, összesen 559 tanulóval, 5 iskolában összevont osztályok működnek. Középiskola csak Besztercén működik tagozatként 8 párhuzamos osztállyal, 160 tanulóval. A megyében nincs magyar nyelvű szakiskola, ezért sok gyerek román tagozatra jár, ezek száma még 6 osztályt tenne ki. A vita során a résztvevők javasolták a civil szféra támogatási lehetőségeinek összehangolását, kitértek a vegyes tagozatokon dolgozó magyar pedagógusok kiszolgáltatottságára is. Általános jelenségként felvetették, hogy sok helyen a román tagozatok "elcsalják" a magyar gyerekeket, hogy a működéshez szükséges létszámot elérjék, olyan esetet is jelezve, ahol a román iskolát magyar gyerekek tartják fenn. /Kresz Béla: Az önkormányzat mint iskolafenntartó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi Tarsznyás Márton Múzeum igazgatója bejelentette, hogy versenyvizsgát hirdetnek az önkormányzat által létrehozott muzeográfusi állásra. Az új állást azt követően hozta létre az önkormányzat, hogy Burján Emilt, a Szent Miklós-szobor készítőjét menesztették a Figura Színháztól. A múzeum vezetője megjegyezte: csakis abban az esetben hajlandó versenyvizsga nélkül alkalmazni Burjánt, amennyiben erre vonatkozó írásos utasítást kapna a polgármestertől. /Gergely Edit: A múzeumigazgató versenyvizsgát akar. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Születésének 95. évfordulóján – máj. 17-én – Dsida Jenőre emlékeztek a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai. Az ünnepi szavalóverseny izgalmas volt, melyet a gimnázium nyelvőrző köre rendezett. /In memoriam Dsida Jenő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Egerben tartják a határon túli bábszínházak találkozóját. Az első ízben megrendezett háromnapos fesztiválon 6-6 határon túli, illetve magyarországi bábegyüttes, valamint egy tengeren túli csoport vesz részt. Erdélyből érkezett a kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, illetve a temesvári Csiky Gergely Színház bábcsoportja, Szlovákiából a rozsnyói Meseszínház, Kárpátaljáról a lutski Volinszki Bábszínház és az ungvári Területi Bábszínház együttese, Délvidéket a Szabadkai Gyermekszínház, az amerikai magyarságot pedig a New York-i Magyar Színház társulata képviseli a bábfesztiválon. /Határon túli bábszínházak találkozója Egerben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Máj. 20-án tartotta falugyűlését Visa lakossága, ahol határoztak a helyi művelődési egyesület megalakításáról. A helyi lelkész, Lukács György bevezetőjében ismertette az egyesület célját. Javaslat hangzott el az egyesület nevére vonatkozóan: Művelődési Egyesület Visa — Uniunea Culturala Visea. /Művelődési egyesület alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ sajtótájékoztatóján ismertette a máj. 25-én, Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) napirendi pontjait. Elmondta, hogy a soron következő SZKT rendkívüli hangsúlyt fektet az anyanyelvű oktatás helyzetének elemzésére, valamint az RMDSZ–SZDP protokollum megvalósításainak kiértékelésére. A magyar nyelvű oktatás bővítése az RMDSZ és az SZDP között érvényben lévő megállapodás egyik fontos előírása — mutatott rá a szövetség elnöke —, viszont ezen a téren történt a legkevesebb előrelépés — tette hozzá. A Bolyai Farkas-középiskola magyar tannyelvű intézetté alakítása kapcsán kialakult feszültségek is késleltették a megállapodás magyarnyelvű oktatásra vonatkozó előírásainak megvalósítását. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ és a kormánypárt együttműködésének jegyében pozitívan alakul a tulajdon kérdésének rendezése. Méltatta a mezőgazdasági és erdős területek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó törvény elfogadását, valamint az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében körvonalazódó megoldást, és hangsúlyozta, hogy sürgetni kell ezek mielőbbi alkalmazását. /RMDSZ-mérleg készül a protokollumról. Sikerek a tulajdon-, kudarcok az oktatási kérdések rendezése terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A státustörvény aláírásáról szóló román–magyar egyetértési nyilatkozat jó és módosítása szükségtelen, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök máj. 22-én, sajtótájékoztatón. Az RMDSZ azt szeretné, ha a megállapodás változatlan maradna, az új magyar kormány és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) felfogása pedig nem teszi szükségessé a memorandum "azonnali" módosítását, mondta a szövetség elnöke. Markó Béla kijelentette: lehetséges, hogy a dokumentumot megtárgyalja a román–magyar kormányközi vegyesbizottság, szerinte a Szociáldemokrata Párt és az MSZP delegációi közti tárgyalások révén "a kérdés megoldást nyer". /Nem kell módosítani a memorandumot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A Reform Tömörülés elnöksége közleményében kérte Magyarország most alakuló új kormányát, hogy elődjéhez hasonlóan továbbra is támogassa Románia NATO-csatlakozását. "Ezek — különösen az euro-atlanti fórumok határozatainak és ajánlásainak betartása és gyakorlatba ültetése — nem a politikai konjunktúrából eredő taktikázás kérdése, hanem a román társadalom alapvető érdeke. Ilyen általános érdek az egyházaktól jogtalanul elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a restitutio in integrum elve alapján, illetve a méltányos kártalanítás, amit az Európa Tanács Parlamenti közgyűlésének Romániával kapcsolatos 1993/176-os álláspontja, valamint az 1997/1123-as határozata is megfogalmaz." Ezért az RT számára értelmezhetetlen Bársony András szocialista képviselő, az Európa Tanács Romániát monitorizáló bizottsága elnökének kijelentése, miszerint nincs olyan európai normatíva, mely foglalkozna az egyházi tulajdon visszajuttatásával és Romániával szemben ilyen elvárás nem is fogalmazódott meg. "Annál sajnálatosabb a fenti állítás, mert ezen dokumentumokról, valamint a román miniszterelnök több nemzetközi fórumon tett nyilvános kötelezettségvállalásáról nemcsak bizottsági elnöki kötelezettségeiből eredően, hanem a határon túli magyar közösségek sorsáért felelősséget érző anyaországi politikusi minőségében is minden bizonnyal tudomást szerzett Bársony András. Reméljük, hogy ezen nyilatkozat — különösen annak a román és magyar restitúciós gyakorlatot összehasonlító része — csupán szakmai és politikai tájékozatlanság, esetleg a személyes politikai indíttatás és a tisztségből eredő elvárások közötti eltérésből származó szerepzavar következménye és nem a határon túli magyar közösségek érdekeit felvállaló anyaországi külpolitika változásának első jele." — fogalmaz a közlemény. /Tájékozatlanság, vagy külpolitikai irányváltás? RT-tiltakozás Bársony András MSZP-képviselő kijelentésére. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A szenátus Művelődési és Vallásügyi Bizottsága máj. 22-én tárgyalta a fasiszta, faj– és idegengyűlöletről tanúskodó politikai jelképek, illetve személyiségek kultuszát tiltó törvénytervezetet. A bizottság elnöke, Adrian Paunescu határozottan tagadta, hogy Romániában szervezett zsidóüldözés folyt volna a 30–40–es évek folyamán, mi több, szerinte ez az ország megakadályozta a deportálást a maga területén. Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszter viszont arról értekezett, hogy Antonescu marsall — a transznisztriai program kezdeményezésével, a besszarábiai lágerek működtetésével — az akkori Romániát a kelet–európai holokauszt tevékeny részesévé tette. Kereskényi szenátor arról beszélt, hogy a törvénytervezetnek el kell határolódnia a szélsőséges nacionalizmus minden formájától. A szenátor szövegmódosítási javaslatát elvetették a bizottság tagjai. Bizonyos etnikai csoportok (cigányok, magyarok, törökök, zsidók) történelmi szerepét minősítő kifejezések hangzottak el. /Paunescu tagadta, Theodorescu bizonygatta a román holokauszt megtörténtét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./

A háromszéki RMDSZ határozott nemet mondott a protokollum megkötésére a kormánypárt Kovászna megyei szervezetével, tájékoztatta tegnap délelőtt a sajtót Albert Álmos területi elnök, ugyanakkor tiltakozott a prefektúra és a PSD állandó gáncsoskodása miatt. A szövetség ezentúl az országos megállapodást tekinti érvényesnek Háromszéken. Ultimátumot adtak arra vonatkozóan, hogy a prefektúra épületén kapjon helyet magyar felirat is, úgy gondolták, a kérdés néhány napon belül megoldódik. Ez nem történt meg, így számukra egyértelművé vált: a PSD helyi szervezetét nem érdekli a megyei protokollum aláírása. Ismét lassult az erdő- és föld-visszaszolgáltatás üteme is. Albert Álmos szerint az intézményvezetők nemzetiségi arányának javítására garanciát jelent az országos protokollum, ezt köteles tiszteletben tartani a PSD is. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke bejelentette, június 3–5. között nem vesz részt Strasbourgban az Európa Tanács mellett működő Helyi Hatóságok Európai Kongresszusán, mert nem szavazhat meg egy, a romániai közigazgatási reformot dicsőítő jelentést. Legújabban a prefektúra a megyehatáron található magyar feliratok leszerelésére szólította fel a megyei önkormányzatot, és tiltják a címer vagy a kétnyelvű fejléces hivatali papír használatát is. Demeter János dokumentumot állít össze a megyében zajló eseményekről. A jelentést a kormányfőhöz, a minisztériumokhoz, a parlamenthez juttatja el. Ha nem kap választ, a dokumentumot elküldi Strasbourgba, az Európai Régiók Közgyűléséhez és a Helyi Hatóságok Európai Kongresszusához. /Farkas Réka: Betelt a pohár. Nem születik protokollum Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./