Előbb a kormánypárttal (PSD) folytatott egyeztetés útján, majd a törvényhozásban próbálja érvényesíteni az RMDSZ az egyházfők restitúciós elvárásait. Az RMDSZ már a szenátusi bizottsági vita előtt megpróbálja egyeztetni a kormánypárttal a PSD-javaslatcsomag egyházfők által kért módosításait – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az ügyvezető alelnök azt tartotta a legjelentősebb eredménynek, hogy a PSD restitúciós csomagjával tizenkét év óta először jelentette ki a kormány, hogy visszaadja az egyházi ingatlanok tulajdonjogát. Az alelnök sajnálatosnak mondta, hogy a PSD nem tartotta be a határidőt a sürgősségi kormányrendelettel visszaadott épületek ügyében. /Gazda Árpád: Képviselik az egyházak elvárásait. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Civil parlamentet hoznának létre a hét végén tartott kolozsvári Civil Fórum egyes résztvevői, amely hatékonyabban képviselné a különböző szervezetek, egyesületek érdekeit, mint az RMDSZ. A kezdeményezők szerint az erdélyi civil társadalom felnőtt oda, hogy megszervezze önmagát, valamilyen együttműködési rendszert alakítson ki, és utána tárgyaljon az RMDSZ-szel a civil szféra érdekvédelmének átvételéről. A múlt héten tartott kolozsvári Civil Fórumon felmerült, alakuljon egy ötfős munkacsoport a cél elérése érdekében. A testület tagjai: Somai József (a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke), Kató Béla (az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese), Hajdó Csaba (a Civitas Alapítvány igazgatója), Bodó Barna (a Szórványért Alapítvány elnöke), valamint Birtalan Ákos parlamenti képviselő lennének. Ma már 1450 magyar civil szervezet tevékenykedik Erdélyben, ezért felvetődik a civil szervezetek közösségi identitásának kérdése. Hajdó Csaba a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) – amely a civil társadalom egyfajta ernyőszervezete – létjogosultságáról elmondta, nem látja lényegét SZET működésének. "Nem tudom pontosan hányszor ülésezett, és általa mennyire tudott érvényesülni a civil társadalmi kontroll az RMDSZ fölött" – mondta a Krónikának Hajdó, aki nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy különböző alapítványok révén az RMDSZ kezelje az erdélyi civil társadalomnak szánt magyarországi vagy romániai pénzalapokat. Bodó Barna szerint, különösen a kormánykoalíciós szerepvállalás óta, az RMDSZ sokkal inkább pártként jelenik meg a közéletben, semmint olyan átfogó struktúraként, ahogyan a kilencvenes évek elején elindult, s amilyennek sokan elképzelték. Véleménye szerint a civil szférának szánt összegeket egyértelműen az RMDSZ ellenőrzi. Birtalan Ákos egy úgynevezett civil alap létrehozását javasolná. "Ennek célja, hogy a különböző csermelyekben csorgó támogatásokat, amelyeke itthoni vagy külföldi forrásokból származnak, célirányosan használják fel. Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke szerint egy ilyen rendezvény, mint a civil szervezetek fóruma, nem döntéshozó, hanem egy tanácskozójoggal bíró rendezvény. Össze kellene hívni az összes létező civil szervezet elnökeit, akkor az egy döntéshozó és legitim rendezvény lehetne. /Ifj. Cseke Péter: Maguk osztanák el a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Egyre egyértelműbbé válik, hogy az RMDSZ nem képviselheti hitelesen az egyes emberek és az általuk alkotott kisebb közösségek érdekeit is, nem lehet szószólója egyszerre az egyes embereknek, a történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek is. Az RMDSZ politikájával szemben ugyanis lám, nemcsak az egyházak, hanem a civil társadalom is megfogalmazza fenntartásait. A civil parlament egyelőre csak egy ötlet, de a tendencia nyilvánvaló: a civil társadalom széles körű döntési jogot szeretne saját sorsának alakításához. Ha pedig az RMDSZ képtelen integrálni a kezdeményezést, félő, hogy elszigetelődik a civil társadalomtól. /Lukács János: Szép, komoly fiak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Az Aradi 13 mártírtábornok emlékoszlopát máj. 4-éről 5-ére virradóra ismeretlen tettesek festékkel leöntötték, ürülékkel bemázolták és obszcén szavakat írták rá. A történteket sírgyalázásának is tekinthetjük, ezért a Románia Magyar Demokrata Szövetség teljes mértékben elítéli az ilyen jellegű megnyilvánulásokat, és már meghozta a szükséges intézkedéseket, melynek nyomán ezentúl az emlékművet a polgárőrség és a rendőrség fogja őrizni. /Polgár- és a rendőrség fogja őrizni az Aradi 13 mártírtábornok emlékoszlopát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

A magyarországi választási kampány idején, főleg a két forduló között, számos erdélyi politikus, újságíró kifejtette: a szocialisták és a "bal-liberálisok" nem nemzetben gondolkoznak, kevésbé törődnének a határon túli magyarokkal, csökkenne, vagy meg is szűnne a számukra juttatott segítség. Fey László kiállt a baloldal mellett és kirohant Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke ellen. Fey szerint a Fidesz kiépítette klientúráját, akiket támogatott és megosztotta a magyar társadalmat. /Fey László: Kuvikol már…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Henning László, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség osztályvezetője közölte: évente 200-300 gyermekkel csappan a beiskolázási szám, a tanfelügyelőség is kénytelen lépéseket tenni. Elkerülhetetlen, hogy az igen kis beiskolázási létszámmal működő tanintézményeket előbb-utóbb fel kell számolódni. A líceumokban 25-ről 28-ra emelték az osztálylétszámot, az ipari iskolákban pedig 30-ra. Az utóbbiban gond, hogy nincs meg az anyagi háttér, Kézdivásárhely kivételt képez, mivel a Gábor Áron Szakközépiskolára ez biztosított. Ösztönözni próbálják a diákokat, hogy továbbtanuljanak (Székelyföldön 2001-ben a diákok 5 százaléka (!) vizsgázott sikeresen felsőoktatási intézetbe), ezért a beiskolázási tervben az induló osztályok majdnem fele líceumi oktatásban van. Az összevonások miatt a megyében 140 pedagógust kell leépíteni szept. 1-jéig, ez a tanfelügyelőség reményei szerint nem érinti majd a szakképzett tanerőket, mivel elsősorban a megszűnő, összevont elemi iskolákban tanítókat megpróbálják más tanintézményekbe irányítani. - Ősztől 16-tal kevesebb kilencediket kezdő osztály indul a háromszéki közép- és szakiskolákban, mint tavaly. A beiskolázási terv szerint a háromszéki középiskolák nappali tagozatán 66 kilencedik osztályt indítnak, összesen 1848 diáknak biztosítva helyet. Az esti tagozaton csupán két kezdő osztályt engedélyezett a tanügyminisztérium, ami 56 helyet jelent. A szakiskolák első évfolyamán 42 osztályban összesen 1260 helyre várják a jelentkezőket. Rossz hír az "estisek" számára, hogy az ősztől nem indítanak XI. és XII. osztályokat. /Gazda – Némethi: 140 tanügyi állást kell megszüntetni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

Április 11-én Esztelneken az immár 300 éves múltra visszatekintő Szacsvay-Köntzey kúria, a székely nemesi udvarház felújításának befejezését ünnepelték. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást a Szacsvay családról, annak híres leszármazottairól. /(nagy): Egy 300 éves épület Esztelneken. A legrégibb székely kúria. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

A Szatmár megyei tanfelügyelőség úgy határozott: Szatmárnémetiben, a megyeszékhelyen külön román és magyar V. osztályt indít azon tehetséges falusi gyerekeknek, akik szülőhelyükön (felsőtagozat hiányában) nem tanulhatnak tovább. A magyar osztályt a Református Gimnáziumnál szeretnék létrehozni, ahol minden készen áll az osztály beindítására. A gimnázium két új létesítménye is rendelkezésükre áll: a tízezer kötetes új könyvtár és a napokban átadott, jól felszerelt tornaterem. /(Sike Lajos): Toborzó a Nyilas Misi osztályba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

A magyar igazolványt igénylők felkeresése alkalmat adott az Ókirályság déli tartományaiban (Munténia, Dobrudzsa, Olténia) élő magyar közösségek meglátogatására. Általában idősebbekről van szó, túlnyomó többségük vegyes házasságban él, gyermekeik, unokáik már nem tudnak vagy csak nagyon alacsony szinten tudnak magyarul. Ennek ellenére vállalják magyar identitásukat és legtöbbjük igényli a magyar igazolványt, egyes esetekben a vegyes házasságból született gyermekek és unokák is. Eddig 151-en igényeltek magyar igazolványt és ez a szám a közeljövőben legalább megkétszereződik. A találkozások alkalmával mindenütt igényelték, hogy nemzeti identitásuk megtartásához szükség lenne anyagi feltételeit megteremteni az együttlétüket biztosító helyiség működtetésének. Galacon létezik az RMDSZ-nek egy területi szervezete. A galaci református templom rendelkezik egy melléképülettel, ahol a lelkész lakásán és irodáján kívül még létezik egy szoba, itt RMDSZ-irodát lehetne működtetni, és alkalmas lenne a városban élő magyarok napi találkozóhelyének létrehozására. Konstancán jelenleg nincs RMDSZ területi szervezet. Egy, ezt megcélzó javaslatot eljuttattak a Szervezési Főosztályra, de még nem terjesztették az SZKT elé. A városban és a megyében (elsősorban Mangálián) élő magyar közösség létszáma a helyiek és a református lelkész becslése szerint lehet tízszerese is a galacinak, így egy magyar ház létesítésére még nagyobb az igény. Konstancában a református egyház megvásárolt egy ingatlant, ahol jelenleg egy imaház működik. Az épületben van egy helyiség, ahol RMDSZ iroda valamint egy kölcsönkönyvtár működhetne. Ramnicu Valceán is több száz, egyesek szerint ezren felüli magyar közösség létezik. A református egyház bérleti szerződés alapján használja az evangélikus szász templomot, melyet a bérleti díj ellentételeként felújítottak az Illyés Alapítvány támogatásával. A templom mellett létezik egy volt, kéttermes iskolaépület, ennek egyik szobáját a Német Demokrata Fórum használja, a másikat átadnák a református egyháznak. Amennyiben döntés születik az RMDSz Ramnicu Valcea-i szervezetének újraalakulására,, akkor az említett helyiség rendelkezésére állna. /Czédly József: Az ókirályság déli tartományaiban élő magyar közösségek helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Máj. 7-én Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban teltház előtt léptek színpadra a Kusztura Sándor festőművész-énekes által szervezett nótagála neves előadói, Máté Ottília és Bokor János, valamint két fiatal lány, akik nemrég tűntek fel a népdaléneklés színterén: a zeteváralji Bokor Tünde és a homoródalmási Sorbán Enikő. A házigazda Kusztura Sándor is fellépett, aki szeretné meghonosítani ezt a műfajt itt, Székelyudvarhelyen. /Nagyálmos Ildikó: Nótagála sztárvendégekkel. "Ott, ahol zúg az a négy folyó..." = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./

Nagyon kevesen jöttek el máj. 8-án a X. Székelyudvarhelyi Diáknapok megnyitójára. Az előző években tömegeket vonzott ez a rendezvény. /K. Z.: X. Székelyudvarhelyi Diáknapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./

Elhunyt dr. Zágoni Albu Zoltán /Marosludas, 1934. júl. 19. - Bukarest, 2002. máj. 5./, a bukaresti Calvineum egyházközösség vezető lelkipásztora, aki 28 évig töltötte be ezt a tisztséget, bátran kiállt a bukaresti magyar közösség érdekében. 1959 és 1974 között radnóti lelkipásztor. 1974-ben nevezték ki a bukaresti református egyház vezetőlelkészének. 1974. október 31-én szentelték fel Bukarest új református templomát. A lelkész megkezdte Bukarest református közösségének feltérképezését, több mint 400 családot látogatott meg az első esztendőben. Zágoni Albu Zoltán kezdeményezésére 1991-ben újraalakult az 1930-as években erdélyi egyetemisták által létrehozott Koós Ferenc Művelődési Kör. Azóta is az ökumenikusan szervezett Koós Ferenc Kör a bukaresti magyar értelmiség műhelye. A református templom lett 1990-ben mentsvára, lelkipásztorának kezdeményezésére, az Ady Endre Líceum szorult helyzetbe került diákjainak és tanárainak, amíg sikerült elintézni az iskola magyar jellegének visszaállítását. Az 1989-es események lehetővé tették egy, az UNESCO égisze alatt működő ökumenikus főiskola létrehozását. Ennek újtestamentumi tanszékére Zágoni Albu Zoltánt hívták meg. Évek elteltével ő kapta az ökumenikus tanszéket is és e minőségében a keresztyén vallások protestáns tanszékének tanára. Tanulmányai és cikkei a Református Szemlében, A Hétben és a Romániai Magyar Szóban jelentek meg. Zágoni Albu Zoltán doktori címet nyert ökumenéből és teológiából. /Az RMDSZ Bukaresti Területi Szervezete: In memoriam Dr. Zágoni Albu Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Marosvásárhelyen a Tulipán utcai református gyülekezet csaknem 3500 tagja több mint tíz évvel alakulását követően, kénytelen egy imaházzal beérni. Az egyház templom építésére alkalmas területre vonatkozó kérésekkel kezdte ostromolni az önkormányzatot. 199l-ben a tervrajzokat is elkészítették. A tanács elutasította, mondván, ezt a területet a művészeti líceumnak szánták. Ennek ellenére a területen egy görög katolikus templom építése kezdődött el. 1992-ben újból kérvényt nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz. A visszautasítás után újabb területet igényeltek. Jöttek az újabb folyamodványok és az újabb nemleges válaszok. 1993-ban kértek újra területet, majd 1995-ben. Választ azóta sem kaptak. Az egyház vásárolt egy háromszintes családi házat, ez nem mindenben felelt meg a gyülekezeti célnak. Átalakítás után 1993. decemberében két, egymásba nyíló szobában - az ülőhelyek száma mintegy 120 -, tartották az első istentiszteletet. /Járay Fekete Katalin: Templomkálvária. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria udvarán állott az a körtefa, mely a legenda szerint utoljára verset írni látta Petőfit. Bár 40 évvel ezelőtt kiszáradt, továbbra is kegyelettel őrizték és gondozták, tetőt is húztak a vén körtefa fölé, hogy védjék esőtől, hótól. Pár napja már nincs a fa a kúria udvarán. Valakik szétverték a körtefát. A körtefa törzsének maradványait beszállították a helyi múzeumba. Bár költséges a fa maradványainak restaurálása, mégis megpróbálják a múzeum szakemberei, összeragasztják darabjait, majd a restaurálás után újból visszahelyezik eredeti helyére. /Kristó Tibor: Szétverték Petőfi körtefáját. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Székelykeresztúron a kollégium 1990. máj. 12-én újból felvette az Orbán Balázs nevet. Három év múlva, 1993-ban ünnepelte az intézmény fennállásának 200. évfordulóját, s azóta minden évben megszervezik az iskolahetet. Idén máj. 7-én kezdődött az iskolahét. A program gazdag: rajzkiállítás, iskolatörténeti és Kossuth-vetélkedő, népdalverseny, a kollégium egykori diákja, az ismert író, Szabó Gyula is hivatalos, aki irodalomórát tart, lesz tudományos ülésszak, fellépnek a színjátszók. /Kristó Tibor: Iskolahét Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Tízéves a  Gerhardinum, a Temesvári Római Katolikus Líceum. Ebből az alkalomból tart máj. 9–12. között a rendezvénysorozat. Heinrich József igazgató reménykedik: a következő évben újabb épületrészeket kap vissza az egyház a Műszaki Egyetemtől, s meg fognak oldódni a tanterem-  és a bentlakásgondok. Eddig ugyanis az iskola a leromlott állagú épület első emeletének néhány termét használhatta csupán, bentlakása pedig az Emil Ungureanu Szaklíceummal közös volt. Szabó Péter plébánost, az intézményt alapító első igazgatót beszélt az iskola történetének kezdeteiről. 1992 őszén nemhogy épülete lett volna az induló iskolának, hanem a felvételire jelentkező diákok is matracokon aludtak mások jóindulatából kapott termekben. Végül a tanfelügyelőség egy óvodát engedett át a Katolikus Líceumnak, ahol két tanteremben tíz magyar és tíz  román nyelven tanuló kilencedikessel megindult az ország nyugati régiójának egyetlen katolikus oktatási intézményében a tanítás. 1994-ben a Gerhardinum beköltözhetett a piaristák egykori iskolája első emeletének néhány termébe. Németországi támogatással jutottak iskolai bútorzathoz, onnan kapott a líceum egy autóbuszt is. A tanulók létszáma a kezdeti 20-ról mára 178-ra emelkedett. /Szekernyés Irén: Az államosítás óta először imádkoztak nyilvánosan az egykori piarista iskola második emeletén. Tízéves a  Temesvári Római Katolikus Líceum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Kézdivásárhelyen a tanítóképző immár 10 éve viseli Bod Péter református lelkész és polihisztor nevét. Az idei Bod Péter napok /máj. 10-11/ gazdag műsort kínáltak: rendhagyó órák, előadások, kiállítások, tolmács- és szónokverseny, játszóház, sportrendezvények, s táncház. A Pro Hungaris Alapítvány, valamint a városi tanács jóvoltából könyvjutalmakkal és oklevelekkel tüntették ki a tantárgyversenyek díjazottjait. Két nagyobb kiállítás volt Ady és a világ, valamint Múlt, jelen és jövő Székelyföldön címmel. Ezzel egyidőben zajlott le a Kossuth-szónokverseny és az immár negyedik alkalommal megrendezett tolmácsverseny. Megkoszorúzták a Haszmann Pál Tájmúzeum udvarán lévő Bod Péter-szobrot, majd a nevezetes református lelkész szülőhelyén elhelyezett kopjafát. /(dimény): Kétnapos rendezvény a Tanítóképzőben. Bod Péter Napok – 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

Két éve, minden pénteken este hét órakor, közös programja van a gelencei családoknak, a helyben készült televízióadást, a Gelencei Televíziót figyelhetik. Bara Kádár Imre az adó főszerkesztője. A bemondónő olvassa fel a községi tanács határozatait, a polgármester döntéseit és felhívásait. Ezt a helyi, kulturális, közéleti, vagy ifjúsági rendezvényeken készült felvételeik sugárzása, vagy esetenként egy-egy jó játékfilm követi. A munkatársak lelkesedésből dolgoznak. /Kristály Lehel: Két éve sugároz a Gelencei Televízió. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

Nagybányán, a Németh László Napok zárórendezvénye részeként, ápr. 26-án mutatták be Vánk Sándor: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában című kiadványát. 1945 után a városban létrehozták a 2. számú magyar középiskolát, később megszüntették. A szerző kitartó munkával összegyűjtötte és közzétette az egyes időszakokban használatos tanrendeket, tantárgyakat, esetenként még órarendet is, továbbá az egyes osztályok nemzetiségi megoszlását. /Dávid Lajos: Vánk Sándor: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 10./

Máj. 9-én került végső szavazásra a parlament alsóházában a mezőgazdasági és erdőterületek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó 2001. évi 102. számú sürgősségi kormányrendelet, amely tartalmazza az RMDSZ által kezdeményezett javaslatokat. Egyebek között azt, hogy az 1945- 1959 között erőszakkal elvett, majd a téeszekbe bevitt földek az eredeti tulajdonosokhoz kerülnek vissza, illetve, hogy az egyházak és oktatási intézmények közbirtokosságokban található erdőterületeit nem adják hozzá ezen intézmények más formában visszakapott erdőterületeihez. /(mózes): A képviselőház megszavazta a 102. törvényt. Tartalmazza az RMDSZ javaslatait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

A kormány folytatja az elkezdett gazdasági reformot, de figyelembe veszi annak társadalmi hatásait — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott szokásos telekonferenciáján a Világbanknak azzal a döntésével kapcsolatban, amely a PSAL II program megbeszélésének elhalasztására vonatkozott. Nastase hangsúlyozta: Egy olyan viszonylag szegény országban, mint Románia, nem alkalmazhatunk annyira túlzó módszereket, mint amilyeneket sugallnak nekünk. Az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoktól csupán 1 100 alkalmazottat bocsátott el, holott a stand-by szerződésben vállaltak szerint 4 200-at kellett volna leépítenie - a kormány tehát nem teljesítette egyik vállalását. Együttműködünk a nemzetközi intézményekkel, de a végső döntést mi mondjuk ki - mondta Nastase. - A 2000–2006 időszakban Románia több mint egymilliárd euró értékben kap vissza nem térítendő támogatást a SAPARD-program révén. /Elégedetlen a Világbank, elhalasztotta a tárgyalásokat. Nastase: nem a nemzetközi pénzintézetek diktálnak Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A kormány a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési összegeket évről évre biztosította, és a támogatás idei előirányzata több mint tízmilliárd forint – jelentette ki az MTI-nek a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. Szabó Tibor jelezte: 1999-ben az állami költségvetés összesen 2,916 milliárd forintot, 2000-ben 4,566 milliárd forintot, 2001-ben 10,488 milliárd forintot folyósított a határon túli magyarság támogatására. A támogatás alapvetően a különböző közalapítványok és alapítványok - Illyés Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, Teleki László Alapítvány, Mocsáry Alapítvány, Segítő Jobb Alapítvány, Pro Hungaris Alapítvány - közreműködésével történt és történik folyamatosan - közölte az elnök. Szabó Tibor emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett hivatal koordinálásával külön célkereteket különítettek el a délvidéki magyarság talpra állásának támogatására, a kárpátaljai árvízkárosultak segélyezésére, a horvátországi magyar létesítmények újjáépítésének támogatására, valamint a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás megszervezésére. A különböző szaktárcák és a Magyar Tudományos Akadémia közvetlenül is támogatják pénzzel a határon túli magyarok oktatását és kulturális életét, s hasonlóképpen juttatnak összegeket a tudományos kutatás segítésére. Szabó Tibor szólt arról, hogy a közalapítványok és alapítványok esetében a támogatások odaítélése nyilvánosan meghirdetett pályázati rendszer keretében történik a kuratóriumok döntései alapján. Szabó Tibor hozzátette: a közalapítványok tevékenységükről éves közhasznúsági jelentést készítenek az alapító számára, amely értelemszerűen kiterjed annak számszaki vonatkozásaira is. Tevékenységüket az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi. A hivatal elnöke utalt arra, hogy a támogatások döntéshozatalába bevonják a határon túli magyar szakmai és érdekvédelmi szervezeteket is. - Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma mellett immár kilencedik éve működik az az alkuratóriumi rendszer, amelynek keretében az érintett szomszédos országokban működő magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselőiből álló testületek tesznek javaslatokat a keretösszegek elosztására. Szabó Tibor kijelentette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását és fejlesztését szolgáló támogatások esetében a romániai magyar egyházak alapítványt hoztak létre, és minden esetben az alapítvány kuratóriuma dönt a fejlesztési projektekről, a finanszírozás pedig a döntésnek megfelelően történik. /A határon túli magyarok támogatásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Felértékelődik a lengyel, román, szlovák, ukrán és magyar régiókat összefűző Kárpátok Eurorégió szerepe azt követően, hogy a visegrádi országok csatlakoznak az Európai Unióhoz - hangsúlyozta Nyerki József, a Külügyminisztérium Regionális Együttműködési Főosztályának helyettes vezetője a Kárpátok Eurorégió máj. 9-i, 31. tanácsülésén, melyet Egerben tartottak. A visegrádi országok uniós tagfelvételét követően a Kárpátok Eurorégió rendelkezésére állnak az Európai Unió azon forrásai, amelyek a tagországok, illetve a tagsággal nem rendelkező államok régióinak együttműködését szolgálják. A ma már 26 régió, megye, nagyváros és településszövetség bevonásával működő eurorégió 1993-ban alakult a térség közös problémáinak közös kezelése érdekében. /Felértékelődik a Kárpátok Eurorégió? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Pillich László elutasította a IV. Civil Fórumon elhangzott javaslatot, hogy az erdélyi magyar civil szféra a pénzforrások elosztása fölötti kontrollt gyakoroljon, majd az elosztást a politikai befolyásolás övezetéből egyre inkább a civil koordináció alá helyezze. Pillich elviekben egyetért az autonóm önszerveződés hatékonyabbá tételében, mégis aggodalommal fogadta a kezdeményezés bejelentését. Szerinte a Civil Fórumot az intézményfejlesztés és nem az erdélyi polgári intézmények rendszerének strukturálásával kapcsolatos témakörben hirdették meg, továbbá a civil szférát nem intézményesíteni kell, hanem a civil szféra intézményesülését kell segíteni. Az adományozó előjoga marad szempontjainak kialakítása, a pályázatokat elbíráló személyek kijelölése. Pillich szerint azok kifogásolják a pénzelosztás elveit, akik az elmúlt 13 év alatt jócskán kivették részüket a pályázati összegek odaítéléséből. /Pillich László: Önszerveződés vagy (ön)szervezés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Az elmúlt tizenöt év alatt mintegy felére (az 1987–es egyházi nyilvántartásban szereplő 1183 személyről 536–ra) apadt Hadad református gyülekezete. Ezek túlnyomó többsége is hatvanadik életévét meghaladott, idős ember. A falu fiataljainak nagy része külföldön vállal munkát, vagy már végleg Németországra vagy Magyarországra telepedett ki. /B. É.: Felére apadt a hadadi református gyülekezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 11./

Udvarhelyi polgárok egy csoportja Nyírő József Egyesületet kíván létrehozni, melynek céljai közt szerepel az író hamvainak hazahozatala Madridból, Nyírő utolsó kívánsága szerint. A kezdeményező, dr. Pál Gyula nyugalmazott ügyész az elmúlt napokban megbeszélést folytatott Szász Jenő polgármesterrel, tájékoztatta a város elöljáróját az egyesület célkitűzéseiről. Az egyesület munkáját támogatásáról biztosította Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, aki ígérete szerint megteremti majd a szükséges kapcsolatot a rokonokkal és a spanyol hatóságokkal a formaságok elintézése érdekében. /Hazahoznák Nyírő József hamvait. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

Bálint Márta tizennégy évnyi távollét után lépett ismét egykori nagy sikerei marosvásárhelyi színpadára. A Budapestre áttelepült színésznő Székely János verseiből állította össze estjét. /N.M.K.: A lélek muzsikája. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

A textilművészetet népszerűsíti a hagyományos marosvásárhelyi Ariadne-kiállítás. Idén nem jelentkezett a mindig figyelemfelkeltőn szereplő Kántor Zita. Kiállított viszont a tavalyi első díjas Csíky Szabó Ágnes, továbbá Hunyadi Mária, Szabó Bokor Márta, Novák Ildikó, Köllő Margit és mások is jelen voltak munkáikkal. /N.M.K.: Ariadne 2002. Textíliák falon, térben, időben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Ion Iliescu államfő részt vett a gyermekek helyzetének szentelt ENSZ-csúcson New York-ban, román újságíróknak tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy Magyarországon "ismert partnerek alakítanak új kormányt". A román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésére számít azt követően, hogy a magyarországi törvényhozási választást a baloldal nyerte meg. Iliescu felidézte, hogy 1997-ig - első két elnöki mandátuma idején - a Horn-kormánnyal alakította ki a legjobb kapcsolatokat Románia. Mint mondta, Antall József kormányával meglehetősen nehezen haladtak a román-magyar alapszerződésről folytatott tárgyalások. Szavai szerint a román fél az akkori magyar vezetés részéről bizonyos merev álláspontba ütközött. - A Horn-kormány viszont - amikor Kovács László, a mostani választásokat megnyerő magyar párt vezetője volt a külügyminiszter - nyitottságot és pragmatizmust tanúsított, s ennek eredményeként lehetett aláírni az alapszerződést, ami kijelölte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének pozitív szakaszát - mondta. Ion Iliescu értékelése szerint az Orbán-kormány radikálisabb hangot ütött meg a kétoldalú kapcsolatok problémáit illetően, de összességében sikerült "bizonyos, meglehetősen kedvező haladást" elérni. Iliescuban kedvező benyomást keltettek benne Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Kovács László nyilatkozatai, amelyek szerint az új magyar vezetés véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a korábbi kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikális szárnyát támogatta. /Román–magyar kapcsolatok. Ion Iliescu New York–i sajtóértekezlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./

Antje Vollmer, a német Bundestag alelnöke nemzetközi kisebbségi törvényszék létrehozását javasolja a szélsőséges nacionalizmus erejének megtörésére a Neue Zürcher Zeitung-ban máj. 11-én megjelent írásában. Vollmer emlékeztetett arra, hogy Václav Havel cseh államfő nemrégiben a lap hasábjain óvott attól, hogy Edvard Benes államfőt nemzetközi bűnbakká tegyék, hiszen ő csak az etnikailag homogén állam korára jellemző eszméjét követte, amely az első világháború után fatálisan összekapcsolódott a népek önrendelkezési jogával. A németek (és magyarok) elűzése azért nem váltott ki nagyobb ellenállást, mert ezt a gondolkodást osztotta a legtöbb nyugati politikus is. Antje Vollmer megállapította: egy állam nemzeti identitása szélsőséges esetben csak más etnikai csoportok kizárásával valósítható meg. Ezért a szélsőséges nacionalista mozgalmak mindig elűzéshez vezetnek, s ez az aktualitása a Benes körüli, látszólag múltba forduló vitának is. "A populisták saját népüket a többi nép fölé helyezik, s ezzel közvetlenül Benes mellé beállnak egy olyan eszmetörténetbe, amely mindig is fenyegette Európát " - írta a német politikus. "Meg kell találni az utat a saját nemzetállamon belüli önrendelkezéshez és kulturális autonómiához. Javaslom, hogy hozzunk létre nemzetközi kisebbségi törvényszéket, ahová olyan kisebbségek fordulhatnak, amelyek úgy érzik, hogy egy adott államban sérülnek jogaik, ott vádat emelhetnek, s ahol megvádolt nemzetállam is meghallgatást nyer. Azok a kisebbségek pedig, amelyek maguk is erőszakhoz folyamodnak, elvesztik nemzetközi védettségüket" - írta Antje Vollmer. /Német javaslat nemzetközi kisebbségi törvényszék felállítására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./