Temes megye a sereghajtók között van a helységnevek kétnyelvű feltüntetése területén – jelezte Bodó Barna megyei tanácsos a helyi RMDSZ sajtókonferenciáján. A napokban a Temesvár melletti Újszentesen a román-magyar névtáblát kihelyezték, három nap múlva ismeretlen tettesek lefestették barna festékkel a magyar feliratokat. Bodó Barna a helyi sajtó révén szeretné felhívni a közvélemény figyelmét: a multikulturális Bánságban veszélybe került egy hagyományos érték, a sokat emlegetett interetnikus tolerancia!: Újszentesen egyszer már 1990 márciusában is lefestették a magyar nyelvű névtáblát, a temesvári Magyar Házról többször is leverték a magyar intézmények névtábláit, összetörték az első Klapka-emléktáblát, ő maga is kapott fenyegető leveleket, akárcsak a helyi magyar színház. /(Pataki Zoltán): Lefestett névtábla Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

A Szociáldemokrata Tömörülés nevű RMDSZ-platform támogatja az RMDSZ és a kormánypárt együttműködési egyezményét, ugyanakkor egységre szólít fel a protokollumba foglaltak érvényesítésének érdekében. A platform szerint a magyarság csupán így érheti el kitűzött céljait. Gajdos Balogh Attila szerint ez szinte egy az egyben egyezik az 1945–1950-es évek magyar nyelvű állampárti sajtójának szólamaival. Az RMDSZ jelenlegi szűkkörű, tényleges vezetése, mintegy négy-öt ember, szinte kivétel nélkül az egykori pártállam érdek- és karrierkommunistáiból áll. Ők, ha kell, még "konfrontálódnak" is. Akár Orbán Viktorral is. Az RMDSZ-vezetés nem tudná, hogy a szövetségnek sokkal nagyobb a súlya a világ szemében, mint a román parlamentben leadható szavazatainak a száma? Vajon nem emiatt választotta éppen az RMDSZ-t partnerül a kormánypárt? Ezt a helyzetet jobban ki lehet(ne) használni! – állapította meg a cikkíró. Megnyugtató az RMDSZ parlamenti frakcióján belül létrejött Polgári Szárny megalakulása, éppen a kormánypárttal kötött megállapodás gyakorlatba ültetésének figyelemmel követésére ("monitorizálására") miatt. A Polgári Szárny elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a megállapodásba foglalt első határidő — február 28. — lejártakor, a paktumban előirányzott hat feltételből csupán kettő teljesült. Február 27-én a francia Le Monde európai személyiségek vélekedése alapján egy írást közölt arról, hogy az EU-ba lépés után kisebbségi kérdésekben megszűnik a nyomásgyakorlási lehetőség. /Gajdos Balogh Attila: Sok mindent eldöntő év. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Március hetedikén lejárt a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának határideje, tehát minden olyan településen, ahol a román többségi lakosság mellett valamely nemzeti kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot, az illető kisebbség nyelvén is ki kellett tenni a feliratokat. Március hatodikán helységvezetők ezreinek eszébe jutott, hogy másnap lejár a határidő. Magyarázkodni kezdtek: nincs pénz; nincs határozat; nincs idő a megrendelésre stb. Romániában lehetséges a törvény végrehajtásának megtagadása. /Kerekes Edit: Kétnyelvű nyilak nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Az RMDSZ Oktatási és Önkormányzati Főosztályának rendezésében tanácskozás tartottak Kolozs megye magyar nyelvű közoktatásáról. A megjelent politikusok, szakemberek, iskolaigazgatók, önkormányzati képviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vitáján szóba kerültek a gyenge tanulmányi eredmények, az oktatási szerkezet elavultsága, de nem utolsósorban az oktatási intézmények autonómiahiánya is. Jelenleg az önkormányzatok kötelesek finanszírozni a tanintézményeket, de nem avatkozhatnak bele az oktatási intézmények személyzet-összetételébe és a tantervbe sem. Nemsokára megszűnik ez a helyzet, az önkormányzatok iskolákra vonatkozó szélesebb hatásköre előbb-utóbb megteremti majd a tanintézmények közötti versenyhelyzetet. Kolozs megye a többi megyékhez viszonyítva élen jár a képzett pedagógusokkal való ellátottság szempontjából. Lakatos András, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke iskolatanács a létrehozását javasolta, továbbá a regionális, nagyrészt magyar nyelvű oktatást biztosító iskolaközpontok létrehozását, ezek anyanyelven történő tanulási lehetőséget adnának a szórványtelepülések gyerekeinek is. Mindez bentlakásokat és iskolabuszokat igényelne, amit magyarországi anyagi források csoportosításával lehetne megoldani. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a külkerületi iskolák válságos helyzetét, amelyeket a felszámolás veszélye fenyeget. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a megyei RMDSZ elnöke "leterheltnek" nevezte a szövetséget, "mert a civil szervezetek és az egyházak nem látják el a dolgukat". /Borbély Tamás: Az önkormányzatok kezébe az iskolákat! Politikai-szakmai tanácskozás Kolozs megye magyar nyelvű közoktatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Egyre nehezebb helyzetben van az erdélyi magyar oktatás, a kultúra, a művészet. A marosvásárhelyi színháznál szinte egyszerre felmondó hét fiatal művész esete mutatja: erdélyi magyar, többnyire fiatal művészek körében erősödik a külföldre, főleg Magyarországra település kényszere. A művészek, pedagógusok mellett már a középiskolások, egyetemi hallgatók is tömegesen folytatják tanulmányaikat külföldön. Ha ezeknek az újszerű, az RMDSZ egyik oktatásügyi szakértője által szabadpiaci vállalkozásnak nevezett kihívásoknak nem képes helytállni a hazai politikai és szakmai elit, egyre többször hallunk még elvándorló színészekről, tanárokról, diákokról, mutatott rá Rostás Szabolcs . /Rostás Szabolcs: Szabadpiaci kihívások. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint a magyar hatóságok megpróbálnak olyan légkört kialakítani Moldvában, hogy rávegyék az ott élőket, vallják magukat magyar nemzetiségűnek. Nemrégiben a csángók egy küldöttsége felkereste a iasi-i római katolikus püspökséget, kérve a magyar nyelvű misézést. "Nagy meglepetésre azonban egyikük sem tudott magyarul" - állította Prisacaru. /Szőcs Levente: Magyar offenzíva csángóügyben? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 14-én, rendkívüli ülésén dönt a gyergyószentmiklósi városi tanács arról, mi lesz a sorsa Burján Gál Emilnek, a Figura Stúdió-Színház volt díszlettervezőjének. A Szent Miklós-szobor alkotóját létszámcsökkentés miatt menesztették a színháztól. Pál Árpád polgármester áthidaló megoldásnak nevezte, hogy Burjánt őszig a Tarisznyás Márton Múzeum alkalmazná, szeptembertől pedig remélhetőleg a tanügyben találna állást. A polgármester belátta, hogy a díszlettervező a Figuránál nem maradhat tovább. A múzeum hajlandó lenne alkalmazni Burjánt, de csakis abban az esetben, ha a város az állást is létrehozza számára – fejtette ki Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A Tarisznyás Márton Múzeum jelenleg öt alkalmazottal működik, holott a Művelődésügyi Minisztérium által megkövetelt normarendszer szerint 22 munkatársra lenne jogosult. A múzeum jelenleg két muzeográfusi és négy múzeumőri állásra nyújtott be kérést az önkormányzathoz. /Lukács János: Holnap döntenek. Muzeográfus lesz a díszlettervező? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Tordán a helyi RMDSZ szervezésében máj. 10-én a kisiskolások táncházának felavatására és névadó ünnepségére került sor. Az 1992–94. között létezett Tulipán táncház újraindításában nagy szerepet játszott Vincze Márta ny. tanítónő. Ádámossy Klára, az RMDSZ elnökasszonya méltatta a jelenlevő Nagy Ferenc ny. tanár munkásságát, amelynek elismeréseként a táncház a Feri Bácsi Unokái nevet fogja viselni. A 81 éves tanár sok sikert kívánt a gyermekeknek. /Pataky József, Torda: "Feri bácsi unokái" Aranyospolyánban Táncházavatás és névadó ünnepség Aranyospolyánban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 11-én Bánffyhunyadon a Transilvania Ökoklub, a Kalotaszegi Kistérségfejlesztési Egyesület és a Vermonti Fenntartható Fejlesztési Intézet szervezésében nagyszabású térségfejlesztő fórumra került sor. A munkaértekezlet egyik tétje az USAID által területfejlesztési célra felajánlott 5000 dollár további sorsának eldöntése volt. Az értekezleten a 12 község és egy kisváros (Bánffyhunyad) küldöttei munkacsoportokat hoztak létre. Bánffyhunyad két kategóriában is elnyerte az egyenként ezer dolláros pálmát: 1. turisztikai és törvényismereti dokumentációs központ épül, és 1000 dollárt kapott a város arra, hogy a szemétgödör létrehozásának megvalósíthatósági tervét kidolgoztathassák. A megmaradt, támogatást Jósikafalva, Reketó és Csucsa (Gyalu) kapta. Jósikafalván a sípálya korszerűsítésére, Reketón két turisztikai létesítmény (menedékház) felújítására, Csucsán (és Gyaluban) turisztikai ismertető táblák elkészítésére fogják fordítani a támogatásokat. /Szabó Csaba: Sikeres kalotaszegi területfejlesztési fórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Az utóbbi tízegynéhány esztendőben pünkösd hava az egyházmegye katolikus fiataljai számára a találkozás hónapja is. Temesváron máj. 11-én volt az idei találkozó, erre mintegy 900 fiatal érkezett. Közösen vettek részt a szentmisén, melyet Roos Márton megyés püspök tartott, beszédét az Egyházmegyei Ifjúsági Központ kiadványa, a Laudetur tartalmazta. A záróprogram szórakoztató kulturális műsor volt, ének, tánc, kifejező pantomim jelenetek. /Bánsági Csilla: Egyházmegyei Katolikus Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Máj. 10-én rendezték meg immár hetedik alkalommal a végzős diákok hagyományos bálját Nagyenyeden , a Bethlen Gábor Kollégiumban. /Balog István: Bethlen-bál Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Máj. 10-11-én a helybeli zsinagóga épületében szervezte meg a XII. Kisküllő menti népdaléneklő és A rendezvény egyúttal Sipos Domokos születésének 110. évfordulóját is köszöntötte, s így az egyik kötelező vers a helybeli alkotó műve volt. A több mint 100 általános iskolás diák népviseletét is pontozta a zsűri. /(b.): Jó hangulatú vetélkedő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Sepsiszentgyörgyön a Kiss Árpád Általános Iskola — másként a szemerjai iskola — 350 éves évfordulóját ünnepelték a hét végén. Megemlékeztek az éppen száz éve született névadóról is. Botos Ferenc, az iskola ny. tanára Kiss Árpád életútjáról beszélt. Az ünnepi-köszöntő beszédek után kulturális műsor következett. Az ünnepségbe kis üröm is vegyül: egyre kisebb a gyermeklétszám megyeszinten is, ezt a kicsi iskolát is érinti. Az ősztől nem biztos, hogy lesz első osztály. /(Éltes Enikő): Kicsi iskola nagy ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Új folyóirat látott napvilágot, a Várad (Nagyvárad) - Irodalom, művészet, társadalom, tudomány. Egy periodika, amely a szellemi megmaradás gondolatát tűzte zászlajára, jellemezte Balla Tünde. A felelős kiadó, Indig Ottó beköszöntője szerint Várad a Hit. Várad a Remény. Várad az Otthonod. Várad az ezeréves történelem. Szent László városa. - Az 1990-es években a Kelet-Nyugat irodalmi hetilapként, majd folyóiratként jelent meg, a pénznélküliség tépázta meg. A Nagyváradi Ady Társaság égisze alatt ismét színvonalas kiadvány jelenik meg kéthavonta. /Balla Tünde: A szárnyra kapó Várad (Megjelent az új nagyváradi művelődési folyóirat első száma). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Az utóbbi két esztendőben negyedik alkalommal jelentkezett máj. 11-én Kolozsváron, Gy. Szabó Béla Galériában egyéni tárlattal Gally Katalin kolozsvári festőművész. /Oldódó formák Megnyílt Gally Katalin kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A szlovákiai Ghymes együttes koncertjével fejeződött be máj. 12-én a Filmtett 2. születésnapjának rendezvénysorozata. A romániai, magyar nyelvű filmes szaklap ünneplése máj. 10-én kezdődött, az esemény gerincét az idei Magyar Filmszemle díjnyertes alkotásainak bemutatása képezte, továbbá néhány alkotóval (Kamondi Zoltán, Mundruczó Kornél, Miklauzic Bence és Gulyás Gyula rendezőkkel) is elbeszélgethetett a közönség. /Balázsi-Pál Előd: Boldog születésnap - Kétéves a Filmtett. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 11-én Marosvásárhelyen bemutatták Váradi Péter Pál és Lövey Lilla Erdély - Siebenbürgen – Transylvania című fotóalbumát. A válogatás az eddig megjelent köteteik képanyagából történt. - Hogy hány Erdély van, én ezt most nem tudnám megválaszolni, de mindenképpen: sok van, jegyezte meg Markó Béla a bemutatón. Van egy szász Erdély például, de minden valószínűség szerint van egy román Erdély is. "És van egy székely, illetve magyar Erdély, amelyet akár keletről, akár nyugatról fényképezünk, minden valószínűség szerint egy hűséges Erdély-képet kapunk." "Valószínű, hogy még nagyon sokáig sok Erdély lesz ebben a számunkra oly fontos, oly drága és egyetlen Erdélyben." /B. D.: Erdély képekben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

A román és a bolgár parlament külügyi bizottságai máj. 13-án, Ruszéban közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben "határozott meggyőződésüknek" adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy Romániát és Bulgáriát felkérik a NATO-hoz való csatlakozásra a prágai csúcstalálkozón. A közös nyilatkozat szerint Románia és Bulgária felvétele az Észak-Atlanti Szövetségbe "döntő jelentőséggel bír Európa stabilitása és biztonsága szempontjából". A közös nyilatkozat szerint Románia és Bulgária továbbra is együttműködnek a térség biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében. /Román–bolgár közös nyilatkozatot írtak alá Ruszéban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A román hatalomnak egy pillanatig sem volt őszinte szándéka visszaadni az egyházak ingatlan és ingó javait. Az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződésből az utolsó pillanatban kimaradtak az egyházi ingatlanokra vonatkozó előírások. Az elmúlt tizenkét évben nem volt komoly politikai szándék a román hatalom részéről a mintegy kétezer ingatlan ügyének rendezésére. Bársony Andrással, az ET bizottság elnöke ígérte, hogy a máj. 15-i bukaresti tanácskozáson fel fogja vetni az 1997/1123-as ötpontos ajánlás teljesítésének kérdését. Ezek egyike előírja, hogy 1998-ig Romániának rendeznie kell az egyházi ingatlanok ügyét a restitutio in integrum elve alapján. Azóta nem egy, hanem öt év telt el és az ET lemaradt a saját maga megszabta feladatok ellenőrzésében. Az RMDSZ is lemaradt, hiszen képviselői ott ülnek a román küldöttség tagjaiként az ET parlamenti közgyűlésében. Mi sem lett volna természetesebb, mint hogy számon kérjék a határozat rendelkezéseinek betartását. Ehelyett Frunda György élen járt abban, hogy Románia monitorizálását felfüggesszék, éppen ennek az öt pontnak a feltételével. Az RMDSZ politikusának hivatása lett volna, hogy a számonkérést is legalább ugyanolyan következetesen szorgalmazza, mint Románia monitorizálásának a megszüntetését. Erre nem került sor. A püspökök legutóbbi strasbourgi látogatásuk alkalmával szorgalmazták, hogy kérjék számon Romániától az öt pontot, és ezen belül az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elodázását. Bruno Haller, az ET parlamenti közgyűlésének főtitkára támogatásáról biztosította a magyar püspököket. Az RMDSZ-t felkérték a püspökök, hogy az egyházak által elkészített törvénytervezet minden lényeges elemét építsék be a 2000/94-es kormányrendelet szövegének módosításába. Amennyiben nem történik meg az ígért rendezés, akkor az egyházak kérni fogják Románia monitorizálásának a folytatását. - Ma már szinte minden európai dokumentumból kimarad a magyarság, annak puszta említése sem történik meg. Ezzel szemben a romákról, a homoszexuálisokról, a hátrányos helyzetű gyermekekről mindig szó van. Az, hogy a magyarságot kifelejtik, és ezt éppen az RMDSZ segédletével, ez az egyházak számára elfogadhatatlan. /Sürgős rendezést követelnek az egyházak. Máj. 15-én Bukarestben ülésezik az ET felügyelő bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Románia újabb nemzetközi tudományos konferenciát kíván rendezni Iasiban (Jászvárosban) a moldvai csángók eredetének és kultúrájának tisztázására - közölte Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának kormánypárti elnöke, román és külföldi csángókutatók részvételével. Ígérete van arra, hogy az ET kulturális bizottságának, elnöke is jelen lesz a tanácskozáson. /Újabb nemzetközi csángókonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Vallások és állam Romániában címmel nemzetközi kollokvium színhelye volt máj. 10–11. között Kolozsvár, amelyet ez alkalommal a Révkolostor–Erdőfelek és Kolozsvári Görögkeleti Érsekség szervezett. Sok érdekes előadás hangzott. Néhány cím: "A román ortodox egyház egy új történelmi időszakban, illetve viszonya az államhoz" (Ioan-Vasile Leb, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Ortodox Teológiai Karának dékánja); "Az egyházak és a román állam viszonya görög katolikus szemszögből" (Furtuna Ioan-Iosif páter, a baziliták rendtartományfőnöke); "Az egyházak és a román állam viszonyai — ortodox megközelítésben" (Radu Preda, az ortodox teológiai kar asszisztense); "Az egyházak és a román állam viszonya — protestáns szemszögből" (dr. Péter István, a protestáns teológiai kar lektora); "Az egyházak és a román állam viszonya — az adventista felekezet szemszögéből" (Viorel Dima lelkipásztor-tanár); "A kisebbségi egyház és az együttélés kihívása a román társadalomban" (dr. Marton József pápai káplán, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja. /Fodor György: Vallások és állam Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Marosvásárhelyen máj. 10-én megtartott Magyar Vállalkozók Napja (szervező: a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége, az ITD Hungary, a Maros Megyei tanács) célja volt az, hogy az üzleti lehetőségeket kereső magyar vállalkozások megismerkedhessenek a már itt működő cégek gyakorlatával. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet elemezte a mai román politikai helyzetet. Kifejtette, hogy a két országnak össze kell kapcsolnia infrastruktúráját, konvergenciát kell kialakítani a jogi kérdésekben. Kismartoni Endre, az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelem- fejlesztési Közhasznú Társaság) igazgatója ismertette: a legtöbb magyar tőke Kolozs, Maros megyébe és Bukarestbe érkezett, a legnagyobb hazai magyar beruházó a MOL Rt (85 millió dollár) és a Richter Gedeon. Magyarországra a legtöbb tőkét a román Petrom, a Kunex és a C.E.T. ruházta be. Az élelmiszerek forgalmazása terén a román hatóság még mindig 10-40 százalékos adót ró ki a magyar gabonára, húsra, feldolgozott élelmiszerekre. /Máthé Éva: Magyar Vállalkozók Napja - Marosvásárhely - 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Düledező biharfélegyházi portát varázsoltak újjá és adták át a napokban a falu közösségének oktatási, kulturális, hagyományőrző célra, közösségi és teleházként fog működni. Megmentették a település egyik legszebb parasztházát. A külföldi egyházak és különböző segélyszervezetek karolták fel a félegyháziak közös álmát. /Regionális közösségi ház és teleház Biharfélegyházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Budapestre szerződtek marosvásárhelyi színészek. Virág kifejtette, a művészetet nem a művészet kedvéért kell produkálni, hanem elsősorban a közönségért. Szerinte a Magyarországra távozni készülők negatív példával szolgálnak azok előtt, akik majd az ő helyükbe kerülnek. /Szucher Ervin: Virág György: negatív példát mutatnak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Dr. Szász István Tas kolozsvári család sarja a református kollégiumban tanult. Tanára volt Nagy Pál, aki annyi év után máj. 10-én olvasótalálkozón mutatta be az egykori diák munkásságát, köteteit Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban. A Szász család kolozsvári lakása adott otthont a Hitel szerkesztőségének. Az édesapa, Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) ügyvezető elnökeként működött annak megszüntetéséig. Szász István Tas 1954-ben érettségizett, majd Marosvásárhelyen folytatta tanulmányait: orvosnak készült. 1959-ben elvtelen szolidarizálás címén két évre eltávolították az egyetemről, nehéz fizikai munkára kényszerült, ólombányában is dolgozott. 1962-ben végzett, majd Kolozsváron folytatott praxist. A szeku miatt el kellett hagynia az országot, Magyarországra ment. Az orvos-író ma Leányfalu megbecsült polgára. Mikor elment, barátjának mondhatta az erdélyi magyar írók, költők színe- javát. Azt tapasztalta, hogy az anyaország tudatában kipusztult a történelmi Magyarország képe, a magyarságkép egyáltalán. " Vitázó írásaival folyamatosan jelen van - az ilyen jellegű gondolatok közlését vállaló - magyar lapokban, folyóiratokban. Feljegyzéseit tematikus kötetekben adja ki a budapesti Accordia Kiadó. A sorozat címe: Egy haza - két ország. A találkozón bemutatott kötetek: Egy orvos adventi levelei (levelek), Trianon sodrásában (memoár), Nemzet és kisebbség keresztje (publicisztika), Árnyékbokszolás (versek), Dr. Egyszerű családorvos (Dr. E. Cs.) elmélkedései ( a KÖR című családorvosi lap rovata 1995-2002). Szász István Tas azt a szellemiséget képviseli, amely - mint Sütő András mondotta - szembeszáll azokkal a "diadalmas kozmopolitákkal és kozmofiakkal, akik magyarságundorban szenvedve csak azt szeretik, ami nem magyar, ami nyugati", mert tudván tudja, hogy ha együtt akarunk lenni az anyaország szellemével, a határok fölötti egyesülés tudatában, éppúgy meg kell küzdenünk érte, mint azért, hogy a művelt Nyugat elfogadjon, befogadjon bennünket. - Maradj továbbra is tiszteletbeli szellemi főkonzulunk Magyarországon! - fejezte be köszöntőjét Sütő András. /Bölöni Domokos: Tiszteletbeli szellemi főkonzulunk. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

Hargita megyében 15 kistérségi társulás működik. Név szerint az Alcsík, Csomád-Bálványos, Felcsík, Pogányhavas, Észak-kelet Hargita, Sóvidék, Hegyalja, Felső-Homoródmente, Rika, Keresztúr, Kászon, Bucsin-Délhegy-Libán, Szent László, Nagyhomoród és a Kelemen társulások. Két évvel alakult meg a Felcsík Kistérségi Társulás, melyhez négy felcsíki község: Madéfalva, Dánfalva, Karcfalva és Csíkszentdomokos tartozik. Az újonnan alakult község, Csíkmadaras is csatlakozik a társuláshoz, Balánbánya is jelezte felzárkózási szándékát. Mihály József kistérségi menedzser tájékoztatott: csak a múlt évben kezdhettek munkálkodni, hiszen addig az alakulással, irodahelyiség szerzésével és egyéb szervezési tevékenységekkel voltak elfoglalva. Tavaly 16 pályázatot készítettek öt pályázatuk támogatást nyert, négyet azért nem tudnak kivitelezni, mert a résztámogatáshoz szükséges összeg nem áll rendelkezésre. Az önrészt saját forrásokból kell előteremteni. /Kristó Tibor: Felcsíki kisrégió és vidékfejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Szászrégenen bosszúságot okozott a terjeszkedő városi piac. Magyar alpolgármestere van a városnak /Nagy András/, de nincs magyar polgármester, jellemezte helyzetüket Erőss Csaba főmérnök, a tanács RMDSZ-es frakcióvezetője. Az RMDSZ frakció kisebbségben van a városban. A megyei egyezménybe a szászrégei RMDSZ javasolta, hogy a művelődési ház vezetőségébe kerüljön be egy magyar anyanyelvű személy. Javasolták az önálló magyar középiskolát, ám a pedagógusok nem voltak egyöntetű állásponton. Szinte minden régeni iskolában van magyar tagozat, csakhogy valamennyi leépülő, meglehetősen vérszegény. Nem életképesek a nyolc-tíz gyerekkel induló tagozatok. A magyar nyelv ismeretét a kórházakban kellene kötelezővé tenni, sok az idős beteg, aki nem tud orvosával megfelelőképpen kommunikálni. Négyéves a Szászrégen és Vidéke címen megjelenő folyóirat. Darvas Ignác nyugalmazott tanár emlékezett: 1999 tavaszán sikerült kihozni az első számot. Semmiféle politikai vitának, polémiának nem adnak helyet, a művelődést tartják elsődlegesnek. A lapot Csernátoni József nyugalmazott újságíró főszerkeszti. Sok helytörténeti írás jelenik meg Bíró Donát tollából, ő már többkötetes helytörténész./Lokodi Imre: Berajzolás a kockába…= Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

Az 1968-as megyésítés jelentősen megváltoztatta Csíkszék közigazgatási térképét. Jómódúvá vált községek, kistérségi struktúrák tűntek el, zilálódtak szét, kerültek új függőségi helyzetekbe. Az újonnan létrehozott Hargita megye keleti határán kiszakították a természetes közegből és Bákónak ajándékozták Gyimesbükköt. Csíkszenttamás Csíkkarcfalvába olvadva vesztette el községi rangját, és ugyanígy járt Csíkmadaras is, Csíkdánfalvához csapva. Az összevonások alól Alcsík sem mentesült. Ott Csíkszentkirály alá rendelték Csíkszentimrét, illetve Csíkszentmárton községközpont rendelkezhetett Csíkkozmás és Csíklázárfalva fölött. Az 1989 után a települések lakosai megkezdték önállóságuk alapjainak letételét. Néhányuknak évtizednyi bukaresti kopogtatás, győzködés és küszködés után sikerült kimozdulni a holtpontról. Csíkkozmáson 2000-ben referendumot tartottak. Ekkor Kozmás és Lázárfalva 2400 lakosának akaratába a szentmártoniak is beleegyeztek, hogy a két község a jövőben önálló legyen. A kozmási községháza két hete kopott és elhanyagolt állapotban vette fel régi/új szerepét. A községet jelenleg négy ember vezeti, a polgármester és helyettese, a számvivő és a jegyző. A két utóbbi szakember eddig a szentmártoni hivatalban dolgozott. - Amióta Szentmártonhoz csatoltak minket, csak visszafejlődtünk, mondják Csíkkozmáson. Minden pénz odament, a középületeket és a jegyzői lakást eladták, ami olyan volt, lebontották, mindent értékesítettek. Fel akarják újítani az orvosi rendelőt és az iskolát, illetve be akarják illeszteni a társadalomba azt a közel félezer lelket számláló roma közösséget. Csíkmadaras is önálló község lett, Csíkdánfalvától elszakadva. /Kristály Lehel: Önállóság három évtized után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

Az Agape – Koltó-Katalini Falusi Szociális Támogatások Alapítványt 1999-ben hozták létre Koltón. Elnöke, Bencze Béla nyugdíjas ácsmester. Vallja, hogy Koltó nem létezhet alapítvány nélkül. 1999-ben, induláskor négymillió lejes alaptőkével rendelkezett az Agape, amihez még hozzájött a huszonöt alapító tag – értelmiségiek, gazdák – anyagi hozzájárulása. A székhely – mely egyben az elnök családi háza – a Petőfi Sándor Kultúrotthon szomszédságában található. Koltón a Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotta Petőfi–Júlia-szobor körülötte por és földnyomok, a talapzat márványlapjai közül legalább öt elvált, kettő pedig már el is törött. A tollat már ki is törték a költő kezéből. A kastély jelenlegi gondnoka, Szász Imre nemigen törődik a dolgokkal. Az alapítványnak jelenleg harmincmillió lejes tőkéje van, emellett természetesen magyarországi alapítványok, szervezetek is segítik működésüket. Az Illyés Közalapítvány támogatásával egy albumot adtak ki az itteni faluturizmus népszerűsítése céljából, amely Vendégváró Koltó címmel kétszáz példányban jelent meg. Emellett a Határon Túli Magyarok Hivatala – már működésünk kezdetén – 100 ezer forintot adományozott nekünk, aminek a kamataiból a helyi . A Pro Hungaristól ezer könyv és százhúsz videokazetta érkezett. /Szika Levente Zoltán: Tenni akarnak falujuk jövőjéért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

Csíkszeredán ma már négy kereskedelmi rádió működik. Egyikük, az Uniplus Rádió másfél éve sugároz, és igényes, jó zenéje mellett még egyebet is kínál: magyarságot. Igazi, profi rádiósok dolgoznak egy magyarul szóló rádióban. Mezey Zsolt programigazgató elmondta, hogy szignáljaik mind magyarul szólnak, a mai napig rádiójuk az, amelyik a legmagyarabbul szól. Óránként frissítik híreikkel web-oldalukat is a világhálón. A címen bárki értesülhet Csíkszereda legfrissebb történéseiről, a város programajánlatairól. Reggeli szórakoztató és információs műsorukat, a Talpra, magyart! hamarosan a Csíkszeredában induló Pro TV-stúdió is közvetíti a helyi tévénézőknek. Csibi Zoltán az egyedi reklámok elkészítésében vállalt főszerepet a rádiónál. /Kristály Lehel: Nem százasok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./