A nagybányai Gr. Teleki Sándor Cserkészcsapat márc. 1–3. között ismét megrendezte a Regős-Cserkész Hétvége nevű rendezvénysorozatot. Több mint száz, Erdély minden részéből érkező cserkészt fogadtak a házigazda nagybányaiak. Nem hiányzott a népdal és a néptánc sem. /(szika): Cserkésztanya Teleki Sándor egykori házában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

A Szárszó Baráti Kör és a Püski Kiadó által szervezett Magyar élet a XXI. században című konferencia Budapesten, a Kongresszusi Központban márc. 16-án kezdődött, márc. 18-án tárgyaltak a határon túli magyarok kérdéseiről. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kifejtette, egyre többen emigrálnak a kisebbségben élő magyarok közül, ám - szerinte - a kedvezménytörvény biztosítja számukra a szülőföldön való megmaradást. - Nyolcvan éve szétdarabolva él a nemzet, és a második világháborút követő békeszerződések is alapkőnek tekintették a határok állandóságát – emlékeztetett Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke konferencián. Hozzátette, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának úgy kell megtörténnie, hogy a Kárpát-medencében őshonos magyarok is úgy érezzék, tagjai a nagy európai közösségnek. Németh Zsolt külügyi államtitkár szólt arról, hogy "nem számít, ki mit mond, és ki mennyire tartja magát piros-fehér-zöldnek, hanem az a fontos, hogy a nemzeti sorskérdésekben elindulunk-e a konkrét megoldások felé, vagy sem." Évtizedek óta csökken a szomszédos országokban élő magyarok száma, ami az asszimiláció felgyorsulásával, a migrációval és a születésszám csökkenésével magyarázható – mutatott rá Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Véleménye szerint a Kárpát-medence országaiban felgyorsulóban van a magyar nyelv elvesztése és a magyar etnikum beolvadása. Felmérésekre hivatkozva utalt arra, hogy az asszimilációs törekvések Szlovákiában erősebbek, mint Erdélyben. /Növekszik a migráció. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Laczkó Teréz és Melles Előd Hargita megyei erdészek tavaly télen perbe fogták Gál Éva Emese gyergyószentmiklósi tudósítót és a Romániai Magyar Szót, elsősorban a Garda Dezső parlamenti képviselővel 2000 őszén készített interjúkban foglaltak miatt. Véleményük szerint a lap folyamatosan rágalmazta őket, anyagi és erkölcsi kárt okozva nekik, ezért szász-száz millió lej kártérítést követeltek az alperesektől. A több mint egy évig tartó perben, Bukarestben a bíróság márc. 14-én hirdetett ítéletet, mely szerint Gál Éva Emesét és a Romániai Magyar Szót kiadó Transil Rt.-t vétlennek találták, a kártérítési igényt elutasították, a felpereseket pedig két- kétmillió lejes perköltségre kötelezték. /Pert nyert az RMSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Kovács Lajos, a Romániai Református Pedagógiai Intézet igazgatója ismertette: 1992 óta az Erdélyi Református Egyházkerület (ERE) évente megszervezi a vallásismeretfelmérő versenyeket. A tíz évvel ezelőtti szerény keretek közt indult vetélkedő egyre terebélyesebb és az egész egyházkerületre kiterjednek. Ehhez hasonló vetélkedők Maros megyében, a Székelyföldön vannak. Az országos vetélkedő megszervezését akadályozta az utazás és szállás költsége. /Bibliai-ismereti vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

A Kolozs Megyei Népszámláló Bizottság szerint szabálysértést követett el Vasile Gherman titkár, amikor félretájékoztatta a sajtó útján a közvéleményt. A titkár elmondta, csupán öt figyelmeztető jegyzőkönyvet vettek fel. A bizottság elmarasztalta Vasile Ghermant a közvélemény félretájékoztatásáért a valóságnak nem megfelelő kijelentések által. A Gherman által büntetéssel fenyegetett Huszár család meglepetéssel értesültek arról, hogy a Gheorghe Funar polgármester vezette bizottság adatszolgáltatás megtagadása miatt büntetéssel fenyegeti őket. Huszár Sabina elmondta, a számlálóbiztos március 17-én, vasárnap délelőtt 11 óra körül csengetett először az ajtón, és követelte, hogy azonnal töltsék ki az űrlapot. Huszár megkérte, jöjjön hétfőn, márc. 18-án, mert akkor kezdődik a népszámlálás. Nem igaz, hogy szidalmazta volna a számlálóbiztost. A másik fenyegetett Görög Mária elszörnyedt annak hallatán, hogy a polgármesteri hivatal tízmilliós büntetést szándékszik kiróni rá. Elmondta, mivel nemigen tud románul, a számlálóbiztos jóváhagyásával a szomszéd segítségével töltötték ki a kérdőívet. . Semmi gond nem volt. Nem említett semmi büntetést. /K. E., K. O., Sz Cs.: Nem büntettek népszámlálás-ügyben. Vasile Ghermant elmarasztalják a közvélemény félretájékoztatásáért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége márc. 19-én Bukarestbe érkezett, hogy a Romániával kötött készenléti hitelszerződés kiegészítő jegyzőkönyvének feltételeit megvitassa. Stephane Cosse, az IMF állandó bukaresti irodájának vezetője elmondta. Neven Mates IMF-főtárgyaló néhány nap múlva utazik majd Bukarestbe, miután a szakértők és a kormány álláspontjait egyeztették. Februári tárgyalásaik során a kormány és az IMF képviselői nem jutottak megállapodásra a kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásához szükséges szándéklevél tartalmát illetően. A szándéklevélben a kormány az idei költségvetési hiánynak a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 3 százalékáról 3,2 százalékára történő növelését javasolja. A különbséget a kabinet főképp infrastrukturális beruházásokra fordítaná. A költségvetési hiány finanszírozása azonban nem változna, s annak mintegy 55–60 százalékát külföldi hitelekből, a fennmaradó részt pedig a belföldi pénzpiacról biztosítanák. /Fűt-fát ígérünk a Nemzetközi Valutaalapnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Márc. 19-én rendes heti tanácskozását tartotta az SZDP és az RMDSZ által aláírt megállapodás teljesítését értékelő bizottság. Borbély László, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokkal foglalkozó ügyvezető alelnöke jelezte, a találkozó ezúttal is hasznos volt. Öt megyei egyezményt ellenjegyzett a figyelő bizottság: Brassó, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szeben és Temes megyékben a felek már megállapodtak a helybeli magyarság igényei teljesítéséről. Más megyékben a tárgyalások, az egyeztetések még zajlanak. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezet előkészítése közös bizottság feladata lesz, a bizottság e héten megkezdi tevékenységét. Az RMDSZ ígéretet kapott a marosvásárhelyi Bolyai Farkas, illetve a brassói Áprily Lajos líceumok helyzetének rendezéséről. /(Gyarmath János): Vegyes bizottság az egyházi ingatlanok kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Ioan Matei, a Maros Megyei Statisztikai Hivatal igazgatója kijelentette, hogy a népszámlálás jó ütemben folyik, semmiféle panaszt nem jeleztek. Azonban már az első nap folyamán tucatnyi jelzést, észrevételt, panaszt jelentettek be az RMDSZ megyei szervezeténél. Brassai Zsombor ügyvezető elnök elmondta, hogy a panaszok legtöbbje arra vonatkozott, hogy a népszámlálóbiztosok nem voltak hajlandók beírni a kérdőívbe a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra vonatkozó kódot. Olyan panasz is érkezett, hogy a nemzetiség rovatba rövidítve írta be a bediktált adatot (például nem írta ki, hogy maghiara, hanem csak egy "m" betűt firkantott oda). A legtöbb panasz Marosvásárhelyről, a Gheorghe Marinescu utcából érkezett, ahol a lakók jelezték, hogy a népszámlálóbiztos nem íratta alá a kitöltött kérdőíveket. /(mózes): Népszámlálás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

Márc. 18-án, 253 napos börtönbüntetés letöltése után Héjja Dezső előtt megnyílt a csíkszeredai börtön kapuja. Az Agache-perben négy évre elítélt Héjja a múlt év augusztusában nyújtotta be kegyelmi kérését Ion Iliescu államfőhöz. Iliescu most elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt. 56 évesen ártatlanul a rács mögé került, nyilatkozta. Idegileg és lelkileg teljesen kikészült. Lába sem javult, csak mankóval tud járni. /Iochom István: Agache-ügy. Elnöki kegyelem Héjja Dezsőnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek létesítésének ügyében Markó Béla RMDSZ-elnök és Andrei Marga rektor egyetértettek abban, hogy elsősorban a kormány világos akaratkinyilvánítására van szükség. Annál is inkább, mert az egyetemi szenátus tagjai megtorpedózhatják a magyar karok létrehozását. A protokollum a két fél támogatja magyar karok és tanszékek létrehozását a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, illetve "tanulmányozza annak lehetőségét", hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar nyelvű oktatási tagozat létesüljön. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának elmondta, Andrei Marga várakozó álláspontra helyezkedett. "Amennyiben írásos felkérés érkezik, a rektor kész a szenátus elé terjeszteni a javaslatot; más kérdés, hogy az egyetem szenátusa mindeddig rendszeresen megtorpedózta az ilyen típusú kezdeményezéseket, ami most is megismétlődhet" - fejtette ki Kása. Eddig nem történt előrehaladás a magyar karok és tanszékek létrehozásának előkészítését illetően. Markó Béla elmondta, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében már történtek tárgyalások a beiskoláztatási számok rögzítését illetően. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agrártudományi Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen létrehozandó magyar csoportok tárgyában egyelőre sem az RMDSZ, sem a PSD nem tett lépéseket. /Salamon Márton László: Meddig terjed az egyetemi autonómia? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

A Pro Europa Liga a marosvásárhelyi "fekete márciusra" emlékezve az idén is megszervezte a márc. 24-ig tartó, A tolerancia és interkulturális párbeszéd hete elnevezésű rendezvénysorozatot. Ennek keretében bemutatták a Provincia 2000 című kötetet. A bemutatón a kötet szerkesztői és szerzői voltak jelen: Molnár Gusztáv politológus, a Budapesti Teleki Alapítvány kutatója, Marius Lazar szociológus, a kolozsvári Interkulturális Kutatóközpont elnöke, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus és Ágoston Hugó, a Krónika főmunkatársa. A kiadvány "egy kötetre való cikk az erdélyi és a bánsági regionalizmusról". A két nyelven (ezer példány románul, ötszáz magyarul) megjelenő könyv a Provincia folyóiratban közölt írásokat tartalmazza. Molnár Gusztáv elmondta, lehet, hogy érdekes folyóirat a Provincia, de a nehézkes terjesztés miatt kevésbé ismert. "Romániában görcsös a ragaszkodás az egységes államhoz" – állapította meg Molnár Gusztáv. – Márc. 21-én Szatmárnémetiben bemutatják Salat Levente Etnopolitika – A konfliktustól a méltányosságig – Az autentikus kisebbségi lét normatív alapjai című könyvét. /Antal Erika: Megemlékeztek a fekete márciusról. A tolerancia és az interkulturális párbeszéd hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Tizenkét év telt el azóta, hogy leitatott és félrevezetett román parasztok dúlták föl Marosvásárhely belvárosát, csatatérré változtatva a központot, miközben hajtóvadászatot indítottak a magyarság vezetői ellen. Azóta kiderült: a vasvillával és dorongokkal fölfegyverzett libánfalviak és hodákiak korántsem önszántukból támadtak a magyarokra. Ők maguk is az akkori bukaresti vezetés mesterkedései áldozatainak tekinthetők. Eszközként használták fel őket ahhoz, hogy az ország egységét fenyegető állítólagos aknamunka és a mesterségesen kirobbantott konfliktusok ürügyén újra létrehozhassák a forradalom idején feloszlatott titkosszolgálatot. Emellett félreérthetetlen üzenetet küldhettek a magyarságnak: a kommunista diktatúra megszűnte nem jelenti egyben a mindenkori román állam asszimilációs, kisebbségellenes politikájának végét. Idén márciusban úgy tűnik, mintha azóta minden megváltozott volna: az erdélyi és a partiumi településeken több ezren vehettek részt a március 15-i ünnepségeken, szabadon használhatták a nemzeti jelképeket, énekelhették a Himnuszt. Mégis, ilyenkor, Marosvásárhely fekete márciusának évfordulóján újra összeszorul az ember torka, hiszen az akkori állami vezetők közül, akiknek kötelességük lett volna a vérengzések megfékezése, sokan ma is vezető beosztásban tevékenykednek, emlékeztetett Balogh Levente. Az akkori események kapcsán csupán magyarokat ítéltek el. Az is sejthető, hogy a magyaroknak tett mai engedmények csupán az európai és a washingtoni megfigyelők számára küldött jelzések. Ha nem áll már érdekében, a román vezetés valószínűleg felhagy az engedmények biztosításával, hogy ismét kijátszhassa a nacionalista kártyát. /Balogh Levente: Tizenkét év. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Kovács Albert terjedelmes nyílt levelet írt Tőkés László püspökhöz, melyben elítélte azt, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület szembefordult az RMDSZ-szel. Régi barátságukra hivatkozva Kovács Albert megjegyezte: "nincs ínyemre arra irányuló határtalan törekvésed, hogy csak magadat ünnepeljed, ünnepeltesd." Szemére vetette a püspöknek, hogy Domokos Gézát "fundamentalista önteltséggel" ócsárolja. Kovács Albert szerint az RMDSZ-nek részt kell vennie minden demokratikusan megválasztott kormányban. - Azok, akik nem sorakoznak fel a szövetség törvényesen megválasztott vezetősége mellett, legyen az akár a tiszteletbeli elnök is, morálisan csak egy dolgot tehetnek: lemondanak tisztségükről. /Kovács Albert: Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz. Meddig lehet elmenni a fenyegetőzéssel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet közös programsorozatot tervezett a népszámlás idejére. Céljuk: a fiatalokkal is megismertetni e folyamat fontosságát. A felvilágosító kampány része a márc. 18-án elindult RMDSZ tájékoztató körút. Ennek keretén belül hangsúlyt fektettek azon települések, helységek felkeresésére, ahol a magyarság számaránya 20 százalék körül mozog. /Számít a számunk – tájékoztatási vándorkampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Szucság faluban, ahol a románok és magyarok száma körülbelül fele-fele arányban oszlik meg, működik a Randevú színjátszótársulat. A falu bejáratánál csupán románul szerepel Szucság falu neve, a magyar felirat eltűnt. 1988-ban Mihály Vitályos Edit, a Randevú vezetője, férjével együtt elhatározta, színtársulatot alapít. Anyagi nehézségeik vannak. A Randevú minden évben fellép, a szabadságharcra emlékező előadás, a szilveszteri kabaré, de a gyereknapi színdarab is hagyománnyá vált a Nádas menti faluban. Az utánpótlás viszont elenyésző, a mai fiatalok nem vonzódnak a színészet iránt. /Borbély Tamás: Odaadás élteti a szucsági színjátszást is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Márc. 20-án jelenik meg a Székely Újság, megyei közéleti hetilap első száma Sepsiszentgyörgyön. Az új kiadvány a Kézdivásárhelyen 1904-44, illetve 1989-91 között megjelent újság jogutódjává szeretne válni. Szerkesztési elve elődeiéhez hasonló: objektív és átfogó hetilap kíván lenni. Minden szerdán 24 oldalon jelenik meg. Szerkesztői a Székely Hírmondó egykori munkatársai, kiadója pedig a sepsiszentgyörgyi Impress Kft. A Székely Újság igazgatója Román György, főszerkesztője Kovács Mária. /(Iochom): Új hetilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

Az elmúlt évben jelent meg László Bakk Anikó és Szabó Zelmira Csimbum és a hangmanók /Kriterion Kiadó/ című kötete. A szerzők szándéka szerint ugyanis az évekkel ezelőtti Zenebona palota című kötet ikertestvére ez a munka, a zenei anyanyelv írás-olvasásához eddig jobbára nélkülözött énekeskönyv. Valódi hiányt pótol, amelyet a magyar zenei anyanyelven nevelkedett énektanárok hiánya is tetőz. Jó segédeszköze lehet az óvodai, iskolai oktatásnak. László Bakk Anikó könyvének illusztrátora, társ-szerzője Szabó Zelmira. /Németh Júlia: Kiruccanás a hangvilágba. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Mi, romániai magyarok születésüknél fogva "szélsőségesek" vagyunk, annak mondható — sőt egyes politikusok szerint "terrorista" szervezet az RMDSZ is, írta Fodor Sándor. Az egyik, legálisan működő romániai politikai pártnak nyíltan kimondott törekvése, hogy Székelyföldet katonasággal, csendőrséggel telepítse be, mert "nincs szükség idegen enklávékra" az országban! Az "idegen enklávé" szerintük a tömbmagyarság. A Nagy-Románia Párt egyszerűen felszámolná — elűzné vagy beolvasztaná — a hazai magyarságot. Azonban ez a párt a "szélsőséges" jelzőt mélységes felháborodással utasítja el magától."Ugyanakkor, szinte egész Európa "szélsőséges"-nek tekinti Csurka István magyarországi pártját, a MIÉP-et, amelyik egyetlen magyarországi kisebbség létét, létjogosultságát, hagyományos jogait se kérdőjelezi meg, de az ország életében minden intézkedést a magyarság érdekeinek kíván alárendelni, bel- és külpolitikában egyaránt." – szögezte le Fodor. Ez a párt szélsőséges. De mihez képest? Fel kíván számolni egyes magyarországi kisebbségeket? Veszélyezteti ezek iskoláit, vallási, művelődési, gazdasági intézményeit? El akar űzni valakiket az országból nemzeti-faji alapon? Fel akar számolni valamiféle nemzeti-faji-vallási kisebbséget? Nem. Csupáncsak — állítja — a magyarság, Magyarország sajátos érdekeit tartja szem előtt. Ám ez az európai integráció keretében, szerintem igencsak nehezen képzelhető el. - A magam részéről nem is vagyok a MIÉP híve, jelezte Fodor Sándor. Ha a magyarországi pártot joggal szélsőségesnek mondja a művelt és demokratikus Európa — miért tesz különbséget két csatlakozni kívánó ország "szélsőséges" politikai erői között, amelyek még az erőszak értelmezésében és (elméleti) alkalmazásában se pendülnek épp "egy húron"? – tette fel a kérdést. /Fodor Sándor: Szélsőségek — és szélsőségesek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Albison márc. 15-én az Irinyi József Iskola udvarán emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. Ünnepi beszédet mondott Török Ferenc, az albisi iskola igazgatója. Az ünnepi irodalmi összeállítás előtt a diákok egy csoportja népviseleti ruhában idézte vissza az 1848-as napokat, karddal kivonva vonultak az esemény színhelyére. A megjelentek megkoszorúzták az iskola falán elhelyezett Irinyi József-emléktáblát./D. F.: Albisi március 15. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 20./ Márc. 17-én Albison megalakult az Irinyi József Társaság. Az alakuló gyűlésen részt vett dr. Pete István szenátor, valamint Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Az alakuló gyűlés előtt a vendégek megtekintették azt a helyet, ahol minden feltételezés szerint egykor állt Irinyi József szülőháza. A telek mostani tulajdonosa, Mészáros Etelka húsz négyzetméter területet ajánlott fel egy emlékmű felállításához. Érbogyoszló alpolgármestere, Bakó Lajos albisi lakos kezdeményezésére elkészült egy terméskőből kivitelezett építmény, melynek közepén egy márványtáblát helyeztek el, jelezve, hogy a falu nagy szülöttének egykor itt állt a szülőháza. Bakó Lajos ismertette a társaság szervezeti szabályzatának tervezetét. Fő célkitűzésük Irinyi József emlékének az ápolása. Megválasztották a társaság vezetőit. Az elnök Bakó Lajos, az alelnök Szabó László, a titkár Török Ferenc lett. /Dérer Ferenc: Megalakult az Irinyi József Társaság. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 20./

Johannes Rau német szövetségi elnök márc. 19-én Romániában érkezett. Németország támogatja Romániát az európai és euroatlanti integráció érdekében tett erőfeszítéseiben — jelentette ki Bukarestben Rau. A német szövetségi elnök megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Ion Iliescu államfővel és Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint részt vett a bukaresti német nagykövetség új épületénél rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Rau márc. 20-án Nagyszebenbe, az erdélyi szászok egykori fővárosába látogatott, ahol a látványosan megfogyatkozott hazai német nemzeti közösség képviselőivel találkozott. /Németország már nem ellenzi NATO-tagságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A nemzeti kisebbségek problémáival küzdő kelet-európai országok számára követendő például szolgálhatnak a kormányzó romániai Szociáldemokrata Párt és a magyar kisebbséget képviselő RMDSZ között tíz éve amerikai segítséggel indított párbeszéd nyomán megszületett hivatalos megállapodások — írta márc. 19-én az International Herald Tribune (IHT). William Pfaff, a Párizsban szerkesztett nemzetközi lap véleményoldalán közölt cikkében úgy vélte, hogy a princetoni Project on Ethnic Relations nevű, kormánytól független szervezet fontos szerepet játszott abban, hogy a rendszerváltás fordulóján a kölcsönös gyanakvás miatt szinte már beszélő viszonyt sem ápoló romániai felek között sikerült olyan egyedülálló együttműködési struktúrát kimunkálni, amely azóta két parlamenti ciklust élt túl, és működőképesnek bizonyult. /Nyugat szerint példaértékű a romániai magyarság ügyének megoldása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Márc. 20-án Funar, Kolozsvár polgármestere, nyomdafestéket nem tűrő nyelven nyilatkozott a RMDSZ által terjesztett népszámlálási tájékoztató szórólapokról, továbbá veréssel és büntetéssel fenyegette meg a Szabadság munkatársát. Funar szerint az RMDSZ megfenyegeti tagjait és szimpatizánsait annak érdekében, hogy magyarnak vallják magukat. A "revizionista, irredenta, pofátlan" akcióról Funar értesíti a prefektust, a közigazgatási minisztert, a miniszterelnököt, az államfőt, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és más illetékes tisztségviselőket és közintézményeket. Azt szeretné elérni, hogy a polgárok "ocsmány módon történő befolyásolása" miatt Kolozsváron érvénytelenítsék a népszámlálást, ne ismerjék el a magyarság számarányára vonatkozó adatokat. — A népszámlálók ellenőrzik majd mindazokat, akik magyarnak vallották magukat. "Személyesen megyek azokhoz, akik magyarnak vallották magukat — Jelenlétemben merjék majd magyarnak vallani magukat - jelentette ki Gheorghe Funar. Funar azzal fenyegetőzött, hogy kirúgja a Szabadság riporterét a városháza üvegterméből. "Ne legyen arcátlan, mert kidobom magát, hogy a lába sem éri a földet! Ha nem beszél velem tisztességesen, megegyengetem a csontjait. Hogy ez veréssel való fenyegetés? Nem, nem én foglalkozom majd Önnel. Vannak olyan munkatársaim, akik jól tudnak csontot egyengetni" - fenyegetőzött a polgármester. A polgármester meglepődött, hogy a Szabadság nyomára akadt két olyan személynek, akiket az adatszolgáltatás megtagadása miatt tízmilliós büntetéssel fenyegettek. Gheorghe Funar megparancsolta munkatársainak, hogy "a népszámlálásra vonatkozó titkos adatok nyilvánosságra hozása" miatt 20 millió lejre büntessék a Szabadság riporterét. Megtudtuk viszont, hogy állítólag a Huszár család szidalmazta a számlálóbiztost, és nem engedte be a lakásba. Görög Máriát pedig azzal vádolják, hogy nem volt hajlandó együttműködni a számlálóbiztossal, mivel "nem ismeri a román nyelvet". Az idős hölgy nem lévén jelen az üvegteremben, hiába érveltünk, hogy a szomszéd segítségével Görög Mária kitöltötte a kérdőívet, a számlálóbiztos pedig — a nyugdíjas nő elmondása szerint — elégedetten távozott. Vasile Gherman, a városi népszámlálási bizottság titkára, arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az érintettek végül csupán írásos figyelmeztetést kapnak, amely nem jár pénzbírsággal. A Szabadság főszerkesztője, Balló Áron, fontolóra veszi a polgármester beperelését a lap munkatársának megfenyegetéséért. /Kiss Olivér: A polgármester veréssel és büntetéssel fenyegette a Szabadság riporterét. Funar ellenőrizné a magukat magyarnak vallókat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 20-án, sajtótájékoztatón bejelentette, hogy panasz érkezett a Moldvai Csángók Szövetségétől, miszerint Bákó megyében egyes népszámlálási biztosok nem hajlandók a magukat magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek valló személyek válaszait a kérdőívben feltüntetni. Markó elmondta, az RMDSZ értesíteni fogja az ügyben a Bákó megyei prefektúrát, a megyei népszámlálási bizottságot és a Közigazgatási Minisztériumot. "Jelzések érkeztek a népszámláló biztosok pártatlanságával kapcsolatban. Senkinek nem áll jogában megkérdőjelezni egy személy nemzeti hovatartozását", szögezte le Markó Béla. /Csángóföldi visszaélések. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, hogy folyamatosan érkeznek panaszok, jelzések népszámlálással kapcsolatban. Egyes népszámlálási biztosok továbbra sem hajlandók beírni az etnikumra, anyanyelvre vagy vallási hovatartozásra vonatkozó kódszámot. Több olyan eset is előfordult, hogy csak ceruzával töltötték ki az űrlapot, illetve nem írták ki olvashatóan a bediktált adatot, vagy rövidítéseket használtak. Gál Barna, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy az 56. számú körzet biztosa, Solomon Floarea, három helyen is elkövette azt, hogy a nemzetiségi, anyanyelvi hovatartozás rovatba a magyaroknál ceruzával írta be az adatot. Az RMDSZ elnöke írásos panasszal fordul a megyei népszámlálási bizottsághoz is, és kérni fogja a biztos szankcionálását. Az RMDSZ összegezi a panaszokat és eljuttatja a megfelelő népszámlálási bizottságokhoz. /Mózes Edith: Népszámlálás 2002. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

A kormánypárt Kovászna megyei szervezete elutasította annak lehetőségét is, hogy a magyar nyelvet fakultatívan oktatni lehessen a román osztályokban. Ez mutatja, hogy a többségi iskola nem attól román, hogy ott a tárgyakat románul oktatják, hanem attól, hogy magyarmentes övezet és intézmény, oda a kisebbségi nyelv még a fakultatív tárgy képében sem teheti be a lábát, állapította meg B. Kovács András. Az SZDP-s tárgyaló fél szerint legfeljebb a szülők lennének jogosultak a tárgy bevezetését javasolni. Azonban a szülő csak foglalhat állást, ha meghirdetnek egy ilyen tárgyat is. /B. Kovács András: Sehogy sem kell a magyar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

A Budapesti Tavaszi Fesztiválon a kolozsvári Magyar Opera Kálmán Imre A bajadér című operettjét mutatja be a társulat márc. 22-én, az Operettszínházban. /Laskay Adrienne: A bajadér Budapestre utazik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A Nyugati Jelen munkatársai márc. 19-én Tornyán találkoztak az olvasókkal. A gondok, a faluközösség sérelmei kerültek terítékre. A határátkelő megnyitásával Tornya a megye egyik nyugati kapujává vált, ez azonban nem látszik meg a település arculatán. A falu szélén, a kishíd tövében egyre nőnek a szemétkupacok. A kultúrház faláról omlik a vakolat, a teteje beázik. Jó ideje az óvodában sincs magyar csoport. Most azonban lenne rá lehetőség: mióta Fekete Erika óvónő jár ki Tornyára, több magyar szülő íratta be gyermekét az óvodába. A magyar csoport beindítását a megyei tanfelügyelőségen a szülőknek kell kérvényezni. Balta János, a Nyugati Jelen igazgatója biztosította a jelenlévőket: a szerkesztőség támogatja azt, hogy szeptembertől legyen magyar csoportja az óvodának. A fakultatív jellegű magyar oktatás beindítását szintén kérvényezni kell. /Balaj Katalin: Tükör. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Márc. 20-án Kolozsváron, Báthory Líceumban a középiskolás közönségnek mutatta be a Korunk szerkesztősége A XX. század legszebb magyar versei című ankétját. /Sándor Boglárka Ágnes: A halott költő a jó költő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./