Léstyán Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Művészeti Akadémia grafika szakán végzett, Csíkszeredában élő grafikusművész. Alkotótáborba Zala megyébe jár évente. Az elmúlt hat-hét évben csaknem minden, Csíkszeredában rendezett csoportos kiállításon jelentkezett munkáival. Ezek a grafikák, rajzok, rézkarcok és fametszetek a közönség érdeklődésének középpontjában állnak. /Szatmári László: Művészportré: Léstyán Csaba. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Egy éve Balázs József, Borsos Gábor és Karancsi Sándor közös tárlata volt Gyergyószentmiklóson az Ökumenikus Keresztény Ifjúsági Központ Pro Art Galériájában az első kiállítás. Tusa Lajos, a központ vezetője és Dézsi Zoltán, a tárlatok állandó házigazdája gazdagnak mondta az elmúlt évet. Márc. 14-én nyílt meg a Csíkszeredában élő Bartis Elemér grafikus kiállítása. A tárlatok alkalmával a helyi művészeti iskola kis muzsikusainak, de zenefőiskolai hallgatóknak is lehetőségük volt bemutatkozásra. Többször énekelt a Domokos Pál Péter Női Kar, sőt a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egylet is fellépett. A Pro Art Galéria a Salamon Ernő Irodalmi Körrel többször közösen szervezett szerzői esteket. /Bajna György: Egyéves kiállítóterem. Bartis Elemér grafikus tárlatmegnyitójával ünnepeltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Máréfalva Forogvirág gyermek néptánccsoportja márc. 8-án Zetelakán egyórás műsorral örvendeztette meg a közönséget. Vezetőjük, a fáradhatatlan Kovács Imre mindenképp elismerést érdemel, több mint nyolcvan gyereket tanít a tánc fortélyaira. /(nagyálmos): Sikeres műsor, megérdemelt taps. Virágzik a máréfalvi Forogvirág néptánccsoport. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

Székelykeresztúron elevenen él Petőfi Sándor kultusza. Fülöp Lajos múzeumigazgató elmondta, hogy 1849. júl. 30-án érkezett Petőfi Sándor Székelykeresztúrra. Petőfit a Gyárfás-kúriában szállásolták el. A legenda szerint a körtefa alatt a költő elszavalta az Egy gondolat bánt engemet című versét és még írt egy másikat. A körtefa ma is megvan, kiszáradtan, föléje, hogy védje, 1989-ben egy tetőzetet építettek. A kúria udvarán egy Petőfi-szobor is van, amelyet egy dunakeszi szobrász készített a testvérvárosi kapcsolatok eredményeként. Petőfi innen indult Segesvár felé... A főtéren lévő Petőfi-szobor Márkos András alkotása, amelyet 1973-ban lepleztek le. Van egy vas-Petőfi is, amely az 1940-es évek végén állt a város főterén, most pedig a költő nevét viselő általános iskola udvarán látható. Minden évben júl. 31-én, a Gyárfás-kúria udvarán emlékeznek a költő halálának évfordulójára. Március 15-én szintén a Petőfi-szobor körül zajlik az ünnepség és koszorúzás. Az idén Szabó Árpád unitárius püspök lesz a fő szónok. Székelykeresztúr környékén öt-hat feltáratlan tömegsír van, ezeket jó lenne kijelölni, feltárni és nemzetközi temetőkké nyilvánítani. /Fülöp D. Dénes: Petőfi-kultusz Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint a magyar külpolitika legfontosabb tételmondata az, hogy ott, ahol magyarokat bántanak, vagy magyarok számára sérelmes jogszabályok születnek, meg kell védeni a magyar kormánynak a magyar kisebbség érdekeit. – Mi ezt a külpolitikát folytattuk eddig is, és ezután is ezt tesszük. Sajnálom, hogy a baloldali ellenzék ezért rendszerese megtámad bennünket – fogalmazott a kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában, márc. 13-án a Benes-dekrétumok ügye kapcsán. /Ha magyarokat bántanak valahol. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

Márc. 15-én nyit Budapesten a felépült a Nemzeti Színház, Az ember tragédiáját mutatják be elsőként, neves közéleti személyiségek jelenlétében. A díszelőadást a Magyar Televízió és a Duna TV is közvetíti. Az ünnepi eseményen Törőcsik Mari, a nemzet színésze mond beszédet. A teátrum első premierjén legnagyobb számban, kétszázötvenen, az elmúlt évtizedekben a színház felépítését téglajegyek vásárlásával segítők közül kisorsoltak vesznek részt. Rajtuk kívül nagy számban lesznek jelen a színházi szakma képviselői. A magyarországi színházigazgatók mellett határon túli direktorok is meghívást kaptak az előadásra. Az ünnepi esemény részesei lehetnek közéleti személyiségek, köztük a Corvin-lánc kitüntetettjei és Madách Imre egyenes ági leszármazottai is. A Nemzeti Színházat nyitó előadást, Az ember tragédiáját Szikora János rendezte. A darabban Szarvas József alakítja Ádámot, Pap Vera játssza Éva szerepét, Alföldi Róbert pedig Lucifert kelti életre. A produkcióban szerepe van még Raksányi Gellértnek, Berek Katinak, Bodrogi Gyulának, Székhelyi Józsefnek és Básti Julinak. Az első olvasópróbát Madách Imre szülőhelyén, a szlovákiai Alsósztregován tartották. /Ma nyit az új Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Márc. 15-én Kolozsváron, a Biasini-épületen néhány éve elhelyezett és erre az alkalomra tizenhat nemzeti színű zászlóval felékesített román–angol nyelvű táblát koszorúzta meg Gheorghe Funar és kísérete, a Nagy-Románia Párt és néhány helyi közintézmény képviselője. A román színekből készült kokárdákat viselő részvevők száma nem haladta meg a százat (egy részük a polgármesteri hivatal alkalmazottja). Köztük volt Dan Canta alprefektus is. /Funar a Biasininél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16

Sepsiszentgyörgyön volt idén az erdélyi magyarság központi márc. 15-ei ünnepe. Nemzeti lobogók alatt a gelencei hagyományőrzők, a 15. székely határőr gyalogezred a híres ,,szakállas" ágyú hű mását kísérte a Tamási Áron Színház előtt felállított emelvény szomszédságába. Őket követte a környező falvakból érkezett feldíszített szekerek menete. A népviseletbe öltözött asszonyokat, férfiakat, bandériumot szállító szekerek elvonulása után a rétyi Kováts András Fúvószenekar kíséretében az egyesített férfikórus a többezres ünneplő tömeggel együtt énekelte a Szózatot. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplő közönséget és a meghívottakat, Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőt, a Magyar Kulturális Alapprogram elnökét, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Tibort, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, Íjgyártó Istvánt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét, Sallai Imrét, a nagykövetség katonai attaséját. Élnünk kell már kivívott jogainkkal, hangsúlyozta Tóth Birtan Csaba. Olosz Gergely helyettes kormánybiztos Adrian Nastase kormányfőnek ,,a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz" intézett üzenetét tolmácsolta, Szabó Tibor, a HTMH elnöke pedig Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz szóló üzenetét olvasta fel. Markó Béla ünnepi beszédét a tömeg tapsa többször félbeszakította. Jankovics Marcell kiselőadása a magyarságtudat elmélyítéséhez nyújtott támpontot. A Nemzeti dalt ezúttal a Bumeráng együttes adta elő, az egyházi áldást Zelenák József evangélikus lelkész tolmácsolta. A tízezernyi torokból felcsendülő székely himnusz és nemzeti imánk eléneklése után a tömeg csendesen feloszlott, sokan az Erzsébet-parkbeli '48-as emlékmű felé vették útjukat, a koszorúk borította oroszlános emlékmű előtt még egy utolsó főhajtással tisztelegve szabadságharcos őseink: a mi hőseink emléke előtt. /(vop): Sepsiszentgyörgy. A magyar méltóság ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

A százötvennégy esztendővel ezelőtt összekovácsolódott nemzeti egységet elevenítette fel Sepsiszentgyörgyön elmondott beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke az ünnepnek szentelt központi rendezvényen. - Az új évezred kezdetén jó reménység mutatkozik a kossuthi megfontoltság és egyetértés szükségességének felismerésétől vezérelve a forradalom és a szabadságharc adta magasabb cél: a megtartás, a gyarapodás és a felemelkedés érdekében - hangsúlyozta beszédében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: "Bárhol is éljünk a világon, mi együtt és csakis együtt mindannyian vagyunk a magyar nemzet. Ebbe a nemzetbe befogadni lehet másokat, mint ahogy 1848-ban is tették eleink, de kizárni belőle senkit sem lehet." /Markó: Mi csakis együtt vagyunk a magyar nemzet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Orbán Viktor miniszterelnök üzenetet intézett a határon túli magyarokhoz: "A magyar név megint szép lesz" – üzente 154 évvel ezelőtt a forradalom a magyarságnak. És a magyar név 1848-ban megint szép lett, mert elődeink saját erejükből megvalósították s a túlerővel szemben sokáig sikeresen védelmezték azt, amiben hittek: a szabad, független, polgári Magyarországot. Az új évezred második március 15-éjét ünnepeljük. Végleg magunk mögött hagytuk a XX. századot, mely különösen próbára tette a magyarokat. Elviseltünk kilenc rendszerváltást. Túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút, és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére. Amit túlélünk, erősebbé tesz bennünket. Ezért a mostani március 15-e már a bizakodás és az örömteli előretekintés ünnepe. A mai napon egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad nemzetet ünnepelünk. Egy nemzetet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak a saját szájuk íze szerint. Egy nemzetet, amely az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös otthona. A 12 pont szellemében kívánok mindannyiuknak szép és emelkedett közös ünneplést. Legyen béke, szabadság és egyetértés! /Orbán Viktor üzenete a határon túli magyarokhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Csíkszeredában több ezer ember vett részt a márc. 15-i ünnepségen. Gál Sándor-szobornál kezdődött idén is a rendezvénysor, majd a Vártéren folytatódott. - A normalitás jele, hogy részt veszünk egymás ünnepein, tiszteletben tartjuk azokat - jelentette ki a román himnusz elhangzása után mondott beszédében Dusa Mircea prefektus. - A Székelyföld őrt áll a nemzet keleti határán – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csedő Csaba. Ráduly Róbert parlamenti képviselő a történelmi események és a mai történések között vont párhuzamot beszédében, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, Hajdú Áron pedig az ünnep szellemiségére hívta fel a figyelmet. Nyergestetőn az ünnep helyszíne a múltkori szélviharnak köszönhetően valóban a hajdani csatateret idézte, megváltozott az emlékmű körül a táj, de az ünneplők ugyanazok voltak. Az érkező vendégeket a szentegyházi fúvósok térzenéje köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Ráduly Róbert parlamenti képviselő. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök ünnepi beszéde után a Csíki Játékszín művésze, Kosztándi Zsolt szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd kulturális műsor következett. Az ökumenikus istentisztelet után az RMDSZ-szervezetek, polgármesteri hivatalok, gazdasági egységek és intézmények stb. koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatán. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren – több ezer ünneplő részvételével – a székely lovas huszárok felvonulásával kezdődött a megemlékezés. - 1848 kapcsán eszünkbe jut minden olyan szabadságharc, mely a nemzet felemelkedéséért robbant ki - mondta köszöntőbeszédében Szász Jenő polgármester. Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, Udvarhely szülötte a kedvezménytörvényről szólva kifejtette: ez a magyar nemzet egységét megteremtő törvény. - A közösségünkön belüli elvi vitákat nem egymás ellen, hanem egymásért, magunkért kell folytassuk – mondta Ladányi László városi RMDSZ-elnök. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke a romániai magyarság közösségeiben dúló viszályokról szólt, majd felkérte Sarkadi Zoltán színművészt, hogy olvassa fel az ifjúsági szervezete által fogalmazott 12 pontot. Az egyházi áldás után a külföldi vendégek, szervezetek, intézmények koszorúikat a Vasszékely szobránál helyezték el. Gyergyószentmiklóson bemutatták be Kis Portik Irén: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című, hiánypótló művét. A magyar templomokból a Szabadság emlékmű elé vonuló tömeg dr. Garda Dezső és Rokaly József, valamint Dézsi Zoltán beszédét hallgathatta. A megemlékezés koszorúinak elhelyezése után – a Petőfi- és a Kossuth-szobornál – a köztemetőbe vonultak a résztvevők, ahol megkoszorúzták a Kiss Antal honvédezredesnek állított kopjafát, illetve a Magyar Hazáért Meghaltak síremlékét. Székelykeresztúron az ünnepi rendezvény koszorúzással kezdődött. A Himnusz elhangzása után Csáka József alpolgármester üdvözölte a résztvevőket, ünnepi beszédet főtisztelendő dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott, a testvérvárosok nevében Casalgrande polgármestere, Luciano Dranchetti beszélt. Az ünnepi műsorban felléptek a dunakeszi és a karcagi vendégegyüttesek, valamint az Orbán Balázs Gimnázium diákjai. Befejezésül a nagyszámú ünneplő közönség elénekelte a Szózatot és a székely himnuszt. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

A két magyar ifjúsági szervezet, a MIK és a MADISZ voltak márc. 15–i emlékünnepségek fő szervezői Szatmárnémetiben. A megemlékezés a temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött, Kováts Máté, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés titkára mondott beszédet. Orbán Viktor üzenetét Kereskényi Gábor, Adrian Nastase üzenetét pedig Uglár Zsolt olvasta fel. Varga Attila parlamenti képviselő mondott beszédet. A résztvevők a magyar nemzeti lobogóval kísérve az Ormos–házhoz zarándokoltak, ahol a Petőfi–emléktáblánál a MADISZ szervezett ünnepséget. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő mondott beszédet. Az esti színházi előadást megelőzően sort kerítettek még a Petőfi Sándor utcán található Kováts Leó–emléktábla megkoszorúzására. /Fodor István: Március 15. - a megújulás, az újjászületés napja. Szatmárnémeti lakossága is ünnepelt tegnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

Márc. 15-én a Nagykárolyban rendezett ünnepség első színhelye a város központjában álló Petőfi–szobor volt. A Kaffka Margit Művelődési Társaság által itt szervezett megemlékezést Benedek Zoltán nyitotta meg. Délután a színházteremben Kiss Zita, a BEZ – Humanitas Kulturális Egyesület tagja által rendezett ünnepi műsor következett. Szabó Károly szenátor, a nagykárolyi RMDSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a két magyarországi testvérváros, Mátészalka és Orosháza küldötteit, utána jött a műsor sok szavalattal. /Boros Ernő: Nagykárolyban a Petőfi–szobornál és a színház termében emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

Erdődön a szatmárnémeti, az erdődi és a szatmárhegyi RMDSZ–szervezet rendezésében került sor az idei március 15–i megemlékezésre. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese pozitív példaként említette, hogy az RMDSZ küzdelmének eredményeként egyre több helyen kerülnek ki a két– vagy háromnyelvű helységnévtáblák, és lehetőség adódik arra, hogy egyre többen kapják kézbe a magyarigazolványt. Kereskényi Sándor szenátor volt, aki az 1848–as eseményeket és az akkori történések máig ható következményeit értelmezte, végül megkoszorúzták a Petőfi–emlékművet. /E. Gy.: Erdődön, a Petőfi–obeliszknél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

Adrian Nastase kormányfő és Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa a román csatlakozási folyamat helyzetéről tárgyalt márc. 14-én Barcelonában. A miniszterelnök tájékoztatta a bővítési biztost a csatlakozási tárgyalások gyorsítása érdekében az idei év első részében hozott kormányzati intézkedésekről. "Harminc jogharmonizációs jogszabályról van szó, illetve a tárgyalások gyorsítását és a román állam adminisztratív kapacitását erősítő tervről", mondta a kormányszóvivő. Az idei év végéig Romániának szándékában áll megnyitni a hátralévő 12 tárgyalási fejezetet és lezárni a lehető legtöbbet. Románia eddig 17 fejezetet nyitott meg, ebből kilencet lezárt. /Nastase Barcelonában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Március 15. jegyében rendezte meg Győrben a Nyugat-Magyarország Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével a kedvezménytörvényt – mint nemzeti kultúránk megerősítésének eszközét – köszöntő Kárpát- medence szinten meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségét. Jelen volt a magyar Külügyminisztérium, a HTMH, az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője, valamint Győr város polgármestere, alpolgármestere és más közéleti személyiségek. A pályázat kiírói magyarországi és határon túli iskolák, főiskolák, egyetemek diákjait szólították meg: tegyenek javaslatot múltunk olyan kiemelkedő magyar személyiségeinek számbavételére és megmutatására, akik a mai Magyarország határain túl születtek és alkotásaikkal, tevékenységükkel hozzájárultak nemcsak a magyar, hanem az európai és az egész világ kulturális eseményeihez, civilizációs vívmányaihoz. Külön díjazták azokat a javaslatokat, melyek olyan személyiségek teljesítményére mutattak rá, akik munkásságukkal hidat teremtettek a magyar és a környező országok népei, kultúrái között. Közel kétszáz pályázat érkezett be, ebből 88 Felvidékről, 12 Kárpátaljáról, 8 Erdélyből, a többi az anyaországból. A zömmel határon túli díjazottak közül Erdélyből Tóth Szabolcs Barnabás (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Európai Tanulmányok) kapta – Csutak Vilmos tanárt, múzeumigazgatót bemutató munkájáért – a négy első díj közül az egyiket. A beérkezett pályázatok alapján a tavasz végéig száz jeles személyiség – tudósok, költők, írók, nagy magyarok – kiemelkedő teljesítményét, munkásságát méltató kötetek jelentetnek meg, kiegészítve a pályamunkák angol és német nyelvű összefoglalójával. A kiadványt elsősorban az iskolák könyvtáraihoz juttatják el. /(Guther M. Ilona): /Nagyjainkról, egykori "státusmagyarokról". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A jövő héten tartják Brassóban a magyar, német és a műszaki tantárgyak olimpiáinak országos szakaszát. A Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszára első ízben kerül sor Brassóban. Az ország magyarlakta vidékeiről érkezik 170 diák (hetedikestől tizenharmadik osztályosg), 20 kísérő tanár és a javítóbizottság 20 tagja. A rendezvényt az Oktatásügyi Minisztérium szervezi és támogatja. Márc. 17-én, vasárnap érkeznek a vendégek Brassóba, másnap lesz az ünnepélyes megnyitó. /Országos magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Márc. 14-én Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban emléktáblát avattak a Kolozsvári Unitárius Kollégium azon 47 diákja emlékére, akik részt vettek az 1848-49-es magyar szabadságharcban, sokan életüket áldozva érte. Az avatóbeszédet dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondta. /(Csomafáy Ferenc): Emléktábla szabadságharcos diákok tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Jakab István nyílt levelet intézett Markó Béla és Takács Csaba RMDSZ-vezetőkhöz, kifogásolva, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ-tanácsosok kizárták a költségvetésből az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO), megszűnésre ítélve ezáltal egy olyan tevékenységet, amely közel tízéves tapasztalatra tekint vissza, és amelyet az elmúlt évben 23 922 személy vett igénybe. A székelyudvarhelyi RMDSZ-tanácsosok elvágták a SZINFO lehetőségét arra, hogy fiatalokat készítsen fel továbbtanulásra, munkanélkülieket juttassanak munkához. /Jakab István: Nyílt levél Markó Béla és Takács Csaba RMDSZ-vezetőkhöz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Borbély Tamás indulatos írásában azt állította, hogy az egyes magyarországi "pártok és politikusok szégyentelen módon igyekeznek hasznot húzni, saját kampányérdekeiknek megfelelően a határon túli magyarság kiszolgáltatott helyzetéből, így természetszerűen az erdélyi fiatalok sem képezhetnek kivételt." Borbély az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek megosztottságát erre vezette vissza. /Borbély Tamás: Politizáló vagy szakmai és politikai képviseletre előkészítő ifjúsági szervezetek? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

A március 15-i ünnepségek alkalmából több ízben elhangzott a kijelentés, hogy nem fontos megjelenni a rendezvényeken, magyarságunkat úgysem e révén bizonyítjuk. Zsidó Ferenc hozzáfűzte: mi által mutathatnánk legjobban magyarságunkat, mint a rendezvényeken való részvétellel, különben is, ez értünk van, ki menjen el, ha mi nem Székelyudvarhely lakosságának zöme is ekképp gondolkodott. A rendezvények sorozatát a márc. 14-i szavalóest nyitotta, a város diákjai szavaltak. A hivatalos statisztika szerint 1990 óta minden évben több mint tízezer erdélyi hagyta el hazáját és telepedett le külföldön. /Zsidó Ferenc: Számít a jelenlét? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

A Bihar megyei Margittán 2001. májusában alakult újra a Midesz szervezet, 120 taggal, 78 fiatal pedig azóta is állandóan tevékeny részt vállal az ifjúsági szervezet munkájából. Ma már nincs is olyan városi rendezvény, amelynek szervezésében ne segítenének. Székhelyre lenne szükségük. Jelenleg erejüket meghaladó feladat volna az irodának felajánlott pincehelyiség tatarozása. Főként a margittai vállalkozók támogatására gondolnak. /Székházra volna szükségük, hogy önállóbbak lehessenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Izraelben megírt, itthon Laskay Adrienne gondozásában megjelent első kötete után most a hazatekintő Szinberger Sándor újabb három könyvvel gazdagította a hazai operairodalmat, a magyart és a románt egyaránt. A három kötet cím szerint: A visszatekintő számadása, Vesszőparipáim, A közönség rászedésének rövid antológiája. Szinberger Sándor visszaemlékezett a kolozsvári színjátszás utolsó hatvan esztendejére, "mint szem- és fültanú, no meg egy kissé mint cselekvő részese az eseményeknek". A nyolcvanadik évét betöltött Szinberger Sándor zeneszerzést tanult a kolozsvári Zeneakadémián és művészettörténetet a Bolyai Tudományegyetemen. 1951-ben lett főrendező a Magyar Operában, 1956-tól pedig ugyanott igazgató és főrendező. 1974-i volt a Magyar Opera igazgatója, utána a kolozsvári román operánál dolgozott még négy évet. Sikerei voltak külföldi rendezésein is, hiszen dolgozott Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, sőt, Egyiptomban is rendezte az Aidát! 1978-ban kivándorolt Izraelbe, ahol újságíróként dolgozott, később pedig egyetemi tanárként és operaszerzőként. Azonban Izraelben is megmaradt jó magyarnak. Bizonyíték rá ez a négy, magyarul megírt és megjelentetett könyv. /Kovács Ferenc: A visszatekintő számadása. Szinberger Sándor gondolatai az operáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Márc. 15-én Szőkefalván a római katolikus templomkertben Mária-jelenésen vett részt több ezer hívő keresztény. Egy helybéli, látását veszített 39 éves nőnek, Marián Rózsikának - miként állítja - időről időre megjelenik a Szűzanya. A szőkefalvi Mária-kultusznak jó ideje híre ment a világba, Moldovából, Moldvából, Havasalföldről, Magyarországról, Erdélyből jöttek megszámlálhatatlan autószámra római katolikus, görög katolikus, ortodox és protestáns zarándokok, valamint nagyszámú papság, apácák és rendi nővérek. A keresztúton, stációról stációra mondtak engesztelő imádságot románok és magyarok ezrei. Voltak, akik látni vélték a Szűzanyát egy átvonuló felhő képében. Marián Rózsika román és magyar nyelvű rózsafüzér-imádsága után bejelentette, hogy megjelent előtte a Szűzanya, akivel román nyelvű beszélgetést folytatott. A hívőknek szánt üzeneteit a látnok asszony tolmácsolta. Mindenekelőtt békére és szeretetre intette a világot. /(lokodi): Újabb Mária-jelenés Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet tudományos munkatársa tart előadást a BBTE Bölcsésztudományi Karán márc. 18-án. Az előadások címe: 1. Az erdélyi magyar társadalom átalakulása (1910–1944) és Romániai kisebbségpolitikai stratégiák a két világháború között. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Március 12-én hazaengedték a budapesti Országos Traumatológiai Intézetből Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt, akin február végén sikeres csípőprotézis műtétet hajtottak végre a magyarországi klinikán. A nagyváradi egyházfő itthon lábadozik, a körülményekhez képest jól érzi magát, teljes felépülése még időbe kerül. /(Balla Tünde): Hazatért Tempfli püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Márc. 18-án kezdődik a népszámlálás Romániában. Aurel Camara, az Országos Statisztikai Intézet elnöke aggódik: egy levélből értesült róla, több személy dák nemzetiségűnek óhajtja vallani magát. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter "megnyugtató" válasza szerint a dákokat és az oltyánokat is románokként fogják bejegyezni. Octav Cozmanca leszögezte: a csángók és más nemzetiségek ügye az adatfeldolgozáskor oldódik majd meg, mindenkinek jogában áll kívánsága szerinti nemzetiségűnek vallani magát. A Beszterce-Naszód megyei romák ugyanakkor attól tartanak, amennyiben megvallják nemzetiségüket, Indiába deportálják őket. Funar, Kolozsvár polgármestere felkérte a romákat, vallják meg nemzetiségüket, hogy igazolják, ők a legfontosabb kisebbség Romániában. /Ma kezdődik az évezred első népszámlálása. Oltyán, dák, netán római nemzetiség a láthatáron? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Romániában márc. 18-tól március 27-ig írják össze az ország lakosságát. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a romániai magyarok várható lélekszámáról, a magyar közösséget jellemző demográfiai irányokról nyilatkozott az MTI-nek. Az RMDSZ, az erdélyi magyar történelmi egyházak, a civil szervezetek, a romániai magyar sajtó egységesen arra buzdítja a romániai magyarokat, hogy a népesség összeírása során magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek vallják magukat. Az előző, 1992-es népszámlálás adatai szerint az ország lakossága 22.810.035 fő volt, ebből a magyar nemzetiségűek száma 1.624.959-et tett ki. Markó Béla szerint a valóságban ennél feltehetően 100-200 ezer fővel több magyar élt akkor Romániában. Az 1992-es népszámlálás idején nagyon erős magyarellenesség volt, valós az a feltételezés, hogy a kérdezőbiztosok nem mindenütt jártak el korrekt módon, és nem minden magyar merte vállalni nemzetiségét, anyanyelvét főként ott, ahol szórványban éltek a magyarok, és ahol a leginkább működött a közvetett megfélemlítés. Az 1992-es népszámlálás előtt negyed évszázaddal, 1977-ben írták össze utoljára Románia lakosságát. Akkor a 21 millió 560 ezer fős lakosságból 1 millió 714 ezer volt a magyarok száma. Az Erdéllyel kiegészült Romániában 1930-ban rendeztek először népszámlálást. Összesen 14 millió 280 ezer embert írtak össze. Közülük magyar anyanyelvűnek 1millió 554 ezer, magyar nemzetiségűnek 1 millió 425 ezer ember vallotta magát. Az ezt követő népszámlálások azt mutatták, hogy a magyar nemzetiségű lakosság száma ugyan folyamatosan növekedett, de a magyarok aránya a lakosságon belül folyamatosan csökkent. Míg a magyarok aránya 1930-ban 10 százalék volt, 1977-ben ez az arány 7,9 százalékra, 1992-ben pedig 7,1 százalékra csökkent. Egyes előrejelzések szerint a mostani népszámlálás is legalább százezerrel kevesebb, azaz mintegy 1,5 millió magyart mutat majd ki Romániában. - Nem akarom elhinni azt, hogy másfél millióan leszünk a népszámlálás után. Szeretnék bízni abban, hogy a 2002-es népszámlálás sem mutat ki kevesebb magyart, mint ahányat az 1992-es népszámlálás mutatott ki - mondta Markó Béla. A romániai magyarok körében is csökkent a születési arányszám, ezáltal csökken a közösség lélekszáma. Ehhez a magyarok esetében hozzá kell számítani az asszimilációt. A romániai magyar közösséget veszélyeztető harmadik tényező a kitelepülés. Markó szerint ez a folyamat ma a legaggasztóbb. Az anyaország vonzása nagyon erős, ám Markó hangsúlyozta, hogy nem lehet egyedüli oknak tekinteni azt az életszínvonal-különbséget, amely még hosszú ideig meglesz Magyarország és Románia között. - Ha Magyarország valóban segíteni akar, akkor látszólag a pillanatnyi érdekei ellen szóló módon kellene cselekednie, és ezt nyíltan ki kell mondani - szögezte le. A magyar politikai életnek, a magyar kormánynak mindig tudnia kell, pillanatnyi érdeke ellen kell cselekednie ahhoz, hogy nekünk segítsen. Azt kell megpróbálni, hogy itt Erdélyben segítsen munkahelyeket teremteni. Az itteni képzést kell támogatni, nem szabad azt támogatni, hogy most már a határ menti településekről középiskolába, sőt elemi iskolába is küldik ki a gyermekeket tanulni Magyarországra - mondta. /Népszámlálás. Romániai magyarok. Markó Béla nyilatkozata az MTI–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./

A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői nem fogják az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében támogatni a Nagy-Románia Pártnak (PRM) azt a kérését, hogy Besszarábiát csatolják vissza Romániához - jelentette ki Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor szenátor márc. 15-én Kolozsváron bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésének áprilisi ülésszakán ő és párttársa, a Moldovai Köztársaságból áttelepült Ilie Ilascu szenátor kérni fogja, hogy nemzetközi döntőbíróság juttassa vissza Romániának Besszarábiát. román parlamenti pártok a közelmúltban már elhatárolódtak Corneliu Vadim Tudor szenátor azon javaslatától, hogy Románia ajánljon üzletet Oroszországnak: lemond a NATO-tagságról, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek fejében garantálja Besszarábia Romániához kerülését. /A kormánypárt nem támogatja Besszarábia visszacsatolását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./