"Megdöbbenést váltott ki az, hogy Maria Peligrad mérnöktanárt kívánná a kormánypárti szervezet kineveztetni a Puskás Tivadar Szakközépiskola /Sepsiszentgyörgy/ aligazgatójává. Ravasz Erzsébet igazgatónő leszögezte. A két hónapja megtartott versenyvizsgán, melyet az aligazgatói állás betöltésére írtak ki, a tanárnő nem jelentkezett, tehát szándékában sem állhatott az aligazgatói munkakör vállalása. A két jelölt közül Újfalvi István tanár vizsgázott sikeresen, az ő kinevezése viszont két hónapja késik. Most már látható, hogy e hír és a késés között összefüggés lehet. Peligrad tanárnő munkáját nem végzi kielégítően, a munkaterveket fél év késéssel adja le, előfordult, hogy a hiányzásokat "hasból" igazolta. Pártelnöki tevékenységével - a nemzeti egységpárt megyei szervezetét vezeti - vajon összefér-e, hogy még intézményvezető is legyen? /(b. kovács): Ki legyen az aligazgató? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./"

"Végváron az I-VIII. osztályos általános iskolában minden évfolyamon van magyar és román tagozatú osztály, a román osztályokban szép számmal akad magyar nevű gyermek. Végvár nemrég még színmagyar, református településnek számított. Az elmúlt tanévben 205 tanulója volt az iskolának, ebből 86-an jártak a magyar tagozatra. A magyar többségű településen román tagozatra most többen járnak. - Végváron biztosan lesz hatása a gyerekenkénti 20 ezer forintos támogatásnak. Nagy a szegénység, sokan meggondolják majd, hogy hova íratják be gyerekeiket. /Pataki Zoltán: A bánsági végeken lesz hatása a státustörvénynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Gaal György Egyetem a Farkas utcában című kötetét, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) kiadványát, jún. 18-án mutatták Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Az eredeti elképzelés szerint a könyv részletesen tartalmazta volna az egykori magyar egyetem működésével kapcsolatos adatokat (tanárok névsora, órarend stb.), de a levéltári dokumentumokhoz nem lehetett hozzáférni. Égly János, az EMT Kiadó képviselője szerint az egyelőre ötszáz példányban megjelent könyv jól szolgálja az egykori és jelenlegi erdélyi magyar egyetem ügyét. A könyv végigköveti az 1872 előtti erdélyi magyar felsőoktatás történelmét, a Ferenc József Tudományegyetem hetvenhárom esztendejét, a trianoni trauma utáni korszakot, a két évtizedes szegedi időszakot, a bécsi döntés utáni visszaköltözést, majd a Bolyai Egyetem egyesülésnek nevezett felszámolását. Mindazt, ami ebből a műből kimaradt, talán majd egy későbbi kiadvány pótol. /Gaal György új könyve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Elhunyt 66. életévében Torró Vilmos /Kovászna/ az erdélyi kisgrafika, az ex libris mestere. Néhány nap múlva a városka díszpolgárrá akarta tenni. Még falfreskókat is festett, kisebb-nagyobb méretű metszeteket készített, ha kellett, kisszobrokat is faragott, plaketteket tervezett és készített, Magyari Lajos szerint az ex libris (könyvjelző kisgrafika) legnagyobb erdélyi magyar mestere volt. Ex libriseiben a magyar kultúra valóságos panteonját alkotta meg. Ezek a munkák pedig bejárták szinte az egész világot, hiszen alig volt olyan nemzetközi kiállítás, ahol Torró Vilmos munkái ne szerepeltek volna. Tokiótól New Yorkig, Helsinkitől Athénig. S díjak sorát hódították el ezek a munkák. /Magyari Lajos: Egy művész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./"

"Jún. 16-án ünnepelték Szinérváralján római katolikus templom fennállásának 580. évfordulóját. Alig két héttel ezelőtt, az új közigazgatási törvény életbe lépése után, a város Nagybánya és Szatmárnémeti felőli bejáratánál háromnyelvű helységnévtáblát /Seini, Szinérváralja, Waroli/ állítottak. Az ünnepi szentmisét Reizer Pál püspök celebrálta. A nagybányai egyházi ifjúsági kórus következett, majd Sárvár polgármestere tolmácsolhatta a magyarországi testvérváros üzenetét. Délután szabadtéri előadás hirdette a város főterén, hogy a szinérváraljai magyarság ünnepel. A rendezvényt szimpózium zárta a templom történetéről, a Szinérváraljai Füzet sárvári kiadásának bemutatásával. /Farkas E. Zoltán: Szinérváralja ünnepi színekben. 580 év üzenete a ma ifjúságának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ "

"Románia nem lesz partnere Magyarországnak a státustörvény Romániát érintő alkalmazásában, szögezte ezt le Mircea Geoana külügyminiszter jún. 19-i rendkívüli sajtóértekezletén, hangoztatva: nemcsak a külügyi tárca vezetőjeként, hanem a román kormány, a miniszterelnök és az államfő nevében is beszél. "Semmilyen formában sem konzultáltak velünk a jogszabály tervezetének parlamenti előterjesztése előtt, pedig mi azt kezdeményeztük. Elküldtük szakértőinket Budapestre, Martonyi János magyar külügyminiszternek írásban eljuttattuk a román félnek a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit, és két héttel ezelőtt Budapesten lezajlott találkozónkon megállapodtunk abban, hogy a jogszabály végleges formája megfelelő módon tükrözi majd a román fél észrevételeit. A törvénytervezetbe számtalan módosítás került bele, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jogszabály ma elfogadott végleges formájában nem lelhetők fel a román fél észrevételei és ajánlásai. Vagyis: a nemzetközi politikában eleddig példátlan módon megvitattak és elfogadtak egy másik állam polgárait érintő törvényt, anélkül, hogy alapos konzultációt folytattak volna annak az országnak a kormányával, amely ország állampolgárainak a szóban forgó jogszabályt "szánták"... Ez az, ami a legkomolyabban foglalkoztatott és most is zavar bennünket." Alapvetően "anakronisztikusnak és európaiatlannak" nevezte a magyar törvényt, amely ellentétben áll mindazzal, amit a Göteborgban tartott EU-csúcson elhatároztak. Geoana felrótta: az Európai Unió közbelépésére Ausztriát kivonták e törvény földrajzi hatásköréből, majd emlékeztetett rá, hogy két érintett országnak: Szlovéniának és Szlovákiának esélye van rá, hogy EU-tagok legyenek, miközben Romániának valószínűleg néhány évig még várnia kell erre. Ennél fogva középtávon a törvénynek "elsősorban Románia lesz a célpontja", ami a román fél számára elfogadhatatlan. Geoana a kormány nevében kijelentette: a román fél úgy fog eljárni, hogy "a területen kívüliségnek e törvényben fellelhető elemei ne érvényesülhessenek román területen". Mircea Geoana elmondta: bekérették a bukaresti magyar nagykövetet és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki, ugyanakkor utasították a budapesti román nagykövetet, hogy tájékoztassa a magyar külügyet Bukarest álláspontjáról. - Iliescu elnök szerint Románia területén nincs semmi keresnivalója a magyar igazolványnak. - Szlovákia is elutasította a törvényt. A szlovák külügyi nyilatkozat szerint "a státustörvény filozófiája és tartalma a szlovák társadalomban nyugtalanságot váltott ki, ezért erről a szlovák külügyminisztérium a megfelelő diplomáciai úton tájékoztatta Magyarországot és a fontos nemzetközi intézményeket". A dokumentum végül a szlovák külügy azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar kormánya a státustörvényt a közös európai uniós törekvések sikeres megvalósulásával összeegyeztethető módon, a bizalomépítés és az egyetértésen alapuló kétoldalú viszony szellemében kívánja alkalmazni. /Román és szlovák visszhangok a budapesti végszavazás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Cordos Petru, Románia budapesti nagykövete jún. 20-án a magyar Külügyminisztériumnál jelentkezett kihallgatásra. Ez alkalommal tájékoztatta a magyar hatóságokat a román álláspontról a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter. Ezt a beadványt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel is ismertették Bukarestben. /Román álláspont státus-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Budapest Bukarest véleményének mellőzésével fogadta el a státustörvényt; Románia saját területén nem engedi meg a törvény egyetlen olyan cikkelyének alkalmazását sem, amely ellenkezik a kétoldalú alapszerződéssel; A bukaresti kormány hallani sem akar a magyar igazolványról - ilyen címek alatt számolt be a jún. 20-i román sajtó az Országgyűlés által elfogadott státustörvényről. Az Adevarul elsőoldalas főcíme - A budapesti parlament Bukarest megvetésével fogadta el a "magyar igazolvány"-törvényt - brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva egyebek között azt írta: az Európai Bizottság idejekorán figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a törvény elfogadása "nem kívánatos feszültségeket gerjeszthet a térségben", s ha Budapest "nem javít a jogszabályon, az befolyásolhatja Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásait". Mircea Geoana külügyminiszter közölte: utasították a budapesti román nagykövetet, hogy nyújtsa át a budapesti illetékeseknek a román kormány tiltakozó jegyzékét. /Bukarest hallani sem akar a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Az RMDSZ üdvözli és fontosnak tartja a státustörvény országgyűlési elfogadását, mert a jogszabály egységes keretbe foglalja mindazokat a szándékokat, amelyek kifejezik azt, hogy Magyarország segíteni kíván a határain kívül élő magyar közösségeknek és magyar nemzetiségű személyeknek - mondotta jún. 20-án Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke sajtóértekezletén rámutatott: a törvényben kifejezésre jutó segítő szándék közös ebben a térségben, más országok is ugyanígy keresik a megoldásokat, például Szlovákiának is van hasonló kerettörvénye. Éppen ezért nem érti a törvénnyel kapcsolatos román ellenkezést, amikor Románia is ugyanúgy gondoskodni próbál a Szerbiában, a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában és más országokban élő románokról. Markó hangoztatta: Romániában mesterségesen felnagyították a magyar státustörvénynek a jelentőségét. Romániának nem lehet érdeke, hogy egy általa mesterségesen kreált "státustörvény-ügy" túldramatizálásával, felnagyításával rontsa a térség légkörét, saját külföldi megítélését, és ártson nemcsak kétoldalú kapcsolatainak, hanem európai és euroatlanti felzárkózási lehetőségeinek is. /Markó: Romániának nem érdeke a státustörvény "túldramatizálása" A mesterségesen keltett hangulat akadályozhatja a jogszabály alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Jövőbe mutató és történelmi horderejű döntéseket gyakorta félreértéssel fogadnak és tévesen értékelnek. A szomszédos államokban élő magyarokról tegnap elfogadott törvénnyel is ez a helyzet, jóllehet több mint másfél éve folyamatosan tájékoztattuk szomszédainkat az előkészítésről, a törvény céljáról és tartalmáról - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter jún. 20-án Budapesten az MTI érdeklődésére. A törvény semmilyen megkülönböztetést nem tartalmaz és nem eredményez a szomszédos országok polgárai között. A kedvezmények Magyarországon élvezhetőek, ugyanakkor Budapest eddig is nyújtott támogatást a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek és közösségeik számára, amivel kapcsolatban sohasem vetődött fel, hogy ütközne az érintett államok jogrendjével - mondta Martonyi János. A törvény megvalósítása során magyar hatóságok a szomszédos országok területén semmilyen tevékenységet nem fognak kifejteni. A jogszabálynak területen kívüli hatálya nincs, ezért nincs is értelme felvetni azt a kérdést, lehet-e majd alkalmazni a törvényt a szomszédos országok területén - szögezte le. /A kedvezmények Magyarországon élvezhetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Németh Csaba szenátor szerint a munkaszolgálatért járna anyagi kárpótlás. Romániában 1950-ben hozták létre a munkaszolgálatot, ahova a katonai szolgálatra alkalmas 26 év alatti fiatalokat sorozták be. A munkaszolgálat intézményét azzal indokolták, hogy a fegyveres katonai szolgálat fegyvernemeinél megengedett létszámot meghaladó korosztályfölösleget ide irányították át. Munkaszolgálatra azokat küldték, akiket akkor nem tartottak egészséges társadalmi származásúnak, meg azokat, akiket megbízhatatlanoknak nyilvánítottak: politikai foglyok, a szovjetellenes háborúban részt vett tisztek, altisztek, papok fiait és nagyszámú értelmiségi, kisiparos és kiskereskedő szülők gyerekeit. A munkaszolgálatosok nem sorolhatók az etnikai alapon üldözött személyek közé, mert soraikban románok és nemzeti kisebbséghez tartozók egyaránt voltak. Ez lényegében kényszermunka volt. Naponta 10-14 órát dolgoztak, a kötelező napi munkanorma jóval meghaladta egy 20-25 éves fiatal fizikai képességeit, alacsony tápértékű élelemmel táplálkozhattak. Nem volt védőöltözet és védőfelszerelés, nem létezett orvosi ellátás. A munkaszolgálatot hivatalosan 1961-ben törölték el. Németh Csaba szenátor öt szenátortársával együtt törvénytervezetet készített, amelyet 2000 augusztusában benyújtott. A szenátus ezt tavaly októberben elfogadta. A tervezet szerint minden munkaszolgálatban letöltött hónap után havonta 12 000 lejt kapnának az erre jogosultak. Az elhunytak után özvegyeik, ha nem kötöttek új házasságot, a kárpótlás felét öröklik. A volt munkaszolgálatosok továbbá utazási kedvezményben részesülnének, előnyt biztosítanának számukra a telefon beszerelésekor és nem kellene telefon-, rádió- és televízióbérletet fizetniük. A törvénytervezet jelenleg a képviselőházban van, ahol a sorsa nemigen alakul kedvezően, hiszen az emberjogi szakbizottság meg a kormány álláspontja elutasító volt. /Magyar Balázs: Németh Csaba szenátor, a felsőház munkaügyi és népjóléti bizottságának tagja szerint: A munkaszolgálatért járna anyagi kárpótlás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"Jún. 20-án folytatódott az Erdélyi Református Egyházkerület évi közgyűlése Kolozsváron. Pap Géza püspöke jelentésében leszögezte: az egyházfegyelem megerősítését fontosnak tartja. A rosszul értelmezett autonómiának az eredménye, hogy az egyháznak nincs pontos kimutatása arról, hogy a kerületben hány templomot, parókiát, imaházat építettek és hányat kell még felépíteni - fogalmazott a püspök. Ezért azt javasolja, hogy készítsenek felmérést a jelenlegi egyházi állapotokról. Pap Géza leszögezte: az oktatás a református egyház számára életbevágó kérdés. Az iskola és az anyanyelvi oktatás hiányának következményei a szórványmagyarság területein mutatkoznak meg igazán. Ennek megoldására a püspök diákotthon-hálózat kiépítését javasolta. Kezdeményezte, hogy a közgyűlés intézzen feliratot a zsinathoz az új liturgia és a kánon revíziójának tárgyában. A kánon revíziója alkalmával legyen tekintettel a törvényhozói, a végrehajtói és a fegyelmezői feladatkörök szétválasztásának szükségességére. /Tegnap véget ért a református egyházkerület közgyűlése. Felettébb fontos az egyházfegyelem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Dr. Bódizs György főorvos nyílt levéllel fordult az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsához a kolozsvári magyar nyelvű asszisztensképző főiskola ügyében. Az igazgatótanács összevonta két intézményt: egy egyházi felügyelet alatt álló állami iskolát egy magánalapítvánnyal, és ennek élére egy olyan orvost neveztek ki, aki évekkel ezelőtt volt tanára az iskolának. Bódizs szerint elfogadhatatlan, hogy egy jól működő intézmény igazgatóját bármilyen szakmai kifogás nélkül úgy bocsássanak el, hogy azt az újságból kelljen megtudnia. Bodizs /aki maga is itt tanít/ kijelentette: amennyiben más lesz az igazgató, a tanárok nagy része nem hajlandó tovább vállalni a tanítást. /Dr. Bódizs György főorvos: Ne hagyjátok az egyházat és az iskolát! Nyílt levél az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsához. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Kőhalomban a helyi unitárius egyházközség jún. 17-én felavatta a három éve elhunyt László Gyula festőművész és régész tiszteletére készített emléktáblát, a székelyudvarhelyi Sántha Csaba bronzplakettjét. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök mondott beszédet. László Gyula, a kisváros tudós fia munkásságát Máthé Sándor brassói esperes, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi múzeum ny. igazgatója és Vass Mózes helyi lelkész méltatták. Fellépett a kőhalmi ökumenikus dalárda Palkó Sándor fogarasi kántor vezényletével. /Emléktábla László Gyulának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"Az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) június 22-24. között Marosvásárhelyen rendezi meg az Országos Szakmai Napokat. A rendezvény témája: Az ezredforduló kihívásai a műszaki-tudományos kutatás és oktatás terén. A konferenciára a több előadót várnak, többek között dr. Benedek Dezsőt, a Georgiai Tudományegyetem képviselőjét, dr. Berényi Dénes debreceni akadémikust, dr. Hanák Pétert, a Magyar Oktatási Minisztérium képviselőjét, dr. Jung János marosvásárhelyi előadót, dr. Kökényesi Sándort, a Debreceni és Ungvári Egyetem tanárát, dr. Lányi Szabolcsot a Bukaresti Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségtől, dr. Pusztai Kálmánt, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, dr. Dávid Lászlót, a Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanárát és dr. Wanek Ferencet, a Kolozsvári BBTE tanárát. /Országos Szakmai Napok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./"

"190 résztvevője van az immár nyolcadik alkalommal Homoródfürdőn szervezett folklórtábornak. A jún. 18-án kezdődött tíznapos táborba hat megyéből érkeztek gyermekek és tanárok. Szatmárnémetiből német, Temesvárról szerb, Suceava megyéből pedig lengyel hagyományőrző ifjúsági tánccsoport érkezett, míg Konstancáról a Gyerekpalota lipován, lengyel, német, bolgár és tatár tánccsoportjainak tagjai jöttek el. Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Gimnázium Muskátli, Székelykeresztúrról a Pipacsok, Csíkszentdomokosról az Elevenek, míg Csíkszeredából a Tanulók Klubja ifjúsági néptáncegyüttese vesz részt a táborban. /Nemzetiségi folklórtábor Homoródfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./"

"Miközben a román politikai elit egyhangúlag elutasítja a státustörvényt, egyes elemzők árnyaltabban fogalmaznak. Emil Hurezeanu /a Deutsche Welle munkatársa/ szerint helyre kell állítani a Románia és Magyarország közötti megbomlott kényes egyensúlyt. Smaranda Enache úgy véli, a státustörvény elleni kampány veszélybe sodorhatja Románia NATO-tagságát. Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint a státustörvény beleillik a kisebbségvédelem európai logikájába. Sajnos - tette hozzá -, a romániai közbeszédben eluralkodott a demagógia, és a státustörvény kapcsán megengedhetetlen diszkriminációról beszélnek. Azonban tudni kell, hogy a román állampolgárok megkülönböztetésének számos módja már létező gyakorlat. A romániai németek kedvezményesen kapnak vízumot, a szlovákok már rendelkeznek a szlovák igazolvánnyal, a horvátok éppenséggel kettős állampolgársággal, a zsidókat pedig nemzetközi szervezetek segítik. A tanulni érkező moldovai állampolgárok a román államtól ösztöndíjban részesülnek. Enache leszögezte, hogy a kormánypárt magyarellenes érzelmek felkorbácsolásával próbálja pozícióit megszilárdítani. /Bakk Miklós: Kibillent egyensúly. A státus elleni kampány árthat az országnak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./ "

"Annak ellenére, hogy a jún. 21-i román sajtó első számú témájának a magyar státustörvény bizonyult - a tucatnyi országos terjesztésű román napilap összesen 63 tudósítást, kommentárt, jegyzetet közölt e témáról -, észrevehető hangsúlyváltás történt. Adrian Nastase miniszterelnök legújabb nyilatkozatában leszögezte, hogy a román kormány nem tesz azonnali lépéseket, válaszul az inkriminált törvényre, lehetőséget adva a magyar kormánynak, hogy azt a saját szuverén térségére tegye át. "Bukarest nem kíván túl ideges lenni" - fogalmazott, s hasonló állásponton volt Mircea Geoana külügyminiszter is: Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január elsejéig - készen áll a tárgyalások és konzultációk folytatására, annál is inkább, mivel a törvényhez szükséges végrehajtási utasításokban van még mód a kényes pontok helyrehozatalára. /Bukaresti visszalépések státustörvény-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök jún. 20-i sajtóértekezletén köszöntötte az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvényt, amelynek lényege: támogatni az anyaország határain túl élő magyarok identitásának megőrzését. Magyarország Romániától eltérően eljutott arra a szintre, hogy egyetlen kerettörvénybe foglalhassa mindazon kedvezményeket, melyek közül több eddig is érvényben volt. A romániai visszhanggal kapcsolatban kifejtette, hogy eltúlozták e törvény jelentőségét, ugyanis világos, hogy a romániai magyarság kérdését csakis itthon, hazai törvényekkel kell megoldani, de ezzel nincs ellentmondásban a magyar állam törekvése. A 2002. januárjától érvénybe lépő törvényt kizárólag Magyarországon alkalmazzák, és az úgynevezett igazolványok kiállítása is a magyar állam hatáskörébe tartozik - hangsúlyozta Markó Béla. Semmi különbség nincs e törvény tartalma, valamint Románia határain túl élő románok támogatási törekvése között. Markó bejelentette: maga is kérni fogja az inkriminált igazolványt. /(Szász Attila): Markó Béla kiváltaná. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

"A román kormány nem tesz azonnali lépéseket válaszul a magyar státustörvényre, Bukarest lehetőséget akar adni a magyar kormánynak arra, hogy a törvényt saját szuverén térségére méretezze át - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Mircea Geoana külügyminisztert idézte, aki kifejtette, hogy Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január 1-jéig - készen áll a tárgyalások és a konzultációk folytatására. /Bukarest nem kíván "túlságosan ideges" lenni Magyarország méretezze át saját térségére a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Újabb megdöbbentő tettel lepte meg Kolozsvár lakóit és a városi tanácsosokat Gheorghe Funar polgármester. Jún. 21-én a költségvetés határozat-tervezete helyett a polgármester marhacsontot, oldalbordát és piros-sárga-kék színű fogpiszkálót tett a tanácsosok asztalára. - Sértés a tanácsosok számára, a polgármester csúfságol velünk. Ismeretlen tettes ellen feljelentést teszek a törvényszéken - nyilatkozta Máté András RMDSZ-es tanácsos. A tanácsosok kihívták a rendőrséget és az állategészségügyi igazgatóság képviselőit. A rendőrök kihallgatták Titus Judét, a város jegyzőjét és egyes tanácsosokat. Az újságíróknak csak annyit nyilatkoztak: eljárást indítnak az ügyben. Rögtönzött sajtóértekezletén a polgármester elmondta: értesítette a városi rendőrfőkapitányt, hogy lopás történt a polgármesteri hivatalban. A városháza művelődési osztálya kortárs művészeti kiállítást szervezett az üvegteremben. Arról értesítettek, hogy valaki ellopta a kiállított tárgyakat - mondta. /Kiss Ollivér: Költségvetés helyett marhacsontok. Funar szerint kortárs művészeti kiállításról volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Jún. 21-én helyére került a tavaly polgármesteri irányítással lerombolt emlékmű a Brassó megyei Földváron. Ioan Cioaca polgármester alkalmazottaival visszaállíttatta a földvári fogolytáborban elhunyt magyar hadifoglyok emléke előtt tisztelgő alkotást. A földvári fogolytáborban elhunytak tömegsírján kialakított sírkertben jelen pillanatban négy emlékmű áll. Ezekből kettő a magyar áldozatok emlékét őrzi. /F. R.: Helyére került a földvári emlékmű. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./"

"Jún. 20-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ helyiségében az Egyed Emese vezette tanár-diák kutatócsoport szervezésében Aranka György kéziratos hagyatékáról kiskonferenciára került sor. Enyedi Sándor (Budapest) Az Aranka-kutatás jelenlegi helyzete címmel tartott előadást. Az életműből kiemelte a Nagyszebenben beindított, majd Kolozsvárra átköltöztetett újságot, a pest-budai színházat, végül az 1793-ban Marosvásárhelyen megszületett Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságot. Aranka György életművében meghatározó szerepet játszik szerteágazó levelezése, melyet csapatmunkával lehetne feltárni. A kiskonferencián előadást tartott még Palotás Varga Zsuzsa, Kovács Eszter, Egyed Emese, Berki Tímea és Bíró Annamária. /Ö. I. B.: Kiskonferencia Aranka György kéziratos hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./"

"A megyei önkormányzat és az Altera Alapítvány első alkalommal rendezte meg a Hargitai Megyenapokat. A rendezvények több helyszínen zajlanak, Csíkszereda mellett Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós is házigazdája volt különböző programoknak. Jún. 20-án Székelyudvarhelyen a Palló Imre Művészeti Középiskola díszhangversenyével kezdődtek a megyenapok. A megyenapok hivatalos megnyitója jún. 22-én lesz. Zsombori Vilmost, a megyei tanács elnök e elmondta, hogy Somogy megyében látott megyenapokat, innen vették az ötletet. A rendezvénysorozat valójában turistacsalogató is. Meghívták a megye polgármestereit, önkormányzati képviselőit és a testvérmegyei küldöttségeket is. A Székelyföldi bálon jelen lesznek a környező megyék tanácselnökei, testvérmegyei küldöttségek, politikusok, tehát kiváló alkalomnak mutatkozik, hogy elbeszélgessenek a gondokról. /I. Megyenapok. Hagyományt kívánunk teremteni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./"

"Jún. 22-én Csíkszeredában a megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Prisma Fotóklub rendez kiállítást. A tárlat a fotóklub tagjainak munkáit mutatja be, valamint nagyváradi, marosvásárhelyi és más városok fotóművészek alkotásait. Az új kultúrházban jún. 22-én megnyitják a megyei képzőművészeti tárlatot. /Fotóművészeti és képzőművészeti kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./"

"Máj. 8-11. között tartották az erdélyi magyar könyvtárak vezetőinek továbbképzését Csíksomlyón, melynek szervezői a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Kovászna Megyei Könyvtár és a Hargita Megyei és Municípiumi Könyvtár voltak. Az előadók között volt Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének vezetője. A tanfolyam eredményeként született meg az Erdélyi Magyar Könyvtárosok Egyesületének elektronikus levelezőlistája. A hazai könyvtárosképzés hiányosságait pótolva ez év októberében Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen egy egynapos ingyenes tanfolyamot szerveznek. /Báró Wesselényi Miklós Municípiumi Könyvtár. Menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban. = Székely Hírmondó), jún. 22./"

"Kolozsváron bemutatták Demeter M. Attila A jó államtól a demokratikus államig /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, Ariadné Könyvek sorozat/ című, politikafilozófiai esszéket tartalmazó könyvét és a Kellék /Kolozsvár/ című filozófiai folyóirat 17-es, a nacionalizmussal foglalkozó számát. /Köllő Katalin: Kellékeink. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Jún. 20-án a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában bemutatták a Korunk júniusi, Hamlet-számát, valamint az egykori színházigazgató Janovics Jenő közel fél évszázadig kéziratban kallódó művét, A Hunyadi téri színházat, amelyet a Korunk Baráti Társaság a millenniumi program keretében jelentetett meg. Kötő József színháztörténész a Janovics-kötetről szólva annak a fontosságát ecsetelte, hogy a mű megjelentetésével immár teljessé vált a kolozsvári színháztörténet leírása, a kezdetektől napjainkig. /Németh Júlia: Hamlet és Janovics itt van közöttünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Jún. 20-án Kolozsváron a római katolikus Nőszövetség Szent Ráfáel Körének meghívottja a kárpátaljai Füzesi Magda újságíró, költő volt. Füzesi Magda /sz. Nagybereg, 1952/ jelenleg a Beregszászi Hírlap szerkesztője és a Debreceni Tudományegyetem néprajzszakán doktorandus. Előadásában a kárpátaljai magyarság helyzetét vázolta fel. Kárpátalja lakosságának mintegy tizenkét százaléka magyar ajkú és több mint tizenhárom ezer a magyar cigányok száma. Az egyedüli magyar többségű város Beregszász. A kommunizmus után számos templom épült újjá, és viszonylag normalizálódott a felekezetek közötti viszony, úgy tűnik a százötven ezres magyar kisebbség továbbra is megmarad szülőföldjén. /Borbély Tamás: Kereszténynek lenni Kárpátalján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Üzleti szempontból sikeres volt az erdélyi könyvkiadók és könyvkereskedők szereplése a budapesti könyvhéten - jelentette ki Ferencz Kornélia, a csíkszeredai Corvina könyvkereskedő cég vezetője. Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója hasonlóan vélekedett. Ekkora érdeklődés még sosem volt. A legkeresettebb könyvek a helytörténeti kiadványok, a gyermekkönyvek, a szakácskönyvek és a vadászkönyvek voltak. Idén szűknek bizonyult az erdélyi kiadók két sátra. - - A mi forgalmunk idén 1 millió Ft fölött volt, s ez többnyire a két csíkszeredai kiadó, a Pro Print és a Pallas-Akadémia kiadványaiból származott - hangsúlyozta Bencze Tibor. - Ferencz Kornélia külön kitért a Harry Potter-sorozat kiadójával folytatott beszélgetésre, amelyből kiderült, hogy a sorozat négy kötete több mint 300 ezer példányban kelt el eddig, a legújabb kötet példányszáma is meghaladta a 30 ezret. A két csíkszeredai könyvkereskedő kitért arra, hogy a rendezvény sikeréhez nagymértékben járult hozzá a Kossuth Rádió. /Erdélyiek a legsikeresebb könyvhéten. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./ A könyvhéten jelen voltak könyveikkel az erdélyi s az Erdélyből elszármazó írók, s jelen volt a régió történetével. Ilyen volt Balogh László Románia története című nagy összefoglaló munkája (Aula Kiadó) vagy Romsics Ignác A trianoni békeszerződés (Osiris Kiadó). Szilágyi István nagyregénye a Hollóidő (Magvető), amely a török hódoltság korában játszódik, az Erdélyből elszármazott Bartis Attila önéletrajzi motívumokból építkező A nyugalom (Magvető), című regénye, Vári Attila Cselédfarsang (Palatinus) regénye. Kovács András Ferenc új verseskötete a Téli prézli (Jelenkor), a felismerhető jellegzetes KAF-hangvétellel. Sütő András Erdélyi változatlanságok (Kossuth Egyetemi Kiadó), címmel új esszégyűjteménnyel jelentkezett, Kányádi Sándor Virágon vett vitéz (Holnap Kiadó) című, gyermekeknek szóló gyűjteményével volt jelen. Új tanulmánygyűjteménnyel jelentkezett Kántor Lajos (Felnőnek a legkisebb fiúk, Polis), sikere volt Gaál György Kolozsvár című kultúrtörténeti kalauzának (Polis). A Mentor jelentette meg Egyed Emese monográfiáját Bartsay Ábrahám testőríróról (Adieu, édes Bartsaym), érdeklődést keltett a Molter Károly-levelezés második könyve (Argumentum-Polis) és Láng Gusztáv Dsida Jenő-monográfiája (Kriterion), valamint a Vissza a forrásokhoz című interjúgyűjtemény, amelyben fiatal kritikusok, irodalomtörténészek faggatják a Forrás első nemzedékének tagjait - életről, irodalomról. Az Erdélyi Híradó öt kötetben jelentette Méhes György válogatott műveit. A mese- és színműíróként számon tartott Méhes nemrég töltötte be nyolcvanötödik esztendejét. /Erdélyi vonatkozások a könyvhéten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./"