"A kormány üdvözli az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal folyó tárgyalások felgyorsítására, a legfelkészültebb országok 2002 végén történő felvételével kapcsolatos politikai szándék kinyilvánítására vonatkozó múlt heti göteborgi döntéseket - derült ki a bukaresti kormányközleményből. A közlemény szerint a román kormány nekilátott "a legnehezebb tárgyalási fejezetek közé tartozó" témákra vonatkozó román álláspont kialakításához, mert "a kormány végsőcélja, hogy mandátuma vége előtt, s ha lehet, a 2004 nyarán sorra kerülő európai parlamenti választásokig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat". - Románia szempontjából az Európai Unió (EU) göteborgi csúcstalálkozója kedvező politikai esemény volt - jelentette ki Ion Iliescu államfő. /Románia üdvözli a bővítési folyamat felgyorsítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözölte a Szociáldemokrata Párt megjelenését a román politikai színtéren, de hangsúlyozta: valójában a pártalapítást követő tettek mutatják majd meg, mennyire tud ténylegesen korszerű szociáldemokrata párttá válni a román kormánypárt. A román politikai életben szükség van a jól körvonalazott és kikristályosodott elveket valló erős pártokra. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is fontos politikai eseményként üdvözölte az SZDP megalakulását. Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke viszont az SZDP alakuló kongresszusával kapcsolatban hangoztatta: az RTDP bekebelezésével a PDSR "elnyelt egy egeret, s ettől már sasnak képzeli magát". - Corneliu Ciontu, a Nagy-Románia Párt első alelnöke üdvözölte ugyan a fúziót, de kétségbe vonta azt, hogy ezzel megerősödött volna a kormánypárt. /Vegyes fogadtatás. Pártelnökök az RTDP-RSZDP egyesülésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Szégyentelen! Gyilkos! Menj Budapestre az egész nemzeteddel! Legyen már egyszer vége ezeknek a magyarokkal! Miért húzzátok mindig elő a kést ti, magyarok? Románia árulója lettél - mondta C.V. Tudor Frunda Györgynek a szenátusban, idézte az Adevarul. Ürügyül erre az szolgált, hogy a tervezett közkegyelmi törvény azokra is vonatkozna, akiket az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen meglincselt, önkényeskedéseiről hírhedt milicista tiszt, Agache őrnagy, kirakatperében ítéltek el. Frunda György szenátor, az RMDSZ rendelkezésére álló időben elmondott - C.V.Tudor szenátor hisztérikus dühkitöréseitől mindegyre megszakított - politikai nyilatkozatában elmarasztalta a felszólalót magyarság elleni uszítás és a gyalázkodás tárgyában, részletezte a szóban forgó rendőrtiszt tárgyalásokon hitelesen bizonyított önkényeskedéseit, s a tényt magát, hogy a népharag akkori kitörései miatt az esetek döntő többségében még nyomozati eljárást sem indítottak. Noha a házszabály a politikai nyilatkozatok tekintetében nem ad módot a válaszadásra, előbb C. V. Tudor, majd Frunda szenátor is ismét szót kapott. A Maros megyei RMDSZ-szenátor bejelentette, hogy a történek alapján panaszt tesz a Szenátus Jogi és Mentelmi jogi Bizottságánál és értesíti az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének illetékeseit is. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./ "Az RMDSZ egy illegális szervezet, amelynek nincs szólásjoga a román parlamentben." - kiáltotta Vadim a szenátus ülésén. "Ha jól megnézed őt - tette hozzá -, látni fogod, hogy az ügyvédek talárja alól vér patakzik, az átkos magyar sovinizmus pedig román csontvázakon kúszik fel. A végletekig védelmezni vérszomjas gyilkosokat, pofátlanul és felsőbbrendűen sétafikálni Románia parlamentjében, ahogy azt Frunda György teszi, íme, a politikai terrorizmus hű tükre, amely e törvénytelen és románellenes szervezetet, az RMDSZ-t jellemzi", s ha "Orbán Viktor magyar igazolványt akar, akkor én is létrehozom a gyilkosok igazolványát". Mindezt C. V. Tudor, a Nagy-Románia párt elnöke mondta a szenátusban, Frunda György érvekre támaszkodva próbálta válaszát megfogalmazni, és ismét leszögezte: Aurel Agache a Ceausescu rendszer legagresszívabb eszköze volt Kézdivásárhelyen. "Sajnálom, hogy életét vesztette - tette hozzá, - de halálát saját maga készítette elő." Amire újabb szófergeteg következett: "Ön a lincselést igazolja, uram! - dörögte Vadim. - Ki készítette elő a halálát, te Frunda? Eridj, te, Budapestre!" Majd szimpatizánsainak biztató hangorkánja közepette beígérte: őszig elkészíti "Az RMDSZ romániai tevékenységének fekete könyvét." /Patália a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

" Az Akadémiai Akkreditációs Tanács jún. 19-i ülésén arról döntött, hogy a Sapientia Alapítvány által kérvényezett marosvásárhelyi informatika szak is megkapta az ideiglenes működéshez szükséges jóváhagyást. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./"

"Az amerikai szakértők Irak irányában történt illegális fegyver exporttal vádolják Romániát, adták hírül a román lapok. A The New York Times jún. 18-i számában két amerikai fegyverszakértő Iraknak történő fegyverexport jelentésének részeit közölt, amelyben romániai cégek exportáló országokként jelennek meg, ukrajnai és fehéroroszországi cégek mellett. Ha a hír valósnak bizonyul, akkor Románia megszegte az ENSZ 1990-ben érvénybe lépett fegyverembargóját Irak ellen. A vád azért is súlyos, mert létezik egy precedens: 1998-ban a CNN közölt hasonló riportot a román hadügyminisztériumhoz tartozó "Aerofina" cég Iraknak történő fegyverexportjáról. Az 1998-ban történt eset folytán több hadügyi tisztségviselőt váltottak le. A bukaresti külügyi szóvivő az esetre reagálva elmondta, hogy az eset tisztázása érdekében tájékoztatást kér az ügyben az ENSZ-től. - Ez a vád súlyosan érinti Románia NATO integrációs szándékait. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete év végére el szeretné készíteni a kolozsvári magyarság nyilvántartását - jelentette ki Bitay Levente ügyvezető elnök. Bitay elmondta: az összeírás jó ütemben halad, az emberek egyre érdekeltebbek magyarságuk megvallásában. Eddig mintegy 30 ezer személy adatait sikerült összegezni. Nemcsak az RMDSZ-tagokat keresik fel, hanem elsősorban azoknak az adatait próbálják összegyűjteni, akik nem RMDSZ-tagok. /Javában folyik a magyarság összeírása. Egyre nagyobb az érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Kolozsváron a tanácsosok a nagyteremben gyűltek össze a helyi költségvetés tervezetének megtárgyalására, azonban nem tudták megvitatni és elfogadni a város költségvetését, mivel a polgármester nem terjesztett elő erre vonatkozó határozat-tervezetet. A költségvetést jún. 15-ig kellett volna elfogadni. Molnos Lajos szerint a legmegfelelőbb megoldás a polgárok pontos tájékoztatása lenne, hiszen jelen pillanatban a város lakóinak körében csupán a polgármester álláspontja ismert. A tanácsosok levelet intéztek a prefektushoz, amelyben tájékoztatják őt a kialakult helyzetről. /K. O. [Kiss Olivér]: Még mindig költségvetés nélkül a város. Nincs ellenszer a polgármester csökönyösségére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Jún. 18-ára Gheorghe Funar polgármestert újból beidézték rendőrségi kihallgatásra, hogy kérdőre vonják a május 31-i tanácsülés akadályoztatása miatt, de ő ezúttal sem jelent meg. Jún. 15-ére a polgármestert már egyszer behívták a rendőrségre, de ő arra hivatkozva, hogy az idézésen nem volt dátum és iktatószám, nem jelentkezett. Funar bejelentette: zaklatás miatt az európai Helyi és Regionális Hatalmak Kongresszusához fordult segítségért. /Kiss Olivér: Hétfőn sem jelentkezett a rendőrségen a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"A Transylvania Community College 2001 (Erdélyi Népfőiskola 2001) kisebbségi konferencia lesz jún. 24. és júl. 7. között Székelyudvarhelyen. Hazai és külföldi előadók részvételével szervezett rendezvénysorozaton lesz roma nap, a kisebbségi oktatás napja, etnikumok közti kapcsolatok napja, régiófejlesztési nap, a kisebbségek és az EU-bővítés napja, kisebbségvédelmi nap, európai népfőiskolák napja. A szervező Association for Community Colleges (Népfőiskolákért Egyesület) nemzetközi szervezet a kéthetes népfőiskolán ötven kelet- és nyugat-európai ifjúsági szervezet képviselőjét fogadja Grúziától Dániáig, Észtországtól Angliáig. Az ACC célja egy olyan felvilágosult európai vitakultúra megteremtése, amely elsősorban európai problémákra, kérdésekre reflektál. Az Erdélyi Népfőiskola 2001 elnevezésű előadássorozat - összhangban az ACC általános céljaival - egy európai szintű párbeszéd kialakulását hivatott segíteni. Témája: az EU-bővítést követő változások a közép-kelet-európai kisebbségek helyzetében. Az előadássorozat speciális esettanulmányra, az erdélyi kisebbségek együttélésének bemutatására épül. Ma már egyre több ember számára természetes az olyan szupranacionális szerveződés, amelynek működésében nem játszik kiemelkedő szerepet a nemzet és országhatár fogalma. /Kisebbségi konferencia Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Az egykori Baraganba deportáltak temesvári egyesülete jún. 16-17-én kétnapos megemlékezést szervezett a szomorú esemény kezdetének 50. évfordulóján. 1951 júniusában negyvenezer bánsági nagygazdát hurcoltak el családostól marhavagonokban ismeretlen helyre. A gyászos emlékű eseményeket elevenítették fel a még életben levő egykori áldozatok a kétnapos rendezvény során. Ez alkalomból megjelentették a deportáltak névsorát tartalmazó könyvet és a helyi falumúzeumban felavatták az Emlékezés Házát, azoknak a kunyhóknak a helyén, melyeket a román pusztában puszta kezükkel tákoltak össze a száműzöttek. /(Pataki Zoltán): A baragani deportálások félévszázados évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Júliusban lesz a 75. évfordulója annak, hogy báró Kemény János 28 erdélyi írónak, költőnek elküldte meghívó levelét, akik aztán nyaranta néhány napon át a marosvécsi Kemény-kastély vendégei voltak. Ez alkalomból jún. 16-án Marosvécsen emlékeztek a Helikon megalakulására, majd megkoszorúzták Kemény János sírját. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke mindenekelőtt a Kemény-család szerepét emelte ki az irodalmi társaság létrehívásában. Kemény Jánosét, aki birtokai egy részét az irodalomnak szentelte, több nyáron át Marosvécsre hívta össze az "erdélyi szellemi lovagrendet". Az irodalmat művelők közösségi szolidaritása fogja meghatározni az erdélyi magyar irodalom sorsát, mondotta az elnök. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke főleg Kemény Jánosné, Auguszta asszony érdemeit emelte ki, aki bár idegen földről származott, szívvel, lélekkel támogatta a találkozók ügyét. A jelenlevők a Magyar Írószövetség, a Helikon - Kemény János Alapítvány valamint a Látó folyóirat és az Aranka György Alapítvány nevében helyezték el a koszorúkat. Jún. 16-án délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban folytatódott a megemlékezés. Gálfalvi Zsolt méltatta a marosvécsi találkozókon kialakult szabad írói munkaközösséget, a 15 találkozót, ahol egymás mellé kerültek az erdélyi avantgardisták, konzervatívok, radikálisok, emigráns mágnások vagy éppenséggel püspökök. A helikoni munkaközösségnek nem volt működési szabályzata, nem volt sehova bejegyezve, valószínűleg ezért maradhatott fenn 1944-ig. Pomogáts kiemelte, hogy most is szükség lenne ilyen laza, baráti irodalmi társaságokra. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője A szomszédvárak lebontása címmel főként két folyóirat, két írói tábor csatározásáról, torzsalkodásáról értekezett. A Korunk és az 1928 májusától 1944 szeptemberéig megjelenő Erdélyi Helikon köré csoportosuló írókról tartott előadást. - A helikoni mozgalom névsorában ott található Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Berde Mária, Kacsó Sándor, Kós Károly, Makkai Sándor, Kuncz Aladár, Molter Károly, Nyírő József, Sípos Domokos, Tabéry Géza, Tamási Áron, Tompa László, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Karácsony Benő, Szabédi László... és sokan mások. /Máthé Éva: Hetvenöt éve történt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Sepsiszentgyörgyön jún. 17-én az Intim bárban bemutatkozott az új helyi ifjúsági lap, a Csigalépcső szerkesztősége: Szonda Szabolcs, Béres Károly, Klárik Attila, Köllő Zsolt, Papp Attila, Turoczki Emese és Toró Attila. Még nem döntöttek, ki lesz a főszerkesztő. Az első szám jól sikerült. /(Éltes Enikő): Csigalépcsőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

" Lászlóffy Csaba: A kitölthetetlen hiátus című kötetét mutatja be Józsa István jún. 21-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Az elmúlt századelőt megelevenítő kisregény egy család életén keresztül közelíti meg a trianoni ítélet előzményeit és azóta is kiheverhetetlen hatását. A könyv nem kapható, mert a kinyomtatott kötetek feliratkozás útján elfogytak. /Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Tíz esztendővel ezelőtt, 1991. máj. 11-én alakult meg Romániában a Máltai Segélyszolgálat, amely néhány év alatt egész hálózatot épített ki az ország nyugati részében. Kolozsvár, Temesvár, Arad után Kisiratoson is megkezdte működését a szolgálat kirendeltsége. A Máltai Segélyszolgálat aradi kirendeltségén jún. 15-én a emlékeztek meg a jeles eseményről. Farkas Viktória, a Máltai Segélyszolgálat aradi kirendeltségének vezetője elmondta: terveik szerint hagyományőrző csoporttá szeretnék alakítani a fiatal lányokból és fiúkból verbuválódott kis közösséget, amely felélesztené az aradi, Arad környéki táncokat, népdalokat, népszokásokat. Tervezik táncházak létesítését Aradon és a megye falvaiban. - Elkészült a polgármesteri hivatal és a Máltai Segélyszolgálat aradi kirendeltségének közös beruházása: egy korszerűen berendezett fogorvosi rendelő, amelyet előreláthatóan a szerény anyagi körülmények között élő emberek vehetnek majd igénybe. Az új létesítmény avatási ünnepségén megjelent Barla Zsuzsa, a Máltai Segélyszolgálat főtitkára Kolozsvárról és dr. Almási Béla, a Máltai Segélyszolgálat kisiratosi kirendeltségének vezetője is. /Aradon is megünnepelték. A Máltai segélyszolgálat tíz éves évfordulója. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./"

"A testvérvárosi kapcsolatok jegyében két előadással vendégszerepel a Szegedi Nemzeti Színház társulata a Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozaton. Színpadra kerül Egressy Zoltán Portugál, valamint José Triana Gyilkosok éjszakája című darabja jún. 28-án, illetve jún. 29-én. /Szegediek vendégjátéka a Marosvásárhelyi Napokon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"Máj. 10-12. között rendezték meg az erdélyi magyar írók találkozóját Hargitafürdőn. Kellő visszhangja nem volt az eszmecserének. Végül nyilatkozatot tett közzé a tanácskozáson megalakult Erdélyi Magyar Írók Ligája, melyet harmincnál is több erdélyi és Erdélyből elszármazott, vagy magát erdélyinek valló szépíró tette a magáévá, s az így szól: "Írónak az író-olvasó viszony alkotóbb felét tekintjük. Erdélyi magyar író - értelmezésünk szerint - az, ki - függetlenül születési helyétől, állampolgárságától, nemzeti hovatartozásától - vállalja családi vagy szellemi kötődéseit, és kiemelten fontos számára, hogy Erdélyben s bárhol erdélyiként, magyarul közöljön. Az erdélyi magyar írónak, mint bármely írónak a világ bármely pontján, szüksége van kompetens érdekképviseletre, függetlenül attól, hogy magára vállalja egyéb írói társaságok tagságát is. Az írók alapvető érdekein a következőket értjük: a feltétel nélküli írói függetlenséghez való jogot; szakmai érdekeket (díjak, ösztöndíjak, alkotói, kapcsolati támogatását, fordításokat, publikációs lehetőségeket, s mindazt, mi a szakma etikáját nem sérti); egzisztenciális érdekeket (polgári jogkörön túllépőt is, mint a szerzői jogok érvényesítése, alkotói nyugdíj stb.); az optimális alkotáshoz való jogot, a jelen kulturális és technikai, a kommunikáció új és bemérhetetlen lehetőségeinek, egy gyökeresen más igényeket hordozó kor szellemének megfelelően. E célból az aláírók e Nyilatkozat, valamint Működési Szabályzatunk utólagos és szavazás alapján történő véglegesítése előtt, bizalommal előlegezik nevüket az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) alapítói névsorába." /Nem kell, de mégis lesz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 19./"

"Nemzetközi jellegű, Európa etnikai kisebbségeit érintő témákban rendezett konferenciának ad otthont Székelyudvarhely június 24. és július 7. között. A szervező Association for Community Colleges (ACC-Népfőiskolákért Egyesület) nemzetközi szervezet a kéthetes népfőiskolán ötven kelet- és nyugat-európai ifjúsági szervezet képviselőjét fogadja Grúziától Dániáig, Észtországtól Angliáig. Az előadássorozatra a Református Diákotthonban kerül sor. Az Erdélyi Népfőiskola 2001 elnevezésű előadássorozat egy európai szintű párbeszéd kialakulását hivatott segíteni. Témája: az EU-bővítést követő változások a közép-kelet-európai kisebbségek helyzetében. Az előadók között lesz Szabó Mátyás (Közép-Európai Egyetem, Budapest), dr. Salat Levente (Nyílt Társadalomért Intézmény, Kolozsvár), Eckstein-Kovács Péter, volt kisebbségügyi miniszter, Frunda György szenátor, az Európa Parlament képviselője, Smaranda Enache, Románia volt finn nagykövete, a Pro Európa Liga vezetője, Gabriel Andreescu a Helsinki Bizottság részéről, Markó Attila, a Kisebbségügyi Hivatal vezetője, John Petersen, az ACC vezetője (Dánia), Conchi Gallego - ACC (Madrid), dr. Grúber Károly a Magyar Külügyminisztérium részéről. /Neves vendégelőadókkal. Európai népfőiskola Székelyudvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./"

"A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának nemrég megtartott sajtótájékoztatóján bírálták a polgármesteri hivatal és a helyi televízióadók közötti szerződések előírásait. Különösképpen nehezményezték, hogy az Antena 1 adón a magyar nyelvű adások időtartama jelentősen csökkent. /Tanácsülés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./ "

"Csíksomlyón a pünkösdi búcsú alkalmából megtartották a csángó misét. A Szűzanya mellett még a Kárpátok koszorúján belüli nemzettel való találkozás vonzza ide a csángókat, és sokan közülük csak itt hallanak üdvözítő szavakat magyarul. Tizenkét év után most tartották először a Szent Péter-templom udvarán a csángó misét, melyre mintegy félezer csángó jött el. Öreg csángó néni mondta: Itt lehet érezni a Szűzanyát, az ember mintha egészen elmásulna. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter történelmi csodának nevezte azt, hogy az Európa Tanács "egy papírral a világ szemébe kimondja, hogy a csángóság egy olyan archaikus csoportját alkotja a magyarságnak, akik a középkor óta élnek a Románia keleti részén fekvő Moldvában". Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy a dokumentum leszögezi azt is: a csángó a magyar nyelv egyik formája. Bebizonyosodott, hogy békediktátumokkal lehet a határokat tologatni, de a magyar nemzet és kultúrája egy és oszthatatlan. Dávid Ibolya elmondta, hogy minden évben elzarándokol ide, és ennek semmi köze sincs a közéleti tevékenységéhez. Nekem ez mint hívő katolikusnak a vallásomhoz kötődő évi szertartás, ezért semmilyen hatóságtól nem tartok, sem a beszédem, sem az ittlétem miatt - jelentette ki. A csángó mise alatt a Magyar Igazság és Élet Pártja tagjai a csíksomlyói csodatevő Szűzanyát, a Babba Máriát ábrázoló szórólapokat osztogattak, melyeknek a hátlapjára a Magyar imádságot követelést nyomtatták, alája pedig a párt jelvényét. A templomkapun kilépő magyar igazságügy-miniszter visszautasította a feléje nyújtott papírt. Dávid Ibolya elmondta, van hallgatólagos megállapodás, melyben egyházi és világi személyiségek egyetértettek: elkerülik a politikát bizonyos helyzetekben, alkalmakkor. Ide mindannyian azért jövünk, mert a Csíksomlyói Szűzanya a gyermekeit hazavárja. /Kristály Lehel: Csángó mise. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 19./ "

"Jún. 17-én Szamosdobon felavatták a kívül-belül felújított református templomot és az annak falára elhelyezett emléktáblát, amelyet a két világháborúban elesett hősök emlékére állítottak. Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Sipos Miklós esperes hangsúlyozta a felújítás jelentőségét: a több mint 200 éves templomot az alig több mint 200 lelkes gyülekezet újította fel. A falunak elöregedő gyülekezete van, de annak élni akaró tagjai kezdenek felemelkedni. A fiatalok ma már nem hagyják el szülőfalujukat. Lehetőség van arra, hogy a következő években ismét beinduljon a magyar nyelvű oktatás. /Templomszentelés és emlékműavatás Szamosdobon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./ A 1200-as években említik először Szamosdobot a dokumentumok. A harmadik helyén áll a község. Előbb a Homoród partján épült fel, majd a tatárjárás után a Kispuszta nevű hatérrészen született újjá, hogy újabb csapásokat követően a Balkány patak partján adjon otthont lakóinak. Így változott neve is. Volt Homoróddob, Krasznadob, s végül 1711-től lett Szamosdob. Első templomát a XIII. században emelték, a most felújítottat 1795-ban építették, és harminc éve renoválták utoljára. A jún. 17-i, vasárnapi ünnepség keretében nem csak a felújított templomot szentelték fel, de a két világháborúban hősi halált halt szamosdobi magyarok emléktábláját is felavatták. Tőkés László püspök igehirdetésében áttekintette a múlt század, benne főleg a magyarságot ért tragédiákat, de külön hangsúlyozta: reménységünket nem tudták elpusztítani, mert hitből fakad! - Talán ismét lesz magyar iskolája a 250 főnyi itteni magyarságnak, s ha nem, akkor valamilyen segítség révén vásárolhatnak egy mikrobuszt, hogy a dobi és a csengerbagosi magyar gyerekeket a nyolc kilométerre lévő Vetés község iskolájába tudják ingáztatni. Egyelőre csak ez jelent esélyt a 8-10 magyar gyermeknek az anyanyelven való tanulásra. /Sike Lajos: Református templomukat ünnepelték a szamosdobi besenyők ivadékai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Az Akadémiai Akkreditációs Tanács jún. 18-i ülésén jóváhagyta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes működési engedélyét, amelyet kormányhatározattal kell majd megerősíteni. Ugyancsak jóváhagyták a Sapientia Alapítvány kérvényezte marosvásárhelyi informatikai szak ideiglenes működési engedélyét. Kötő József a Szabadságnak elmondta: az akkreditációs tanács következő ülésére júl. 2-án kerül sor. Ezen várhatóan döntenek majd a marosvásárhelyi szociálpedagógiai és a műszaki ágazatban a mechatronika szak beindításáról. Jún. 25-én az akkreditációs szakbizottság Marosvásárhelyre száll ki, hogy elemezze a kérvényezett automatizálási és számítástechnikai szak beindításának körülményeit. /Jóváhagyták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem működési engedélyét. Ősztől magyar informatika szak indul Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Jún. 19-én Kolozsvárra érkezett Adrian Nastase miniszterelnök, a repülőtér belföldi és külföldi termináljának ünnepélyes átadására. A kormányfőt elkísérte Ioan Rus belügy-, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. A repülőtér új épületszárnyainak felavatását követően Nastase a Műegyetemre látogatott. Gheorghe Lazea, a Műegyetem rektora arról számolt be, hogy a felsőoktatási intézmény keretén belül 10 ezer diák tanul, a különböző PHARE-projektek révén pedig mintegy 4 millió dollár támogatást nyertek. - Inkább szolidaritásról és együttműködésről tennénk tanúbizonyságot ahelyett, hogy lövészárkokat ásnánk és egymás ellen harcolnánk - utalt Gheorghe Funar polgármester nyilatkozataira a kormányfő. Nastase sajtóértekezletén ismertette Kolozsvár gyenge gazdasági mutatóira vonatkozó adatokat. - Gheorghe Funar polgármesternek le kell vonnia a következtetéseket. Egy gerillaövezetben senki nem fektet be. Amennyiben a polgármester ezt nem érti meg, akkor a megye és Kolozsvár lakói is szenvedni fognak. A kormányfő meggyőződése, hogy a polgármester végül is alkalmazni fogja a törvényt. Az ország mintegy háromezer polgármesteréből ő az egyetlen elöljáró, aki nem értette meg a jogszabály előírásait. Nastase a sátustörvényről kifejtette: a kormány nem akadályozhatja meg, nem befolyásolhatja a magyar törvények elfogadását és alkalmazását Magyarországon. A státustörvény nem vonatkozik Ausztriára, amely az Európai Unió állama, holott ott is élnek magyarok. Ez azt igazolja, hogy a jogszabály nem egyeztethető össze az európai szellemmel. Ahogy a törvény nem vonatkozik az ausztriai magyarokra, mi is azt mondhatjuk, hogy a romániai magyarokra nem alkalmazandó. Egyetlen Budapesten elfogadott törvény sem alkalmazható Románia területén. Ez az alapszerződésre természetesen nem vonatkozik - mondta. "A törvény jellege diszkriminatív és ellentmond az idevágó nemzetközi dokumentumoknak. A román fél maximális hajlandóságot mutatott arra, hogy megfelelő szöveg szülessen meg. Elejétől kifejtette: nem kíván egyezkedni a törvény előírásait illetően, hisz ez magyar belső jogszabály, de azt szeretné, ha észrevételeit figyelembe veszik annak érdekében, hogy a kétoldalú egyeztetések ne csupán formálisak legyenek." /Kiss Olivér: Román kormánynyilatkozat a státustörvény ellen. Kolozsvárra látogatott a miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Jún. 19-én a magyar parlament több mint 90 százalékos többséggel megszavazta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. Egyedül az SZDSZ jelentette ki a záró vita során, hogy nem támogatja a törvényt. A szavazás végső eredménye: 306 igen (92,4 százalék), 17 nem (5,1 százalék), 8 tartózkodott (2,5 százalék. A szavazás végeredményét a képviselők és a jelen lévő határon túli magyar szervezetek képviselői tapssal üdvözölték. Az RMDSZ részéről Takács Csaba, Markó Béla, és Tőkés László volt jelen. Az SZDSZ álláspontját Szent-Iványi István tolmácsolta: szemfényvesztés a törvényt, amely nem segíti a határon túliak otthon maradását. Az MDF-es Csapody Miklós minimum kiindulópontnak nevezte a törvényt, mely az anyaországi magyarok és a határon túli magyarok közti jogi idegenséget hivatott felszámolni. Az FKGP felszólalója, Szentgyörgyvölgyi Péter elmondta: támogatják a törvényt, noha azt nem tartják teljes mértékűnek. Balczó Zoltán, MIÉP-es képviselő az MSZP ama kérésére reagált, hogy a törvénnyel kapcsolatban ne emlegessék Trianon örökségét. A képviselő szerint a két dolgot elválasztani nem lehet: ha nincs Trianon, nincs ez a feldarabolt nemzet sem. A vitát Martonyi János külügyminiszter felszólalása zárta, aki az előtte felszólalók felvetéseire reagálva elmondta: minden, törvénnyel kapcsolatos, a szomszédos országok kormányai részéről felmerülő kétség eloszlatásán fáradoznak. /Vass Enikő: Nemzeti konszenzus a státustörvényről. A magyar országgyűlés megszavazta a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Az RMDSZ üdvözli a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet magyar Országgyűlés általi elfogadását, ugyanakkor nehezményezi azt, hogy a vezető román politikai erők képviselői mesterségesen felnagyították a törvény jelentőségét - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök jún. 20-i sajtóértekezletén. A törvény alapelveit a térség országainak hasonló intézkedéseivel összevetve, Markó elmondta, hogy a moldvai, ukrajnai és szerbiai románok is oktatási és kulturális kedvezményekben részesülnek Romániában, a román kormány támogatása révén. Markó Béla hozzátette: Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a román társadalom legfőbb célja az integrációs csatlakozásra vonatkozó erőfeszítés, a folyamatot lassíthatják az ilyen jellegű megnyilvánulások. Az egész román társadalom számára veszélyes lenne, ha Románia más érdekszférába kerülne. Az RMDSZ érdeke a párbeszéd, a két ország közti együttműködés szorosabbá tétele. A 2002-től hatályba lépő törvény alkalmazásának előszítésében közvetett módon - a magyar igazolványt igénylő kérések összegzése - tud az RMDSZ támogatást nyújtani. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 20. - 1992. sz./"

"A képviselők a jún. 18-i ülésen megszavaztak 12 egyeztetőbizottsági jelentést (köztük a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó Intézet működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet szövegének egyeztetett változatát is) és 4 nemzetközi egyezményt. Jún. 19-én a napirendelőtti felszólalások során több RMDSZ képviselő politikai nyilatkozata is elhangzott. Antal István Hargita megyei képviselő a csereháti helyzetet ismertette, a napokban a román nyelvű sajtóban megjelent cikkek cáfolataként. Dr. Garda Dezső képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van egy, a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdőgazdálkodási Minisztérium keretén belül létrehozandó osztályra, amely a magánerdőkkel foglalkozik. Ugyanakkor tiltakozott az ellen, hogy torzítva mutatják be az hazai erdőtulajdonok történetét. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 20. - 1992. sz./"

"Háromszéken növekvő aggodalom kísérik az Agache-perben elítélt Héjja Dezső egészségi állapotával kapcsolatos híreket. Az ügyben, mint ismeretes, 11 évi hercehurca után idén márciusban született végleges ítélet, súlyos büntetést szabva ki a vádlottakra. Az egyedül az országban tartózkodó elítélt, Héjja Dezső a közelmúltban súlyos epehólyagműtéten esett át, de egy korábbi törvényszéki véleményezés a büntetés letöltésére alkalmasnak találta. A műtét utáni helyzet nyomán a megyei rendőrparancsnok úgy nyilatkozott: 30 nappal elhalasztják a büntetésvégrehajtás megkezdését. A kialakult helyzet kapcsán a kézdivásárhelyi orvosok állásfoglalást tettek közzé: véleményük szerint Héjja teljes mértékben alkalmatlan a börtönbüntetés letöltésére. Szerintük hasnyálmirigygyulladásban is szenved, májcirózisa is van, s korábban eltört lába sem gyógyult meg. /(Flóra Gábor): Növekvő aggodalom Héjja Dezsőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Jún. 19-én húsz református lelkészt szenteltek fel tegnap délután a Farkas utcai református templomban. A lelkészszentelésre az Erdélyi Református Egyházkerület évi közgyűlése keretében került sor. Tonk Sándor, egyetemi tanár, egyházkerületi ügyvezető főgondnok beszámolt az Igazgatótanács és a püspöki szék üléséről is. Elmondta: a püspök bírálta a külföldi segélyek elosztásának módját, amelyre vonatkozóan javaslatot tett. A közgyűlés jún. 20-án folytatódik. /Református egyházkerületi közgyűlés. Húsz segédlelkészt szenteltek fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Országszerte közel 14 ezer diák vett részt jún. 19-én tegnap, a képességvizsga második napján, a kisebbségi nyelv és irodalom vizsgán. Közülük 12 ezernél többen magyar, 1304-en német, 34-en szerb (Krassó Szörény és Temes megyében), 34-en ukrán (Máramaros megyében) és 78-an szlovák (Arad, Bihar, Szilágy megyében) irodalomból vizsgáztak. Pozitív változás a matematika vizsgát illetően: idén először a tételek magyar nyelvű változata is elkészült, így a diákoknak nem kell várakozniuk a fordításra. /K. E.: Képességvizsga: az idén nem kell várni a számtan tételek fordítására. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szakemberek képzését indítványozta a faluturizmusban. A hat hónapos tanfolyam oktatási programját Dunka Edit fizika-kémia szakos tanár dolgozta ki. A tanárnő 1997-ben államvizsgázott a Gödöllői Egyetem gazdaság és társadalomtudomány karán, majd hároméves agrárvállalkozói menedzsment szakra iratkozott be a doktorátusi cím megszerzéséért. A faluturizmus tanfolyam hat hónapos lejáratú, ami azt jelenti, hogy hétvégeken folyik az oktatás. A tanügyminisztérium által jóváhagyott oktatás zajlik, tehát a szakminisztérium által láttamozott oklevelet nyújtanak át a sikeresen vizsgázóknak. /Tanfolyam a faluturizmusban vállalkozók számára. Szakismeretek és önbizalom. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./"

"Csereművész-akció zajlik Gyergyószárhegyen, a Budapest V. kerülete Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa, Gyergyószárhegyi Alkotóközpont közti egyezmény alapján. E cseretábort augusztus végén a hagyományos Barátság Képzőművészeti Alkotótábor követi. Az V. Kerületi Önkormányzattal közösen aláírt szándéknyilatkozatban leszögezték, ezentúl minden évben "művészcserélnek", hiszen a Hargita Megyei Tanács Gyergyószárhegyen, a Budapesti Önkormányzat a magyarországi Rozsnyón működtet alkotótábort. Ezekre a helyszínekre kölcsönösen küldenek művészeket. Öt kolozsvári képzőművészt is vendégül láttak az idén. Aug. 28-án a (volt) Barátság Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor nyitja meg kapuit Gyergyószárhegyen. Az először 1974-ben megtartott tábornak Márton Áron püspök akkoriban huszonöt évre a gyergyószárhegyi ferences kolostort is bérbe adta. S noha ez a szerződés már rég lejárt, azóta háromszor is meghosszabbíttatott. Idén is sikerült - ezúttal négy évre szóló - szerződést kötni a kolostor rendházfőnökével, Ferencz P. Ervinnel. Az Alkotóközpont Lázár-kastélybéli, tavalyi és idei munkálatait eddig két külföldi intézmény - a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a PHARE-kuratórium finanszírozta. /Gyergyószárhegyi művészcserebere. Augusztus 28-án kezdődik a XXVII. Barátság Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./"